3993
Fizika 2006
-
forrai #2626
Szervusz qetuol. Ez végre jó ötleted volt. Te miért nem mész az egyetemre?
Illetve ide miért jársz?
Én pl. tanulni, és ha tudok tanítani. De tőled még semmit nem sikerült sem tanulni, sem neked tanítani. Te tehát titkolózni jársz ide?
Ami a videot illeti, nehezen értelmezhető.
A papirlapok sok hétköznapi csodát művelnek. Az egyenesen csoda, ha leesnek a nyomtatóból, feltétlenül beleakadnak a fiókok közti fél mm nyílásba.
És valahogy fel is töltődhetnek. Azt se tudom mi volt a kezében, mágnes?
A nadrágjában is lehetett valami, ha más nem, ő maga. -
patiang #2625 légyszi magyarázd meg -
#2624
inkàbb egyetemen próbálkozz fizikát tanulni :D de ha van vmi konkrét kérdésed, amire röviden lehet válszolni, természetesen azt is felteheted :) -
forrai #2623 Shakwill
Az árapály, az fizika és csillagászat. Igazán érdekes, alíg tanított téma.
Én szeretnék róla veled beszélgetni, hogy azt ne írjam- tanítani.
Miért nem jösz abba a topikba?
Oké, én itt kimaradok, tanulj te itt, és mástól. -
forrai #2622 Ehhez nem fizikához értők kellenek!
Fordulj az uwu-hoz, ő a semmihez igazán jól ért, meg a trollkodáshoz. Bár már ahhoz se nagyon. -
shakwill #2621 Nem lehetne tőletek esetleg fizikát tanulni?
Lehet hogy hülye kívánság, ráadásul esik is... -
forrai #2620 uwu- túllépsz a becsületes troll szerepén, és kűzdő pályára lépsz.
Szereptévesztésben vagy.
Véleményezd inkább a tehetetlenség definiciómat. Vagy vedd be a ricinus olajat, amit már ajánlottam.
-
uwu 80 #2619 Szerintem 2 büdös nagy kijózanító pofonra nagyságrendekkel nagyobb eséllyel pályázhatnál. 
-
uwu 80 #2618 nem -
janokapm2 #2617 Helló!
Szeretném kikérni a fizikához valamilyen szinten értők véleményét:
Szerintetek is az lenne az "ideális" állapot, ha nem lenne semmi? Úgy értem, se anyag, se fizikai törvények, se tér-idő, se világegyetem. -
forrai #2616 Még körülbelül 20 dologért kaphatnék Nobel díjat, s így tök mindegy, hogyha egyikért se kapom meg. -
forrai #2615 Azt hiszem, érthető volt, de azért leírom nagy betűkkel is:
"A TEHETETLENSÉG A TEST VONZÁSA ÖNMAGÁRA, MEGVÁLTOZOTT MOZGÁSÁLLAPOTÁBAN, A GRAVITÁCIÓ VÉGES TERJEDÉSI SEBESSÉGE MIATT"
Vagyis a tehetetlenség is tömegvonzás. Így a tehetetlen tömeg legalább 25 értékes jegyig azonos a súlyossal. Csak azért 25 jegyig, mert a négy kezemen összesen annyi van, tovább meg számolni nem tudok.
-
forrai #2614 A Nobel díjra pl. én lehetnék az esélyes, mert azt bizonyítom, hogy fölösleges volt végeznie Eötvösnek azokat a méréseket. Hiszen a tehetetlenség is a tömegvonzás egy megnyilvánulása! (Ha megkapnám, persze pl. nekem a lótenyésztésért járót, nagy bulit csapnánk, hencidától boncidáig).
Amúgy viszont nem feleslegesek ezek a mérések, mert pl. bizonyíthatják, hogy a szabadesés egyetemlegesége sem igaz. (Lásd Szász-iszugyit az Indexen. Ő képzett fizikus, de őt is ellehetetlenítik). Szerintem sem igaz pl. olyan körülmények között, amikor a szabadesést az árapály is befolyásolja. .
A vákuum permeabilitás, és egyebek pedig nem a vákuum, hanem valami másnak a tulajdonságai.
A vákuum nem anyag. A vákuum= vákuum, de máig több tulajdonsága lett, mint egy egész állatparknak. Kis idő múlva emberi tulajdonságai is lehetnek, mint pl. hypochonder, vagy az agresszivítás, vagy a trollkodás. (De azt én már inkább nem várom meg).
A Fam képleted lehet jó, de most nem arról volt szó. Hanem arról, hogy mi is a tehetetlenség? -
yooyoo #2613 -F=ma állandó tömeg esetén.Természetesen relativisztikus sebességnél nem teljesen így van,de alacsony sebességeknél jó közelítést ad.
-Csak azért ad neki fő szerepet mert a vákuum mágneses permeabilitása és elektromos permitivitása univerzális állandó,mint például a gravitációs állandó.Természetesen, ha épp nem vákuummal akarok foglalkozni hanem valami más anyaggal akkor az adott anyagra jellemző adatokkal számolok.
-A tehetetlenséget meg annyira értik, hogy Eötvös Loránd a XX. század elején kísérletileg bizonyatotta a tehetetlen és a súlyos tömeg egyenlőségét. Még Nobel-díjra is esélyes volt ezzel. -
forrai #2612 Szó se róla. Sok az idióta, én is látom, sőt- gyönyörködöm bennük.
Emellett van egy aranyos játék gőzgépem, de 12-voltos meghajtást csináltam neki.
Néha megolajozom. Tudod, egy gépész szeresse is a gépet. Csillogjon a nyavajás!
Egyébként, Te vagy a hibás!
Már számtalanszor kérdeztem, mi a tehetetlenség, de te se mondod el. Akkor honnan tudjam? Inkább megcsinálom magamnak az elméletet. Hát nem?
Csak az aggaszt, hogy önvádra késztetek egy becsületes trollt. Ez nem szép tőlem, mikor határtalanul hálás kéne legyek neki!
Figyuzz: nehogy depressziós is legyél! Egyél sok C vitamint, és ricinus olajat! -
uwu hun #2611 Vicces gyerek vagy.
Alapvető dolgokról fogalmad sincs.
Rajtam kívül nem sokan próbálták megmagyarázni amiket nem értesz. Mondjuk ők jobban jártak, mert amint látszik tök fölösleges volt.
Nem vagy ám egyedül a világban. Nagyon sok a dilettáns idióta, és mindegyiknek van véleménye, és mindegyik biztos benne, hogy kitalált valamit, pedig alapvetően félreért dolgokat.
Arról hogy te is gazdagítod ezt a csoportot, az ad bizonyítékot, ahogy bírálod a fizikai modelleket.
"Értem én hogy gőzgép, de mi hajcsa?" -
forrai #2610 Az, hogy a Fizika pl. a tehetetlenség szerepét ma sem érti, az mindent elárul róla, és a szolgálóiról.
Meg rólunk is, akik csak bámuljuk, tátott szájjal. (Én már nem)
-
forrai #2609 Visszatérve- nektek nem visszataszító ez a nagy vákuumozás, a nesze semmivel? Még csak nem is furcsáljátok?
Az általam ismertetett fényelmélet a valamikről szól. Az miért nem kívánatos? -
forrai #2608 Newtont tisztelem, és téged se szapullak.
A fizikát azért nógatom, mert szükségesnek látom.
Nem mondhatod , hogy semmit nem tettem, hiszen beleszemétkedtél még a MEK-kembe is.
Azt mondhatnád persze, hogy valamit nem jól csináltam.
Dehát, pont azt nem mondod.
Így te vagy az első, aki egyetért velem, ezért is sokra becsüllek. -
uwu hun #2607 Kicsit el vagy szállva magadtól.
Nem tettél te semmit, csak nem érted a fizikát.
Megfigyeltem hogy nem igazán érdekel téged, hogy mikor érvényes egy-egy fizikai modell. És nem vagy tisztába a mai eredményekkel sem. Szegény Newtont szapulod folyton. -
forrai #2606 A fényelmélet vezette be a vákuumot a fizikába, mint előkelő úri hölgyet, ismeretlen pedigrével, és azóta az ott igen nagy karriert futott be!
Hiszen mi lehet jobb a fizikának, mint egy olyan állatorvosi beteg ló, amin annak minden nyavajája bemutatható?
Azóta egy egész ágazat, szinte ipar szakosodott erre!
Egy mai fizikusnak elég azt mondania bármire: a vácuum! és máris minden érthető. Persze azért egy kicsit cifráznia is kell rajta, különben nem veszik meg...
Olyan ez, mintha a matematikában az ismeretlen x megoldása maga az ismeretlen x lenne.
Ami meglehetősen pontos eredmény, azonban azt keressük? -
forrai #2605 A fény elektromágneses és grav(itáció-)inerciális elméletei egymással párhuzamosan, hasonlóan épülnek fel úgy, hogy összegződve minden fázisban állandó értéket adnak.
Ha yooyoo ezt hívja randomnak, akkor ez igaz.
A vákuum pedig csak szénaköteg, amelyet egy nemes ló szívesen csócsál, és a szurkolók is elégedetten nézegetnek. -
forrai #2604 shakwill
Veled szívesen levelezek, hiszen látom, a képzetségem talán el se éri a tied.
Azt hiszem, csupán érzékenyebb vagyok másoknál a hamisságra, és a diszharmóniára.
Ha mégis érdekelne a Hubble törvény, akkor arról inkább a Fizika és csillagászat közös dolgai topikomban írnék, ha lenne ott érdeklődő.
Az itt felmerült témákra még korai a reagálás, (ugyanakkor pedig valamiért sürgős is).
Abban bízom, hogyha a Hubble törvénnyel hitelt tudok szerezni, akkor ezekről a kérdésekről is tárgyilagosabban lehet majd beszélni. -
forrai #2603 Gondolom, elolvastad, ahogyan csináltam?
Az hogy Maxwell hogy cselezte be a vákuumot, az nem zavar?
Szóval, ha én mást se tennék, csak felhívnám a figyelmet arra, hogy:
- A Newton törvények hiányosak, és hogy nem velktoriális formában használják őket, a tehetetlenség szerepének tisztázása nélkül
- Hogy a fényelmélet is hiányos, vagy méginkább: nem racionális, mert fő szerepet ad a vácuumnak, ezzel eltakarva azt, ami valójában kellene ott legyen,
- Hogy mindezekre a hiányosságokra épül a mai fizika,
már akkor is többet tettem a jövő fizikája érdekében, mint ti az összes ömlengésetekkel.
Azonban nemcsak ezt tettem, hanem az árapály elmélet kiteljesítésével, a Hubble törvény, a Naprendszer keletkezése új modelljével elég jelentős eredményeket értem el.
Így hát legalább is nagyobb figyelmet érdemelnék.
-
shakwill #2602 Hali! Én nem rendelkezem "magas szintű képzettséggel", csak érdeklődő ember vagyok. A Hubble törvényről nem tudok annyit, hogy véleményem lehessen, de tudatlanságomat igyekszem bepótolni...Hirtelen csak annyi jut eszembe, hogy "standard gyertyák" nélkül a Hubble állandó nem számítható ki helyesen. Nekem semmiféle "vákum elméletem nincs. A vákum elektromos tulajdonságai "hétköznapi" eszközökkel nagyon jól mérhetőek és számíthatóak, illetve a Maxwell egyenletek alkalmazhatóak bármely anyagi közegre is, ha az adott közeg elekromágneses tulajdonságait helyettesítjük be.
Találtam egy elég jó leírást a fényről és a vákumról, amely számomra érzékletes leírást ad.:link
A vektoranalízishez sem értek, annyit tudok, hogy a fény leírható differenciál hullám egyenletekkel, az energiaeloszlást pedig valószínűségi függvénnyel lehet ábrázolni(?)
-
yooyoo #2601 Azt hogy a Poynting vektorba hogy helyettesítettél tömeget,inkább nem is kommentálom, nyilvánvaló nekem hogy csak random tetsző egyenletekbe kicserélsz valamint m-re és kész a világmegváltó elméleted. -
forrai #2600 (Az előzőt visszavontam, de már későn) -
forrai #2599 Mondom, a fizika olyan, mint egy szakadt iskolakerülő, aki örökké foltozza a ruháit, és azt hirdeti magáról, hogy ő a király. -
forrai #2598 yooyoo
Már behelyettesítettem, mégpedig a Poynting teljesítmény sűrűség vektorba.
Amelynek jelenleg csak egy sin^2 tagja van, ami periódusonként nulla és maximum.
Írd és mond-az elektromágneses teljesítménysűrűség nulla és a maximum között változik!
Így kétségkívűl szükség van a vákuumra, ami lenyeli ezt a szégyent!
Pont most említettem:
Maxwell fényelmélete nem "elektromágneses hullámzás" (és nem sugárzás- szerintem, mert az képzavar), hanem "elektromágneses- vákuum hullámzás"!
Mert a vákuum nélkül az a teória csődtömeg lenne!
Ezt tükrözi a Poynting teljesítménysűrűség vektora is, ami a csőd biztos jele, hiszen nullává tűnik el, amt csak a vákuum igazolhat.
Ugyanakkor helyette egy tömegtöltés rendelkezik tömegvonzással, és tehetetlenséggel, amelyek éppen úgy, mint az elektromágnesség periódusonként együtt újraszületnek, és elhalnak, csak éppen 90o eltolással. (vagyis ...cos^2).
Ezt nevezem a "gravinercionális" tagnak, a fényben e kettő összege (GI+EM =cos^2+sin^2=1)a Poyinting vektornak állandó értéket ad, vákuum nélkül is.
Mindez mindent megmagyaráz.
Ismétlem: a fény nem puskagolyó, vagy vízsugár: hanem éppen olyan hullám, mint a hang, vagy a Balaton vihar nélkül, egy méretes ponttyal a hátán.
Ugyanakkor mégis viselkedhet korpuszkulaként vagy hullámként, mert az elektromos és a tömegtöltések periódikus átalakulása az oka.
Ez az elmélet éppúgy működőképes, mint a vákuumos, csak nevén nevezi a gyereket.
(Lásd: www.megismerhetetlen.com)
Egyáltalán, miért kell megállni már az első megállóban?
Ha a Különbusz is így tett volna, soha se találta volna meg Kőbánya - Kispestet. -
forrai #2597 Valóban, a magas szintű képzettség jó dolog.
De ha az csak egy memória tárhely, sokféle korláttal, akkor semmit nem ért.
Irtál sok mindent a vákuumról, hogy ez meg az.
Maxwell fényelméletéből nem következhetnének az elektromágneses hullámok, mert azok önmagukban nem is létezhetnek, éppen az energiamegmaradás értelmében.
Maxwell fényelméletének a teljes neve ez lehetne:
"Elektromágneses -vákuum elmélet".
Ám az, hogy a vákuum kimaradt a névből, jellemzi a teória bizonytalanságát. Ami azután szárba szökkent pl. az éter- elméletekkel, hiszen joggal keresik azt, amitől a fény hullám lehet?
Mert valami kell még, hogy a hullámzása létrejöhessen.
Tehát már maga az elnevezés is rossz, bizonytalanságot tükröz.
Pedig erre az elméletre épül a mai fizika- egy félig kész elméletre. Aminek az egyik alappillére, a vákuum nem létező, nem definiálható. (Legfeljebb úgy, ahogy Te is definiálni próbáltad).
Mert a hiányzó tényező ekkor egyedül csak tömeg lehet, amelynek tömegvonzása, és tehetetlensége is van, és amelyekből pontosan úgy képezhető Poynting teljesítménysűrűség vektor, csak 90 o-al eltolva (mint cos^2), mint az elektromágneses összetevőből.
Ezért mondom:
A fény: gravinerciális- elektromágneses (GI-EM) hullámjelenség. A vácuum meg maradjon a porszívónak.
Vagyis nemcsak a gravitáció, de a fényelmélet is új megfogalmazásra vár.
Amit én egy "Töltés- Fizikában" képzelnék el, amit talán egyszer kifejtek.
Most azonban kértelek téged, hogy inkább a Hubble törvényről beszéljünk. Az nem érdekelne?
-
#2596
ez igaz, de ettől még nem szükséges mindent megmagyaráznia a fizikának. pl. rengeteg olyan szabad paraméter (pontosan 19 db, forrás : wiki) van a standard modellben, amelyek értéke nem következik a modellből, ennek eleenére a modell még működik. vagy ott pl. az antropikus elv, ami azt magyarázza, miért olyan az univerzum, amilyen. ez is inkább filozófia, mint fizika. szvsz. -
yooyoo #2595 "...mi lenne, ha pl. a vákuum helyet, (ami ismeretlen) valami ismertet, pl. a tömeget helyettesítenék be?"
És a tömeget mégis hova helyettesítenéd a Maxwell-egyenletekben?Ha esetleg csak rosszu fogalmaztál volna,és arra gondolsz hogy a vákuum helyett anyagban hogy működik a dolog,akkor szólok hogy az anyag tulajdonságait ismerve mindent meg tudunk mondani. -
shakwill #2594 Nos a magas szintű képzettség sajnos szükségesnek látszik szerintem.-Persze, ha a képzettség vaskalapossággal jár együtt az baj. Amikről itt beszélgetünk, azon gigászi elmék gondolkodtak már. Én úgy viszonyulok hozzájuk, mint a Bécsi kalapos inas Beethovenhez. Próbálok néhány dallamot elfütyülni...Írtad, hogy megalkottál egy programot a bolygópályák számítására, amely roppant időtávlatokban ki tudja számolni az égitestek mozgását. Ez valóban tiszteletre méltó, mivel a tudósok csak hatvanmillió évre képesek előre számolni a föld-hold rendszer állapotát, mert a kisbolygó öv objektumainak apró zavaró hatásai ekkora időtávlatban annyira felgyűlnek, hogy a bizonytalansági tényező meghaladja a számítható értéktartományt.
Innen tovább röviden: Maxwell nem volt fizikus, hanem egy ragyogó matematikai elme, aki Faraday kísérleteinek eredményét matematikai formában írta le. Az egyenletekből logikusan következik az elektromágneses hullámok léte (fényelmélet), de ezeket a hullámokat kísérletileg csak Hertz tudta bizonyítani.
Nem akarok nagy marhaságot mondani, de a vákumnak is van tömeg egyenértéke, ami elképesztően hatalmas- valahol a tíz a kilencvennegyediken g/cm3 (A pontos értékre nem emlékszem)
A kvantumfizika napjainkra hétköznapi dologgá vált. Ennek ismerete nélkül nem lehetne mikrocsipet, vagy GPS készüléket gyártani.
Itt be is fejezem a dolgot, mert ez már rizsa... -
forrai #2593 Shakwill
Nézd, nincs túl jó véleményem a kialakult "tudományosságról", vagy amit annak gondolnak. A bloggomban különféle tevékenységi körök tudományosságának eredményeit vizsgálva a leghajmeresztőbb dolgokat látom.
Ennek oka talán, hogy a vizsgálati alap sohase teljes.
Newton törvényei ma már megkérdőjelezhetetlenek, azonban sajna, akkor még nem lehettek teljesek, mert egyes későbbi információknak (hogy a gravitáció fény sebességű) nem lehettek a birtokában.
Mégis, ezt már senki se vizsgálja, a relativitás, méginkább a kvantum fizika "kinőtte" a még érthető klasszikus fizika kereteit. Most már az érthetelen lett a norma, az érthető. Köszönöm, nekem nem.
Hasonlóképpen Maxwell is létrehozott egy működő fényelméletet. Amit ezért annyira tisztelnek, hogy senki nem gondolkozik már azon, hogy mi lenne, ha pl. a vákuum helyet, (ami ismeretlen) valami ismertet, pl. a tömeget helyettesítenék be?
Nem lehetne, hogy a magas szintű képzettség ne ölje ki a képességet, a kreativitást?
Sajnos nem lehet.
Ezt példázom én is. Értse ezt aki, ahogyan akarja. -
forrai #2592 Kösz a választ. Veled szívesen leveleznék.
Van egy téma, amit ha én megértettem, akkor szerintem te méginkább.
Arról van szó ugyanis, hogy azt tapasztaltam, hogy Hubble törvénynek, a távoli galaxisok, és csillagok viselkedésének (az univerzum állitólagos tágulásának) az oka nem valamiféle titokzatos sötét tömegek, hanem az Általános Árapály(ezt kiemelem).
Vagyis az univerzum egészének és részeinek forgási impulzusmomentumai keringésibe való átrendeződése, ami távolodással (közeledéssel) jár.
v~H*R km/s (m/év stb.) (R távolság)
Levezettem a H arányossági tényező képletét is, ami egy fügvény (most állandónak vélik), és ami jól klappol még a közeli égitestekre pl. a Föld - Hold távolodására is.
Mindezek pedig a klasszikus fizika rég elhanyagolt, mindketteőnk által érthető részéhez tartoznak.
Ebből arra következtetek, amire láthatólag Te is, hogy a fizika túlságosan elmélyült az ismeretlen dolgok ismeretlenül hagyásába, és helyette látszat eredményekre hajt.
...Gyorsító- még nagyobb, majd még nagyobb...
Ahogyan az egyszeri favágó is- előbb gerenda, ha nem pálca, ha az sem a gyufaszál majd csak sikerül?
Ami egyébként szintén értékes dolog.
Szerintem is mennáél erősebb a gyorsító, annál többfélébb részecskével találkoznak majd, ami szintén hasznos.
Hiszen ahhoz, hogy szöcskével találkozzak, ki kell menjek a mezőre, és ha sokat ások, még gilisztát is lelhetek, amivel pecázhatok. Otthon ez szerencsére nincs.
Nincs kedved erről beszélgetni? Akár az egész levezetést leírom, de az megvan a www.megismerhetetlen.com-on.
-
shakwill #2591 Szimmetrikus az, amely elforgatásra kovariáns, vagyis a koordináták elforgatása esetén értéke nem változik. A Te eV az a Teraelektronvoltos nagyságrendű Tíz a tizenkettediken eV energiát jelenti. ebben a nagyságrendben működik az LHC Large Hadron Collider, amely a "híg" bozont próbálja detektálni.
A kettős ingát csak azért hoztam fel, mert a klasszikus fizika egy részét alapból nem értjük, de kvantumfizikai fikciókkal tele van a padlás. Persze aki ért hozzá, az tudja, hogy a kettős ingának kevés(?) köze van a dologhoz, viszont a szimmetria nemlinearitásokhoz annál több. Mivel a tudás nem korlátoz a véleményalkotásban, ezt végtelenül folytathatnám, de inkább rábízom a szakemberekre, akik a témát-velem szemben-valóban értik és kellően felbőszítve ettől a halandzsától, értelmes magyarázatot fűznek a témához
-
forrai #2590 Őszintén, nem mindent értek, amit írsz, de biztos igazad van, ha te érted.
"A "híg" bozon... hát... izéé. Talán meg kellene érteni a szimmetriákat, kezdve a legegyszerűbb kettős ingával és a klasszikus nemlineáris mechanikai hatásokkal, mielőtt -mi közben Te eV izéé."
Ez az amít nem értettem igazán. De könyörgöm ez mi:"eV izéé"? Igérem, megváltozok!
A képzeletem látod meg is mozgattad.
Gondolom, egyetértesz azzal, ha a nem létező sötét tömegek helyett én a létező árapályra hivatkozolk, amit ha kell méretezni lehet, és én bizonyos feltételekkel tudom is méretezni.
Tehát a szóhasználatoddal, tudom jósolni.
(Vers:
-Kérlelik a jósokat
-Jósoljanak jó sokat,
-Felelik a jósok,
-Pénz kell ahhoz jó sok)
Én meg akár ingyér is jósolok.
Megkérdezed, hány millió km-re lehetett a Föld a Naptól, a Hold a Földtől 2.357.482.618 éve, megmondom, erre nekem egyedüll van árapály programom. -
shakwill #2589 A tudományosság a valóság vizsgálatának az objektív módszere: Tehát egy elméletnek a legegyszerűbben, de egzakt módon kell jóslatot adnia a múlt történéseire, és eklatáns módon kell jósolnia a jövendő történéseket. Magyarán: valós magyarázatot kell adnia a megtörtént eseményekre, és logikus "jóslatokat" kell adnia a bekövetkezhető eseményekre. Bármely elméletnek abszolút együttállást kell mutatnia a valósággal. -Ez a spanyolviasz vegyi képlete...
A "híg" bozon... hát... izéé. Talán meg kellene érteni a szimmetriákat, kezdve a legegyszerűbb kettős ingával és a klasszikus nemlineáris mechanikai hatásokkal, mielőtt -mi közben Te eV izéé..Az egész okfejtésem legjobb esetben csak arra való, hogy megmozgassa a szakemberek képzeletét.
-
forrai #2588 Shakwill.
Gyanakvásod helyénvaló. A fizika jelenleg azon ügyködik, hogy mindent, ami a szemét zavarja, szemétnek gondolván egy vácuum szönyeg alá söpörjön.
Merthogy a titokzatosság az embereknek szimpatikus, erre igen kapósak.
A vácuum tehát, mint valamely nagy ürges trójai ló, belopakodott a tudományba, és mi találgathatjuk, hogy mi van benne?
Örömünkbe még be is vonszoljuk, pedig csak a jobb eset, ha üres!
De most telve van meglepetésekkel. Mégpedig pont olyanokkal, mint amit szeretnénk!
- Benne van a fény? Igen igen, kell az nekünk!
- Benne vannak részecskék? Hogyne, még a híg bozon is! Az is kell nekünk!
Mondom, a mai fizika nem annyira egzotikus, mint amennyire az ezotéria legkimagaslóbb ága.
Akik Kristóf könyvét visszavonták, ma sem restek, és még a fórumokon is vannak segítőik.
Akik néha önkéntesen, dalolva (mindegy mi, csak zúzzuk szét), mások megfontoltan, érdekük szerint cselekednek.
Ez van. Ilyen a világok legjobbika.
-
forrai #2587 Kristófot ismerem még az origóból, és sokra becsülöm.
Az itt felvetett kérdések engem is foglalkoztatnak.
Az előbb egy hozzászólásban említettem a töltés-fizikát.
Szerintem minden részecskének sajátos tudati töltése van.
Minden létező fizikai és szellemi dolognak van TUDATA!
A tudat lehet egyszerű, öszetett.
A tömegszerű részecskéknek olyan tudati töltése van, amely azokat egy gyorsulási mező folytonos kibocsátására, és elnyelésére készteti.
Egyéb tudati töltésekkel is rendelkezve különféle részecskék jönnek létre.
Ez a tudati töltés változhat is.
Például az elektromos töltés átalakulhat periodikusan tömegtöltéssé: ami a fény.
Maxwell első találata óriási lökést adott a tudománynak, és a technikának, azonban nem volt telitalálat.
Mert az elektoromos töltés nem a vákuumban tűnik el és keletkezik, hanem tömegtöltéssé alakul.
Maxwell ezen tévedése a vákuum új tulajdonságával a fizika egyelőre fejlődő, azonban zsákutcává alakuló ágát indította el.
Használható, mint a geocentrikus világkép, de nem odavaló.
A fény nem elektromágneses, hanem : gravinerciális- elektromágneses sugárzás (GI-EM), vagy méginkább: hullámzás.
Mert nem korpuszkula halad, hanem az elektromos töltés alakul át tömegtöltéssé, azon a helyen. Erről a www.megismerhetetlen.com helyen írok.
A gravinerciális (tömegvozás+tehetetlenség) összetevők éppen úgy együtt nőnek és tünnek el, mint az EM összetevők.
A GI-EM Poynting teljesítményvektor vektor így állandó lehet, mert cos^2+sin^2 a vektor összegben is az.
Ezért a vákuumnak egészen más a szerepe az egészben, mint ahogy most gondolják. Olyan, mint Buzgó Mocsingé: "Hát akkor én mi voltam"? A helyes válasz: "Egy nagy ló"!
Ezt a választ a Töltés-Fizika kell, hogy megadja, ami még nincs, de szeretném ha lenne.
Abban a vákuum ugyanis csak egy nagy, sötét ló, pedig most még nagyon buzgó.