Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#2186
Stop. Nem számolsz az alábbiakkat.
1. Hõvezetés.
2. Hõátadás.
3. Fémolvadékokra a konvencionális modellek nem vonatkoznak és a sugárzásos hõátadás is máshogy megy.
Röviden, nem próbálj földhözragadtabb lenni. Kis túlzással olyan vagy, mint Mulder az X-aktákban.
1. Hõvezetés.
2. Hõátadás.
3. Fémolvadékokra a konvencionális modellek nem vonatkoznak és a sugárzásos hõátadás is máshogy megy.
Röviden, nem próbálj földhözragadtabb lenni. Kis túlzással olyan vagy, mint Mulder az X-aktákban.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#2185
Ez persze igaz, és meglepõ, hogy csak ekkora a kár.
Ez bizonyítja a felkészültségüket.
Csak azt nem értem, hogy miért nincs az atomreaktorokban sehol külön vészmaghûtés, ilyen, vagy olyan. A reaktor egy közel állandó hõáramú berendezés, amelyet csak leállítani lehet, de akkor jelentõs maradvány hõje van.
Így szüksége van biztonsági hûtésre.
Az pedig nemigen van, nem hallottam róla, hogy van.
Mindent a keringetéssel oldanak meg, az pedig csõdöt mondhat, mint most.
Ez bizonyítja a felkészültségüket.
Csak azt nem értem, hogy miért nincs az atomreaktorokban sehol külön vészmaghûtés, ilyen, vagy olyan. A reaktor egy közel állandó hõáramú berendezés, amelyet csak leállítani lehet, de akkor jelentõs maradvány hõje van.
Így szüksége van biztonsági hûtésre.
Az pedig nemigen van, nem hallottam róla, hogy van.
Mindent a keringetéssel oldanak meg, az pedig csõdöt mondhat, mint most.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2184
Vagy lehetne egy torpedóvetõszerû nyíláson bevezetni nagy olvadáshõjû anyagot, néhány tonnát.
Ihaj-la: az Al, 620 oC olvadáshõ, C=900 J/kgK. 20 o-on bevezetve =540 kJ/kg, meg az olvadáshõ 360 kJ/kg, összesen =900 kJ/kg.
Ebbõl 10 m3=27000 kg, =25 GJ, ami 7MWh. Viszont 3 órán keresztül olvadásig (620 o-ig) tehermentesíti a reaktort.
Annyit meg biztos kibir, illetve kereshetõ valamiféle ötvözet is.
De persze a legjobb, ha eleve benn van reaktorban, csak akkor több kell belõle.
A konyhasó 820 o-on olvad, az olvadáshõje se rossz (520 Kj/kg). Az alminiumnál jobb, persze lehet, hogy korróziv, de ilyenkor úgyse fontos, ha egyébként jó.
Biztos van megfelelõ hûtõ anyag.
Ihaj-la: az Al, 620 oC olvadáshõ, C=900 J/kgK. 20 o-on bevezetve =540 kJ/kg, meg az olvadáshõ 360 kJ/kg, összesen =900 kJ/kg.
Ebbõl 10 m3=27000 kg, =25 GJ, ami 7MWh. Viszont 3 órán keresztül olvadásig (620 o-ig) tehermentesíti a reaktort.
Annyit meg biztos kibir, illetve kereshetõ valamiféle ötvözet is.
De persze a legjobb, ha eleve benn van reaktorban, csak akkor több kell belõle.
A konyhasó 820 o-on olvad, az olvadáshõje se rossz (520 Kj/kg). Az alminiumnál jobb, persze lehet, hogy korróziv, de ilyenkor úgyse fontos, ha egyébként jó.
Biztos van megfelelõ hûtõ anyag.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2183
1. Olvasd el az alábbi leírást
2. Japánban vis mayor helyzet van. Benne van az elsõ 5 legnagyobb földrengés között. Erre még rájött a szökõár. Sok mindenre felkészültek a japánok - ha nem készültek volna fel sokkal nagyobbak lennének a károk - de ekkora pusztításra nem számítottak (nem is számíthattak).
2. Japánban vis mayor helyzet van. Benne van az elsõ 5 legnagyobb földrengés között. Erre még rájött a szökõár. Sok mindenre felkészültek a japánok - ha nem készültek volna fel sokkal nagyobbak lennének a károk - de ekkora pusztításra nem számítottak (nem is számíthattak).
#2182
Köszi.
Most azon gondolkodom, hogy abba a két renitens reaktorba lehet, hogy csak 1-2% maradó teljesítmény okoz galibát. Nem lehet nagyobb, vagy több, mert akkor nagyobb lenne a balhé.
Miért nincs bennük ilyen esetre egy külön maghûtõ áramkör, 40 m hosszú 150 es csõ, 3 cm falvastagsággal, hogy 300 bar nyomás ellen is álljon, és tudja hûteni a magot, vagy legalább önmagát?
Q=20 m2*1500W/m2*100K=3 MW., 50 m3/h, 0,8 m/s (hasból)
Még csak külön csatlakozása se kéne, hogy legyen, beleférne a kilépõ csonkokba, és napelemmel is meghajtható.
Lehet, hogy egy 2"-os csõvel is el lehetne vezetni a balhés hõt, ha az benn volna most a reaktorban?
Vagy miért nincs benne legalább egy tíz tonnás tonhal, vagy valami más, ami ilyenkor felolvad, és hõt von el? Jelenleg csak a víz az egyedüli, ami igen hamar gõzzé alakul, és nincs idõ cselekedni. Persze, akkor nagyobb tartály kéne, vagy kevesebb rúd férne el. De jobb, ha a kapszulák olvadnak el?
Kellene ott legyen valami hûtési tartalék, ami lassítja a folyamatot néhány órával.
Nem megy ki a fejembõl, hogy ilyen elõfordulhat, mikor megelõzhetõ.
Most azon gondolkodom, hogy abba a két renitens reaktorba lehet, hogy csak 1-2% maradó teljesítmény okoz galibát. Nem lehet nagyobb, vagy több, mert akkor nagyobb lenne a balhé.
Miért nincs bennük ilyen esetre egy külön maghûtõ áramkör, 40 m hosszú 150 es csõ, 3 cm falvastagsággal, hogy 300 bar nyomás ellen is álljon, és tudja hûteni a magot, vagy legalább önmagát?
Q=20 m2*1500W/m2*100K=3 MW., 50 m3/h, 0,8 m/s (hasból)
Még csak külön csatlakozása se kéne, hogy legyen, beleférne a kilépõ csonkokba, és napelemmel is meghajtható.
Lehet, hogy egy 2"-os csõvel is el lehetne vezetni a balhés hõt, ha az benn volna most a reaktorban?
Vagy miért nincs benne legalább egy tíz tonnás tonhal, vagy valami más, ami ilyenkor felolvad, és hõt von el? Jelenleg csak a víz az egyedüli, ami igen hamar gõzzé alakul, és nincs idõ cselekedni. Persze, akkor nagyobb tartály kéne, vagy kevesebb rúd férne el. De jobb, ha a kapszulák olvadnak el?
Kellene ott legyen valami hûtési tartalék, ami lassítja a folyamatot néhány órával.
Nem megy ki a fejembõl, hogy ilyen elõfordulhat, mikor megelõzhetõ.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2181
"Várj, a kapacitás alatt mit értesz? Én a feszültségre gondoltam."
Erre a kapacitásra - ugyanis az embernek ez van. A külsõ feszültségforrás tölti fel adott mennyiségû (C*U) töltéssel.
De elsõdlegesen a "tejedési feltételek" a lényegesek (a kívánt objektumig el kell jutnia a gömbnek), majd másodlagosan a test potenciálja.
"Miért nem megy neki a falnak inkább? Annak milyen közbülsõ potenciálja lehet?"
"Mehetne" arra is, de végül nem arra "megy", mert a fal szigetelõ - "keres" valami "vezetõbbet".
Erre a kapacitásra - ugyanis az embernek ez van. A külsõ feszültségforrás tölti fel adott mennyiségû (C*U) töltéssel.
De elsõdlegesen a "tejedési feltételek" a lényegesek (a kívánt objektumig el kell jutnia a gömbnek), majd másodlagosan a test potenciálja.
"Miért nem megy neki a falnak inkább? Annak milyen közbülsõ potenciálja lehet?"
"Mehetne" arra is, de végül nem arra "megy", mert a fal szigetelõ - "keres" valami "vezetõbbet".
#2180
Most olvastam: a reaktort (állitólag) sikerült leállítani, csak a hûtést nem lehetett elindítani, vagyis a szivattyúkat.
Ha a dolgok idáig fajulnak, akkor az egyidejû kényszer és szabadáramlás már kismiska valóban, akármilyen irányú. Legfeljebb a folyamat kezdetén volt szerepe, amikor a kigõzölgés elkezdõdött.
Azt nem értem, hogy a tartalékáramforrások miért nem üzemeltek kezdettõl?
Azok egy perc alatt mûködésbe léphetnek, bizonyára diesel üzemanyagúak, vagy gáz, sok ilyet terveztem. És annyi idõ alatt nem történhetett még nagyobb baj!
Oké, várjunk a jelentésig.
Megolvadhat a mag, ha teljesen leállt a reaktor? Eddig miért nem olvadt meg maga a mag?
Ha a dolgok idáig fajulnak, akkor az egyidejû kényszer és szabadáramlás már kismiska valóban, akármilyen irányú. Legfeljebb a folyamat kezdetén volt szerepe, amikor a kigõzölgés elkezdõdött.
Azt nem értem, hogy a tartalékáramforrások miért nem üzemeltek kezdettõl?
Azok egy perc alatt mûködésbe léphetnek, bizonyára diesel üzemanyagúak, vagy gáz, sok ilyet terveztem. És annyi idõ alatt nem történhetett még nagyobb baj!
Oké, várjunk a jelentésig.
Megolvadhat a mag, ha teljesen leállt a reaktor? Eddig miért nem olvadt meg maga a mag?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2179
Várj, a kapacitás alatt mit értesz? Én a feszültségre gondoltam.
Ha egy feltöltött ember megérinti a radiátort, akkor is szikra képzõdik, vagy nem? Konkrétan, van egy potenciál különbség a gömbvillám, és az ember, és egy másik a gömb és a radiátor között? Ha így van, ez is közömbös?
Miért nem megy neki a falnak inkább? Annak milyen közbülsõ potenciálja lehet?
Mondjuk ezt a sorrendet gondolom, (ex has)
Ember....radiátor...fal... gömbvillám.
Te azt mondod:
Ember=radiátor...fal (mert nem megy neki)...gömbvillám?
Ha egy feltöltött ember megérinti a radiátort, akkor is szikra képzõdik, vagy nem? Konkrétan, van egy potenciál különbség a gömbvillám, és az ember, és egy másik a gömb és a radiátor között? Ha így van, ez is közömbös?
Miért nem megy neki a falnak inkább? Annak milyen közbülsõ potenciálja lehet?
Mondjuk ezt a sorrendet gondolom, (ex has)
Ember....radiátor...fal... gömbvillám.
Te azt mondod:
Ember=radiátor...fal (mert nem megy neki)...gömbvillám?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2178
"Ezt a kérdést tettem fel. Hogy az ember is feltöltõdhet, és tartósan lehet feltöltve."
Az emberi test kapacitása és az Anaid által leírt gömbvillám mozgása (hogy a vas radiátort vagy az emberi testet választja) nem függ össze.
Az emberi test és a radiátor közötti légtér (például az ellenállása, a levegõ mozgása, hõmérséklete, páratartalma) inkább a kérdéses. Amerre "kedvezõbbek" a "terjedési feltételek" arra fog menni a plazmagömb.
Az emberi test kapacitása és az Anaid által leírt gömbvillám mozgása (hogy a vas radiátort vagy az emberi testet választja) nem függ össze.
Az emberi test és a radiátor közötti légtér (például az ellenállása, a levegõ mozgása, hõmérséklete, páratartalma) inkább a kérdéses. Amerre "kedvezõbbek" a "terjedési feltételek" arra fog menni a plazmagömb.
#2177
Számtalan energia pocsékoló tevékenységünk van, csak nem vesszük azt észre, sõt- dicsekszünk vele.
Ha egy ürrepülõ kirándulás 100 millió dollár, akkor az ma 100 millió m3 földgáz ára. Amit a földbõl termelnek ki, és elégetnek.
Magyarország éves földgázigénye ~13-14 Mrd m3.
150 ilyen út ennyi földgázt fogyaszt. No nem közvetlenül, hanem a "tõke- energia ekvivalencia elv" alapján.
Eljöhetne az idõ, amikor ez megengedhetõ lesz. De így nem biztos.
Ha egy ürrepülõ kirándulás 100 millió dollár, akkor az ma 100 millió m3 földgáz ára. Amit a földbõl termelnek ki, és elégetnek.
Magyarország éves földgázigénye ~13-14 Mrd m3.
150 ilyen út ennyi földgázt fogyaszt. No nem közvetlenül, hanem a "tõke- energia ekvivalencia elv" alapján.
Eljöhetne az idõ, amikor ez megengedhetõ lesz. De így nem biztos.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2176
Ezt a kérdést tettem fel. Hogy az ember is feltöltõdhet, és tartósan lehet feltöltve.
Nem tudom, hogy folytak e olyan mérések, hogy mi mennyire, szokásosan.
Mert ha nem egyformán vannak feltöltve, és valamiféle relatív mozgás is van, akkor erõ is ébredhet közöttük, ami mozgathatja õket.
S így elõfordulhat, hogy éppen az ember válhat kiszemelt célponttá, mert 70% vízbõl van, ami a fejében még sûrûbb.
Nem tudom, hogy folytak e olyan mérések, hogy mi mennyire, szokásosan.
Mert ha nem egyformán vannak feltöltve, és valamiféle relatív mozgás is van, akkor erõ is ébredhet közöttük, ami mozgathatja õket.
S így elõfordulhat, hogy éppen az ember válhat kiszemelt célponttá, mert 70% vízbõl van, ami a fejében még sûrûbb.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2175
Olyan reaktort kell építeni, amelyik minden körülmények között leállítható, illetve magától leáll, és mindig hûthetõ. Úgy tudom, vannak ilyenek. És ebben az ügyben jóformán ez a legfontosabb.
De ezek nyilván nem olyanok voltak, ha nem álltak le.
Most terveznek szuperkritikus hõmérsékletü atomerõmû blokkokat, szivattyúval minden szögletben. Tele van tõlük máris a gatyám.
Ugyanakkor mi a fenének ürkirándulóknak ûrrepülõgépet tervezni, ha tudományosra sem jut pénz?
Így minden kistilû bohóc arra gyüjti majd a pénzt (mások zsebébõl), meg az energiát, hogy egyet bukfencezhessen az ûrben. Ott még nem tartunk, és így talán el se fog jönni. Ülljön inkább ringlispielre, attól is lehet hányingere.
De ezek nyilván nem olyanok voltak, ha nem álltak le.
Most terveznek szuperkritikus hõmérsékletü atomerõmû blokkokat, szivattyúval minden szögletben. Tele van tõlük máris a gatyám.
Ugyanakkor mi a fenének ürkirándulóknak ûrrepülõgépet tervezni, ha tudományosra sem jut pénz?
Így minden kistilû bohóc arra gyüjti majd a pénzt (mások zsebébõl), meg az energiát, hogy egyet bukfencezhessen az ûrben. Ott még nem tartunk, és így talán el se fog jönni. Ülljön inkább ringlispielre, attól is lehet hányingere.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2174
Akkor egy kicsit magyarázom - leginkább Anaidnek: az emberi test úgy viselkedik mint egy kondenzátor - vagyis az elektromos töltést képes tárolni (nagyob durva hasonlattal élve mint egy akkumulátor, csak ott a töltések vegyi úton tárolódnak). Ezt az elektromos töltést a ruházat súrlódása (tessék visszaemlékezni az iskolai tanulmányokra amikor egy szörmedarabbal dörzsölték az ebonitrudat/börrel dörzsölték az üvegrudat) juttatja az ember testére.
Mivel ez a töltés nem tud földelõdni/távozni (a cipõ/papucs szigetelõ tulajdonsága miatt) más utat fog keresni - ez lesz a kézen keresztül a kilincs vagy az ajkakon keresztül (ami ráadásul a nyálkahártya nedvessége miatt kisebb ellenállású) a partnered, vagy a Blöki.
A feszültségekrõl: az ábra egy kicsit megtévesztõ lehet - ez pár száz volttól akár 30000 voltig (forrás) terjedhet!
De mivel az ember kapacitása (elektronikai értelemben) kicsi, a kisülés rövid idejû (az ábra ezt szimbolizálja), és a kisülés az emberi bõrfelületen távozik, így "csak" kicsiny kellemetlenség ér minket.
Mivel ez a töltés nem tud földelõdni/távozni (a cipõ/papucs szigetelõ tulajdonsága miatt) más utat fog keresni - ez lesz a kézen keresztül a kilincs vagy az ajkakon keresztül (ami ráadásul a nyálkahártya nedvessége miatt kisebb ellenállású) a partnered, vagy a Blöki.
A feszültségekrõl: az ábra egy kicsit megtévesztõ lehet - ez pár száz volttól akár 30000 voltig (forrás) terjedhet!
De mivel az ember kapacitása (elektronikai értelemben) kicsi, a kisülés rövid idejû (az ábra ezt szimbolizálja), és a kisülés az emberi bõrfelületen távozik, így "csak" kicsiny kellemetlenség ér minket.
#2173
Bocsi, remélem nem bántottalak meg.
Rosszul sikerült tréfa.
Rosszul sikerült tréfa.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2172
az anekdikus sugárzás négyzete atól még nem haladhatja meg a patetikus sugárzás maximális értékét különben nagy gebasz lenne ám...
De amúgy jó kis elmélet...
De amúgy jó kis elmélet...
Mercedes E320 kaszinó rójál
#2171
"Amitõl õ még rémületében ma is fórumozik, pedig szerintem az a veszélyesebb!"
Nem rémületbõl, csupán megértési szándékkal. Kamikaze típus vagyok olykor: Szeretném megérteni azt a jelenséget, amit nálam sokkal okosabbak sem értenek még.😊😊 És az a fixa ideám, hogy a tapasztalataim talán segíthetnek ebben.😊
Dehát, ahogy bölcs öreg nagyapám mondta a szándék is fontos.😊😊
Na mindegy kell pár titokzatos dolog az embereknek, különben mirõl lehetne találgatni, hogy micsoda is, meg milyen....
Nem rémületbõl, csupán megértési szándékkal. Kamikaze típus vagyok olykor: Szeretném megérteni azt a jelenséget, amit nálam sokkal okosabbak sem értenek még.😊😊 És az a fixa ideám, hogy a tapasztalataim talán segíthetnek ebben.😊
Dehát, ahogy bölcs öreg nagyapám mondta a szándék is fontos.😊😊
Na mindegy kell pár titokzatos dolog az embereknek, különben mirõl lehetne találgatni, hogy micsoda is, meg milyen....
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#2170
Egy reaktorban nem csak áramlás miatt alakulhat ki egyenletlen hõáram.
A cellák különbözõ fokon vannak kiégve.A mag közelében nagyobb a neutronsûrûség, mint a széleken.
Sok ok van tehát arra, hogy egyfajta áramlási önszabályozás létrejöjjön, vagy még inkább, hogy ne legyen rá szükség. Ezért a keringetés biztonságos megoldása alapkérdés.
Oké, lehet hogy nincs igazam. Lesznek majd jelentések, hogy itt is csak elmérgesedett a helyzet.
Én meg minek mérlegelõdjek? Csak hasznom lett abból, hogy nem kezdhettem tudományos pályagyaloglást.
A cellák különbözõ fokon vannak kiégve.A mag közelében nagyobb a neutronsûrûség, mint a széleken.
Sok ok van tehát arra, hogy egyfajta áramlási önszabályozás létrejöjjön, vagy még inkább, hogy ne legyen rá szükség. Ezért a keringetés biztonságos megoldása alapkérdés.
Oké, lehet hogy nincs igazam. Lesznek majd jelentések, hogy itt is csak elmérgesedett a helyzet.
Én meg minek mérlegelõdjek? Csak hasznom lett abból, hogy nem kezdhettem tudományos pályagyaloglást.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2169
Bármilyen mulatságos, ez a jelenség legkönnyebben nem egy csõkötegfalas kazánnal, hanem inkább egy vízszintes létraszerû, oszlopos radiátorral demonstrálható, ami sokak lakásában van.
Régebben az volt a szokásos, hogy a melegvizet a radiátor felsõ osztócsövébe, a lehült vizet pedig alul vezették el.
Ez általában jól mûködött, mert ez az önszabályozó jellegû, "azonos irányú egyidejü kényszer és szabadáramlás" esete. Mert ha valamelyik oszlopba az áramlás lassul, a víz jobban lehûl, és nagyobb sûrûsége miatt felgyorsítja ott is az áramlást. Minden kétcsöves fûtõrendszer így épült.
Késõbb szereléstechnikai okokból újítottak, az egycsöves radiátorok egy részébe alul vezették be a vizet, ami meglepõ következményekkel járt. A közeli oszlopok melegek voltak, a távolabbiak pedig hidegek.
Ugyanis ez az ellentétes irányú egyidejü kényszer és szabadáramlás esete, amikor az áramlási instabilitás azért alakul ki, mert ha bármely oszlopban csökken a sebesség, a nagyobb lehülés tovább fékezi, az áramlás leáll, sõt: visszafordul.
A radiátor három részre bomlik:
A csatlakozás közeli forró részre, ami a kényszeráramlásúnak nevezhetõ.
A távoli, hidegebb részre, ami visszaáramlik: az a természetes áramlású.
És a közöttük lévõ keverõ oszlopra, amelyben ez a két áramlás keveredik.
Mindez jól látható pld. lemezradiátorokról készült termóviziós felvételeken is. (www.megismerhetetlen.com)
A keverõelem helyzete vándorol. Így elõfordulhat, hogy növelve a hõmérsékletet, vagy a térfogatáramot, a hõleadás csökken.
Egyfajta áramlási félvezetõ ez!
Emiatt elõfordulhat az is, hogy két szomszédos oszlop között jelentõs hõmérsékletkülönbség ébredjen, ami azonban nem teszi tönkre a radiátort.
Egy kazánt azonban igen.
És ahogyan a macskának tigris, úgy rokona ennek a jelenségnek a tornádó, és még sok más.
Mindazonáltal, nem igen hallok róla, hogy közszájon forogna.
Régebben az volt a szokásos, hogy a melegvizet a radiátor felsõ osztócsövébe, a lehült vizet pedig alul vezették el.
Ez általában jól mûködött, mert ez az önszabályozó jellegû, "azonos irányú egyidejü kényszer és szabadáramlás" esete. Mert ha valamelyik oszlopba az áramlás lassul, a víz jobban lehûl, és nagyobb sûrûsége miatt felgyorsítja ott is az áramlást. Minden kétcsöves fûtõrendszer így épült.
Késõbb szereléstechnikai okokból újítottak, az egycsöves radiátorok egy részébe alul vezették be a vizet, ami meglepõ következményekkel járt. A közeli oszlopok melegek voltak, a távolabbiak pedig hidegek.
Ugyanis ez az ellentétes irányú egyidejü kényszer és szabadáramlás esete, amikor az áramlási instabilitás azért alakul ki, mert ha bármely oszlopban csökken a sebesség, a nagyobb lehülés tovább fékezi, az áramlás leáll, sõt: visszafordul.
A radiátor három részre bomlik:
A csatlakozás közeli forró részre, ami a kényszeráramlásúnak nevezhetõ.
A távoli, hidegebb részre, ami visszaáramlik: az a természetes áramlású.
És a közöttük lévõ keverõ oszlopra, amelyben ez a két áramlás keveredik.
Mindez jól látható pld. lemezradiátorokról készült termóviziós felvételeken is. (www.megismerhetetlen.com)
A keverõelem helyzete vándorol. Így elõfordulhat, hogy növelve a hõmérsékletet, vagy a térfogatáramot, a hõleadás csökken.
Egyfajta áramlási félvezetõ ez!
Emiatt elõfordulhat az is, hogy két szomszédos oszlop között jelentõs hõmérsékletkülönbség ébredjen, ami azonban nem teszi tönkre a radiátort.
Egy kazánt azonban igen.
És ahogyan a macskának tigris, úgy rokona ennek a jelenségnek a tornádó, és még sok más.
Mindazonáltal, nem igen hallok róla, hogy közszájon forogna.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2168
Ez a mechanikai része, amihez uwu egyébként biztos jobban ért.
Ha ezen szerencsésen túllépünk, akkor jöhet az áramlási rész, ami szerintem nagyon izgalmas!
Ha ezen szerencsésen túllépünk, akkor jöhet az áramlási rész, ami szerintem nagyon izgalmas!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2167
A rácszerkezet ugyanis egy létra, nagyon sûrû, hosszú fokokkal, és nem mint a Szabadsághídnál, ferdén, hanem merõlegesen a szárakra.
Most képzeljük, hogy a létra két szára nagyon erõs, a fokok meg bele vannak hegesztve.
Tegyük fel, hogy mindegyik azonos hõmérsékletü, kivéve egyet, középen, ami valamiért jóval melegebb, mint a többi. Szóval- nem fér a bõrébe, tágulni akar! Ám a többi nem engedi, erõsen tartják a szárakat- tanuljon rendet a nyavajás, vagy gebedjen bele!
Nos, ha csak 60- 70oC- ig erõlködik, majd belenyugszik- senkinek kutya baja se lesz, legfeljebb többé nem próbál feszengeni, mint tornaórán a matekzseni.
De nem, õ majd megmutatja a világnak, stb.- hogy 150 oC-on is lehet!
...Olyan létrákkal van tele a rozsdatemetõ.
(Így talán érthetõbb)
Most képzeljük, hogy a létra két szára nagyon erõs, a fokok meg bele vannak hegesztve.
Tegyük fel, hogy mindegyik azonos hõmérsékletü, kivéve egyet, középen, ami valamiért jóval melegebb, mint a többi. Szóval- nem fér a bõrébe, tágulni akar! Ám a többi nem engedi, erõsen tartják a szárakat- tanuljon rendet a nyavajás, vagy gebedjen bele!
Nos, ha csak 60- 70oC- ig erõlködik, majd belenyugszik- senkinek kutya baja se lesz, legfeljebb többé nem próbál feszengeni, mint tornaórán a matekzseni.
De nem, õ majd megmutatja a világnak, stb.- hogy 150 oC-on is lehet!
...Olyan létrákkal van tele a rozsdatemetõ.
(Így talán érthetõbb)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2166
Köszönöm a választ.
Ebbõl azt értem, hogy ha az emberi test feltöltõdik, hamar ki is sül.
De hová? A levegõbe? Ha az ágyán alszik, ami falábú, és + mûanyag padlón van?
Az egészet pedig csak azért kérdezem, mert felmerült, hogy egy ilyen vacakság, amint észlelte egy kedves fórumtársunkat, nekiiradomot, hogy köszöntse õt. Amitõl õ még rémületében ma is fórumozik, pedig szerintem az a veszélyesebb!
Feltételezzük tehát, hogy az ágyban fekve olyan elektromos töltése volt, ami azt odavonzotta jobban, mint az éjjeli óra a sublóton, ami pedig még tik-takkozik is, s így nagyon kellemetlen lehetett számára.
Vagyis a kérdésem más jellegû: tartósan volt e töltése, milyen elõjelü, és mekkora, hogy azzal képes volt odavonzani a "gömbvillámot"?
Ezen pedig nem segít a szabvány.
Mert az ágyon fekve nyilván átveszi annak eltérõ töltését, ha van annak. Márpedig, ha egy kocsinak van, akkor az ágynak is lehet. Mert a kocsi messze nem tud olyan lassan állni, mint egy ágy, ha fekszenek rajta.
Ebbõl azt értem, hogy ha az emberi test feltöltõdik, hamar ki is sül.
De hová? A levegõbe? Ha az ágyán alszik, ami falábú, és + mûanyag padlón van?
Az egészet pedig csak azért kérdezem, mert felmerült, hogy egy ilyen vacakság, amint észlelte egy kedves fórumtársunkat, nekiiradomot, hogy köszöntse õt. Amitõl õ még rémületében ma is fórumozik, pedig szerintem az a veszélyesebb!
Feltételezzük tehát, hogy az ágyban fekve olyan elektromos töltése volt, ami azt odavonzotta jobban, mint az éjjeli óra a sublóton, ami pedig még tik-takkozik is, s így nagyon kellemetlen lehetett számára.
Vagyis a kérdésem más jellegû: tartósan volt e töltése, milyen elõjelü, és mekkora, hogy azzal képes volt odavonzani a "gömbvillámot"?
Ezen pedig nem segít a szabvány.
Mert az ágyon fekve nyilván átveszi annak eltérõ töltését, ha van annak. Márpedig, ha egy kocsinak van, akkor az ágynak is lehet. Mert a kocsi messze nem tud olyan lassan állni, mint egy ágy, ha fekszenek rajta.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2165
Ha jól tudom, hidász vagy. Van dolgod tehát rácsszerkezetekkel. Az áramlástanban azonban olyan rácsszerkezetek szokásosak, amikor pld. egy 3 cm- vtg csõköteg falban egymástól 2 cm-re 150 db 2"-os csõ van, legtöbbjük mondjuk 3-4 m vagy még hosszabb.
Na mármost én láttam ilyen csõkötegfalakat úgy eltörni, hogy abban a pici 2 cm lemezrésben, a két csõ között ~10 % vékonyodás következett be, maga a csõ meg kirepedt.
A víz kazánból kifolyt, a lakók fáztak.
Ez a hidaknál nem számít (annyira), de ott is figyelembe veszik. A hidaknál ritkán fordul elõ 70-100-K két elem között, aminél az acél már nem rugalmas, hanem megfolyik, és ha van is, helyük is van hozzá.
Van még egyéb gonoszság is, mégpedig a csövek kihajlása. Egy reaktorban, ahol közéjük kell ereszteni a grafit vagy más rudat, szabad út kellene legyen.
De ha két 5 m-es csõ között 100 K különbség van, mert a csõkötegfal ezer csöve közül csak egyikük másképp tágul, akkor az számold ki hány mm, és mekkora kihajlást okoz.
Utána már hiába próbálják leengedni a rudat, nem megy.
Már csak mérgelõdni lehet. Kitalálni, hogy a reaktor mérgelõdött.
(Hogyne, ha lekapcsolták elõbb a szivattyút, vagy elmosta a cunami a tartalékáramforrást, mert talán a pincébe rakták)?
És itt jön a képbe mixed forced and free convection.
Amitõl az egyik csõben forró víz fel, mellette a másikban sokkal hidegebb le. Nem akarlak ijesztgetni, de hitetlen erõk keletkeznek.
Ez van persze egy gõzkazánban is, de azt elzárhatod legalább, vagy magától kialszik.
Itt sincs más baj, csak egy földrengés cunamival.
(Kiváncsi vagyok, mit találsz ki. Már nagyon fenheted rám a fogad, ha így érdeklõdsz...)
Na mármost én láttam ilyen csõkötegfalakat úgy eltörni, hogy abban a pici 2 cm lemezrésben, a két csõ között ~10 % vékonyodás következett be, maga a csõ meg kirepedt.
A víz kazánból kifolyt, a lakók fáztak.
Ez a hidaknál nem számít (annyira), de ott is figyelembe veszik. A hidaknál ritkán fordul elõ 70-100-K két elem között, aminél az acél már nem rugalmas, hanem megfolyik, és ha van is, helyük is van hozzá.
Van még egyéb gonoszság is, mégpedig a csövek kihajlása. Egy reaktorban, ahol közéjük kell ereszteni a grafit vagy más rudat, szabad út kellene legyen.
De ha két 5 m-es csõ között 100 K különbség van, mert a csõkötegfal ezer csöve közül csak egyikük másképp tágul, akkor az számold ki hány mm, és mekkora kihajlást okoz.
Utána már hiába próbálják leengedni a rudat, nem megy.
Már csak mérgelõdni lehet. Kitalálni, hogy a reaktor mérgelõdött.
(Hogyne, ha lekapcsolták elõbb a szivattyút, vagy elmosta a cunami a tartalékáramforrást, mert talán a pincébe rakták)?
És itt jön a képbe mixed forced and free convection.
Amitõl az egyik csõben forró víz fel, mellette a másikban sokkal hidegebb le. Nem akarlak ijesztgetni, de hitetlen erõk keletkeznek.
Ez van persze egy gõzkazánban is, de azt elzárhatod legalább, vagy magától kialszik.
Itt sincs más baj, csak egy földrengés cunamival.
(Kiváncsi vagyok, mit találsz ki. Már nagyon fenheted rám a fogad, ha így érdeklõdsz...)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2164
Minden kérdésedre ott a válasz a #2156-ban.
Gyorsan (2-25ns) sül ki az emberi testbõl, 0.3A áram lép fel, és 500V feszültség.
Sokkal többre nem töltõdik fel, mert kisül, minél nagyobb a töltés, annál könnyebben. Ha ez van a szabványban, akkor ezt tekintheted kb gyakorlati maximumnak is.
Gyorsan (2-25ns) sül ki az emberi testbõl, 0.3A áram lép fel, és 500V feszültség.
Sokkal többre nem töltõdik fel, mert kisül, minél nagyobb a töltés, annál könnyebben. Ha ez van a szabványban, akkor ezt tekintheted kb gyakorlati maximumnak is.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#2163
Mondjuk ez is érdekes, hogyan sül ki az emberi testbõl az elektromosság Hogy milyen áram lép fel?
De én arra gondoltam, hogy az emberi test, ha nem sül ki belõle a töltet, ami benne van, hány voltra töltõdik fel pld. az ágyban, ha éjjel forgolódik rajta.
De én arra gondoltam, hogy az emberi test, ha nem sül ki belõle a töltet, ami benne van, hány voltra töltõdik fel pld. az ágyban, ha éjjel forgolódik rajta.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2162
NWO-ban emlegetted azt a csõtöréses témát.
Kifejthetnéd bõvebben, itt elfér.
Kifejthetnéd bõvebben, itt elfér.
Árpád népe hej!
#2161
Nemigazán erre gondoltam. Pontosabban: régebbi kérdés volt: melyik dolognak nagyobb az ellenállása: egy öntöttvas radiátornak, vagy az emberi testnek? Ugyanez a kérdés, csak töltésre is vonatkoztatva.
Tudok ám kérdezni, ugye.😊😊
Tudok ám kérdezni, ugye.😊😊
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#2160
Gondolom azt, hogy ha záródik egy áramkör és benne vagy akkor az embert ezzel a modellel írod le és erre kell méretezni egyes berendezések érintésvédelmét.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#2159
És ez mit jelent?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#2158
Nem is gondoltam, hogy van szabvány erre is.
Igaz, a szakmámban, az épületgépészetben minden vezetéket bekötnek a földelõhálózatba, a gázvezetékeknél is ügyelnek erre.
Furcsa viszont, hogy a gyártók, például a gépkocsigyártók ezen nem gondolkodnak? Halljuk a trolibuszok ráznak. A villamos ugyebár, jól földelt, azzal nincs baj. Bár az is lehet, hogy autónál nehezen oldható meg. Valami olyasmi kéne, hogy csak amikor leáll, akkor érne le a földre, menetközben meg úgyse szoktam kiszállni. Furcsa lenne, ha ez az apróság egy Bentleybe se lenne megoldva?
A másik dolog a klima, a légnedvesség.
Télen rendkivül kicsi.
Lehetne párologtatni, de ott több tényezõ is van:
- víz kell hozzá
- hõ kell hozzá
- Légionella és egyéb probléma.
- Korrózió
- Felületi lecsapódás
- Drága (=mer nincs harang", mondták Napóleonnak)
Amikor padlószönyeget vásárolunk, nem gondolunk erre.
Csak a robbanásveszélyes környezetben.
Nekem például sajna, hosszú lábszárszõreim vannak.
Nyáron, amikor klottgatyában vagyok, az egér vezetéke kellemesen, bizseregtetõen simogatja õket, talán közömbösítve a közeli trafó által keltett, persze kevésbé érzékelhetõ hatásokat. Tényleg, mi igaz a trafókkal?
Igaz, a szakmámban, az épületgépészetben minden vezetéket bekötnek a földelõhálózatba, a gázvezetékeknél is ügyelnek erre.
Furcsa viszont, hogy a gyártók, például a gépkocsigyártók ezen nem gondolkodnak? Halljuk a trolibuszok ráznak. A villamos ugyebár, jól földelt, azzal nincs baj. Bár az is lehet, hogy autónál nehezen oldható meg. Valami olyasmi kéne, hogy csak amikor leáll, akkor érne le a földre, menetközben meg úgyse szoktam kiszállni. Furcsa lenne, ha ez az apróság egy Bentleybe se lenne megoldva?
A másik dolog a klima, a légnedvesség.
Télen rendkivül kicsi.
Lehetne párologtatni, de ott több tényezõ is van:
- víz kell hozzá
- hõ kell hozzá
- Légionella és egyéb probléma.
- Korrózió
- Felületi lecsapódás
- Drága (=mer nincs harang", mondták Napóleonnak)
Amikor padlószönyeget vásárolunk, nem gondolunk erre.
Csak a robbanásveszélyes környezetben.
Nekem például sajna, hosszú lábszárszõreim vannak.
Nyáron, amikor klottgatyában vagyok, az egér vezetéke kellemesen, bizseregtetõen simogatja õket, talán közömbösítve a közeli trafó által keltett, persze kevésbé érzékelhetõ hatásokat. Tényleg, mi igaz a trafókkal?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2157
Fura, de én jobban tölthetõ lehetek az átlagosnál. Már 3 db mp3 playernél figyeltem meg, hogy néha ha hozzáértek, akkor lecsapom vagy csak simán a fülemben megrázott a fülhallgatóm.
A cégnél mikor felkelek a székrõl és bõrcipõ van rajtam, szinte mindig megráznak a fém kilincsek. 😊
A cégnél mikor felkelek a székrõl és bõrcipõ van rajtam, szinte mindig megráznak a fém kilincsek. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#2156
"In MIL-STD-883G the charged human body is modeled by a 100 pF capacitor and a 1500 ohm discharging resistance. During testing, the fully charged capacitor is discharged through the resistor connected in series to the device under test."
Forrás
Szóval: az elektronikai eszközök elektrosztatikus kisülés (ESD) elleni védelmét tesztelõ MIL-STD-883G szabvány szerint az emberi testet egy teljesen feltöltött 100 pF-os kondenzátor és egy 1500 Ohm-os ellenállás soros ellenállásaként írja le.
A kisülés:
Forrás
Szóval: az elektronikai eszközök elektrosztatikus kisülés (ESD) elleni védelmét tesztelõ MIL-STD-883G szabvány szerint az emberi testet egy teljesen feltöltött 100 pF-os kondenzátor és egy 1500 Ohm-os ellenállás soros ellenállásaként írja le.
A kisülés:
#2155
Köszönöm a tanácsod.
Minthogy hozzáértõnek gondollak, kérlek, hogy válaszolj, hogy milyen mértékben töltõdhet fel az ember és szokásos környezete viharos idõben?
Most nem Tesla hajmeresztõ kisérleteire gondolok.
Hanem valaki az ágyban, a fal meg az alapokon fekszik.
Például, ha valaki egy megawattal forgolodik az ágyban, mondjuk lenvászon lepedõn?
Minthogy hozzáértõnek gondollak, kérlek, hogy válaszolj, hogy milyen mértékben töltõdhet fel az ember és szokásos környezete viharos idõben?
Most nem Tesla hajmeresztõ kisérleteire gondolok.
Hanem valaki az ágyban, a fal meg az alapokon fekszik.
Például, ha valaki egy megawattal forgolodik az ágyban, mondjuk lenvászon lepedõn?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2154
Földeld le a kocsidat (köss rá fémláncot), illetve a mûszálas ruháról térj át pamutra.
Idevágó tudományos-fantasztikus novella: Mihail Gresnov: ELTD-73 (A Galaktika címû antológia 1980-as 39. számának 49. oldalán jelent meg magyarul Kucsera Judit fordításában).
Idevágó tudományos-fantasztikus novella: Mihail Gresnov: ELTD-73 (A Galaktika címû antológia 1980-as 39. számának 49. oldalán jelent meg magyarul Kucsera Judit fordításában).
#2153
Kellene egy mûszer, amellyel a dolgok feltöltöttsége könnyen mérhetõ.
Akkor minden tárgyra le lehetne mérni. Egyáltalán nem mindegy, hiszen robbanáshoz is szikrát adhatnak. A kocsim meg rendszeresen megrázással köszön el, ha kiszálok.
Tényleg, csak engem? Titeket nem? Persze nem az én kocsim, hanem a sajátotok.
Elég kellemetlen, hogy összerándul a karom.
Mit lehetne tenni ellene?
Földeljem le a tweed zakóm otthon?
De akkor megfázom az utcán, vagy a kocsi nem indulhat el!
Akkor minden tárgyra le lehetne mérni. Egyáltalán nem mindegy, hiszen robbanáshoz is szikrát adhatnak. A kocsim meg rendszeresen megrázással köszön el, ha kiszálok.
Tényleg, csak engem? Titeket nem? Persze nem az én kocsim, hanem a sajátotok.
Elég kellemetlen, hogy összerándul a karom.
Mit lehetne tenni ellene?
Földeljem le a tweed zakóm otthon?
De akkor megfázom az utcán, vagy a kocsi nem indulhat el!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2152
A számítógép mellett én is sokszor érzem. Valahogy feltöltõdik benne a por, leginkább.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2151
A múltról írok. A leírásban is szerepelt, hogy ritkulva a végén már csak vihar elõtt elõfordulva megszûnt az egész. Cirka fél év.
Töltése, na igen az tuti hogy van. Bõrön bizsergést csak ilyen esetben produkálhatott kb. centis távolságból.
Ha ilyen bukkana fel, inkább menekülni kell elõle. Nemigazán tudtak legalábbis itt hirtelen begyorsítani, de már errõl is írtam.
Csak most kapcsolódtál be, pedig már jó ideje ment a hülyézésem😊😊
Töltése, na igen az tuti hogy van. Bõrön bizsergést csak ilyen esetben produkálhatott kb. centis távolságból.
Ha ilyen bukkana fel, inkább menekülni kell elõle. Nemigazán tudtak legalábbis itt hirtelen begyorsítani, de már errõl is írtam.
Csak most kapcsolódtál be, pedig már jó ideje ment a hülyézésem😊😊
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#2150
Az, hogy gömböket látsz a levegõben sok minden fizikait jelenthet még. Fiziológiailag meg azt, hogy éles a látásod, és a tudatod is objektiv, mert kiemeli.
A légtér tele van elsõ másod és x-ed rendû határokkal, ahol megváltozik pld. a sebesség, a hõmérséklet és a fénytörésmutató, ami miatt az láthatóvá válik.
Azt látod nyáron a forró betonút felett, illetve a tornádó tölcsérében, amelynek sötét falán csodálkozva kikukucskálhat a kecske, amit épp a mészárszékrõl ragadott el.
Miért furcsálod, hogy a számítógéped hûtõventilátora meleg levegõt bocsát ki?
Ami minden bizonnyal fel is töltõdött, amikor a holnapi mozimûsort, vagy az idõjárást nézted rajta? Legalább is a por benne biztos feltöltõdött.
Lehet, hogy valahogy a por okozza, hogy együttmarad?
Márpedig elég, hogy 20 K hõmérsékleteltérése legyen, máris megváltozik a törésmutatója, és te- mert jó a szemed- látod. Ha meg elmondod a szomszédasszonynak, vagy itt valakinek a fórumon, azt mondják: rémeket látsz.
Nekem se higgy, csak magadnak.
A légtér tele van elsõ másod és x-ed rendû határokkal, ahol megváltozik pld. a sebesség, a hõmérséklet és a fénytörésmutató, ami miatt az láthatóvá válik.
Azt látod nyáron a forró betonút felett, illetve a tornádó tölcsérében, amelynek sötét falán csodálkozva kikukucskálhat a kecske, amit épp a mészárszékrõl ragadott el.
Miért furcsálod, hogy a számítógéped hûtõventilátora meleg levegõt bocsát ki?
Ami minden bizonnyal fel is töltõdött, amikor a holnapi mozimûsort, vagy az idõjárást nézted rajta? Legalább is a por benne biztos feltöltõdött.
Lehet, hogy valahogy a por okozza, hogy együttmarad?
Márpedig elég, hogy 20 K hõmérsékleteltérése legyen, máris megváltozik a törésmutatója, és te- mert jó a szemed- látod. Ha meg elmondod a szomszédasszonynak, vagy itt valakinek a fórumon, azt mondják: rémeket látsz.
Nekem se higgy, csak magadnak.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2149
Csak hasznos érdekességként.
Valahol olvastam, hogy ha a kocsi ajtót távolabbról szeretnéd kinyitni, érintsd a nyomót a fejedhez is, és úgy nyomd meg. Kipróbáltam- nekem ~ dupla távolság adódott.
Állitólag az agyvíz miatt.
Mindenesetre példa arra, hogy az emberi test másképp viselkedik mint a fal.
(Ha most valaki azzal jön, hogy nála csak másfélszeres a távolság, nagyon szomorú leszek...)
Valahol olvastam, hogy ha a kocsi ajtót távolabbról szeretnéd kinyitni, érintsd a nyomót a fejedhez is, és úgy nyomd meg. Kipróbáltam- nekem ~ dupla távolság adódott.
Állitólag az agyvíz miatt.
Mindenesetre példa arra, hogy az emberi test másképp viselkedik mint a fal.
(Ha most valaki azzal jön, hogy nála csak másfélszeres a távolság, nagyon szomorú leszek...)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2148
Majd elolvasom, így nem tudom még mirõl beszélsz.
Van egy kabátom, abban mindig szikrát hányok, vagyis feltöltõdök benne. Ma a kocsiból kiszállva egy kutyát megsimogattam, igen szigorúan tekintett rám, de nem harapott meg.
Ágyban fekve lehet hogy gyapju párnád van, fizika órán azzal dörzsölik az ebonit rudat.
Még néhány arcpakolás és máris feltöltõdtél.
A dolgok nem egyforma feszültségre töltödnek fel, így feszültségkülönbségek vannak, amelyeket a levegõ nem vezet le.
A falnak is lehet feltöltöttsége, de a tied lehet a legnagyobb!
Emellett a huzat útja is átgondolandó, mert van egy COANDA nevü effektus, ami azt szereti a falra szorítani.
Az óriási problémám, amihez kellene tanuljak még, hogyan alakulhat ki egy gázgömbben hidegen egy efféle plazma állapot, viharban, a talaj alatt.
Itt jó lenne, ha néhányan, akik ehhez jobban értenek csatlakoznának.
Mert képzelj el egy rondat viharfelhõt, tele töltéssel, ami alig várja, hogy odacsapjon a barackoslekvárba, ami azonban jól el van zárva a srácok elöl a spejzba.
Ezért dühében a földön keresgél, és ha talál egy buta kukacot, aki kidugja épp a fejét a földbõl, azt tölti fel ellentétesen és belécsap.
Ám ehhez hatalmas területen heves folyamatok játszódnak le, amelyek eredménye a "ki tudja mi"? Mi lehet az a kis gömb? Én honnét tudjam még? Egy biztos: van elektromos töltése minden részecskéjének, ami egyfelõl össze is tartja, másfelõl mégis eltaszítja kellõ erõvel a levegõ brown mozgást végzõ, elég gyors molekuláit. Ami ellentmondó, de ha létezik, akkor érthetõ, hogy átmegy a kulcslukon is.
Lezárja magát a gömbi térbe. Nem enged se ki, se be.
Olyan, mint egy szappanbuborék.
Lehet, hogy a hõmérséklete is más! Nekem van infra hõmérõm, és ha egy ilyen idemerészkedne, hát én elõbb lemérném vele, aztán meg a levélmérlegen a súlyát, súblerral az átmérõjét is, utána meg elkérném az igazolványát, és azután még jól fejbe is kólintanám. (Vagy õ engem)
Van egy kabátom, abban mindig szikrát hányok, vagyis feltöltõdök benne. Ma a kocsiból kiszállva egy kutyát megsimogattam, igen szigorúan tekintett rám, de nem harapott meg.
Ágyban fekve lehet hogy gyapju párnád van, fizika órán azzal dörzsölik az ebonit rudat.
Még néhány arcpakolás és máris feltöltõdtél.
A dolgok nem egyforma feszültségre töltödnek fel, így feszültségkülönbségek vannak, amelyeket a levegõ nem vezet le.
A falnak is lehet feltöltöttsége, de a tied lehet a legnagyobb!
Emellett a huzat útja is átgondolandó, mert van egy COANDA nevü effektus, ami azt szereti a falra szorítani.
Az óriási problémám, amihez kellene tanuljak még, hogyan alakulhat ki egy gázgömbben hidegen egy efféle plazma állapot, viharban, a talaj alatt.
Itt jó lenne, ha néhányan, akik ehhez jobban értenek csatlakoznának.
Mert képzelj el egy rondat viharfelhõt, tele töltéssel, ami alig várja, hogy odacsapjon a barackoslekvárba, ami azonban jól el van zárva a srácok elöl a spejzba.
Ezért dühében a földön keresgél, és ha talál egy buta kukacot, aki kidugja épp a fejét a földbõl, azt tölti fel ellentétesen és belécsap.
Ám ehhez hatalmas területen heves folyamatok játszódnak le, amelyek eredménye a "ki tudja mi"? Mi lehet az a kis gömb? Én honnét tudjam még? Egy biztos: van elektromos töltése minden részecskéjének, ami egyfelõl össze is tartja, másfelõl mégis eltaszítja kellõ erõvel a levegõ brown mozgást végzõ, elég gyors molekuláit. Ami ellentmondó, de ha létezik, akkor érthetõ, hogy átmegy a kulcslukon is.
Lezárja magát a gömbi térbe. Nem enged se ki, se be.
Olyan, mint egy szappanbuborék.
Lehet, hogy a hõmérséklete is más! Nekem van infra hõmérõm, és ha egy ilyen idemerészkedne, hát én elõbb lemérném vele, aztán meg a levélmérlegen a súlyát, súblerral az átmérõjét is, utána meg elkérném az igazolványát, és azután még jól fejbe is kólintanám. (Vagy õ engem)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2147
Na és mi vonzhatja õket az emberhez? Nélunk pont akkor változtatott irányt és több beszámolóban is azt olvastam, hogy követett gv embert. Ahogy írtam a számcsigép, a lámpa ill. a testem közelében lebegõ ilyen halvány (szerintem veszélytelennek mondható) gömbök bár halványabbak voltak, de nagyobbak és stabilabb lehetett az állapotuk, mert a kisebb bár erõsebb fényûekhez képest tovább voltak láthatóak. Ez is szimplán töltés miatt lehetett? (megjegyzem: A TV képernyõ helyett miért volt érdekesebb egy felnõtt ember?) Nem mindegy, mekkora a töltés? Lehet, van ami a gv-nek is sok(k)?😊😊
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#2146
Nem ott volt, de tetszik az ötlet.😊 A mocsarakban gázok miatti lidércfények is eszembe jutottak természetesen, de ezen a vonalon semmi, még a szennyvízvezeték is arréb van jópár méterrel, a régi betemetett emésztõ is. Ettõl lehet a talajból feltörõ gáz is, bár a lakásban is?
Tényleg jó lenne, ha elolvasnád a villámos topicban a leírást, bár lehetett volna részletesebb, azért igyekeztem. A benti és kintiek különbözõségére mi az ötleted?
Tényleg jó lenne, ha elolvasnád a villámos topicban a leírást, bár lehetett volna részletesebb, azért igyekeztem. A benti és kintiek különbözõségére mi az ötleted?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#2145
"A pillanatnyi sebesség pedig bármely pontban a végtelenül kicsiny
dt idõszakaszhoz tartozó dφ szögérték változással képzett dy=sin(dφ😉"
Itt a hatalmas tévedésed.
Emlékeztetlek megint, ahogy te is mondtad "A sebesség: Az idõegységre esõ elmozdulás."
Idõegységed már megvan (Δt). Akkor az elmozdulás? Nos Δy≠sin(Δt).
t0-ban sin(t0)-ben volt a test, t1-ben pedig sin(t+Δt), így Δy=sin(t+Δt)-sin(t). És hogy lásd megint, h mikor használjuk a "d"-t:
dt idõszakaszhoz tartozó dφ szögérték változással képzett dy=sin(dφ😉"
Itt a hatalmas tévedésed.
Emlékeztetlek megint, ahogy te is mondtad "A sebesség: Az idõegységre esõ elmozdulás."
Idõegységed már megvan (Δt). Akkor az elmozdulás? Nos Δy≠sin(Δt).
t0-ban sin(t0)-ben volt a test, t1-ben pedig sin(t+Δt), így Δy=sin(t+Δt)-sin(t). És hogy lásd megint, h mikor használjuk a "d"-t:
#2144
"Egy túrót! A kérdés az állandó szögsebességû szinuszosan változó mozgás deriváltja volt."
Látszik gyorsan felejtesz és még mindig pontatlanul fogalmazol. Állandó szögsebességû körmozgás egy tengelyre vetülõ kitérés-idõ fv-e szinuszosan változik (sin(t)). Te azt állítottad, h a sebessége (v(t)) is szinuszos és a gyorsulása koszinuszos.
Arra már rá sem mertem kérdezni, ezért nem is téma (miután még ezen alap dologokkal sem vagy tisztában), h hogyan egyezteted össze azon állításaidat, h "minden rezgõmozgást körmozgásból vezetünk le" és a rezgõmozgásnál igaz, h a kitérés szinuszos, a sebesség koszinuszos, a gyorsulás pedig -szinuszos.
Senkit nem érdekel, h ki hogyan derivál, mert már mindenki belátta, h te nem tudsz, ezért mutattam neked még 2 módszert, ahogyan láthatod a tévedésed (ignoráltad is õket, szar dolog a kogn. disszonancia...).
De mondok egy 4.-et is neked (h ezt is ignorálhasd):
Legyen a tengelyünk (amire a vetítést végezzük) függõleges. Ekkor a y=sin(t) -s leírás szerint a t=k*π (kϵZ - k egész szám FYI) esetekben 0-t ad eredményül, ahogyan a v(t)=sin(t) is 0-t ad. Vagyis a te elgondolásod alapján a sebesség, ami érintõirányú a körmozgásnál (remélem ezt még tudod) 0 értékû a 0 kitérésnél, vagyis a körmozgás azon pontjában nincsen sebessége sem a testnek. Ezért nem is mozdulhatna el y irányban, hacsak nem volna gyorsulás, ami pedig sugárirányú (remélem ezt is tudtad) vagyis ponthogy nem is növelné a sebességet olyan irányban, h az a kört követve haladjon.
Egyszerûen képzeld el, vagy próbáld ki, h vmit körpályán mozgatsz, rögtön látszik, h a sebesség tengelyre esõ vetülete azon pontokban nem lehet 0. (Bár tudom, h úgysem fogod kipróbálni mivel gyáva vagy hozzá, inkább hallgatásba merülsz)
"Te szerencsétlen bikfic, az út hossza és az út menti elmozdulás hossza azonos."
Út menti elmozdulás? Talán pálya menti elmozdulásra gondoltál? Tényleg leszokhatnál a fogalmak keverésérõl. Hogyan volna azonos a kettõ? Gondolkozz már néha egy kicsit és rajzolj is:
Az ábrán a Δs az út, Δr az elmozdulás. FYI: a vektorokat úgy jelölik, h a betûjüket aláhúzzák, vastagon szedik vagy föléjük kis nyilat rajzolnak.
""A sebesség: Az idõegységre esõ elmozdulás." vagy másként fogalmazva az idõegység alatt megtett út hossza."
"De bizony, a kettõ egy és ugyanaz."
Nem. Lsd. elõzõ ábra.
"Nos, ez is baromság. De annyira hülye vagy, hogy a sebesség fogalmát sem érted."
Ez is a tudatlanságodat bizonyítja. A sebesség csupán illúzió, elvont fogalom, amit mi alkottunk meg. Emiatt is volt problémás foglalkozni vele oly hosszú ideig (olvasnivaló: Zénón és társainak a paradoxonjai) Rendes matematikai definíció Newtonig nem is volt rá.
"A Δt-vel a büdös életben soha sem tartunk nullához. MERT a Δt egy valós, végesen nagy idõszakasz jele.
Ami a nullához tart azt "dt"-vel jelöljük.
Nem. Csupán akkor használjuk (Leibniz óta) ezen jelölést, ha már egybõl deriválást kívánunk jelölni vele. FYI: a deriválásban van egy limesz is és annak argumentumában Δ-kat és nem d-ket írogatunk.
"persze mivel, ez már meghaladná felfogóképességed" - Nem ez réges-régen meghaladta a felfogó képességedet."
Eddig bírtad?😊 Már külön reagálsz a sértegetésekre is. Már te is látod, h régen kifogytál az értelmes érvekbõl...
"Soha ne lépj túl annyival, hogy elfelejtsd és ekkora baromságokat írogass."
Már nem azért, de az ált. sulik tele vannak balfasz tanárokkal, akik azt adják le, amit nem értenek még õk maguk sem rendesen. De ez most nem téma.
"Na akkor még egyszer. FIGYELJ!
sebesség: v=s/t = ds/dt = sin(dφ😉/dt
gyorsulás: a=dv/dt= cos(φ😉
Magold be, vagy jegyezd meg, mit' bánom én, csak ne írogass tovább baromságokat!
Érted?"
Miért használsz továbbra is deriválás jelöléseket, amiket már bebizonyítottad, h nem értesz? Ráadásul úgy, h nem is helyesen használod.
Úgy néz ki, h ki is mondod a módszeredet a világ megismerését illetõen: "Magold be, vagy jegyezd meg".
Úgy látszik neked sikerült bemagolnod. De alátámasztanod már nem megy, sem pedig a felhozott érvekre, levezetésekre reagálnod. Tisztára, mint az ált. isk. tanárok többsége is. 😊 (csak nem az voltál?)
Látszik gyorsan felejtesz és még mindig pontatlanul fogalmazol. Állandó szögsebességû körmozgás egy tengelyre vetülõ kitérés-idõ fv-e szinuszosan változik (sin(t)). Te azt állítottad, h a sebessége (v(t)) is szinuszos és a gyorsulása koszinuszos.
Arra már rá sem mertem kérdezni, ezért nem is téma (miután még ezen alap dologokkal sem vagy tisztában), h hogyan egyezteted össze azon állításaidat, h "minden rezgõmozgást körmozgásból vezetünk le" és a rezgõmozgásnál igaz, h a kitérés szinuszos, a sebesség koszinuszos, a gyorsulás pedig -szinuszos.
Senkit nem érdekel, h ki hogyan derivál, mert már mindenki belátta, h te nem tudsz, ezért mutattam neked még 2 módszert, ahogyan láthatod a tévedésed (ignoráltad is õket, szar dolog a kogn. disszonancia...).
De mondok egy 4.-et is neked (h ezt is ignorálhasd):
Legyen a tengelyünk (amire a vetítést végezzük) függõleges. Ekkor a y=sin(t) -s leírás szerint a t=k*π (kϵZ - k egész szám FYI) esetekben 0-t ad eredményül, ahogyan a v(t)=sin(t) is 0-t ad. Vagyis a te elgondolásod alapján a sebesség, ami érintõirányú a körmozgásnál (remélem ezt még tudod) 0 értékû a 0 kitérésnél, vagyis a körmozgás azon pontjában nincsen sebessége sem a testnek. Ezért nem is mozdulhatna el y irányban, hacsak nem volna gyorsulás, ami pedig sugárirányú (remélem ezt is tudtad) vagyis ponthogy nem is növelné a sebességet olyan irányban, h az a kört követve haladjon.
Egyszerûen képzeld el, vagy próbáld ki, h vmit körpályán mozgatsz, rögtön látszik, h a sebesség tengelyre esõ vetülete azon pontokban nem lehet 0. (Bár tudom, h úgysem fogod kipróbálni mivel gyáva vagy hozzá, inkább hallgatásba merülsz)
"Te szerencsétlen bikfic, az út hossza és az út menti elmozdulás hossza azonos."
Út menti elmozdulás? Talán pálya menti elmozdulásra gondoltál? Tényleg leszokhatnál a fogalmak keverésérõl. Hogyan volna azonos a kettõ? Gondolkozz már néha egy kicsit és rajzolj is:
Az ábrán a Δs az út, Δr az elmozdulás. FYI: a vektorokat úgy jelölik, h a betûjüket aláhúzzák, vastagon szedik vagy föléjük kis nyilat rajzolnak.
""A sebesség: Az idõegységre esõ elmozdulás." vagy másként fogalmazva az idõegység alatt megtett út hossza."
"De bizony, a kettõ egy és ugyanaz."
Nem. Lsd. elõzõ ábra.
"Nos, ez is baromság. De annyira hülye vagy, hogy a sebesség fogalmát sem érted."
Ez is a tudatlanságodat bizonyítja. A sebesség csupán illúzió, elvont fogalom, amit mi alkottunk meg. Emiatt is volt problémás foglalkozni vele oly hosszú ideig (olvasnivaló: Zénón és társainak a paradoxonjai) Rendes matematikai definíció Newtonig nem is volt rá.
"A Δt-vel a büdös életben soha sem tartunk nullához. MERT a Δt egy valós, végesen nagy idõszakasz jele.
Ami a nullához tart azt "dt"-vel jelöljük.
Nem. Csupán akkor használjuk (Leibniz óta) ezen jelölést, ha már egybõl deriválást kívánunk jelölni vele. FYI: a deriválásban van egy limesz is és annak argumentumában Δ-kat és nem d-ket írogatunk.
"persze mivel, ez már meghaladná felfogóképességed" - Nem ez réges-régen meghaladta a felfogó képességedet."
Eddig bírtad?😊 Már külön reagálsz a sértegetésekre is. Már te is látod, h régen kifogytál az értelmes érvekbõl...
"Soha ne lépj túl annyival, hogy elfelejtsd és ekkora baromságokat írogass."
Már nem azért, de az ált. sulik tele vannak balfasz tanárokkal, akik azt adják le, amit nem értenek még õk maguk sem rendesen. De ez most nem téma.
"Na akkor még egyszer. FIGYELJ!
sebesség: v=s/t = ds/dt = sin(dφ😉/dt
gyorsulás: a=dv/dt= cos(φ😉
Magold be, vagy jegyezd meg, mit' bánom én, csak ne írogass tovább baromságokat!
Érted?"
Miért használsz továbbra is deriválás jelöléseket, amiket már bebizonyítottad, h nem értesz? Ráadásul úgy, h nem is helyesen használod.
Úgy néz ki, h ki is mondod a módszeredet a világ megismerését illetõen: "Magold be, vagy jegyezd meg".
Úgy látszik neked sikerült bemagolnod. De alátámasztanod már nem megy, sem pedig a felhozott érvekre, levezetésekre reagálnod. Tisztára, mint az ált. isk. tanárok többsége is. 😊 (csak nem az voltál?)
#2143
Persze lehet hogy nem ennyi. Dehát én mindig érthetõ magyarázatra hajtok.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2142
Nos, megebédeltem, ami ösztönzõleg hat.
Szakmailag van tudomásom arról, hogy betemetett hulladék tárolók felett mindenféle, köztük éghetõ gázok is keletkeznek. Gázmotoros blokkfûtõerõmûvek mûködnek, amelye drenage rendszeren gyûjtik a gázt.
Ahol olyan nincs, ott vagy a hulladék rohad, vagy a gázcsõ reped, és ereget gázokat, amikor kedve van.
Viharfelhõ alatt azonban nemcsak a talaj, de ezek a gázok is feltöltõdhetnek. Ha pedig nem úgy, mint kivül, akkor létrejöhet valamilyen erõ, ami összetartja, nem emgedi õket keveredni. Sûrûségük a levegõhöz hasonló, ezért a szellõ viszi õket, de nem ahová akarja! Mert a töltés miatt szivesebben haladnak felületek mentén, oda, ahol ellentétes töltés van.
Ha lefekvés elõtt babaszappannal hajat (én lassan csak fejet) mos valaki, törülközõvel fényesre dörzsöli, szarufésüvel (ha van neki...), mellirozza, és kész az anód, vagy a katód.
Ennyi.
Na már most, az a kérdésem, hogy ahol ez megjelenik az udvarotokban, ott nem volt szemétlerakat, vagy budigödör, vagy nem oda szokta elásni a blöki a majonézes lecsós marhaszeletet? Csak egyszer ettem tejfölös töltöttkáposztat- a rendõr véletlenül (?) leállított, megszondáztatott, és egy korty ital nélkül bezõldült a fúvóka...
Ha kutató lennék, minden helyszínen, ahol gömbvillám volt, kétszáz évre visszamenõleg kibányásznám a budigödröket, és erõmûvet telepítenék rajtuk!
De ezeknek a mai kutatóknak büdös az ilyen munka. Így a gömbvillám természetének feltárására még a finnyanélküli robotokig várni kell!
Szakmailag van tudomásom arról, hogy betemetett hulladék tárolók felett mindenféle, köztük éghetõ gázok is keletkeznek. Gázmotoros blokkfûtõerõmûvek mûködnek, amelye drenage rendszeren gyûjtik a gázt.
Ahol olyan nincs, ott vagy a hulladék rohad, vagy a gázcsõ reped, és ereget gázokat, amikor kedve van.
Viharfelhõ alatt azonban nemcsak a talaj, de ezek a gázok is feltöltõdhetnek. Ha pedig nem úgy, mint kivül, akkor létrejöhet valamilyen erõ, ami összetartja, nem emgedi õket keveredni. Sûrûségük a levegõhöz hasonló, ezért a szellõ viszi õket, de nem ahová akarja! Mert a töltés miatt szivesebben haladnak felületek mentén, oda, ahol ellentétes töltés van.
Ha lefekvés elõtt babaszappannal hajat (én lassan csak fejet) mos valaki, törülközõvel fényesre dörzsöli, szarufésüvel (ha van neki...), mellirozza, és kész az anód, vagy a katód.
Ennyi.
Na már most, az a kérdésem, hogy ahol ez megjelenik az udvarotokban, ott nem volt szemétlerakat, vagy budigödör, vagy nem oda szokta elásni a blöki a majonézes lecsós marhaszeletet? Csak egyszer ettem tejfölös töltöttkáposztat- a rendõr véletlenül (?) leállított, megszondáztatott, és egy korty ital nélkül bezõldült a fúvóka...
Ha kutató lennék, minden helyszínen, ahol gömbvillám volt, kétszáz évre visszamenõleg kibányásznám a budigödröket, és erõmûvet telepítenék rajtuk!
De ezeknek a mai kutatóknak büdös az ilyen munka. Így a gömbvillám természetének feltárására még a finnyanélküli robotokig várni kell!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
#2141
menthetetlen vagy, látszik bele sem néztél a házi feladatba, amit adtam neked, sebesség definíciója nem megy, deriválás nem megy, mi lesz így veled, albertus? én a helyedben gyorsan kitörölném az adatlapodon a 60-65 közötti életkort, és helyette 10-15-öt írnék, így talán még menthetõ a dolog. belinkelem még egyszer, hátha sikerül megértened.
Sebesség
Derivált
végülis elég ha csak ezt a kettõt megtanulod, onnan már menni fog, sok sikert. majd akkor jelentkezz, ha ezeket már érted.
Sebesség
Derivált
végülis elég ha csak ezt a kettõt megtanulod, onnan már menni fog, sok sikert. majd akkor jelentkezz, ha ezeket már érted.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#2140
Nos rendben, nézzük úgy, hogy t=φ
Akkor a szinusz függvény t idõpontban y=sin(t) nagyságú y értéket ad.
Azaz t=t1-t0 idõszakaszhoz tartozó teljes kitérülés y nagyságú.
Tehát a kitérülés átlag sebessége t0 -> t1 intervallumban
v=y/t=sin(t)/t
A pillanatnyi sebesség pedig bármely pontban a végtelenül kicsiny
dt idõszakaszhoz tartozó dφ szögérték változással képzett dy=sin(dφ😉
ami egy távolság érték.
Így a dy távolság és a dt idõszakasz hányadosa az elmozdulás idõegységre esõ átlaga, azaz az elmozdulás idõ szerinti deriváltja:
v=dy/dt azaz a forrással: v=dy/dt=sin(dφ😉/dt
ami ugyan nagyon hasonlít a sin(dφ/dt) alakra, de nem azonos vele.
Egyébként könnyen belátható a szinusz függvény valamely pontjához illesztett érintõ iránytangensén, az adott ponthoz tartozó függvény érték változás azaz a gyorsulásának a nagysága.
Akkor a szinusz függvény t idõpontban y=sin(t) nagyságú y értéket ad.
Azaz t=t1-t0 idõszakaszhoz tartozó teljes kitérülés y nagyságú.
Tehát a kitérülés átlag sebessége t0 -> t1 intervallumban
v=y/t=sin(t)/t
A pillanatnyi sebesség pedig bármely pontban a végtelenül kicsiny
dt idõszakaszhoz tartozó dφ szögérték változással képzett dy=sin(dφ😉
ami egy távolság érték.
Így a dy távolság és a dt idõszakasz hányadosa az elmozdulás idõegységre esõ átlaga, azaz az elmozdulás idõ szerinti deriváltja:
v=dy/dt azaz a forrással: v=dy/dt=sin(dφ😉/dt
ami ugyan nagyon hasonlít a sin(dφ/dt) alakra, de nem azonos vele.
Egyébként könnyen belátható a szinusz függvény valamely pontjához illesztett érintõ iránytangensén, az adott ponthoz tartozó függvény érték változás azaz a gyorsulásának a nagysága.
#2139
Lehet, hogy a sok belsõ csomópont miatt elég egyenlet van. A csuklókban lehet koncentrált nyomaték, mint reakció erõ / nyomaték? Ha nem, akkor az segíthet. Ugyanis akkor azokra fel lehet (?) írni, hogy az összes erõ nyomatéka rá az 0. Ez + 3 (2?) egyenlet. Így már az 5 szabadságfokhoz van elég egyenlet.
A bibi az, hogy a II.-es rúd melletti csuklón van M....
A bibi az, hogy a II.-es rúd melletti csuklón van M....
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#2138
Mármint statikád sem volt? Nekem ez anno úgy volt, hogy a 2. féléves szilárdságtan 11-12. hetében vett anyag volt asszem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#2137
Ha belátod hogy:
"sebesség: v=s/t = ds/dt = sin(dφ😉/dt"
és hogy
"Természetesen derivált: v=ds/dt=sin(dφ😉/dt"
ill.
"A sin fgv. deriváltja pedig cos.",
akkor a sebesség cos,nem pedig a gyorsulás.
"sebesség: v=s/t = ds/dt = sin(dφ😉/dt"
és hogy
"Természetesen derivált: v=ds/dt=sin(dφ😉/dt"
ill.
"A sin fgv. deriváltja pedig cos.",
akkor a sebesség cos,nem pedig a gyorsulás.