316
-
IoIa #116 Ha valóban kíváncsi vagy, akkor személyesen elmondom. -
Epikurosz #115 "Aki megérti a relativitáselméletet, az látja azt is, hogy hol vannak benne a hibák. "
Mesélj lola, csupa fül vagyok.
-
Epikurosz #114 nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. -
Epikurosz #113 Ugye viccelsz?
Az lehet, hogy az elektromágneses impulzus hamarabb ideér, mint a napszél, amely utóbbi lusta protonokból áll.
De olyanokat lódítani, mint te.... -
abelr #112 tanitanak 
-
abelr #111 még valami!
Elindulsz A pontból, nem válroztatod az irányod, sebességed állandó. Vissza jutsz a kezdeti A ponta, térben is, és időben is!
Ilyeneket egyetemen tatitanak. -
abelr #110 Napkitöréseket vizsgáló tudósok megfigyelték, h. a napkitőrést - mielőtt érzékelnék bármilyen műszerrel - minden alkalommal megelőzi egy magas frekvenciás hang. Felfedezték hogy elektromágneses hullámból áll, 8x gyorsabban terjed mint a fény, mindenen áthatol, és magasfrekvenciás hang kiséri.
Ez a hetvenes évek elején történt, amit 1975-ben nyilvánosságra is hoztak. -
IoIa #109 Aki megérti a relativitáselméletet, az látja azt is, hogy hol vannak benne a hibák. Aki nem érti meg, az viszont - hogy ne látszódjon mások szemében nagyon ostobának - szajkózza. -
assdf #108 Tudom.Azt is tudom hogy miért. Mert az akkori tudósok nem értették meg a relativitás elméletet(sztem a maiak sem igazán), igy aztán inkább a fénnyel kapcsoaltos elméletéért kapta meg. Azt könnyeb volt felfogni -
IoIa #107 "még kell pár eistein akik majd kidolgozzák rá az elméleteket." - ha ilyenekre vársz, akkor sosem lesz belőle semmi.
Érdekes, hogy Einstein ugyan Novel-díjas, de nem a relativitáselméletért kapta a díjat, hanem a fénnyel kapcsolatos elmélete miatt. -
assdf #106 Mondjuk annyira nem ismerem Egely találmányait de egyszer olvastam tőle egy könyvet. Nem állitom hogy igaza van, de mivan pl akkor ha felfedezett vmi új energiaforrást, és az müködteti a gépeit? vmi olyat amit a mai fizika még nem ismer, igy aztán a gép örökmozgónak tünik, pedig nem az. Egely meg eccerüen csak nem birja megmagyarázni :)
Szóval sztem attól még vki épithet egy ilyen gépet hogy nem ismeri a müködési elvét.
Másrészről meg én egyáltalán nem értek egyet azzal hogy a fénysebesség állandó és megdönthetetlen vagy túlléphetetlen lenne. Inkább csak a jelenleg ismert legnagyobb sebesség.Mert józan paraszti ésszel belegondolva, a világegyetemünk ugye majdnem végtelen nagy, és ráadásul azt se tudják mi van azon kivül és azután szóval kiba.. nagy. Na most azért kicsit nevetségesnek hat hogy pont egy ilyen kis ló..sz sebeség lenne a határ.
Pont ugy mint hogy léteznek e idegenek. Szerintem ott is egyértelmüen ki lehet jelenteni hogy igen, ha figyelembe vesszük az univerzum méretét, az már teljesen már kérdés hogy jártak e itt. De hogy valahol vkik még léteznek rajtunk kivül azt szinte teljesen biztos. Valahogy a fénysebesség is ilyen.Tuti hogy van nála nagyobb sebesség és azt lehet érni. Csak mi ehhez még túl hülyék vagyunk, még kell pár eistein akik majd kidolgozzák rá az elméleteket. -
#105
Én is imádok elméleti fizikusokkal vitatkozni!;)
És ha azt mondom nekik, amit te is, hogy semmi különbség az ő elméleti légváraik között, meg az Egely találmányai között, akkor általában megsértődnek. Bár az okosabbak csak nevetnek rajta!
Szal nekem is hasonló érzésem van az un. nagy tudománnyal kapcsolatban. -
#104
Ez nem rosz gondolat;)
Bár a gyorsulásra nem ad választ.
Én is hasonló univerzum híve vagyok csak az még csak nem is mozog különösebben!;)
Ha az univerzum a téridőben nem lapos hanem görbült, akkor a távolabbi dolgok ugyan úgy vörös eltolódást mutatnak, mintha egy sík univerzumban távolodnának!!!;)
A 99%os C sebességnek megfelelő vörös eltolódás, pedig nem az univerzum valódi határa, hanem csak a látóhatárunk! Ha úgy tetszik egy hatalmas méretű, de roppant híg fekete lyuk (ez az univerzum) általunk érzékelt esemény horizontja!
És az a szép ebben az elméletben, hogy ua belefér a rel. elm-be mint az ősrobbanás.
A "gyorsulás" pedig felvet egy érdekes kérdést!
Az az eljárás/megfigyelés ami a gyorsulás és a mögötte álló nagy ismeretlen erő eszméjéhez vezetett valójában egy elég lokális jelenség!
Nem olyan mint általában a távoli testek vörös eltolódása, hanem egy sokkal konkrétabb és speciálisabb esetről van szó.
Ha ez tényleg egyfajta speckó csillagfizikai jelenség akkor nincs is gyorsulás és nincs is sötét erő.
Amúgy a szupernovákról/nag tömegű/energiájú objektumokról marha keveset tudunk, és mindíg okoznak valami meglepetést.
Lásd gamma kitörések esete! -
#103
Olvasd el a relativitás elméleteket!
Ott leírják, hogy ez miért nem így történik.
Általánosságban azt lehet momdani, hogy a téridőnek vannak alaptulajdonságai, amiket bizonyos határig egymásssal lehet konvertálgatni. A téridő viszont nem végtelenül rugalmas ilyen szempontból, nem akármilyen módon alakítható. A tér és idő összerendelésének leghétköznapibb jelensége a sebesség (impulzus) maga: M tömeg T idő alatt, S távolságot tesz, és az előbbiekhez szükséges sebesség/impulzus megszerzéséhez E energiát használ fel a gyorsuláskor.
A rel. elmélet a különböző paraméterek közötti kapcsolatot a C fénysebesség határsebbességként való leírásásval adja meg.
Ez nem egy önkényes dolog, és nem az az oka hogy E. nek ez volt a mániája, meg nem aztért találta ki, hogy az emberekkel ezután jól kitoljon, hogy ne tudjanak a csillagokba utazni.
Ez egy felfedezés, ami a kísérletek során bebizonyosodott!
Azt mondja ki, hogy a sebeségek/paraméterek viszonylagosak, és ha pl látsz egy tárgyat fénysebssséggel suhanni, az annál már nem mehet gyorsabban. Viszont az utasok meg örülhetnek, mert a fénysebességgel suhanásuk közben a saját idejük lelassul, szal az ő szempontjukból nincs jelentősége a 2X 3X 20X fénysebességnek, mert már 1C esetében is leállni látszik az idő!!!!
Máskérdés, hogy bármilyen kicsinyke tömmeggel rendelkező tárgy C-re való felgyorsításához végtelen energia szükséges!!!!
Szal E. szerint nagyjából így néz ki ez a kiba. univerzum.;) -
IoIa #102 korosztány=korosztály -
IoIa #101 Jaj!
"megy egyenesen, deee hat rá a nap gravitációja. ezáltal görbül a pályája. annyira görbül, hogy kör forma lesz belőle." - jó lesz az elliptikus pályának is...
"hallottál arról, hogy maradnak fenn a műholdak?" - én igen, de te ezek szerint nem. -
IoIa #100 Ezek a kvantumos dolgok is erõsen szélhámosság-gyanúsak. Vagy inkább a tudatlanság selejtjének nevezném. Már annyi képtelenséget hordtak össze, hogy mindig nehéz eldöntenem, hogy kínomban sírjak vagy röhögjek? Persze mindig akadnak szájtáti csodavárók, akik ezeket a vad dolgokat úgy isszák, mint a szomjhalál szélén lévõ ember a vizet. És persze legalább olyan erõsen hirdetik a "tanokat", mint a vallásos emberek a különbözõ szentírásokat.
Az elméletekbe - figyeljétek meg - mindig be van építve valami korlát.
A vallásoknál ez a korlát a halál, ugyanis a hazugságokra akkor lehetne csak fényt deríteni, ha valaki vissza tudna jönni a halálból (valódi halálról beszélek, vagyis agyhalálról, nem klinikai halálról).
A relativitáselméletben a korlát a fénysebesség. Persze azért ez, mert jelenleg nem ismerünk a fénynél gyorsabban haladó dolgot, így az az észlelés sebességének a határát is jelenti jelenleg. Szerintem a gravitációs hatás gyorsabb, mint a fénysebesség, de ez csak az én véleményem.
A kvantummechanika legnagyobb szemfényvesztése a határozatlansági reláció, mint a megismerhetõség korlátja. Ezt az elvet becsempészik mindenhova, van ahol ez látványosan jelentkezik, van ahol csak érintõlegesen.
A tudomány egyre inkább szennyezõdik a megannyi sarlatán eszement fantáziálgatásával, és már ember legyen a talpán, aki el tudja határolni az ésszerû és valós dolgokat a kamutól. Ezt a posványt lovagolják meg a félmûvelt csalók is, mint pl. Egely, vagy a mûveletlen "táltosok", "boszorkányok", és egyéb állatfajták.
A tanultabbak persze különbözõ matematikai levezetéseket kreálnak/szajkóznak, bizonyítva, hogy minden stimmel az elméletükkel. Csak van egy bibi. A matematika színtiszta elméleti tudomány, és az eredményei sokszor köszönõviszonyban sincsenek a valósággal, ha hülyeséget számolunk ki. Írok is két pédát:
1. 100 fok Celziusz - 1000 fok Celziusz = -900 fok Celziusz. Jelen tudásunk szerint -273 fok Celziusznál nem lehet semmi hidegebb. Pedig matematikailag milyen jól kijött a -900, igaz?
2. Most jöjjön egy egyszerûbb példa. 5 ember utazik a villamoson. Ha 7 ember leszáll, akkor kettõnek vissza kell szállnia, hogy üres legyen a villamos... 5-7+2=0. Ez matematikailag tökéletes, de ugye belátható, hogy lehetetlen. És egyben az is belátható, hogy ha matematikailag valami tökéletes is, az még nem igazolja az elmélet helyességét, mert ha hülyeségbõl indul ki valaki, akkor az eredmény is hülyeség lesz.
Különösen fiatal korban jellemzõ az emberre, hogy a különbözõ sci-fi, fantasy és egyéb filmeket/könyveket egyre jobban összemossa a valósággal, és akár hajlamos is ezeket elhinni. Jól példázza ezt az sg fóruma is, amit túlnyomórészt a fiatalabb korosztány látogat.
Még valami: Ez a cikk ugye arról szól, hogy Einstein mégsem tévedett. Pedig, mielõtt ez a hír megjelent, mindenhol azt harsogták a szócsövek, hogy Einstein elmélete n+1 alkalommal "igazolva lett". Miféle igazolások lehettek ezek, ha az így eleve nem igaz, vagy téves?
A Hawkins hívõk és az elméletét szajkózók számára is nagy arculcsapás lehetett, amikor Hawkins maga is beismerte egy tévedését?
És még hány ilyen lesz! -
IoIa #99 Értem, amit írsz, de "egyre gyorsuló ütemben taszítja el őket egymástól" - ezt nem fogják észlelni akkor sem. Másrészt ehhez a "gömbfelület"-hez nem kell bevezetni egy negyedik dimenziót, 3 dimenzióban is leírható. A példád viszont így nem igazán jó. -
assdf #98 Hát jah érdekes elképzelés. Kb annyira mint az enyém :)
Minden attól függ hogy mekkora volt a kezdeti rengés és hogy mekkora ez a felület.Lehet sosem érnek össze :)
-
fiszko #97 Van egyszerűbb magyarázat is az univerzum gyorsulva tágulására, és még a fekete energiára, vagy a fekete anyagra sincs szükség hozzá.
Képzeljük el, hogy az ősrobbanás után a mi három térdimenziós világegyetemünk egy negyedik dimenzióban egy gömbfelületen tágul. Ha így szemléljük a tágulását, minden nagyon egyszerű lesz. Írok egy példát
Mondjuk a föld felszíne lesz az a gömbhéj, amin az univerzumunk tágul. A déli sarkon földrengés van, és minden irányba elindul egy hatalmas hullám, egy cunami. Két hullámlovas meglovagolja ezt a hullámot, csakhogy az egyik Ausztrália, míg a másik Amerika felé indul
Menet közben, ahogy figyelik egymást, azt tapasztalják, hogy a köztük lévő távolság egyre nő, sőt egyre gyorsuló ütemben nő. Pedig ők „egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek”. Elkezdenek morfondírozni, és kiokoskodják, hogy kettejük között taszítóerő lép fel, sőt egy sötét energiafajta, ami nem látható, egyre gyorsuló ütemben taszítja el őket egymástól. Itt tartunk most mi is. Ez egészen addig így lesz, míg el nem érik az egyenlítő vonalát. Akkortól ez a „taszítóerő” hirtelen vonzóerővé alakul, és a két hullámlovasunk egyre gyorsuló ütemben kezd egymás felé száguldani, végül az északi sarkon egymás nyakába borulhatnak.
Ez szerintem elég egyszerű, és elfogadható hipotézis, és magyarázatot ad arra is, hogy a szétrepülő anyag, hogyan fog újra egyesülni.
Remélem érthetően írtam le az elképzelésemet.
-
amorino #96 A természet törvénye örök ,az algoritmusok ezt csak követni akarják. Az algoritmusokat az emberiség találja ki -
assdf #95 Nem tom, én nem vok szakember. Amit irtam csak kitaláció, bár számomra elég hihető (fő az önbizalom), csak arra akartam mutatni egy példát hogy lehetséges hogy lehet gyorsabban haladni a fénynél ugy hogy mégsem léped azt túl.És ez esetben dől az egész és ha fénysebbesség igy változhat akkor lehetséges hogy igy megmagyarázható a világegyetem tágulása például és nem kell állandókat bevezetni.
-
#94
ha az a galaxis fénysebességgel megy o-ból északra, mi pedig ugyancsak fénysebességgel megyünk o-ból délre, fogom e én látni valaha is még? -
HUmanEmber41st #93 Nos a cikk azt mondja, h Ei. nem tévedett..a fény sebessége mindenütt állandó..az egész Univerzumban.
De már kb 15milliárd éve gyorsulunk, és az ősrobbanás részecskéi elméletileg fénysebességgel kezdtek el távolodni egymástól..szal ezt valahogy nem veszi be a szervezetem.. -
HUmanEmber41st #92 Bár ha 1 gal. a fény sebességével távolodik 1 elméleti "O" ponttól északra, a mienk pedig déli irányba, akor az egymástól való távolodás mért sebessége lehet 2*c...elméletileg.De a galaxisok nem lépik túl akkor sem a c-t..( vagy mégis??)
De az a kérdés, jelenleg mekkora a Tejútrendszer sebessége a térben?
Mert akkor ezek szerint nincs "álló" galaxis, akihez képest mérni tudnánk a sebességünket( Tejútrendszer)
Nehezíti a kérdést az is, hogy galaxisok halmazba rendeződve egy tömegközéppont körül forgó mozgást is végeznek... -
assdf #91 hm... Kajakra? És ezt hogy mérték meg?
Mert régen kicsit foglalkoztam csillagászattal, és például egy csillag távolságát 3szögeléssel mérik meg.És ott sem mérik a fénysebességet csak megszoroztak cvel az erdményt és igy jött ki a távolság. -
HUmanEmber41st #90 Ezzel csak az a gond, h az általunk látható-észlelhető galaxisokban a fény ugyanakkora sebességgel terjed, mint a Tejútrendszerben.. -
assdf #89 Amugy én simán kitaláltam hogy mozoghat vmi a fénysebesség két háromszorosával vagy gyorsulhat ugyanennyivel vagy akár a többszörösével :)
Ugye azt tudjuk hogy a fény sebessége nem mindig ugyanannyi, attól függ hogy hol mérjük. Az ürben a leggyorsabb jelenleg (300ezer km/s).
Na most mi van akkor ha van pl egy olyan galaxis aminek más a vonatkoztatási rendszere mint a miénké. Szóval hogy ott a fény sebessége nem 300ezer, hanem mondjuk ennek a 3szorosa?Ez esetben ez a galaxis mozoghat a mi fénysebességünk kétszeresével mert nem éri el a saját rendszerében a fénysebességet csak annak kb a 70%át. Mi viszont innen a földről ezt majd ugy látjuk hogy jéé ez a 2c-vel mozog, ez lehetetlenség nosza rajta gyerünk gyártsunk vmi jó kis képletet, amivel kijön hogy még a 100 lábunak is mindig csak maximum 2 lába van.(nem vicc tényleg alkottak ilyen képleteket,amikor kiderült hogy bizonyos galaxisok a fénysebesség többszörösével távolodnak tölünk)
Na ezt az elméletet persze csak nemrég szültem meg,meg semmi bizonyiték rá, csak arra akartam rámutatni hogy mehet ám vmi ugy is gyorsabban a "fénynél" hogy valójában mégsem megy gyorsabban. -
Epikurosz #88 Részemről az lesz, hogy most egy kicsit kiszállok a témából.
Ezt teszem a Windows oprendszerekkel is. Amikor kijön egy-egy újabb verzió, hagyom, hogy mások kipróbálják, és én általában 1-2 év múlva szoktam frissíteni, amikor a Mikrószoft már kijavított sok hibát.
Várok ezekkel az elméletekkel is, és amikor már több konkrétum lesz, akkor beseprem a zsetonokat. Jó felfogás, mi?
-
waterman #87 ki tudja mi volt ott.. -
HUmanEmber41st #86 És mindez a nagy BUMMból ???...ehh -
waterman #85 kedves lola. ki a bánat beszélt szerinted a föld gyorsulásáról? a föld kb 28 km/s sebességgel rója a pályáját már pár milliárd éve. semmit nem csinál. megy egyenesen, deee hat rá a nap gravitációja. ezáltal görbül a pályája. annyira görbül, hogy kör forma lesz belőle.
hallottál arról, hogy maradnak fenn a műholdak? esnek a föld felé. ha egyenesen esne lefelé és nem lenne légkör akkor bizony g-vel gyorsulna. egyfolytában. azért nem teszi mindezt mert kapott oldalról egy veszettnagy rúgást és megy oldalirányba is. a sebessége állandó, viszont és itt a lényeg!! az iránya NEM! ehhez kell az a gyorsulás amiről én beszélek. és ha a fejed tetejére állsz ezt akkor is gyorsulásnak nevezik. aminek igen, ahogy te is írod van centripetális és tangencális összetevője. a kettő eredője meg pályán tartja a kócerájt. ha a tangenciális nagyobb akkor előfordulhat, hogy szép spirális pályát fog leírni a test kifelé. mint a példaként említett holdunk aki kb egy métert távolodik évente. kb.
abelr #82 - épp a cikk fogalmazza meg hogy azért gyorsul szétfelé az egész rendszer mert kell lennie egy az univerzum 75%át adó sötét anyagnak. képzelj el azonos ponttöltéseket, lógni a semmiben. azonos nagyságúk és töltésűek, mondjuk elektronok egy kupaca. ha rajtuk múlna szerteszét mennének mert az összes taszítja az összeset, mint a mágnesek azonos pólusai. ha ebbe az említett rendszerbe 25%aránnyal raknánk pozitív töltéseket is, amik közel ugyanakkora tömegűek mint az elektronok, akkor egy egy pozitív töltés rácuppanna egy egy elektronra és egyfajta csomópontokat alkotnának, de mivel az elektonok még mindig többségben lennének a rendszerben ezért továbbra is tágulna az egész. vedd úgy, hogy a különböző töltésű részecskék közötti erő a gravitáció, az azonos töltésű részecskék közötti erő a sötét anyag "ereje", továbbá a csomópontok pedig a galaxisok. ekkor alkottunk egy kisméretű modelt ami egész jól szemlélteti a tágulást. itt már csak az a gond, hogy ahogy a töltések egyre távolabb kerülnek egymástól a taszító hatásuk csökken.(E=k*Q/r^2 alapján ahol k egy állandó, Q a töltés nagysága, r a töltéstől mért távolság, E a térerő. tehát hogy mekkora erővel hatna egy másik töltésre). na ha még rávennénk az egész modelt hogy forogjon akkor már egész jó lenne. :):)
-
HUmanEmber41st #84 Az a másik nagy problema, h a gravitációs erőt(?) semmilyen módon még nem sikerült kiküszöbölni-leárnyékolni. Igazából a mibenlétéről csak találgatások vannak.
Míg valaki(k) ezt az erőt le nem írják, addig a fizika a jelenségek magyarázata terén igencsak a sötétben tapogatódzik.. -
abelr #83 Mindenesetre lehet agyalni a dolgok miértjén, és hogyanján!
A véleményeim szubjektivek ... -
abelr #82 ha meg van gravitáció miért gyorsul a tágulás? inkább lassulni kellene neki, majd egy holtponton időzve összegűlni a materiálnak -
abelr #81 a földi g-t nem kell figyelembe venni mert minden repeszre hat -
abelr #80 látszólag az energia egy ismeretlen formája vezérel. - ezt komolyan is gondolják? -
Zsoldos #79 En meg fogtam egy labdat es keringettem korulotte egy 6x kisebbet. Az egesz rendszert elhajitottam, es hat a kis labda nem folytatta a keringest, elszallt + mindketto le is esett a foldre. Tehat nem igaz, hogy a Fold korul kering a Hold.
A te peldad kb hasonlo
-
#78
Pedig ez nem vicc!
Bizonyos csillaghalmazokban található csillagok egyszerűen nem jöhettek létre ilyen "rövid" idő alatt!
Én az ősrobbanás elméletet látom egyre inkább viccesnek, ahogy olyan dolgokat kénytelenek belerakni, amit még sehol senki nem látott!
Pl ahhoz, hogy ezt az elméletet a kvantum mechanikával legalább egy kicsit össze lehessen párosítani, be kellett vezetni a felfúvódás jelenségét.
Ez azt jelenti, hogy ha ez nincs akkor a világegyetem, a kezdeti nagyon sűrű és forró állapotból nem tud kiszabadulni. A gond az vele hogy ezt a folyamatot nem lehet reprodukálni, ráadásul nem az anyagnak, hanem a téridőnek kell a fénysebességet meghaladó módon tágulnia!!!!
(Ezek után, ha ezt a tudósok teljes melszélességgel elfogadják, akkor nem értem mit problémáznak pl az örökmozgókon, meg a kanálhajlítgatókon???;))))
Én általánosan azt látom problémának, hogy az ősrobbanás elmélet megszületésekor egyszerűen kifelejtették a kvantummechanikát a dologból. Talán Stephen Hawking volt az első emberke, aki a csillagászati, a kozmológiai elméleteket és a kvantummechanikát megpróbálta összehozni.
A probléma viszont valójában mélyebb, mivel nincs kísérletekkel is alátámasztott kvantum-gravitációs elmélet, márpedig csillagászati léptékekben a gravitáció az ami az anyag mozgását befolyásolja. Vagy is van egyszer a fa meg egy vaskarika külön, amiről valakik azt állítják hogy ezek ugyan azok.;)))
A gravitációt pl el lehet egy fajta járulékos erőnek is képzelni. Lehet hogy a gyenge kölcsönhatás nagyléptékekben megjelenő változata(????)
A gond ezzel az, hogy ha a gravitáció valamelyik ismert, a kvantummechanikával is leírt kölcsönhatás/erő nagy léptékek esetén megjelnő egyfajta módosulása, akkor az egész ősrobbanás elméletet ugy ahogy van el kell felejteni, a fekete lyukakkal együt. Mert ez azt jelentené, hogy ilyen extrém gravitációs jellemzőkkel rendelkező objektumok nem vagy nem olyan formában jöhetnek létre, mint ahogy azt a rel elm a maga látványos egyszerűségével leírja.
Einstein utálta a szingularitást -ez a fekete lyukak és az ősrobbanást megelőző univerzum "magja"-, ezt a pontot inkább tekíntette az elméletének látványosan (a végtelenbe tartó függvények formájában megmutatkozó) korlátjának, mint valós fizikai jelenségnek. -
HUmanEmber41st #77 Az én gyomrom se veszi be ezt az ősrobbanást..próbálok én is belekötni :) :)