3993
Fizika 2006
-
uwu 80 #2666 Tudtam én hogy nem is vagy mérnök.
A kérdés az volt meg éri-e levenni a lángot főzés közben.
Egy mérnök erre azt mondja, hogy igen megéri, és nem kezd el handabandázni.
És ha megkérdik tőle miért éri meg; azt mondja hogy azért, mert a nagy lángon nem lehet gyorsabban főzni, az eltérés minimális, csak laborban kimutatható. A gyorsabb főzéshez más eszköz kell, pl. kukta.
Csak egy igazi seggfej kezd el ilyen műsort nyomatni amit te levágtál itt. -
forrai #2665 Ismétlem: lemérjem, vagy ne? Jó a kisérleti séma, vagy nem?
Belül a folyadék forrásban lehet, a magjában is, csak nem láthatóan.
Ha a vízbe teszek egy jó abszorpciós, szigetelő tárgyat, akkor azon infrával mérhetők talán a hőkülönbségek.
Egyáltalán nem lehetek biztos, de más magyarázatom, mint a túlhőmérséklet jelenleg nincs.
Vállaljam a konyhai kockázatot, vagy ne? -
pet0330 #2664 Azzal egyetértek hogy nagy lángon kicsit lehet hogy nagyobb a hőmérséklete (szerintem ez elhanyagolható, ha nem valami orbitálisan nagy edényben csinálod, hogy elég nagy hőmérsékletkülönbség alakulhasson ki a folyadék részei között), de a nyomás növekedése miatti forráspontnövekedés sokkal nagyobb mértékű. szerintem. -
forrai #2663 Szóval az a véleményem, hogy a folyadék hőmérséklete átlagosan nagyobb, mint az atmoszférikus nyomáshoz tartozó, és függ a gázlángtól. -
forrai #2662 Úgy kéne legyen, ahogy írod.
De nem úgy van. Épp a kukta fedél levétele is az egyik bizonyíték.
Az is ismert, hogy az edény fala, és a folyadék magja között meghatározott hőmérsékletkülönbség van.
Ugyanígy a folyadék magja, és a felszíne között.
Az atmoszférikus nyomás-hőmérséklet egyenlőség csak fikció. A hőmérséklet a nagyobb.
A tapasztalat meg az, hogy nagyobb hőmérsékleten az étel gyorsabban fő meg.
Az pedig tény, hogy nagy lángon több hő megy át.
Amúgy kutató voltam, kalorikus méréseket végeztem, amíg a kutatóhely meg nem szűnt)
És ha leméred, akkor a vízhőmérséklet is nagyobb, még fedő nélkül is.
Különben van infra hőmérőm, megpróbálhatom lemérni...
Egy fazékba vizetforralok, beleteszek egy sötét tömeget (a csillagászok mindenütt keresik, nekem meg van a spejzba), és mérem annak a felületi hőmérsékletét, mert az infrával (lasere is van) az is lehetséges.
Érdekel?
Mert ha nem érdekel, nem vállalom egy esetleges cseréptörés kockázatát! (A fejemen...) -
pet0330 #2661 Szia! Bocsáss meg nemolvastam végig az előzőket csak a kérdést, mivel nincs időm. Szerintem ha a víz forrásban van akkor mindegy hogy mekkora lángon főződ,mivel ígyis úgyis 100fokos, tehát nagyobb lángon csak több vizet forralsz el. Ha gyorsabban akarnád a tésztát főzni (énse tudom h pont mi történik, tegyük fel hogy a hőmérséklethez és az időhöz van köze) akkor készíthetnéd pl. kuktában, annak az a lényege, hogy a teteje zárt, és így a gőz nem tud eltávozi--> megnő a nyomás--> megnő a víz forráspontja, és ebben az esetben pl lehet a vized 110 fokos és vele együtt a tészta is, ekkor gyorsabban fő meg. -
uwu 80 #2660 Attól függ mennyire bonyolult a kérdés, hogy miket hanyagolunk el.
A nyomás változása, a vízben oldott anyagok, és még rengeteg tényező kis mértékben, de befolyásolja a folyamatot.
Gyakorlati szempontból felesleges nagy lángon tésztát főzni, csak több gőz lesz belőle, a tészta nem fő meg észrevehetően gyorsabban. -
forrai #2659 De akkor miért nem tudom újra levenni a fedőt? Mert belül újra nagyobb a nyomás, mint a légköri!
Tehát kezdetben nagyobb volt, később atmoszférikus, majd újra nagyobb.
Csak a hőtárolásra gondolhatok.
De akkor miért nyugodott meg a vízfelszin, amikor levettem?
Persze közben párologhatott is, csak nem olyan intenzíven?
Végül is van valami magyarázat, de maga a jelenség így nekem furcsa.
-
yooyoo #2658 Amikor lefeded akkor épp légköri nyomás/a légkörihez közelebbi van van a víz felett,mert levetted a fedőt és elkezdett kiegyenlítődni. -
forrai #2657 yooyoo.
Tudom, lehet veled normálisan beszélni is. Tegyük azt.
De nem értem, hogyha újra lefedem, miért alakulna ki légköri nyomás? Hiszen azonnal újra elmozdíthatalanul lezáródik, és újból ki kellene engednem a gőzt, arra meg már nincs időm. -
yooyoo #2656 Újra légköri nyomás alakul ki és újra el kezd forrni. Úgyanaz történik mint amikor elkezded csak picit gyorsabban. -
yooyoo #2655 Tészta esetében ezt tényleg meg lehet csinálni,mert szerecsére nem ég oda. Főzésnél nem csak fizikai változás megy végbe az ételben, gondolom egy bizonyos hőmérséklet körül fix sebességgel. Azután már sok lesz és odaég. -
forrai #2654 Egyet bizonyosan olvastam: a kuktában gyorsabban fő az étel, mert nagyobb a hőmérséklet benne. Kukta nélkül, nagy lángon is végül ugyanaz történik, csak kisebb túlhőmérséklettel, és sokkal nagyobb energiafogyasztással.
Ezért ajánlatos a fedő, vagy a kukta használata ilyen esetben. -
forrai #2653 Ha már ez elhangzott, én is feltennék hasonló kérdéseket, amire nem vagyok bizonyos a válaszomban.
1. Vegyük a kuktát.
Ha elkészült a leves, és illegális kostólót hajtok végre rajta, akkor előbb leengedem a gőzt, végrehajtom a bűntényt, és gyorsan visszazárom a fedőt.
Mikor levettem, felforrt a víz, atmoszférikus nyomás alakult ki, és megnyugszik a felület, így a kostoló művelet csak kevés fizikai veszéllyel jár.
De miért van az, hogy amint visszateszem a fedőt, megint felforr, és nyomás alá kerül?
Talán a zsírpacnik, amik úsznak rajta, tartják jobban vissza a gőzt, mint a fedő?
Ez nem lehet, mert nálunk sajna azok eltávolításra kerülnek.
2. Üszó ember.
Egy úszó ember a 20 fokos vízben az elmélet szerint egy óra alatt legalább ~16 kW-ot kell leadjon, ami a napi hőfogyasztásának 5 -szőröse.
Q=2x(36-20)*400
(Aki szőrös, az kevesebbet?)
Akkor mégis, hogy maradhatnak életbe a Balaton úszók?
Oké, van zyírrétegük, ami részlegesen melegen tartja őket.
De sehogy se jön úgy össze, ahogyanegy épület falán a hőmérséklet profil. -
forrai #2652 Nagyon tetszik a kérdésed, és jól vezetted le, hogy mi történik.
A kérdést azért pontosítanám: az e a kérdés, hogy mi változik, ha nagyobb a láng?
(Mert az, hogy miért fő meg a tészta, külón beszélgetést érdemel, amire kivácsi lennék én is.).
Amit a kérdésedhez hozzátehetek, az a következő.
A hőcserének a gáz, és az étel között több tényezője van.
- Egyik a gázláng és az edény közötti hőátadás, konvektív, és sugárzásos.
- Másik az edény falán keresztül, ami ha az edény fém, eléggé intenzív. Megemlíthető még az edény hőtároló képessége is, de az nem jelentős.
- Harmadik az edény és a leves között, ez fal-folyadék közötti, eléggé intenzív. Ráadásul lokálisan buborékos forrás is történik (nem hártyás, az csak egy kritikus hőáram után, és azért hátrányos, mert a felület túlhevülhet).
- Negyedik magában a vízben, abban szerepet játszik a konvektív keveredés, és a hőtárolása, de azért eléggé intenzív.
- Ötödik a víz és a tészta között, (ezt is viszonylag intenzívnek vélem.)
- Hatodik magában a tésztában, és a húsban. (Ezt nem ismerem, pedig fontos lehet).
- Hetedik az edény fala és a levegő, a környezet között. Ennek egy része közepes intenzitású amit az edény és a vízfelület lesugároz. Ez függ az edény felületétől, a vízmélységtől is. A másik része pedig, a párolgás, ami nagyon intenzív, de függ a vízfelülettől is (pl ha zsíros..)
Amint látható, elég bonyolult ez a folyamat, ahhoz képest, hogy mi csak megesszük.
Látható tehát, hogy a folyamat vélhetően kritikus pontja a gáz, és az edény fala közti hőátadás, ami két dolog függvénye:
- Konvekciós
- Sugárzó.
Kis és nagyláng között ezek szerepe változékony.
A konvekció a gáz sebességétől, és a hőmérsékletétől függ. Nyilván, ha nagy láng van, kevésbé hűl le, így magasabb a hőmérséklete, emellett a sebessége is.
Vannak kritériális egyenletek, amelyekkel ekkor a konvekciós hőátadási tényező megbecsülhető. (Többnyire lineárisnál kisebb mértékben, és hatványon nő).
A sugárzÁs nagyon érdekes, mert az a gáz hőmérsékletén kívül az összetételétől (háromatomos gázok), kiterjedédésétől, és az edény minőségétől is függ.
Egy új aluminium edény esetleg erősen rontja ezt, szemben egy öntöttvassal. Azonban én utánam, a ráégett kifutott tejréteg már erősen javítaná.
Így nagylángon végül megnövekszik az átadott hő, ettől pedig a folyadék átlaghőmérséklete is, bár csak kis mértékben (főképpen fedő alatt). Amitől megnövekszik a tésztában a hő terjedési, és a víz diffúzió sebessége is, vagyis feltételezhető, hogy előbb megfő.
Ugyanakkor több víz párolog el, és hő sugárzódik le.
Végül, ahogyan a gépkocsiban, nagy sebességnél hamarabb érsz, de több benzin is fogy.
Lehet hogy nem erre gondoltál, és nekem is egy konkrét példához két nap keresgélés és számítás, meg fél deci kéne.
-
zorovpeter #2651 Szervusztok, lehet rossz helyen kopogtatok, őszintén szólva én egy fizikával foglalkozó topicot kerestem de nem tudom a címben mi az a 2006.
A történet a következő:
Megtörtént a mai nap folyamán, hogy főztünk és mikor a tésztát készítettük nagy láng ment a forró (víz+tészta) dolgon, erre levettem a lángot kicsire. És erről a folyamatról lenne kérdésem.
Én középiskolában tanultam csak fizikát, mondhatjuk, hogy a tudásom igen szegényes, de a dolgot így képzeltem el:
Forralom a vizet és így folyamatosan hőt közlök, a víz felmelegszik. Eléri a víz a forráspontját (100 c°)- felforr.
Bedobom a tésztát- a víz hőmérséklete lemegy (100 c° alá)- nem forr.
Alatta még mindig ott a láng- lassan a víz újra forrásnak indul- a víz 100C°-os egészen addig amíg látszik, hogy forr. Ekkor lesz a tészta hőmérséklete olyan amin mi készre főzzük.
Ezen a ponton lejjebb vehetjük a lángot. A láng az edény és a víz is mind-mind ad le hőt a levegőbe, ezért a kis lángra még szükség van. De ha a tészta ennél hidegebb lenne, akkor a víz nem forrna fel, látnánk ha nem forr a víz és ez azért lenne mert átadja a hőt a hideg tésztának.
Ha ennél melegebb lenne a tészta akkor a víz gyorsabban forrna el és a tészta (mivel melegebb) hamarabb készülne el? Vagy nem készülne el hamarabb, mert a többi hő csak annyit tenne, hogy több vizet párologtatna el. Ezen a ponton nagyon bizonytalan vagyok, mi változik a tésztában egyáltalán, hogy "kész" lesz?
Azt pedig végig gondoltam csak, hogy a láng (de szerintem bármely tűzhely, de egy gyertya lángjánál is) nagyobb mint 100 C°.
Szóval, ha spórolunk a gázzal akkor megéri levenni a lángot. De ha időre készítjük a tésztát, mondjuk egy vendéglőbe, akkor mindig nagy lángon dolgoznak?
A kérdésem még az lenne, hogy hol tévedhettem/tévedtem?
Próbáltam google-ozni, de nem jártam szerencsével. És tudom, hogy senkinek nem dolga itt, hogy tanítson, de ha valaki tudja a válaszokat annak megköszönöm ha leírja!
Hello -
forrai #2650 Nem tehettek róla, hogy ilyen tudati vakságotok van, de én azt nem tolerálom.
Leveszem a kezem rólatok, mostantól csak a fizika tanárotokhoz fordulhattok, ő megértőbb lesz.
ImmoVablet az uwu-ra hagyom, ő majd elmond mindent neki, amit nem tud.
Azonban figyelmeztetem az uwu-t is, hogy a kéznyújtásnak (amit a középkorban), és a kézfogónak (amit még ma is alkalmaznak, mint büntetéseket), lehetnek árnyoldalai- legyen óvatos! -
#2649
-
forrai #2648 Ha diletáns, hát akkor az.
Nem jönnél inkább az én topikomba engem szapulni?
Ott végre elsírhatnám magam...hüpp, hüpp, hüpp-hühüpp.... -
uwu hun #2647 Számtalanszor soroltam a tárgyi tévedéseidet. A vonzóerő számításával, az árapállyal, és a keringő mozgás mechanikájával kapcsolatban is.
Mi változna ha leírnám megint?
Az hogy nem veszed figyelembe, és tovább fröcsögöd a tömény ostobaságot, mit sem törődve a cáfolatokkal, azzal nem lehet mit kezdeni.
Olyan vagy mint egy kisgyerek aki nem akarja abbahagyni a játékát, csak mellette nagyon nagy az arcod a semmire. És a tárgyi tévedéseidet újabb tárgyi tévedésekkel igyekszel eltüntetni, mondván hogy a fizika rossz.
Mondjuk ennek hangoztatásával is csak nyilvánvalóbbá teszed, hogy dilettáns vagy. -
forrai #2646 uwu-
Ha megkapom legalább az egyiket, nagy bulit csapunk. Tízből meg egyet majd visszautasítok, mert az olyan nagyos...
Neked meg veszek egy csomag ZI-ZI-t (az nagy érték most, azt se tudom, van e?),
mert nagyon hozzásegítettél. -
uwu hun #2645 Semmit se jelent, csak kell egy ürügy amiért saját magának odaítélheti a Nobel-díjat. Gyakorlatilag halandzsa, ahogy az összes írása. Én már próbáltam rávilágítani ezekre az ordas nagy faszságokra, de a valóság őt nem érdekli. Szeret írni, tudósost játszik és közben okosnak képzeli magát. -
forrai #2644 Szívesen leírom, ha érdekel valóban, de a Fizika-csillagászat topikban. Gyere oda. -
pet0330 #2643 "A TEHETETLENSÉG A TEST VONZÁSA ÖNMAGÁRA, MEGVÁLTOZOTT MOZGÁSÁLLAPOTÁBAN, A GRAVITÁCIÓ VÉGES TERJEDÉSI SEBESSÉGE MIATT" ??????
Ez miez? :) Kb. egyáltalán nem értem,ez mit akar jelnteni? -
forrai #2642 Lehet végtelen az r=0 helyen. -
forrai #2641 Merőleges vektorok vektorszorzata hogyan lehetne nulla, ha egyikük se nulla?
A szokásos felírás viszont lehet nulla az r=0 helyen.
Abban igazad van, az indexek (1,2,3) itt lemaradtak.
Majd pótlom.
Azért csináltam egy saját topikot. -
yooyoo #2640 Vektoriális volt-e vagy sem most már értelmetlen mert 0-val osztasz. -
forrai #2639 Sajnos, a fizikának nincs fogalma a tehetetlenségről, azért méri örökké elkeseredetten.
Az már tetszik, hogy beleolvastál, hiszen eddig azt gondoltam, csak írni tudsz.
Az értékelésed is arról a képletről tökéletes, megegyezik az enyémmel.
Pont azért vezettem be már a következő lépésben (25 képlet) az r/r=1 vektorhányaddal a bővítést, amitől a nevező skalárrá változott, és a számlálóban jelent meg az r helyvektor, mint szorzó.
AG=G*m*r/(r x r*r)
Itt mindegyik r vektor, egymásra merőleges, az indexelést pótolnom kell.
Ez teszi a képletet vektoriálissá. És bizonyítja, hogy bármely más felírás félrevezető.
Viszont hogy te a következő képletet már nem vetted figyelembe, az azt jelenti, hogy vagy nem olvastad már, vagy letagadod. Ami egyértelműen bizonyítaná, hogy nem becsületes, mint az uwu, hanem rosszindulatú, csúsztató troll vagy!
A jövőben ennek megfelelően viszonyulnék hozzád. De akkor sem haragszom, mert legalább félig beleolvastál. Sőt köszönöm is.
Olvasd csak tovább, képezd magad, még megváltozhatsz.
Nem fogok válaszolni a hozzászólásaidra a továbbiakban. -
yooyoo #2638 Esetleg azt szólom hozzá hogy klinikai eset vagy, olyan ember aki a saját baromságaira élvez el. Teljesen elkeserít hogy már az összes fizikához közeli topicban a te marhaságaidat kell olvasni. ha csak szimplán hülye lennél a fizikához meg a matekhoz azt mondanám pár hozzáértő, majd helyre teszi az eltévedt elméd.
Valahol az agyad rejtett zugában sejted,hogy nem a világ hülye és neked nincs igazad, de ez a kisebb aszteroida méretű egód nem tudja elfogadni, ezért azonnal elkezded sértegetni az embert,marhaságokon pattogni(lásd terjed vagy halad).A szálkát kiszúrod a másik szeméből, de a villanypóznát már nem veszed észre a sajátodban.
Abba bele se merek gondolni hogyan kaphat egy ember mérnöki diplomát úgy, hogy fogalma sincs alapvető matematikai,és fizikai fogalmakról(tehetetlenség,pont,stb.)
Minden ellenérzésemet félretéve újra nekiültem elolvasni "A Vákuum, a Fény, és a többiek" című hitvallásodat(direkt hitvallást mondok,mert nélkülöz mindenféle tudományos alapot,ráadásul több a filozófikus maszlag benne, mint a fizika),hátha találok benne valami értelmet. Rögtön az engem érdeklő részhez,a gravitációhoz gurultam,és a 24. képletnél világossá vált számomra minden.
"„r” sugarat helyvektorként fogva fel, a nevezőben annak vektoriális szorzatát képezzük.
AG=G*m/(r x r)"
Pont annyi értelmes egy szavad is, mint a fenti egyenlet.Semennyire. -
forrai #2637 Jáj: Kétszeresen megkérdőjeleztek! Most mi lesz velem? Még kinőnek a tejfogaim!
Esetleg mit szólsz ahhoz, hogy a Fermat sejtést én oldottam meg, és nem az a legény, na hogyan is hívják? Persze Ő is megoldott valamit, de az egész más, köze sincs a Fermat sejtéshez.
Vagy hogy eljárást adok a páros hatványú akárhányad fokú valós gyökű egyenletek megoldására, meghatározott hibával, közelítés nélkül? A PASCAL háromszög átírása, hát az nagyon jópofa! Láttad, az együtthatók szinte lóugrásként képződnek benne!
Egész oda voltam, mikor láttam!
Ne mondd tehát, hogy minden ismert, amiről írok, egyébként is más a megközelítése, mint pl. a Newton- Girard egyenleteknek.
És hát a következményei...Pl. a számvektor algebra...hát az nagyon tetszik.
Most is, hogy írsz erről, elönt a meghatottság...Még valamit kritizálj, olyan jó rájuk gondolnom!
De ne bosszankodj, hogy én nem bosszankodom miattad...mert a túlzott önelégültség se tesz jót nekem.
-
forrai #2636 Látod. Te megkérdőjelezed az állításom. Én meg ezt szívélyesen fogadom, csak jelzem: nincs igazad, egyébként is nem indoklod.
Úgy hogy minden oké. -
yooyoo #2635 Beleolvasva a honlapodba nem csak a fizikai de a matematikai alaptudásodat is teljesen megkérdőjelezem. -
#2634
de, megkérdőjelezem, sőt állítom, hogy az univerzum tágulássának semmi köze az árapályjelenségekhez. -
forrai #2633 Imádtok mellébeszelni egymással. Abban jók vagytok. A probléma az, hogy meg se kérdőjeleztek semmit. Mert arra mindig reagálok.
Jelenleg is tervezek. Végzettség nélkül nem tehetném. Sőt- két diplomám van, az egyik szakdiploma.
Rólatok én nagyon is eltudom képzelni, hogy képzettek, sőt túlképzettek vagytok.
Met az is lehet baj. Hogy nagyon is hozzáértetek valamihez, ami nem jó.
-
yooyoo #2632 Ha meg megkérdőjelezzük a világmegváltó elméletét,rögtön sarokba szorulva beszólogat, hogy mi mekkora hozzá nem értő sötétek vagyunk. -
#2631
nyilvanvalo, hogy ez nem jart egyetemre. legalabbis nem olyanra, ahol term.-tudomanyos kepzettseget biztositanak. az ilyen onjelolt "tudosok " motivacioja altalaban pontosan a hozza nem ertesukbol fakad. tisztan latszik ez itt is. forrainak fogalma sincs mi fan terem a kozmologia meg az egi mechanika, valahol hallott vagy olvasott valamit, a kettot osszekombinalja, hozzarak vmit sajat teveszmeibol aztan kijelenti, h megerdemelene 10 nobel dijat. szanalom. :D
-
forrai #2630 yooyoo- közöd nincs hozzá!
Menj a topikomba, és szólj a tárgyhoz.
Akkor beszélgethetünk. -
forrai #2629 Meg ökölbe is szorította a kezét...Valaki a forumában irta, hogy érti a trükköt...
Ahhoz meg én nem értek. A fizikai részen persze gondolkodhatok.
Kérdés, mi és hogyan töltődött fel? Nem mindegy akkor a ruházata, a levegő nedvességtartalma, stb. sem.
Mert a műanyag könnyen feltöltődik,és lehet, hogy gyapjú gatyája volt? Gyanusan feszült! Lehet, hogy a hajszárítón a múanyagszalag szerepe pont az volt? A meleg levegő relatív nedvesség tartalma ugyanis sokkal kisebb, lehet hogy az elősegíti a szalag feltöltődését?
A búra üveg, vagy műanyag volt? Az látszódott, hogy a szalag szinte bekúszik a búra alá, rásimul, ami nem feltétlenül úgy kell legyen pusztán a légáramlattól.
Sajna, nincs időm, hogy megnézzem mégegyszer.
Mindenesetre kis morfondírozással lehet jó fizikai kísérleteket kigondolni.
Találtam pl. egy Öveges prof könyvet (1952-es kiadás!), roppant aranyos, szórakoztatö kísérletekkel.
Idézek csak egyet:
"A petyhüdt hólyag feszes lesz, ha melegítjük benne a levegőt..."
Óva intem qeutol-t, hogy közeli, és hathatós segítség nélkül ezt a kísérletet megismételje, mert feltételezem, hogy összekeverné a legfontosabb dolgokat!
-
patiang #2628 Mondta is, és mutatta is, hogy mágnes.
A video szerint, ahogy ki-be csukta a tenyerét úgy forgott a papírlap.
-
yooyoo #2627 Hova jártál egyetemre?