Dinoszaurusz

#5167-fáradt vizsgázó egyetemista vagyok.Greg Ericksonra gondoltam(mondjuk Larry Wittmer is gyakran foglalkozik harapásmechanizmusokkal...(sorry)

Bocs a link miatt,de ha a 2011 március 23-ai bejegyzéshez tekertek,meg fogjátok látni.

A nagy ragadozó dinoszauruszok hosszát a comcsont alapján szokták számítani(már ha megvan,persze). A Giganotosaurusra így kapták a kb 14-15 méteres hosszúságot. A Spinosaurust csak töredékes maradványok alapján ismerjük jelenleg(fujj,fujj második világháború), ezért ugrálnak ennyire a becslések.
A Tyrannosaurus rexre tudományos oldalakon-pl: a Berkeley honlapján is-nem találtam 43 lábnál nagyobb hosszúságot. Ugyanakkor 1: nem lehet kizárni, hogy találnak még nagyobb T.rexet;2:talán tudok egy megoldást a 14 m-es T.rexre. A tyrannosaurusoknál ha hiányos a csontváz,akkor általában a mellsõ végtag nincs meg, illetve a farokból hiányzik valamennyi. A múzeumokba régen nem volt szokás csonka dinoszauruszokat tenni(például fej nélkülieket😊), ezért a hiányzó részeket "pótolták". Ahogy azzal szerintem itt mindenki tisztában van, régen úgy gondolták, hogy a dinoszauruszok hüllõszerûbb arányokkal rendelkeztek, a farkukat a földön húzták satöbbi.Ennek eredményeképp szerencsétlen rex több farokcsigolyát kapott,mint amennyi volt neki. Így kijött a rekonstrukció akár 15 méterre, vagy még hosszabbra is. Majd mikor dinoszauruszaink nem voltak már többé egyszerû hüllõk, a rekonstrukciókat szétszedték és a megfelelõ testtartásban újra összerakták.
A régi rekonstrukcióra példa Lambrecht Kálmán Az õsállatok címû könyvében van példa.De itt van egy link:hosszú-régi. Az "új" módira is láttam képet valahol.
Így változtak a rekonstrukciók az idõk során: rekonstrukció

Attól még kellene az a lábszár😄

Lábszárat példának hoztam fel.
Hasonló módszerrel számolták ki a Sarcosuchus hosszát is. Kivételes két órás (reklámokkal egyûti)national geographic mûsor volt errõl. Csak itt a viszonyszámot a koponya hosszra és a ma élõ fajok alapján alkották meg.

Kéne egy lábszár 😄

T-rexbõl több tucat teljes vagy majdnem teljes csontváz van. (aszem 20 db körül) Ezekbõl tudsz csinálni egy állandó viszony számot. Pl. a lábszár csontra hasonló korú egyedeknél. Szóval ha találsz egy rex lábszárat, és használod eme számot (lábszár hossz aránylik a testhosszhoz) és meg tudod milyen hosszú volt a példány. Hasonló a helyzet a 15m-rel. Nem tekintik hivatalosnak, mivel nem teljes a csontváz.
Ellendben a Spinosaurusból nincs teljes csontváz se! És így becsülik akár 20 méteresre is, holott biztosan 12m volt a lény. Viszont a 15-18 métert szokták hangoztatni, mint az állat testhossza.

Magyarán, senki nem szól, hogy a Spinot túl becsülik mindig. Míg a T-rex 15m-res hosszát azért nem hangoztatják mert "hiányosak a leletek". De könyörgöm, van alap mibõl lehet biztosan becsülni, míg a Spinonál nincs! (max rokon fajok)

szal a régészet egy ocsmány színjátéka ez. sajnos.

Ha jól rémlik,akkor hõn szeretett rexünk csak maximum 13 méter hosszú volt.(Sue ugye a legnagyobb, és õ csontvázként 12,8 m hosszú.)
A Carcharodon(Carcharochles) megalodon-nos a cápák gyengén harapnak.A nagy fehér cápa például csak 70 kg/cm2 erõvel harap(natgeo channelen volt,az állatok harapási erejét mérték ). A cápák koponyája nem egy egységként mûködik harapás közben, ha túl erõs lenne, a rugalmasság ellenére egyszerûen szétesne. Ezt is kompenzálandó rengeteg foguk van-azokon eloszlik az erõ. Ellenben a cápáknak megvan az az elõnye, hogy "nekiúszásból" ronthatnak neki a zsákmánynak, ami a megalodon 40 tonnásra becsült tömegével kombinálva(lendület egyenlõ tömegszer sebesség)...Nos igen, eltrafál egy kamion a vízben.

Spinosaurusra olvastam már 17-18 métert is. Becslés szinten.

Suchomimusnál nem lehetett nagyobb a Spino. 12-13m a biztos testméret maximálisan. T-rex esetében 15, de az átlag ugye a 12-13m.
A T-rex csak a második legerõsebb harapású õslény, az elsõ a Megalodon, ami ugye egy cápa volt. A tyrannosauriák lényegesebben erõsebbet haraptak, mint ugyan akkora másmilyen ragadozó dinosaurus.

Vagy már megdõlt?

az a legalsó kép sokkoló, meglepõdtem hogy mennyivel nagyobb a Rex kponyája, kíváncsi lennék a súlyukra is...

Az ott egy Suchomimus koponya, nem?

1,5 m vs 1,75 m
korrektnek tûnik

Ez lenne a reális T-rex Spino koponya arány?

Ja, szal az országnak is csak része... kár.
Jó lenne valami rendszerezett oldal a magyar õslényekrõl.

pontosan, a linken csak az iharkúti dögök vannak, nem az összes kárpát-medencei faj.

De Magyarosaurust úgy tudom nem találtak a Bakonyban,csak Erdélyben.

Na azé:p
Több éve néztem az oldalt és furcsa volt, hogy több új felfedezett faj nincs ottan.

Ki kér sült Oviraptort?<#finom>

Ami azt illeti,azt hiszem 2007 óta nem volt frissítve.

Magyarosaurus stb. nincs a listán...

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Köcsög Trianon

Amúgy szerintem csak ritkán frissítik.

Szerintetek itt a legtöbb faj miért nincs konkretizálva?(nem akarják,v még nincs fajnevük?)
itt

Valami Allosauridának nézem, mert kinövés van a szeme elõtt. A mellékelt szöveg csak annyit ír, hogy Theropoda. Tán Australovenator? Az ugyanakkor élt, mint a Leaellynasaura. Egyesek szerint voltaképp ez a híres "sarki Allosaurus".

Sarki Allosaurus?

Vagy Crilophosaurus rossz korszakban?

Kábé. Itt egy ilyen kép. Itt meg össze van gömbölyödve.

Az egyik könyvemben pedig egy nagy tollas sarki Theropoda kergeti a szintén tollas Leaellynasaurát. Konkrét bizonyíték még nincs a tollakra, egyszerûen csak több értelme lenne, mint annak, ha pikkelyes.

Pingvin, meg sarki csér....

Engem sarki dínóknál azok érdekelnek amik ténylegesen sarkik, szóval minusz fokokban is megéltek.

A Leaellynasaurus tollas cucc nekem új volt. Sejtettem, hogy tollas volt, de úgy tûnik tudományosan is kezd elfogadott lenni.
Valami ilyesmit kéne elképzelni, csak hosszabb farokkal?

A pingvinek jól vannak, köszönik. <#kacsint>


Õskori sarki dinókról mostanság nem olvastam semmi újat. Annyit tudok, hogy nemrég felfedeztek egy sarki Sauropodát, de akkoriban ugye az élõhelye nem volt sarki, szóval ez nem számít.

Azt tudom még, hogy északon elvileg óriás, hidegtûrõ Troodonok éltek, délen pedig a Leaellynasauráról kiderült, hogy óriás farka volt. 3-szor hosszabb a teste többi részénél. Ha igaz az az elképzelés, miszerint a testét pelyhek fedték, akkor a farkát egyfajta melegítõként használhatta a hidegben. Mint valami óriási mókus.


És ha már szóba jöttek a filmek, mondom, hogy a Spektrum mostanában elég sok õslényes mûsort vetít, amiket más csatornáktól szedtek össze, csak átszinkronizálták õket. Igazából elég gagyik, köztük van a Jurassic Fight Club is.

Sarki dínókkal, hogy is állunk? Mert már ugye dok. film is volt róla, hogy ott mászkálnak a hóban.

Pontatlanságok nagy része betudható annak, hogy hiányos a DNS-ük, és ki van pótolva. Csak az átlag okoskodó vérpisti és vérpanni nem fogja fel, hogy neked vagy nekem van igazad/igazam. Hanem egy ostoba hülye vagy aki hülyeségeket beszél. Mint pl. az hogy a raptor tollas...

Szerintem ezt már párszor kitárgyaltuk itt, nem?

Tudom,én is nagyon szeretem,sõtt a kedvenc filmjeim közé tartozik,csak az a baj h elég sok pontatlanság van benne.

Hát... Az emberek még mindig a Jurassic Parkot tartják alapnak. Ha egy csendben cserkészõ T-rexet látnának, akkor leratyiznák a dokfilmet filmet.

Az oké mert játékfilm,de még a dokumentum filmekben is ez van...

Azok ugyan nem az eredeti fajtájúak mint a Spino. Gén módosítottak.

A csúcs viszont a Dilophosaurus, ami még meg is áll a zsákmány elõtt, és aztán elõadja a gallérvillogtató-bömbölõ mûsort.

Eme ordító témában a Jurassic Park annyiban szerencsés, hogy az állatokat ugye klónozták. És esélyes, hogy a filmben legalább is nem megfelelõen nevelték a ragadozókat. Azaz, amikor nem csendben támadnak akkor éppenséggel a gyûlölet hatja õket, hogy megöljék az embereket. (A második részben a magas fûben a raptorok elég halkak nem?)

Amúgy meg engem is idegesít hogy amikor ráront a prédára, épp hogy elindult, már ordít... irreális.

Tudom.Egyébként fura,h így filmek alapján elképzeljük hogy hogyan is viselkedhettek,közben valszeg nem is úgy volt.Értem ezt pl arra,h üvöltve támadják le az áldozataikat a ragadozók(még a legtöbb dokumentum filmben is),közben a mai ragadozók csöndben lopóznak a zsákmányhoz...pl nemtom láttátok e a Húsevõ(Primeval) címû 2007-es filmet,amiben egy 9m-es Nílusi krokodil(Gusztáv) támad az emberekre.Ezt a példát azért,hozom fel mert ott is morog,meg hörög össze vissza,pedig tudjuk,hogy a krokodilok nem csinálják azt...

Könyvben is villás nyelv van írva a raptoroknak. Hát igen, ez az akkori felfogás.

Én úgy tudom,hogy a varánuszokkal rokonok.
Am errõl a nyelv témárol ez a nyelvnyújtogatós cucc jut az az eszembe 😄
JP konyha jelenet próba

Elég hosszadalmas cikk a Deinonychus lábához kötõdõ új elméletrõl.

Én egy tömörített változatot olvastam. E szerint a raptorok vadászstratégiája abból állhatott, hogy lesbõl támadva lábuk nagyobbik karmával a földhöz szegezték a prédát, és úgy próbálták addig döfködni, míg ki nem múlt. Az elmélet szerint a raptorok szárnya és tollas farka tökéletes volt ilyenkor az egyensúlyozáshoz, és szárnytollaikkal körbe is fonhatták a zsákmányt, hogy ne tudjon elmenekülni, meg a többi raptor ne tudja elvenni tõlük.

A lábakat összevetették pár ma élõ, földön vadászó madáréval, és kiderült, hogy a raptorok lábai gyors futásra alkalmatlanok, viszont kapaszkodásra és fogva tartásra tökéletesek. Ha felvetjük, hogy a raptorok tényleg ejtettek el náluknál nagyobb állatokat (ami egyre valószínûtlenebbnek tûnik), akkor arra is kellõen rá tudtak csimpaszkodni.

De valószínûbb, hogy kisebb méretû dolgokra vadásztak, ami után nem kellett sokat futni. Velük ellentétben a Troodontidák lábai már inkább futólábak voltak, így azok a kisebb, gyorsabb lényeket szemelték ki.

Úgy igen. Csak pontosítottam, nehogy valaki azt higgye, hogy úgy értettük, egymás közvetlen rokonai, elõdei, leszármazottjai.

Magyarul közeli rokon fajok.

De én arra gondoltam, hogy idõben és evolúcióban egymást követték.

Érthetõbben: azt hiszi, ugyanaz a nemzetség, csak azon belül külön fajok.

Közeli rokonoknak biztonságosabb mondani õket. Az új "felfedezõi" szerint a Spinops vagy a Styracosaurus családfájának egyik ága, vagy (ami egyelõre valószínûbb), egy távolabbi rokon.

Bár némely paleontológus, pl. Greg Paul szerint mindegyik ugyanaz az állat, csak más fajok.

Spinops,Centrosaurus, Styracosaurus és a többi neve nem jut eszembe... mind nagyon hasonlóak. Ezek elvben egymás evolúciós lépcsõi, nem?

Ja tudom, meg ott a dinoszauruszok és õsmadarak is, de ugye az is ilyen általános óra inkább. Nekem mondjuk tetszett, mondjuk az befigyelt, hogy MSc-s volt 😄

A Spinops újra-felfedezése.

Tehát ezt a Ceratopsidát már 95 éve megtalálták, de elfelejtették (mert túl töredékes volt a leletanyag), és csak most vizsgálták meg és írták le rendesen.

Ki tudja, ha még akkor készül róla egy leírás, talán ez is a nagy "klasszikus" Ceratopsiák közé tartozna, és a sok régi könyvben is benne lenne. E helyett mindenki újnak tekinti, holott egyáltalán nem az.

Aki ELTE-s,az felveheti speciként a Gerincespaleontológiát:Gerincespaleo
Na mondjuk ez kb csak a negyede annak,amit elmondanak az órán...

Nem gáz a helyesírás, kösz a választ.

helyesírásért nem vállalok felelõsséget, gyorsan írtam.

Nagyrész a felsõ Jura Kimmeridge-i korszákaban élt, és az utána jövõ Tithonban halt ki, max 1-2 leszármazott élhetett tovább, de az sem a Kréta végéig.
Brachosaurus súlya pedig nemfüggõ, altithorax 28,7 tonna (korábban 35 és 43,9 tonnára becsülték), Giraffatitan 23,3 tonna (korábban 31,5)
Magyar wikit ne olvass vertebrata paleontológia témában, elég szegényes anyagból (és fõleg régibõl) állították össze. Egyetemen se nagyon tanítják, 1-2 speci tárgy van, de kb ennyi. Azért is van ez ugye, mert alap geológus képzéseken a kõzetalkotó dögöket tanítják fõleg (csigák, kagylók, trilobiták, ammoniteszek, brachipodák stb.)
Úgyhogy ilyen témában angol wikit ajánlom. Azt elég gyakran frissítik, elég korrekten leírnak mindent. A magyarnál nézd meg az Arcaeopteryxet, mindent elmondtam sztem 😊 Mondtam már máskor is, hogy én megírnám ezeket szívesen, csak rohadtul nincs idõm, jövõ héten is "csak" 8 zh-m lesz...