Mégsem tévedett Einstein

A szélhámosoknak semmiképp sincs igaza. Most jöhetne egy hosszú felsorolás, de minek?

Senki sem írt fény gyorsulásról...

nekem van igazam mert azt mondtam, h. a fénynek nincs gyorsulása. A 300 000 Km/s felfelé kerekitett adat pontos számitásra alkalmatlan. A fénynek van iránya és sebessége, gyorsulása nincs. Már kezdetben kb 300 000 Km/s a sebessége. Még nem mérték le, h. hány mp alatt gyorsul a fény utazósebességre! A bizonyiték egyszerû: nincs lassulás mikor megszûnik a fényforrás! És aminek nincs lassulása annak nincs gyorsulása sem!<#wilting>

Én különben még továbbra sem tudom felfogni hogy egy vonat fényszórójának fénye fénysebeséggel halad és nem c+vonat sebességgel... <#nemtudom>
El kéne már lehet eccer olvasom az általános meg speciális relativitselméletet 😊

nincs igaza senkinek sem! Különben is lehet, h. az axiómáknál kell keresni problémára a megoldást

de jó rovat

Köszi a számolást.
Akkor 1 valamit nem értrek ...kinek is van igaza ????

Amennyiben igaz az, hogy volt õsrobbanás, és amennyiben igaz az, hogy a vöröseltolódás a távolodás miatt van, és amennyiben igaz az, hogy gyorsulunk, akkor most számolunk egy kicsit:
15 milliárd év: 15*365*24*60*60*10^9 mp=4.73*10^17 mp.
A fénysebesség: 300000km/s, vagyis 3*10^8 m/s

Ha most fényebességgel mennénk, akkor a gyorsulásunk a=v/t a=3*10^8/4.73*10^17 m/s^2 lenne, ami 6.34*10^(-8) m/s^2, vagyis annyira minimális, hogy ezt nem mérik ki semmivel. Különösen úgy, hogy pontos számokat nem tudnak mondani (mérni), csak hasraütéses dolgokat mondanak. Ha nem megyünk fénysebességgel sem, akkor a gyorsulás értéke még kevesebb.

Tessék észrevenni, hogy a csillagász (és fizikus) urak csalásainak, és hasraütéses hazugságainak áldozatai vagyunk. Ha az ember egy picit megkapargatja a dolgokat, elõtûnnek a hazugságok, és egymásnak ellentmondó dolgokra derül fény.

Nah a gyorsulva tágulásról:
Petty ( és lehet ,h én is ) az iránt érdeklõdik, hogy: mivel régóta gyorsulunk, már (az egyes galaxisoknak és gal.halmazoknak )régen túl is léptük a fénysebességet...
Nos ?

a fénynek nincs is gyorsulása...

Az ilyen rovatokat szeretm

és az elõbb az #50-es hozzászólásra akartam válaszolni😊

komolyan nem értem petty mi a bánatot dobálózol ezzel a 3000km/s. igen, ha megszorzod 100-al megkapod a fénysebességet. ééééés?? akkor mi van?? akm/s nem gyorsulás, hanem a sebesség kefejezésére bevezetett mértékegység.
newton I pongyolán: minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását, míg más testek/erõk nem hatnak rá. az ûrben odakinn, még egy milliárd év múlva is 3000 km/s-mal megy bármi, hacsak nem megy el egy bolygó mellett és nem gyorsul be a bolygó gravitációs vonzásától a kanyarban, vagy nem megy bele egy akármilyen ködbe, ahol jól nekicsapódik mindennek és lassul. ahhoz, hogy 100 sec múlva abból fénysebesség legyen, v=a*t képletbõl igen egyszerûen kijön, hogy az "a" (a gyorsulás mértéke) 2970km/s^2. miért? c=300000km/s ami te mondasz 3000km/s különbségük=297000km/s onnan továbbosztod az említett idõvel(100sec). no, hol találsz te olyan erõt, akármit ami 2970km/s^2 mértékû gyorsulást tudna elõcsalni? összehasonlítás: a földön a gravitációs gyorsulás Budapesten kb 9,81 m/s^2 ez ha jól hoztam össze 0,00981 km's^2 tehát úgymond lepkefing az elõbbihez képest. és egy egész Föld kell hozzá.
ha egy mód van rá tehát ne keverjük a sebességet meg a gyorsulást. m/s és m/s^2.
az pedig, hogy valami anyagi természetû izé, csak úgy fénysebességgel száguldozzon lehetetlen. hatalmas sebességhez hatalmas energia kéne. E=mc^2. ez (ismerõs ugye?) alapján egy gramm tömegû akármi fénysebességre gyorsításához(idõ lényegtelen) 9*10^16 joule energia kell. el sem tudom képzelni hány évtized alatt tudna paks ennyit kiszenvedni magából.
mégegyszer ne keverd kérlek a sebességet és a gyorsulást.

A wikipedia mindíg kéznél van!😉)))

hát, nem tom.
a lencsehatás egy dolog, és a grav. vöröseltolódás egy másik dolog - sztem.

Tömören. Minden test/ mert van tömege/ valamennyire elhajlítja a fény utját. Vöröseltolódással mérik. Csak nem értem,ha 1 szupernovából jön, 50 millió csillagon keresztül a fénye, hogy is mérik meg, hogy honnét jött?

Na errõl beszélek: 3000km/s * 100 s és már megyünk is! Apropó mióta is megyünk? : )))

"gravitációs vörös eltolódás"

Ez meg mi?
Eszik vagy isszák?

+
- van-e élet a Marson
- fellázadnak-e a robotok

és még van pár... :-)

Igen, ez bevált módszer, hogy ha fel akarod turbózni az olvasók számát, akkor dobj be a következõ témák valamelyikébõl egyiket:
- repülõ csészealjak
- Einsten elmélete megbukott/beigazolódott (az elsõre nagyobb a kapás)
- megtalálták a rák ellenszerét
- megtalálták az öregedés ellenszerét
- megtalálták az AIDS ellenszerét
- aszteroidával fogunk ütközni
- miért haltak ki a dinók

Ezek olyan témák, hogy biztos a siker. :-)

wow!

Micsoda pezsgés!
Én is imádom ezt a témát! Úgy tünik jó választás volt😉))

A dolog több szempontból is érdekes: az elsõ, hogy ahogy az már elhangzott, E. azért vezette be az állandót, hogy megmagyarázzon egy statikus univerzumot, ami a rel. elm törvényeivel ellentétben sem nem tágul sem pedig mem omlik össze. Erre azért volt akkor szükség mert abban az idõben az univerzumunknak csak maga a galaxisunk látszott, és a rel elm értelmében ennek a mai ember számára kicsiny univerzumnak is vagy tágulnia, vagy összeomlania kellene, ami pont a kis méret miatt, max néhány millió év alatt meg kellene hogy történjen, miközben már akkor tudni lehetett, hogy a Föld életkora milliérd években mérhetõ. Az ellentmondást feloldandó vezették be a statikus univerzum modelljét és az állandót.

Pár év múlva aztán kiderült, hogy az univerzum kibaszott nagy, és ráadásul a messze levõ objektumok még száguldanak is tõlünk elfele, feltéve ha a vörös eltolódásukat a doppler effektussal magyarázzuk.

Miután a rel elmmel igy összhangba került a kozmológia általánosan elfogadott elmélete E. már nyugodt szivvel törölhette az állandót, mert nem volt rá szükség.

Akkor a fene sem gondolta, hogy úgy tünik mégis csak van egy a gravitációval ellentétes erõ. A E. által bevezetetthez ennek télleg semmi köze, csak ugye praktikus rá hivatkozni, ha valaki egy új elméletet el akar terjeszteni.😉))

A második ok amiért szintén érdekes a dolog, hogy E. nek van egy másik találmánya, ami nem igazán kerül elõ amikor a vörös eltolódást magyarázni kell. Ez pedig a gravitációs vörös eltolódás. Hubble óta ha valami vörös eltolódást mutat akkor mindenkinek behúz a relé, és a dolgot a doppler effektussal magyarázzák. Pedig a két jelenség nem egyértelmûen azonos egymással!

A gravitációs vöröseltolódással viszont meg lehet magyarázni egy statikus önmagának feszülõ de nem euklidészi simaságú téridõvel rendelkezõ univerzumot!!!!
Ez a modell nem terjedt el, a csillagászok körében, mert pl a mikrohullámú háttérsugárzás feleslegesnek tünik, ami viszont a dinamikus ösrobbanás elméletnek épp kapóra jön.

Csakhogy mostanában az egyszerû termodinamikára és rel emméletre alapuló univerzum modelljét, épp a háttérsugárzás és a voros eltolódásban tapasztalható eltérések teszik egyre valószinútlenebbé. A kvantummechanikával történõ összebékithetetlensége pedig csak hab a tortán.

Ha röviden és elég perverz módon, akarjuk a sötét anyagra és erõre vonatkozó statisztikáinkat leforditani hétköznapi nyelvre, akkor azt mondhatjuk hogy kb 5% az esélye hogy az õsrobbanás elmélete helyes.

- Helyesbítek: 75 helyett 70 százalék.
- Köszönöm, hogy 105%-ra értékeled a teljesítményemet. Ez korrekt, lévén Marx György professzor az ELTE-n tanított.
- Amit Te írtál az lényegébben gúny, semmi érdemlegeset nem mondtál vele.
- Követhetõbb lenne egy ötmodatos megjegyzés, mint öt egymondatos.

Akkor ne olvasd el azt, amit írok. Esetleg vegyél be egy fájdalomcsillapítót. 😊)

Az elõzõ a #36-ra ment.

Mindent nem lehet megmagyarázni az "álltános" iskolás fizikával, de még általános iskolással sem. De álljon meg a menet, minden kamut azért nem kell elhinni.

rolika:
"todomány": "több dimenziók","fekete anyag", "párhuzamos univerzumos", "feketelyuk", stb.

Szeretnék neked gratulálni:
5%+25%+75%=105%
Ennyit ér a többi is, amit írtál...

Vegyél vissza.
A világegyetem kb. 15 mrd éve keletkezett, és ebbõl 13,5 mrd fényévnyit tudunk belátni - tudtommal.

mrd=milliárd

Roliika: ha az ujjadat a napfény elé tartod, látszólag (számodra) eltakarja a Napot. Ám ha valaki ott áll melletted két méterre, a számára semmi különös nem történik. Bár nem pontos a hasonlat, de valahogy így képzeld el ( a hatalmas távolság miatt) a problémát.

Iola: sötét anyag/energia nagyon is létezik: a sötét szó itt nem misztikumot takar, hanem azért kapta ezt az elnevezést, mivel nem tudjuk vizsgálni. Jelen álláspont szerint az univerzumunk így tevõdik össze: /Németh Juditnak Marx György kozmológus munkásságát ismertetõ mûvébõl /
- 5 % "hagyományos" anyag (barionos anyag)
- 75 % sötét energia (gravitációsan nincs kölcsönhatásban más anyagformákkal)
- 25 % sötét anyag (gravitációsan hat a barionos "hagyományos" anyagra)

"A sötét anyagról nem tudjuk pontosan, mibõl áll, de tudjuk - mint idéztem fentebb is - hogy gravitációsan hat a barionos anyagra. A galaktikák vizsgálatával meg lehet becsülni az értékét is. A két legfontosabb sötétanyag típus a hideg és a forró sötét anyag (kicsi, vagy nagy). A forró sötét anyag valószínûleg neutrínókból áll, a hideg sötét anyag nem tudjuk pontosan, mibõl, ennek kutatása az asztro-részecskefizika területére esik.

Marx György újonnan megjelent cikkében azt tételezte fel, hogy a sötét anyag forró, kis tömegû neutrínókból áll ... Ez a feltevés erõsen vitatott, de kétségkívül nagy elõnye, hogy megmutatható, ha ilyen anyag veszi körül a galaxisokat, akkor a galaxis tömegeloszlása a tapasztalati eloszláshoz lényegesen közelebb van, mint hideg sötét anyag esetén." /Németh Judit/

Bocsi,nem akartalak piszkálni,csak néha nem bírom.:-((

Tényleg kiváncsi volnék. Szerinted nincsenek se több dimenziók,se fekete anyag,se párhuzamos univerzumos,se feketelyuk? És mindent meg lehet magyarázni az álltános iskolás fizikával, és minden teljesen rendben van a fizikával? Álljunk meg mert itt a Nirvána? Hm? /De szép és 1*û lenne az élet :-) /

Szerinted mi a valódi todomány? Archimedes törvényei?

Nem értelek. Semmi különös nem lenne 30s múlva. Ugyanis - ha arra gondolsz, hogy a gyorsulás 3000 km/s^2, akkor a sebesség 30s múlva 90000km/s.
100s múlva lenne érdekes a sebesség, mert az pont fénysebesség lenne...
Nem tudom, hogy még ez a sok téveszme meddig tartja még magát (sötét erõ és társai), de ezek a _valódi tudomány_ fejlõdését nagy mértékben gátolják.

;-)))) És pláne nem gyorsulás....:-D Milyen lenne a sebessége 30s múlva? :-D Na mind1...:-D

"3000km/s gyorsulás" - a gyorsulás mértékegysége nem km/s

Õsrobbanás elmélet azért van...mert máshogy tudományosan nem magyarázható...ami ugye a tapasztaláson,a MI tapasztalásunkon alapszik.:-)

Valamit azért nem értek, és komolyan, valaki légyszi magyarázza el, hogy is van ez! Szupernova amolyan jelzõfény...ok. De azt nem vágom,hogy ha milliárd kilómétereken át ér ide, rengeteg kisebb-nagyobb részecskén+törik a fénye/sugárzása,valamint a nagyobb tömegû égitestek valamelyest eltérírik a fényét. Így nem értem,hogy számolhatnak azzal, hogy színképelemzésbe bocsájtkoznak,vagy a fény terjedési sebességével számolják az utat...valószínû nem is egyenes utat,szerintem a fény útja akár 180 fokkal is elfordulhat...szerintem ezek nem valós adatok...szerintem. Cikk amúgy jó+izgi+minden.:-) Jó néha ilyet is olvasni.

"Luke! Ne állj át a sötét oldalra!"...:-D
'Örömötökre' megint itt vagyok köztetek....:-)

Petty: mennyi is a fénysebesség? 😊

(~300000 km/sec)

Mi nagyon is ennek a "viszonyítási rendszernek" a börtönében élünk. AZ IDÕ LÉTFORMA, ugyanúgy mint a tér(tér-idõ). Nem tudunk idõ nélkül valóságot elképzelni, ugyanúgy ahogy tér nélkül sem (a két dolog elválaszthatatlanul összefügg: sem idõ sem tér nélkül nem következhet be változás, ami tkp. konkrétan a létezése valaminek) Te magad írod: "Az õsrobbanás volt" Látod, ezt jelenti az idõ.

Mellesleg ezt (õsrobbanás) csupán nagyon valószínûen feltételezzük, mert erre utalnak bizonyos jelek (vöröseltolódás - azaz a tágulás, kozmosz "háttérhõmérséklete" stb.) magát az õsrobbanást nem tapasztaltuk meg (legalábbis jelen gondolkodó formánkban). Apropó tapasztalás.
Minden természettudomány alapjává az ún. empirikus (tapasztalat alapján történõ) ténymegállapítást tettük: csak azt fogadhatjuk el, amirõl bizonyosan tudjuk hogy úgy van. Innét ered az a látszat hogy a tudomány sok kérdésben bizonytalan. Valójában a tudománynak meg kell várnia a bizonyított tényeket, mert az elméletek nagy veszélye a tévút.
Én történetesen szintén híve vagyok a több, halmaz-szerûen létezõ világegyetemnek (kölcsönhatásuk egész jó magyarázata lehet a gyorsuló tágulásnak), és a több dimenziós létezésnek (utóbbinak különösen a fekete lyukak miatt) de ezek csak elméletek. Hiszen lehetséges mindezek ellentéte is.

Vader: If you only knew the power of the DARK side!<#vigyor1>

És még annyit, az univerzum átmérõje 72 mrd fényév (áállíítólag), az univerzum kora pedig 20 mrd év.Ha a robbanás középpontjától gömb alakban tágul az univerzum akkor 20 mrd év alatt max. 40 mrd fényév lehetne az átmérõje. Ebbõl nekem az jön le, hogy a fénysebességet tuti, hogy tullépik a részecskék amik a középpontból kifelé még mindig gyorsulnak.
Azt tanultam, hogy a fénysebességgel haladó tárgyak tömege végtelenné válik.Na most mi is a középponttól kifelé nyomulunk, nem?
Fölösleges a fogyokúra!<#vigyor2>

3000km/s gyorsulás? Pikk-pakk a fénysebesség többszörösét elérte az univerzum tágulása. Most akkor hogy is van ez? Tudom a sebesség relatív fogalom , attól függ mihez viszonyítjuk.
Valaki segítsen már, nem fogom fel agyilag!<#conf><#conf><#conf><#conf>

"Csak arra vagyok kíváncsi, mi lehet majd az az erõ, ami az idõk végén egybegyûjti az Univerzum összes anyagát."

Ki mondta, hogy "egy helyre" kerül egyszer az anyag?

"mi lehet majd az az erõ, ami az idõk végén egybegyûjti az Univerzum összes anyagát."
az idõ csak egy emberek által kitalált fogalom, egy viszonyítási rendszer, amihez képest tudják viszonyítani a dolgokat. Nem tudjuk mikor volt, ha volt az idõnek kezdete, és lesz e vége. Az õsrobbanás volt, de nem tudjuk hogy az volt ez az idõ kezdete, vagy csak a mi univerzumunk kezdete. Hiszen létezhetnek párhuzamos univerzumok is. Szerintem a fizikusok sem tudják, hogyan kerülhet ismét egyhelyre az összes anyag, ha a tágulás folytatódik.

Azt már senki se fogja sehogy se nevezni! <#vigyor1>

Ha még mindig gyorsulunk az Õsrobbanás után, akkor még mindig tart a robbanás.
Csak arra vagyok kíváncsi, mi lehet majd az az erõ, ami az idõk végén egybegyûjti az Univerzum összes anyagát.
Azt meg majd fehér energiának fogják hívni ?

Amit mi egy ugymond nagy rendszerben tágulásnak mérünk az lehet hogy egy supergalaxis halmaznak egy 0,00001% ad része és a tágulás csak ezen a területen van jelen. Mivel a rendszer egyrészt végtelen másrészt iszonyu menyiségü az érzékelhetõ anyag is nagyonkönyen elõfordulhat hogy a tágulás nem mindenholvan jelen csak. Persze ez a nézed alapból megcáfol pár ha nem is elismert de jelelneg használt alapvetõ elméletet
de ezeknek a cáfolatoknak is nagyon jó alapjai vanak nagyon esze emberkéktõl

Namost ha a sötét energia=negatív energia, akkor lehetséges.
Mert akkor a gravitáció is ellentétes a két anyag közt.
De ez kvantumfizika, ebbe nagyon nem akarok (még) belefolyni. 😊

a gyorsuló tágulás teljesmértékben bizonyított elmélet. Azzal kezdõdött,a hogyan a cikk is leírja, hogy Hubble elvégezte több tucat galaxsira a vöröseltolódás mérést, és rájött, az univerzum tágul. A 90'es években meg bebizonyították hogy gyorsuló ütemben, ha jól emléxem ~3000km/s -os sebességgel!!! Amúgy tudtommal azért van ez a gyorsuló tágulás mert az univerzumban nagycsoportokban gyülnek össze az anyagok, így az egyköbméterre jutó anyagátlag 4 hidrogén atom. De ahoz hogy a tágulás lelassuljon minimum 6 hidrogén atomra van szükség. De mivel tágul, ezért ez a hidrogénatom szám csak csökkeni fog, nõni nem tud, hiszen az anyagmennyiség az univerzumban állandó. De javítsatok ki ha tévedek!