Fizika

Remélem így is marad. Már többször felmerült bennem, h vmi érdekesebb feladatot vetek fel, ha végre némulás lesz.

el ne kiabáld 😄

?

Kényelmetlen pofára esés utáni sunnyogás idõszakát töltjük ismét.

(A "jegyzõkönyv" kedvéért jegyzem meg. 😛)

1ébként a 3 szó pont hibasúlyossági sorrendben van (megítélésem szerint).

Tudom mi a lengés, azt is tudom, h mi a rugós, volna elképzelésem arról, h a kettõ együtt mi kéne legyen. De biztos vagyok, h te nem arra gondolsz, mert azokat nem lehet matematikailag olyan egyszerûen leírni, mint amik itt "elhangzottak". Fõleg, h nem is kapcsolódnak NorBear eredeti kérdéséhez.

Mondod te, miután belinkelsz egy keresést a kitérés és idõfüggvénye szavakra. A linknek meg "a kitérés idõfüggvénye változó" nevet adod.

Nem szép dolog hazudozni. Nem is kéne próbálkozz vele, olyan rosszul csinálod.

a kitérés idõfüggvénye változó
Ha tudnál igazat írni, az már nem te lennél.

Ezen mondatod is arra utal, h nem vagy topon a magyar mondatok értelmezésében. Hiszen azon hsz.-ban, amire reagáltál szintén kifejtettem, h az nem válasz a kérdésemre. Továbbá hogyan ugorhatnánk oda, h sebességbõl gyorsulást hogyan kapunk, amikor még a kitérésbõl a sebességet sem tudta megmondani. Ha a deriválást alkalmazná - hogy tõled idézzek - "alaptételként", akkor meg a szinuszos mozgásra nem mondaná, h szinuszos sebesség jön ki.
A megértéssel kapcsolatban meg, hadd ne kelljen századszor is leírjam (mert láthatóan baszol olvasni, nemhogy értelmezni) hogy mivel a deriválással láthatóan problémái adódtak én már 3 másik (deriválást nem használó) módszerrel is bemutattam neki miért nincsen igaza, ezekbe nem kötött bele és csak tovább erõlteti a deriválást (amirõl meg nem tudja mi fán terem), illetve most meg tereli a témát. Továbbá felhívtam a figyelmet, h hol téved a "levezetésében" (már ha azt annak akarjuk nevezni), amikre szintén rendre nem reagált. Akkor most ki mit nem ért és ki mit nem akar megérteni!?

rugós lengés
kitérés szögsebessége
kitérés idõfüggvénye változó
kitérés idõfüggvénye a változó
Már megkértünk, h használd a mindenki által érthetõ kifejezéseket vagy definiáld azok jelentését. Lehet Mucsaröcsögén értitek ezen kifejezéseket, de az én vidékemen nem ismertek ezen tájszólásbeli módosulatok. Úgy látom a neten sem nagyon képviselitek magatokat azon néprajzi területrõl. És ezen eredményeken még Dalbir sem képes változtatni.

Mondja a troll.

Nem figyelsz eléggé. Ha valaki számomra teljesen ismeretlenül hülye, akkor azt szépen, udvariasan kijavítom, felhívom a figyelmet a tévedésére. Ha ragaszkodik a hülyeségéhez, még egyszer kifejtem.
Ennyi esélyt mindenki kap tõlem.
Albertus ezt az esélyt kb öt éve játszotta el. Megkeresheted a fórumban, ha érdekel, az internet nem felejtette el. Én sem.

És nem fogok udvariaskodni egy seggfejjel. Ami a szívemen, az a számon, én már csak ilyen vagyok.

<#szomoru1><#szomoru1><#szomoru1><#szomoru1> ó egek.. te még albertusnál is korlátoltabb vagy. ezt vagy érted, vagy nem. halandzsa a köbön. rugós lengés? kitérés szögsebessége? kitérés idõfüggvénye a változó? valóban, ezt csak valszeg csak te érted.

Na még el is rontom,.. A rugósnál a kitérülés idõben változó.

A rugós lengésnél kitérés szögsebessége idõben változó.
Az állandó szögsebességû forgásnál, azaz a körmozgásnál a kitérés idõfüggvénye a változó.

Ezt vagy érted vagy nem.

jól van akkor, leülhetsz, egyes. a nullátmenet a kitérésre vonatkozik. ha pedig a sebességre, akkor meg ez mondat a hülyeség: "A tömegre ható gyorsító erõk különbözete viszont a nullátmeneteknél a legkisebb." vagy azt akarod bemesélni, hogy ebben a mondatban a kitérésre vonatkozik, a másikban pedig már a sebességre? szánalmas, na ezt nevezik maszatolásnak.

Qetuol!

Hiába van igazad, mindig lesznek olyan emberek akiket még észérvekkel sem lehet meggyõzni mert rugalmatlanok és makacsul ragaszkodnak a véleményükhöz.Ha az imént említett eset teljesülne akkor minden magyarázó/felhomályosító komment csak idõ és energia pocsékolás.

dronkZero!

A jó kapcsolatok alapja a "megfelelõ" kommunikáció.Az önmagában még nem baj hogyha felhívod az adott alany figyelmét a hibáira.Azonban ha ezt trágár szavak környezetében teszed, az érintett személybõl ellenszenves érzelmeket válthatsz ki.

Nekem sem esne jól ha valaki lehordana a sárga földig, éppen ezért nem fûzök megalázó megjegyzéseket embertársaimhoz.

Ne trollkodj!

"Ezért írta Albertus, hogy amikor a sebesség függvénye szinusz függvényt követi, a szinusz függvény deriváltfüggvénye adja a pontbeli gyorsulás értékét."

lehet, h ezt írta, de ebbe nem is kötött bele senki."

Basszus hangú kisleány! Most kötöttél bele!

Te kevered a kitérés függvényét a sebesség függvényével!

Jól írta Albertus! A szinuszos sebesség függvény nullátmeneteinél a koszinusz függvény maximumon van!
Ez azt jelenti, hogy a gyorsulás maximuma a sebesség függvény nullátmeneteinél van.

Na meg másik fele, hogy nyilván, akiket baszogatok, mert hülyék, mint a segg, azoknak nincs rólam jó véleményük. Ez érthetõ. Sokkal egyszerûbb engem utálni, mint gerincet növeszteni, és beismerni a saját tévedést.

"Ezért írta Albertus, hogy amikor a sebesség függvénye szinusz függvényt követi, a szinusz függvény deriváltfüggvénye adja a pontbeli gyorsulás értékét."

lehet, h ezt írta, de ebbe nem is kötött bele senki. ezt senki nem is tagadta. az ilyen trollok tipikus viselkedése, hogy hirtelen elkezd másról beszélni, ferdíteni, kiforgatni. amibe bele kellett kötni, az pontosan az volt, amit dronkZero írt:

"A lengési sebesség megváltozásának mértéke pedig szintén a nullátmeneteknél a legnagyobb.""

kinagyítottam, hogy jól észrevedd, mit állított, amibe bele lett kötve. albertus ezek után nemhogy elismerte volna, hogy ez a mondat nem állja meg a helyét, hanem, éppen ellenkezõleg, még megpóbálta megvédeni, elkenni, félremagyarázni, halandzsázni, összemaszatolni. te pedig, aki a nyilván az alregje vagy, ugyan ezt csinálod.
na most feladom a magaslabdát: most lehetõséged van magadat is leégetni, vagy tisztázni:

egyet értesz a fenti (kinagyított) mondattal? igen vagy nem? maszatolásnak nincs helye. igen v nem?

Te meg hazudsz, az jobb?

Gondolod, hogy rólad más a többiek véleménye?

Trágár vagy. Soha sincs megalapozott hozzászólásod. Csak trollkodsz.

Azt én határozottan nem humorosnak szántam. Az az õszinte véleményem Albertusról, az itteni viselkedése alapján.

A humorhoz? Te minõsítesz, aki azt írtad:"gerinctelen szarrágó kis köcsög." ? Ez szerinted humoros?

"Gyorsan mutasd meg magadat egy orvosnak!" - Na ez humor! (by Hofi Géza+)

Látom a fizikán kívül a humor sem az erõs oldalad...

Bemutatkozásod: dronkZero "Innentõl kezdve ez egy gerinctelen szarrágó kis köcsög.".

Gratulálok! Szép neved van!

Persze, persze. Úgy tûnik elfelejtetted, hogy a másik nikked ezzel KEZDTE a témát:
"csupán nézõpont kérdése, hogy a legnagyobb gyorsulás melyik függvény szakaszon van."

"A tömegre ható gyorsító erõk különbözete viszont a nullátmeneteknél a legkisebb.
A lengési sebesség megváltozásának mértéke pedig szintén a nullátmeneteknél a legnagyobb."

Idézzek klasszikust? Ezt ELKÚRTA. Nem kicsit, NAGYON.
Azóta maszatol, és már sikerült leírnia helyesen is, miután kb 15-ször el lett neki magyarázva, hogy nem úgy van az.

Innentõl kezdve ez egy gerinctelen szarrágó kis köcsög.

"Amíg ekkora faszkalap, addig bele fogjuk dörgölni az orrát a saját szarába. Ha magától nem tud viselkedni, majd mi beidomítjuk."

Ti? Kik az a ti? Azok vagytok akik nem tudjátok, azt amit többen mondogatunk, hogy a sebesség függvény idõ szerinti deriváltja a gyorsulást adja eredményül?

Mert ha azok vagytok, akkor sürgõsen tanuljátok meg az alaptételt:
A sebesség függvényének idõ szerinti deriváltja a gyorsulás értékét adja!

Ezért írta Albertus, hogy amikor a sebesség függvénye szinusz függvényt követi, a szinusz függvény deriváltfüggvénye adja a pontbeli gyorsulás értékét.

Amíg ezt nem tanuljátok meg addig ti vagytok a balfékek, akik az alapokat nem tudjátok, csak baszogatjátok Albertus-t, Forrait és a többieket..

Majd abbahagyjuk a baszogatását, amint képes lesz leírni, hogy "elnézést, tévedtem". Addig nem.

Amíg ekkora faszkalap, addig bele fogjuk dörgölni az orrát a saját szarába. Ha magától nem tud viselkedni, majd mi beidomítjuk.

Te meg mit cseszekszel még? Leírta a sebesség függvényének deriváltja a gyorsulás. Nem lehetsz annyira analfabéta, hogy ne értsd meg!

Amikor mi az egyetemen tanultuk fel sem tûnt, hogy a térfogatot is beleszámolta Lebegyev. Megnéztem a jegyzetet és tényleg. Szerintem nincs még egy ember aki erre felfigyelhetett volna. A Gézoo haverod egy UFÓ?

Tipikusan a "pongyola fogalmazás" esete. A fizika, meg úgy a tudomány en bloc már csak olyan, hogy minden egyes szó fontos, és precízen illik kifejeznie magát az embernek. Amikor az isiben szopatják a népet, hogy szó szerint kell bemagolni a definíciókat, akkor az pont ezért van: hogy ne okozzon fél életen át tartó mindfuckot egy nem létezõ probléma. Kár, hogy a célját nem éri el...

Igen, igazad van a foton nyugalmi tömegével kapcsolatban...

te meg már megint idejöttél égetni magad? nem volt az eddigi lecke elég? inkább nem írj újabb baromságokat. NorBear barátunk elég értelmes, hogy meg tudja állapítani, te kapnál egyest fizikán, ha ezt a maszlagot elõadnád. gézooval karöltve.

a 4. pont meg, h: Boldog bolondok napját!

"De legyen: Ha a sebesség szinusz függvény szerint változik, akkor a sebesség pillanatnyi értékét ábrázoló szinusz görbe valamely pontbeli érintõjének meredeksége azaz iránytangense az abban a pontban érvényes derivált értékét adja, azaz abban a pontbeli gyorsulás értékét.
Ez a derivált az ugyanazon pontbeli koszinusz értékébõl is megkapható, mert a szinusz függvény derivált függvénye a koszinusz függvény."
Ez nagyon undorító húzás volt tõled, legalább bemutatod milyen hazudós, álnok ember vagy. Vagy csak szimplán olyan sötét, h azt sem tudod, mit gépelsz le, de szerencsére a fórum azt is megõrzi.

1. Itt sebességrõl beszélsz. Ezzel megkerülve azt, h még a sebesség kiszámolásáról sem tudtál számot adni és már hónapok óta az a téma, mivel nem tudod. (Nem véletlen, h kerülöd most is. Ennyire nem vágysz arra, h helyes tudásnak legyél a birtokában)
2. A kérdéses #2256-os hsz-ban kitérés - fázis fv.-re írod le ugyanezeket (még ennél is kevésbé precízen). Már nem is tudod, h melyikbõl számolod a gyorsulást? Vagy az elmúlt hetet olvasással töltve rájöttél, h baromságokat írsz és most meg tereled a témát? Itt már nem is mersz fv-t felírni, mert félsz, h megint beégsz a matek terén.
3. Folyamatosan kitérés - fázis fv-rõl írtál (#2256 és elõtte is). Ennek meredeksége, deriválása nem ad vissza sebesség, se gyorsulás dimenziójú mennyiséget. 5m-t hiába osztod el 5°-kal vagy 5 radiánnal, az nem lesz 1m/s; hiába próbálod ezt is elsunnyogni. Mivel most nem írtál le semmilyen matematikailag formalizált összefüggést, így nem tudhatom biztosan, h még most sem az idõ fv-ében vizsgálod a mennyiségeket.
5. Mivel ezen hsz.-odban elkezdtél másról írni, ezért ez megint nem tekinthetõ válasznak, tehát továbbra is él, h:
Mutasd be, h ahogyan állítottad az y=sin(φ😉 fv. pontbeli érintõjének meredeksége a gyorsulás! És nem kellenek a mellébeszéléseid.

Ha ez az én kérdésemre akart válasz lenni, akkor vmit bizonyára nagyon félreérthettél (vagy oda se figyeltél) a newtoni mechanika órán (pedig tudtommal általános iskolában is említik). A levezetést talán nem írják fel (talán, mert túl egyértelmû?), viszont Newton 3+1 axiómáiból gyorsan levezethetõ, h belsõ erõk nem változtatnak a tömegközéppont impulzusán (tessék egy értelmes és 1szerû feladat, amit beláthatsz). Vagyis, ha olyan koord. rendszert veszel fel, amiben kezdetben a TKP nyugalomban van, akkor a TKP nyugalomban is marad. Ha a TKP-hoz képest gyorsulót, akkor csak a koord. transzformációból fakadó gyorsulást észleled.

"Mert a jelenlegi klasszikus fizika..."
Most akkor jelenlegi vagy klasszikus? Jó volna, ha eldöntenéd mirõl beszélsz.

Egyébként egy adalék: Einstein az 1905-ben megjelent speciális relativitásába a Lebegyev féle 1901-bõl származó levezetés eredményét vette át amelyben E=n*R*T= p*v=h*f=m*c^2
(Pontosabban 1901-ben Lebegyev elrontotta a levezetést és úgy kapta eredményül az E= h*f=m*c^2 összefüggést, hogy tévesen a fotonok I=m*c impulzusával számolt, E=A*c*t*n*m*c/A/t függvényével amelyben
az A*(c*t) térfogatban lévõ n darab fotont feltételezett, és az ezen fotonot t idõ alatt az A felületnek átadott energiáját az impuzusukkal szorozva kapta az E=m*c^2 összefüggést.
A helyes változatot azaz a v térfogatban lévõ 1 db foton p nyomását leíró helyes p*v=m*c^2 összefüggést elsõként csak néhány évvel ezelõtt Gézoo barátom írta le.
(Azt illik tudni, hogy E=p*v=n*R*T függvénybõl az A*(c*t) térfogatban lévõ n darab v térfogatú foton által p nyomást t idõszakasz alatt kifejtett nyomásérték megmérésével
az egy fotonra jutó n*p*v=A*c*t*n*m*c/A/t= /n-el, A-val és t-vel egyszerûsítve:
E=p*v=c*m*c azaz E=m*c^2 összefüggést úgy kapta meg, hogy a p*v=n*R*T=E azonosságot alkalmazta.

Így ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor helyesen a világon elsõként Gézoo vezette le Lebegyev függvényét.

Több mint 100 éven át egy helytelen levezetés eredményeként használta a világ ezt a függvényt.

Ez egy nagyon érdekes kérdés! Van-e tömege a fotonnak?

Einstein általános relativitása szerint nem a tömege miatt nyeli el a fekete lyuk, hanem a téridõ görbületen "egyenesen" haladó fény sohasem ér ki a görbületbõl, mert számára az eseményhorizont a végtelenben van.

Ezért ha fizika vizsgán elõállnál Qetuol magyarázatával akkor sajnos egyest kapnál. Pedig nem is mond annyira rosszat.

Viszont van egy elvi hibája az m=h*f/c^2 ötletnek, mégpedig a kölcsönhatás.. Ugyanis a tömeg nevû jelenséget a kizárólag a kölcsönhatásaiból érzékelhetjük.
Így aki szembe megy a fénnyel az a fotonokkal ütközve a fénysebességû impulzusukat ill. energiájukat érzékelné,

de az akitõl távolodik a fény az éppen az ellenkezõjét tapasztalja, õ rá a távozó irányával ellentétes irányú impulzus hat, és neki csökken az energia készlete.

Ha pedig a kettõt együtt szemléli egy harmadik megfigyelõ, akkor a fény azaz a fotonok -p+p=0 impulzus és -E+E=0 energiát jelentenek,
mind amellett, hogy

egyik testtel sincs a haladás alatt tömegre jellemzõ kölcsönhatás, és a tömegekre sem gyakorolnak a fotonokra visszahatást.

Ennek a logikus oka az lehet, hogy a hatás terjedési sebessége azonos a fotonok sebességével, így a forrás felõl nézve, feléje csak álló hatás indulhatna a fotonoktól,
a befogó felõl nézve pedig csak a fotonnal együtt beérkezõ hatás érhetné el a befogadót.

Tehát ilyen értelemben nem azért nincs tömege a fotonnak, mert csak haladó tömege lenne, hanem azért, mert a sebessége a kölcsönhatás sebességével azonos.

Ami a nyugalmi tömegét jelenti az is megér egy gondolatot.
Miután a forrásának a tömege a foton kisugárzásával csökken, a befogójának a tömege pedig a befogással növekszik.
Tehát ilyen értelemben a foton nyugalmi tömege egyenlõ a haladási energiájával E=m*c^2

Azaz éppen fordítva van, mint ahogyan elõttem leírták.

Az E=m*^2=h*f összefüggés egyik fele a nyugvó fotonra m=E/^2
a másik fele az E=h*f a haladó fotonra érvényes.

hát.. a részecske-hullám kettõsség éppenhogy, az mellett szól, hogy a fénynek, mint hullámnak is van tömege, hiszen, ha a hullámot lehet részecskével helyettesíteni, és a részecskének van tömege, akkor...

Nem vagy elég figyelmes.
A _fotonnak_ nincs _nyugalmi_ tömege, mivel fény nem létezik "állva", csak fénysebességgel.

A legtöbben egyszerûen kijelentették hogy a fénynek nincs tömege.Legutóbb egy évfolyamtársam állította azt hogy a fénynek nincs tömege ellenérv ként pedig a részecske-hullám természetet hozta fel (mondjuk azt nem igazán értettem hogy ez miért is zárná ki hogy a fotonnak van tömege...mind1).Mondjuk az én magatartásomat is el lehet marasztalni hiszen ennyi év alatt bõségesen lett volna rá lehetõségem hogy utánajárjak és kiderítsem hogy mi az igazság...erre tényleg nincs mentségem :S

az elméleted helyes volt. a foton tömeggel rendelkezik, ami az energiájával (h*f) egyenesen arányos. kíváncsi lennék, mivel érveltek az mellett, hogy nincs tömege.

Köszi qetuol 😊

Hmm..ez azt jelenti hogy akkor egy évtizedig néztek hülyének egy olyan elmélettel ami végül is helyes 😞((
Az ötlet 11 éves koromban jött amikor a TV-ben láttam egy csillagászattal foglalkozó mûsort.Ott szóba hozták a feketelyukakat illetve azt hogy hatalmas gravitációs mezejük még a fényt is elnyeli.Arra gondoltam hogy a gravitációs kölcsönhatáshoz két testnek tömeggel kell rendelkeznie így a fénynek is kell hogy legyen tömege.Mivel a gravitációról ekkor még csak annyit tudtam hogy a feldobott "alma" lesik, a környezetemben lévõ emberek sikerrel meggyõztek arról hogy hülyeséget mondtam és a fénynek nincs tömege.Igazából még most sem vagyok 100%-ig bizonyos abban hogy a megközelítésem megállja e a helyét...ebben megerõsítésre szorulok de már annak is nagyon örülök hogy legalább a konklúzió helyes volt.

de van tömege, mégpedig m = hf/c^2

Üdv mindenkinek!

A fotonról szeretnék kérdezni pár dolgot.A környezetemben mindenki azt hangoztatja hogy a fénynek nincs tömege.De ha nincs tömege akkor hogy lehet képes gravitációs kölcsönhatásra?
A feketelyuk képes elnyelni még a fotonokat is ami azt a sejtést ébresztette bennem hogy a fotonoknak még is lehet tömege.A fény pl nehezebb égitestek hatására elhajlik.

Kezdek teljesen összezavarodni.Lehetséges hogy a fénynek egyszer van tömege egyszer meg nincs???
Ez elég nagy hülyeségnek hangzik részemrõl 😄

A Föld is és a Hold is a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja körüli precesszáló ellipszispályán kering.
(Még akkor is, ha ez a középpont a Föld belsejében marad mindvégig.)
Azaz irányfüggõ elliptikus eloszlású függvények szerint mozog a Föld és a felszínén lévõ víztömeg is, némi késleltetéssel egymás elfordulásához viszonyítva. Erre vonatkozott a kérdésem.

"Nem kell a mellébeszélés.
Mutasd be, h ahogyan állítottad az y=sin(φ😉 fv. pontbeli érintõjének meredeksége a gyorsulás!"

Egy hónapja nem érted meg, akkor most mitõl érthetnéd meg?

De legyen: Ha a sebesség szinusz függvény szerint változik, akkor a sebesség pillanatnyi értékét ábrázoló szinusz görbe valamely pontbeli érintõjének meredeksége azaz iránytangense az abban a pontban érvényes derivált értékét adja, azaz abban a pontbeli gyorsulás értékét.
Ez a derivált az ugyanazon pontbeli koszinusz értékébõl is megkapható, mert a szinusz függvény derivált függvénye a koszinusz függvény.

Egy kérdésre felellj! Miért alázod meg magadat folyamatosan az értetlenkedéssel?

Nagyon jó hobbid van. Gondolom, el is élvezel közbe?
Szeretsz iszap lenni, amibe belesüpped, aki lépni akar?

Vedd észre, amit mindenki lát- sohasem konkrét fizikusokat támadok, hanem a "fizikát". Hiszen számtalaszor dícsértem Maxwellt, Newtont, Einsteint. Mert õk valamit elsõként megcsináltak, valamit elindítottak. Amit az olyan fajta tudósok, mint te is lehetnél, soha nem fejeztek be, vagy nem jól.

Amit pedig irtál, nem engem szégyenít meg, hanem magadat. És ezt sokan, és egyre inkább éreztetik majd veled. Miért jó az? Azt is élvezed?
Mondok, baráti jobbot nyújtok, de annak a feltétele, hogy töröld ki azt a bejegyzésed. Egyébként nem társalgunk tovább. Oké?

Én leszarom mit kéne törölni, meg mit nem. Szerintem kiharcolad magadnak, aztán részemrõl ennyi. Van egy csomó regem, de ha mindet bannolják, akkor se sokból tart csinálni újat.

Az a baj, hogy téged és a magadfajtát nem a tudomány érdekli, hanem az, hogy elsõsorban saját magatokkal elhitessétek, hogy mennyire okosak vagytok. Ennek legegyszerûbb módja, ha okosnak tartott embereket, mint pl. a fizikusok agresszívan támadva, kételkedve a saját agyalmányaitokat favorizálva fórumokon trollkodtok.
Szerencsétlenségedre nekem pont az a hobbim, hogy az ilyen gyagyásokat csesztetem mint te.