3993
Fizika 2006
-
commissioner #2827 Particles found to break speed of light -
#2826
-
1sajat #2825 Miért szemétkedsz? Én erre nem adtam okot. -
commissioner #2824 Na, jó, elmondom amit hallani akarsz:
Igen, a Föld üreges, és a sarkpontoknál lehet belépni(ezért se repülnek arra az utasszállító repülők), ahol egy hatalmas titkos zsidó komplexum épült fel. Szupertitkos kutatások eredményeként egy szuperfegyvert is kifejlesztettek a metszettfarkúak, aminek az egyik "mellékhatása", hogy óriási mértékű mágneses teret hoz létre maga körül. A helytartók baromi nagy befolyással bírnak az egész világra, így a fizikusok között is elterjesztették, hogy ez csupán magnetohidrodinamika, és teljesen természetes.
Így már jó? Most örülsz? -
1sajat #2823 Pediglen az, mert a magnetohidrodinamikában alkalmazott modelleket alkalmazzák a Földre alkalmazott modellek kialakításában is.
Láttam én már ennél nagyobb blődlizést is. De miért nem fogod fel, hogy egy igazolatlan állításra ültetni még több igazolatlan állítást, az egy értelmetlen dolog. Talán mert olyan tudományosan hangzik? Ha azt mondom, hogy egy rózsaszínű egyszarvú csinálja az egészet a csodaszarvával, azt persze nem hinnéd el. Pedig pontosan ugyanolyan igazolatlan dolog amint az olvadt vasban keletkező mágnesesség. Próbálj már meg elgondolkodni ezen kicsit. Ne állandóan linkeket hozz az igazadra. Gondolkodj!
mozgásban levő folyékony nátriummal, laboratóriumi körülmények között már állítottak elő mágneses mezőt
Már megint csak a butaság. Hát hol van a földköpeny alatt folyékony nátrium? Akkor már inkább vegyük azt, hogy odaköpött a rózsaszínű egyszarvú és abban keletkezik a mágnesesség. Aztán meg elolvashatnád amiket nekem ajánlasz. Elektromos áramot vezetnek bele. Hát hol vezetnek bele a földköpeny belsejében lévő akármibe elektromos áramot? Csupa butaság ez alapján modellt felállítani. Nyugodj meg, még jó darabig az a legigazabb hozzáállás ehhez a kérdéshez ha azt mondjuk: Nem tudjuk hogyan, honnan lesz a mágneses védőpajzs. Nem tudjuk. Persze egy tudós ilyet nem mond. Hiszen ő tudós, nem pedig nemtudomka. Oda lenne a tekintély. Legalább-is így gondolják. Pedig pont ezzel a blődlizéssel válnak hiteltelenné. De nem előtted. Te gondolkodás nélkül, vakon hiszel nekik. Pedig van saját agyad is a gondolkodásra.
Illetve egy javasolt könyv a témában:
Szép nagy könyvtáram van. Egy halom könyv van kikészítve, hogy elolvassam. Nem jutok hozzá hétszámra. Most is beugrasztottál. Itt válaszolok neked, cseszem el a drága időt a semmiér. Úgysem próbálod meg értelmezni. Csak fújod a magadét.
-
forrai #2822 "Szia forrai. Mi újság?"
Jó a kérdésed, és nem offtopik, mert van.
Hát képzeld csak, majdnem bep...tem. De azután inkább kip...tem! -
forrai #2821 Völgyesi Geofizika nagyon jó bevezető az árapályhoz is. Olvasd el azt is. De csak mint bevezetőt. Akkor fogunk tudni talán kommunikálni abba az irányba is. -
#2820
Illetve egy javasolt könyv a témában: H. K. Moffatt Magnetic Field Generation in Electrically Conducting Fluids, Cambridge University Press 1978, ISBN 0 521 21640 0
-
#2819
"Butuska, a magnetohidrodinamikai folyamat pont fordított és nem irreverzibilis."
Pediglen az, mert a magnetohidrodinamikában alkalmazott modelleket alkalmazzák a Földre alkalmazott modellek kialakításában is.
Lásd:
Hydromagnetic dynamo theory
Dr. Dieter Schmitt - Max Planck Intézet MHD-vel foglalkozó kutatója: vannak érdekes írásai.
Sőt: mozgásban levő folyékony nátriummal, laboratóriumi körülmények között már állítottak elő mágneses mezőt:
Generation of a Magnetic Field by Dynamo Action in a Turbulent Flow of Liquid Sodium -
1sajat #2818 Lényegtelen a Curie-pont.
Az a lényeg, hogy az anyag folyékony legyen, elektromosan vezető legyen és mozogjon.
Magnetohidrodinamikának nézz utána, az foglalkozik ezzel.
Butuska, a magnetohidrodinamikai folyamat pont fordított és nem irreverzibilis. Nem lesz abból mágnesesség egy fikarcnyi sem. Így van amikor valaki csak leugatja a másikat, de elmélyült szakértelme nincsen az adott témakörben. :)
Hogy folyékony anyag van ott, az igazolható a földrengéshullámok vizsgálatával
Nem, ez nem igaz! Következtetni lehet rá belőle. De nem igazolása a hipotézisnek. Megint butaságot állítasz látod. Egyáltalán nem ismered a tudományos módszereket.
A Coriolis erők hatnak a tengerekre/a légkörre? Hatnak. Akkor hathat a folyékony külső magra? Hat.
Nem, ez sem igaz! Feltételezhető, de nem igazolása a hipotézisnek.
Lényegtelen, hogy nem mágnesezhető. Mozog, elektromosan vezető, és folyékony. Magnetohidrodinamika.
Gondolod, ha sokszor leírod, attól igazzá válik? :) Sajnos ki kell ábrándítsalak. Nem igaz! Fordított a jelenség amit a magnetohidrodinamika leír. Fordított és nem irreverzibilis a folyamat.
Nos, nekem nincsen kedvem ahhoz, hogy még egyszer, és még egyszer olvassam ugyanazokat a butaságaidat. Sajnálom, de végeztem ezzel a témakörrel. -
#2817
Ha publikálsz gondolom a Hihetetlen vagy az UFO magazinban. :D
Na szaladj a moderátorokhoz, hogy bántanak. :) -
#2816
"Folyékony fémben a Curie-pont felett nem."
Lényegtelen a Curie-pont.
Az a lényeg, hogy az anyag folyékony legyen, elektromosan vezető legyen és mozogjon.
Magnetohidrodinamikának nézz utána, az foglalkozik ezzel.
"Nem lehet igazolni, hogy ott folyékony fém van."
Hogy folyékony anyag van ott, az igazolható a földrengéshullámok vizsgálatával - itt lásd a "Mapping the interior of the Earth with earthquake waves." aláírású képet.
"Azt sem, hogy hatnának rá a Gaspard-Gustave Coriolis erők."
A Coriolis erők hatnak a tengerekre/a légkörre? Hatnak. Akkor hathat a folyékony külső magra? Hat.
"Curie-pont feletti hőmérsékletű anyag nem-csak hogy nem mágneses, de nem is mágnesezhető. Ergo: nem képezheti alapját a Földet körülvevő mágnese pajzs kialakulásának."
Lényegtelen, hogy nem mágnesezhető. Mozog, elektromosan vezető, és folyékony. Magnetohidrodinamika. -
1sajat #2815 Kéne publikálnod nem?
Honnan veszed, hogy nem publikálok?
Szerintem ez a bírásod egy amolyan hamisítatlan troll-provokáció. Ezeket kellene kiszednie a moderátornak, ha a helyzet magaslatán állna... -
#2814
Csak gratulálni lehet a tudósuraknak a blődlizéshez!...Szóval ez itt a baj. Összevissza beszéltek.
Nem baj. Fontos, hogy te itt vagy és elhozod a megvilágosodást. Kéne publikálnod nem? -
1sajat #2813 Ja NASA, BME Építõmérnöki Kar Általános és Felsõgeodézia Tanszéke, a Wikipedia cikke is a Texasi és a Berkley Egyetem cikkét is citálja. Szóval nem épp légből kapott adatok ezek.
Igazolatlan állítás az, hogy ott olvadt fém van. Utána erre még ráépítkeznek. Olyan állításokkal, amit több mint 100 éve ismert, kísérleti úton igazolt természettudományos törvény cáfol. Csak gratulálni lehet a tudósuraknak a blődlizéshez!
Igazolatlan állítások? A plazmában mozgó, elektromosan töltött részecskék nem keltenek mágneses teret?
Keversz, mint vak a hajnalban. A plazma állapot az anyag egy különleges állapota. Arra más fizika érvényes. De ott nem plazma van, hanem folyékony fém. Legalább-is ez a feltétételezés van kikiáltva igazságként. Akkor mit jössz itt az anyag negyedik halmazállapotával? Mi köze ahhoz, amiről beszélgetünk?
Szóval ez itt a baj. Összevissza beszéltek. Nem lehet rendesen megvitatni egy témát veletek. -
#2812
Szia forrai. Mi újság? -
1sajat #2811 Mozgó elektromos töltés (mindig) mágneses mezőt hoz létre maga körül.
Nem, ez nemigaz! Folyékony fémben a Curie-pont felett nem. Egyébként maga a feltételezés is légből-kapott. Nem lehet igazolni, hogy ott folyékony fém van. Azt sem, hogy hatnának rá a Gaspard-Gustave Coriolis erők. Igazolatlan állításra építkeznek újabb igazolatlan állításokat. Ehhez csak gratulálni lehet. Nagyon tudományos, mondhatom.
A Curie-pont csak akkor jön számításba, ha az anyagok mágneses tulajdonságait vizsgáljuk, de azok most irrelevánsak.
Nem, ez sem így van! Curie-pont feletti hőmérsékletű anyag nem-csak hogy nem mágneses, de nem is mágnesezhető. Ergo: nem képezheti alapját a Földet körülvevő mágnese pajzs kialakulásának.
bármennyire is akarod, hogy legyen.
Ez itt a baj. Indulat. Semmire sem mész vele. Ez egy tudományos fórum. Próbálj méltó módon viselkedni hozzá. -
#2810
"Látod ez a baj. Teljesen légből kapott, igazolatlan állítások ezek. "
Ja NASA, BME Építõmérnöki Kar Általános és Felsõgeodézia Tanszéke, a Wikipedia cikke is a Texasi és a Berkley Egyetem cikkét is citálja. Szóval nem épp légből kapott adatok ezek.
Igazolatlan állítások? A plazmában mozgó, elektromosan töltött részecskék nem keltenek mágneses teret? Ampère-törvény smafu? Magnetohidrodinamika nem működik? Biztos nem, ha egyszer ennyire foglalkoznak vele. -
commissioner #2809 Inkább te vagy távol az igazságtól. Faustus jól mondja.
Mozgó elektromos töltés (mindig) mágneses mezőt hoz létre maga körül. Curie-pont felett is. A Curie-pont csak akkor jön számításba, ha az anyagok mágneses tulajdonságait vizsgáljuk, de azok most irrelevánsak.
Tehát az anyagok mágneses tulajdonságai és a mozgó töltés által létrejött mágneses mező között nincs kapcsolat, bármennyire is akarod, hogy legyen. -
1sajat #2808 A Föld külső magjában nem egy tekercs van, hanem egy magas hőmérsékletű folyékony, elektromosan töltött részecskékkel rendelkező, "plazmaszerű" anyag.
Látod ez a baj. Teljesen légből kapott, igazolatlan állítások ezek. Te meg kijelentő módban írod, megfellebbezhetetlen igazságként közlöd. Ráadásul könnyen cáfolható. Kétszer írtam, hogy Curie-pont. Mivan? Harmadszor is leírod a marhaságot.
Nem, ez biztosan távol van az igazságtól. Találj ki valami más működési elvet, vagy mondd hogy nemtudod. Nem szégyen az. Senki sem tudja. Szégyen inkább a blablázás igazságkénti beállítása. Ilyet csak a vagy nagyon hülye emberek csinálnak, vagy a tudósok és persze itt vannak még a megtévesztett jótanulók is. Azok is képesek szajkózni a megtanult, (mit megtanult, bebiflázott, bemagolt) tankönyv-baromságot.
Mi lenne ha használnád az eszedet. Ha két törvény a valóságban üti egymást, akkor csak három eset lehet. Vagy az egyik hibás, vagy a másik, vagy mindkettő. -
#2807
"Ha van egy tekercsed és kint az űrben (távol a Föld mágneses mezejétől) elkezded mozgatni, nem indukálódik benne áram. Mágnese mező meg még inkább nem fog."
A Föld külső magjában nem egy tekercs van, hanem egy magas hőmérsékletű folyékony, elektromosan töltött részecskékkel rendelkező, "plazmaszerű" anyag. Ha az elkezd mozogni az már tud mágneses teret létrehozni. Magnetohidrodinamika bezony'.
Mint az a Nasa oldalán is olvasható a Nap kapcsán:
When charged particles move around really fast they create magnetic fields. The Sun is made of positively charged ions and negatively charged electrons in a state of matter called plasma. Since the Sun is made of charged particles, magnetic fields are created by the movement of the particles. -
1sajat #2806 A lényeg, hogy elektromosan vezető legyen, és mozogjon.
Marhaság! Ha van egy tekercsed és kint az űrben (távol a Föld mágneses mezejétől) elkezded mozgatni, nem indukálódik benne áram. Mágnese mező meg még inkább nem fog.
Az örvényáram nem termel mágneses mezőt. Felmelegíti az anyagot és abban adja le (vagy át?) az összes energiáját. Ha van egyáltalán örvényáram, nem csak örvénymozgás. Mert az örvényáram képződésnek is megvannak a kritériumai, ami Curie-pont feletti hőmérsékletű folyadékban nem áll fenn. -
#2805
A dinamó elv számára lényegtelen hogy Curie-pont felett van az anyag hőmérséklete. A lényeg, hogy elektromosan vezető legyen, és mozogjon.
There are three requisites for a dynamo to operate:
- An electrically conductive fluid medium
- Kinetic energy provided by planetary rotation
- An internal energy source to drive convective motions within the fluid.
Forrás: Wikipedia - Dynamo theory
De egy másik, bővebb összefoglaló: Prof. Dr.Völgyesi Lajos: Geofizika (Tankönyvkiadó, 1982; Műegyetemi Kiadó,1999, 2002) - 1.7 A földmágneses tér eredete -
1sajat #2804 A Földünknek van egy külső magja, amely olvadt nikkelt és vasat tartalmaz. Ez az elektromosan vezető olvadék áramlik (köszönhetően a Coriolis-erőnek), ami örvényáramot idéz elő, az pedig mágneses teret hoz létre. Ezt a jelenséget dinamó-elvnek hívják.
Fals! Curie-pont felett nincs dinamó-hatás. Ezt 1894 óta, vagyis 117 év óta tudjuk. Ideje lenne tudomásul is venni egyszer, nem pedig szajkózni a tankönyvszöveget. -
forrai #2803 A Hold, és a Nap, de a világmindenség minden tömegrészének az árapálya a kezdetektől hat a Föld magjára, bonyolult, differenciált mozgásra késztetve azt. Az árapály nagy mértékben hozzájárult a Föld ismert szerkezetének kialakításához, közreműködik a litoszféra lemezek vándorlásában...
A legfontosabb, lassan ható természetalakító hatások egyike. Távolítja a bolygókat a Naptól, a Holdat a Földtől, zuhanásra késztet üstökösöket, körkörösíti, vagy "hegyesíti" az égitestek pályáit...
Csodálatos, és szerencsémre még félig sem ismert jelenség.
Amennyit én jóformán magamtól megismertem belőle- azt bármelyitek képes lenne magától szintén megtenni.
Erre próbálok rábeszélni.
-
forrai #2802 A csillagászat a Jupiter holdjainak a melegedését az árapállyal magyarázza, én szerintem is jogosan.
Én csupán azt kifogásolom a csillagászatban, hogy az árapályt nem terjeszti ki az univerzum egészére, annak minden részére.
A fényről rengeteget beszélünk, az árapályról pedig, ami ugyanolyan általános, alig.
Maga a név is butácska: árapály...Történetileg alakult így, én is elfogadom.
Én úgy szoktam magamnak mondani: az árapály- a valós testek gravitációja. Márpedig a gravitáció ugyanolyan általános, mint a fény, az elektromágnesesség.
A probléma az, hogy "gravitáció" alatt ma csak tömegvonzásra gondolunk, holott a tehetetlenség, ha úgy tetszik- a tömegtaszítás szintén hozzá tartozik.
Ezért az árapály képes a testeket zuhanásra, és távolodásra késztetni egyaránt.
Képes energia, és impulzus átvitelre.
Ennek a mechanizmusa pedig nagyon egyszerű, próbáltam is itt magyarázni, nem érdekelt senkit, széttrollozták.
Pedig kár. Ha van valmi, ami érdekelhetne titeket, ahol még eredmény is elérhető: az pont az árapály.
Egyszer még megtudjátok: igaz, amit állitottam, hogy a Hubble effektus is : ÁRAPÁLY jelenség!
Amit a fizika ma sötét tömegek hatásának vél?
Ti már biztosan tudni fogjátok: a fizika volt sötét, amikor olyat állított!
De hát ma még nem csodálom, ha nem így gondolkodtok, és eltaszítjátok, aki ilyet állít.
Visszatérve a Jupiter holdakra, ha érdekel, szívesen írok róluk, az árapályról. Ismétlem: szerintem nincs értelmesebb, érthetőbb más téma.
-
forrai #2801 Kétségkivül- ellenszenves a stilusom. De ez annak is köszönhető, hogy amikor udvariasan, és lelkesen itt először bejelentkeztem, a trollok egyszerűen szétcincáltak. Talán így alakult ki ez a gusztustalan védekező- támadó mechanizmus, mindenkivel szemben. Vagy másképpen is, mindegy.
Pedig valójában igazából én csak tréfálkoztam, nem sértegetni akartam.
Olyan kevesekkel lehet tudományos témákról beszélni, hát ne nyírjuk egymást.
Bocs.
-
#2800
"de miért van a földnek mágneses mezeje?"
A Földünknek van egy külső magja, amely olvadt nikkelt és vasat tartalmaz. Ez az elektromosan vezető olvadék áramlik (köszönhetően a Coriolis-erőnek), ami örvényáramot idéz elő, az pedig mágneses teret hoz létre. Ezt a jelenséget dinamó-elvnek hívják. -
pet0330 #2799 Sziasztok!
Bocs ha kicsit eltérek a témától, de miért van a földnek mágneses mezeje? Ha lehet valami bővebb magyarázattal, mert a kis rövid egymondatosokat már hallotam... Előre is köszi -
#2798
Nem kell ám gúnyolódni, ha valakik földi dolgokra gerjednek... Még ha azok víziek is! Engem igenis érdekel, h hány tonna egy ilyen dög és h ér-e egy millát a piacon, ha kifogom :P
A Jupiter holdjai nem valami mágneses teres-áramos indukciós dolog miatt melegszenek? Vagy ez nagyon "hideg", ahogy azt gyerekkorunkban szépen játszottuk?
(Asszem eléggé Forrais lett a hozzászólásom, LOL!) -
#2797
Na ne kavarj!
Te arra utaltál hogy a hőterjedés egyik formája az árapály. ("Meg az árapály")
Én azt állítottam, hogy nem tartozik a hőterjedés formái közé. ("de annak semmi köze a hőterjedéshez")
Erre te jössz a Jupiter holdjainak melegedésével ("Pl. azt okozza, hogy a Jupiter holdjai melegszenek"), aminek nincs köze a az eredeti felvetés - az ürben levő objektumok közötti hőterjedés - esetében.
Most meg hogy a "fény közvetlenül hősugárzás"-mantrával... Kavarsz mint ló a kammilásban... -
forrai #2796 Nekem is van kedvem, persze ilyesmiről írni.
Én pl. kiindulnék valamiféle elemi halforma modellből (pl. harcsa, bajusz nélkül), amelynek viszont még farka is lehetne, (Nem úgy mint nálad volt...).
Ennek térfogata integrálható (V')
Ha azután más halakkal a következő dimenzió nélküli arányait képezném:
S'=Szélesség/hosszúság
M'=Magasság/hosszúság
akkor bármely más halformátum térfogata a
V= V'*L^3*S'*M' m3 lehetne.
És akkor roppant érdekes lehetne, ha az S'; és M' alapján tennénk összehasonlításokat, pl. a sebességükről, az étkezésükről, stb. Olyasmit, mint a szárnyprofiloké. Mert azt még értem, hogy tudósoknak ez nem jutott eszébe, de hogy a horgászoknak sem?
Emellett bevezetném, hogy a V' az csakis olyan állapotra vonatkozzon, amikor éppen annyi levegő van a modellhallban, hogy a 2% sótartalmú, 10 oC tengervíz színe alatt 10 m mélyen, relatív áramlás nélkül, azzal közel azonos hőmérsékleten lebeghessen tartósan. Ezt az állapotát ötletesen "félhalt állapot"-nak nevezném.
Ilyesmiben igyekszem kellően adekvát lenni.
-
forrai #2795 Miért? Szerinted a fény az közvetlenül hősugárzás? -
#2794
"Pl. azt okozza, hogy a Jupiter holdjai melegszenek. Az pedig hő, konvekció nélkül."
Ácsi összekeversz két dolgot. Hogy mitől melegednek azok a holdak (hő keletkezése - ez esetben az árapály szerepet játszik; de okozhatná radioaktív bomlás - mint a Föld magjánál túlnyomórészt, fúziós energia - mint a csillagok esetén, stb...), és hogy hogyan kerül az űrön keresztül át a hő az egyik testről a másikra (hőterjedés). -
forrai #2793 Az árapály bármely tömegek között fellépő hatás, (vagyis nem csak a Nap és a Hold között), amely adott feltételektől függő enenergia és impulzuscserével jár. Pl. azt okozza, hogy a Jupiter holdjai melegszenek. Az pedig hő, konvekció nélkül. -
#2792
Nos, ha van vkinek nem éppen világrengető diskurzusokhoz kedve, volt egy kérdés ITT, amire én EZT válaszoltam.
Valakinek építő ötlete? Konkrétan az érdekel, vmi jó mennyiség kellene, amivel lehet jellemezni ezeket az állatokat. Olyan, mint a dinoszauruszok maximális sebesség becslésénél volt a Froude-szám:
PDF link (355. oldalon)
Ötletek? -
polarka #2791 Dávid Gyula: Lakható Univerzum -
#2790
"Meg az árapály"
...amit leginkább a Nap és a Hold tömegvonzása okoz, de annak semmi köze a hőterjedéshez. -
uwu 101 #2788 
-
forrai #2787 "...Marad a hősugárzás..."
Meg az árapály, ami nem hősugárzás, és mégis energia és impulzus csere történik általa.