3993
Fizika 2006
-
uwu200 #2867 Köszike, és átrendeznéd nekem? XD -
commissioner #2866 Circular segment
Az Area képletet theta-ra rendezed, úgy meglesz a kp-i szög, abból meg kiszámolhatod a height-et. -
uwu200 #2865 Egy nagyon egyszerű feladat fogott ki rajtam. Biztos ki fogtok nevetni, de nekem ez nem megy:
Ha adott egy kör az átmérőjével, és adott egy szeletének a területe, hogyan számolom ki a szelet magasságát, vagy a hozzá tartozó központi szöget?
(szelet magasságán a határoló egyenes, és a hozzá tartozó ív felezőpontjának távolságát értem) -
polarka #2864 No, erre meg az a válasz (ami bennem is felmerült), h ilyenkor mivel a hamiltoni mechanikában ez 4D-s fázisteret alkot, ahol mind a kan. impulzusok és koordináták független változók, így itt értelmetlen a p=... összefüggésbe belederiválni. csupán pφ-nk a változónk, annak meg r szerinti derije 0. -
uwu200 #2863 Még annyit hogy a próbaterhet természetesen a tömegpontban kell működtetni, és itt kell mérni az elmozdulást is.
Ebből a kettőből kijön a helyzeti energia kitérített állapotban, ami egyenlő a maximális mozgási energiával. Ezután kijön a sebessége a nullponton való áthaladásra, ebből kell visszaszámolni a periódusidőt, aminek a reciproka a sajátfrekvencia. -
uwu200 #2862 Keretszerkezet modellt is lehet használni. Az egyszerű konzol már nagy eltérés lehet valóságtól. És egyetlen tömegponttal is lehet ezt modellezni.
Meg kell nézni, hogy a tömegpont helyén működtetett próbateher mekkora elmozdulást hoz létre a szerkezeten. Ebből az értékpárból már lehet közelítőleg sajátfrekvenciát számolni. A keretet akár kézzel is ki lehet számolni, de végeselemes modellel azért sokkal könnyebb. -
#2861
Ez OK, igazad van, természetesen!
A függőleges irányt akartam megtudakolni, hogy valóban lehet-e így számolni ha becsülni kell függőleges irányú erőt.
A nyíróerő természetesen működik!
Köszönöm a válaszokat!
Csak mellékesen a "fordított inga"-ként becsült sajátfrekvencia is jó becslés lehet ennek a dinamikájához (rezonancia számításhoz), ha jól gondolom. Mondjuk egy ilyen támaszköznél "keresztmetszet"-ről és másodrendű nyomaték számításról csak igen durván lehet beszélni... Nehéz a jó becslés. Talán valami hegesztett keretszerkezet lenne a jobb!
-
polarka #2860 viszont a függőleges irányú erőre úgyis ennyi jön ki -
forrai #2859 Ha csak az erőt nézed, szerintem jó, csak nem úgy, de mindegy
Ugyanis
A=F*hs/(0,5D)*2
Vagyis jó. Lesz egy imbolygása, ami kedvezőtlenül ismétlődve növekedhet.
Ilyet terveztem gőzzel fűtve, ott a vákuumtörésre is kellett vigyázni, vákumtörővel.
-
polarka #2858 az én kérdésem, h hol tévedek:
![]()
-
polarka #2857 nem csak a forgatónyomaték kell 0 legyen a nyugalomhoz, hanem az eredő erő is
Az általad berajzolt erők összege pedig Fsziz≠0
Tehát a talapzaton nyíróirányú erő is fel kell lépjen. -
#2856
OK, engem csak az érdekel, h a jobb alsó sarokban az "A" erő számítása helyes-e?! -
forrai #2855 Olyan alapozás kell, ami minden lehetséges rezgést csillapít, és nem erősít. A beton önmagában nem ilyen. Lehet, hogy valami Mafund szerű a jó? Elég drága. -
forrai #2854 Ne feledkezz meg arról, hogy a földrengés nem egy rengés, hanem ismétlődő. Így sokkal bonyolultabb, dinamikus hatással kell számolnod, és figyelembe kell venni a saját frekvenciát, meg a földrengését.
A saját frekvencia viszont a siló telitettségétől függő. Így egyszer megúszhatja, máskor meg szétmegy. -
#2853
Egy újabb földhözragadt problémám van:
Szeretnék becsülni egy siló alá alapozott betonkockára ható maximális erőt. A siló súlyát és a földrengés hatását akarom figyelembe venni, a szélterhelést nem. Helyesen gondolkodom-e, ha ezzel a módszerrel akarok becsülni (még egyszer hangsúlyozom: becsülni):
![]()
-
Inquisitor #2852 Hálásan köszönöm az infót. Már csak a tavaszi startra leszek kíváncsi. -
commissioner #2851 "A fully functioning 1MW heat producing reactor will be inaugurated in Q4 of 2011."
Elérkeztünk a 4. negyedévbe, és ahogy nézem, az az 1MW-os reaktor is elkészült.
One Megawatt Heat Plant for Sale
Andrea A. Rossi Cold Fusion Generator (E-Cat) -
Inquisitor #2850 Megnéztem másik videót is, az alapján nekem úgy tűnt, ezek szerint tévesen, hogy a lebegést maga a szupravezetősség okozza. Tehát ha lenne szoba hőmérsékletű vagy teszem azt "csak" mínusz 40 fokos szupravezető az is lebegne. Viszont a kvantum csapdát a a hűtés által okozott fluxus csövek/vezeték okozza, ezért úgy értelmeztem ha létezne "meleg" szupravezető azt is hűteni kéne a jelenséghez.
Commissioner, másik fórumon felvilágosítottak, hogy létezik olyan gyógyterápia, amikor valakit betesznek viszonylag rövid időre egy szál védőszemüvegben egy -160 fokos szobába ...
Faustus, ha fentebb hülyeséget írtam, akkor is köszönöm az infókat. -
commissioner #2849 
így már érthető.
-
#2848
Leidenfrost-jelenség -
commissioner #2847 Én azt csodálom, hogy képes egy teljes másodpercig megfogni a "repülő csészealjat" anélkül, hogy bármi baja lenne az ujjának. Emlékszem, régen a szódásszifon patronjához felszúrás után oda is tudott "ragadni" az ujjam, ha egy kicsit nyirkos/izzadt volt, pedig hát az biztos nem volt -185... :)
Gondolom, az lehet a magyarázat, hogy a patron hirtelen sok hőt akart felvenni, ez pedig nem. -
#2846
"Ha ezt a cuccost lehűtjük 185 °C alá"
Szóval -185 °C alá.
-
#2845
Itt olvashatsz róla.
Röviden: fogunk egy zafír-lapkát, 1 um vékony rétegben felviszünk rá YBa2Cu3O7-x kerámiaréteget. Ha ezt a cuccost lehűtjük 185 °C alá, akkor a kerámia szupravezető lesz.
A szupravezetés és a mágneses mező nem szeretik egymást, a szupravezető anyag "kiszorítja" magából a mágneses teret. Ezt nevezik Meissner–Ochsenfeld-effektusnak.
Mivel jelen esetben a szupravezető réteg vékony a mágneses mező mégiscsak behatol az úgynevezett fluxuscsövek mentén. -
Inquisitor #2844 Valami hozzáértőtől kérdezném, hogy EZT itt hogy????
Quantum Levitation/Trapping
Az értem, hogy a céltárgy be van hűtve folyékony nitrogénnel rendesen, de a szupravezető nem csak -180 fok körüli hőmérsékleten létezik jelenleg??? És mi a frász az a Kvantum csapda? Úgy látom kissé többet tud, mint hogy "nézd apu lebeg a kocka!" .... -
artiny #2843 Fizika - alapsulis, középsulis ebookra lenne szükségem behoznia fizikában való hiányoságokat?
elektrotechnikai egyetemre járok és az első szemeszterben közepsulis fizika van.
MIvel ekonomiai kozepbe jartam nem tudok szinte semmit ...
Fizikai szoveges peldakat szeretnem megtanulni megoldani...
Ha tudnatok segiten -
1sajat #2842 Hol van a tiéd? Had olvassam ott! -
forrai #2841 Nem szoktam kéretni magam. De pont, mert fontosnak tartom, amíg nincs még kész, nem akarom elrontani elhamarkodott állításokkal. Néhány hozzászólásomban már érintettem, annyi elég egyelőre. Most különben is vissza fogom magam- a fórum nem az enyém.
-
1sajat #2840 Érdekes elképzelés. Falszifikálható az elméleted? Add elő bátran. Engem nagyon is érdekel! -
forrai #2839 Van egy elképzelésem, amelyet "Töltés-Fizikának" nevezek. Amelynek szerintem fel kellene váltania a jelenlegi "vákuum fizikát". Amely mindent a vákuumba sűrit, azzal próbál magyarázni.
A töltés-fizika lényegét "tudati töltések! (tehát nem fizikaiak, hanem valamiféle "tervek") képezik, amelyek azonban már a fizikai világ tervei, azt alakítják!
Ezek a töltések sokfélék lehetnek, a számunkra legközelebbiek a tömeg, és az elektromos töltések.
A mi világunk leggyakoribb "fényatomjainak" alapkövei ők, ezért is számunkra leginkább ők észlelhetők. Ők, a sűrűségük határozzák meg a mi világunk fénysebességét is.
Azonban még nagyon sokféle töltés létezhet ezeken kivül, amelyek akár itt a mi világunkban is egy másik univerzumot alkothatnak. Egyszerűen- nincs róluk tudomásunk. Észre se vesszük, se ők minket. Még jó is, mert hideglelésük lenne tőlünk.
Kivéve, ha átalakulnak. Mert a fényatomunk is szerintem a tömeg és az elektromos töltések oszcillációja.
Ilyesmik lehetnek a neutrínok is, csak nekik nincs elektromos töltésük. Éppen hogy kevéssé kapcsolatba kerülhetnek a tömegtöltésekkel, amelyek alig- alig fékezik őket.
Ezek egy másféle fényatomot alakítanak, és más fénysebesség tartozik is hozzájuk.
Pedig itt keletkeznek, a mi Napunkban is! Erről is irtam a honlapomon.
Ajánlom tehát a "Töltés-Fizikát"
-
forrai #2838 Nagy szerencsémre, nekem még megfordulnom sem kell ahhoz, hogy visszalépjek az alapokhoz. Hiszen még ott vagyok! -
1sajat #2837 Nagyon jó ez a történelmi szemléleted! Azt mondod: "azokra épített". Sajnos az a baj, hogy még napjainkban is igazolatlan, kísérletekkel alá nem támasztottak az alapok. Így a ráépítkezés sem lehet érteles dolog. Ahogy az várható, fúrton-furt kiderül, hogy az igazolatlan alap nem véletlenül volt igazolatlan. Íme nem csak igazolatlan, hanem a valóság által cáfolt, az-az megsemmisített, hamis is. Kíváncsi vagyok, hogy egy ilyen megsemmisítés után, még hány évvel fogják még igazságként, egyetlen valóságként tovább tanítani ugyanúgy? Van tippem is. kb. 50 év? -
forrai #2836 Az elméleti fizika azon apró mulasztása, hogy nem tartotta szükségesnek Newton elméleteinek teljes megismerését, és tovább fejlesztését, vezetett ahhoz, hogy Maxwellnek a fényelméletébe a lehetetlen, mafla 
vákuumot kellett bevonnia! Einstein pedig azokra épített!.
Most meg jön egy pimasz részecske
, amely gyorsabb a fénynél is? Azonnal 5 bünti neki 
, és amikor az is lejár, periódikusan ugyanaz!
-
forrai #2835 Kristófot még az Origóban ismertem meg, sokra becsülöm.
Én se sokat törődöm a kifejezéseimmel, de az utóbbi időben odafigyelek, hogy hullámjelenségekre azt írjam: terjed, és nem hogy halad, vagy hogy megy. (nem kekeckednék, de szeretném hangsúlyozni, hogy hullámjelenség). Én fény- atomoknak nevezem a közeget, amelyben ez megtörténhet, lehet vákuum, lehet éter, és bármi más is.
De egy a fontos- az egy kis oszcilláló tömeg és elektromos töltésű világegyetem!
Amelyre ha felírom a teljesítmény sűrűség képletet, az kontans lesz, és nem színuszosan változó.
Konstans, mert a tömegtöltés által cos-ként képződő "gravinercionális" (GI) hányad mindig kiegészíti a sin. függvényű "elektromágneses"(EM) részt. S így nincs szükség a vákuumra, az összes díszes lelógó paraméterével.
Ehhez persze az kellene, hogy Newton után néhány száz évvel végre felismerjék a tömegvonzás és a tehetetlenség közös alapjait, hogy a tömeg nemcsak forrás, de nyelő, és örvényes, hogy párhuzamba lehessen állítani az elektromossággal.
Újra kell írni az egész fizikát!
Ami semmiség, nem igaz?
De igaz! -
1sajat #2834 Én ezt már több mint 6 éve leírtam ide. Főleg az időről volt akkor szó. Kitiltottak érte. Azóta nem írok ilyesmit. De lám, a valóság mégiscsak engem igazolt. Mi van most az akkori hülyézőkkel? Mi van azzal a moderátorral aki akkor ezért (mondvacsinált ürüggyel) engem kitiltott? Magukba kellene szállniuk ilyenkor. De valahogy a hülye-moderátorok nem azok a fajták, akik a tények hatására revideálnák a véleményüket. Ahogy Popper-tanárúr mondta: "Már nem változik, már nem megy tovább, belülről halott." -
commissioner #2833 ugyanez magyarul, kicsit bővebben
Amikor tegnap elolvastam ezt a bejelentést, rögtön Kristóf Miklós éterelmélete jutott eszembe. Ő egy olyan elméletet épített fel, amelynek Einstein relativitáselmélete adja az alapját, azt mondja, az önmagában úgy tökéletes, ahogy van, nem kell módosítani rajta. Még akkor sem, ha egyszer kísérletileg igazoljuk is, hogy létezik fénysebességnél nagyobb sebességgel mozgó részecske.
Azt tudjuk, hogy az anyag is viselkedhet hullámként. Őszerinte a részecskék szolitonok, vagyis önfenntartó hullámcsomagok. Az ilyenek ha elindulnak az üres univerzumban, mennek a végtelenségig. A tehetetlenség törvénye ebből következik.
Kristóf azt mondja, hogy megfelelően nagy energiával bizonyos részecskéket fel lehet gyorsítani fénysebességnél nagyobb sebességre, de ekkor ezek már nem szolitonokként haladnak, hanem exponenciálisan lecsengő hullámcsomagokká válnak (minden bizonnyal az éter nagy ellenállása miatt - ő az étert amúgy "tér-idő-plazmának" hívja, de ez most mindegy), így nagyon gyorsan elvesztik az energiájukat, és nem is jutnak messzire, nem lesz rájuk érvényes a tehetetlenség törvénye.
Szóval, ezzel csak arra akarok rávilágítani, hogy létezhetnek olyan érvényes elméletek, melyek nyugodtan megtartják a spec.rel-t, az ált.rel-t, Einstein minden vívmányát úgy, hogy közben a tegnapi bejelentés sem okoz gondot nekik. -
patiang #2832 Bocs, most látom, hogy linkeltél. -
patiang #2831 semmi sem állandó ???? -
1sajat #2830 sajnos, nem jelenhet meg a fizika látókörében
Mert nem vagy egy tudományos intézet nagyhatalmú vezető-tudósa. Nem vagy az akadémia rendes tagja sem. Akkor meg mit akarsz? Neked nem szabad semmit sem a tudományba belerakni. Kiszedni sem. Te csak simán egy okos ember vagy, akire senki sem figyel. Csak én! -
forrai #2829 Hát igen. Még én sem mertem leírni- még analógiaként sem- hogy van hangsebesség, és hangsebességnél nagyobb sebesség, amikor a fényatomokról, és rajta a fényhullámok terjedéséről irtam.
A fény és hang analógia egyébként rajta volt a honlapomon.
Mindez azonban, amíg a gravitáció elmélet olyan kezdetleges állapotú, hogy nem lehet kiváltani a vákuumot fényelméletben a tömegtöltéssel, amely forrás-nyelő- örvényes tulajdonságú, és az elektromos töltéssel így oszcillál, sajnos, nem jelenhet meg a fizika látókörében!
-
Pares #2828 Nem nagy ügy... Ha igaz, akkor csak egy kicsivel több munkájuk lesz a tudósoknak, mint eddig volt, mert ideje lesz átgondolni mindazt, amit az elmúlt 80+ évben összehordtak.
