3993
Fizika 2006
-
uwu 80 #2266 Ez aztán a fizika.
Harmónikus rezgőmozgás. Nagyon komoly tudósnak kell lenni felderíteni a vele kapcolatos iszonyú bonyolult összefüggéseket.
Meddig akarjátok neki még ezt tanítgatni? Nem látjátok hogy nehéz neki?
Úgyis az lesz a köbetkező húzása, hogy ki lesztek oktatva több szabadságfokú, több tömegpontos rendszerek gerjesztett és csillapított rezgéséből. -
Albertus #2265 Én azt állítom, hogy ott a legnagyobb a gyorsulás ahol az érintő meredeksége (azaz az iránytangense a legnagyobb értékű,) ott a derivált értéke a legnagyobb ( cos(φ) φ=0 és φ=180 -nál) ott legnagyobb a gyorsulás.
-
Albertus #2264 :) Válasszuk ketté, amiről a vita folyik az az állandó szögsebességgel dφ~dt haladó körmozgás. Amit eredetileg felvetettél az a változó szögsebességű körmozgás.
Az első válaszomban kiemeltem, hogy amíg az állandó szögsebességű körmozgásnál 0 és 180 foknál a legnagyobb a gyorsulás,
a változó szögsebességű, azaz a két rugó közé rögzített tömeg szinuszos lengésénél, 90 és 270 foknál legnagyobb a gyorsulás. -
#2263
szerintem ha eddig nem tudta tőlünk (polarka, uwu és jómagam) megtanulni, és megérteni, neked sem fog sikerülni, azért good luck :) -
NorBear #2262 Én a referencia körmozgás és a harmonikus rezgőmozgás kapcsolatát levezetve más következtetésre jutottam. (lehet hogy tévedek)
Nálam a maximális kitérésekre jött ki a legnagyobb gyorsulás a maximális sebesség pedig az egyensúlyi helyzeten történő áthaladásra.Lehet hogy valamit elszámoltam de a sebesség szvsz cos szerint változik a gyorsulás pedig sinusnak megfelelően
-
#2261
tehát azt állítod, hogy ahol a sebesség maximális, ott a gyorsulás is maximális? -
Albertus #2260 Hol a legmeredekebb az érintő iránytangense?
0 és 180 foknál!
Hol a legnagyobb a cos(φ) értéke?
0 és 180 foknál!
Hol a legnagyobb a gyorsulás?
0 és 180 foknál!
Hol a legnagyobb a sebesség?
0 és 180 foknál!
-
#2259
valóban. tehát akkor elismered végre, hogy ahol a sebesség maximális, ott a gyorsulás minimális? -
Albertus #2258 Két szó: "sebesség változása " egy szó gyorsulása.. ugyanazt jelenti. -
#2257
a második mondatban gyorsulást írsz, az utolsó előttiben sebességet. megint fail. epic. -
Albertus #2256 Látom még mindig nem érted.. Oké egy másik megközelítés.
y=sin(φ) függvény minden φ pontjához húzunk egy érintőt, az érintó iránytangense az adott függvényértékhez tartozó differenciálhányados értékét mutatja, azaz a sin(φ) függvény helyi gyorsulásait.
Szerinted hol lesz a legmeredekebb az érintő?
φ=0 ill φ=180 foknál, vagy φ=90 és φ=270 foknál ahol az érintő párhuzamos az X tengellyel?
Nyilván az érintő iránytangense azaz a sin(φ) függvény szerint mozgó sebesség változása dt-re ill. dφ-re eső értéke φ=90 és φ=270 foknál zéró, ennél csak nagyobb a többi φ ill. t értéknél.
A legnagyobb φ=0 ill φ=180 foknál.
-
polarka #2255 Szomorú, h még azt sem ismered fel, ha vmit nem értesz. Továbbá köpni-nyelni nem tudsz a témához és még tanulni se vagy hajlandó.
A következő esetek merülnek fel bennem:
Tfh. nem is olvastad el, amiket írtam, ekkor
1. trollkodsz
2. félsz az ismeretlentől és trollkodsz
Tfh. elolvastad
1. megértetted, de trollkodsz
2. nem érted és nem is kérdezel, ergo trollkodsz
Ha a következő hsz-od is csak trollkodás, akkor részemről mute-ollak téged is. -
forrai #2254 Örülök, hogy örülsz, én meg szívesen tanulok, emellet tarthatsz is tőlem, hiszen sunyi vagyok- tökéletes meglátásaid vagynak.
No, ha tudsz valami hasznosat is mondani, azt is szívesen olvasom. -
uwu hun #2253 Ja bocs, látom nem teljesen ugyanaz, kicsit sunyi, de már cak pár szót kell kicserélni, és teljesen ellentmondasz a kezdeti állításodnak. De rülök hogy tanulsz :D -
uwu hun #2252 Attól hogy még egszer leírod nem lesz igaz. -
forrai #2251 Kedves uwu.
Körülbelül azt érzem irántad, amit te a többiek iránt, és ezért hibáztatom magam, sőt, gonosznak is tartom.
A csőkötegekben távtartók vannak, nem engedik kihajolni a csöveket!
Ezért azok szép egyenesen nekimennek a csőkötegfalnak, és a mondott módon eltörik azt, vagy maguk repednek el, vagy kicsusszantják magukat a behengerlésből, vagy szétszakítják a hegesztés mellett, ha az erősebb.
Számold ki, hogy az a pici kompenzálatlan megnyúlás miatt mekkora erő ébredhet. Ami nem kompenzálható a falvastagsággal, mert azzal arányosan nő!
Ha meg nincs merevítő, szép "S" alakot vesznek fel, mint a Justin legutóbbi linkjén. Akkor nem engedik leesni a rudat, és attól is jön baj. Tekintsd meg az atomenergiában.
Ettől függetlenül meg lehetne jól is csinálni, azért beszélünk róla. Hogy mások is, akik tehetnének valamit, tényleg tegyenek. -
uwu hun #2250 Jaj de gáz amit művelsz.
Azt nem mondtam hogy nem baj ha felpúposodik a sín, csak azt hogy nem okoz szilárdsági problémát azaz hőtágulástól nem törik el, még a látványos alakváltozás ellenére sem.
Te pedig meg akarod megmagyarázni, hogy ha felmelegítjük az a célt és gátolt az alakváltozás akkor eltörik. Hát nem, akárhogy is ragozod. -
forrai #2249 uwu- kételyeim vannak: nem gondolom már, hogy van fogalmad az acélszerkezet tervezésről.
És ezt már mindenki láthatja, aki ért hozzá, ami nekem rosszul esik. Nem akarlak égetni, te pedig magadtól megteszed- óvni akarlak!
Inkább azt mondom, zseniálisan értesz a hidakhoz, de kazánt ne tervezz, oké?
Most pedig kicsit morfondírozz a dolgokon, higgadtan mérlegelj, azután folytassuk.
"70 fokot röhögve kíbír bármilyen építőiprban használt acél."
"annak ellenére se okoz szilárdsági problémát "
Nem, azt nem, mert inkább a villamos siklik ki, a pógárok, meg úgyis puhatestűek... Ugyanez egy csőköteg falban...naponta van ilyesmi kazánoknál, hőcserélőnél.
Persze, még 1000-is. Hogyne, Sőt 1500-at. Én ugyan hőfokkülönbségről beszéltem, adott szituációkban, húzva nyomva, merevítve, fixen megfogva.
Fokozódik a meggyőzősédésem, hogy ugyancsak oda kell figyelni a szakértőkre...
Nekem szinte, fájdalmas látni, mi történik szinte mindenüt!
Majdnem hogy antiszelekció!
uwu...még sokra viheted!
-
uwu hun #2248 Hát de te beszélsz hülyeséget.
70 fokot röhögve kíbír bármilyen építőiprban használt acél.
Ezt még csak nem is nevezném szakmai ismeretnek.
itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91t%C3%A1gul%C3%A1si_egy%C3%BCtthat%C3%B3
te is láthatod hogy több száz fokos hőváltozáshoz is csak pár ezrelék hosszváltozás jár. Az acélok meg 1-2 százaléknál folynak csak meg, és onnan még nagyon messze a szakadás.
Nyáron biztos láttál már felpúposodott villamossínt, ehhez nem kell fura minka, mindegyik járókelő láthatja, még az ilyen elbaszott pékek is mint te; ami annak ellenére hogy akár egy métert is kiáll az aszfaltból, nem törik el. Ott se a teherbírással van a gond, hanem a gátolt alakváltozás felhalmozódásával, és nagyon jól látszik, hogy annak ellenére se okoz szilárdsági problémát hogy az alakváltozások egy helyre koncentrálódtak.
Van példa síntörésre is. Szibériában se tudták mire vélni mitől törnek a sínek. Hát nem a hézagmentes kialakítás miatt, mert ott olyan még tán most sincs:D Annyi eszük már akkor is volt, hogy nem lehet a hőtágulástól. Kutatgattak, hutatgattak, és rájöttek hogy alacson hűmérdékleten az acél érzékenyebb a rideg törésre. És amikor a masiniszta ráveretet a járgánnyal széttört a sínt. Ma már vanank olyan acélok miknek az ütőmunkájuk is nagy, és nem érzékenyek rideg törésre.
Nem várom el hogy felfogd amit írtam, a magyarázat nem nekled szól, hanem azoknak akik nem értenek hozzá, és felmerül bennük az a képtelen ötlet, hogy akár egyetlen szavadat is elhiggyék. -
forrai #2247 Ne beszélj mellé!
Persze hogy sok ok van, nem csak egy!
De én azt állitottam, hogy egy egyszerű kazánacél nem bír 70K-nél több tágulás különbséget az üzemi hőfokon.
Ezt egy tudományos kutató intézeti szerkezettervező mondta, ahol én is tudományos kutató voltam 10 évig.
Ezt bizonyítottam az előbb, a te félrevezető nyilatkozatod után.
Felejtsük el, fátyolt reá.
De beszélj velem, és másokkal is tiszteségesen!
Nézd, két féle életstratégia van.
- Én azt tartom, hogy a beszélgetőpartnereim zsenik, s így megtisztelő, és felemelő nekem, ha szóba állok velük. Ezáltal talán végre én is zseni lehetek.
- Te meg azt nyilatkoztad, hogy mindenki hüje, amit utálsz! A te stratégiád, meg néhányotoké az, hogy attól vagy zseni, hogy a többi hülye.
Jogod van erre. És még lehetsz zseni is. És én büszke leszek rá, hogy valaha Te lehüjéztél.
De lásd be, az én hozzáállásom mégis csak racionálisabb.
-
uwu hun #2246 Most akkor eldönthetnéd hogy szerinted a hőtágulás miatt lesz-e csőtörés.
Én kezdetektől fogva mondtam, hogy ez kevés, és csak kis részben járul hozzá, a fő ok biztosan más.
Nagyon belegabajodtál, koncentrálj az eredeti kérdésre! -
forrai #2245 Köszi a linket: idézem:
A szakadó nyúlás a szakadás környezetében, (+/-2,5d) felvett, ahhoz viszonyított nyúlás.
Egy 50-es cső falvastagsága d=2,9 mm, a környezet 14,5 mm oda vissza. 15% nyúlás= 2mm
Egy 4 m hosszú cső rövidülése dt=100 K esetén kétszer nagyobb ennél.
Vagyis ne téveszd össze a teljes csöv hosszát, a szakadás környezetével! Hiszen elképesztő dolgokat hivatkoztok! 1m acélcső 1,3 m nél szakad el? Lepetézek, pedig nem is vagyok pillangó!
uwu- most a tulajdon dugodba döltél. -
forrai #2244 Albertus.
Ne izgasd magad! Én megvédelek. Lesöpröm őket. Szépen engedelmesen oda fognak figyelni másokra is, és tanulni fognak, mert szükségük van rá.
Amúgy pedig nemcsak a nyúlás, de a tágulás is okozhat gondot, pld. a cső kihajlását. A hőtávvezetékeknek ezért is van egy földtakarás vastagsága. Csernobilben majdnem biztos, hogy amiatt nem eshettek le a rudak, mert kihajoltak a csövek.
Ez egy BWR reaktorban nem történhetne meg, de van helyette úgy látszik más.
-
forrai #2243 uwu, te nem tudhatod, mi minden történhet egy fűtött csőkötegben.
1. Egy távfűtési rendszerben leiszapolódhat. Nem egy füstgáz hőcserélő falát láttam szétrepedni, például blokkfűtőerőművek esetén. A víz elöntötte a motor henger fejét, és amikor megindult, akár 20 MFt a kár. Ezért egyes cégek mérik a csőkötegfal hőmérsékletét. És ez csak egy vacak gázmotor.
2. Láttam szétmenni csövet csőkötegben, gyönyörűen, 45 o alatt vékonyodva. Igaz, ott valami rádermedt, és leszigetelte. Gázkazán fűtötte.
3. Láttam melegvízkazánt ott vízkő, és füstgázáramlási egyenetlenséget állapítottam meg. Járat tisztítás után nem tették vissza a szabályozó elemeket. Ja, hogy legyen kövér, megáéllapítottam, hogy már hegesztéskor maradó feszültség keletkezett, amit nem eresztettek meg.
Ehhez kísérletet végeztem: hegesztettem egy csövet, és mértem a melegedését a hossza mentén. Az új cső heftölésekor az benne marad, és nem kevés.
4. Itt van azután a hártyás forrás esete. Most figyuzz, nem én találtam ki, én csak kitálaltam:
"A gyakorlatban a buborékos forrás megvalósítása a cél. A hártyás forrás esetén ugyanis a keletkező gőzhártya rossz hővezető tényező. A forrási hőátadási tényező meghatározására általános érvényű összefüggés jelenleg nem ismert. Különböző anyagokra, vizes oldatokra több összefüggést is javasoltak."
Az atomreaktorban néhány méter víz lehet a kazetta fölött, ha az lefagy, vagy lefogy, egyformán képzelheted mekkora a baj.
Most ezt képzeld el szuperkritikus hőmérsékleten, ami előkészületben van.
Kedves uwu. Még körülbelül 50 okot tudok, amitől egy csököteges hőcserélő nem úgy viselkedik, mint ahogy te elképzeled.
Sőt! Nemcsak én, de azok is tudták, akik a forralóvizes blokkot tervezték, hiszen látom.
De lehet, hogy én még valamit tudok? Mert ha éppen nem tudom, akkor megkeresem, és megtalálom, nem törödve azzal, hogy mások mit gondolnak róla.
Például te.
-
#2242
jól írta, le vagy szavazva, viszlát egy újabb önégetéskor... -
#2241
Nem írta rosszul, te okoskodsz tenyérbemászó módon, jó szokásodhoz híven. -
Albertus #2240 Rosszul írtad. Amit te írtál a szimpla elírás. -
uwu hun #2239 Akármennyit is írsz, nem fogsz kimosakodni.
Amit én írtam abba nincs hiba, csak helyesírási.
Amit meg te írtál válaszként a #2227-ben az szimplán hülyeség, nem tudtál belekötni abba a mit írtam mert jó volt, csak paskolod a kakát. -
Albertus #2238 "Látod-e a 3-as pontot? Na az ahhotz tartozó nyúlésérték a szakadónyúlás."
Nos, az a szakítószilárdsághoz tartozó nyúlás érték.
"Egyébként a méretezés szilárdságra jelenlegi szabvány szerint megengedett feszültségre történik amit a folyáshatárkoz(2-s pont) képest állapítanak meg. " - vagy a szakító szilárdság 1/2,5-ed értéke, személyfelvonók és bányászati eszközökben 1/25 ill. 1/50-ed része.
Ha már a szabványt emlegetjük.
"100 fokos nagyságrendű hőváltozás a csőtöréshez. Mert ha megnézed a grafikont a folyáshatártól jobbra, még bőven van helye nyúlni. Igaz hogy a felvett ető nem nő, de a nyúlást kibírja, ha gátolt hőbáltozásról van szó."
Mindig a lehűlés okozta összehúzódás hozza létre a feszültséget. Többek között ezért télen vannak a csőtörések..
"Gondolom egy kukkot se értettél belőle," - Nos, hiába indultál ki önmagadból. Tévedsz. Még mindig csak te vagy a idézlek:"megint te vagy a hülye."
Igen, te vagy. Még mindig és mindig.
-
uwu hun #2237 LOL
És akkor most mi van tónikám?
Látod-e a 3-as pontot? Na az ahhotz tartozó nyúlésérték a szakadónyúlás.
Ha eltörik a cső, olyanja van ugyanis.
Egyébként a méretezés szilárdságra jelenlegi szabvány szerint megengedett feszültségre történik amit a folyáshatárkoz(2-s pont) képest állapítanak meg. Tehát a képlékeny állapot csak tartalék. De vanak olyan méretezési eljárások ahol a képlékeny tartalékot is beszámítják. Ez elem és igénybevétel függő dolog. Csöveknél nem szokás ilyesmit. Pont ezérz mondtam hogy max 10%-ban járulhat hozzá ilyen 100 fokos nagyságrendű hőváltozás a csőtöréshez. Mert ha megnézed a grafikont a folyáshatártól jobbra, még bőven van helye nyúlni. Igaz hogy a felvett ető nem nő, de a nyúlást kibírja, ha gátolt hőbáltozásról van szó.
Gondolom egy kukkot se értettél belőle, mivel még ezt az egy sort se értetted amibe azt hitted beleköthetsz. A lényege az hogy járatod a szád feleslegesen, és megint te vagy a hülye. -
Albertus #2236 ![]()
-
Albertus #2235 Na hogy megérthesd![IMG] http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/thumb/1/13/Stress_v_strain_A36h.jpg/220px-Stress_v_strain_A36h.jpg[/IMG]
A kristályszerkezet és az összetevők függvényében a diszlokációk átrendeződése előtt rugalmasan nyúlik az anyag,.
A folyáshatár elérésekor a diszlokációk átrendeződnek, majd az átrendeződés végétől megint rugalmasan nyúlik az anyag.
A feszültség tovább növelésével a szakítószilárdság elérésekor elszakad az anyag. Ezt a folyamatot látjuk a képen.
Ha viszont a diszlokációk rendeződése után megszüntetjük a húzófeszültséget, így nyújtott állapotban, majd hőkezeljük az anyagot,
akkor az anyagban maradt feszültségek és diffúziók következtében a diszlokációk ismét egyenletesen eloszlanak az anyagban.
Így újra húzófeszültség hatásának kitéve, újra elérjük a folyáshatárt, újra rugalmatlanul nyúlik az anyag.
Gyakorlatilag a hengerlések, húzások, nyújtások során ezek a részfolyamatok zajlanak. -
Albertus #2234 Miért tennénk ilyet? Te még most sem érted, hogy mi a különbség Δφ és dφ között.. Legutóbb is mit írtál? sin(t+Δt)? -
NorBear #2233 Referencia:
http://www.epito.bme.hu/eat/oktatas/feltoltesek/BMEEOEMAT12/04_acel_huzoszilardsaga.pdf
http://www.mfk.unideb.hu/hok/images/stories/jegyzetek/kemia_es_epanyag_II/Eloadasok/Epanyag2_6ea_Femek2.pdf
http://www.hsz.bme.hu/hsz/kutat_prog/fajlok/10/betonszerkezetek_tervezese.pdf
http://www.geotextilia-georacs.hu/elvalasztas-szures.html
-
uwu hun #2232 
-
Albertus #2231 
Szóval összekeverted.. Oké. Gondolhatta mindenki. De így korrekt. Már látjuk is, hogy tényleg gőzöd sincs róla.
-
uwu hun #2230 Most megint eltűnsz egy időre, vagy égeted még magad egy kicsit? -
uwu hun #2229 Szilárdságot nem tudsz összehasonlítani egy fajlagos értékkel.
A szakadónyúlás egy szakkifejezés, és azt mutatja mennyit nyúlik az anyag fajlagosan a szakadás pillanatában. Építőipari acéloknál ez egy elég nagy szám a képlékeny tartalék miatt, rideg anyagoknál meg kicsi.
És frankón össze lehet hasonlítani azzal az értékkel amit a hőváltozás és a hőtágulási együttható ad, mert az is egy fajlagos érték.
Tehát ha adott a hőmérséklet változása és a szakadónyúlás, nagyon egyszerű megállapítani, százalékosan mennyire van igénybe véve az anyag. -
uwu hun #2228 Ha csendben maradtál volna.... -
Albertus #2227 
"és van szakadónyúlása is," 
Csak találgatok: szakító szilárdságra gondoltál, vagy a nyúláshatárára?
