Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#2286
"Hetekkel ezelõtt?"<#falbav>
Nem érted mirõl írt Albertus? Két, külön esetrõl írt. Egyébként tökéletesen igaza van!
Amikor a sebesség szinusz függvényt követõ, akkor a gyorsulásai a koszinusz függvény szerintiek, mert a szinusz deriváltja a koszinusz.
<#nezze>
Nem érted mirõl írt Albertus? Két, külön esetrõl írt. Egyébként tökéletesen igaza van!
Amikor a sebesség szinusz függvényt követõ, akkor a gyorsulásai a koszinusz függvény szerintiek, mert a szinusz deriváltja a koszinusz.
<#nezze>
#2285
Csak hogy megértsd mi ezzel a bajunk, szájba rágom jó?
Amennyiben a második sorban tényleg asebesség megváltozásáról írsz, pedig szó indokolatlan, mert az ugyan az mint az elõzõ sor, ráadásul tovább rontja a helyzetet hogy legnagyobbnak írod.
Ha a legnagyobb mennyiségrõl szerettél volna írni, akkor meg sebességet kellett volna írni abba a mondatba.
Akár hogy is nézzük, mindenképpen rossz. Csak erre hívtuk fel a figyelmed hetekkel ezelõtt, amire az volt a reakciód, hogy igenis jól írtad, és azóta is magyarázkodsz.
Szerencsére a fórum nem felejt.
Nem lenne sokkal egyszerûbb beismerni hogy tévedtél annál hogy hetek óta itt égeted magad?
Mondjuk elég ciki hogy egy ilyen primitív dologba is így képes vagy belegabalyodni, de igazából nincs mit rontani a megítéléseden. A bonyolultabb problémákat is ugyanígy Fonák Tamás módjára kezeled, és csak te képzeled magad olyan okosnak. Eddigi pályafutásod során sose a fizikába volta hiba hanem benned. Csak ezt nem vagy hajlandó elfogadni.
Amennyiben a második sorban tényleg asebesség megváltozásáról írsz, pedig szó indokolatlan, mert az ugyan az mint az elõzõ sor, ráadásul tovább rontja a helyzetet hogy legnagyobbnak írod.
Ha a legnagyobb mennyiségrõl szerettél volna írni, akkor meg sebességet kellett volna írni abba a mondatba.
Akár hogy is nézzük, mindenképpen rossz. Csak erre hívtuk fel a figyelmed hetekkel ezelõtt, amire az volt a reakciód, hogy igenis jól írtad, és azóta is magyarázkodsz.
Szerencsére a fórum nem felejt.
Nem lenne sokkal egyszerûbb beismerni hogy tévedtél annál hogy hetek óta itt égeted magad?
Mondjuk elég ciki hogy egy ilyen primitív dologba is így képes vagy belegabalyodni, de igazából nincs mit rontani a megítéléseden. A bonyolultabb problémákat is ugyanígy Fonák Tamás módjára kezeled, és csak te képzeled magad olyan okosnak. Eddigi pályafutásod során sose a fizikába volta hiba hanem benned. Csak ezt nem vagy hajlandó elfogadni.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2284
A nagy sikerû részlet Fonák Tamás kedvéért újra:
"A tömegre ható gyorsító erõk különbözete viszont a nullátmeneteknél a legkisebb.
A lengési sebesség megváltozásának mértéke pedig szintén a nullátmeneteknél a legnagyobb."
<#hawaii>
"A tömegre ható gyorsító erõk különbözete viszont a nullátmeneteknél a legkisebb.
A lengési sebesség megváltozásának mértéke pedig szintén a nullátmeneteknél a legnagyobb."
<#hawaii>
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2283
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2282
Szia!
Mindegy, hogy A(mplitúdó)a kitérülés vagy R(sugár)a körforgás maximális kitérésének az értéke.
Nos, az is mindegy, hogy a sebesség függvény szinuszos vagy koszinuszos.
A gyorsulás függvénye a sebesség függvényének derivált függvénye.
Így ha a sebesség szinuszos, akkor a gyorsulás koszinuszos, ha pedig a sebesség koszinuszos akkor a gyorsulás a szinuszos.
A rugós lengésnél változó nagyságú erõ hat a testre, az állandó szögsebességû körmozgásnál állandó nagyságú centripetális erõ.
Ezért van 90 fokos fázis különbség a két gyorsulás között.
Mindegy, hogy A(mplitúdó)a kitérülés vagy R(sugár)a körforgás maximális kitérésének az értéke.
Nos, az is mindegy, hogy a sebesség függvény szinuszos vagy koszinuszos.
A gyorsulás függvénye a sebesség függvényének derivált függvénye.
Így ha a sebesség szinuszos, akkor a gyorsulás koszinuszos, ha pedig a sebesség koszinuszos akkor a gyorsulás a szinuszos.
A rugós lengésnél változó nagyságú erõ hat a testre, az állandó szögsebességû körmozgásnál állandó nagyságú centripetális erõ.
Ezért van 90 fokos fázis különbség a két gyorsulás között.
#2281
"Nah itt álljunk meg, ennél fölösleges is tovább haladnunk,"
Bizony fölösleges amíg nem érted meg, hogy ha a sebesség szinusz függvény szerint változik akkor a gyorsulás koszinusz függvény szerint.
Ilyen roppant egyszerû..
Bizony fölösleges amíg nem érted meg, hogy ha a sebesség szinusz függvény szerint változik akkor a gyorsulás koszinusz függvény szerint.
Ilyen roppant egyszerû..
#2280
Én kérek elnézést, most döbbentem rá, h esetleg a
#2279
Valószínûleg "A"-n értette a "y" kitérést. Pont az ilyen össze-vissza jelöléseirõl beszélek, mintha nem tudná, mit mivel jelölt 2hsz-sal korábban, mindenáron kerüli, h koherens "elõadást" produkáljon.
#2278
Én még nem döntöttem el, h letiltsam-e azért mert súlyosan értelmi fogyatékos. Egyelõre átlagembernek nézem (mivel a netrõl és wikirõl egész jól összeollózott néhány dolgot) és mint ilyen esélye volna ezen anyagot megérteni, én meg segítõkész vagyok.
#2277
Itt nincsen vita, te végig figyelmen kívül hagytad a bizonyításaim és csak a saját a levezetésed ismételgetted.
#2276
"Lehet hogy valamit elszámoltam de a sebesség szvsz cos szerint változik a gyorsulás pedig sinusnak megfelelõen"
Ha ezt azon 1szerûsített esetre (kezdõfázis nélküli szinuszos kitérés fv-û) mondtad, akkor még annyit volna helyes hozzátenned, h -szinuszos a gyorsulás idõfüggése (attól még mert Albertus megeszi a mínuszokat, neked nem kell).
Ha ezt azon 1szerûsített esetre (kezdõfázis nélküli szinuszos kitérés fv-û) mondtad, akkor még annyit volna helyes hozzátenned, h -szinuszos a gyorsulás idõfüggése (attól még mert Albertus megeszi a mínuszokat, neked nem kell).
#2275
Úgy vélem problémát okozhattak számodra a hsz-aim értelmezésében az, h kitértem rá mit, miért, hogyan illik precízen jelölni és megnevezni. Legalábbis erre tudok következtetni az alapján, h továbbra sem fogalmazol igényesen és világosan. Jól van, ezért hát megpróbálok nem belekötni az össze-vissza jelöléseidbe, amelyek árulkodnak arról, h nem vagy topon a témában és felteszem, h (még ha szavaid nem is azt jelentik vagy kifejezéseid elfednek bizonyos részleteket) azokkal a sztem értelmesnek mondható dolgokra gondolsz.
"y=sin(φ😉 függvény minden φ pontjához húzunk egy érintõt, az érintó iránytangense az adott függvényértékhez tartozó differenciálhányados értékét mutatja, azaz a sin(φ😉 függvény helyi gyorsulásait."
Nah itt álljunk meg, ennél fölösleges is tovább haladnunk, mert mindig itt rontod el a dolgokat és hiába is kritizálná bárki a többit.
Egy fv. adott pontbeli érintõjének iránytangense, annak az érintõegyenesnek meredekségét (1ségnyi x-re y változásának mértékét, Δy/Δx) adja (lényegében erre utaltál, ha jól értem).
Jelen esetben kitérés-fázis fv (te azt írtad fel és azzal számolsz). Ekkor Δy/Δφ-t kapod az elõzõ számítással, aminek mértékegysége
Megj.: Egy speciális esetben a számértéke meg1ezik a sebesség értékével. Esetleg bizonyíthatnád ezzel azt, h tudod miket beszélsz. Pl. úgy, h te árulod el nekünk, h melyik ez az eset.
1ébként látszik, h semmit sem használtak számodra a korábbi írásaink és tényleg azt hiszed, h érted a témát. De rendben, akkor játsszuk a te játékod (úgyis nagyon ragaszkodsz hozzá): te próbálsz oktatni, én meg majd belekérdezek. Legalább nem kell majd annyit írjak.
"y=sin(φ😉 függvény minden φ pontjához húzunk egy érintõt, az érintó iránytangense az adott függvényértékhez tartozó differenciálhányados értékét mutatja, azaz a sin(φ😉 függvény helyi gyorsulásait."
Nah itt álljunk meg, ennél fölösleges is tovább haladnunk, mert mindig itt rontod el a dolgokat és hiába is kritizálná bárki a többit.
Egy fv. adott pontbeli érintõjének iránytangense, annak az érintõegyenesnek meredekségét (1ségnyi x-re y változásának mértékét, Δy/Δx) adja (lényegében erre utaltál, ha jól értem).
Jelen esetben kitérés-fázis fv (te azt írtad fel és azzal számolsz). Ekkor Δy/Δφ-t kapod az elõzõ számítással, aminek mértékegysége
Megj.: Egy speciális esetben a számértéke meg1ezik a sebesség értékével. Esetleg bizonyíthatnád ezzel azt, h tudod miket beszélsz. Pl. úgy, h te árulod el nekünk, h melyik ez az eset.
1ébként látszik, h semmit sem használtak számodra a korábbi írásaink és tényleg azt hiszed, h érted a témát. De rendben, akkor játsszuk a te játékod (úgyis nagyon ragaszkodsz hozzá): te próbálsz oktatni, én meg majd belekérdezek. Legalább nem kell majd annyit írjak.
#2274
"Ez felel meg a 90 vagy a 270 fokos helyzetnek, és belátható, hogy ahol a legnagyobb a feszített rugó hossz, ott legnagyobb a ható erõ is, azaz ekkor F=m*a -> a=F/m az erõ nagyságával egyenesen arányos gyorsulás szintén a legnagyobb."
"Mert ez utóbbi esetben az Y irányú sebesség R*sin(ωt) és a sebesség deriváltja a cos(ωt) a gyorsulás függvény.
Ezért ahol cos(ωt)a maximális azaz 0 és 180 foknál, ott a legnagyobb a gyorsulás, és ahol cos(ωt)=0 azaz 90 és 270 foknál ott a legkisebb a gyorsulás."
Ez azért egy picit ellentmondásos és félreérthetõ számomra 😊
A sebességet tudtommal így számítjuk:
v=Aωcosωt
A gyorsulás képlet pedig sinus szerint és nem cosinus szerint változik tudtommal.
Na mind1... le ellenõrzöm a Nyitray Gergely féle fizika jegyzetben is...
"Mert ez utóbbi esetben az Y irányú sebesség R*sin(ωt) és a sebesség deriváltja a cos(ωt) a gyorsulás függvény.
Ezért ahol cos(ωt)a maximális azaz 0 és 180 foknál, ott a legnagyobb a gyorsulás, és ahol cos(ωt)=0 azaz 90 és 270 foknál ott a legkisebb a gyorsulás."
Ez azért egy picit ellentmondásos és félreérthetõ számomra 😊
A sebességet tudtommal így számítjuk:
v=Aωcosωt
A gyorsulás képlet pedig sinus szerint és nem cosinus szerint változik tudtommal.
Na mind1... le ellenõrzöm a Nyitray Gergely féle fizika jegyzetben is...
#2273
"A=R*sin(ωt)"
A kör sugara megegyezik a maximális kitérés és a nyugalmi helyzet között mért távolsággal ha jól rémlik.
Képlet a kitérésre: y=A*sinωt
Ha a te képletedben A-t R-el helyettesítjük akkor ez jön ki:
1=sinωt
ami nem minden esetben ad helyes értéket csak a maximális kitéréseknél fog fenn állni az egyenlõség...
A kör sugara megegyezik a maximális kitérés és a nyugalmi helyzet között mért távolsággal ha jól rémlik.
Képlet a kitérésre: y=A*sinωt
Ha a te képletedben A-t R-el helyettesítjük akkor ez jön ki:
1=sinωt
ami nem minden esetben ad helyes értéket csak a maximális kitéréseknél fog fenn állni az egyenlõség...
#2272
átlátszó és szánalmas, ahogy próbálod kimagyarázni. az eredeti felvetés harmonikus rezgõmozgásról szólt. mindegy hány rugót használsz, a gyorsulás ott a legnagyobb, ahol a kitérés a legnagyob, 2 rugó és 1 rugó esetén is.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2271
Kezdjük az eredeti felvetéssel, két rugó közé tömeget teszünk és megfeszítjük az egyik rugó irányába, majd elengedjük.
Ez felel meg a 90 vagy a 270 fokos helyzetnek, és belátható, hogy ahol a legnagyobb a feszített rugó hossz, ott legnagyobb a ható erõ is, azaz ekkor F=m*a -> a=F/m az erõ nagyságával egyenesen arányos gyorsulás szintén a legnagyobb.
A lengés irányú kitérés pedig A=R*sin(ωt)azaz ezzel a lengés irányú rugó feszítés és ezzel az erõ Fi=F*R*sin(ωt) -> a pillanatnyi gyorsulás
a=Fi/m azaz a=F*R*sin(ωt)/m
Vagyis jól írtad, a rugók között, harmonikus lengést végzõ tömeg gyorsulása ott a legnagyobb, ahol a sin(ωt)értéke a legnagyobb azaz 90 és 270 foknál, és ott a legkisebb ahol sin(ωt)értéke nulla, vagyis 0 és 180 foknál, ahol a rugók egyenlõ erejének eredõje zéró nagyságú erõ.
Hogy ezt is az egyenletes körmozgással modellezzük? Igen, azonos a függvény, de 90 fokos fázissal eltér az állandó sebességgel gördülõ kerék esetétõl. (Azaz az állandó szögsebességgel forgó kerék esetétõl.)
Mert ez utóbbi esetben az Y irányú sebesség R*sin(ωt) és a sebesség deriváltja a cos(ωt) a gyorsulás függvény.
Ezért ahol cos(ωt)a maximális azaz 0 és 180 foknál, ott a legnagyobb a gyorsulás, és ahol cos(ωt)=0 azaz 90 és 270 foknál ott a legkisebb a gyorsulás.
Ez felel meg a 90 vagy a 270 fokos helyzetnek, és belátható, hogy ahol a legnagyobb a feszített rugó hossz, ott legnagyobb a ható erõ is, azaz ekkor F=m*a -> a=F/m az erõ nagyságával egyenesen arányos gyorsulás szintén a legnagyobb.
A lengés irányú kitérés pedig A=R*sin(ωt)azaz ezzel a lengés irányú rugó feszítés és ezzel az erõ Fi=F*R*sin(ωt) -> a pillanatnyi gyorsulás
a=Fi/m azaz a=F*R*sin(ωt)/m
Vagyis jól írtad, a rugók között, harmonikus lengést végzõ tömeg gyorsulása ott a legnagyobb, ahol a sin(ωt)értéke a legnagyobb azaz 90 és 270 foknál, és ott a legkisebb ahol sin(ωt)értéke nulla, vagyis 0 és 180 foknál, ahol a rugók egyenlõ erejének eredõje zéró nagyságú erõ.
Hogy ezt is az egyenletes körmozgással modellezzük? Igen, azonos a függvény, de 90 fokos fázissal eltér az állandó sebességgel gördülõ kerék esetétõl. (Azaz az állandó szögsebességgel forgó kerék esetétõl.)
Mert ez utóbbi esetben az Y irányú sebesség R*sin(ωt) és a sebesség deriváltja a cos(ωt) a gyorsulás függvény.
Ezért ahol cos(ωt)a maximális azaz 0 és 180 foknál, ott a legnagyobb a gyorsulás, és ahol cos(ωt)=0 azaz 90 és 270 foknál ott a legkisebb a gyorsulás.
#2270
"Az elsõ válaszomban kiemeltem, hogy amíg az állandó szögsebességû körmozgásnál 0 és 180 foknál a legnagyobb a gyorsulás"
Hmmm...az állandó szögsebességû körmozgással modellezzük a harmonikus rezgõmozgást ha jól tudom.A tankönyv ezt írja:
"A harmonikus rezgõmozgás leírásához szükséges mennyiségek ( a kitérés, a sebesség, a gyorsulás...stb) kiszámítási módját az egyenletes körmozgás és a harmonikus rezgõmozgás kapcsolatára építve határozzuk meg."
Ott viszont az a=-A*ω*sinωt képlet szerint 0 a gyorsulás.0 és 180 fok szinusza 0.Nullaszor valami pedig nullát ad eredményül.
Hmmm...az állandó szögsebességû körmozgással modellezzük a harmonikus rezgõmozgást ha jól tudom.A tankönyv ezt írja:
"A harmonikus rezgõmozgás leírásához szükséges mennyiségek ( a kitérés, a sebesség, a gyorsulás...stb) kiszámítási módját az egyenletes körmozgás és a harmonikus rezgõmozgás kapcsolatára építve határozzuk meg."
Ott viszont az a=-A*ω*sinωt képlet szerint 0 a gyorsulás.0 és 180 fok szinusza 0.Nullaszor valami pedig nullát ad eredményül.
#2269
azt állítottad, hogy ahol a gyorsulás max., ott a sebesség is max. nyilvánvaló, hogy ez nem így van. végülis akkor lepõdtem volna meg, ha nem mondasz hülyeséget, szerencsére nem kellett csalódnom.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2268
Én nem akarok senkit sem meggyõzni/ megbántani stb...
Csak közöltem a saját észrevételeimet illetve arra voltam kíváncsi hogy azok megállják e a helyüket 😊
Azt pedig látom hogy a "vita" több hét alatt sem mozdult ki a holtpontból tehát értelmetlen lenne gyõzködnöm.Amúgy sincs sok hitelem hiszen az ismereteim még hiányosak de a referencia alapú adat gyûjtés és a logika azért a segítségemre lehet bizonyos dolgok helyes megítélésében 😉
Csak közöltem a saját észrevételeimet illetve arra voltam kíváncsi hogy azok megállják e a helyüket 😊
Azt pedig látom hogy a "vita" több hét alatt sem mozdult ki a holtpontból tehát értelmetlen lenne gyõzködnöm.Amúgy sincs sok hitelem hiszen az ismereteim még hiányosak de a referencia alapú adat gyûjtés és a logika azért a segítségemre lehet bizonyos dolgok helyes megítélésében 😉
#2267
<#mf1>vicces lenne tõletek, akik még most sem értitek tanulni..
#2266
Ez aztán a fizika.
Harmónikus rezgõmozgás. Nagyon komoly tudósnak kell lenni felderíteni a vele kapcolatos iszonyú bonyolult összefüggéseket.
Meddig akarjátok neki még ezt tanítgatni? Nem látjátok hogy nehéz neki?
Úgyis az lesz a köbetkezõ húzása, hogy ki lesztek oktatva több szabadságfokú, több tömegpontos rendszerek gerjesztett és csillapított rezgésébõl.
Harmónikus rezgõmozgás. Nagyon komoly tudósnak kell lenni felderíteni a vele kapcolatos iszonyú bonyolult összefüggéseket.
Meddig akarjátok neki még ezt tanítgatni? Nem látjátok hogy nehéz neki?
Úgyis az lesz a köbetkezõ húzása, hogy ki lesztek oktatva több szabadságfokú, több tömegpontos rendszerek gerjesztett és csillapított rezgésébõl.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2265
Én azt állítom, hogy ott a legnagyobb a gyorsulás ahol az érintõ meredeksége (azaz az iránytangense a legnagyobb értékû,) ott a derivált értéke a legnagyobb ( cos(φ😉 φ=0 és φ=180 -nál) ott legnagyobb a gyorsulás.
#2264
😊 Válasszuk ketté, amirõl a vita folyik az az állandó szögsebességgel dφ~dt haladó körmozgás. Amit eredetileg felvetettél az a változó szögsebességû körmozgás.
Az elsõ válaszomban kiemeltem, hogy amíg az állandó szögsebességû körmozgásnál 0 és 180 foknál a legnagyobb a gyorsulás,
a változó szögsebességû, azaz a két rugó közé rögzített tömeg szinuszos lengésénél, 90 és 270 foknál legnagyobb a gyorsulás.
Az elsõ válaszomban kiemeltem, hogy amíg az állandó szögsebességû körmozgásnál 0 és 180 foknál a legnagyobb a gyorsulás,
a változó szögsebességû, azaz a két rugó közé rögzített tömeg szinuszos lengésénél, 90 és 270 foknál legnagyobb a gyorsulás.
#2263
szerintem ha eddig nem tudta tõlünk (polarka, uwu és jómagam) megtanulni, és megérteni, neked sem fog sikerülni, azért good luck 😊
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2262
Én a referencia körmozgás és a harmonikus rezgõmozgás kapcsolatát levezetve más következtetésre jutottam. (lehet hogy tévedek)
Nálam a maximális kitérésekre jött ki a legnagyobb gyorsulás a maximális sebesség pedig az egyensúlyi helyzeten történõ áthaladásra.Lehet hogy valamit elszámoltam de a sebesség szvsz cos szerint változik a gyorsulás pedig sinusnak megfelelõen <#fejvakaras>
Nálam a maximális kitérésekre jött ki a legnagyobb gyorsulás a maximális sebesség pedig az egyensúlyi helyzeten történõ áthaladásra.Lehet hogy valamit elszámoltam de a sebesség szvsz cos szerint változik a gyorsulás pedig sinusnak megfelelõen <#fejvakaras>
#2261
tehát azt állítod, hogy ahol a sebesség maximális, ott a gyorsulás is maximális?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2260
Hol a legmeredekebb az érintõ iránytangense?
0 és 180 foknál!
Hol a legnagyobb a cos(φ😉 értéke?
0 és 180 foknál!
Hol a legnagyobb a gyorsulás?
0 és 180 foknál!
Hol a legnagyobb a sebesség?
0 és 180 foknál!
0 és 180 foknál!
Hol a legnagyobb a cos(φ😉 értéke?
0 és 180 foknál!
Hol a legnagyobb a gyorsulás?
0 és 180 foknál!
Hol a legnagyobb a sebesség?
0 és 180 foknál!
#2259
valóban. tehát akkor elismered végre, hogy ahol a sebesség maximális, ott a gyorsulás minimális?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2258
Két szó: "sebesség változása " egy szó gyorsulása.. ugyanazt jelenti.
#2257
a második mondatban gyorsulást írsz, az utolsó elõttiben sebességet. megint fail. epic.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2256
Látom még mindig nem érted.. Oké egy másik megközelítés.
y=sin(φ😉 függvény minden φ pontjához húzunk egy érintõt, az érintó iránytangense az adott függvényértékhez tartozó differenciálhányados értékét mutatja, azaz a sin(φ😉 függvény helyi gyorsulásait.
Szerinted hol lesz a legmeredekebb az érintõ?
φ=0 ill φ=180 foknál, vagy φ=90 és φ=270 foknál ahol az érintõ párhuzamos az X tengellyel?
Nyilván az érintõ iránytangense azaz a sin(φ😉 függvény szerint mozgó sebesség változása dt-re ill. dφ-re esõ értéke φ=90 és φ=270 foknál zéró, ennél csak nagyobb a többi φ ill. t értéknél.
A legnagyobb φ=0 ill φ=180 foknál.
y=sin(φ😉 függvény minden φ pontjához húzunk egy érintõt, az érintó iránytangense az adott függvényértékhez tartozó differenciálhányados értékét mutatja, azaz a sin(φ😉 függvény helyi gyorsulásait.
Szerinted hol lesz a legmeredekebb az érintõ?
φ=0 ill φ=180 foknál, vagy φ=90 és φ=270 foknál ahol az érintõ párhuzamos az X tengellyel?
Nyilván az érintõ iránytangense azaz a sin(φ😉 függvény szerint mozgó sebesség változása dt-re ill. dφ-re esõ értéke φ=90 és φ=270 foknál zéró, ennél csak nagyobb a többi φ ill. t értéknél.
A legnagyobb φ=0 ill φ=180 foknál.
#2255
Szomorú, h még azt sem ismered fel, ha vmit nem értesz. Továbbá köpni-nyelni nem tudsz a témához és még tanulni se vagy hajlandó.
A következõ esetek merülnek fel bennem:
Tfh. nem is olvastad el, amiket írtam, ekkor
1. trollkodsz
2. félsz az ismeretlentõl és trollkodsz
Tfh. elolvastad
1. megértetted, de trollkodsz
2. nem érted és nem is kérdezel, ergo trollkodsz
Ha a következõ hsz-od is csak trollkodás, akkor részemrõl mute-ollak téged is.
A következõ esetek merülnek fel bennem:
Tfh. nem is olvastad el, amiket írtam, ekkor
1. trollkodsz
2. félsz az ismeretlentõl és trollkodsz
Tfh. elolvastad
1. megértetted, de trollkodsz
2. nem érted és nem is kérdezel, ergo trollkodsz
Ha a következõ hsz-od is csak trollkodás, akkor részemrõl mute-ollak téged is.
#2254
Örülök, hogy örülsz, én meg szívesen tanulok, emellet tarthatsz is tõlem, hiszen sunyi vagyok- tökéletes meglátásaid vagynak.
No, ha tudsz valami hasznosat is mondani, azt is szívesen olvasom.
No, ha tudsz valami hasznosat is mondani, azt is szívesen olvasom.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2253
Ja bocs, látom nem teljesen ugyanaz, kicsit sunyi, de már cak pár szót kell kicserélni, és teljesen ellentmondasz a kezdeti állításodnak. De rülök hogy tanulsz 😄
Árpád népe hej!
#2252
Attól hogy még egszer leírod nem lesz igaz.
Árpád népe hej!
#2251
Kedves uwu.
Körülbelül azt érzem irántad, amit te a többiek iránt, és ezért hibáztatom magam, sõt, gonosznak is tartom.
A csõkötegekben távtartók vannak, nem engedik kihajolni a csöveket!
Ezért azok szép egyenesen nekimennek a csõkötegfalnak, és a mondott módon eltörik azt, vagy maguk repednek el, vagy kicsusszantják magukat a behengerlésbõl, vagy szétszakítják a hegesztés mellett, ha az erõsebb.
Számold ki, hogy az a pici kompenzálatlan megnyúlás miatt mekkora erõ ébredhet. Ami nem kompenzálható a falvastagsággal, mert azzal arányosan nõ!
Ha meg nincs merevítõ, szép "S" alakot vesznek fel, mint a Justin legutóbbi linkjén. Akkor nem engedik leesni a rudat, és attól is jön baj. Tekintsd meg az atomenergiában.
Ettõl függetlenül meg lehetne jól is csinálni, azért beszélünk róla. Hogy mások is, akik tehetnének valamit, tényleg tegyenek.
Körülbelül azt érzem irántad, amit te a többiek iránt, és ezért hibáztatom magam, sõt, gonosznak is tartom.
A csõkötegekben távtartók vannak, nem engedik kihajolni a csöveket!
Ezért azok szép egyenesen nekimennek a csõkötegfalnak, és a mondott módon eltörik azt, vagy maguk repednek el, vagy kicsusszantják magukat a behengerlésbõl, vagy szétszakítják a hegesztés mellett, ha az erõsebb.
Számold ki, hogy az a pici kompenzálatlan megnyúlás miatt mekkora erõ ébredhet. Ami nem kompenzálható a falvastagsággal, mert azzal arányosan nõ!
Ha meg nincs merevítõ, szép "S" alakot vesznek fel, mint a Justin legutóbbi linkjén. Akkor nem engedik leesni a rudat, és attól is jön baj. Tekintsd meg az atomenergiában.
Ettõl függetlenül meg lehetne jól is csinálni, azért beszélünk róla. Hogy mások is, akik tehetnének valamit, tényleg tegyenek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2250
Jaj de gáz amit mûvelsz.
Azt nem mondtam hogy nem baj ha felpúposodik a sín, csak azt hogy nem okoz szilárdsági problémát azaz hõtágulástól nem törik el, még a látványos alakváltozás ellenére sem.
Te pedig meg akarod megmagyarázni, hogy ha felmelegítjük az a célt és gátolt az alakváltozás akkor eltörik. Hát nem, akárhogy is ragozod.
Azt nem mondtam hogy nem baj ha felpúposodik a sín, csak azt hogy nem okoz szilárdsági problémát azaz hõtágulástól nem törik el, még a látványos alakváltozás ellenére sem.
Te pedig meg akarod megmagyarázni, hogy ha felmelegítjük az a célt és gátolt az alakváltozás akkor eltörik. Hát nem, akárhogy is ragozod.
Árpád népe hej!
#2249
uwu- kételyeim vannak: nem gondolom már, hogy van fogalmad az acélszerkezet tervezésrõl.
És ezt már mindenki láthatja, aki ért hozzá, ami nekem rosszul esik. Nem akarlak égetni, te pedig magadtól megteszed- óvni akarlak!
Inkább azt mondom, zseniálisan értesz a hidakhoz, de kazánt ne tervezz, oké?
Most pedig kicsit morfondírozz a dolgokon, higgadtan mérlegelj, azután folytassuk.
"70 fokot röhögve kíbír bármilyen építõiprban használt acél."
"annak ellenére se okoz szilárdsági problémát "
Nem, azt nem, mert inkább a villamos siklik ki, a pógárok, meg úgyis puhatestûek... Ugyanez egy csõköteg falban...naponta van ilyesmi kazánoknál, hõcserélõnél.
Persze, még 1000-is. Hogyne, Sõt 1500-at. Én ugyan hõfokkülönbségrõl beszéltem, adott szituációkban, húzva nyomva, merevítve, fixen megfogva.
Fokozódik a meggyõzõsédésem, hogy ugyancsak oda kell figyelni a szakértõkre...
Nekem szinte, fájdalmas látni, mi történik szinte mindenüt!
Majdnem hogy antiszelekció!
uwu...még sokra viheted!
És ezt már mindenki láthatja, aki ért hozzá, ami nekem rosszul esik. Nem akarlak égetni, te pedig magadtól megteszed- óvni akarlak!
Inkább azt mondom, zseniálisan értesz a hidakhoz, de kazánt ne tervezz, oké?
Most pedig kicsit morfondírozz a dolgokon, higgadtan mérlegelj, azután folytassuk.
"70 fokot röhögve kíbír bármilyen építõiprban használt acél."
"annak ellenére se okoz szilárdsági problémát "
Nem, azt nem, mert inkább a villamos siklik ki, a pógárok, meg úgyis puhatestûek... Ugyanez egy csõköteg falban...naponta van ilyesmi kazánoknál, hõcserélõnél.
Persze, még 1000-is. Hogyne, Sõt 1500-at. Én ugyan hõfokkülönbségrõl beszéltem, adott szituációkban, húzva nyomva, merevítve, fixen megfogva.
Fokozódik a meggyõzõsédésem, hogy ugyancsak oda kell figyelni a szakértõkre...
Nekem szinte, fájdalmas látni, mi történik szinte mindenüt!
Majdnem hogy antiszelekció!
uwu...még sokra viheted!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2248
Hát de te beszélsz hülyeséget.
70 fokot röhögve kíbír bármilyen építõiprban használt acél.
Ezt még csak nem is nevezném szakmai ismeretnek.
itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91t%C3%A1gul%C3%A1si_egy%C3%BCtthat%C3%B3
te is láthatod hogy több száz fokos hõváltozáshoz is csak pár ezrelék hosszváltozás jár. Az acélok meg 1-2 százaléknál folynak csak meg, és onnan még nagyon messze a szakadás.
Nyáron biztos láttál már felpúposodott villamossínt, ehhez nem kell fura minka, mindegyik járókelõ láthatja, még az ilyen elbaszott pékek is mint te; ami annak ellenére hogy akár egy métert is kiáll az aszfaltból, nem törik el. Ott se a teherbírással van a gond, hanem a gátolt alakváltozás felhalmozódásával, és nagyon jól látszik, hogy annak ellenére se okoz szilárdsági problémát hogy az alakváltozások egy helyre koncentrálódtak.
Van példa síntörésre is. Szibériában se tudták mire vélni mitõl törnek a sínek. Hát nem a hézagmentes kialakítás miatt, mert ott olyan még tán most sincs😄 Annyi eszük már akkor is volt, hogy nem lehet a hõtágulástól. Kutatgattak, hutatgattak, és rájöttek hogy alacson hûmérdékleten az acél érzékenyebb a rideg törésre. És amikor a masiniszta ráveretet a járgánnyal széttört a sínt. Ma már vanank olyan acélok miknek az ütõmunkájuk is nagy, és nem érzékenyek rideg törésre.
Nem várom el hogy felfogd amit írtam, a magyarázat nem nekled szól, hanem azoknak akik nem értenek hozzá, és felmerül bennük az a képtelen ötlet, hogy akár egyetlen szavadat is elhiggyék.
70 fokot röhögve kíbír bármilyen építõiprban használt acél.
Ezt még csak nem is nevezném szakmai ismeretnek.
itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91t%C3%A1gul%C3%A1si_egy%C3%BCtthat%C3%B3
te is láthatod hogy több száz fokos hõváltozáshoz is csak pár ezrelék hosszváltozás jár. Az acélok meg 1-2 százaléknál folynak csak meg, és onnan még nagyon messze a szakadás.
Nyáron biztos láttál már felpúposodott villamossínt, ehhez nem kell fura minka, mindegyik járókelõ láthatja, még az ilyen elbaszott pékek is mint te; ami annak ellenére hogy akár egy métert is kiáll az aszfaltból, nem törik el. Ott se a teherbírással van a gond, hanem a gátolt alakváltozás felhalmozódásával, és nagyon jól látszik, hogy annak ellenére se okoz szilárdsági problémát hogy az alakváltozások egy helyre koncentrálódtak.
Van példa síntörésre is. Szibériában se tudták mire vélni mitõl törnek a sínek. Hát nem a hézagmentes kialakítás miatt, mert ott olyan még tán most sincs😄 Annyi eszük már akkor is volt, hogy nem lehet a hõtágulástól. Kutatgattak, hutatgattak, és rájöttek hogy alacson hûmérdékleten az acél érzékenyebb a rideg törésre. És amikor a masiniszta ráveretet a járgánnyal széttört a sínt. Ma már vanank olyan acélok miknek az ütõmunkájuk is nagy, és nem érzékenyek rideg törésre.
Nem várom el hogy felfogd amit írtam, a magyarázat nem nekled szól, hanem azoknak akik nem értenek hozzá, és felmerül bennük az a képtelen ötlet, hogy akár egyetlen szavadat is elhiggyék.
Árpád népe hej!
#2247
Ne beszélj mellé!
Persze hogy sok ok van, nem csak egy!
De én azt állitottam, hogy egy egyszerû kazánacél nem bír 70K-nél több tágulás különbséget az üzemi hõfokon.
Ezt egy tudományos kutató intézeti szerkezettervezõ mondta, ahol én is tudományos kutató voltam 10 évig.
Ezt bizonyítottam az elõbb, a te félrevezetõ nyilatkozatod után.
Felejtsük el, fátyolt reá.
De beszélj velem, és másokkal is tiszteségesen!
Nézd, két féle életstratégia van.
- Én azt tartom, hogy a beszélgetõpartnereim zsenik, s így megtisztelõ, és felemelõ nekem, ha szóba állok velük. Ezáltal talán végre én is zseni lehetek.
- Te meg azt nyilatkoztad, hogy mindenki hüje, amit utálsz! A te stratégiád, meg néhányotoké az, hogy attól vagy zseni, hogy a többi hülye.
Jogod van erre. És még lehetsz zseni is. És én büszke leszek rá, hogy valaha Te lehüjéztél.
De lásd be, az én hozzáállásom mégis csak racionálisabb.
Persze hogy sok ok van, nem csak egy!
De én azt állitottam, hogy egy egyszerû kazánacél nem bír 70K-nél több tágulás különbséget az üzemi hõfokon.
Ezt egy tudományos kutató intézeti szerkezettervezõ mondta, ahol én is tudományos kutató voltam 10 évig.
Ezt bizonyítottam az elõbb, a te félrevezetõ nyilatkozatod után.
Felejtsük el, fátyolt reá.
De beszélj velem, és másokkal is tiszteségesen!
Nézd, két féle életstratégia van.
- Én azt tartom, hogy a beszélgetõpartnereim zsenik, s így megtisztelõ, és felemelõ nekem, ha szóba állok velük. Ezáltal talán végre én is zseni lehetek.
- Te meg azt nyilatkoztad, hogy mindenki hüje, amit utálsz! A te stratégiád, meg néhányotoké az, hogy attól vagy zseni, hogy a többi hülye.
Jogod van erre. És még lehetsz zseni is. És én büszke leszek rá, hogy valaha Te lehüjéztél.
De lásd be, az én hozzáállásom mégis csak racionálisabb.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2246
Most akkor eldönthetnéd hogy szerinted a hõtágulás miatt lesz-e csõtörés.
Én kezdetektõl fogva mondtam, hogy ez kevés, és csak kis részben járul hozzá, a fõ ok biztosan más.
Nagyon belegabajodtál, koncentrálj az eredeti kérdésre!
Én kezdetektõl fogva mondtam, hogy ez kevés, és csak kis részben járul hozzá, a fõ ok biztosan más.
Nagyon belegabajodtál, koncentrálj az eredeti kérdésre!
Árpád népe hej!
#2245
Köszi a linket: idézem:
A szakadó nyúlás a szakadás környezetében, (+/-2,5d) felvett, ahhoz viszonyított nyúlás.
Egy 50-es csõ falvastagsága d=2,9 mm, a környezet 14,5 mm oda vissza. 15% nyúlás= 2mm
Egy 4 m hosszú csõ rövidülése dt=100 K esetén kétszer nagyobb ennél.
Vagyis ne téveszd össze a teljes csöv hosszát, a szakadás környezetével! Hiszen elképesztõ dolgokat hivatkoztok! 1m acélcsõ 1,3 m nél szakad el? Lepetézek, pedig nem is vagyok pillangó!
uwu- most a tulajdon dugodba döltél.
A szakadó nyúlás a szakadás környezetében, (+/-2,5d) felvett, ahhoz viszonyított nyúlás.
Egy 50-es csõ falvastagsága d=2,9 mm, a környezet 14,5 mm oda vissza. 15% nyúlás= 2mm
Egy 4 m hosszú csõ rövidülése dt=100 K esetén kétszer nagyobb ennél.
Vagyis ne téveszd össze a teljes csöv hosszát, a szakadás környezetével! Hiszen elképesztõ dolgokat hivatkoztok! 1m acélcsõ 1,3 m nél szakad el? Lepetézek, pedig nem is vagyok pillangó!
uwu- most a tulajdon dugodba döltél.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2244
Albertus.
Ne izgasd magad! Én megvédelek. Lesöpröm õket. Szépen engedelmesen oda fognak figyelni másokra is, és tanulni fognak, mert szükségük van rá.
Amúgy pedig nemcsak a nyúlás, de a tágulás is okozhat gondot, pld. a csõ kihajlását. A hõtávvezetékeknek ezért is van egy földtakarás vastagsága. Csernobilben majdnem biztos, hogy amiatt nem eshettek le a rudak, mert kihajoltak a csövek.
Ez egy BWR reaktorban nem történhetne meg, de van helyette úgy látszik más.
Ne izgasd magad! Én megvédelek. Lesöpröm õket. Szépen engedelmesen oda fognak figyelni másokra is, és tanulni fognak, mert szükségük van rá.
Amúgy pedig nemcsak a nyúlás, de a tágulás is okozhat gondot, pld. a csõ kihajlását. A hõtávvezetékeknek ezért is van egy földtakarás vastagsága. Csernobilben majdnem biztos, hogy amiatt nem eshettek le a rudak, mert kihajoltak a csövek.
Ez egy BWR reaktorban nem történhetne meg, de van helyette úgy látszik más.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2243
uwu, te nem tudhatod, mi minden történhet egy fûtött csõkötegben.
1. Egy távfûtési rendszerben leiszapolódhat. Nem egy füstgáz hõcserélõ falát láttam szétrepedni, például blokkfûtõerõmûvek esetén. A víz elöntötte a motor henger fejét, és amikor megindult, akár 20 MFt a kár. Ezért egyes cégek mérik a csõkötegfal hõmérsékletét. És ez csak egy vacak gázmotor.
2. Láttam szétmenni csövet csõkötegben, gyönyörûen, 45 o alatt vékonyodva. Igaz, ott valami rádermedt, és leszigetelte. Gázkazán fûtötte.
3. Láttam melegvízkazánt ott vízkõ, és füstgázáramlási egyenetlenséget állapítottam meg. Járat tisztítás után nem tették vissza a szabályozó elemeket. Ja, hogy legyen kövér, megáéllapítottam, hogy már hegesztéskor maradó feszültség keletkezett, amit nem eresztettek meg.
Ehhez kísérletet végeztem: hegesztettem egy csövet, és mértem a melegedését a hossza mentén. Az új csõ heftölésekor az benne marad, és nem kevés.
4. Itt van azután a hártyás forrás esete. Most figyuzz, nem én találtam ki, én csak kitálaltam:
"A gyakorlatban a buborékos forrás megvalósítása a cél. A hártyás forrás esetén ugyanis a keletkezõ gõzhártya rossz hõvezetõ tényezõ. A forrási hõátadási tényezõ meghatározására általános érvényû összefüggés jelenleg nem ismert. Különbözõ anyagokra, vizes oldatokra több összefüggést is javasoltak."
Az atomreaktorban néhány méter víz lehet a kazetta fölött, ha az lefagy, vagy lefogy, egyformán képzelheted mekkora a baj.
Most ezt képzeld el szuperkritikus hõmérsékleten, ami elõkészületben van.
Kedves uwu. Még körülbelül 50 okot tudok, amitõl egy csököteges hõcserélõ nem úgy viselkedik, mint ahogy te elképzeled.
Sõt! Nemcsak én, de azok is tudták, akik a forralóvizes blokkot tervezték, hiszen látom.
De lehet, hogy én még valamit tudok? Mert ha éppen nem tudom, akkor megkeresem, és megtalálom, nem törödve azzal, hogy mások mit gondolnak róla.
Például te.
1. Egy távfûtési rendszerben leiszapolódhat. Nem egy füstgáz hõcserélõ falát láttam szétrepedni, például blokkfûtõerõmûvek esetén. A víz elöntötte a motor henger fejét, és amikor megindult, akár 20 MFt a kár. Ezért egyes cégek mérik a csõkötegfal hõmérsékletét. És ez csak egy vacak gázmotor.
2. Láttam szétmenni csövet csõkötegben, gyönyörûen, 45 o alatt vékonyodva. Igaz, ott valami rádermedt, és leszigetelte. Gázkazán fûtötte.
3. Láttam melegvízkazánt ott vízkõ, és füstgázáramlási egyenetlenséget állapítottam meg. Járat tisztítás után nem tették vissza a szabályozó elemeket. Ja, hogy legyen kövér, megáéllapítottam, hogy már hegesztéskor maradó feszültség keletkezett, amit nem eresztettek meg.
Ehhez kísérletet végeztem: hegesztettem egy csövet, és mértem a melegedését a hossza mentén. Az új csõ heftölésekor az benne marad, és nem kevés.
4. Itt van azután a hártyás forrás esete. Most figyuzz, nem én találtam ki, én csak kitálaltam:
"A gyakorlatban a buborékos forrás megvalósítása a cél. A hártyás forrás esetén ugyanis a keletkezõ gõzhártya rossz hõvezetõ tényezõ. A forrási hõátadási tényezõ meghatározására általános érvényû összefüggés jelenleg nem ismert. Különbözõ anyagokra, vizes oldatokra több összefüggést is javasoltak."
Az atomreaktorban néhány méter víz lehet a kazetta fölött, ha az lefagy, vagy lefogy, egyformán képzelheted mekkora a baj.
Most ezt képzeld el szuperkritikus hõmérsékleten, ami elõkészületben van.
Kedves uwu. Még körülbelül 50 okot tudok, amitõl egy csököteges hõcserélõ nem úgy viselkedik, mint ahogy te elképzeled.
Sõt! Nemcsak én, de azok is tudták, akik a forralóvizes blokkot tervezték, hiszen látom.
De lehet, hogy én még valamit tudok? Mert ha éppen nem tudom, akkor megkeresem, és megtalálom, nem törödve azzal, hogy mások mit gondolnak róla.
Például te.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2242
jól írta, le vagy szavazva, viszlát egy újabb önégetéskor...
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2241
Nem írta rosszul, te okoskodsz tenyérbemászó módon, jó szokásodhoz híven.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#2240
Rosszul írtad. Amit te írtál a szimpla elírás.
#2239
Akármennyit is írsz, nem fogsz kimosakodni.
Amit én írtam abba nincs hiba, csak helyesírási.
Amit meg te írtál válaszként a #2227-ben az szimplán hülyeség, nem tudtál belekötni abba a mit írtam mert jó volt, csak paskolod a kakát.
Amit én írtam abba nincs hiba, csak helyesírási.
Amit meg te írtál válaszként a #2227-ben az szimplán hülyeség, nem tudtál belekötni abba a mit írtam mert jó volt, csak paskolod a kakát.
Árpád népe hej!
#2238
"Látod-e a 3-as pontot? Na az ahhotz tartozó nyúlésérték a szakadónyúlás."
Nos, az a szakítószilárdsághoz tartozó nyúlás érték.
"Egyébként a méretezés szilárdságra jelenlegi szabvány szerint megengedett feszültségre történik amit a folyáshatárkoz(2-s pont) képest állapítanak meg. " - vagy a szakító szilárdság 1/2,5-ed értéke, személyfelvonók és bányászati eszközökben 1/25 ill. 1/50-ed része.
Ha már a szabványt emlegetjük.
"100 fokos nagyságrendû hõváltozás a csõtöréshez. Mert ha megnézed a grafikont a folyáshatártól jobbra, még bõven van helye nyúlni. Igaz hogy a felvett etõ nem nõ, de a nyúlást kibírja, ha gátolt hõbáltozásról van szó."
Mindig a lehûlés okozta összehúzódás hozza létre a feszültséget. Többek között ezért télen vannak a csõtörések..
"Gondolom egy kukkot se értettél belõle," - Nos, hiába indultál ki önmagadból. Tévedsz. Még mindig csak te vagy a idézlek:"megint te vagy a hülye."
Igen, te vagy. Még mindig és mindig.
Nos, az a szakítószilárdsághoz tartozó nyúlás érték.
"Egyébként a méretezés szilárdságra jelenlegi szabvány szerint megengedett feszültségre történik amit a folyáshatárkoz(2-s pont) képest állapítanak meg. " - vagy a szakító szilárdság 1/2,5-ed értéke, személyfelvonók és bányászati eszközökben 1/25 ill. 1/50-ed része.
Ha már a szabványt emlegetjük.
"100 fokos nagyságrendû hõváltozás a csõtöréshez. Mert ha megnézed a grafikont a folyáshatártól jobbra, még bõven van helye nyúlni. Igaz hogy a felvett etõ nem nõ, de a nyúlást kibírja, ha gátolt hõbáltozásról van szó."
Mindig a lehûlés okozta összehúzódás hozza létre a feszültséget. Többek között ezért télen vannak a csõtörések..
"Gondolom egy kukkot se értettél belõle," - Nos, hiába indultál ki önmagadból. Tévedsz. Még mindig csak te vagy a idézlek:"megint te vagy a hülye."
Igen, te vagy. Még mindig és mindig.
#2237
LOL
És akkor most mi van tónikám?
Látod-e a 3-as pontot? Na az ahhotz tartozó nyúlésérték a szakadónyúlás.
Ha eltörik a csõ, olyanja van ugyanis.
Egyébként a méretezés szilárdságra jelenlegi szabvány szerint megengedett feszültségre történik amit a folyáshatárkoz(2-s pont) képest állapítanak meg. Tehát a képlékeny állapot csak tartalék. De vanak olyan méretezési eljárások ahol a képlékeny tartalékot is beszámítják. Ez elem és igénybevétel függõ dolog. Csöveknél nem szokás ilyesmit. Pont ezérz mondtam hogy max 10%-ban járulhat hozzá ilyen 100 fokos nagyságrendû hõváltozás a csõtöréshez. Mert ha megnézed a grafikont a folyáshatártól jobbra, még bõven van helye nyúlni. Igaz hogy a felvett etõ nem nõ, de a nyúlást kibírja, ha gátolt hõbáltozásról van szó.
Gondolom egy kukkot se értettél belõle, mivel még ezt az egy sort se értetted amibe azt hitted beleköthetsz. A lényege az hogy járatod a szád feleslegesen, és megint te vagy a hülye.
És akkor most mi van tónikám?
Látod-e a 3-as pontot? Na az ahhotz tartozó nyúlésérték a szakadónyúlás.
Ha eltörik a csõ, olyanja van ugyanis.
Egyébként a méretezés szilárdságra jelenlegi szabvány szerint megengedett feszültségre történik amit a folyáshatárkoz(2-s pont) képest állapítanak meg. Tehát a képlékeny állapot csak tartalék. De vanak olyan méretezési eljárások ahol a képlékeny tartalékot is beszámítják. Ez elem és igénybevétel függõ dolog. Csöveknél nem szokás ilyesmit. Pont ezérz mondtam hogy max 10%-ban járulhat hozzá ilyen 100 fokos nagyságrendû hõváltozás a csõtöréshez. Mert ha megnézed a grafikont a folyáshatártól jobbra, még bõven van helye nyúlni. Igaz hogy a felvett etõ nem nõ, de a nyúlást kibírja, ha gátolt hõbáltozásról van szó.
Gondolom egy kukkot se értettél belõle, mivel még ezt az egy sort se értetted amibe azt hitted beleköthetsz. A lényege az hogy járatod a szád feleslegesen, és megint te vagy a hülye.
Árpád népe hej!