316
-
Epikurosz #76 Na igen, de ugye ott van a földi gravitáció.
Mer' gondolom nem a zűrben robbantottatok...
-
abelr #75 Dobtak valami szxrt a plebsnek, h. csámcsogjon! inkább filozófia mint fizika -
abelr #74 Ősrobbanás - én bevallom őszintén, hogy hülye vagyok ehhez a témához -,de mikor a katonaságnál robbantottunk nem vettem észre, h. a magyobb repeszek kötül kissebb repeszek kezdenek el ketingeni, és a kissebb repeszecskéknek is vannak repeszecskéi amik körülkeringik, mindezt távolodva a robbanás epicentrumától!
-
abelr #73 
-
IoIa #72 A topic címére utalva pedig: a relativitáselméletben szereplő kozmológiai állandóval (lambda), vagy anélkül, az egész egy borzasztó nagy tévedés. Ha rosszindulatú akarnék lenni, akkor azt írnám, hogy tudatos csalás/átverés. -
IoIa #71 Ne keverd a szögsebességet a gyorsulással. Ha pl. a Föld gyorsulna (az általad leírtak szerint) a Nap körül, akkor minden ÉV egyre rövidebb lenne...
Tanulj még egy kis fizikát... -
IoIa #70 Akkor a gyorsulás még kisebb. Tehát aki ezek után a vöröseltolódást azzal magyarázza, hogy gyorsulva távolodik tőlünk valami, az elmehet a búsba, ugyanis pl. egy repülő nagyságrendekkel jobban gyorsul, mint a kiszámolt példa-beli gyorsulás, mégsincs egy deka vöröseltolódás sem... -
Epikurosz #69 ne viccelj! -
#68
Amúgy vannak olyan csillagok is, amelyek az elfogadott csillagfejlődési elmélet alapján valszeg öregebbek mint 15 milliárd év!!!!!
;)))) -
waterman #67 nos a gyorsulás az akkor is gyorsulás ám, ha körpályán mozogsz. tehát van egy sugárirányú meg egy érintőirányú gyorsulás. na mármost elképzelhető-e hogy ha minden bolygó nap körül kering, minden nap körül egy egész naprendszer kering, és naprendszerek rendszere kering egy egy galaxisban, akkor maguk a galaxisok sem egyenes irányban gyorsulnak? ezen logikával rögtön megoldottam miért nem mennek a naprendszerek fénysebességgel. példaként hoznám a holdunkat: évente bizonyítottan távolabb megy tőlünk kb 1 métert. (mostanság. aztán lehet, hogy amikor a föld forgástengelye arrébb vándorol akkor más lesz az egymásrahatás megint). de hogy még jobban érzékeltessem: van egy autód és állandó 25 km/h-val teszel meg köröket. valamilyen erő arra késztet, hogy egyfolytában az ülés jobb/bal felébe tapadj. ez a sugárirányú része. tehát ha a gyorsulásnak egy elég nagy hányada fordítódik a mindenség spirális pályán tartására és csak kis hányada a szétfelé gyorsításra, akkor elképzelhető, hogy ez a gyorsulás olyan, hogy még napjainkban is nőhet.
a fénynek valóban nem beszélhetünk gyorsulásáról hisz hullám és nem részecske.
szerintem a csillagászok nem hazudnak, hanem minél közelebb akarnak kerülni az igazsághoz. gyártanak egy modelt és figyelik, hogy mennyire válik be. ez pl olyan mint hogy a föld lapos.. aztán valaki megkérdezte: jó jó lapos de akkor hova tűnik el először a hajótest aztán a tatt aztán a vitorla is, mikor távolodik az óceánon? aztán kezdtek gondolkodni. ezek a feltevések is így működnek. -
IoIa #66 A szélhámosoknak semmiképp sincs igaza. Most jöhetne egy hosszú felsorolás, de minek? -
IoIa #65 Senki sem írt fény gyorsulásról... -
abelr #64 nekem van igazam mert azt mondtam, h. a fénynek nincs gyorsulása. A 300 000 Km/s felfelé kerekitett adat pontos számitásra alkalmatlan. A fénynek van iránya és sebessége, gyorsulása nincs. Már kezdetben kb 300 000 Km/s a sebessége. Még nem mérték le, h. hány mp alatt gyorsul a fény utazósebességre! A bizonyiték egyszerű: nincs lassulás mikor megszűnik a fényforrás! És aminek nincs lassulása annak nincs gyorsulása sem!
-
assdf #63 Én különben még továbbra sem tudom felfogni hogy egy vonat fényszórójának fénye fénysebeséggel halad és nem c+vonat sebességgel... 
El kéne már lehet eccer olvasom az általános meg speciális relativitselméletet :) -
abelr #62 nincs igaza senkinek sem! Különben is lehet, h. az axiómáknál kell keresni problémára a megoldást -
abelr #61 de jó rovat -
HUmanEmber41st #60 Köszi a számolást.
Akkor 1 valamit nem értrek ...kinek is van igaza ???? -
IoIa #59 Amennyiben igaz az, hogy volt ősrobbanás, és amennyiben igaz az, hogy a vöröseltolódás a távolodás miatt van, és amennyiben igaz az, hogy gyorsulunk, akkor most számolunk egy kicsit:
15 milliárd év: 15*365*24*60*60*10^9 mp=4.73*10^17 mp.
A fénysebesség: 300000km/s, vagyis 3*10^8 m/s
Ha most fényebességgel mennénk, akkor a gyorsulásunk a=v/t a=3*10^8/4.73*10^17 m/s^2 lenne, ami 6.34*10^(-8) m/s^2, vagyis annyira minimális, hogy ezt nem mérik ki semmivel. Különösen úgy, hogy pontos számokat nem tudnak mondani (mérni), csak hasraütéses dolgokat mondanak. Ha nem megyünk fénysebességgel sem, akkor a gyorsulás értéke még kevesebb.
Tessék észrevenni, hogy a csillagász (és fizikus) urak csalásainak, és hasraütéses hazugságainak áldozatai vagyunk. Ha az ember egy picit megkapargatja a dolgokat, előtűnnek a hazugságok, és egymásnak ellentmondó dolgokra derül fény. -
HUmanEmber41st #58 Nah a gyorsulva tágulásról:
Petty ( és lehet ,h én is ) az iránt érdeklődik, hogy: mivel régóta gyorsulunk, már (az egyes galaxisoknak és gal.halmazoknak )régen túl is léptük a fénysebességet...
Nos ? -
abelr #57 a fénynek nincs is gyorsulása... -
#56
Az ilyen rovatokat szeretm
-
waterman #55 és az előbb az #50-es hozzászólásra akartam válaszolni:) -
waterman #54 komolyan nem értem petty mi a bánatot dobálózol ezzel a 3000km/s. igen, ha megszorzod 100-al megkapod a fénysebességet. ééééés?? akkor mi van?? akm/s nem gyorsulás, hanem a sebesség kefejezésére bevezetett mértékegység.
newton I pongyolán: minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását, míg más testek/erők nem hatnak rá. az űrben odakinn, még egy milliárd év múlva is 3000 km/s-mal megy bármi, hacsak nem megy el egy bolygó mellett és nem gyorsul be a bolygó gravitációs vonzásától a kanyarban, vagy nem megy bele egy akármilyen ködbe, ahol jól nekicsapódik mindennek és lassul. ahhoz, hogy 100 sec múlva abból fénysebesség legyen, v=a*t képletből igen egyszerűen kijön, hogy az "a" (a gyorsulás mértéke) 2970km/s^2. miért? c=300000km/s ami te mondasz 3000km/s különbségük=297000km/s onnan továbbosztod az említett idővel(100sec). no, hol találsz te olyan erőt, akármit ami 2970km/s^2 mértékű gyorsulást tudna előcsalni? összehasonlítás: a földön a gravitációs gyorsulás Budapesten kb 9,81 m/s^2 ez ha jól hoztam össze 0,00981 km's^2 tehát úgymond lepkefing az előbbihez képest. és egy egész Föld kell hozzá.
ha egy mód van rá tehát ne keverjük a sebességet meg a gyorsulást. m/s és m/s^2.
az pedig, hogy valami anyagi természetű izé, csak úgy fénysebességgel száguldozzon lehetetlen. hatalmas sebességhez hatalmas energia kéne. E=mc^2. ez (ismerős ugye?) alapján egy gramm tömegű akármi fénysebességre gyorsításához(idő lényegtelen) 9*10^16 joule energia kell. el sem tudom képzelni hány évtized alatt tudna paks ennyit kiszenvedni magából.
mégegyszer ne keverd kérlek a sebességet és a gyorsulást. -
#53
A wikipedia mindíg kéznél van!;)))) -
Epikurosz #52 hát, nem tom.
a lencsehatás egy dolog, és a grav. vöröseltolódás egy másik dolog - sztem. -
roliika #51 Tömören. Minden test/ mert van tömege/ valamennyire elhajlítja a fény utját. Vöröseltolódással mérik. Csak nem értem,ha 1 szupernovából jön, 50 millió csillagon keresztül a fénye, hogy is mérik meg, hogy honnét jött? -
#50
Na erről beszélek: 3000km/s * 100 s és már megyünk is! Apropó mióta is megyünk? : ))) -
Epikurosz #49 "gravitációs vörös eltolódás"
Ez meg mi?
Eszik vagy isszák? -
Epikurosz #48 +
- van-e élet a Marson
- fellázadnak-e a robotok
és még van pár... :-) -
Epikurosz #47 Igen, ez bevált módszer, hogy ha fel akarod turbózni az olvasók számát, akkor dobj be a következő témák valamelyikéből egyiket:
- repülő csészealjak
- Einsten elmélete megbukott/beigazolódott (az elsőre nagyobb a kapás)
- megtalálták a rák ellenszerét
- megtalálták az öregedés ellenszerét
- megtalálták az AIDS ellenszerét
- aszteroidával fogunk ütközni
- miért haltak ki a dinók
Ezek olyan témák, hogy biztos a siker. :-)
-
#46
wow!
Micsoda pezsgés!
Én is imádom ezt a témát! Úgy tünik jó választás volt;)))
A dolog több szempontból is érdekes: az első, hogy ahogy az már elhangzott, E. azért vezette be az állandót, hogy megmagyarázzon egy statikus univerzumot, ami a rel. elm törvényeivel ellentétben sem nem tágul sem pedig mem omlik össze. Erre azért volt akkor szükség mert abban az időben az univerzumunknak csak maga a galaxisunk látszott, és a rel elm értelmében ennek a mai ember számára kicsiny univerzumnak is vagy tágulnia, vagy összeomlania kellene, ami pont a kis méret miatt, max néhány millió év alatt meg kellene hogy történjen, miközben már akkor tudni lehetett, hogy a Föld életkora milliérd években mérhető. Az ellentmondást feloldandó vezették be a statikus univerzum modelljét és az állandót.
Pár év múlva aztán kiderült, hogy az univerzum kibaszott nagy, és ráadásul a messze levő objektumok még száguldanak is tőlünk elfele, feltéve ha a vörös eltolódásukat a doppler effektussal magyarázzuk.
Miután a rel elmmel igy összhangba került a kozmológia általánosan elfogadott elmélete E. már nyugodt szivvel törölhette az állandót, mert nem volt rá szükség.
Akkor a fene sem gondolta, hogy úgy tünik mégis csak van egy a gravitációval ellentétes erő. A E. által bevezetetthez ennek télleg semmi köze, csak ugye praktikus rá hivatkozni, ha valaki egy új elméletet el akar terjeszteni.;)))
A második ok amiért szintén érdekes a dolog, hogy E. nek van egy másik találmánya, ami nem igazán kerül elő amikor a vörös eltolódást magyarázni kell. Ez pedig a gravitációs vörös eltolódás. Hubble óta ha valami vörös eltolódást mutat akkor mindenkinek behúz a relé, és a dolgot a doppler effektussal magyarázzák. Pedig a két jelenség nem egyértelműen azonos egymással!
A gravitációs vöröseltolódással viszont meg lehet magyarázni egy statikus önmagának feszülő de nem euklidészi simaságú téridővel rendelkező univerzumot!!!!
Ez a modell nem terjedt el, a csillagászok körében, mert pl a mikrohullámú háttérsugárzás feleslegesnek tünik, ami viszont a dinamikus ösrobbanás elméletnek épp kapóra jön.
Csakhogy mostanában az egyszerű termodinamikára és rel emméletre alapuló univerzum modelljét, épp a háttérsugárzás és a voros eltolódásban tapasztalható eltérések teszik egyre valószinútlenebbé. A kvantummechanikával történő összebékithetetlensége pedig csak hab a tortán.
Ha röviden és elég perverz módon, akarjuk a sötét anyagra és erőre vonatkozó statisztikáinkat leforditani hétköznapi nyelvre, akkor azt mondhatjuk hogy kb 5% az esélye hogy az ősrobbanás elmélete helyes. -
#45
- Helyesbítek: 75 helyett 70 százalék.
- Köszönöm, hogy 105%-ra értékeled a teljesítményemet. Ez korrekt, lévén Marx György professzor az ELTE-n tanított.
- Amit Te írtál az lényegébben gúny, semmi érdemlegeset nem mondtál vele.
- Követhetőbb lenne egy ötmodatos megjegyzés, mint öt egymondatos. -
IoIa #44 Akkor ne olvasd el azt, amit írok. Esetleg vegyél be egy fájdalomcsillapítót. :)) -
IoIa #43 Az előző a #36-ra ment. -
IoIa #42 Mindent nem lehet megmagyarázni az "álltános" iskolás fizikával, de még általános iskolással sem. De álljon meg a menet, minden kamut azért nem kell elhinni. -
IoIa #41 rolika:
"todomány": "több dimenziók","fekete anyag", "párhuzamos univerzumos", "feketelyuk", stb. -
IoIa #40 Szeretnék neked gratulálni:
5%+25%+75%=105%
Ennyit ér a többi is, amit írtál... -
Epikurosz #39 Vegyél vissza.
A világegyetem kb. 15 mrd éve keletkezett, és ebből 13,5 mrd fényévnyit tudunk belátni - tudtommal.
mrd=milliárd -
#38
Roliika: ha az ujjadat a napfény elé tartod, látszólag (számodra) eltakarja a Napot. Ám ha valaki ott áll melletted két méterre, a számára semmi különös nem történik. Bár nem pontos a hasonlat, de valahogy így képzeld el ( a hatalmas távolság miatt) a problémát.
Iola: sötét anyag/energia nagyon is létezik: a sötét szó itt nem misztikumot takar, hanem azért kapta ezt az elnevezést, mivel nem tudjuk vizsgálni. Jelen álláspont szerint az univerzumunk így tevődik össze: /Németh Juditnak Marx György kozmológus munkásságát ismertető művéből /
- 5 % "hagyományos" anyag (barionos anyag)
- 75 % sötét energia (gravitációsan nincs kölcsönhatásban más anyagformákkal)
- 25 % sötét anyag (gravitációsan hat a barionos "hagyományos" anyagra)
"A sötét anyagról nem tudjuk pontosan, miből áll, de tudjuk - mint idéztem fentebb is - hogy gravitációsan hat a barionos anyagra. A galaktikák vizsgálatával meg lehet becsülni az értékét is. A két legfontosabb sötétanyag típus a hideg és a forró sötét anyag (kicsi, vagy nagy). A forró sötét anyag valószínűleg neutrínókból áll, a hideg sötét anyag nem tudjuk pontosan, miből, ennek kutatása az asztro-részecskefizika területére esik.
Marx György újonnan megjelent cikkében azt tételezte fel, hogy a sötét anyag forró, kis tömegű neutrínókból áll ... Ez a feltevés erősen vitatott, de kétségkívül nagy előnye, hogy megmutatható, ha ilyen anyag veszi körül a galaxisokat, akkor a galaxis tömegeloszlása a tapasztalati eloszláshoz lényegesen közelebb van, mint hideg sötét anyag esetén." /Németh Judit/
-
roliika #37 Bocsi,nem akartalak piszkálni,csak néha nem bírom.:-((