IoIa#100
Ezek a kvantumos dolgok is erõsen szélhámosság-gyanúsak. Vagy inkább a tudatlanság selejtjének nevezném. Már annyi képtelenséget hordtak össze, hogy mindig nehéz eldöntenem, hogy kínomban sírjak vagy röhögjek? Persze mindig akadnak szájtáti csodavárók, akik ezeket a vad dolgokat úgy isszák, mint a szomjhalál szélén lévõ ember a vizet. És persze legalább olyan erõsen hirdetik a "tanokat", mint a vallásos emberek a különbözõ szentírásokat.
Az elméletekbe - figyeljétek meg - mindig be van építve valami korlát.
A vallásoknál ez a korlát a halál, ugyanis a hazugságokra akkor lehetne csak fényt deríteni, ha valaki vissza tudna jönni a halálból (valódi halálról beszélek, vagyis agyhalálról, nem klinikai halálról).
A relativitáselméletben a korlát a fénysebesség. Persze azért ez, mert jelenleg nem ismerünk a fénynél gyorsabban haladó dolgot, így az az észlelés sebességének a határát is jelenti jelenleg. Szerintem a gravitációs hatás gyorsabb, mint a fénysebesség, de ez csak az én véleményem.
A kvantummechanika legnagyobb szemfényvesztése a határozatlansági reláció, mint a megismerhetõség korlátja. Ezt az elvet becsempészik mindenhova, van ahol ez látványosan jelentkezik, van ahol csak érintõlegesen.
A tudomány egyre inkább szennyezõdik a megannyi sarlatán eszement fantáziálgatásával, és már ember legyen a talpán, aki el tudja határolni az ésszerû és valós dolgokat a kamutól. Ezt a posványt lovagolják meg a félmûvelt csalók is, mint pl. Egely, vagy a mûveletlen "táltosok", "boszorkányok", és egyéb állatfajták.
A tanultabbak persze különbözõ matematikai levezetéseket kreálnak/szajkóznak, bizonyítva, hogy minden stimmel az elméletükkel. Csak van egy bibi. A matematika színtiszta elméleti tudomány, és az eredményei sokszor köszönõviszonyban sincsenek a valósággal, ha hülyeséget számolunk ki. Írok is két pédát:
1. 100 fok Celziusz - 1000 fok Celziusz = -900 fok Celziusz. Jelen tudásunk szerint -273 fok Celziusznál nem lehet semmi hidegebb. Pedig matematikailag milyen jól kijött a -900, igaz?
2. Most jöjjön egy egyszerûbb példa. 5 ember utazik a villamoson. Ha 7 ember leszáll, akkor kettõnek vissza kell szállnia, hogy üres legyen a villamos... 5-7+2=0. Ez matematikailag tökéletes, de ugye belátható, hogy lehetetlen. És egyben az is belátható, hogy ha matematikailag valami tökéletes is, az még nem igazolja az elmélet helyességét, mert ha hülyeségbõl indul ki valaki, akkor az eredmény is hülyeség lesz.
Különösen fiatal korban jellemzõ az emberre, hogy a különbözõ sci-fi, fantasy és egyéb filmeket/könyveket egyre jobban összemossa a valósággal, és akár hajlamos is ezeket elhinni. Jól példázza ezt az sg fóruma is, amit túlnyomórészt a fiatalabb korosztány látogat.
Még valami: Ez a cikk ugye arról szól, hogy Einstein mégsem tévedett. Pedig, mielõtt ez a hír megjelent, mindenhol azt harsogták a szócsövek, hogy Einstein elmélete n+1 alkalommal "igazolva lett". Miféle igazolások lehettek ezek, ha az így eleve nem igaz, vagy téves?
A Hawkins hívõk és az elméletét szajkózók számára is nagy arculcsapás lehetett, amikor Hawkins maga is beismerte egy tévedését?
És még hány ilyen lesz!