Mégsem tévedett Einstein

Ha valóban kíváncsi vagy, akkor személyesen elmondom.

"Aki megérti a relativitáselméletet, az látja azt is, hogy hol vannak benne a hibák. "

Mesélj lola, csupa fül vagyok. <#csodalk><#phone>

nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

Ugye viccelsz?

Az lehet, hogy az elektromágneses impulzus hamarabb ideér, mint a napszél, amely utóbbi lusta protonokból áll.

De olyanokat lódítani, mint te....

tanitanak <#email>

még valami!
Elindulsz A pontból, nem válroztatod az irányod, sebességed állandó. Vissza jutsz a kezdeti A ponta, térben is, és idõben is!
Ilyeneket egyetemen tatitanak.

Napkitöréseket vizsgáló tudósok megfigyelték, h. a napkitõrést - mielõtt érzékelnék bármilyen mûszerrel - minden alkalommal megelõzi egy magas frekvenciás hang. Felfedezték hogy elektromágneses hullámból áll, 8x gyorsabban terjed mint a fény, mindenen áthatol, és magasfrekvenciás hang kiséri.
Ez a hetvenes évek elején történt, amit 1975-ben nyilvánosságra is hoztak.

Aki megérti a relativitáselméletet, az látja azt is, hogy hol vannak benne a hibák. Aki nem érti meg, az viszont - hogy ne látszódjon mások szemében nagyon ostobának - szajkózza.

Tudom.Azt is tudom hogy miért. Mert az akkori tudósok nem értették meg a relativitás elméletet(sztem a maiak sem igazán), igy aztán inkább a fénnyel kapcsoaltos elméletéért kapta meg. Azt könnyeb volt felfogni

"még kell pár eistein akik majd kidolgozzák rá az elméleteket." - ha ilyenekre vársz, akkor sosem lesz belõle semmi.

Érdekes, hogy Einstein ugyan Novel-díjas, de nem a relativitáselméletért kapta a díjat, hanem a fénnyel kapcsolatos elmélete miatt.

Mondjuk annyira nem ismerem Egely találmányait de egyszer olvastam tõle egy könyvet. Nem állitom hogy igaza van, de mivan pl akkor ha felfedezett vmi új energiaforrást, és az müködteti a gépeit? vmi olyat amit a mai fizika még nem ismer, igy aztán a gép örökmozgónak tünik, pedig nem az. Egely meg eccerüen csak nem birja megmagyarázni 😊
Szóval sztem attól még vki épithet egy ilyen gépet hogy nem ismeri a müködési elvét.

Másrészrõl meg én egyáltalán nem értek egyet azzal hogy a fénysebesség állandó és megdönthetetlen vagy túlléphetetlen lenne. Inkább csak a jelenleg ismert legnagyobb sebesség.Mert józan paraszti ésszel belegondolva, a világegyetemünk ugye majdnem végtelen nagy, és ráadásul azt se tudják mi van azon kivül és azután szóval kiba.. nagy. Na most azért kicsit nevetségesnek hat hogy pont egy ilyen kis ló..sz sebeség lenne a határ.
Pont ugy mint hogy léteznek e idegenek. Szerintem ott is egyértelmüen ki lehet jelenteni hogy igen, ha figyelembe vesszük az univerzum méretét, az már teljesen már kérdés hogy jártak e itt. De hogy valahol vkik még léteznek rajtunk kivül azt szinte teljesen biztos. Valahogy a fénysebesség is ilyen.Tuti hogy van nála nagyobb sebesség és azt lehet érni. Csak mi ehhez még túl hülyék vagyunk, még kell pár eistein akik majd kidolgozzák rá az elméleteket.

Én is imádok elméleti fizikusokkal vitatkozni!😉

És ha azt mondom nekik, amit te is, hogy semmi különbség az õ elméleti légváraik között, meg az Egely találmányai között, akkor általában megsértõdnek. Bár az okosabbak csak nevetnek rajta!

Szal nekem is hasonló érzésem van az un. nagy tudománnyal kapcsolatban.

Ez nem rosz gondolat😉

Bár a gyorsulásra nem ad választ.

Én is hasonló univerzum híve vagyok csak az még csak nem is mozog különösebben!😉

Ha az univerzum a téridõben nem lapos hanem görbült, akkor a távolabbi dolgok ugyan úgy vörös eltolódást mutatnak, mintha egy sík univerzumban távolodnának!!!😉

A 99%os C sebességnek megfelelõ vörös eltolódás, pedig nem az univerzum valódi határa, hanem csak a látóhatárunk! Ha úgy tetszik egy hatalmas méretû, de roppant híg fekete lyuk (ez az univerzum) általunk érzékelt esemény horizontja!
És az a szép ebben az elméletben, hogy ua belefér a rel. elm-be mint az õsrobbanás.

A "gyorsulás" pedig felvet egy érdekes kérdést!
Az az eljárás/megfigyelés ami a gyorsulás és a mögötte álló nagy ismeretlen erõ eszméjéhez vezetett valójában egy elég lokális jelenség!
Nem olyan mint általában a távoli testek vörös eltolódása, hanem egy sokkal konkrétabb és speciálisabb esetrõl van szó.
Ha ez tényleg egyfajta speckó csillagfizikai jelenség akkor nincs is gyorsulás és nincs is sötét erõ.
Amúgy a szupernovákról/nag tömegû/energiájú objektumokról marha keveset tudunk, és mindíg okoznak valami meglepetést.

Lásd gamma kitörések esete!

Olvasd el a relativitás elméleteket!

Ott leírják, hogy ez miért nem így történik.

Általánosságban azt lehet momdani, hogy a téridõnek vannak alaptulajdonságai, amiket bizonyos határig egymásssal lehet konvertálgatni. A téridõ viszont nem végtelenül rugalmas ilyen szempontból, nem akármilyen módon alakítható. A tér és idõ összerendelésének leghétköznapibb jelensége a sebesség (impulzus) maga: M tömeg T idõ alatt, S távolságot tesz, és az elõbbiekhez szükséges sebesség/impulzus megszerzéséhez E energiát használ fel a gyorsuláskor.

A rel. elmélet a különbözõ paraméterek közötti kapcsolatot a C fénysebesség határsebbességként való leírásásval adja meg.

Ez nem egy önkényes dolog, és nem az az oka hogy E. nek ez volt a mániája, meg nem aztért találta ki, hogy az emberekkel ezután jól kitoljon, hogy ne tudjanak a csillagokba utazni.
Ez egy felfedezés, ami a kísérletek során bebizonyosodott!
Azt mondja ki, hogy a sebeségek/paraméterek viszonylagosak, és ha pl látsz egy tárgyat fénysebssséggel suhanni, az annál már nem mehet gyorsabban. Viszont az utasok meg örülhetnek, mert a fénysebességgel suhanásuk közben a saját idejük lelassul, szal az õ szempontjukból nincs jelentõsége a 2X 3X 20X fénysebességnek, mert már 1C esetében is leállni látszik az idõ!!!!
Máskérdés, hogy bármilyen kicsinyke tömmeggel rendelkezõ tárgy C-re való felgyorsításához végtelen energia szükséges!!!!

Szal E. szerint nagyjából így néz ki ez a kiba. univerzum.😉

korosztány=korosztály

Jaj!
"megy egyenesen, deee hat rá a nap gravitációja. ezáltal görbül a pályája. annyira görbül, hogy kör forma lesz belõle." - jó lesz az elliptikus pályának is...
"hallottál arról, hogy maradnak fenn a mûholdak?" - én igen, de te ezek szerint nem.

Ezek a kvantumos dolgok is erõsen szélhámosság-gyanúsak. Vagy inkább a tudatlanság selejtjének nevezném. Már annyi képtelenséget hordtak össze, hogy mindig nehéz eldöntenem, hogy kínomban sírjak vagy röhögjek? Persze mindig akadnak szájtáti csodavárók, akik ezeket a vad dolgokat úgy isszák, mint a szomjhalál szélén lévõ ember a vizet. És persze legalább olyan erõsen hirdetik a "tanokat", mint a vallásos emberek a különbözõ szentírásokat.
Az elméletekbe - figyeljétek meg - mindig be van építve valami korlát.
A vallásoknál ez a korlát a halál, ugyanis a hazugságokra akkor lehetne csak fényt deríteni, ha valaki vissza tudna jönni a halálból (valódi halálról beszélek, vagyis agyhalálról, nem klinikai halálról).
A relativitáselméletben a korlát a fénysebesség. Persze azért ez, mert jelenleg nem ismerünk a fénynél gyorsabban haladó dolgot, így az az észlelés sebességének a határát is jelenti jelenleg. Szerintem a gravitációs hatás gyorsabb, mint a fénysebesség, de ez csak az én véleményem.
A kvantummechanika legnagyobb szemfényvesztése a határozatlansági reláció, mint a megismerhetõség korlátja. Ezt az elvet becsempészik mindenhova, van ahol ez látványosan jelentkezik, van ahol csak érintõlegesen.
A tudomány egyre inkább szennyezõdik a megannyi sarlatán eszement fantáziálgatásával, és már ember legyen a talpán, aki el tudja határolni az ésszerû és valós dolgokat a kamutól. Ezt a posványt lovagolják meg a félmûvelt csalók is, mint pl. Egely, vagy a mûveletlen "táltosok", "boszorkányok", és egyéb állatfajták.
A tanultabbak persze különbözõ matematikai levezetéseket kreálnak/szajkóznak, bizonyítva, hogy minden stimmel az elméletükkel. Csak van egy bibi. A matematika színtiszta elméleti tudomány, és az eredményei sokszor köszönõviszonyban sincsenek a valósággal, ha hülyeséget számolunk ki. Írok is két pédát:
1. 100 fok Celziusz - 1000 fok Celziusz = -900 fok Celziusz. Jelen tudásunk szerint -273 fok Celziusznál nem lehet semmi hidegebb. Pedig matematikailag milyen jól kijött a -900, igaz?
2. Most jöjjön egy egyszerûbb példa. 5 ember utazik a villamoson. Ha 7 ember leszáll, akkor kettõnek vissza kell szállnia, hogy üres legyen a villamos... 5-7+2=0. Ez matematikailag tökéletes, de ugye belátható, hogy lehetetlen. És egyben az is belátható, hogy ha matematikailag valami tökéletes is, az még nem igazolja az elmélet helyességét, mert ha hülyeségbõl indul ki valaki, akkor az eredmény is hülyeség lesz.
Különösen fiatal korban jellemzõ az emberre, hogy a különbözõ sci-fi, fantasy és egyéb filmeket/könyveket egyre jobban összemossa a valósággal, és akár hajlamos is ezeket elhinni. Jól példázza ezt az sg fóruma is, amit túlnyomórészt a fiatalabb korosztány látogat.

Még valami: Ez a cikk ugye arról szól, hogy Einstein mégsem tévedett. Pedig, mielõtt ez a hír megjelent, mindenhol azt harsogták a szócsövek, hogy Einstein elmélete n+1 alkalommal "igazolva lett". Miféle igazolások lehettek ezek, ha az így eleve nem igaz, vagy téves?
A Hawkins hívõk és az elméletét szajkózók számára is nagy arculcsapás lehetett, amikor Hawkins maga is beismerte egy tévedését?
És még hány ilyen lesz!

Értem, amit írsz, de "egyre gyorsuló ütemben taszítja el õket egymástól" - ezt nem fogják észlelni akkor sem. Másrészt ehhez a "gömbfelület"-hez nem kell bevezetni egy negyedik dimenziót, 3 dimenzióban is leírható. A példád viszont így nem igazán jó.

Hát jah érdekes elképzelés. Kb annyira mint az enyém 😊

Minden attól függ hogy mekkora volt a kezdeti rengés és hogy mekkora ez a felület.Lehet sosem érnek össze 😊

Van egyszerûbb magyarázat is az univerzum gyorsulva tágulására, és még a fekete energiára, vagy a fekete anyagra sincs szükség hozzá.
Képzeljük el, hogy az õsrobbanás után a mi három térdimenziós világegyetemünk egy negyedik dimenzióban egy gömbfelületen tágul. Ha így szemléljük a tágulását, minden nagyon egyszerû lesz. Írok egy példát
Mondjuk a föld felszíne lesz az a gömbhéj, amin az univerzumunk tágul. A déli sarkon földrengés van, és minden irányba elindul egy hatalmas hullám, egy cunami. Két hullámlovas meglovagolja ezt a hullámot, csakhogy az egyik Ausztrália, míg a másik Amerika felé indul
Menet közben, ahogy figyelik egymást, azt tapasztalják, hogy a köztük lévõ távolság egyre nõ, sõt egyre gyorsuló ütemben nõ. Pedig õk „egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek”. Elkezdenek morfondírozni, és kiokoskodják, hogy kettejük között taszítóerõ lép fel, sõt egy sötét energiafajta, ami nem látható, egyre gyorsuló ütemben taszítja el õket egymástól. Itt tartunk most mi is. Ez egészen addig így lesz, míg el nem érik az egyenlítõ vonalát. Akkortól ez a „taszítóerõ” hirtelen vonzóerõvé alakul, és a két hullámlovasunk egyre gyorsuló ütemben kezd egymás felé száguldani, végül az északi sarkon egymás nyakába borulhatnak.
Ez szerintem elég egyszerû, és elfogadható hipotézis, és magyarázatot ad arra is, hogy a szétrepülõ anyag, hogyan fog újra egyesülni.
Remélem érthetõen írtam le az elképzelésemet.

A természet törvénye örök ,az algoritmusok ezt csak követni akarják. Az algoritmusokat az emberiség találja ki

Nem tom, én nem vok szakember. Amit irtam csak kitaláció, bár számomra elég hihetõ (fõ az önbizalom), csak arra akartam mutatni egy példát hogy lehetséges hogy lehet gyorsabban haladni a fénynél ugy hogy mégsem léped azt túl.És ez esetben dõl az egész és ha fénysebbesség igy változhat akkor lehetséges hogy igy megmagyarázható a világegyetem tágulása például és nem kell állandókat bevezetni.

ha az a galaxis fénysebességgel megy o-ból északra, mi pedig ugyancsak fénysebességgel megyünk o-ból délre, fogom e én látni valaha is még?

Nos a cikk azt mondja, h Ei. nem tévedett..a fény sebessége mindenütt állandó..az egész Univerzumban.
De már kb 15milliárd éve gyorsulunk, és az õsrobbanás részecskéi elméletileg fénysebességgel kezdtek el távolodni egymástól..szal ezt valahogy nem veszi be a szervezetem..

Bár ha 1 gal. a fény sebességével távolodik 1 elméleti "O" ponttól északra, a mienk pedig déli irányba, akor az egymástól való távolodás mért sebessége lehet 2*c...elméletileg.De a galaxisok nem lépik túl akkor sem a c-t..( vagy mégis??)
De az a kérdés, jelenleg mekkora a Tejútrendszer sebessége a térben?
Mert akkor ezek szerint nincs "álló" galaxis, akihez képest mérni tudnánk a sebességünket( Tejútrendszer)
Nehezíti a kérdést az is, hogy galaxisok halmazba rendezõdve egy tömegközéppont körül forgó mozgást is végeznek...

hm... Kajakra? És ezt hogy mérték meg?
Mert régen kicsit foglalkoztam csillagászattal, és például egy csillag távolságát 3szögeléssel mérik meg.És ott sem mérik a fénysebességet csak megszoroztak cvel az erdményt és igy jött ki a távolság.

Ezzel csak az a gond, h az általunk látható-észlelhetõ galaxisokban a fény ugyanakkora sebességgel terjed, mint a Tejútrendszerben..

Amugy én simán kitaláltam hogy mozoghat vmi a fénysebesség két háromszorosával vagy gyorsulhat ugyanennyivel vagy akár a többszörösével 😊
Ugye azt tudjuk hogy a fény sebessége nem mindig ugyanannyi, attól függ hogy hol mérjük. Az ürben a leggyorsabb jelenleg (300ezer km/s).

Na most mi van akkor ha van pl egy olyan galaxis aminek más a vonatkoztatási rendszere mint a miénké. Szóval hogy ott a fény sebessége nem 300ezer, hanem mondjuk ennek a 3szorosa?Ez esetben ez a galaxis mozoghat a mi fénysebességünk kétszeresével mert nem éri el a saját rendszerében a fénysebességet csak annak kb a 70%át. Mi viszont innen a földrõl ezt majd ugy látjuk hogy jéé ez a 2c-vel mozog, ez lehetetlenség nosza rajta gyerünk gyártsunk vmi jó kis képletet, amivel kijön hogy még a 100 lábunak is mindig csak maximum 2 lába van.(nem vicc tényleg alkottak ilyen képleteket,amikor kiderült hogy bizonyos galaxisok a fénysebesség többszörösével távolodnak tölünk)

Na ezt az elméletet persze csak nemrég szültem meg,meg semmi bizonyiték rá, csak arra akartam rámutatni hogy mehet ám vmi ugy is gyorsabban a "fénynél" hogy valójában mégsem megy gyorsabban.

Részemrõl az lesz, hogy most egy kicsit kiszállok a témából.
Ezt teszem a Windows oprendszerekkel is. Amikor kijön egy-egy újabb verzió, hagyom, hogy mások kipróbálják, és én általában 1-2 év múlva szoktam frissíteni, amikor a Mikrószoft már kijavított sok hibát.
Várok ezekkel az elméletekkel is, és amikor már több konkrétum lesz, akkor beseprem a zsetonokat. Jó felfogás, mi?<#bee1>

ki tudja mi volt ott..

És mindez a nagy BUMMból ???...ehh

kedves lola. ki a bánat beszélt szerinted a föld gyorsulásáról? a föld kb 28 km/s sebességgel rója a pályáját már pár milliárd éve. semmit nem csinál. megy egyenesen, deee hat rá a nap gravitációja. ezáltal görbül a pályája. annyira görbül, hogy kör forma lesz belõle.
hallottál arról, hogy maradnak fenn a mûholdak? esnek a föld felé. ha egyenesen esne lefelé és nem lenne légkör akkor bizony g-vel gyorsulna. egyfolytában. azért nem teszi mindezt mert kapott oldalról egy veszettnagy rúgást és megy oldalirányba is. a sebessége állandó, viszont és itt a lényeg!! az iránya NEM! ehhez kell az a gyorsulás amirõl én beszélek. és ha a fejed tetejére állsz ezt akkor is gyorsulásnak nevezik. aminek igen, ahogy te is írod van centripetális és tangencális összetevõje. a kettõ eredõje meg pályán tartja a kócerájt. ha a tangenciális nagyobb akkor elõfordulhat, hogy szép spirális pályát fog leírni a test kifelé. mint a példaként említett holdunk aki kb egy métert távolodik évente. kb.

abelr #82 - épp a cikk fogalmazza meg hogy azért gyorsul szétfelé az egész rendszer mert kell lennie egy az univerzum 75%át adó sötét anyagnak. képzelj el azonos ponttöltéseket, lógni a semmiben. azonos nagyságúk és töltésûek, mondjuk elektronok egy kupaca. ha rajtuk múlna szerteszét mennének mert az összes taszítja az összeset, mint a mágnesek azonos pólusai. ha ebbe az említett rendszerbe 25%aránnyal raknánk pozitív töltéseket is, amik közel ugyanakkora tömegûek mint az elektronok, akkor egy egy pozitív töltés rácuppanna egy egy elektronra és egyfajta csomópontokat alkotnának, de mivel az elektonok még mindig többségben lennének a rendszerben ezért továbbra is tágulna az egész. vedd úgy, hogy a különbözõ töltésû részecskék közötti erõ a gravitáció, az azonos töltésû részecskék közötti erõ a sötét anyag "ereje", továbbá a csomópontok pedig a galaxisok. ekkor alkottunk egy kisméretû modelt ami egész jól szemlélteti a tágulást. itt már csak az a gond, hogy ahogy a töltések egyre távolabb kerülnek egymástól a taszító hatásuk csökken.(E=k*Q/r^2 alapján ahol k egy állandó, Q a töltés nagysága, r a töltéstõl mért távolság, E a térerõ. tehát hogy mekkora erõvel hatna egy másik töltésre). na ha még rávennénk az egész modelt hogy forogjon akkor már egész jó lenne. 😊😊

Az a másik nagy problema, h a gravitációs erõt(?) semmilyen módon még nem sikerült kiküszöbölni-leárnyékolni. Igazából a mibenlétérõl csak találgatások vannak.
Míg valaki(k) ezt az erõt le nem írják, addig a fizika a jelenségek magyarázata terén igencsak a sötétben tapogatódzik..

Mindenesetre lehet agyalni a dolgok miértjén, és hogyanján!
A véleményeim szubjektivek ...

ha meg van gravitáció miért gyorsul a tágulás? inkább lassulni kellene neki, majd egy holtponton idõzve összegûlni a materiálnak

a földi g-t nem kell figyelembe venni mert minden repeszre hat

látszólag az energia egy ismeretlen formája vezérel. - ezt komolyan is gondolják?

En meg fogtam egy labdat es keringettem korulotte egy 6x kisebbet. Az egesz rendszert elhajitottam, es hat a kis labda nem folytatta a keringest, elszallt + mindketto le is esett a foldre. Tehat nem igaz, hogy a Fold korul kering a Hold.
<#idiota>

A te peldad kb hasonlo

Pedig ez nem vicc!

Bizonyos csillaghalmazokban található csillagok egyszerûen nem jöhettek létre ilyen "rövid" idõ alatt!

Én az õsrobbanás elméletet látom egyre inkább viccesnek, ahogy olyan dolgokat kénytelenek belerakni, amit még sehol senki nem látott!

Pl ahhoz, hogy ezt az elméletet a kvantum mechanikával legalább egy kicsit össze lehessen párosítani, be kellett vezetni a felfúvódás jelenségét.
Ez azt jelenti, hogy ha ez nincs akkor a világegyetem, a kezdeti nagyon sûrû és forró állapotból nem tud kiszabadulni. A gond az vele hogy ezt a folyamatot nem lehet reprodukálni, ráadásul nem az anyagnak, hanem a téridõnek kell a fénysebességet meghaladó módon tágulnia!!!!
(Ezek után, ha ezt a tudósok teljes melszélességgel elfogadják, akkor nem értem mit problémáznak pl az örökmozgókon, meg a kanálhajlítgatókon???😉)))

Én általánosan azt látom problémának, hogy az õsrobbanás elmélet megszületésekor egyszerûen kifelejtették a kvantummechanikát a dologból. Talán Stephen Hawking volt az elsõ emberke, aki a csillagászati, a kozmológiai elméleteket és a kvantummechanikát megpróbálta összehozni.

A probléma viszont valójában mélyebb, mivel nincs kísérletekkel is alátámasztott kvantum-gravitációs elmélet, márpedig csillagászati léptékekben a gravitáció az ami az anyag mozgását befolyásolja. Vagy is van egyszer a fa meg egy vaskarika külön, amirõl valakik azt állítják hogy ezek ugyan azok.😉))

A gravitációt pl el lehet egy fajta járulékos erõnek is képzelni. Lehet hogy a gyenge kölcsönhatás nagyléptékekben megjelenõ változata(????)
A gond ezzel az, hogy ha a gravitáció valamelyik ismert, a kvantummechanikával is leírt kölcsönhatás/erõ nagy léptékek esetén megjelnõ egyfajta módosulása, akkor az egész õsrobbanás elméletet ugy ahogy van el kell felejteni, a fekete lyukakkal együt. Mert ez azt jelentené, hogy ilyen extrém gravitációs jellemzõkkel rendelkezõ objektumok nem vagy nem olyan formában jöhetnek létre, mint ahogy azt a rel elm a maga látványos egyszerûségével leírja.

Einstein utálta a szingularitást -ez a fekete lyukak és az õsrobbanást megelõzõ univerzum "magja"-, ezt a pontot inkább tekíntette az elméletének látványosan (a végtelenbe tartó függvények formájában megmutatkozó) korlátjának, mint valós fizikai jelenségnek.

Az én gyomrom se veszi be ezt az õsrobbanást..próbálok én is belekötni 😊 😊

Na igen, de ugye ott van a földi gravitáció.
Mer' gondolom nem a zûrben robbantottatok...<#ticking>

Dobtak valami szxrt a plebsnek, h. csámcsogjon! inkább filozófia mint fizika

Õsrobbanás - én bevallom õszintén, hogy hülye vagyok ehhez a témához -,de mikor a katonaságnál robbantottunk nem vettem észre, h. a magyobb repeszek kötül kissebb repeszek kezdenek el ketingeni, és a kissebb repeszecskéknek is vannak repeszecskéi amik körülkeringik, mindezt távolodva a robbanás epicentrumától!

<#wilting>

A topic címére utalva pedig: a relativitáselméletben szereplõ kozmológiai állandóval (lambda), vagy anélkül, az egész egy borzasztó nagy tévedés. Ha rosszindulatú akarnék lenni, akkor azt írnám, hogy tudatos csalás/átverés.

Ne keverd a szögsebességet a gyorsulással. Ha pl. a Föld gyorsulna (az általad leírtak szerint) a Nap körül, akkor minden ÉV egyre rövidebb lenne...
Tanulj még egy kis fizikát...

Akkor a gyorsulás még kisebb. Tehát aki ezek után a vöröseltolódást azzal magyarázza, hogy gyorsulva távolodik tõlünk valami, az elmehet a búsba, ugyanis pl. egy repülõ nagyságrendekkel jobban gyorsul, mint a kiszámolt példa-beli gyorsulás, mégsincs egy deka vöröseltolódás sem...

ne viccelj!

Amúgy vannak olyan csillagok is, amelyek az elfogadott csillagfejlõdési elmélet alapján valszeg öregebbek mint 15 milliárd év!!!!!

😉)))

nos a gyorsulás az akkor is gyorsulás ám, ha körpályán mozogsz. tehát van egy sugárirányú meg egy érintõirányú gyorsulás. na mármost elképzelhetõ-e hogy ha minden bolygó nap körül kering, minden nap körül egy egész naprendszer kering, és naprendszerek rendszere kering egy egy galaxisban, akkor maguk a galaxisok sem egyenes irányban gyorsulnak? ezen logikával rögtön megoldottam miért nem mennek a naprendszerek fénysebességgel. példaként hoznám a holdunkat: évente bizonyítottan távolabb megy tõlünk kb 1 métert. (mostanság. aztán lehet, hogy amikor a föld forgástengelye arrébb vándorol akkor más lesz az egymásrahatás megint). de hogy még jobban érzékeltessem: van egy autód és állandó 25 km/h-val teszel meg köröket. valamilyen erõ arra késztet, hogy egyfolytában az ülés jobb/bal felébe tapadj. ez a sugárirányú része. tehát ha a gyorsulásnak egy elég nagy hányada fordítódik a mindenség spirális pályán tartására és csak kis hányada a szétfelé gyorsításra, akkor elképzelhetõ, hogy ez a gyorsulás olyan, hogy még napjainkban is nõhet.
a fénynek valóban nem beszélhetünk gyorsulásáról hisz hullám és nem részecske.
szerintem a csillagászok nem hazudnak, hanem minél közelebb akarnak kerülni az igazsághoz. gyártanak egy modelt és figyelik, hogy mennyire válik be. ez pl olyan mint hogy a föld lapos.. aztán valaki megkérdezte: jó jó lapos de akkor hova tûnik el elõször a hajótest aztán a tatt aztán a vitorla is, mikor távolodik az óceánon? aztán kezdtek gondolkodni. ezek a feltevések is így mûködnek.