Dinoszaurusz
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#5325
A Fejér Lipót az a 0-805-ös terem ugye?
Mente et Malleo
#5324
#5323
Na, kérnék véleményt!
AvP2 filmbõl van eme jelenet:
http://img202.imageshack.us/img202/4176/tw1copy.jpg - Ugye Triceratops koponya szemet szúr.
Méretre és a szem fölötti szarvak jók egy fiatal állatnak. Ez alapján
Ám az orri szarv, nem stimmel, max ha T. prorsus az állat. (elvben)
Jobb minõségû képet nem találtam. Neten próbáltam találni, de nem volt. Így erre támaszkodva még kétségeim vannak, hogy Triceratops-e. Fõleg, hogy a film 2004-ben játszódik. És az AvP-nek elvben semmi köze a JP-hez.
AvP2 filmbõl van eme jelenet:
http://img202.imageshack.us/img202/4176/tw1copy.jpg - Ugye Triceratops koponya szemet szúr.
Méretre és a szem fölötti szarvak jók egy fiatal állatnak. Ez alapján
Ám az orri szarv, nem stimmel, max ha T. prorsus az állat. (elvben)
Jobb minõségû képet nem találtam. Neten próbáltam találni, de nem volt. Így erre támaszkodva még kétségeim vannak, hogy Triceratops-e. Fõleg, hogy a film 2004-ben játszódik. És az AvP-nek elvben semmi köze a JP-hez.
#5322
Az az a impotens dínó? Mi értelme azoknak a kókadt szarvaknak?
#5321
Ezek a furábbnál furább fejû Ceratopsidák csak úgy jönnek.
Mondjuk, szerintem a Kosmoceratopst még nem tudták überelni. Annak igen figyelemre méltó a feje.
Mondjuk, szerintem a Kosmoceratopst még nem tudták überelni. Annak igen figyelemre méltó a feje.
#5320
#5319
Végén még kiderül, hogy válogatósak voltak és ezért nem voltak dögevõk. Ez poén lenne.
#5318
A fej alján található finomabb fognyomok alapján a rexek ínyencek voltak, akik a Triceratopsok nyakhúsát fogyasztották. A galléron lévõ durvább nyomok arra utalnak, hogy sokat bíbelõdtek a fej leválasztásával, hogy a nyakhoz férjenek. A gallért egyfajta fogóként használták, mint a konzervek nyitófülét.
#5317
És amúgy mért tépné le a fejét? (nem értek angolul)
#5316
Ez már bizarrabb... tanulmány arról, hogy a T. rex hogyan tépte le a Triceratops fejét. A mellékelt képek lépésrõl lépésre szemléltetik a folyamatot. Minderre a fognyomok alapján jöttek rá.
#5315
Szal a Gallimimus, Ornithomimus és a többi mimus tényleg struccok csak farokkal.
Sejtettem eddig is, de már biztos :p
Sejtettem eddig is, de már biztos :p
#5314
Az Ornithomimosauriák kinézetét átrajzolták.
Aki nem tud angolul vagy nincs kedve átolvasni, összefoglalom: Mint kiderült, nemcsak pihetollaik voltak, mint ahogy ezt eddig gondoltuk, hanem a felnõtteken rendes nyeles tollak is nõttek. Még a tollas dinók is egyre tollasabbak.
Tehát ezentúl így néztek ki.
Aki nem tud angolul vagy nincs kedve átolvasni, összefoglalom: Mint kiderült, nemcsak pihetollaik voltak, mint ahogy ezt eddig gondoltuk, hanem a felnõtteken rendes nyeles tollak is nõttek. Még a tollas dinók is egyre tollasabbak.
Tehát ezentúl így néztek ki.
#5313
Az a kép a harcoló Sinusonasusokról tényleg szép, de egyben ez az egyetlen valamirevaló Luis Rey-féle, fénykép-Photoshop keverék a könyvben. Komolyan, bár a kézzel festett képei és a rajzai remekek, ez az ember egyszerûen nem konyít a Photoshop-hoz. A gépen rajzolt vagy digitálisan manipulált képei ocsmányak. Nincs rájuk mit mondani, pocsékul vannak megcsinálva.
Némely képén a dinók pikkelymintája csak úgy kimegy a körvonalból, és ott lebeg a semmiben. A puszta levegõ pikkelymintás. Hogy nem veszi észre az ilyen hibákat? Trehányság.
Némely képén a dinók pikkelymintája csak úgy kimegy a körvonalból, és ott lebeg a semmiben. A puszta levegõ pikkelymintás. Hogy nem veszi észre az ilyen hibákat? Trehányság.
#5312
Nem beszélve arról,hogy nem is élt a Yucatánon.
Biztos csak az elõzetest adták le a dinoszauruszoknak😊
Biztos csak az elõzetest adták le a dinoszauruszoknak😊
#5311
Csak kár, hogy Lambeosaurus akkor már rég kihalt.
#5310
Ízelítõ azoknak,akiknek nincs meg 😊
#5309
Hopp, most látom, hogy oda van írva, hogy "neogén dinoszauruszok". Akkor az több mint pár millió év.
#5308
Azoknál kevésbé elvontak. Kar nélküli zsarnokgyík, fura fejdíszû kacsacsõrû, és egy Ceratopsida, ami úgy néz ki, mint egy Pachyrhinosaurus, csak orrpárna helyett vaskos szarv van a homlokán. Gondolom, csak max. pár millió évvel játszódhat ez a kép a be-nem-következett kihalás után, ezért hasonlítanak annyira az "eredeti" dinókra. Mellesleg Greg Paul rajzolta.
De van pár egyéb érdekes kép is. Engem leginkább egy fára akadt Mosasaurus fogott meg, amit egy árhullám kisodort a part közeli erdõbe. Nagyon bizarr látvány.
Elég gyorsan átolvastam a könyvet. Nincs sok szöveg benne, a hangsúly a képeken van. Az a kevés szöveg többnyire érdekes (majdnem az egész interjú formájában íródott az író és a mûvészek közt), de én kissé untam azokat a részeket, amik nem a paleomûvészettel foglalkoztak.
A mûvészek személyisége viszont jól átjött. Greg Paul egy elég öntelt alak, de a többiek sokkal barátságosabbnak tûnnek. Raúl Martínnak nem tetszenek a tollas dinók, és John Sibbick is óvatosan áll hozzájuk, ellenben Luis Rey imádja õket, és visszautasít minden olyan kérést, hogy pikkelyes raptort rajzoljon. Martín minél élethûbb képekre törekszik, míg John Conway az absztraktabb, mûvészibb õslényes képeket szereti.
Néhány anekdotát is megosztanak, pl. Rey iskolás korában fellépett az evolúciótagadó tanárával szemben, amiért alaposan megbüntették.
De van pár egyéb érdekes kép is. Engem leginkább egy fára akadt Mosasaurus fogott meg, amit egy árhullám kisodort a part közeli erdõbe. Nagyon bizarr látvány.
Elég gyorsan átolvastam a könyvet. Nincs sok szöveg benne, a hangsúly a képeken van. Az a kevés szöveg többnyire érdekes (majdnem az egész interjú formájában íródott az író és a mûvészek közt), de én kissé untam azokat a részeket, amik nem a paleomûvészettel foglalkoztak.
A mûvészek személyisége viszont jól átjött. Greg Paul egy elég öntelt alak, de a többiek sokkal barátságosabbnak tûnnek. Raúl Martínnak nem tetszenek a tollas dinók, és John Sibbick is óvatosan áll hozzájuk, ellenben Luis Rey imádja õket, és visszautasít minden olyan kérést, hogy pikkelyes raptort rajzoljon. Martín minél élethûbb képekre törekszik, míg John Conway az absztraktabb, mûvészibb õslényes képeket szereti.
Néhány anekdotát is megosztanak, pl. Rey iskolás korában fellépett az evolúciótagadó tanárával szemben, amiért alaposan megbüntették.
#5307
Vmi ilyesmi volt az ahol a K/Pg utáni dinók voltak?
Mente et Malleo
#5306
Meglett ez a könyv: Dinosaur Art: The World's Greatest Paleoart, persze angolul. Már vártam, hogy kiadják és kézhez kapjam. Az én példányom borítóján sajnos van egy mély karc, amiért baszódjon meg az a gyökér, aki csomagolta, és sikerült még a védõfóliát is átszakítania.
A könyv az elmúlt néhány évtized 10 legnevesebb és legjelentõsebb paleomûvészének képeit gyûjti össze. Ezek: John Sibbick, Luis Rey, Todd Marshall, Gregory S. Paul, a magyar származású Julius Csotonyi, Douglas Henderson, Raúl Martín, Robert Nicholls, John Conway és Mauricio Antón.
A könyv sokat nem ír magukról az õslényekrõl, inkább azzal foglalkozik, hogy az egyes mûvészek hogyan dolgoznak, meg ilyenek. De a képek elképesztõek. Mesésen szépek, és a legtöbbet eddig nem is ismertem. Egy-kettõ sajnos kissé elavult, pl. szerepel pár tollatlan raptor, de hát nem mindegyik kép új, és persze ettõl még nagyon szépek azok is. Sok vázlat is van, ami azt mutatja, hogy a kész képeket hogyan tervezték meg. És van néhány furcsaság is, például egy kép arról, hogy a dinók hogy néztek volna ki, ha nem történik meg a K/Pg esemény.
Annak ellenére, hogy a cím "Dinosaur Art", természetesen a pteroszauruszok, tengeri hüllõk és õsemlõsök is bõven vannak, sõt az egyik fejezet (Mauricio Antón képei) csakis õsemlõsökkel foglalkozik. Bár a képek nagyon szépek, én inkább Mark Hallet-et tettem volna a helyére, hiszen õ az utóbbi pár évtized egyik legfontosabb paleomûvésze, ezért igen zavaró a hiánya.
De amúgy remek könyv, igazán kiadhatnák magyarul is, ha másért nem, hát akkor legalább azért, mert Csotonyi néhány éve nyilatkozta, hogy szeretné, ha a szülõföldjén is ismertté válnának a képei.
A könyv az elmúlt néhány évtized 10 legnevesebb és legjelentõsebb paleomûvészének képeit gyûjti össze. Ezek: John Sibbick, Luis Rey, Todd Marshall, Gregory S. Paul, a magyar származású Julius Csotonyi, Douglas Henderson, Raúl Martín, Robert Nicholls, John Conway és Mauricio Antón.
A könyv sokat nem ír magukról az õslényekrõl, inkább azzal foglalkozik, hogy az egyes mûvészek hogyan dolgoznak, meg ilyenek. De a képek elképesztõek. Mesésen szépek, és a legtöbbet eddig nem is ismertem. Egy-kettõ sajnos kissé elavult, pl. szerepel pár tollatlan raptor, de hát nem mindegyik kép új, és persze ettõl még nagyon szépek azok is. Sok vázlat is van, ami azt mutatja, hogy a kész képeket hogyan tervezték meg. És van néhány furcsaság is, például egy kép arról, hogy a dinók hogy néztek volna ki, ha nem történik meg a K/Pg esemény.
Annak ellenére, hogy a cím "Dinosaur Art", természetesen a pteroszauruszok, tengeri hüllõk és õsemlõsök is bõven vannak, sõt az egyik fejezet (Mauricio Antón képei) csakis õsemlõsökkel foglalkozik. Bár a képek nagyon szépek, én inkább Mark Hallet-et tettem volna a helyére, hiszen õ az utóbbi pár évtized egyik legfontosabb paleomûvésze, ezért igen zavaró a hiánya.
De amúgy remek könyv, igazán kiadhatnák magyarul is, ha másért nem, hát akkor legalább azért, mert Csotonyi néhány éve nyilatkozta, hogy szeretné, ha a szülõföldjén is ismertté válnának a képei.
#5304
Megint A dinók bolygója vágott verziója megy. A narrátor ez alkalommal a carnosaurus helyett kanoszauruszt mondott.
#5303
Hát igen, a kis kék tollcsomók hangja a JP féle Compyk.
#5302
Megtekinthetõ a teljes Dinotasia, azaz a Dinosaur Revolution újravágott, szinte teljes egészében narrációmentes filmváltozata.
Én még egyszer nem nézem meg, mert az eredeti változat is annyira lefárasztott, hogy még most is érzem. De valami ilyenre tervezték volna eredetileg a sorozatot.
Én még egyszer nem nézem meg, mert az eredeti változat is annyira lefárasztott, hogy még most is érzem. De valami ilyenre tervezték volna eredetileg a sorozatot.
#5301
második részt most látom, hogy már feltette, magyar feliratosak
#5300
Ah, értem már, mi van. Ez nem az eredeti sorozat, hanem egy több epizódból összevágott verzió.
Hát, fura.
Hát, fura.
#5299
Most megy a Planet Dinosaur magyarul, de ez valami fura, össze-vissza szerkesztett verzió. Valamiért az ötödik epizódot kezdték mutatni, de aztán hirtelen átváltottak az elsõre. A kettõ össze van kutyulva.
A magyar narráció meglepõen szar. Az "ichthyophagous" szóról a fordító azt hitte, hogy ez egy állatnak a neve, holott ez igazából azt jelenti, hogy "halevõ". De a legdurvább: az Allosaurusra, aminek a neve még ki is volt írva, a narrátor azt mondta, hogy Ouranosaurus.
Amúgy így a TV-ben nézve szerintem igen jól mutat a sorozat vizuálisan, csak kár, hogy maga az animáció, azaz az állatok mozgása fos.
A magyar narráció meglepõen szar. Az "ichthyophagous" szóról a fordító azt hitte, hogy ez egy állatnak a neve, holott ez igazából azt jelenti, hogy "halevõ". De a legdurvább: az Allosaurusra, aminek a neve még ki is volt írva, a narrátor azt mondta, hogy Ouranosaurus.
Amúgy így a TV-ben nézve szerintem igen jól mutat a sorozat vizuálisan, csak kár, hogy maga az animáció, azaz az állatok mozgása fos.
#5298
Kíváncsi vagyok, most már vajon sikerül-e rendesen kiejteniük a szinkronban a Magyarosaurus nevét. Ezúttal nem hivatkozhatnak félrehallásra, hiszen ki is lesz írva a név képernyõre. És az angol narrátornak sem okozott különösebb gondot a kiejtés.
#5297
Csak most látom, hogy péntektõl indul a Spektrumon a Planet Dinosaur, A dinók bolygója címmel. Végre már mutatnak egy valamirevaló õslényes dokut is, bár sajnos még ez is tele van hibákkal.
#5296
Emberek... az egész olyan könnyû, de mégis olyan bonyolult... Inkább igyunk! Ahhoz nem kell ész. <#pias>
#5295
na köszönjük, én lusta voltam ennek utánajárni, fejbõl meg már nem tudom 😄
Mente et Malleo
#5294
Ezek az osztályok már nagyon a köznapi névhasználathoz tartoznak, de a tudományos nyelvben aligha használatosak. A tudományban már a kladisztika alapján csoportosítják az élõlényeket, nem ezek alapján az önkényes megnevezések alapján.
A tudósok már csak fintorogva mondanak olyat, hogy "hüllõk" vagy "halak", leginkább csak akkor használják e szavakat, ha laikusokhoz beszélnek. A halakat elvileg nem is lehet normálisan egy csoportba foglalni, mert olyan sok "ágazatuk" van. A madarak persze hüllõk. De az emlõsök meg nem, mert a szinapszidák már azelõtt leágaztak az amniótákból, hogy a szauropszidák (vagyis a hüllõk csoportja) kialakultak volna, szóval az "emlõsszerû hüllõ" elnevezés is mehet a kukába.
A tudósok már csak fintorogva mondanak olyat, hogy "hüllõk" vagy "halak", leginkább csak akkor használják e szavakat, ha laikusokhoz beszélnek. A halakat elvileg nem is lehet normálisan egy csoportba foglalni, mert olyan sok "ágazatuk" van. A madarak persze hüllõk. De az emlõsök meg nem, mert a szinapszidák már azelõtt leágaztak az amniótákból, hogy a szauropszidák (vagyis a hüllõk csoportja) kialakultak volna, szóval az "emlõsszerû hüllõ" elnevezés is mehet a kukába.
#5293
Hát, emlõsszerû hüllõknek pl. volt szõrük. Egész melegvérûség sokkal korábbi mint jó pár évvel ezelõtt gondolták volna.
Haladni kell a korral (tudománnyal), hangoztatják és eme kertek közt verik szét a nemzeti kultúrákat, a vallást, a család intézményét, a tradicionalitást és az erkölcsöt. De olyan dologban, hogy a madár az nem külön álló kategória, hanem a dínókon belül van... NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEM, abban olyan tuskó maradi kis valamik, hogy nem lehet hogy megfogalmazni. Pedig az egész felsorolásból ez az egyetlen mi segítené a normális fejlõdést. (Vagyis a valóság elfogadása)
Haladni kell a korral (tudománnyal), hangoztatják és eme kertek közt verik szét a nemzeti kultúrákat, a vallást, a család intézményét, a tradicionalitást és az erkölcsöt. De olyan dologban, hogy a madár az nem külön álló kategória, hanem a dínókon belül van... NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEM, abban olyan tuskó maradi kis valamik, hogy nem lehet hogy megfogalmazni. Pedig az egész felsorolásból ez az egyetlen mi segítené a normális fejlõdést. (Vagyis a valóság elfogadása)
#5292
A gond az, hogy nem fognak ezzel a foglalkozni, hogy mit minek veszel most. Rendszertanban meg állapítva, ezt variálják, ez van.
De köznapban nem fognak külön neveket adni, hogy ez hüllõ ez már nem, és akkor minek nevezzelek? Pláne, hogy a kihalt fajoknál van ilyen probléma, ott van latinul mi minek nevezhetõ, kész.
Ez ilyen dolog, hozzá kell szokni, a gerinceseknek az alábbi osztályai vannak: halak, kételtûek, hüllõk, emlõsök, madarak
Ezek is maradnak, csak a hétköznapi megfogalmazásuk már nem érvényes (pl tolla csak madaraknak van, a hüllõk hidegvérûek).
De köznapban nem fognak külön neveket adni, hogy ez hüllõ ez már nem, és akkor minek nevezzelek? Pláne, hogy a kihalt fajoknál van ilyen probléma, ott van latinul mi minek nevezhetõ, kész.
Ez ilyen dolog, hozzá kell szokni, a gerinceseknek az alábbi osztályai vannak: halak, kételtûek, hüllõk, emlõsök, madarak
Ezek is maradnak, csak a hétköznapi megfogalmazásuk már nem érvényes (pl tolla csak madaraknak van, a hüllõk hidegvérûek).
Mente et Malleo
#5291
Ennyi erõvel a bálnák sem emlõsök, sõt a denevérek sem. Kõ' nekik új rendszertani kategória.
Plusz amit már többször írtam, hogy ha a madarak már nem dínók, akkor választani kell, hogy a hüllõ vagy a madármedencéjûek dínók, mert egyiknek mennie kell akkor.
Arról ne is beszéljünk, hogy szép lassan nem az lesz a kérdés, hogy melyik dínó volt tollas (milyen mértékben) hanem, hogy melyiknek nem volt. Facebook primeval csoportban vetettem fel eme elméletet:
Pterok és dínók egy közös õstõl származnak, melynek volt valamilyen kültakarója már, illetve négy kamrás szíve (révén a krokiknak van) Tehát alapvetõen a dínók kültakarós lények, csak jó pár faj elvetette ezt.
Archosauriák hüllõk egy levált már külön állónak tekinthetõ csoportja, vagy csak konvergensen fejlõdtek a hüllõkkel. Ide tartoznak a krokodilok (Kaprosuchusnál én felvetek amolyan gyengébb melegvérûséget, révén elvben egy nagyon agilitis dög volt) Krokiknál kialakult a négykamrás szív, ám nem váltak melegvérûvé. Míg egy másik archosauria eme szívhez még ilyen szõrszerûségeket kezdett növeszteni, majd külön vált a pterokra és dínókra. A dínók meg kifejlesztették a ma ismert tollakat.
Tehát én egyben az Archosauriákat emelném ki a hüllõk közül, hogy õk már túl léptek a hüllõkön.
Plusz amit már többször írtam, hogy ha a madarak már nem dínók, akkor választani kell, hogy a hüllõ vagy a madármedencéjûek dínók, mert egyiknek mennie kell akkor.
Arról ne is beszéljünk, hogy szép lassan nem az lesz a kérdés, hogy melyik dínó volt tollas (milyen mértékben) hanem, hogy melyiknek nem volt. Facebook primeval csoportban vetettem fel eme elméletet:
Pterok és dínók egy közös õstõl származnak, melynek volt valamilyen kültakarója már, illetve négy kamrás szíve (révén a krokiknak van) Tehát alapvetõen a dínók kültakarós lények, csak jó pár faj elvetette ezt.
Archosauriák hüllõk egy levált már külön állónak tekinthetõ csoportja, vagy csak konvergensen fejlõdtek a hüllõkkel. Ide tartoznak a krokodilok (Kaprosuchusnál én felvetek amolyan gyengébb melegvérûséget, révén elvben egy nagyon agilitis dög volt) Krokiknál kialakult a négykamrás szív, ám nem váltak melegvérûvé. Míg egy másik archosauria eme szívhez még ilyen szõrszerûségeket kezdett növeszteni, majd külön vált a pterokra és dínókra. A dínók meg kifejlesztették a ma ismert tollakat.
Tehát én egyben az Archosauriákat emelném ki a hüllõk közül, hogy õk már túl léptek a hüllõkön.
#5290
Az emlõsöket sem, még a tojásrakókat sem, pedig azok emlõsszerû hüllõknek mondhatók. A madarak a dinoszauruszok egy kládja, de már külön osztálynak tekintik õket, ennek több oka is lehet. Mondjuk mert régen elbevezték és a dinoszauruszokat késõbb fedezték fel, vagy mondjuk mert õk még mindig jelen vannak, vagy az, hogy már repülnek.
Mente et Malleo
#5289
hm. Franc se érti mit mûvelnek akkor.
De ha a dinosaurusok hüllõk, akkor a madarak is. Viszont õket nem nevezik hüllõnek, innentõl van a gond.
De ha a dinosaurusok hüllõk, akkor a madarak is. Viszont õket nem nevezik hüllõnek, innentõl van a gond.
#5288
azokat sem dobták ki, nem tudom ezeket honnan szeded
Mente et Malleo
#5287
Ha a krokodil féléket kidobták a hüllõk rendszertanából, akkor a náluk fejletebb lényeket (pterok, dínók) mért nem? Holott egy ágon osztoznak.
#5286
már pedig hüllõk, az más kérdés hogy sokban eltérnek a "hétköznapi" hüllõktõl.
Mente et Malleo
#5285
Dínók nagyon nem hüllõk. Továbbá a filmben látható családi kötelék szerintem is túlzás.
#5284
-azt nem tudjuk mindennél, hogy mennyire volt tollas, ezt csak magyarázzák,találgatnak, nem mindennél maradtak fenn tollak, szóval innentõl kezdve felejtõs a téma, majd ha mindenre találnak megfelelõ fosszíliát akkor ok lesz, addig meg.. Nem azt mondom, hogy nem voltak tollasak, de nem tudjuk pontosan mindnél, hogy mennyire, hiszen nem és korfüggõ is volt a dolog erõteljesen. Rengeteg elmélet, találgatás van, de az õslénytan már csak, tanultam eleget, úgyhog tudom jól.
- ezt mondtam kb én is a Tarbo-T-rex kapcsolatról
- igen ezt tudom, legalábbis eddig ilyen van, de ez olyan dolog mintha egy csirkébõl meghatároznák, hogy kendermagos volt, és közben van mellette sárga, piros, fehér, fekete is. Ok, hogy fekete, de nem biztos, hogy az összes az volt.
- ennyre szoros kötelék dolog a mai állatoknál se nagyon van, biztos van benne realitás, de nem tatrom valószínûnek, hogy így volt, fõleg hogy ezek hüllõk, nem emlõsök.. utóbbinál el tudnám képzelni
- simán tudnia kell úsznia, mint kb minden gerincesnek
A történet sztem egyszerû mese sztori. Ha észak-koreaiak csinálták volna, akkor a Tarbok lettek volna vörösek <#gonosz1>
- ezt mondtam kb én is a Tarbo-T-rex kapcsolatról
- igen ezt tudom, legalábbis eddig ilyen van, de ez olyan dolog mintha egy csirkébõl meghatároznák, hogy kendermagos volt, és közben van mellette sárga, piros, fehér, fekete is. Ok, hogy fekete, de nem biztos, hogy az összes az volt.
- ennyre szoros kötelék dolog a mai állatoknál se nagyon van, biztos van benne realitás, de nem tatrom valószínûnek, hogy így volt, fõleg hogy ezek hüllõk, nem emlõsök.. utóbbinál el tudnám képzelni
- simán tudnia kell úsznia, mint kb minden gerincesnek
A történet sztem egyszerû mese sztori. Ha észak-koreaiak csinálták volna, akkor a Tarbok lettek volna vörösek <#gonosz1>
Mente et Malleo
#5283
- Tollas dolog, az általam kiemelt fajoknál csak Pachy féléknél kérdéses a toll.
- Tarbosaurus a Tyrannosaurus ázsiai alfajtája - rassza. Úgymint a magyar és japán is ember, de eredetileg egy magyarnak több köze van egy japánhoz, mint egy némethez. (magyar fekete hun, japó fehér)
- Microraptor színét sikerrel megállapították, hogy fekete volt. (a mintázat kérdéses) Ezen nem lehet vitázni. Ezt "tudjuk".
- Család dolog nem hülyeség, mert tudjuk, hogy volt kötelék a rexek közt, nem is kicsi, bár a film ebben túlzásba megy. (Allosaurus példa erre, hogy a különbözõ korúak nem zabálták fel egymást. Bár a rexeknél ilyen lelet nincs, viszont inkább a család-falka kötelék a valósabb mint amit mondasz.)
- Úszás, miért is kéne tudnia úszni? Izmos farok és lába van, de nem hinném, hogy ennyi elég lenne neki.
A T-rex agresszív viselkedése talán azzal magyarázható, hogy a falkák azok irtották egymást rendesen (falkán belül nem volt kannibalizmus, míg más falkából valót megzabálhatták - saját elmélet, mire van bizonyíték is), viszont õ maga magányos, tehát inkább megalázkodónak kéne lennie, nem agresszívnak. Bár lehet, hogy valami elkattant az agyában.
Amúgy érdekes, ha politikai vetületet nézzük. A T-rex a nagy gonosz, míg a T-battar (az õshonos) a kedves családszeretõ stb. Jön a nagy gonosz és kicsinálja a családot, majd legyõzik és mennek a nagy gonosz szülõföldjére...
Biztos, hogy dél-koreai a film és nem északi? (mert ezt nem tudom)
- Tarbosaurus a Tyrannosaurus ázsiai alfajtája - rassza. Úgymint a magyar és japán is ember, de eredetileg egy magyarnak több köze van egy japánhoz, mint egy némethez. (magyar fekete hun, japó fehér)
- Microraptor színét sikerrel megállapították, hogy fekete volt. (a mintázat kérdéses) Ezen nem lehet vitázni. Ezt "tudjuk".
- Család dolog nem hülyeség, mert tudjuk, hogy volt kötelék a rexek közt, nem is kicsi, bár a film ebben túlzásba megy. (Allosaurus példa erre, hogy a különbözõ korúak nem zabálták fel egymást. Bár a rexeknél ilyen lelet nincs, viszont inkább a család-falka kötelék a valósabb mint amit mondasz.)
- Úszás, miért is kéne tudnia úszni? Izmos farok és lába van, de nem hinném, hogy ennyi elég lenne neki.
A T-rex agresszív viselkedése talán azzal magyarázható, hogy a falkák azok irtották egymást rendesen (falkán belül nem volt kannibalizmus, míg más falkából valót megzabálhatták - saját elmélet, mire van bizonyíték is), viszont õ maga magányos, tehát inkább megalázkodónak kéne lennie, nem agresszívnak. Bár lehet, hogy valami elkattant az agyában.
Amúgy érdekes, ha politikai vetületet nézzük. A T-rex a nagy gonosz, míg a T-battar (az õshonos) a kedves családszeretõ stb. Jön a nagy gonosz és kicsinálja a családot, majd legyõzik és mennek a nagy gonosz szülõföldjére...
Biztos, hogy dél-koreai a film és nem északi? (mert ezt nem tudom)
#5282
kiegészítések és javítások:
- a tollas tollatlan téma felejetõs, nem tudjuk pontosan mi mennyire volt tollas, melyik életszakaszában, de ennek ellenére tényleg kevés toll volt fõleg a punk velocikon
- Tarbosaurus elvileg ázsiai Tyrannosaurus, ez alapján a nem nem is létezik, de mégis használják, szóval akkor a félszemû is Tarbo volt, vagy a többiek T-rexek...
- színek megint olyan dolgok amiket nem tudunk egyáltalán, vagy csak nagyon kicsit
- ez a család dolog úgy ahogy van nagy hülyeség, a kis fiókát a nagyobb tesók lazán befalták volna, az anya meg a nagyobbaknak esne...
- az ész kérdését tényleg elcseszték
- úszást nem tudjuk, elvileg kéne tudnia
- a fû konkréten a paleocénban fejlõdött ki, a pázsitfûfélék egyes tagjai már 100 millió éve is voltak, háttérbe szorulva, szóval egyáltalán nem indokolja a filmben látható golfpályákat...
- ami nálam kiverte a biztosítékot a 100 láb (kb 30 m) hosszú tylosaurus, ami úgy lazán elviszi a félszamût. Könyörgöm mikor nõtek ezek ekkorára? A félszemûnek ez a kiírtom a családod mániája amúgyi is degesítõ volt, fõleg mikor a fõhõsünkre rálökte azt a szolid kis sziklát. Hát annak az összes csontjának szilánkosra kellett volna törnie, nem még a vízbõl is igen gyorsan visszajutnia a csajhoz.
Én az alaptörténetben oroszlánkiráloys elemeket vettem észre. Van a kis tarbo (Szimba), az anyja (Mufasza) és a félszemû (Zordon). Utóbbi a fészek (trónszirt) megszerzése érdekében lelöki a szakadékba mufaszát. Szimba ezt látja, világgá megy, felnõ, visszajön és visszaszerzi a fészket. Ez tényleg csak egy gyerekmese...
- a tollas tollatlan téma felejetõs, nem tudjuk pontosan mi mennyire volt tollas, melyik életszakaszában, de ennek ellenére tényleg kevés toll volt fõleg a punk velocikon
- Tarbosaurus elvileg ázsiai Tyrannosaurus, ez alapján a nem nem is létezik, de mégis használják, szóval akkor a félszemû is Tarbo volt, vagy a többiek T-rexek...
- színek megint olyan dolgok amiket nem tudunk egyáltalán, vagy csak nagyon kicsit
- ez a család dolog úgy ahogy van nagy hülyeség, a kis fiókát a nagyobb tesók lazán befalták volna, az anya meg a nagyobbaknak esne...
- az ész kérdését tényleg elcseszték
- úszást nem tudjuk, elvileg kéne tudnia
- a fû konkréten a paleocénban fejlõdött ki, a pázsitfûfélék egyes tagjai már 100 millió éve is voltak, háttérbe szorulva, szóval egyáltalán nem indokolja a filmben látható golfpályákat...
- ami nálam kiverte a biztosítékot a 100 láb (kb 30 m) hosszú tylosaurus, ami úgy lazán elviszi a félszamût. Könyörgöm mikor nõtek ezek ekkorára? A félszemûnek ez a kiírtom a családod mániája amúgyi is degesítõ volt, fõleg mikor a fõhõsünkre rálökte azt a szolid kis sziklát. Hát annak az összes csontjának szilánkosra kellett volna törnie, nem még a vízbõl is igen gyorsan visszajutnia a csajhoz.
Én az alaptörténetben oroszlánkiráloys elemeket vettem észre. Van a kis tarbo (Szimba), az anyja (Mufasza) és a félszemû (Zordon). Utóbbi a fészek (trónszirt) megszerzése érdekében lelöki a szakadékba mufaszát. Szimba ezt látja, világgá megy, felnõ, visszajön és visszaszerzi a fészket. Ez tényleg csak egy gyerekmese...
Mente et Malleo
#5281
Bele mélyedtem eme tarbo izébe.
Nos:
- Tollatlan T-battar fióka
- T-rex és T-battar külön faj. (szerintem nem külön faj)
- Tollatlan Therizinosaurus (najó, fején van pár száll)
- Tollatlan Torosaurus
- T-battarokat üldözõ therizinosaurus... baze, az egy lassú óriás pulyka volt.
- Vörös microraptor mi repül. Könyörgöm, fekete volt és siklott a 4 szárnyával.
- Fejelõ T-battar.
- Punk Velocik. Csak a punk "hajuk" toll, amúgy tolatlanok... peh
- Túl intelligens T-rex, kétlem, hogy annyi esze lett volna, hogy követ lökjön egy ankylora.
- Kis fikát küldik hajtani? Jó nagy hülyeség.
- A T-rex mért zargat fel több csordát csak poénból?
- Tollatlan Pachycephalosaurus és Homolocephale
- T-rex egy Albert Ensteint, de amik tényleg okosak voltak, a Velocik, azok popsi hülyék.
- Magányos T-rex.. bár ez nem feltétlen hiba.
- Therizinosaurus karmai átmennek a fán és bele ragadnak. o.O Mi ez? AcélKarom?
- T-battar is egy Albert Enstein...
- Tolatlan Protoceratops
- Fõ' másztak egy hegyre, ahol minuszok vannak, aztán mentek termálvizes fürdõbe. De, sauropodák mé' másznak fel ilyen magasra? Nem értem a logikájukat.
- Nemierõszakoló T-rex. Vaze, ez a T-rex mi? Tényleg betelepülõ agresszív kissebségi...
- Tyrannosaurus tudott úszni? Az, hogy a Jurassic Park könyvben tudott, az egy dolog. Én kétlem, hogy tudott volna.
- Fogatlan Tyrannosaurus fióka? o.O
- Fû... 80 millió éve ennyi fû volt már?
- Ott a Több tonnányi hús, a Velocik erre a T-battarokat támadják meg... Ráadásul esélyük sincs a felnõtt battarral szemben, legalább is a valóságban. Ez a jelenet szánalmasan hülyeség.
- Víz alatti harc vaze...
Zene a Gyûrûk urából, csillámpóni szinkron stb. Az animációk jók, ám a "történet" és tollatlanság kurintja el. Két nagyon idióta jelenet van, az egy a velocis küzdelem, a másik mikor a tengerben küzdenek. Továbbá Tudtommal Tyrannosaurus 70 millió évvel ezelõtt jelent meg, nem 80. Az, hogy tudtak a kontinensek közt vándorolni, az még rendben lenne.
Gyerek mesének nem lehet eladni, dokkfilmnek fõleg nem. Fenti hibák javításával tûrhetõ lett volna.
Most, hogy össze írtam: Mindenki adjon egy rekesz sört!
Nos:
- Tollatlan T-battar fióka
- T-rex és T-battar külön faj. (szerintem nem külön faj)
- Tollatlan Therizinosaurus (najó, fején van pár száll)
- Tollatlan Torosaurus
- T-battarokat üldözõ therizinosaurus... baze, az egy lassú óriás pulyka volt.
- Vörös microraptor mi repül. Könyörgöm, fekete volt és siklott a 4 szárnyával.
- Fejelõ T-battar.
- Punk Velocik. Csak a punk "hajuk" toll, amúgy tolatlanok... peh
- Túl intelligens T-rex, kétlem, hogy annyi esze lett volna, hogy követ lökjön egy ankylora.
- Kis fikát küldik hajtani? Jó nagy hülyeség.
- A T-rex mért zargat fel több csordát csak poénból?
- Tollatlan Pachycephalosaurus és Homolocephale
- T-rex egy Albert Ensteint, de amik tényleg okosak voltak, a Velocik, azok popsi hülyék.
- Magányos T-rex.. bár ez nem feltétlen hiba.
- Therizinosaurus karmai átmennek a fán és bele ragadnak. o.O Mi ez? AcélKarom?
- T-battar is egy Albert Enstein...
- Tolatlan Protoceratops
- Fõ' másztak egy hegyre, ahol minuszok vannak, aztán mentek termálvizes fürdõbe. De, sauropodák mé' másznak fel ilyen magasra? Nem értem a logikájukat.
- Nemierõszakoló T-rex. Vaze, ez a T-rex mi? Tényleg betelepülõ agresszív kissebségi...
- Tyrannosaurus tudott úszni? Az, hogy a Jurassic Park könyvben tudott, az egy dolog. Én kétlem, hogy tudott volna.
- Fogatlan Tyrannosaurus fióka? o.O
- Fû... 80 millió éve ennyi fû volt már?
- Ott a Több tonnányi hús, a Velocik erre a T-battarokat támadják meg... Ráadásul esélyük sincs a felnõtt battarral szemben, legalább is a valóságban. Ez a jelenet szánalmasan hülyeség.
- Víz alatti harc vaze...
Zene a Gyûrûk urából, csillámpóni szinkron stb. Az animációk jók, ám a "történet" és tollatlanság kurintja el. Két nagyon idióta jelenet van, az egy a velocis küzdelem, a másik mikor a tengerben küzdenek. Továbbá Tudtommal Tyrannosaurus 70 millió évvel ezelõtt jelent meg, nem 80. Az, hogy tudtak a kontinensek közt vándorolni, az még rendben lenne.
Gyerek mesének nem lehet eladni, dokkfilmnek fõleg nem. Fenti hibák javításával tûrhetõ lett volna.
Most, hogy össze írtam: Mindenki adjon egy rekesz sört!
#5280
Máshol vetült ama elmélet, hogy a Nanotyrannus kakukk életmódot folytatott.
#5279
Ezért is néztem én csak másodpercekig. Tovább nem ment.
#5278
Mindenesetre a csillámpóni szinkron fájdalmas.
#5277
"Mese? Vér, T-rex meg akar erõszakolni egy T-battart... aha, "mese". Felnõtt mese."
Hát, néha ott keleten az ilyesmik összekutyulódnak. Ez amúgy eredetileg egy dokumentumfilm volt, ami szintén egy kitalált Tarbosaurus gyerek történetét mondta el, és Koreában hihetetlenül népszerû lett. Egész merchandise kollekciója van odaát, DVD-k meg mesekönyvek meg ilyenek.
Aztán abból lett ez a film. Azt már nem tudom, hogy teljesen újracsinálták-e az egészet, vagy simán fogták az eredeti dokufilmet, és egyszerûen alámondták ezt az új szöveget.
Hát, néha ott keleten az ilyesmik összekutyulódnak. Ez amúgy eredetileg egy dokumentumfilm volt, ami szintén egy kitalált Tarbosaurus gyerek történetét mondta el, és Koreában hihetetlenül népszerû lett. Egész merchandise kollekciója van odaát, DVD-k meg mesekönyvek meg ilyenek.
Aztán abból lett ez a film. Azt már nem tudom, hogy teljesen újracsinálták-e az egészet, vagy simán fogták az eredeti dokufilmet, és egyszerûen alámondták ezt az új szöveget.
#5276
Ahogy nézem a sztorit meg a zene egy részét az Oroszlánkirályból lopták.
Mente et Malleo