Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#2386
Jól van, beszéljünk, hiszen eddig a legjobb partnerem voltál.
Ezért ha van kedved, töröltesd ki azt a hozzászólást, én nem kérem az admintól.
És el akarom felejteni az egészet, csak ha úgy képzelem, hogy provokálnak, akkor hõsködök.
Vagyunk vagy 20-an, akiket egyáltalán a tudomány érdekel, hát ne irtsuk ki egymást!
Ha én szidalmazom a tudományt, meg mindent mondok róla, nyilván úgy gondolom, hogy van rá bizonyitékom. És a nevem alatt vállalom a felelõsségét, még a legigazabb kijelentéseimért is.
Te meg kifogásolsz engem, a saját stilusoddal- semmi baj kivébve a legutóbbit. Nekem nincsenek már nagyratörõ céljaim, neked meg kell, hogy legyenek.
Ezért ha van kedved, töröltesd ki azt a hozzászólást, én nem kérem az admintól.
És el akarom felejteni az egészet, csak ha úgy képzelem, hogy provokálnak, akkor hõsködök.
Vagyunk vagy 20-an, akiket egyáltalán a tudomány érdekel, hát ne irtsuk ki egymást!
Ha én szidalmazom a tudományt, meg mindent mondok róla, nyilván úgy gondolom, hogy van rá bizonyitékom. És a nevem alatt vállalom a felelõsségét, még a legigazabb kijelentéseimért is.
Te meg kifogásolsz engem, a saját stilusoddal- semmi baj kivébve a legutóbbit. Nekem nincsenek már nagyratörõ céljaim, neked meg kell, hogy legyenek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2385
Hát az elsõ idézet, sajnos nem azt jelent amit belemagyarázol.
És képzeld, tényleg úgy van ahogy leírtam, a 70fok hatására létrejött gátolt alakváltozás nagyon messze van attól, hogy tönkretegye az acélt.
A másodikat szintén jelentésének figyelmen kívül hagyásával kritizálod.
Te velem ellentétben, viszont üzemszerûen hülyeségeket írsz, ami ellentmond a fizika törvényeinek.
És képzeld, tényleg úgy van ahogy leírtam, a 70fok hatására létrejött gátolt alakváltozás nagyon messze van attól, hogy tönkretegye az acélt.
A másodikat szintén jelentésének figyelmen kívül hagyásával kritizálod.
Te velem ellentétben, viszont üzemszerûen hülyeségeket írsz, ami ellentmond a fizika törvényeinek.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2384
2223hsz
"Az acél szakadónyúlása és egy ilyen mértékû hõtágulásból adódó fajlagos nyúlás közt kb. egy nagyságrend a különbség, tehát a fõ kiváltó ok biztos nem ez."
Oké nem 30%-ot irtál, hanem 30-szor többet, 1000%ot, mert egy nagyságrend az annyi, mivel a csõ vigan eltörik, ahogy számtalanszor meg is tette. Én csak kicsinyíteni próbáltam a tévedesedet.
Ja még ezt is irtad: "mert 10% tartalék minden szerkezetben megvan az tuti."
Ha én azt akár 30 %- (falvastagság tartalékkal) meg is növeltem, a kompenzálatlan hõtágulás miatt akkor is eltörhetne. Mert hõtágulásnál a falvastagsággal arányosan nõ az erõ is, azt hittem, hogy ezt tudod.
Mert errõl volt szó.
És nem kellett volna ezt a téves választ írnod, pusztán azért, hogy velem vitatkozhass! Vagy hogy bárki mással is, mert úgy tûnik, ez az eltökélt hitvallásod bármiben, bármikor.
Mindenki igazolhatja.
Amit irtál, azt már ne törüld ki- vállald érte a felelõsséget! Most pedig kopj le, mert amíg nem kérsz bocsánatot, nem válaszolok neked többé. Gondolom a többiek is megértik ezt, és mellém állnak.
"Az acél szakadónyúlása és egy ilyen mértékû hõtágulásból adódó fajlagos nyúlás közt kb. egy nagyságrend a különbség, tehát a fõ kiváltó ok biztos nem ez."
Oké nem 30%-ot irtál, hanem 30-szor többet, 1000%ot, mert egy nagyságrend az annyi, mivel a csõ vigan eltörik, ahogy számtalanszor meg is tette. Én csak kicsinyíteni próbáltam a tévedesedet.
Ja még ezt is irtad: "mert 10% tartalék minden szerkezetben megvan az tuti."
Ha én azt akár 30 %- (falvastagság tartalékkal) meg is növeltem, a kompenzálatlan hõtágulás miatt akkor is eltörhetne. Mert hõtágulásnál a falvastagsággal arányosan nõ az erõ is, azt hittem, hogy ezt tudod.
Mert errõl volt szó.
És nem kellett volna ezt a téves választ írnod, pusztán azért, hogy velem vitatkozhass! Vagy hogy bárki mással is, mert úgy tûnik, ez az eltökélt hitvallásod bármiben, bármikor.
Mindenki igazolhatja.
Amit irtál, azt már ne törüld ki- vállald érte a felelõsséget! Most pedig kopj le, mert amíg nem kérsz bocsánatot, nem válaszolok neked többé. Gondolom a többiek is megértik ezt, és mellém állnak.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2383
Biztos tudod a számát annak a hozzászólásnak ahol 30%-ot írtam.
Ezt a pofátlan hazugzágot azért nem kéne. Elmész te a jó kurva anyádba, te kis csúcsómászó beképzelt geci. Anyádról terjesszél pletykákat!
Ezt a pofátlan hazugzágot azért nem kéne. Elmész te a jó kurva anyádba, te kis csúcsómászó beképzelt geci. Anyádról terjesszél pletykákat!
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2382
Amíg nem folytathatom a saját trebvem szerint, amit elkezdtem, mert nem kéritek, addig itt, és a fizika - csillagászatban is tudományos sajtószemelvényeket írok majd, amelyekben a fizikai képtelenségeket megmutatom.
Mint pld, hogy a Föld maradó hõje 20%, a rádium hasadás meg 80%. (Mert ott még nem tarunk...)
Ti meg szóljatok hozzá a kommentáraimhoz, oké?
Mint pld, hogy a Föld maradó hõje 20%, a rádium hasadás meg 80%. (Mert ott még nem tarunk...)
Ti meg szóljatok hozzá a kommentáraimhoz, oké?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2381
uwu...Sohase mondtam, hogy ártatlan vagyok, sõt- figyelmeztettelek, hogy inkább sunyi...
Mert rákényszerítelek, hogy valós kijelentéseket tegyél, amelyek azután rendre baromságnak mutatkoznak. Nemrégiben is azzal a szakadó nyúlással- te jó ég- 30 %, és ez még szerkezettervezõ!
De megsajnáltalak, nem nyuvasztottalak, mert úgy hittem, magadhoz térsz.
De nem uwu... te fanatikus vagy. És ez is jó nekem, lelkesítõ. Mert néha belefáradok, abba is hagynám, hiszen hiábavaló- és akkor megjelensz te, vagy qetuol, és újra indul a verkli.
Igaz, hogy csak a hasonló ömlengések, de az se rossz.
Ha érdekel valami a továbbiakban- elõbb arról nyilatkozz, amit eddig irtam, és keresztbe áll a sületlenségeidnek.
Akkor- de csak akkor folytatom, és majd eljutunk a kötési energiához.
Mert minden kötéshez...a házasságoz is- energia kell.
Mert rákényszerítelek, hogy valós kijelentéseket tegyél, amelyek azután rendre baromságnak mutatkoznak. Nemrégiben is azzal a szakadó nyúlással- te jó ég- 30 %, és ez még szerkezettervezõ!
De megsajnáltalak, nem nyuvasztottalak, mert úgy hittem, magadhoz térsz.
De nem uwu... te fanatikus vagy. És ez is jó nekem, lelkesítõ. Mert néha belefáradok, abba is hagynám, hiszen hiábavaló- és akkor megjelensz te, vagy qetuol, és újra indul a verkli.
Igaz, hogy csak a hasonló ömlengések, de az se rossz.
Ha érdekel valami a továbbiakban- elõbb arról nyilatkozz, amit eddig irtam, és keresztbe áll a sületlenségeidnek.
Akkor- de csak akkor folytatom, és majd eljutunk a kötési energiához.
Mert minden kötéshez...a házasságoz is- energia kell.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2380
Persze- a Newtoni fizikában nincsenek kötési kapcsolatok. Nem magyarázza meg a Newtoni fizika a tehetetlenséget, a követõi meg elfelejtették, hogy a gyorsulás egy vektormennyiség- úgy bánnak vele, mint egy lecsúszott skalárral. Ami nem csoda, hiszen a matematika is elfelejtkezett arról, hogy maguk a számok is vektorok.
Newton még nem ismerhette a fizika néhány késõbbi eredményét. Mi viszont már igen.
Kellemes falatozást kívánok tehát nektek a csonttá aszalódott klasszikus, és az abból paszirozott folyékony modern fifikából.
Newton még nem ismerhette a fizika néhány késõbbi eredményét. Mi viszont már igen.
Kellemes falatozást kívánok tehát nektek a csonttá aszalódott klasszikus, és az abból paszirozott folyékony modern fifikából.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2379
A fizika egy része ugyanannak minõsíthetõ, amivel te engem vádoltál.
Én viszont sokra becsülöm a képességeiteket, bár erre nincs bizonyítékom még.
Így hát csak az lehet, valamiért pártoljátok a hazugságot? Akkor számomra nagy megnyugvás a reakciótok. Ez így is kell, hogy legyen!
Én viszont sokra becsülöm a képességeiteket, bár erre nincs bizonyítékom még.
Így hát csak az lehet, valamiért pártoljátok a hazugságot? Akkor számomra nagy megnyugvás a reakciótok. Ez így is kell, hogy legyen!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2378
Az a baj, hogy tényleg csak mellébeszélsz, és adod az ártatlant.
Itt volt a lehetõség, hogy elmeséld mit gondolsz valójában. Aztán kiderült hogy semmit, csak szeretsz írni.
Én kész voltam lépésrõl lépésre végigmenni a gondolatmeneteden, de csak kerülgeted a kérdéseket, olyan kijelentéseket teszel hogy bizonyítottad, meg írtál rá programot, de válasz sehol, emellett hazudsz, és halandzsázol.
Gondolom nem fogod elvárni ezután, hogy bárki elhiggye egy szavadat is.
Megint kiharcoltad hogy hülyének nézzenek. Én értem hogy erõsen hiszel benne hogy okos vagy, meg értesz a fizikához, de a valóság ennek épp az ellenkezõje.
Itt volt a lehetõség, hogy elmeséld mit gondolsz valójában. Aztán kiderült hogy semmit, csak szeretsz írni.
Én kész voltam lépésrõl lépésre végigmenni a gondolatmeneteden, de csak kerülgeted a kérdéseket, olyan kijelentéseket teszel hogy bizonyítottad, meg írtál rá programot, de válasz sehol, emellett hazudsz, és halandzsázol.
Gondolom nem fogod elvárni ezután, hogy bárki elhiggye egy szavadat is.
Megint kiharcoltad hogy hülyének nézzenek. Én értem hogy erõsen hiszel benne hogy okos vagy, meg értesz a fizikához, de a valóság ennek épp az ellenkezõje.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2377
Azt állítottad, hogy Newtoni fizika.
Abban nincsenek ám ilyen "kötési kapcsolat", meg hogy "saját tömegükbõl virtuálisan átadódik egy parányi rész".
Innentõl kezdve nem lehet komolyan venni téged. Hazudni nem ér a fizikában.
Abban nincsenek ám ilyen "kötési kapcsolat", meg hogy "saját tömegükbõl virtuálisan átadódik egy parányi rész".
Innentõl kezdve nem lehet komolyan venni téged. Hazudni nem ér a fizikában.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2376
"a többi 20% a bolygó keletkezésének korából maradt ránk."
(Jáj * jaj * jajáj)^2,5
Az ábrázoló tanárom kiáltotta volna, felugorva a dobogón (120 kg volt) "Ekkora marhaságot mondtál, fiam!"
Érdemes fürkészni a tudományos rovatokat, mindig van bennük "olvasni" való.
(Jáj * jaj * jajáj)^2,5
Az ábrázoló tanárom kiáltotta volna, felugorva a dobogón (120 kg volt) "Ekkora marhaságot mondtál, fiam!"
Érdemes fürkészni a tudományos rovatokat, mindig van bennük "olvasni" való.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2375
A Hold éves szinten 40 mmt távolodik a közös tömegponttól. Mért érték, amibõl kiszámítható az árapályenergia nagyságrendje. Amely a Föld minden rétegét érinti, leginkább a legkülsõt, de belül is.
Ennek megfelelõen több olyan réteg is van benne, ahol az anyag az árapály miatt megfolyik.
A rádióaktív anyagokról meg összevissza említés történik, leginkább a kéregbe gondolják õket. Hogy miért pont oda?
Teljesen fura nézetek. Mintha szándékos hülyités történne, hiszen az árapály disszipáció elég jól ismert, és méretezhetõ.
(uwu, dronk Zero, quetuol. Ez nem nektek szól, nem kell válaszoljatok)
Ennek megfelelõen több olyan réteg is van benne, ahol az anyag az árapály miatt megfolyik.
A rádióaktív anyagokról meg összevissza említés történik, leginkább a kéregbe gondolják õket. Hogy miért pont oda?
Teljesen fura nézetek. Mintha szándékos hülyités történne, hiszen az árapály disszipáció elég jól ismert, és méretezhetõ.
(uwu, dronk Zero, quetuol. Ez nem nektek szól, nem kell válaszoljatok)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2374
Dehogy hagyom abba:
Ime idézet egy mai hírbõl, a Csillagászat.hu hirportáljából:
"A természet nukleáris energiával fût. Földünk belsejében a hõ kb. 80%-ban radioaktív anyagok bomlásából keletkezik, a többi 20% a bolygó keletkezésének korából maradt ránk."
Ez a hír mindent elárul a csillagászatról. Önmagában ez a hír is igazolja, hogy nemhiába szenvedek veled társalogva.
A tét: óriási.
Ekkora hülyeséget csak egy mai tudós (szakágot nem említek) állíthat, aki hírét se hallotta az árapálynak.
Van aki szöges láncot kötöz magára, hogy szenvedjen- nekem itt vagytok Ti.
Ime idézet egy mai hírbõl, a Csillagászat.hu hirportáljából:
"A természet nukleáris energiával fût. Földünk belsejében a hõ kb. 80%-ban radioaktív anyagok bomlásából keletkezik, a többi 20% a bolygó keletkezésének korából maradt ránk."
Ez a hír mindent elárul a csillagászatról. Önmagában ez a hír is igazolja, hogy nemhiába szenvedek veled társalogva.
A tét: óriási.
Ekkora hülyeséget csak egy mai tudós (szakágot nem említek) állíthat, aki hírét se hallotta az árapálynak.
Van aki szöges láncot kötöz magára, hogy szenvedjen- nekem itt vagytok Ti.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2373
dehogynem tudod, azt csinálod már egy ideje. hablatyolsz mindenféléréol, ha pedig valami konkrét eredmény van számonkérve, kussolsz.
hála az égnek, hogy abbahagyod, ne aggódj, nem fog jönni senki.
hacsak nem egy alreged.
hála az égnek, hogy abbahagyod, ne aggódj, nem fog jönni senki.
hacsak nem egy alreged.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2372
De akarom magam leégetni! Nekem is van hozzá jogom! Csak nem tudom.
Most meg abbahagyom, amíg valaki nem jelentkezik, hogy érti, nem érti, és szeretné tudni, ami következik.
Ne is szivass tovább, furcsa nevû fórumlovag, mert rád se hederitek...
Most meg abbahagyom, amíg valaki nem jelentkezik, hogy érti, nem érti, és szeretné tudni, ami következik.
Ne is szivass tovább, furcsa nevû fórumlovag, mert rád se hederitek...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2371
naná, hogy nem teszed fel.. nincs mit feltenni. vagy ha van is, nem akarod magad leégetni, mint albertus, jól teszed. maradj csak csendben.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2370
Nem teszem fel még! Ezt a parádét én irányítom! Vagy alkalmazkodsz, vagy kilépsz belõle! Punktum.
Nem fogom törni magam senkiért. Ha nem jön valaki, akit érdekel hogyan lesz árapályteljesítmény, és az árapálymunka, meg a Hubble törvény azokból, akkor nem lesz folytatás, finom virtuális tömegponttal, radiális gyorsulásösszetevõvel.
Édesség csak akkor jár, ha mindenki megette a spenótot a kemény tojással, és utána kitörülte még a tányérját is!
Nem fogom törni magam senkiért. Ha nem jön valaki, akit érdekel hogyan lesz árapályteljesítmény, és az árapálymunka, meg a Hubble törvény azokból, akkor nem lesz folytatás, finom virtuális tömegponttal, radiális gyorsulásösszetevõvel.
Édesség csak akkor jár, ha mindenki megette a spenótot a kemény tojással, és utána kitörülte még a tányérját is!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2369
igen persze, a nobel díjasok a hülye tudósok, te pedig a senki, vagy a okos tudós.<#lama> szépen megint kibújtál a számonkérés alól. tedd csak fel azokat a képeket, hadd lássuk egyáltalán léteznek e.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2368
A világ tudós társadalma éli nyugodt- nyugtalan életét. Valamit minden nap hozzátesz a meglévõhöz, amivel egyre jobban távolodik a valóságtól- bele az ezotérikus vákuumukba, és a szingulásitásukba...
Belõled is szerintem még lehet ilyen tudós, a vákuumhoz te is tudnál hozzátenni valamit! Valami jó nagyot, nagyobbat mint más, akkor kaphatsz Nóbel díjat is.
Gondolkozz például a sötét tömegen! Találj ki egy sokkal sötétebbet! Akkor nem fog senki felülmulni! Hiszen csak egy nagy elme, ha elmereng, tudhat olyan sötét lenni!
Én is szerettem volna, de hát láthatod, nem feleltem meg- számomra a vákuum nem ugyanaz, és a világosságot keresem.
Belõled is szerintem még lehet ilyen tudós, a vákuumhoz te is tudnál hozzátenni valamit! Valami jó nagyot, nagyobbat mint más, akkor kaphatsz Nóbel díjat is.
Gondolkozz például a sötét tömegen! Találj ki egy sokkal sötétebbet! Akkor nem fog senki felülmulni! Hiszen csak egy nagy elme, ha elmereng, tudhat olyan sötét lenni!
Én is szerettem volna, de hát láthatod, nem feleltem meg- számomra a vákuum nem ugyanaz, és a világosságot keresem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2367
Azt a feladatot, amit kértél, elvégeztem, más értékekkel.
Próbáltam felrakni a rajzokat. Három van:
Egy az árapály modellrõl, egy az árapály radiális, és egy a tengelyirányú összetevõkrõl. (A radiálist én definiáltam).
A gyorsulási mezõk nem gömbszimetrikusok. A radiálison fel vannak tüntetve a virtuális (valós?) tömegpont helye.
Próbálkoztam felrakni õket a netre, dmanuálisan sok idõt pocsékoltam el, és nem éri meg. Nem lennél okosabb tõle, látnál egy pontot a középpont mellett.
Szerintem semmitõl nem lehetsz okosabb. Már a csúcson vagy.
Próbáltam felrakni a rajzokat. Három van:
Egy az árapály modellrõl, egy az árapály radiális, és egy a tengelyirányú összetevõkrõl. (A radiálist én definiáltam).
A gyorsulási mezõk nem gömbszimetrikusok. A radiálison fel vannak tüntetve a virtuális (valós?) tömegpont helye.
Próbálkoztam felrakni õket a netre, dmanuálisan sok idõt pocsékoltam el, és nem éri meg. Nem lennél okosabb tõle, látnál egy pontot a középpont mellett.
Szerintem semmitõl nem lehetsz okosabb. Már a csúcson vagy.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2366
szánalmas. gondolom a világ tudóstársadalma megszakad, hogy kihúzza belõled az évszázad (mit évszázad, évezred!) tudományos elméletét.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2365
Nem írom be, és nem nyomasztasz! Én tudom amit tudok, és nem vagyok a szolgálód. Ha akarom, soha semmit nem tudsz meg. De ezt akarnom se kell, magad teljesíted.
Menjünk sorban...mi van az árapály nyomatékkal?
Menjünk sorban...mi van az árapály nyomatékkal?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2364
Az a baj veletek, hogy a vitapartnereteket sokszorosan meg akarjátok alázni. Engem is, pedig én nem teszem. De velem legfeljebb csak alázgathattok- a tréfa visszafelé sül el...
Van egy viccem:
Két cowboy vitatkozik, melyikük paripája okosabb?
- Egyikük súg a ló fülébe valamit, az elrohan, és hoz egy playboyt.
- A másik bigyeszt egyet, odamegy a lovához, súg neki valamit, az röhögve felnyerit.
- Az egyik mondja: ez semmi, még mutass valamit.
- Másik visszamegy, valamit mutogat- a ló zokogni kezd...
- Az egyik kérdi hát mit mondtál elõször, hogy a ló felnyerített?
- Hát csak azt, hogy az én micsodám nagyobb mint az övé...
- No de mit mondtál másodszor, hogy zokogni kezdett?
- Semmit, csak megmutattam neki...
Tanulságos történet.
Van egy viccem:
Két cowboy vitatkozik, melyikük paripája okosabb?
- Egyikük súg a ló fülébe valamit, az elrohan, és hoz egy playboyt.
- A másik bigyeszt egyet, odamegy a lovához, súg neki valamit, az röhögve felnyerit.
- Az egyik mondja: ez semmi, még mutass valamit.
- Másik visszamegy, valamit mutogat- a ló zokogni kezd...
- Az egyik kérdi hát mit mondtál elõször, hogy a ló felnyerített?
- Hát csak azt, hogy az én micsodám nagyobb mint az övé...
- No de mit mondtál másodszor, hogy zokogni kezdett?
- Semmit, csak megmutattam neki...
Tanulságos történet.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2363
blablabla... meg is lepõdtem volna, ha vmi konkrét eredményt adsz, ugyanis abba nagyon konkrétan bele lehet kötni, és nagyon konkrétan kiderülhet, h halandzsázol. csak a szokásos hablaty.. lol.
akkor írjad be abba a zseniális programodba, hogy M = 10, R = 2 és X = 100.
akkor írjad be abba a zseniális programodba, hogy M = 10, R = 2 és X = 100.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2362
Te halandzsázol.
Én egy modell készítettem, arra pedig egy programot.
A program alapján meg kirajzolható a gyorsulási mezõ, amelynek középpontja elmozdul a másik irányába.
Azon nem lepedõdsz meg, hogy egy nukleonnak van kötési energiája. Ne lepõdj meg azon se, hogy két egymás vonzzó testnek is.
Ezek a számítások nem egyszerûek, és ha rajtad múlna, sohase lennének azok.
Úgyhogy most koncentrálj te is az eddig leirt bizonyításra, akkor egy idõ után eljuthatunk ehhez is.
Most nincs idõm kitérõkre.
Megértetted az eddigiek alapján, hogy mi az árapály, hogyan hat a távoli tömeg a központi tömeg pontjaira? Milyen nyomaték ébred, és miért? Nem könnyü belátni, de ha elfogadod, jelezd, hogy végre továbbléphessek! Ha ez nem tetszik, és nem akarod végigjárni, akkor én sem erõltetem.
Csak libasorban haladhatunk.
Én egy modell készítettem, arra pedig egy programot.
A program alapján meg kirajzolható a gyorsulási mezõ, amelynek középpontja elmozdul a másik irányába.
Azon nem lepedõdsz meg, hogy egy nukleonnak van kötési energiája. Ne lepõdj meg azon se, hogy két egymás vonzzó testnek is.
Ezek a számítások nem egyszerûek, és ha rajtad múlna, sohase lennének azok.
Úgyhogy most koncentrálj te is az eddig leirt bizonyításra, akkor egy idõ után eljuthatunk ehhez is.
Most nincs idõm kitérõkre.
Megértetted az eddigiek alapján, hogy mi az árapály, hogyan hat a távoli tömeg a központi tömeg pontjaira? Milyen nyomaték ébred, és miért? Nem könnyü belátni, de ha elfogadod, jelezd, hogy végre továbbléphessek! Ha ez nem tetszik, és nem akarod végigjárni, akkor én sem erõltetem.
Csak libasorban haladhatunk.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2361
"Például, hogy valamely homogén gömb tömegközéppontja csak akkor egyezik a geometriai középpontjával, ha csupán önmaga vonatkozásában vizsgáljuk.Ha más test vonatkozásában, akkor mind a kettõ tömegpontja közeledve elmozdul, és mindegyiküknek egy parányi árapály tömegnövekménye képzõdik."
na rendben van, miszter hûdenagyonokosvagyokmegcáfolokmindenelméletetmertzsenivagyok. itt a konkrét példa: adott 2 homogén gömb, egyenként R sugárral, M tömeggel. A 2 gömb tömegközéppontja egymástól X távolságban van (X>2R). szerintem a közös tömegközéppontjuk X/2 távolságban lesz vmelyik középponttól.
akkor most azt írd le, mekkora az a 'r' távolság, amivel a közös tömegközéppont eltolódik ehhez az X/2 távolsághoz képest. továbbá add meg azt az m tömeget, amennyivel állításod szerint a gömbök tömege megnõ. levezetés egyelõre nem kell, elég lesz konkrét analitikus eredmény. nyilván ez nem fog nehézséget okozni, hacsak nem halandzsázol itt..
na rendben van, miszter hûdenagyonokosvagyokmegcáfolokmindenelméletetmertzsenivagyok. itt a konkrét példa: adott 2 homogén gömb, egyenként R sugárral, M tömeggel. A 2 gömb tömegközéppontja egymástól X távolságban van (X>2R). szerintem a közös tömegközéppontjuk X/2 távolságban lesz vmelyik középponttól.
akkor most azt írd le, mekkora az a 'r' távolság, amivel a közös tömegközéppont eltolódik ehhez az X/2 távolsághoz képest. továbbá add meg azt az m tömeget, amennyivel állításod szerint a gömbök tömege megnõ. levezetés egyelõre nem kell, elég lesz konkrét analitikus eredmény. nyilván ez nem fog nehézséget okozni, hacsak nem halandzsázol itt..
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2360
Igen. Az ún. súlyponti tömegpont csak önmaga vonatkozásában érvényes.
Ha más test is vonzza, az árapály miatt egyfajta kötési kapcsolat jön létre közöttük, és a külön fenálló állapot közöttük megváltozik.Ami abban nyilvánul meg, hogy saját tömegükbõl virtuálisan átadódik egy parányi rész, és a gyorsulási tér is elmozdul a másik felé, pontosan úgy, mintha a középpont tolódna el.
Két tömeg gravitációs kölcsönkapcsolata tehát kötési kapcsolat is. Készítettem egy programot, amely a gyorsulási mezõt, és az abból következtethetõ új tömegpontot ábrázolja két test valóságos gravitációja esetén.
Mert a jelenlegi klasszikus fizika, amit mindenki már túlhaladottnak vél, sokkal inkább megérett a vizsgálódásra, mint a részecske vagy bármely más fizikai ágazat.
Vissza kellene tehát térni a kezdethez. Onnan kiindulva pedig- a már ismert, új szempontokkal egy valódi fizika építhetõ, ami már nem az ezotériájával hökkent meg.
Azt a fizikát én "Töltésfizika"- nak hívnám.
Ha az árapályon túljutottunk, ami lehet egy év is, akkor ezekrõl is beszélhetnénk.
Most azonban azt várom, hogy valaki kérdést tegyen fel, vagy jelezze hogy érti, vagy hogy mit nem ért.
Hogy azután megmutassam, hogy kell kiszámítani az árapály teljesítményt, és abból meg az árapály munkát.
Hogy legvégül bemutathassam a Hubble törvény összefüggését az árapállyal. És ami után a csillagászat mérnöki pontossággal tervezhetõ.
Mert ne keverjétek: az ûrhajózás inkább mérnöki tudomány, mint csillagászat, és az eredményei is annak köszönhetõk.
Ugyanúgy az észlelõ csillagászat is nagy mértékben mérnöki.
Az elméleti csillagászat pedig jóformán részecskefizikává alakult, megszünt.Pedig nem így kellene lennie.
Nemcsak nektek, nekem is munka ez. Ha nem kell, jelezzétek.
Ha más test is vonzza, az árapály miatt egyfajta kötési kapcsolat jön létre közöttük, és a külön fenálló állapot közöttük megváltozik.Ami abban nyilvánul meg, hogy saját tömegükbõl virtuálisan átadódik egy parányi rész, és a gyorsulási tér is elmozdul a másik felé, pontosan úgy, mintha a középpont tolódna el.
Két tömeg gravitációs kölcsönkapcsolata tehát kötési kapcsolat is. Készítettem egy programot, amely a gyorsulási mezõt, és az abból következtethetõ új tömegpontot ábrázolja két test valóságos gravitációja esetén.
Mert a jelenlegi klasszikus fizika, amit mindenki már túlhaladottnak vél, sokkal inkább megérett a vizsgálódásra, mint a részecske vagy bármely más fizikai ágazat.
Vissza kellene tehát térni a kezdethez. Onnan kiindulva pedig- a már ismert, új szempontokkal egy valódi fizika építhetõ, ami már nem az ezotériájával hökkent meg.
Azt a fizikát én "Töltésfizika"- nak hívnám.
Ha az árapályon túljutottunk, ami lehet egy év is, akkor ezekrõl is beszélhetnénk.
Most azonban azt várom, hogy valaki kérdést tegyen fel, vagy jelezze hogy érti, vagy hogy mit nem ért.
Hogy azután megmutassam, hogy kell kiszámítani az árapály teljesítményt, és abból meg az árapály munkát.
Hogy legvégül bemutathassam a Hubble törvény összefüggését az árapállyal. És ami után a csillagászat mérnöki pontossággal tervezhetõ.
Mert ne keverjétek: az ûrhajózás inkább mérnöki tudomány, mint csillagászat, és az eredményei is annak köszönhetõk.
Ugyanúgy az észlelõ csillagászat is nagy mértékben mérnöki.
Az elméleti csillagászat pedig jóformán részecskefizikává alakult, megszünt.Pedig nem így kellene lennie.
Nemcsak nektek, nekem is munka ez. Ha nem kell, jelezzétek.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2359
"Képzeld, bizonyítottam, hogy két test gravitációs kapcsolata esetén a tömegközéppontjuk is elmozdul."
A newtoni fizika keretein belül?
A newtoni fizika keretein belül?
#2358
Nem kell a mellébeszélés.
Mutasd be, h ahogyan állítottad az y=sin(φ😉 fv. pontbeli érintõjének meredeksége a gyorsulás!
Mutasd be, h ahogyan állítottad az y=sin(φ😉 fv. pontbeli érintõjének meredeksége a gyorsulás!
#2357
Azt hiszem, nem értem a kérdésed.
A Földpálya Naphoz képest lévõ excentricitására gondolsz?
Az árapály elméletek roppant zavarosak, és némelyik szemmel láthatóan kever dolgokat.
Egyáltalán, az árapály nem köthetõ bármely forgáshoz. Egyenesvonalú haladásnál is felléphet.
Különben a Föld és a Hold a közös tömegpontjuk körül keringenek.
A Hold pályája valóban excentrikus, de mint mondtam, ez csak az árapály változását okozza.
Viszont elvégezve a vizsgálatot, olyan eredmények jöttek ki, amelyeket legfeljebb csak a könyvemben ismertethetnék, itt csupán megemlíthetõk.
Például, hogy valamely homogén gömb tömegközéppontja csak akkor egyezik a geometriai középpontjával, ha csupán önmaga vonatkozásában vizsgáljuk.
Ha más test vonatkozásában, akkor mind a kettõ tömegpontja közeledve elmozdul, és mindegyiküknek egy parányi árapály tömegnövekménye képzõdik.
Mintha egyfajta makró- kötési energia képzõdne.
Emellett, tévedés azt gondolni, hogy az árapálynak csak széthúzó ereje van. Sokkal fontosabb, hogy van egy sugárirányú virtuális tömegtöbblete is, ami relatív forgása esetén árapály nyomatékot okoz.
Olyan eredmények jönnek ki egy objektív analízisbõl, amelyek hihetõen- hihetetlenek.
A papagájok évszázadokon keresztül megtanulhatnák egymástól, és ismételhetnék: gyurrika okos, gyurrika szép! Ám õk ezt nem teszik!
Az ember e tekintetben is intelligensebb náluk...
Õ megismétli.
A Földpálya Naphoz képest lévõ excentricitására gondolsz?
Az árapály elméletek roppant zavarosak, és némelyik szemmel láthatóan kever dolgokat.
Egyáltalán, az árapály nem köthetõ bármely forgáshoz. Egyenesvonalú haladásnál is felléphet.
Különben a Föld és a Hold a közös tömegpontjuk körül keringenek.
A Hold pályája valóban excentrikus, de mint mondtam, ez csak az árapály változását okozza.
Viszont elvégezve a vizsgálatot, olyan eredmények jöttek ki, amelyeket legfeljebb csak a könyvemben ismertethetnék, itt csupán megemlíthetõk.
Például, hogy valamely homogén gömb tömegközéppontja csak akkor egyezik a geometriai középpontjával, ha csupán önmaga vonatkozásában vizsgáljuk.
Ha más test vonatkozásában, akkor mind a kettõ tömegpontja közeledve elmozdul, és mindegyiküknek egy parányi árapály tömegnövekménye képzõdik.
Mintha egyfajta makró- kötési energia képzõdne.
Emellett, tévedés azt gondolni, hogy az árapálynak csak széthúzó ereje van. Sokkal fontosabb, hogy van egy sugárirányú virtuális tömegtöbblete is, ami relatív forgása esetén árapály nyomatékot okoz.
Olyan eredmények jönnek ki egy objektív analízisbõl, amelyek hihetõen- hihetetlenek.
A papagájok évszázadokon keresztül megtanulhatnák egymástól, és ismételhetnék: gyurrika okos, gyurrika szép! Ám õk ezt nem teszik!
Az ember e tekintetben is intelligensebb náluk...
Õ megismétli.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2356
Itt nincsen vita. Albertus már sokszorosan be lett alázva, csak 1szerûen inkább becsukja a szemét és nem is olvas, nehogy rájöjjön.
#2355
Ezzel az excentricitással nem kell eltúlozni.
Mert bármely pályaponton, ahol a Hold keringési szögsebessége kisebb, mint a Földdé, az árapály távolítani fogja, függetlenül a pályalaktól.
Ugyanígy a ferde pályán lévõk is.
Az üstökösök pályájának legnagyobb része messze túl van a Nap USP~25 Mkm zónáján. Viszont a napközeli pályapontokon a szögsebességük már sokkal nagyobb, mint a Napé. Vagyis ott sokkal intenzivebben fékezõdnek, a pályájuk hegyesedik, míg végül el nem éri a Nap koronáját. Akkor belézuhan.
Ellenkezõleg, az olyan égitestek, amelyek az USP-n kívül vannak, igyekeznek az árapály által körkörös pályát nyerni.
Mert bármely pályaponton, ahol a Hold keringési szögsebessége kisebb, mint a Földdé, az árapály távolítani fogja, függetlenül a pályalaktól.
Ugyanígy a ferde pályán lévõk is.
Az üstökösök pályájának legnagyobb része messze túl van a Nap USP~25 Mkm zónáján. Viszont a napközeli pályapontokon a szögsebességük már sokkal nagyobb, mint a Napé. Vagyis ott sokkal intenzivebben fékezõdnek, a pályájuk hegyesedik, míg végül el nem éri a Nap koronáját. Akkor belézuhan.
Ellenkezõleg, az olyan égitestek, amelyek az USP-n kívül vannak, igyekeznek az árapály által körkörös pályát nyerni.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2354
Õsrobbanás nem volt szerintem, az csak a részecskefizikusok süketelése. Mert már olyan részecskéket keresnek, amelyeknek köze nem volt az univerzumunk keletkezéséhez. Idejük van rá.
Hiszen az ötfejû kecske se természetes képzõdmény, de ha egy tudós elhatározza, ma már képes összerakni azt is. (Képzelheted, milyen kínos lesz mindenkinek.) Hát ilyen részecskéket hajkurásznak, és abból akarnak univerzumot összerakni, utólag. Ne adj...hogy sikerüljön nekik.
Ehelyett egy síma kollapszus történt valamely sokkal higabb univerzum egy távoli szögletében. És mert én is infantilis vagyok, azt Little Bang-nak nevezem.
A mi univerzumunk sûrûsége legfeljebb egy tucat nukleon 1 m3-re.
Valóban, az ismert árapály elméletek süketek.
A probléma már a Newtoni gravitációs elméletnél kezdõdik, ami kezdetben csak félig készült el, (a tehetetlenség kimaradt) és a késõbbiekben csak tovább rongálták.
Hiszen az ötfejû kecske se természetes képzõdmény, de ha egy tudós elhatározza, ma már képes összerakni azt is. (Képzelheted, milyen kínos lesz mindenkinek.) Hát ilyen részecskéket hajkurásznak, és abból akarnak univerzumot összerakni, utólag. Ne adj...hogy sikerüljön nekik.
Ehelyett egy síma kollapszus történt valamely sokkal higabb univerzum egy távoli szögletében. És mert én is infantilis vagyok, azt Little Bang-nak nevezem.
A mi univerzumunk sûrûsége legfeljebb egy tucat nukleon 1 m3-re.
Valóban, az ismert árapály elméletek süketek.
A probléma már a Newtoni gravitációs elméletnél kezdõdik, ami kezdetben csak félig készült el, (a tehetetlenség kimaradt) és a késõbbiekben csak tovább rongálták.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2353
OKÉ.. Ha megnézzük a Hold-Föld rendszerben a Földpálya excentritását, és az árapály következtében a tengerek felszínnének a középértéktõl való eltéréseit, azaz excentritását, akkor átlagosan milyen arányú a két excentritás egymáshoz viszonyítva?
#2352
uwu
Sok minden, amirõl írsz, tényleg bonyolult nekem.
Sõt az is, amit én írok. Ne is tudd meg hogy szenvedek, hõsiesen, értetek...
- Illetve hogy nem értetek.
- De hát én tényleg- értetek!
- Akkor hát, miért nem értetek?
Sok minden, amirõl írsz, tényleg bonyolult nekem.
Sõt az is, amit én írok. Ne is tudd meg hogy szenvedek, hõsiesen, értetek...
- Illetve hogy nem értetek.
- De hát én tényleg- értetek!
- Akkor hát, miért nem értetek?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2351
Nem nullázza ki, mert nyomaték csak a relatív forgásnál képzõdik, de akkor nagyon!
Ha egy harapófogóval, vagy fékpofával rászoritsz egy álló tengelyre, akkor nem képzõdik nyomaték. De ha megpróbálnád forgatni, akkor már igen, és az nem nullázódik ki!
Ez az értelme a szinkron=USP kritérium pályának is! Ott nem képzõdik nyomaték, de alatta, és felette igen.
Egyébként a levezetéshez is ezt a harapófogó modellt használtam fel.
Mert az árapálypotenciál a Hold (=távoli égitest) gravitációs gyorsulásából képzett, a Föld adott elemébõl a középpontja felé mutató sugárirányú gyorsulási összetevõnek, és a sugárnak a szorzata, integrálva az egész gömbre. Természetesen ez a Föld (=központi égitest)anyagában terjed, ezért említettem a test struktúráját.
Ezért hivom a "valós testek gravitációjának", amelyek nem csupán tömegpontok, hanem kiterjedéssel és struktúrával is bírnak.
Jöjjön a levezetés:
A= G*m/d^2, m/s^2, ami a Hold (m kg) által a földfelszinen, vagy annak bármely pontján okozott gyorsulás, d a távolságuk
(ÁP) = A*sinbéta*R m^2/s^2 A Hold által a Föld adott pontján (R) keltett árapálypotenciál
béta: a Holdból a Föld középpontja és a vizsgált pontja között bezárt szög, amelynek szinusza: sinbéta=R/d.
Így As=A*sinbéta: a Hold miatt a Föld középpontja felé mutató, annak vizsgált pontját fékpofaként szorító sugárirányú gyorsulás.
Az árapálypotenciál (ÁP) pedig ennek a sugárirányú gyorsulásnak (As) a földsugárral (R) való szorzata.
Amibõl úgy lesz forgató nyomaték (FN), hogyha megszorzom azt a Föld tömegével (M), és a Föld FI) árapály csatolási tényezõjével, amely lényegében az adott pont tangenciális csúszási együtthatója- disszipációs tényezõje. Ez lefordítja azt a parányi sugárirányú nyomóerõt surlódásivá, az árapálypotenciált pedig forgató nyomatékká (FN). Ami már egy vektormennyiség.
(FN)= (ÁP)*(FI)*M= k*G*m*M*R^2/d^3 *(FI)
(k= együttható)
Ezekbõl pedig könnyen adódik elõbb az árapályteljesítmény, tovább meg az árapály munka.
Sajnálom, de ez így mûködik. Erre építettem a programjaim.(A jelölések itt azonosításra szolgálnak, nem azonosak a szokásossal, mert a görög betûkkel nem veszõdök. Ezért kérem elnézésetek)
Egyébként próbálj kevésbé ellenséges lenni, mert az gátolhat a megértésben. Talán tégy úgy, mint aki együttmûködni szeretne, csak épp problémája van.
Hiszen nekem egy ilyen oldalt megírni mégiscsak munka.
Ha egy harapófogóval, vagy fékpofával rászoritsz egy álló tengelyre, akkor nem képzõdik nyomaték. De ha megpróbálnád forgatni, akkor már igen, és az nem nullázódik ki!
Ez az értelme a szinkron=USP kritérium pályának is! Ott nem képzõdik nyomaték, de alatta, és felette igen.
Egyébként a levezetéshez is ezt a harapófogó modellt használtam fel.
Mert az árapálypotenciál a Hold (=távoli égitest) gravitációs gyorsulásából képzett, a Föld adott elemébõl a középpontja felé mutató sugárirányú gyorsulási összetevõnek, és a sugárnak a szorzata, integrálva az egész gömbre. Természetesen ez a Föld (=központi égitest)anyagában terjed, ezért említettem a test struktúráját.
Ezért hivom a "valós testek gravitációjának", amelyek nem csupán tömegpontok, hanem kiterjedéssel és struktúrával is bírnak.
Jöjjön a levezetés:
A= G*m/d^2, m/s^2, ami a Hold (m kg) által a földfelszinen, vagy annak bármely pontján okozott gyorsulás, d a távolságuk
(ÁP) = A*sinbéta*R m^2/s^2 A Hold által a Föld adott pontján (R) keltett árapálypotenciál
béta: a Holdból a Föld középpontja és a vizsgált pontja között bezárt szög, amelynek szinusza: sinbéta=R/d.
Így As=A*sinbéta: a Hold miatt a Föld középpontja felé mutató, annak vizsgált pontját fékpofaként szorító sugárirányú gyorsulás.
Az árapálypotenciál (ÁP) pedig ennek a sugárirányú gyorsulásnak (As) a földsugárral (R) való szorzata.
Amibõl úgy lesz forgató nyomaték (FN), hogyha megszorzom azt a Föld tömegével (M), és a Föld FI) árapály csatolási tényezõjével, amely lényegében az adott pont tangenciális csúszási együtthatója- disszipációs tényezõje. Ez lefordítja azt a parányi sugárirányú nyomóerõt surlódásivá, az árapálypotenciált pedig forgató nyomatékká (FN). Ami már egy vektormennyiség.
(FN)= (ÁP)*(FI)*M= k*G*m*M*R^2/d^3 *(FI)
(k= együttható)
Ezekbõl pedig könnyen adódik elõbb az árapályteljesítmény, tovább meg az árapály munka.
Sajnálom, de ez így mûködik. Erre építettem a programjaim.(A jelölések itt azonosításra szolgálnak, nem azonosak a szokásossal, mert a görög betûkkel nem veszõdök. Ezért kérem elnézésetek)
Egyébként próbálj kevésbé ellenséges lenni, mert az gátolhat a megértésben. Talán tégy úgy, mint aki együttmûködni szeretne, csak épp problémája van.
Hiszen nekem egy ilyen oldalt megírni mégiscsak munka.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2350
Egyik kollégám szerint a Hubble állandó az nem a távolodás értékét mutatja, mert nem mi vagyunk az õsrobbanás helyén, hanem a fotonok úthossz függõ energia vesztésének a mértékét.
Ami pedig az árapályt illeti, sok érdekes elvet olvastam errõl a témáról, de egyik sem volt túl meggyõzõ. Mivel mindegyik sántított valahol.
Ami pedig az árapályt illeti, sok érdekes elvet olvastam errõl a témáról, de egyik sem volt túl meggyõzõ. Mivel mindegyik sántított valahol.
#2349
"Képzeld, bizonyítottam, hogy két test gravitációs kapcsolata esetén a tömegközéppontjuk is elmozdul."
LOL
Hát vannak pontok amik nem esnek egybe bizonyos esetekben, de azért olyat írni hogy a tömegközéppont nem esik egybe önmagával az hülyeség.
Ha azt mondanád hogy mondjuk a keringési középpont, nem esik egybe sem a forgási, sem a tömegközépponttal, annak legalább lenne értelme.
Ilyesmi akkor lehet ha mondjuk a keringõ test is forog, de még azt se sikerült tisztázni mikor a központi test forog. Bonyolult ez neked, maradjunk az egyszerûbb példáknál.
LOL
Hát vannak pontok amik nem esnek egybe bizonyos esetekben, de azért olyat írni hogy a tömegközéppont nem esik egybe önmagával az hülyeség.
Ha azt mondanád hogy mondjuk a keringési középpont, nem esik egybe sem a forgási, sem a tömegközépponttal, annak legalább lenne értelme.
Ilyesmi akkor lehet ha mondjuk a keringõ test is forog, de még azt se sikerült tisztázni mikor a központi test forog. Bonyolult ez neked, maradjunk az egyszerûbb példáknál.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2348
"Az árapály: a valós, kiterjedéssel is bíró testek gravitációja."
Nem.
Az árapály az a hatás amivel egy másik égitest belsõ feszültségeket kelt. Tehát pont az a rész ami kimarad a pálya behatárolásából. Pont ezért nincs értelme annak amit mondasz.
Nem.
Az árapály az a hatás amivel egy másik égitest belsõ feszültségeket kelt. Tehát pont az a rész ami kimarad a pálya behatárolásából. Pont ezért nincs értelme annak amit mondasz.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2347
"A probléma ott kezdõdik, hogy te tömegközépponttal számolsz, míg bárki, aki árapályt vizsgál, a központi forgó égitest felszíni pontjaival, ami nyomatékot képez."
As a túloldalon is van egy ilyen kis nyomatékképzõ, ami kinullázza. A tömegközéppont meg valami rejtélyes ok miatt pont úgy helyezkedik el hogy annyira középen van, hogy minden porszemnek megvan párja a túloldalon.
Csak mellesleg jegyzem meg, hogy azok a hülye tudósok azért ennél már sokkal elõrébb járnak, és a föld tökéletlen alakjából adódó, és folyton egyensúlyra törekvõ pici mozgásokat is tudnak mérni, aminek jóhangzású latin neveket is adtak már, annak ellenére hogy szerinted ezzel senki nem foglakozik.
As a túloldalon is van egy ilyen kis nyomatékképzõ, ami kinullázza. A tömegközéppont meg valami rejtélyes ok miatt pont úgy helyezkedik el hogy annyira középen van, hogy minden porszemnek megvan párja a túloldalon.
Csak mellesleg jegyzem meg, hogy azok a hülye tudósok azért ennél már sokkal elõrébb járnak, és a föld tökéletlen alakjából adódó, és folyton egyensúlyra törekvõ pici mozgásokat is tudnak mérni, aminek jóhangzású latin neveket is adtak már, annak ellenére hogy szerinted ezzel senki nem foglakozik.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2346
Tökéletesen egyetértek
Az árapály: a valós, kiterjedéssel is bíró testek gravitációja.
Képzeld, bizonyítottam, hogy két test gravitációs kapcsolata esetén a tömegközéppontjuk is elmozdul.
Tehát az árapály: a valós testek gravitációja, ahol azok strukturális adottságai is megjelennek.
Ezért nincs igazad, ha csak a középponttal számolsz.
A lassabban keringõ hold fékezi a föld forgását a gravitáció által, amely minden részecskéjére, a felületére is kihat.
Most abbahagyom, de folytatom...
Az árapály: a valós, kiterjedéssel is bíró testek gravitációja.
Képzeld, bizonyítottam, hogy két test gravitációs kapcsolata esetén a tömegközéppontjuk is elmozdul.
Tehát az árapály: a valós testek gravitációja, ahol azok strukturális adottságai is megjelennek.
Ezért nincs igazad, ha csak a középponttal számolsz.
A lassabban keringõ hold fékezi a föld forgását a gravitáció által, amely minden részecskéjére, a felületére is kihat.
Most abbahagyom, de folytatom...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2345
Dehogy számolok tömegközépponttal. Az tök véletlen hogy összegezve oda jön ki.
Ezek a kis porszemek valami okból vonzzák egymást. Mégpedig mindegyik, mindegyiket. Ez a vonzó erõ pedig mindig telibe találja a másikat, sose megy mellé, még akkor se ha mozog a célpont.
Ezek a kis porszemek valami okból vonzzák egymást. Mégpedig mindegyik, mindegyiket. Ez a vonzó erõ pedig mindig telibe találja a másikat, sose megy mellé, még akkor se ha mozog a célpont.
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2344
Én a saját sazakmámra gondoltam, el se mondom mi, olyan banális. (Bár már mondtam)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2343
A probléma ott kezdõdik, hogy te tömegközépponttal számolsz, míg bárki, aki árapályt vizsgál, a központi forgó égitest felszíni pontjaival, ami nyomatékot képez.
Az árapály potenciál pont emiatt hosszabb egy sugárnyi szorzóval (m^2/s^2), mint a gyorsulás (m/s^2)
Én pedig az egész tömeggel annak minden pontjával külön számolok, mert azok is mind nyomatékot képeznek.
Ne haragiudj, de egy szinttel legalább felettük vagyok.
Ezért irtam egy 200 oldalas könyvet a tömegközéppont tarthatatlanságáról is. De nem hiszem, hogy ki is tudom adni.
Az árapály potenciál pont emiatt hosszabb egy sugárnyi szorzóval (m^2/s^2), mint a gyorsulás (m/s^2)
Én pedig az egész tömeggel annak minden pontjával külön számolok, mert azok is mind nyomatékot képeznek.
Ne haragiudj, de egy szinttel legalább felettük vagyok.
Ezért irtam egy 200 oldalas könyvet a tömegközéppont tarthatatlanságáról is. De nem hiszem, hogy ki is tudom adni.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2342
Melyik konferenciára?
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2341
Ez sajnos nem válasz a kérdésre.
A gravitációs erõ irányát ugyanis egyértelmûen behatárolja a két test helyzete. Ez az irány nem külpontos mint a kalapácsvetésnél ható erõ.
Ott azért lehetséges hogy gyorsuljon a kalapács, mert az erõ amit a kalapácsvetõ kifejt, nem a mozgás középpontja felé mutat, hanem kis keze felé, ezért tudja gyorsítani.
Az külön hab a tortán hogy keringés nem egy fix távolságú dolog, mint a kalapács "nyele".
Biztos te is hallottál hogy a stabil keringési pálya mindig egy ellipszis. Ha erõhatás éri a keringõ testet, amennyiben érintõ irányú, akkor változik az ellipszis átmérõje (célszerûen a félnagytengely távolság ami az átlag), ha meg sugárirányú akkor változik az ellipszis formája (megnyúlik, vagy összemegy). Vegyes esetben meg komponensekre bontva lehet vele számolni.
Te azt állítod hogy az átmérõ változik, tehát valamilyen érintõ irányú erõnek kéne hatnia. Hol van ez az erõ?
A gravitációs erõ irányát ugyanis egyértelmûen behatárolja a két test helyzete. Ez az irány nem külpontos mint a kalapácsvetésnél ható erõ.
Ott azért lehetséges hogy gyorsuljon a kalapács, mert az erõ amit a kalapácsvetõ kifejt, nem a mozgás középpontja felé mutat, hanem kis keze felé, ezért tudja gyorsítani.
Az külön hab a tortán hogy keringés nem egy fix távolságú dolog, mint a kalapács "nyele".
Biztos te is hallottál hogy a stabil keringési pálya mindig egy ellipszis. Ha erõhatás éri a keringõ testet, amennyiben érintõ irányú, akkor változik az ellipszis átmérõje (célszerûen a félnagytengely távolság ami az átlag), ha meg sugárirányú akkor változik az ellipszis formája (megnyúlik, vagy összemegy). Vegyes esetben meg komponensekre bontva lehet vele számolni.
Te azt állítod hogy az átmérõ változik, tehát valamilyen érintõ irányú erõnek kéne hatnia. Hol van ez az erõ?
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2340
Azért árnyaltan megemlíteném, hogy egy ilyen bizonyítás nem olyan, mint az Etna spontán megnyilvánulásai.
Meg kell próbálnom azt is kitalálni, hogyan közelítsem a kérdést. Konferenciára is hetekig készülök. Nehezebb dolog ám ez, mint a partvonalon túl hülyézni.
Meg kell próbálnom azt is kitalálni, hogyan közelítsem a kérdést. Konferenciára is hetekig készülök. Nehezebb dolog ám ez, mint a partvonalon túl hülyézni.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2339
Imádom a stilusotokat, és ürülék (izé: örülök) a kérésednek.
Természetesen a gravitáció az egyik ok, ahogyan Te is állitod. Igazán örülök, hogy valamiben egyetértünk.
A kérdésed azonos azzal, mintha megkérdeznéd: mitõl repül el a kalapácsvetõ kalapácsa?
Pont attól amitõl a Hold is. Mert a Föld is forog, aki itt a kalapácsvetõ. A kapcsolatot a Holddal viszont nem kötél, hanem a gravitáció létesíti.
Ha a Föld forog gyorsabban, mint a Hold kering, akkor a kötél a Holdat vonszolja, és veti ki.
Ha a Hold kering gyorsabban majd, mint a Föld forog, akkor a Hold zuhan, és gyorsítja a Föld forgását.
Ha pedig szinkron pályán van, sem nem távolodik, sem nem zuhan.
De az a pálya, ami a szinkron, vagy nálam USP kritérium pálya, instabil.
Természetesen a gravitáció az egyik ok, ahogyan Te is állitod. Igazán örülök, hogy valamiben egyetértünk.
A kérdésed azonos azzal, mintha megkérdeznéd: mitõl repül el a kalapácsvetõ kalapácsa?
Pont attól amitõl a Hold is. Mert a Föld is forog, aki itt a kalapácsvetõ. A kapcsolatot a Holddal viszont nem kötél, hanem a gravitáció létesíti.
Ha a Föld forog gyorsabban, mint a Hold kering, akkor a kötél a Holdat vonszolja, és veti ki.
Ha a Hold kering gyorsabban majd, mint a Föld forog, akkor a Hold zuhan, és gyorsítja a Föld forgását.
Ha pedig szinkron pályán van, sem nem távolodik, sem nem zuhan.
De az a pálya, ami a szinkron, vagy nálam USP kritérium pálya, instabil.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2338
Most ezt hagyjuk, engem nem érdekel hogy mit bizonyítottál eddig, most kéne bizonyítani.
Tényleg kíváncsi vagyok, úgyhogy mivel elvileg célod lenne, hogy megértsem a gondolataidat, célszerõ lenne ha válaszolnál a kibaszott kérdésemre: #2336
Tényleg kíváncsi vagyok, úgyhogy mivel elvileg célod lenne, hogy megértsem a gondolataidat, célszerõ lenne ha válaszolnál a kibaszott kérdésemre: #2336
\"Tanulni és nem gondolkodni hiábavalóság, nem tanulni és gondolkodni pedig veszedelmes\"
#2337
Minden olyan részecske, amely mozog, pld az autokerék, meg benne a kormánykerék, sõt a dakszli is, aki a fejét vadul forgatja... minden- minden része az árapálynak. Mozogjon egyenesen, vagy görbén.
Bizonyítottam két kitérõ egyenes pályán haladó tömeg árapály energiacseréjét is.
Ezért állitom, hogy képletesen az "árapály az univerzum viszkozitása"
Bizonyítottam két kitérõ egyenes pályán haladó tömeg árapály energiacseréjét is.
Ezért állitom, hogy képletesen az "árapály az univerzum viszkozitása"
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!