3993
Fizika 2006
-
#2786
meg a Föld görbületét, már ha itt történik a dolog... -
#2785
de csak ha elhanyagoljuk a légellenállást -
#2784
Igen -
Peti95 #2783 Ha egy időben vízszintesen kilövünk egy puskagolyót és ugyanabból a magasságból leejtünk egyet, akkor egyszerre érnek földet? -
#2782
"2.7°K körül(?)"
"Once it cooled off, it would read 2.7 Kelvin. This is because of the "3 degree microwave background radiation.""
Forrás: Nasa
Szóval a 2,7 kelvin a mikrohullámú háttérsugárzás miatt van.
"Tehát magának az űrnek nincs, mivel ott nincs anyag, nem?"
A "mélyürben" köbméterenként van néhány hidrogénatom - így hőáramlás kizárva.
Forrás: Wikipedia
Hővezetés csak akkor jönne létre, ha érintkeznének a tárgyak. Marad a hősugárzás.
Ajánlott olvastgatnivaló: hőterjedés. -
Peti95 #2781 Csak a testnek van hőmérséklete ami az űrben van?Tehát magának az űrnek nincs, mivel ott nincs anyag, nem? -
#2780
2.7°K körül(?), de ez nem ilyen egyszerű. Ha kint lebegnél a föld körül egy kabinban a kabin napos oldalad forró lenne az árnyékos meg hideg. -
Peti95 #2779 Az űrben hány fok van? -
forrai #2778 Aki itt, a tudományos fórumon nem fejben számol, az egyéb aljasságokra is képes!
(Csak fejben számolni képtelen). -
forrai #2777 Dejszen ott vagyunk mi, mindnyájan, az univerzumunkban.
Ám azon belül is vannak sötét tömegek, tele sötét energiákkal. És ők vannak többségben, akikkel szemben még az én hasam is nagy tudósnak tekinthető...
Éppen ezért bánok vele kíméletesen, nem pedig ütöm...
Micsoda badarság!
-
commissioner #2776 Most csak a hasadra ütöttél. Ráadásul fejben számoltál. Ez így komolytalan. Meg amúgy is, az egész irreleváns.
Most rögtön lépj be egy fekete lyukba!!! -
forrai #2775 Valóban.
Elemezzük.
A magasság, amit átvitt: 1,4 m
- A súlypontja csak kicsit volt lejjebb. (~1,0 m-en)
- A bringába, a gumiba energiát tárolt (lásd vizpárna ugrások).
- Ugrásnál a biciklit felhúzta, így a súlypontja talán összesen 1,0 mt emelkedett. Ennyit vettem figyelembe magasugrásnál is elrugaszkodásra.
Ügyes persze. Bámulatos, mi mindent lehet bringával csinálni.
-
commissioner #2774 ez a menő -
forrai #2773 A tigris és a benszülött, vagy egy artista is igen jó hatásfokkal alakítják át a nekifutás sebességét, minden segédeszköz, és tűsarkú nélkűl is (nem vicc, a cipő sarok magasságát 13 mm-ben korlátozzák, olvastam, de nem releváns)
A sportolónak dobbantania kell, amikor is a zsigerein keresztül elveszik a mozgási energia.
Vagy egyszerűen a szörnyű erőfeszítéstől elszakadnak az inai, ahogyan emlékezetem szerint a szegény Savlakadzéval is történt, aki világ, és olimpiai bajnok is volt.
Látható, hogy a stilustól, és a testfelepítéstől nagy mértékben függ a hatásfok. Egy pocakos lakatosban másképp csöng le az energiaátalakítás, mint aki inaszakadt.
Egy kiváló stilusú, és rugalmas felépítésű magasugró, gyorsabban futhat neki, és megközelítheti jobban az elméleti magasságot, amit ~5,0 m-re becsültem.
Hogy ezt hogyan segíthetné elő, azt már nem írom le. Úgyis mindegy, mit írok.
-
forrai #2772 Vissza-kozok, Faustus: meg- kővetlek! Igazad volt, és nem hasmánt!
Mert én a tigris ugrásra gondoltam először, és nem a hasmántra, pedig az se releváns!
Jáj, a szegény fejemnek!
Tehát a tigris 5 m magasra ugrik teljesen sportszerűtlenül (ez releváns!), leszedve a partjelzőt az emelvényről, a benszülöttek pedig szintén jócskán a palánk fölött viszik! Csak arra nem emlékszem, melyikek, de tény, hogy benszülöttek voltak!
Szóval, még mindig nem jutottunk el az ugrás fizikához, hogy miért olyan jó hatásfokú a tigrisugrás, a fosbury flop meg még most sem olyan jó!
-
#2771
...jahhh, értem már a releváns dolgot, visszaolvastam kicsit...! Akkor én most kimaradok ebből, ha nem baj :P
Ellenben találtam még 2 cikket, mindegyik kicsit érinti az emberi teljesítmények témakörét (mindegyik az emberi erővel hajtott járművekről - repülő és hajó - szól).
Irrelevánsak. ;) -
#2770
Igen, igen: jó szokásomhoz híven, megint a "nesze semmi fogd meg jól" elv érvényesült az én esetemben, de azért kis mértékben mégis a témához szóltam.
Olyan volt a célom, h ezzel az irányt ki lehet jelölni - ha egyáltalán érdekel vkit, amiket ide írtam... ;) :) -
forrai #2769 ZR
Kivételesen kiváló kérdéseid, észrevételeid, és beszúrásaid voltak. Csak sajnálom, hogy nem nagyon relevánsak, így nem nyerhetik el Faustus tetszését. Akinek sikerült kerékbe törnie azt az allattomos elszánásomat, hogy ezekről a kérdésekről itt szórakoztató beszélgetést indítsak. Ő viszont cserébe semmit nem írt!
Azért tetszenek a beírásaid, mert jó Napunk, Merkúrunk is van, és lesz is még, igaz nem teljesen releváns módon.
Szóval: köszi.
-
polarka #2768 1 kis fizika töri
Radnai Gyula: A MIKROVILÁG ELSÕ FELFEDEZÕI - II. -
#2767
Ian Stewart - The Interplanetary Olympics - az eredeti cikk (a Scientific American 1992. augusztusi számában jelent meg).
Mellesleg - minő véletlen - van egy atléta Ian Stewart is, nem csak egy matematikus professzor. ;)
A témához visszatérve straddle vs. Fosbury-flop:
"Therefore, both techniques should be in use today. However,
the straddle has disappeared, because the Fosbury-flop is much easier to learn."
Forrás: Jesus Dapena (Indiana University, Bloomington, Indiana, USA): The evolution of high jumping technique: biomechanical analysis @ 20 International Symposium on Biomechanics in Sports (2002)
Szóval könnyebb tanulni a Fosbury technikát. -
#2766
Milyen mázlisták vagytok velem: :D ;)
![]()
![]()
![]()
-
#2765
Van egy cikk a Scientific American magyar kiadásában ami épp ezzel a témával foglalkozik azt hiszem a "Műkedvelő tudomány" vagy a "Matematikai észjáték" rovatban. Nehéz lesz előbányásznom, de megpróbálom. Talán "Bolygóközi olimpia" volt a címe???
"TROLL-dolog": ez a fizika topik egész jó és vannak érdekes témák, agyalások - néha én is profitálok belőle, sok mindent elfelejtettem már az egyetem óta (sajnos). Jól jön a "felfrissülés" időnként. Talán tartható lenne ez az állapot és ha ritkulnának a személyes bejegyzések, a színvonal is emelhető lesz, többen jönnek majd ide és kellemes társalgás alakul ki. Én ebben nagyon bízok, szóval akinek inge vegye magára - természetesen nem neked szólt :D -
#2764
Csak egy röpke gondolat - három rövid pontban:
1.) Már az is jelenthet némi esélyt a javításra, ha a versenyt az Egyenlítőhöz közel rendezik, ahol a "g" kisebb.
2.) Magasabban a tengerszint felett szintén lehet nyerni egy kicsit, de NAGYON kicsit, kevesebbet, mint amennyit a más környezet (ritkább légkör, stb...) miatt vesztünk.
3.) Ha nincsenek olyan ásványi anyagok a verseny helyén, amelyek nagyobb g-t okoznak, szintúgy lehet kicsit nyerni. Megint csak NAGYON kicsit!
Ha már sport: Vissza tudja mindenki tartani 9-10 másodpercig a lélegzetét gond nélkül, gondolom?!? A 100m-es futásoknál vajon egy levegővel futnak vagy zihálnak, mint az őrült a nagy energiafelhasználás miatt? A rekeszizmok NEM működtetése vajon spórol energiát? Vagy épp az a lényeg, h a futás mozdulatai segítik a légzést és akkor kell levegőt beszippantani, amikor éppen lép a futó?? De ez az ugrabugra sportoknál már OFF :D -
forrai #2763 Faustus, nyertél!
Tényleg tudós lehetsz, vagy az próbálsz lenni! Pont ezért érdekelne, hogy csinálnád tovább? Taníts meg reá! Folytasd, ha tudod, (de már egyedül), csupa relevanciával.
Elsőként kérlek, azt mutasd meg, hogy mennyi elméleti ugrási magasság többletet adhat a rúd az ugrónak. (Metodikailag ugyanis ez az első feladat, így is ismertettem. Erre becsültem ~ 0,2 m-t, és irtam, hogy az csak minimálisan segíthet rá.).
A rúd ugyanakkor a hatásfok javulásban nagyon sokat jelent - ami metodikailag a második... egy másik kérdés. Amivel még nem akartam részletesen foglalkozni, mivel rengeteg más tényezője is van. Előbb a 100%-ra voltam kiváncsi, amely a viszonyítási alap, azután csak a tényleges viszonyokra
Ha ezt metodikai fokozatosságot nem látod, akkor kétlem, hogy érted a témát.
Lehet persze, hogy mindezt csupán félreértetted. De a stilusodból itélve talán valamiért azt is akartad? Hiszen előbb rá is kérdezhettél volna!
Így, vagy úgy történt, ha viszont mégis érted, és van reá kedved, akkor írd meg légyszi tudományosan, hogyan, és körülbelül mennyivel járul hozzá a rúd az elméleti ugrási magassághoz?
Azután meg külön azt is, hogy hogyan, és mennyivel a hatásfok javuláshoz?
De kérlek, ne keverd, és zanzásítsd ezt a kettőt, mert szerintem ilyen úton haladsz most. És a sportág szempontjából is ez nagyon fontos!
Én meg csak figyellek majd, néha rákérdezek, észrevételezem... Végre pihenhetek. -
#2762
"Miért akarsz egy internetes fórumon releváns forrást?"
Mert jelen esetben becslésre, "azt hiszem hogy"-ra nem lehet építeni.
"Láthatod hogy senki nem ugrik évtizede hasmánt."
Még egyszer mondom: forrást.
"A segédeszköz minimálisan segít rá."
Ezt csak "becsülted".
"Sportorvosi, edzői téma! Mi? A nekifutás sebessége, amit felgyorsulva tartalékol, és lefékezve átalakít? De hiszen az az ugrás legfontosabb tétele!"
Igen, ez sportorvosi téma. Ugyanis az, hogy mennyire gyorsul fel, milyen hatékonyan tudja a sportoló a mozgási energiáját helyzeti energiává átalakítani, milyen ügyesen tudja a rudat a földbe szúrni, az többnyire a sportolón, az edzőjén és esetleg a sportorvoson/gyúrón múlik.
"Mert az a lényeges, hogy mennyi az elérhető magasság, amiről te nem írsz semmit! Én kiszámoltam (becsültem), te nem tudod?"
Egy fittyfenét számoltad. Hasadra ütüöttél. Ez így komolytalan. -
forrai #2761 Van amit értek abban, amit irtál, de nem mindent.
Miért akarsz egy internetes fórumon releváns forrást?
Láthatod hogy több évtizede senki nem ugrik hasmánt.
Tőlem egyébként most el is vethetitek akár, később úgyis el kell, hogy jöjjön..
Fél napot kinlódtam, hogy levezessem az elméleti ugrási magasságot, meg a hatásfokot, ami itt alapvető kérdés! Várom, hogy valaki hozzászóljon, javítsa, örülnék, ha véleményeznéd.
A segédeszköz csak minimálisan segít rá az elméleti magasságra. Annak nagy szerepe a jobb hatásfokban van!
Ez egy fizikai topik! Sportorvosi, edzői téma lenne a nekifutás sebessége, amit felgyorsulva tartalékol, és lefékezve átalakít? De hiszen az az ugrás legfontosabb tétele, nem pedig orvosi!
A sportorvos egyébként, meg a biológia is majd ehhez a tárgyhoz tartozik, amikor a hatásfok tényezőket számba vesszük majd.
Az utolsó hozzászólásod nyilván elfogadom, persze hogy mozgási és nem sebességi energia.
Azonban az a lényeges, hogy mennyi az elérhető magasság, amiről te semmit nem írsz! Én kiszámoltam (becsültem), te nem tudod ellenőrzini? Mert ez a feladat a magasugrásról szól, ahol nem kell a tömeggel szorozni. ugyanis fölösleges, hogy utána ugyanazzal el is osszam, hogy a magasságot kapjam meg.
Csak aki nem érti a fizika lényegét, az cselekedne úgy. Itt meg állitólag mindenki ért hozzá.
Vagyis várom a becslésed az elméleti ugrási magasságról, a hatásfokról, hogy utána már azt elemezzük...
-
#2760
"Valahol olvastam, utána nézhetünk, de már együtt."
Szóval ezt - mármint a hasmánt ugrás tilos - amíg nem tudsz rá releváns forrást mutatni elvethetjük.
"mert a sportoló testhelyzetének óriási szerepe van éppen a hatásfoka alakulásában"
Ez elmondható a rúdugrásnál is. Csak ott még rásegít a segédeszköz.
"Külső energiaforrás nem, de a sportoló önmaga tartalékolhatja a saját energiáját a szabályokon belül."
Fizikai szempontból lényegtelen. Sportorvosi/edzői téma. Ne térjünk el a tárgytól.
"Futása során sebességi energiát raktároz el"
Nem. Mozgási energiát.
És az alakul át helyzeti/potenciális energiává.
Tehát m * g * h = 1/2 * v^2 * m.
Kiesik a tömeg: g * h = 1/2 * v^2
Ebből a magasság: h = v^2/2*g
Tehát ha a te feltételezésedből kiindulva az ugró végsebessége v = 10 m/s, g = 9,81 m/s^2 (a 45° földrajzi szélességen), akkor 10 m/s * 10 m/s / 2 * 9,81 m/s^2 = 100 m^2/s^2 / 19,62 m/s^2 = 5,1 m ugorhatna fel. Ez idáig OK.
Az is rendben, hogy a rúd- és magasugrók csak a súlypontjukat emelik.
A levezetésben csak az alábbiak - leginkább becslésszerű dolgok - okozzák a gondot:
- ~1,2-1,3 m az átlag ember súlypontja - de itt sportolókról van szó, mozgás közben, amikor is változik a súlypont.
- +0,2 m a rúd által adott pluszmagasság - rendben, de erre nem lehet építeni. Becslés, hasraütés, nem vehető komolyan. Honnan tudható, hogy egy adott ugrás eredményénél mennyi az ugró súlypontemelő "teljesítménye", mennyi a cipő segítsége, mennyi a ruha (vagy az ugró kopasz fejének) légellenállása által adott plusz, mennyi a rúd emelése, stb...
- A magasugásnál az ugró a sebességből adódó mozgási energiájának minél hatékonyabb átalakítására számíthat (+ a dobbantó, cipő, ruha, de ez utóbbiak már csak hab a tortán). Mi van abban az esetben, ha az emberi test alapvetően ennyire halandó (vagy alapvetően nem erre van kifejlesztve, csak tizenpár év alatt ávesszük a sportoló testét ilyesmire), hogy "csak" teszem azt 30% a maximum "hatásfok"? Fizikával ezt nem fogod levezetni.
""Trollszövetségi Tudományos Levéliró Igazgatóság" (TROTLI)."
Na ezt nagyon gyorsan hagyd abba. Kaptál már a személyeskedésed miatt pár napos utazást a Banamákra. -
#2759
Akkor hozzászólók. Hasonlóan szakmai és nagytudású módon.
bla-bla-bla -
forrai #2758 Bocsi, mert teljesen kiírva az intézmény neve:
"Trollszövetségi Tudományos Levéliró Igazgatóság" (TROTLI).
Tudomásom szerint ti ott "a-lapító tagok" vagytok, hacsak nincs már vezetői poziciótok? Ilyen fiatalon, nagy eredmény. -
forrai #2757 immovable-1: másodperccel csak utánad indítottam a saját hozzászólásom, te épp megelőzted a trollkodásoddal. Mert D betüt rengeteget tudsz írni.
Egyébként már korábban, a 2752-ben szó szerint ezt irtam.
"Futása során sebességi energiát raktároz el,ami fajlagosan a sebességgel arányos. Ez az energia, ha veszteség nélkül alakulhatna át, V=(2gh)^0,5
magasságot eredményez. Hogy kerek pl. legyen, v=10 m/s esetén a sebességi energiája ~ 5 m magassággal egyenlő! Ki hittün vón? Egy szimpla magasugróé?"
Ez világosan ismertette, mi az átszámítás oka, és lényege.
Szerintem az ilyen bakiaitok miatt még a Trollszövetség Igazgatósága ((TROTLI) is írásos figyelmeztetést küldhet nektek!
De ha majd hozzászoltatok a becslésemhez is, és végre túljutunk azon, akkor a sokkal érdekesebb hatásfok elemzés jöhetne, amelynek vége akár olimpiai aranyérem is lehetne.
(Persze nem nekünk.)
Mindenesetre a Fosbury- slop pusztán hatásfokjavitással, fél délelőtt alatt hozott neki 17 cm javítást, később olimpiai aranyat. Ami nem vicc.
Vegyétek már észre, hogy egy nagy tudású, jóindulatú pasival van dolgotok, akitől tanulhattok, mert szívesen mondja el a tapasztalatait, és nem fél attól se, hogy hibázzon. Amit ti úgyis észrevesztek.
-
forrai #2756 Ez esetben fajlagos munkavégzést jelöl, ahol a tömeg egyszerűsíthető. Pont azért, hogy ne kelljen a tömeggel törödni.
Valóban hiba volt, hogy ezt a mondatot korábban nem eresztettem el.
Ettől kezdve azonban az ugró tömege akármekkora, ha a nekifutás végsebességétől függő az elméleti elérhető magassága. Akár 10, akár 100 kg.
Ugyanígy az elrugaszkodásé, stb.
Egyszerűen a méter az, amire itt számolni érdemes.
Ha egy autó a szakadékba zuhan, energiája felírható a sebességével, és a magasságkülönbséggel is. A tömege természetesen kiesik, rossz esetben kórházban is végezheti.
-
#2755
:D -
yooyoo #2754 A méter mióta a munkavégzés mértékegysége? -
forrai #2753 Bocsi, de a magasság: h=v^2/2g m
És folytassuk a rúdugrással!
A rúdugró rendelkezik ugyanazzal, mint a magasugró, bár feltehetően lassabban fut neki.
Vagyis kapásból adunk neki 5,7 m-t a nekifutásból, meg az elrugaszkodásért.
Azonban van két további energiaforrása is:
- Az egyik a rudról kézzel való elrugaszkodás. Én a kísérleti fekvőtámasz során csaknem az orromat törtem, ám egy sportember megérdemelhet mondjuk : 0,4- 0,5 m-t.
- A másik pedig egy igen sunyian ravasz, azonban mégis szabályos eljárás: hogy a rúdban is összegyűjt energiát, amit az ugrás pillanatában hasznosít!
Ez kétféle lehet.
- Az egyik triviálisan a rúd sebességi energiája.
- A másik az, hogy a rúd "beleng"! Ezzel is, mert rugalmas, elég sok energia tárolható, ami a nekifutás közben jön össze! Azonban ez már az ügyesség kérdése is, mert ha a botot nem jó fázisban tűzi le, szerintem ellene dolgozik. Ilyenkor mászik át a léc alatt inkább.
Erről az energiaforrásról nincs adatom, a seprűnyél tesztelése bonyodalmakhoz vezetett, nem is volt pontos. Becslésre adok +0,2 M-t.
Így a rúdugró összesen: 5,0+0,7+0,4+0,2=6,3 m! Csak 1 m-rel több, mint a magasugróé, és a világcsúcs már 6,14-nél tart! Vagyis egy magas rúdugró, mint a Bubka, aki ~4,8 m-t kell, hogy a súlypontján emeljen, kb. 4,8/6,3= már a 80% körül van. (korábbi becslésemnél nem figyeltem a súlyponti magasságra).
Mint látható, az elméleti elérhető magasságok 5,7; 6,3 körül behatárolhatók.
És látható, hogy amíg a magasugró hatásfoka a békáéhoz mérhető, addig a rúdugró eléggé közelíti már a határait.
Ugyan van mit filózni a hatásfokán a rúdugrónak is, azonban a magasugrónál kiválóan érdemes! Beszéljünk erről?
-
forrai #2752 Kezdjük a magasugrás energiaforrásaival.
Amelyek lehetnek a sportoló által a nekifutás során gyújtöttek, illetve az elugrás pillanatában hozzáadottak.
De nézzük, mi történik.
0. Időjárás előkészíti magát, hőség, szél stb.
1. Pályát előkészíti a gondnok.
2. A sportoló előkészíti magát fizikailag lelkileg.
3. felöltözik, cipő (milyen magas, milyen rugalmas?), gatya triko (milyen feszes?)
4. Sportoló jelet kap, és meghatározott hosszú pályán futni, gyorsulni kezd!
Futása során sebességi energiát raktároz el,ami fajlagosan a sebességgel arányos. Ez az energia, ha veszteség nélkül alakulhatna át, V=(2gh)^0,5
magasságot eredményez. Hogy kerek pl. legyen, v=10 m/s esetén a sebességi energiája ~ 5 m magassággal egyenlő! Ki hittün vón? Egy szimpla magasugróé?
5.A sportoló a léchez ér, és úgy dönt, hogy felette próbálkozik.
Lefékeződve az előző sebességi energiáját nagy veszteséggel átalakítja függőlegesre, azonban egy, vagy két lábbal még el is rugaszkodik a földtől.
Itt az a kérdés, hogy csak úgy állva, mennyit tudunk elrugaszkodni a földtől, egy, vagy két lábbal?
Hát elég keveset. Egy olyan mint én, csupán néhány decimétert. A legjobb sportoló is legfeljebb kb egy métert!
Hogyan kérdezhetik, hiszen az interneten valaki helyből 1,88-t ugrik. Nos ez így nem igaz! Egy átlagos ember súlypontja ~1,2-1,3 méteren van! Tehát neki csak 0,6-0,7 m-t kell, hogy a testsúlyát megemelje, ráadásul a testét úgy fordítsa, hogy se a gatyája, se a cipője ne érintkezzen a léccel.
Még a világcsúcs magasugró is (2,5 m) a súlypontján legfeljebb 1,2-1,5 m-t emel!
Elméletileg tehát a nekifutás és az elrugaszkodása együtt jobb esetben 5,7-5,8 m-nek felel meg.
Ő meg 1,3 m hasznos munkát végez.
Hatásfoka tehát ~1,3/5,7=~20% a fele, mint az előbb becsültem.
Hogy miért csak ennyi, azt később kielemezzük részletesen, mert roppant érdekes, és fontos is.
-
forrai #2751 Valahol olvastam, utána nézhetünk, de már együtt.
Egyébként éppen ez a kérdésem lényege, mert a sportoló testhelyzetének óriási szerepe van éppen a hatásfoka alakulásában. (lásd pl. fosbury flop)
Külső energiaforrás nem, de a sportoló önmaga tartalékolhatja a saját energiáját a szabályokon belül. Pont erről is kéne beszéljünk.
Nem kellenek azok az adatok, pontosabban megkerülhetők, illetve becsülhetők.
-
forrai #2750 A vége pont ezt lenne (mérés), de most még az elején vagyunk. -
#2749
"Mert állítólag a hasmánt ugrás azért tilos, mert azzal hihetlen eredmények érhetők el!"
Egyrészt ez nem fizikai alap, hanem sport szempontjából tett. Másrészt releváns forrás?
"Továbbá nem használható külső energiaforrás."
Az atlétika ugrószámainak pont az a lényege, hogy az ember a saját erejéből ugorjon fel olyan magasra amekkorára tud, tehát ezt nem kell körülírni.
Ha már külső energiabevitelt engedélyeznének az már egy külön "sportág" lenne. Vagy doppingvétség/csalás. vagy új kategória a versenyeken a férfi és a női versenyszámok között - például kiborg. ;)
"Számítsuk ki, hogy mennyi a rúdugrás, és a magasugrás közelítő elméleti hatásfoka?"
Ahhoz egy kicsit több adat kellene. Az ugró tömege, sebessége, az ugrás során elvégzett munka (elégetett kalória), stb.. Ezekre nincsenek pontos, releváns forrásból származó adataink, tehát az általad felvázolt százalákok hasból jövőek. -
yooyoo #2748 Le kéne mérni, mennyi munkát visz be a sportoló egy ugrásba. Addig én nem becsülgetek. -
forrai #2747 Becslésem szerint a magasugrás hatásfoka jelenleg még csak ~40%, a rúdugrásé meg már ~90%. Ezt meg tudom indokolni, és emiatt gondolom, hogy nagyobb a magasugrás jövőbeni esélye, ha tud javítani valahogy a hatásfokon.
Szerintetek mennyi a hatásfokuk?
