3993
Fizika 2006
-
#2706
Hmm... rosszul emlékeznék és az abszolút hibákkal kell szorozni...
Ha belegondolok, akkor kapok sebességet, ha az én gyökjelem alatt sebességnégyzet van. Ez akkor lehet, ha mindkét tag az összegben sebességnégyzet. Ez pedig akkor lehet, ha a deriváltat azzal szorzom, aminek a mértékegysége az, ami szerint deriváltam. Azaz NEM a relatív hibával, hanem az abszolúttal!!!
OK, nagyon köszönöm a hozzászólásodat, tehát utólag kell a relatív hibát kiszámítani:
Mivel én jobban hiszek a négyzetes hibaterjedésben mint a hibák abszolútértékének összegzésében :P ezért az én esetemben:
E_vo=sqrt( (d/dmu(v0)*E_mu)^2 + (d/ds(v0)*E_s)^2 ) =
sqrt( (13.0 * 0.05)^2 + (0.378 * 0.1)^2 ) = 0.651 m/s = 2.3 km/h
Ez így már OK, tehát a sebesség v0= (70.0+-2.3) km/h
Örök hála! :) -
uwu 80 #2705 Na jól van, nem erőlködök tovább, meg lehet nézni a galériába. -
uwu 80 #2704 ![]()
-
uwu 80 #2703 Na jó a kép szar lett, de remélem ettől még érthető. -
uwu 80 #2702 Na most már dolgoztam is valamit.
Felesleges kiszámolni a relatív hibaértékeket, az csak viszonyításnak jó.
Én úgy tudom, hogy függvény parciális deriváltjait a megfelelő hibakorlátokkal kell beszorozni és összeadni, ez adja a sebesség hibaértékét, ami így 0.686 m/s ami nem túl nagy eltérés a 19.44 m/s értékhez képest.
![]()
-
uwu 80 #2701 Ja jóvan, semmi :)
Migyá megnézem közelebbről. -
uwu 80 #2700 Miért a legkisebb négyzetek módszerével számolod a hibát? -
#2699
Nos, ha ez nem jött be, akkor itt egy másik, ami azért érdekes, mert ha azt csinálom, amit tanítanak, akkor baromságot kapok ;)
A sztori: Kaptam egy egyszerű feladatot (idekopizom: Egy 4 tonna tömegu autóbusz egyenletesen lassulva áll meg, eközben megtett 160 m utat. a) Mekkora volt az autóbusz sebessége a fékezés megkezdése elott? (20 m/s) b) Mekkora ero fékezte az autóbuszt? (5 kN)), amivel az a gond, hogy kellene még egy adat, amivel ki lehet számolni a kért mennyiségeket (a weben meg is van ez a példa úgy, hogy a megállás idejét is megadják, ami 16s).
Ezzel kapcsolatban az jutott eszembe, hogy az eredeti példa ellenben a valóságot írja le: ha egy baleseti helyszínelés történik, ott legfeljebb féknyom hosszát tudják megmérni vagy ha volt szemtanú, akkor megvan a kocsi becsült tömege is (bár, mint ez kiderül, nem is szükséges).
Az kezdett el foglalkoztatni, milyen alakú összefüggés írja le a fékút hossza és a fékezés előtti sebességet (minden hókuszpókusz nélkül gyorsan átgondolva azt kapja az ember, hogy gyökös lesz, mert a kezdeti mozgási energiában a sebesség négyzeten van, ennek az "elapadása" pedig a megtett úttal rendszerint lineáris kapcsolatban van).
Itt a mellékelt képen ez van az 1. oldalon.
Ami továbbra is izgalmassá teszi a dolgot, ha a súrlódási tényezőt hibával ismerem (mert ez tipikusan "tól-ig" módon adott), akkor mekkora hibával lehet kiszámítani a sebességet a fékezés előtt. Tegyük fel,hogy a fékút mérésénél is elkövetnek egy kis hibát.
Ha megnézzük a példabeli számítást, elképesztően nagy abszolút hibát kapunk (+-60.5km/h), míg ha az 1. oldal alján levő K-kkal kiszámoljuk a sebességtartományt, csupán +-2.5km/h-s abszolút hibát kapunk.
Mi erre a magyarázat?
![]()
-
#2698
Nos, végetért a halidéj, jöhetnek a postok :D
Mivel én olyan okospicsa vagyok, tessék:
![]()
-
Tsol #2697 Kérlek használd a válasz erre gombot, mert így követhetetlen. -
#2696
nahát, vak vezet világtalant xD -
1sajat #2695 Be is fejezem, had folytassák, ahol el se kezdték.
Végül-is nyár van. Ősszel-télen meglátod minden újraindul. Lesz itt forgalom a téli estéken. Szerintem érdemes odafigyelni rád. Én olvaslak, ha nem is fűzök hozzá kommenteket. Sokan lehetünk ezzel így. Figyelj a csendes többségre. Ne tévesszen meg a lármás kisebbség OK? -
forrai #2694 Tudod, megtörtem! Vitatkoztam a vákuum lényegén, hogy az nincs az nem lehet igaz, sem fizikai, sem szellemi vonatkozásban!
És ime, kénytelen vagyok elismerni, hogy néhányatok kivételével tényleg létezik szellemi vákuum, ha pedig az létezik, akkor a fizikai is?
Hát mégis igazuk lenne a vákuum hívőknek?
Így már nagy blamage ez nekem!
ühüm, bühüm...
Be is fejezem, had folytassák, ahol el se kezdték.
-
1sajat #2693 Pedig kár, mert engem minden érdekel. 
-
forrai #2692 Eljött a pillanat, amikor már a jól megszokott trollok is hiányoznak...
Kipukkadtam, mint egy léggömb. Ekkora vákuumra nem vagyok méretezve.
Sziasztok.
-
forrai #2691 Ha a karburátor neked nem elég, akkor jobbat nem mondhatok.
Ami pedig a speciális alkalmazásokat illeti, nyugodj meg, léteznek ahol kellenek. -
1sajat #2690 Nem erről van szó. Ha valami az iparban nem terjedt el, annak általában fizikai (néha jogi) oka van. Tehát kérlek ne fordítsd ki amit írtam. Nincsenek olyan felhasználások amiket írtál, mert valószínűleg kicsi lenne hozzá a hatásfok, vagy egyéb más fizikai korlátok létezhetnek, amiket nem kívánnék itt most megnevezni. -
forrai #2689 Kérlek, kétfokozatú gőzvákuumszivattyúval néhány torr vákuum is elérhető, vagyis elvileg hűtés- hőszivattyúzás is megvalósítható.
Ezeket a berendezéseket a korszerú vákuumszivattyúk kiszorították, mert bizony kicsi a hatásfokuk. Pedig korábban bevett, elterjedt eljárás volt.
Most is lehet, hogy sok helyen még használják, vagy használható lenne, rossz hatásfokuk ellenére.
A gőz: visszaszorult, joggal, magam is terveztem át gőzkazánházakat forró, vagy melegvízre.
-
1sajat #2688 Így készülhetnek pld. vákuumszivattyúk, a konzerviparban, vagy létesíthetők elszívók, robbanásveszélyes közegekre, (...)
Készülhetnének. Ha lenne akkor erőhatása, de nincs. Sajnos. -
forrai #2687 "A tehetetlenség: a korábbi állapot ráhatása a jelenlegire, illetve a jelenlegié a jövőre"!
Ez a kedvenc "Tudatos Létezés" elméletembe illeszkedő megállapítás, ami általánosan a hatások véges sebességű terjedése, az időfaktor (juj: le se merem írni: hogy a memória?)létezése esetén érvényes. De akkor a fizikára, meg az emberi gondolkodásra is.
Van amikor ez hasznos, van amikor nem. Az előbbi jó, a későbbi nem.
A különbségtétel közöttük nagyon bonyolult.
Így például lehetséges, hogy a gondolati tehetetlenség a fizikában nagyon hasznos, de az is hogy nem.
Ha ezt szavazással el lehetne dönteni, most bizonyára a szellemi tehetetlenségre, és tespedtségre szavaznának többen!
Nem tudom miért, de ilyen érzésem van. És ezzel nem valamiféle rosszallást szándékozok kifejezni! Á dehogyis... Hol vagyok én attól, hogy jó és rossz között különbséget tehessek! Csak vázolom a helyzetet...
-
forrai #2686 Úgy tűnik, az a helyzet, hogy számotokra az a "fizika", amit a legnagyobb tudosok sem, vagy csak félreértenek? Így azután nektek sem kell bármit megérteni, viszont jó szellemi játék üldözni a megfoghatatlant.
Pedig tehetnétek ezt eredeti gondolkodással, hasznosan is.
A "klasszikus" fizikát korai még felváltani "modernnel", mivel az még messze nem befejezett.
A bizonytalan alapokra- félig elkészült gravitációs és fényelméletre- épülő "modern" fizika pedig csak újabb és újabb csudákba vezethet, nem a valóságba.
(Hogy mi a csudának?)
Vissza kellene tehát térni a kiinduláshoz, valahol a XV-XVII. századba.
Csak hát- nehéz felejteni a bemagoltat.
-
forrai #2685 A csökkenő érdeklődés ellenére megjegyzem, hogy a Venturi cső a rendkívül sok oldalúan használt injektor hatás alapja is. Pontosan, mert a legszűkebb keresztmetszeténél a nyomás a környezeti alá csökkenhet, s így bármit, benzint, búzát, levegőt, vizet stb. a főáram magába injektálhat.
Így készülhetnek pld. vákuumszivattyúk, a konzerviparban, vagy létesíthetők elszívók, robbanásveszélyes közegekre, szállítható szemcsés anyag, por a levegővel. Készültek olyan hatalmas távfűtési rendszerek (nem nálunk), amelyekben az épületek belső hálózatának keringetését visszakevert vízzel nem szivattyúk, hanem injektorok végezték.
Ilyen elven működik a gépkocsi karburátor is.
A Venturi tárcsa elnevezéssel még nem találkoztam, alkalmazásaival azonban igen, pl. a légtechnikában, örvénykamrás anemosztátoknál, amelyek olyan szép terelőkkel rendelkeznek.
Ezek a terelők helyettesítik a síklapot, és hoznak létre olyan szívást középen, amely megmozgatja a belső levegőt, visszaszívja.
Se szeri, se száma az alkalmazásainak, a méretezése pedig nagyon szép áramlástechnikai feladat, mindig szívesen csináltam. -
forrai #2684 Tudod, jól esik, hogy téged érdekel.
Az előbb éppen le is írtam a folyamat lényegét, mert mást is érdekelt, nagy szó.
Azért kiegészítésként a feltételekről a következőket írom:
- Sík falban több kifolyó nyílás is van! Így, ha te az egyiket elzárod, a víz a többin még kimehet. Ezért akkor megnő a többi vízsugár hossza. Minthogy pedig arányosan több megy ki belőlük, a vízsugarak íve is arányosan hosszabb lesz. Ha például 4 db kifolyó nyílás van, és te egyet elzársz, akkor a másik három sugár hossza is 33,33%-al nő.
(Ezt azért vedd figyelembe, mert esetleg egy ott ácsorgó toronyfrizurás hölgy a tetlegességig fajulhat, ha megázik a frizurája!)
Ez lehetne az első kísérleti eredményed.
- Azonban megbecsülve a csőátmérőt, az ív hosszát és magasságát, jó közelítő becslést végezhetsz a kifolyási sebesség, és a térfogatáram vonatkozásában is, amiből megbecsülheted a szivattyú vízszállítását, esetleg a nyomását, és teljesítményét is. Ha érdekel, azt is elmondom, hogyan. (Én mindent automatikusan becsülök, és ha nem azt hallom, felkapom a fejem.)
- Elméletileg nem mindegy a cső és a sík találkozása. Többnyire a folyadékáram hirtelen törik, ami nagyobb Borda-Carnot veszteséggel jár a fordulásnál, mintha le lenne kerekítve. Így a folyadék felgyorsulása és bekanyarodása a tárcsa közé, amit a fal, és a tested képez, veszteséggel is jár.
Emiatt a falhoz közelebb kell nyomni a tested, nagyobb sebességet kell ott létrehozni.
A cső kiömlési pontja nyilvánvalóan a legnagyobb veszteségű, mert síkok esetén ott a legnagyobb a veszteség.
Azonban az emberi test hajlékony, a zsirszövetek másképp deformálódnak, ezt a tenyered formázásával érzékelheted.
A dP' nyomáskülönbség az atmoszféra és a tárcsa között a csőtorkolatnál a legnagyobb, mert ott a legnagyobb a sebesség is. Azután a keresztmetszet párhuzanmos síkok esetén négyzetesen nő, a sebesség csökken, és a veszteségek levonásával a P1-P2' nyomások a tárcsa széléig ismét kiegyenlítődnek.
Azonban ha a tárcsa átmérője túl nagy, a kiegyenlítődés rajta belül történik, és a szívó hatás megszűnik, a tárcsa leesik.
Ezért van egy optimális síktárcsa átmérő ehhez.
A rés távolság szintén sok tényezőtől függ, lehet közelebb, és távolabb.
Szóval, természetes, érdekes folyamat, a legegyszerűbb esetét le is vezettem valahol, mégegyszer nem vállalom.
De aki szereti a fizikát, próbálkozhat vele, szívesen segítek.
-
1sajat #2683 De látod, senkit se érdekel, még a feltételek sem. Mindenki ismeri, és természetesnek tartja. Ahogyan az is.
Nincs tehát miről beszélgessünk. Hiszen minden természetes. Ez is. És egy unalom az egész.
De-de, engem érdekel! Miért, hogyan, mi a magyarázata? -
forrai #2682 Feldolgozott zeolitszemcsékhez könnyen hozzájuthattok akkor, ha szétveritek a kétrétegű hungaropán hőszigetelő övegezést a lakásban, és utána kellő gyorsasággal helyet változtattok.
Kezdetben elég ezt csak a konyhában megtenni, mert ott úgyis szellőztetni kell, a jövőtök meg úgyis máshova köt majd....
A kitört ablak aluminiumkerete ugyanis tele van zeolit szemcsékkel, (ami esetenként szilikagél is lehet)
Ezeknek nedvszívóképességűk van, vagyis eltávolítják a bejutó nedvességet a két üveg közötti térből, ahol lecsapódva télen átláthatatlanná tennék azt.
A dolog olyan komoly, hogy Magyarországon is működik már adszorpciós hűtőgép, ráadásul 700 kW-os.
Hogy mennyit tudnék nektek ilyenekről mondani!
De hát nem vagytok túl kíváncsiak! -
forrai #2681 Nem kívánok az általam úgy tisztelt Öveges József úr nyomdokába lépni, de rengeteg olyan kísérletet tudnék mondani, ami általatok is elvégezhető, és érdekes.
Például feladatom volt zeolitból hőszivattyú szerkesztése.
A zeolitnak (főképpen a feldolgozottaknak)egyébként is rengeteg csodálatos tulajdonságoka van. Amiről sok marhának is van tudomása, hiszen a tápjukba keverik. Tokajban lehet szerepe a bor minőségéhez, hiszen tudomásom szerint a hegy anyagában van.
-
forrai #2680 Igen, csak nem cső, hanem Ventúri- tárcsa lehetne a neve.
Nagyjából ugyanaz játszódik le benne, mint a csőben.
Két nyomásértéked van:
P1 a csőben
P2 az atmoszférában.
A cső statikus nyomása dinamikus nyomássá alakul, így a a tárcsa mögötti statikus nyomás P'1~ kisebb lesz, mint P2 (vagyis az atmoszférikus.
Ez a dP szorítja rá az óvatlan fürdőző hasát, vagy hátát a csőre.
Ugyanakkor a tárcsa mentén a kiáramló víz csökkenő sebességgel, és kis veszteséggel visszaalakul atmoszférikussá, vagy ha a vízszint alatt van a cső, mint a Szécsényiben (a Lukácsban felette), akkor kevéssel nagyobbá.
Úgyhogy mondhatni hogy ez a Venturi cső speciális formája.
Ha pl egy hajótest falán a vízszint alatt egy 20 cm lék támad, és a hajószakács idejében rásimítja a húsvágó asztalt, akkor azzal annyira lelassíthatja az áramlást, hogy még befejezheti az ebédet, mielőtt a hajó elsüllyed.
(Esetleg jól jöhet egy túlélő programban).
Ezt egyébként levezettem, sőt talán itt, vagy az indexen be is mutattam a levezetést.
De mégegyszer nincs kedvem nekilátni.
-
commissioner #2679 Én ezt még nem tapasztaltam, de majd kipróbálom. Mi a magyarázata? A Venturi-hatáshoz van köze? -
forrai #2678 Hátaddal. hasaddal, bármivel, ami elzárja a síkszerű kiömlő nyílást érzékelheted. Ám ha a cső kiállna a falból, nem léphetne fel!
Vagyis azt állítom, hogy egy sík kiömlő nyíláshoz egy síklapot oda lehet tapasztani, rászorító külső erő nélkül úgy, hogy az áramlás más irányba terelődjön, a mennyisége csökkenjen.
De látod, senkit se érdekel, még a feltételek sem. Mindenki ismeri, és természetesnek tartja. Ahogyan az is.
Nincs tehát miről beszélgessünk. Hiszen minden természetes. Ez is. És egy unalom az egész.
-
1sajat #2677 Valamelyik gyógyvizű fürdőben egyszer "odaragadtam" a kiömlő-csőhöz. Azóta ismerem ezt a hatást. -
forrai #2676 Ez egyébként azt jelenti, hogy ha egy sík falból csap nélkül tör ki vízsugár, egy kellően nagy síklemezzel elzárhatod, vagy legalább elterelheted úgy, hogy nem kell rászorító erőt alkalmaznod.
Azért ez elég furcsa, nem? -
forrai #2675 pet0330
Neked viszont felvezetnék egy érdekes fizikai témát. Ami lehet, hogy volt itt már, de olyan jó, és fizikai, hogy érdemes mégegyszer.
A helyszín a Lukács, vagy a Széchenyi úszómedencéje, máshol még nem próbáltam.
Ott több kis kerek, tenyérnyi vízbevezető nyílás van a vízszint fölött, amelyekből "manöken piss" sugárral folyik a friss meleg víz. Mindenki szeret oda állni, sor van előttük.
Aki meg ott van, az előszeretettel le is takarja a tenyerével, amitől a többi maneken piss kissé férfiasabban ereget. (távolabb fröcsköl).
A csoda akkor történik, amikor a tenyered megpróbálod finoman elhúzni!
Várakozásoddal szemben a vísszafolytott vízsugár nem ellökni, hanem visszaszívni próbálja!
Mindez fizikailag megmagyarázható, valahol integráltam is.
Mi erről a véleményetek?
Elég érdekes? -
forrai #2674 Bocs, de ezt a hozzászólásodat én sajna nem folytathatom, és Te se... -
#2673
Jéézusom, ami itt megy..! :D
De azért folytassátok! :P
-
forrai #2672 Jó veled levelezni, erre vártam.
A kérdés inkább az, hogyan válhatna egyetlen pillanat alatt az addig 120 o-os víz 100 fokossá?
Nagyon érdekes transzport folyamatok történnek, amelyekhez azonban elég sok idő kell.
A kuktával még nem próbálkoztam, mert azt nekem tilos.
De megyőződésem, és ellenőrizd te, hogy amikor a kuktát kinyitod, még legalább egy percig a magjában 100 oC -nál nagyobb a hőmérséklet.
Mert ennyi idő kell, hogy a levest fújva az lehűljön, és hogy még egy kanállal szedjek, mielőtt visszahelyezem a fedőt.
(Ha pedig kórházba kerülsz a kísérlet miatt, értesíts, hogy látogathassalak.)
Persze nics ilyen veszély.
De ha te ilyen vállalkozó vagy, rengeteg érdekes kísérletet csinálhatunk, egymást ellenőrizve.
Én nehezen viseltem, hogy az akalmazott kutatói helyem megszűnt, és hogy Magyarország a világ egyik legjobb importhelye lett mindenből, még szellemi kapacitásból is (tisztelet a kivételnek).
Ebből néhányan jól megélnek, én meg jól nem.
-
pet0330 #2671 Pl. a mikróban túlmelegített víz is hasonló, ott ahogy hozzáadsz valami szennyeződést robbanásszerűen elforr. (a kuktában tegyük fel h nem desztvizet főzöl) :D -
pet0330 #2670 Meg fogom csinálni majd rendes hőmérővel is. És akkor már fel is merült a köv. kérdés. A kuktát ha kinyitod hogy lehet 110fokos a víz, annak légköri nyomáson robbanásszerűen el kéne forrnia nem? Valahol láttam erről egy vidót is, de már nem tudom pontosan. -
forrai #2669 Meglep a konstruktiv hozzáállásod, mert az itt számomra szokatlan, kösz.
Kislángon nagyobbnak találtam a dt-t. Persze minden mérésnél szélsőségesen változik, ez valamiféle átlag.
Az infrahőmérő már 30-40000 Ft-ért kapható, többnyire 1K, ez 0,1 K.
Az infrahőmérő is sok tartományra készül, a minusztól (lemérheted az égboltot, nagyon érdekes), illetve 1000 oC felett is.
Rendkivül sokoldalúan használható, azonban elsősorban a felületi hőmérsékletek érzékelésére.
E célból van rajta egy vörös lézersugár, amely mutatja a helyet, pl. egy 100000V-os távvezetéken is, kellő távolságból, amit mérsz éppen.
A mérést más végzi, most nem jut eszembe a neve.
Jól használható léghőmérséklet mérésére is. Hogy azt mérhessem, felfüggesztek abban a pontban egy papirlapot. Az hamar átveszi a léghőmérsékletet, persze a fal sugárzástól egy sztaniol papirral el kell árnyékolni.
A radiátorokkal meg külön élvezet.
Leméred ott, ahol a költségosztó van, meg néhány helyen.
Erről a www.megismerhetetlen.com: Határolt térbeni ... kötetében írok, sokan olvassák.
A forró víz maghőmérsékletének mérése is ezen alapult.
Mert ha a forró vízbe olyan tárgyat teszek, amelynek nagyobb az abszorpciós tényezője, mint a víztérfogaté, akkor annak infra sugárzott hőmérsékletét vélelmezésem, és a tapasztalatom szerint jól érzékeli. Így nem kell oda érzékelőket telepítened, vagy belenyulnod...
Olyan tárgy kell tehát, amely jól sugároz, kicsi a hővezetési tényezője (nehogy kiegyenlítődjön), kicsi a hőtehetetlensége, a hőmérsékletvezetési tényezője.
Az mindig az aktuális hőmérsékletet sugározza majd ki.
Te meg oldalról, próbálsz merőlegesen rálátni.
Bizom benne, hogy közel valóságos értéket kapsz.
Sőt csökkenteni akarod az érzékenységet, akkor vastagabb tárgyat kicsit tovább tartasz benn.
Természetesen nyitott fedőnél közel az atmoszférikus forrási hőmérséklet a maximum.
Azonban kukta esetén mikor kinyitod, a maghőmérséklet még 110 oC körüli, ami nem cseng le egy pillanat alatt. Amig tehát megtartom az illegális kostolót, addig se hűl le 100oC alá. Így, amikor rettegve a következményektől, visszazárom, az átlag még 100 oC-nál melegebb, és rányomja a fedőt.
-
pet0330 #2668 Csak technikai kérdés :D Nagylángon elég ideig melegítetted? Kislángnál is megfigyelhető volt a folyadékon belüli hőmérsékletkülönbség? Tuti h az infrahőmérő a legjobb erre? Holnap ha ráérek énis megcsinálom. Köszi szépen. érdekes... -
forrai #2667 Már megcsináltam, persze csak úgy, próbaképpen.
(Kutatói multam kötelez.)
Egy 5 literes, bonyhádi fazékot vettem elő, és töltöttem fel vízzel.
(Korábban tyúkhusleves főtt benne, az jó volt).
A fazék kivül mélyzöld, belül fehér zománc, úgy gondolom, nagy az abszorpciós tényezője, így infrával is mérhető.
Így volt.
- D=245 mm átmérő
- A vízmagasság: 90 mm (csak kezdetben, egy csomó elpárolgott)
- A helyiséghőmérséklet ~ 25 oC, északi tájolás.
Számított térfogat: 4,24 liter.
A mérő műszer, lézerrávezetésű infra hőmérő, 0,1 K kijelzéssel.
A rezsó: földgáztüzelésű, négy főzőhelyes, a legnagyobb karika.
A lábost 35 oC melegvízzel töltöttem fel. A mérés 18 órakor kezdődött.
Közben elfogyasztottam két sárgabarackot.(Megjegyzés, kezdetben egyedül voltam, később kisebb vihar keletkezett.)
A kulcskérdés, hogy hogyan mérjem a víz maghőmérsékletét a különböző szinteken?
Többféle próbálkozás után egy fakanalat választottam, aminek kicsi a hővezetési tényezője, és a hőtehetelensége, és elég hosszú volt ahhoz, hogy a szőr ne égjen le a zoknimról se. Ügyeltem arra, hogy ne legyen sokat a forró vízben, nehogy felmelegedjen. Mert a méréshez elég, ha csak a felülete veszi át a hőmérsékletet. (A fakanalat azután eldugtam, mert, később értékes lehet, jelenleg viszont csak veszélyes...).
Kezdetben nagy lángon dolgoztam, hogy gyorsan melegedjen, később kislángra váltottam, majd azt is kikapcsoltam.
A fedőt nem tettem rá, mert az piros volt, eléggé izléstelen.
És azután folyamatosan vettem hőmérsékletmintákat:
- Az edény külső és belső falán, különböző magasságokban
- A fenéken, középen és szélen.
- A fakanálon, középen és más helyeken.
Mintavételt először a vízfelülethez közelről végeztem, azonban hamar rájöttem, hogy a gőz is ott vesz mintát az én kezemről. Emelett nedvesíti az érzékelőt.
Ezért később magasabbról céloztam. A fakanálra meg úgy is oldalról kellett célozni. Itt megfigyeltem, hogy a lézersugár megtörik a vizen, egy pontot kivül, egy másikat meg belül láttam.
Emellett az érzékelés is pillanatonként ugrált, csak fejbe integrálhattam, pedig csak a deriválóm volt üzemkész.
Ezen még szaszerolni kell, de úgysem az az érdekes.
Nahát, de az eredmények:
- Az áramlás észlelhetően a fazék falánál ment fel, és középen le, mert az edény fala melegebb volt.
- Középen a fakanál lent 6-10 K-el volt melegebb, mint fennt.
Nagylángon ugrásszerűen nőtt a hőmérséklet, a fenéken elérte a 100 oC-t.
- Ja a buborékos forrás valamiért már 50-60 oC-on elkezdődött. Egyébként az inkább gáz, levegő lehetett.
-
Következtetés:
Főzés közben, nyitott fedőnél a víz legalul elérte a 100 oC-t, dehogy felül sokkal kisebb, és átlagosan is, az biztos.
A fedő alatt nyilván 100 oC-nál nagyobb, a kuktában meg úgy tudom, 115-120 oC?
Végül is: nagylángon 8-10 k-el nagyobb hőmérsékelt érhető el!
Győzelem!
(uwu ugyan itt szemrehány nekem, de csinálja ő is meg, hogy én tehessem neki ugyanazt. De végül is, levágtam a műsorát,amit nyomatot, pedig nem is gondoltam arra, hogy ki ő?)
.
