316
  • dez
    #316
    Ó, hát a világ egyszerű: egyszerűen nem olyan, amilyennek mi hisszük. :D
  • Tiberius B
    #315
    Nekem ok, csak gondoltam, leírom, persze azóta születtek elméletek, felfedezések, amik befolyásolták a szemléletet, szeretném azt hinni persze, hogy a világ nagyon egyszerű, ami igaz is lesz, vmikor, addig azomban még hátravan pár könyv és év. Kicsit iddőigényes ez az iskola. Sajna, de így tanuljhuk meg az élet egy részét.

    Egyszerű, mégis öszetett és végtelenül bonyolult, ez a világegyetem és az ember is. Szerintem.
  • dez
    #314
    Szerintem ez nem ilyen egyszerű. A kvantumos világ alaptulajdonsága egyfajta határozatlansági állapot, a megfigyelés ebből zökkenti ki, egy adott határozott állapotba kényszerítve, ejtve azt lokálisan. (A materialisták nem szeretik elismerni, de ez nagyon szépen mutatja, hogy a világ nem olyan "materiális", mint amilyennek ők szeretnék tudni. Felületesen szemlélve persze olyan.)
  • Tiberius B
    #313
    "A határozatlansági reláció bevallottan technikai probléma"
    Most olvasok egy '65-ben készült könyvet, amiben benne van a határozatlansági reláció, az egész abból következik, hogy mi csak "fénnyel" figyelünk meg, vagy a behatás nagy(ha nagy az energia, kicsi a hullámhossz), vagy nagy a hullámhossz, ez meg határozatlanná teszi asszem a helyet, pontosabban pontatlanná, tehát nem nézhetjük meg kellő pontossággal a dolgokat a kvantumok világában, mert akkor drasztikusan megváltoztatjuk a megfigyelt dolgot, érdekes, hogy manapság ez sokkal nagyobb filozófiai terhet jelent, mer ilyeneket hoznak elő, mint megfigyelő, a Schrödinger-féle hullámegyenlet is benne van, az is arra adválaszt, hgoy mit érzékelünk, elég érdekes, hogy pl. ott a tömegtől függ, hogy mennyire elmosódik egy test észlelése. Na mindegy, ez már egy régi topic régi hozzászólása, szóval csak ennyi. Remélem vki megnézi és felújul a topic.
  • Tiberius B
    #312
    kösz a tanácsot
  • Epikurosz
    #311
    Sztem az alsó jobb.
  • Tiberius B
    #310
    Melyik maradjon?
    "Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkoráltalános törvényhozás elvéül szolgáljon!"
  • Epikurosz
    #309
    Pironkodva kell elismernem, hogy nem emlékszem rá. Na, látod, ezért jó lenne, ha aláírásodba berittyentenéd.
  • Tiberius B
    #308
    A kategorikus imperatívusz Kanttól jobb lenne?
  • BiroAndras
    #307
    "hogy egyetlen fotont hogyan állítottak elő"

    Pl.: http://www.aip.org/pnu/2002/split/591-3.html
    http://www.scienceblog.com/cms/device_emits_single_photon_8887

    Az imént ajánlott könyv html formában:
    http://felpakol.uw.hu/map/schrodinger_kiscicai.htm
  • BiroAndras
    #306
    "Csak az utolsó mondat valahogy túlzott bizonytalanságot sugallt. Egyébként mit értettél rajta?"

    Azt, hogy bár a kvantumfizika egyenletei rettentő pontosan egyeznek a kísérleti eredményekkel, nem igazán tudjuk, hogy mit jelentenek. Sokféle értelmezés létezik, de egyik sem igazán meggyőző. A szerintem legjobb, viszonylag új értelmezés a már említett könyvben olvasható. Megoldja a hullámfüggvény összeomlás problémáját azon az áron, hogy időben visszafelé terjedő hullámokat is megenged (amiket egyébként semmi sem tilt az okság elvén kívül, de az sem sérül ez esetben).
  • Epikurosz
    #305
    Na, te is.:-) Ez olyan igazi '50-es éveket idéző szöveg.
  • Tiberius B
    #304
    Jobb nem jutott hirtelen eszembe.
  • Tiberius B
    #303
    Próba
  • Epikurosz
    #302
    Katt a személyes adatlapodra a Fórumok fejezet alatt, és ott csinálhatsz magadanak ilyen lózungokat.
  • Tiberius B
    #301
    Asszem vhogy tényleg sikerült nekik, ha az emlékezetem nem csal, egy bizonyos Max Planck megalkotott olyan számokat Planck-idő,-hosszúság. Az egyik Planck szám amit most nem írtam, mert nem emlékszem a nevére, megadja egyetlen foton energiáját, a fény legkisebb kvantumának energiáját. A kvantum csomagot jelent, ez a kvantumelmélet alapja, az energia csak bizonyos méretű csomagokban nyelődhet el, keletkezhet, terjedhet... Nemrég megkaptam egy 11.-es fizikakönyvet, melyben bennevan egy ábra az univerzum jelentős eseményeiről, és a felfúvódás pl. még az anyag kvarkállapota előtt agy elején volt mer itt 10 a -34-en másodperc van írva az ősrobbanás után, 10 a -43-on másodperc meg a felfúvódás kezdetének(hatványoztam). Érdekes. Planck nagy koponya volt.
    u.i.: nem tudja valaki, hogy lehet ilyen "szlogeneket" írni a hozzászólások végére?
  • dez
    #300
    Igen, ezt már én is megkérdeztem egyszer egy fizikustól, de a válaszra valahogy nem emlékszem.

    Szóljon valaki Kukacosnak! :) Vagy volt itt korábban még 1-2 fizika-hallgató.
  • Epikurosz
    #299
    Kaptam privi üzit egy eltávozott barátunktól, juhé! :-)

    Nos, azt írja, hogy :
    "adok neked egy tippet. Kérdezd meg az okostojásoktól, hogy egyetlen fotont hogyan állítottak elő... És honnan voltak abban biztosak, hogy valóban csak egyetlen fotonról van szó."

    Mivel nem teljesen értem a kérdést, gondoltam szószerint beidézem.
    Mert a 2réses kísérletnél nem állítottak elő fotont, hanem hullámot nyomattak rá a résekre. Legalábbis én így gondolom....
  • dez
    #298
    Így vagy úgy, szerintem ez az egész csak a világ egyik szelete. És talán csak a két világ (anyagi és szellemi) csak együtt érthető meg igazán. Persze a tudósok a végletekig próbálják csak az egyik irányból megmagyarázni a dolgokat.
  • Tiberius B
    #297
    Az én emlékezetem szerint is. A személyes véleményem pedig: a kvantummechanika legnagyobb relytélye, hogy a microvilágban miért a nagy számok és miért nem a logika törvényei működnek. A nagy számok törvényei pedig a hullámmechanikában teljesedtek ki. A kétréses kísérletet máig nem értik, néha pedig elmagyarázni se lehet rendesen, mit is jelent az hogy: ha megfigyeljük, hogy az anyaghullám melyik résen megy át, akkor már nem jelentkezik az interferenciakép csak a két valószínűség "összege". Szerintem ez nem is olyan bonyolult, nagy számok törvényei, ha nem figyeljük meg: 50-50% hogy az egyiken vagy a másikon ment át, ergo két egyszerre meglévő hullámként jelentkezik a becsapódások valószínűsége; ha meg megfigyeljük 100%, hogy melyiken ment át, mégha a részecskék átmenetelének helye a kísérlet elején 50-50%-kal volt megjósolható, a két rés egy-egy teljesen új kísérletet hoznak létre, azaz olyanok a becsapódások mint két külön "egyréses" kísérlet eredményének gymásra tevése, ami igaz is; amikor nem figyeltük meg, hogy melyiken ment át, akkor egészen a kísérlet végéig 50-50% maradt, hogy melyik résen is ment át,visszanézve az időben a nagy számok ugyanazt mondják, mikor megfigyeltük, kettéválasztottuk a kísérletet, összeomlasztottuk a hullámfüggvényt, megváltoztattuk a szuperpozíciót, visszafelé haladva az időben nem ugyanazt mutatják a nagy számok, az alapvető kérdés viszont megmarad minden esetben: Mi minősül megfigyelésnek? Mi omlasztja össze a hulámfüggvényt, változtatja meg a szuperpzíciót?
    Ez egy filozófiai kérdés, szerintem meg csak mi, a jelenség megfigyelői, nem tudjuk megfigyelni anélkül, hogy beleavatkoznánk. A kísérlet megszűnne paradoxonnak lenni, ha megfigyelhetnénk az átmenetelt anélkül, hogy hatnánk a részecskére. Ha nem hatunk rá, a nyagy számok törvényei változatlanul hatnak egészen a kísérlet végéig, de ez lehetetlen, ha felidézzük: minden hat mindenre.
    Sajna emiatt még jóideig elvitatkozhatunk majd a kísérleten. Amíg fel nem adjuk, a részecskék sokasága csak addig terjed hullámszerűen, amíg nem hatunk rá.
    Ha ez hosszú eszmefuttatás volt, bocs, ha belső ellentmondásokat tartalmaz, kérlek világítsatok majd rá.
    A pulzáló feketelyukakról: így biztos nem található meg és, mint nemrég megtudtam, még régebben megmondta előre a Steven Hawking, hogy találunk majd olyan feketelyukakat amelyek érzékelhető mennyiségű sugárzást bocsátanak ki, és nem csak az előttük végbemenő anyag-annihilálódás egy része az, hanem tényleg a feketelyuk belsejéből ered, ergo a közvetítő-horozó részecskéje gyorsabb a fénynél, állítólag a kvantummechanika ezt is megengedi. A relativitáselmélet szintén, ugyanis csak a fénysebességig beszél a világról.
    "Isten nem kockajátékos"(Einstein), szerintem meg szerencsjátékmániás. Az ok-okozat is csak a valószínűtlenebb jelenségek 0-hoz tartó valószínűségéből ered, szerintem.
    Bár még mindig ott a másik lehetőség: ma még egyszerűen túl primitívek vagyunk.
    Éljen a fejlődés, még csak az utazás elején tartunk. George és Gene a két álmodozó, az egyiket ezért, a másikat azért szeretem(-i a világ). De a tudomány mindennél jobb.
  • dez
    #296
    Tulajdonképpen azt. Csak az utolsó mondat valahogy túlzott bizonytalanságot sugallt. Egyébként mit értettél rajta? (Meg azért idéztem be Epikurosz mondatát, mert félig arra is válaszoltam.)
  • BiroAndras
    #295
    "Hm, azért a kétréses kísérlet, meg más hasonló megfigyelések már nem csak közvetett, elméleti alapú bizonyítékok."

    Miért, én mit mondtam?
  • Epikurosz
    #294
    most már rémlik valami...
  • dez
    #293
    Hát az, amikor egyetlen foton két egymás melletti résen "egyszerre megy át". Valójában ilyenkor hullámként van jelen, és annak rendje és módja szerint a rések által "szétszedett" két hullám interferál egymással. Vagyis, saját magával. És a rések mögé helyetett fotólemezen, stb. egy interferenciakép jön létre. (Persze, amikor eléri a rés mögé helyezett fotólemezt, akkor mint részecske nyelődik el, mivel csak így tud. És ezek az egymás utáni elnyelődési pontok rajzolják ki az interferenciaképet.)

    Ez volt talán az első nagyobb meglepetés. Utáná még jött egy pár.
  • Epikurosz
    #292
    Az ÉT pedig köszönje meg nekem az ingyen reklámot.
  • Epikurosz
    #291
    Mi a túró ez a kétréses kísérlet?
    Lehet, hogy ismerem amúgy, csak ezen a néven nem ugrik be...?

    A foton egy furcsa jószág, az tény. Az, hogy nem lehet megállítani, nem biztos, hogy igaz, mert nem is olyan rég olvastam valami olyant, hogy sikerült egy kísérletben megállítani a fotont. Az Élet és Tudományban volt a cikk, valamely ez évi számban. A legutolsó számot (2005/49) is érdemes megvenni, mert épp a témánkról van benne egy cikk (1540. old.):
    Tételesen is igazolódik "Einstein legnagyobb tévedése"?
    A cikkhez kapcsolódóan ad egy linket is.

    Engem egyébként a sötét energiáról szóló cikkekel biztosan el lehet bűvölni.
    Olyan ez nálam, mint a reklámokban a kisgyerek vagy a kutyus. :-)
  • dez
    #290
    Amúgy, ha maga a tér lehet néhol sűrűbb, néhol "hígabb", akkor hullámok is terjedhetnek benne. Már csak azt kellene tudni, miből van a tér... :P
  • dez
    #289
    " "A hullámelémélet számomra idegen, mert azonnal felveti a hordozóközeg problémáját."

    Ettől még működik. Az egyenletek határozottan egyeznek a megfigyelésekkel. Az interpretáció persze már más kérdés."

    Hm, azért a kétréses kísérlet, meg más hasonló megfigyelések már nem csak közvetett, elméleti alapú bizonyítékok.
  • BiroAndras
    #288
    "szerintem meg beigazolódott az éter léte. Ugyanis a vákuum mint olyan nincs, helyette anyag és antianyag részecskék folyamatosan keletkeznek és elpusztulnak."

    Az nem az éter. És semmi köze az részecskék hullámtulajdonságaihoz. Az éter fogalma egyébként nem teljesen halott, de a mai elképzelések egyáltalán nem oylanok, mint a 100 évvel ezelőttiek. Ha jól rémlik az említett könyvben is van szó erről.
  • BiroAndras
    #287
    "Azért van ott, hogy közvetetten, és tényleg elméleti megfontolás."

    Ezt nem egészen értem. Ez mire válasz?

    "Pulzáló feketelyukak, mond vmit?"

    Sajnos nem. A google-nek sem.
  • BiroAndras
    #286
    "ép ésszel elképzelhetetlen, hogy valami, aminek nyulla a nyugalmi tömege olyan heves kölcsönhatásba lépjen az anyaggal"

    A foton esetén a nyugalmi tömeg csak elvi jelentősségű, mivel soha nem lehet nyugalomban. Amikor mozog (vagyis mindíg) van tömege (az energiája és a sebessége alapján könnyen kiszámolható).

    "Szerintem itt inkább arról van szó, hogy ha megállítasz egy foton"

    Nem tudod megállítani, csak ha valami elnyeli, akkor meg megsemmisül.

    "A hullámelémélet számomra idegen, mert azonnal felveti a hordozóközeg problémáját."

    Ettől még működik. Az egyenletek határozottan egyeznek a megfigyelésekkel. Az interpretáció persze már más kérdés.
  • Epikurosz
    #285
    szerintem meg beigazolódott az éter léte. Ugyanis a vákuum mint olyan nincs, helyette anyag és antianyag részecskék folyamatosan keletkeznek és elpusztulnak. Vákuumenergia is létezik, most az más kérdés, hogy kinyerhető-e vagy sem és mennyi. Semmiből pedig nem lehetne energiát nyerni.
  • Tiberius B
    #284
    Hallottál már a kétréses kísérletről, és elég érdekes következményieről? Az éter létét már megcáfolták, bár most nem jut eszembe a cáfolás menete.
  • Epikurosz
    #283
    Nyereg alatt puhított dimenziók, mi? Jó! :-)
    Nos, annyira azért hülye nem vagyok, hogy ne ismerném a fény kettős természetét. Csak a hullámtermészet kiéléséhez közvetítő közeg kell. Mondjuk, mivel tökéletes vákuum nincs, akkor a közeg is (éter) adott. Igen, éter.
  • Tiberius B
    #282
    Nem tudnál megadni egy oldalt, ahol elolvashatnám?
  • Tiberius B
    #281
  • Tiberius B
    #280
    részecske-hullám, bocs nem tudok írni
  • Tiberius B
    #279
    A fény és minden más részecske is kettős természetű, fény-hullám. Szintén Einstein, ha jól emlékszem. Az 1905-ös 3 cikk egyikében.
  • Tiberius B
    #278
    Az ábrázolás csak vkinek szólt, aki nemrég belekötött a dimenziókba, meg a görbültségbe.
    A nyereg alak mellé ha jól emlékszem odaírtam, hogy pongyola.
    Végre vki elmagyarázta a relativitás elméletét, kösz.
  • Tiberius B
    #277
    Olvastam
    Azért van ott, hogy közvetetten, és tényleg elméleti megfontolás.
    Pulzáló feketelyukak, mond vmit?