Franciaországban lesz a fúziós erőmű
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#81
Nem olyan nehéz kinyerni az energiát.
A mágneses tér megfogja a részecskéket, de a hõmérségleti sugárzást nem. És ekkora hõmérsékletnél igen erõteljes már.
A mágneses tér megfogja a részecskéket, de a hõmérségleti sugárzást nem. És ekkora hõmérsékletnél igen erõteljes már.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#80
#76: "Ez per pillanat a legkritikusabb kérdés, hogy találjanak egy olyan megoldást, amelyel kinyerhetik a folyamatból az energiát."
Ha jól emlékszem a Természet világában megjelent cikkre, akkor a "-> He4 (3.5 MeV) + n (14.1 MeV)
Vagyis egyfelõl keletkezik radioaktív anyag (Tricium), másfelõl keletkeznek szabad neutronok."
folyamatban keletkezõ neutron energiáját tervezik kinyerni a reaktort körülvevõ vízköpennyel.
A Természet világában megjelent cikk viszonylag jó áttekintést nyújt a területrõl, késõbb belinkelem.
További kellemest.
Ha jól emlékszem a Természet világában megjelent cikkre, akkor a "-> He4 (3.5 MeV) + n (14.1 MeV)
Vagyis egyfelõl keletkezik radioaktív anyag (Tricium), másfelõl keletkeznek szabad neutronok."
folyamatban keletkezõ neutron energiáját tervezik kinyerni a reaktort körülvevõ vízköpennyel.
A Természet világában megjelent cikk viszonylag jó áttekintést nyújt a területrõl, késõbb belinkelem.
További kellemest.
#79
Ja, valamikor kiszámoltam, hogy minél jobban gyorsítjuk az anyagot, annál rosszabb lesz a hatásfok.
Tehát a befektetett energiáért _sokkal_ kevesebb tolóerõt kapunk, mert mivel az energia a sebesség négyzetével arányos, a lendületváltozás(és ezáltal a tolóerõ is) csak a sebességgel arányos.
Tehát választhatunk:nagy tömeg vagy nagy teljesítmény.
Ha 30000 m/s-el számolunk, akkor 100 MW-ból másodpercenként 0,22 kg-ot tudunk gyorsítani. Ez 6666 N tolóerõt jelent.
Kérdés, hogy a reaktort meddig tudják kicsinyíteni. Ha jól tudják, használható lehet.
Tehát a befektetett energiáért _sokkal_ kevesebb tolóerõt kapunk, mert mivel az energia a sebesség négyzetével arányos, a lendületváltozás(és ezáltal a tolóerõ is) csak a sebességgel arányos.
Tehát választhatunk:nagy tömeg vagy nagy teljesítmény.
Ha 30000 m/s-el számolunk, akkor 100 MW-ból másodpercenként 0,22 kg-ot tudunk gyorsítani. Ez 6666 N tolóerõt jelent.
Kérdés, hogy a reaktort meddig tudják kicsinyíteni. Ha jól tudják, használható lehet.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#78
Sajna,nem jó ha közel van a cél. Annál jobb minél távolabb van. A Plútó elég távol van. Inkább a Marsra vagy a Holdra kellene koncentrálni.
Ha 100 MW-al számolunk:
különbözõ tömegekhez tartozó tolóerõ(F=gyök(2*P*m)):
(delta m)/s:0,1 kg
F:4472N(kevés, ha az 1000t-s szerkezetünknél maradunk, akkor a gyorsulás:0,00045 g)
(delta m)/s:1 kg
F:14142N
a:0,001414 g(ez már jobb, de iszonyatos mennyiségû hajtóanyag kell)
Szóval, még mindig nem az igazi. Túl nagy teljesítményekre van szükség.
Persze, ha megint a régi(mostani 😊 ) idõket idézve az ûrhajó tömegének nagy része hajtóanyag, akkor egész jól is ki lehet hozni.
Ha 100 MW-al számolunk:
különbözõ tömegekhez tartozó tolóerõ(F=gyök(2*P*m)):
(delta m)/s:0,1 kg
F:4472N(kevés, ha az 1000t-s szerkezetünknél maradunk, akkor a gyorsulás:0,00045 g)
(delta m)/s:1 kg
F:14142N
a:0,001414 g(ez már jobb, de iszonyatos mennyiségû hajtóanyag kell)
Szóval, még mindig nem az igazi. Túl nagy teljesítményekre van szükség.
Persze, ha megint a régi(mostani 😊 ) idõket idézve az ûrhajó tömegének nagy része hajtóanyag, akkor egész jól is ki lehet hozni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#77
10000kN-hoz ezt 24480000 m/s-el kell gyorsítani.
A jelenlegi ion-hajtómûvek úgy 30000m/s körül teljesítenek, eléggé nagy ugrás lenne az általad említett értéket elérni...
A jelenlegi ion-hajtómûvek úgy 30000m/s körül teljesítenek, eléggé nagy ugrás lenne az általad említett értéket elérni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#76
Végre összedobunk egy tiszta (ha D-t használ csak nem tríciumot)
D+D fúziónál lejátszódó folyamatok:
-> T (1.01 MeV) + p (3.02 MeV) (50%)
-> He3 (0.82 MeV) + n (2.45 MeV) (50%)
-> He4 + 20 MeV gamma sugárzás (0.0001%)
Vagyis a folyamat cirka felében keletkezik Tricium (amely aztán D+T folyamatba lép át):
-> He4 (3.5 MeV) + n (14.1 MeV)
Vagyis egyfelõl keletkezik radioaktív anyag (Tricium), másfelõl keletkeznek szabad neutronok.
A legkönnyebben eléhetõ neutronsugárzás mentes folyamat a He3-ra épül:
D+He3 -> He4 (3.6 MeV) + p (14.7 MeV)
Egy dolog nem világos a mûködési elvben: szóval leber a 100M fokos plazma a mágneses térben, megy a fúzió. De hogyan nyerjük ki ezt az energiát?
Ez per pillanat a legkritikusabb kérdés, hogy találjanak egy olyan megoldást, amelyel kinyerhetik a folyamatból az energiát.
Ja és mi van a hidegfúzióval? Lehet hogy gyorsabban összejönne, ha ráállnának. Egyszerûbb egy kézlegyintéssel elintézni, hogy nem létezik, mérési hiba, stb. és továbbra folyik a melegfúziós kutatásokra a rengeteg pénz. Szerintem erõs lobbizás IS van amögött, hogy 15 éve nem lehet róla hallani.
Per pillanat nincs bizonyított kisérlet vagy elmélet, amely a hidegfúzió létezését igazolná.
D+D fúziónál lejátszódó folyamatok:
-> T (1.01 MeV) + p (3.02 MeV) (50%)
-> He3 (0.82 MeV) + n (2.45 MeV) (50%)
-> He4 + 20 MeV gamma sugárzás (0.0001%)
Vagyis a folyamat cirka felében keletkezik Tricium (amely aztán D+T folyamatba lép át):
-> He4 (3.5 MeV) + n (14.1 MeV)
Vagyis egyfelõl keletkezik radioaktív anyag (Tricium), másfelõl keletkeznek szabad neutronok.
A legkönnyebben eléhetõ neutronsugárzás mentes folyamat a He3-ra épül:
D+He3 -> He4 (3.6 MeV) + p (14.7 MeV)
Egy dolog nem világos a mûködési elvben: szóval leber a 100M fokos plazma a mágneses térben, megy a fúzió. De hogyan nyerjük ki ezt az energiát?
Ez per pillanat a legkritikusabb kérdés, hogy találjanak egy olyan megoldást, amelyel kinyerhetik a folyamatból az energiát.
Ja és mi van a hidegfúzióval? Lehet hogy gyorsabban összejönne, ha ráállnának. Egyszerûbb egy kézlegyintéssel elintézni, hogy nem létezik, mérési hiba, stb. és továbbra folyik a melegfúziós kutatásokra a rengeteg pénz. Szerintem erõs lobbizás IS van amögött, hogy 15 éve nem lehet róla hallani.
Per pillanat nincs bizonyított kisérlet vagy elmélet, amely a hidegfúzió létezését igazolná.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75
Akkor számoljunk 😊
Van egy ûrhajó.
legyen 1000t
ebbõl legyen 600t hajtóanyag(ionmeghajtás), és valahány t üzemanyag a reaktornak.
ahhoz, hogy ennek 1g-s gyorsulása legyen(ha a hajtóanyag fogyásától eltekintünk, ami itt elég durva dolog) 10000kN tolóerõre van szüksége(meg még egy nagyon pici, hogy a nap körüli pályán emelkedjen).
A 600t hajtóanyag fele a gyorsításhoz, másik fele a lassításhoz kell.
Számoljuk a gyorsuló részt, marad 300t.
Ennek kell 8,5 napig kitartania.
Így másodpercenként 0,4 kg hajtóanyagot használhat el az ûrhajó.
10000kN-hoz ezt 24480000 m/s-el kell gyorsítani.
Itt még nem kell számolni a tömegnövekedéssel, úgyhogy most elhanyagolom.
A gyorsításhoz szükséges teljesítmény(ismét csak klasszikus képlettel):1230080 MW
Az kicsit sok.
100 MW fölé semmiképp nem mehetünk. Egyszerûen megoldhatatlan a reaktor hûtése effölött.
Ja, ez így nem megy.
Van egy ûrhajó.
legyen 1000t
ebbõl legyen 600t hajtóanyag(ionmeghajtás), és valahány t üzemanyag a reaktornak.
ahhoz, hogy ennek 1g-s gyorsulása legyen(ha a hajtóanyag fogyásától eltekintünk, ami itt elég durva dolog) 10000kN tolóerõre van szüksége(meg még egy nagyon pici, hogy a nap körüli pályán emelkedjen).
A 600t hajtóanyag fele a gyorsításhoz, másik fele a lassításhoz kell.
Számoljuk a gyorsuló részt, marad 300t.
Ennek kell 8,5 napig kitartania.
Így másodpercenként 0,4 kg hajtóanyagot használhat el az ûrhajó.
10000kN-hoz ezt 24480000 m/s-el kell gyorsítani.
Itt még nem kell számolni a tömegnövekedéssel, úgyhogy most elhanyagolom.
A gyorsításhoz szükséges teljesítmény(ismét csak klasszikus képlettel):1230080 MW
Az kicsit sok.
100 MW fölé semmiképp nem mehetünk. Egyszerûen megoldhatatlan a reaktor hûtése effölött.
Ja, ez így nem megy.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#74
Szerintem mégis csak helytálló az eredeti számításodban szereplõ 12 nap, ha az 5 400 000 000 km helytálló adat.
Ha félútig gyorsít és utána lassít az ürhajó, akkor 1 G-s gyorsulás, valamint 1 G-s lassulást feltételezve 12,03 nap jön ki egy oda útnak, a fél útnál elért max sebesség 5196 (~5200) km/s lesz, ami még a fénysebességnek csupán 1,73%-os értéke. Ha feltételezzük, hogy a hajótmûvek ehhez képest gyengébbek lesznek s a g értéke 0,1 lenne, akkor az idõ: 38 nap lenne a max sebesség 1643 km/s (ami a fénysebesség 0,53%-os értéke). Ez is még hihetetlen jó eredmény. Ha még rosszabbra feltételezzük, azaza a g=0,01, akkor az idõ 120 nap lenne (4 hónap) és a sebesség 520 km/s értéket érne el (0,17%-a a fény sebességének).
S ha a g értéke csupán 0,001 lenne, akkor lenne az út megközelítõen 1 év (380 nap), s a sebesség 164 km/s lenne maximálisan.
Hogy mire jó ez? Fogalmam sincs, mert nem vagyok olvasott az ion hajtómûvek kutatása területén, de ha mûködne a dolog még egy ilyen 0,001 g stabil gyorsításra képes hajtómû is forradalmasítaná az ürközlekedést...
Ha félútig gyorsít és utána lassít az ürhajó, akkor 1 G-s gyorsulás, valamint 1 G-s lassulást feltételezve 12,03 nap jön ki egy oda útnak, a fél útnál elért max sebesség 5196 (~5200) km/s lesz, ami még a fénysebességnek csupán 1,73%-os értéke. Ha feltételezzük, hogy a hajótmûvek ehhez képest gyengébbek lesznek s a g értéke 0,1 lenne, akkor az idõ: 38 nap lenne a max sebesség 1643 km/s (ami a fénysebesség 0,53%-os értéke). Ez is még hihetetlen jó eredmény. Ha még rosszabbra feltételezzük, azaza a g=0,01, akkor az idõ 120 nap lenne (4 hónap) és a sebesség 520 km/s értéket érne el (0,17%-a a fény sebességének).
S ha a g értéke csupán 0,001 lenne, akkor lenne az út megközelítõen 1 év (380 nap), s a sebesség 164 km/s lenne maximálisan.
Hogy mire jó ez? Fogalmam sincs, mert nem vagyok olvasott az ion hajtómûvek kutatása területén, de ha mûködne a dolog még egy ilyen 0,001 g stabil gyorsításra képes hajtómû is forradalmasítaná az ürközlekedést...
Az igazi kolléga nem csak ígér, hanem be is tart...
#73
Szerinted 10 nap g-s gyorsulás után mekkora a sebességed?
megmondom:8640 km/s
Az elég messze van a relativisztikus sebességektõl.
megmondom:8640 km/s
Az elég messze van a relativisztikus sebességektõl.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#72
"Azért sok rosszat is ellehet mondani Japánról"
-sorolj már fel párat abból a sok rosszból légyszíves!
-sorolj már fel párat abból a sok rosszból légyszíves!
#71
"Csak SZVSZ a Japánok sokkal gyorsabban értek volna el eredményeket."
A kutatócsoport jelentõs része japánokból fog állni. Mibõl gondolod, hogy elõbb értek volna el eredményt? Hogy 8-szor van csavarva a DNS-ük, vagy mibõl?
A kutatócsoport jelentõs része japánokból fog állni. Mibõl gondolod, hogy elõbb értek volna el eredményt? Hogy 8-szor van csavarva a DNS-ük, vagy mibõl?
#70
"Érdekes módon akkorra lesz kész, mikorra kifogy az olaj. Persze már 1960 óta kisérleteznek vele, szóval 70-90 év fejlesztési idõ. Hmmmmm....."
-Emmegki, ne gyártsd már itt az összeesküvéselméleteket!
Technikai szempontból ez egy óriási kihívás és azt senki sem mondta, hogy valaha kész lesz, akkorra tervezik, de a jövõbe senki nem lát.
Nem az olajtársaságok pénzelik a projectet, hogy az érdekükkel ellentétes lenne a dolog. Az olaj így is úgy is elfogy, azt meg te sem gondolhatod komolyan, hogy a közlekedésben ez a technológia egyhamar megjelenhetne és kiszorítana robbanómotorokat.
Nevetségesnek tartom amikor valaki mindig minden mögött valami megbúvó hátsó szándékot sejt. Legtöbbször ezeknek semmi köze a valósághoz, jól hangoznak, de semmi több.
-Emmegki, ne gyártsd már itt az összeesküvéselméleteket!
Technikai szempontból ez egy óriási kihívás és azt senki sem mondta, hogy valaha kész lesz, akkorra tervezik, de a jövõbe senki nem lát.
Nem az olajtársaságok pénzelik a projectet, hogy az érdekükkel ellentétes lenne a dolog. Az olaj így is úgy is elfogy, azt meg te sem gondolhatod komolyan, hogy a közlekedésben ez a technológia egyhamar megjelenhetne és kiszorítana robbanómotorokat.
Nevetségesnek tartom amikor valaki mindig minden mögött valami megbúvó hátsó szándékot sejt. Legtöbbször ezeknek semmi köze a valósághoz, jól hangoznak, de semmi több.
#69
Természetesen a környezetvédõk már kifejezték aggályaikat mind a nukleáris fúzió életképességérõl
Akkor aggódjanak ha õk pénzelik. Nekik semmi se jó. A hõerõmû füstöl, az atomerõmû sugároz, a vízerõmû tönkreteszi a folyókat, a szélerõmû zavarja a madarakat. Végre összedobunk egy tiszta (ha D-t használ csak nem tríciumot) és korlátlan energiaforrásra való erõmûvet, de ez se jó nekik.
Érdekes módon akkorra lesz kész, mikorra kifogy az olaj. Persze már 1960 óta kisérleteznek vele, szóval 70-90 év fejlesztési idõ. Hmmmmm.....
Egy dolog nem világos a mûködési elvben: szóval leber a 100M fokos plazma a mágneses térben, megy a fúzió. De hogyan nyerjük ki ezt az energiát?
#39: "egy atomerömû robbanasa sem pici, de ha egy fuzios reaktor szall el....."
Atomreaktor nem robbanhat bombaként, Csernobil is kémiai robbanás volt, és emberi hanyagság miatt.
Ja és mi van a hidegfúzióval? Lehet hogy gyorsabban összejönne, ha ráállnának. Egyszerûbb egy kézlegyintéssel elintézni, hogy nem létezik, mérési hiba, stb. és továbbra folyik a melegfúziós kutatásokra a rengeteg pénz. Szerintem erõs lobbizás IS van amögött, hogy 15 éve nem lehet róla hallani.
Akkor aggódjanak ha õk pénzelik. Nekik semmi se jó. A hõerõmû füstöl, az atomerõmû sugároz, a vízerõmû tönkreteszi a folyókat, a szélerõmû zavarja a madarakat. Végre összedobunk egy tiszta (ha D-t használ csak nem tríciumot) és korlátlan energiaforrásra való erõmûvet, de ez se jó nekik.
Érdekes módon akkorra lesz kész, mikorra kifogy az olaj. Persze már 1960 óta kisérleteznek vele, szóval 70-90 év fejlesztési idõ. Hmmmmm.....
Egy dolog nem világos a mûködési elvben: szóval leber a 100M fokos plazma a mágneses térben, megy a fúzió. De hogyan nyerjük ki ezt az energiát?
#39: "egy atomerömû robbanasa sem pici, de ha egy fuzios reaktor szall el....."
Atomreaktor nem robbanhat bombaként, Csernobil is kémiai robbanás volt, és emberi hanyagság miatt.
Ja és mi van a hidegfúzióval? Lehet hogy gyorsabban összejönne, ha ráállnának. Egyszerûbb egy kézlegyintéssel elintézni, hogy nem létezik, mérési hiba, stb. és továbbra folyik a melegfúziós kutatásokra a rengeteg pénz. Szerintem erõs lobbizás IS van amögött, hogy 15 éve nem lehet róla hallani.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#68
Nepszabadsagban 12 milliard eurorol irtak kolcsegnek.
#67
Nem jól számolsz. Ha figyelembe veszed a relativisztikus idõtorzulást, akkor láthatod hogy a külsõ szemlélõ által 1g-nek látott gyorsulás "first person" a fénysebességhez közeledve a végtelenbe nõ.
Kigyön a ganyé a hátadon.
Kigyön a ganyé a hátadon.
#66
Nem jól számolsz. Ha figyelembe veszed a relativisztikus idõtorzulást, akkor láthatod hogy a külsõ szemlélõ által 1g-nek látott gyorsulás "first person" a fénysebességhez közeledve a végtelenbe nõ.
Kigyön a ganyé a hátadon.
Kigyön a ganyé a hátadon.
#65
Csak ez jelenleg még nem igazán gazdaságos 😞
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#64
Szerintem bõven elég már az 1g-s gyorsulás is, az emberi szervezet tartósan még a 2g-t sem nagyon viseli el (csak gonodolj bele, hogy minden egyes porcikád 2x annyit nyom, mint egyébként...).
Viszont még ez az 1G-s gyorsulás sem igazán elérhetõ tervekben szereplõ fúziós meghajtással. Ezekkel a baj éppen az, hogy bár tartósan képesek akár hónapokig vagy évekig üzemelni, "cserébe" iszonyú kicsi tolóerõt adnak le. Szóval ez esetben inkább ezred vagy tízezred g-kben gondolkozz... 😊
Viszont még ez az 1G-s gyorsulás sem igazán elérhetõ tervekben szereplõ fúziós meghajtással. Ezekkel a baj éppen az, hogy bár tartósan képesek akár hónapokig vagy évekig üzemelni, "cserébe" iszonyú kicsi tolóerõt adnak le. Szóval ez esetben inkább ezred vagy tízezred g-kben gondolkozz... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#63
Jepp, bár a He3 mellett szól, hogy itt van a szomszédban, csak a Holdig kellene elmenni érte, és folyamatosan termelõdik a napszél segítségével. 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62
Nem is azt írtam hogy bõven, csak azt hogy elég...
😊
😊
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#61
Ja, most néztem, hogy úgy tervezik, hogy összesen az ITER 16 kg tríciumot fog elhasználni.
Ebbõl egyszerre max 3 kg lehet majd az erõmûben.
Azt azért nem mondanám, hogy bõven van belõle a vízben.
Csak a vízbõl van bõven.
Ebbõl egyszerre max 3 kg lehet majd az erõmûben.
Azt azért nem mondanám, hogy bõven van belõle a vízben.
Csak a vízbõl van bõven.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#60
Esély az mindig van rá 😊. A tríciumot nem kell 'elõállítan', van belõle elég a vízben is, csak mondhatni nem gazdaságos a kitermelése. Elképzelhetõ hogya fúzió elindítására használnák fel, mert alacsonyabb a gyulladási hõfoka mint a De-nak. De mihelyt beindult a fúzió, a fenttartásához de-ot használnak. Szerintem az ilyen kombinációkat és variákat fogják próbálgatni. Elõször.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#59
Mintha az ITER költségvetésében láttam volna egy "Tritium Plant" elnevezésû valamit.
Az biztos, hogy az ITER De-vel és T-vel megy, lehet hogy elõ tudják állítani?
Van esély, hogyha mondjuk erõs neutronsugárzásnak teszik ki a deutériumot, hogy a parányi atommag befog egy neutront, és tríciummá alakul?
Az biztos, hogy az ITER De-vel és T-vel megy, lehet hogy elõ tudják állítani?
Van esély, hogyha mondjuk erõs neutronsugárzásnak teszik ki a deutériumot, hogy a parányi atommag befog egy neutront, és tríciummá alakul?
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#58
Nagyon érdekes, mert ha a Földet számolom a Naptól, ami a fénynek csak 8 perc, akkor viszont 2,7 napot kapok.
Ugye a négyzetes úttörvény...
Ugye a négyzetes úttörvény...
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#57
Ja igen. A Mindentudás Egyetemén volt egy elõadás lézerekrõl.
Az elõadást tartó jóember dicsekedett vele, hogy hány fúziós berendezés "gyújtását" tervezik és készítik el. Legalább 7 nagyobb projectet említett, na most azokról még nem tudni semmit, sokkal késöbbiek vagy csak "simán" kisebbek?
(Természetesen a Francia dolog is közte volt ...)
Az elõadást tartó jóember dicsekedett vele, hogy hány fúziós berendezés "gyújtását" tervezik és készítik el. Legalább 7 nagyobb projectet említett, na most azokról még nem tudni semmit, sokkal késöbbiek vagy csak "simán" kisebbek?
(Természetesen a Francia dolog is közte volt ...)
#56
Jó, hogy sokan ilyen részletesen ismerik a fúzió erõmûben való hasznosítás technikai részleteit 😊.
Ez az erõmû több okból is biztonságosabb mint az atomerõmûvek.
Elõször is a létrejövõ radioaktív izotópok felezési ideje is nagyságrendekkel kevesebb mint az atomerõmûveknél. Feltéve ha ezek az instabil gázatomok valami csoda folytán 'kikerülnék' a fúziót. Ezekután már akár a légkörbe is ki lehetne egendni õket, szinte mindenféle egészségügyi kockázat nélkül.
Másodszor az erõmû megszaladásától a mûködési elve folytán nem kell tartani. Dijjóhéjban csak annyi hogy az adott gázt (deutérium, trícium, 3He) egy erõs mágneses mezõvel egy 'szálba' sajtolják. Ettõl lazán bemelegszik a cucc, és eléri azt a hõfokot amitnél elindulhat a szálban a fúzió. Ha megszûnik a mágneses tér, akkor a plazmaszál egyszerûen szétoszlik és lehûlik. Ezzel a lendülettel meg is szûnik a fúzió.
Azt hogy mivel fogják mûködtetni? Mint lentebb említették, a legalkalmasabb anyag a hélium 3-as izotópja. Ennek a 'gyulladási' hõfoka a legalacsonyabb. Viszont nem olcsó 😊. Sõt marha drága, amit a ritkaságának és 'kitermelésének' nehézsége az oka. A trícium sem igazán sûrûn fordul elõ a természetben, és a sugárzásának köszönhetõen nem kifejezett életbiztosítás vele dolgozni. Marad a deutérium, ami viszonylag olcsón elõállítható, illetve bõségesen elõfordul a természetben.
Remélem azért valakit érdekel az amit leírtam...
Ez az erõmû több okból is biztonságosabb mint az atomerõmûvek.
Elõször is a létrejövõ radioaktív izotópok felezési ideje is nagyságrendekkel kevesebb mint az atomerõmûveknél. Feltéve ha ezek az instabil gázatomok valami csoda folytán 'kikerülnék' a fúziót. Ezekután már akár a légkörbe is ki lehetne egendni õket, szinte mindenféle egészségügyi kockázat nélkül.
Másodszor az erõmû megszaladásától a mûködési elve folytán nem kell tartani. Dijjóhéjban csak annyi hogy az adott gázt (deutérium, trícium, 3He) egy erõs mágneses mezõvel egy 'szálba' sajtolják. Ettõl lazán bemelegszik a cucc, és eléri azt a hõfokot amitnél elindulhat a szálban a fúzió. Ha megszûnik a mágneses tér, akkor a plazmaszál egyszerûen szétoszlik és lehûlik. Ezzel a lendülettel meg is szûnik a fúzió.
Azt hogy mivel fogják mûködtetni? Mint lentebb említették, a legalkalmasabb anyag a hélium 3-as izotópja. Ennek a 'gyulladási' hõfoka a legalacsonyabb. Viszont nem olcsó 😊. Sõt marha drága, amit a ritkaságának és 'kitermelésének' nehézsége az oka. A trícium sem igazán sûrûn fordul elõ a természetben, és a sugárzásának köszönhetõen nem kifejezett életbiztosítás vele dolgozni. Marad a deutérium, ami viszonylag olcsón elõállítható, illetve bõségesen elõfordul a természetben.
Remélem azért valakit érdekel az amit leírtam...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#55
Ja bocsi... 😊
Pedig nem elõször számolok ilyet, de máskor mindig nézem a lassulást is.
Így 17 nap jön ki, majdnem kereken(17,01).
Más gyorsulásokkal:
2g:12 nap
3g:9,8 nap
4g(innen kezd durva lenni, nem hiszem, hogy az emberi szervezet jól viselné hosszú távon az ekkora gyorsulást):8,5 nap, ekkora különbségért már nincs értelme ekkora gyorsulásnak
azért írom tovább, mert a szondák nagyobbat is elbírnak:
10g:5,3 nap
20g:3,8 nap
50g(ez már szétszakad 😄):2,4 nap
200g(max, ha nanocsõbõl van az egész):1,2 nap
De már 1g-nél is olyan kicsi az idõtartam, hogy nyugodtan lehetne emberi expedíciót küldeni.
Ilyen kis idõvel utánpótlást simán lehet küldeni.
És a Plútó eléggé messze van, a Mars innen sima ügy.
Még a kozmikus sugárzás sem veszélyes, ha ilyen rövid az út.
Pedig nem elõször számolok ilyet, de máskor mindig nézem a lassulást is.
Így 17 nap jön ki, majdnem kereken(17,01).
Más gyorsulásokkal:
2g:12 nap
3g:9,8 nap
4g(innen kezd durva lenni, nem hiszem, hogy az emberi szervezet jól viselné hosszú távon az ekkora gyorsulást):8,5 nap, ekkora különbségért már nincs értelme ekkora gyorsulásnak
azért írom tovább, mert a szondák nagyobbat is elbírnak:
10g:5,3 nap
20g:3,8 nap
50g(ez már szétszakad 😄):2,4 nap
200g(max, ha nanocsõbõl van az egész):1,2 nap
De már 1g-nél is olyan kicsi az idõtartam, hogy nyugodtan lehetne emberi expedíciót küldeni.
Ilyen kis idõvel utánpótlást simán lehet küldeni.
És a Plútó eléggé messze van, a Mars innen sima ügy.
Még a kozmikus sugárzás sem veszélyes, ha ilyen rövid az út.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#54
Nem tudom nem e fogja vissza a megépítést, hogy gyakorlatilag elcsatlizták Japántól az ITER építését az EU, vagy picit õszintébben a Franciák számára?
Azért sok rosszat is ellehet mondani Japánról, de kétségtelen tény, hogy iszonyat erõsek technológiában és kutatásban, nem mellékesen PÉNZÜK is van, és az USA is elég sok pénzt akart arra a verzióra adni.
Másrészt a Franciák az enrgiaipar "Arabjai", fél világon õk építenek most is erõmûveket, lehet ezt a jól jövedelmezõ hagyományt szeretnék megtartani maguknak? Mondjuk hibáztatni nem tudom õket ezért.
Csak SZVSZ a Japánok sokkal gyorsabban értek volna el eredményeket.
Azért sok rosszat is ellehet mondani Japánról, de kétségtelen tény, hogy iszonyat erõsek technológiában és kutatásban, nem mellékesen PÉNZÜK is van, és az USA is elég sok pénzt akart arra a verzióra adni.
Másrészt a Franciák az enrgiaipar "Arabjai", fél világon õk építenek most is erõmûveket, lehet ezt a jól jövedelmezõ hagyományt szeretnék megtartani maguknak? Mondjuk hibáztatni nem tudom õket ezért.
Csak SZVSZ a Japánok sokkal gyorsabban értek volna el eredményeket.
#53
Caro, azt is kiszámítottad, hogy amenyi idõt gyorsítasz ugyan anyi idõ lassítani is. Mert okés hogy 12 nap, csak aztán marha értelmetlen a fénysebeség felével elszáguldani a Plútó mellett. Ha igen akkor bocsi, lusta voltam utána számolni.
#52
OK.
#51
Ezt a viccet!! Sok a 10 milliárd euro????? Már miért volna sok? Többszöröse is van magánkézben itt ott a világban. Arról nem is beszélve hogy fegyverkezésre mi pénzt költenek néhol.
Lényeg hogy nem egy hihetetlen beruházás fõleg hogy több ország dobja össze.
Az a 10 meg lesz 20 is …….mert mindig több lesz.
<#crazya>
Lényeg hogy nem egy hihetetlen beruházás fõleg hogy több ország dobja össze.
Az a 10 meg lesz 20 is …….mert mindig több lesz.
<#crazya>
Ahány ház, annyi baj legyen.
#50
Thx.
Bár ahogy nézem, ezt lehet, hogy inkább a szomszéd témában kellene megbeszélnünk. 😊
Mindegy, ha lesz mûködõ, kis méretû fúziós reaktor, az biztos, hogy óriási fejlõdés következhet be az ûrrepülés terén.
Azért a lehetõségeink még így is eléggé limitáltak, szomszéd csillagrendszerekbe nem megyünk egyhamar az biztos.
Már csak a gyorsulás miatt sem. Bár valamikor kiszámoltam, hogy még "kellemes"(asszem 1 g-s) gyorsulással egy év alatt el lehet érni a fénysebességet.(Jó, megközelíteni)
Ha már 1/2-2/3 fénysebességgel tudnánk közlekedni, az már nagyon jó lenne.
Így az Alfa Centauri is elérhetõ közelségbe kerülne, ekkora úton egy év gyorsulás nem probléma.
De egyenlõre maradjunk a naprendszernél, már az is hatalmas lépés lenne.
Plútó: 5 óra a fénynek.
Az 5400000000 km.
Ha megint 1 g-vel számolunk, akkor 12 nap!!!
Az nagyon jó idõ!
Bár ahogy nézem, ezt lehet, hogy inkább a szomszéd témában kellene megbeszélnünk. 😊
Mindegy, ha lesz mûködõ, kis méretû fúziós reaktor, az biztos, hogy óriási fejlõdés következhet be az ûrrepülés terén.
Azért a lehetõségeink még így is eléggé limitáltak, szomszéd csillagrendszerekbe nem megyünk egyhamar az biztos.
Már csak a gyorsulás miatt sem. Bár valamikor kiszámoltam, hogy még "kellemes"(asszem 1 g-s) gyorsulással egy év alatt el lehet érni a fénysebességet.(Jó, megközelíteni)
Ha már 1/2-2/3 fénysebességgel tudnánk közlekedni, az már nagyon jó lenne.
Így az Alfa Centauri is elérhetõ közelségbe kerülne, ekkora úton egy év gyorsulás nem probléma.
De egyenlõre maradjunk a naprendszernél, már az is hatalmas lépés lenne.
Plútó: 5 óra a fénynek.
Az 5400000000 km.
Ha megint 1 g-vel számolunk, akkor 12 nap!!!
Az nagyon jó idõ!
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#49
Elnézést a zöldektõl, a politikailag korrekt kérésem az volna, hogy a - bármilyen tekintetben - fanatikus megszállottak kerüljenek.
#48
Jóestét!
A dolog jelentõségét csak a kerék felfedezéséhez tudom hasonlítani. Ez elhozhatja a korlátlan mennyiségû energia korszakát, ami alapvetõen átalakít mindent, így a környezethez való viszonyt is. Úgy látom, az összes félmegoldásnak, így a környezetkárosításnak is alapvetõen erõforráshiány az oka. Ha teljes - teszemazt környezetkímélõ - megoldást alkalmaznánk, akkor csak magasabb ráfordítással érhetnénk el a kitûzött célt. Lehet mondani persze, hogy kötelezzünk mindenkit a tökéletes megoldásra, de ugye ez addig mûködik, amíg mindenki tisztességesen játszik, egyéb esetben pedig a közlegelõn találjuk magunkat, az éhen döglõdõ teheteink társaságában. Ellenben ha az erõforráshiány alapvetõ okát, az energia szûkösségét képesek leszünk kissebb jeletõségû tényezõvé alakítani, máris nagyobb esély mutatkozik környezetkímélõbb megoldások alkalmazására. Szándékosan fogalmazok ilyen vagylagosan, és egyik napról a másikra bekövetkezõ gyökeres változást sem kell várni.
A társadalom ipari forradalomtól a korlátlan energiabõségig vezetõ idõszak alatt megfigyelhetõ viselkedése hasonló az õsembereknek és a mammutoknak a jégkorszak alatti viszonyához. Az embereknek túl kelltt élniük, akár azon az áron is, hogy a mammut a vadászatok következtében kipusztult. (Nem tudom, valójában a vadászatnak mekkora szerepe volt a kipusztulásban, de vegyük úgy, hogy jelentõs, mivel ha õseink tisztában lettek volna avval, hogy a vadászattól kipusztul a mammut, akkor is vadásztak volna rá, mivel a fennmaradásuk volt a tét.) Ma persze nemigen vadásznánk a mammutra, mert nem vagyunk rákényszerítve. Az elmúlt idõszak alatt is kipusztult számtalan állatfaj, visszavonhatatlanul, végérvényesen beleavatkoztunk a bolygó feljõdésébe, de ennek meg kellett történnie, másképp nem érhetjük el azt a szintet, ahol már nem vagyunk az energiaéhségünket bármilyen következményt bevállalni kénytelen módin történõ kielégítésére kényszerülve. Az itteni élet már olyan sok kataklizmát kihevert, túl fogja élni a civilizáció fejlõdésének ezen fázisát is. Ha jól gondolom, az iszonyatos környezetpusztítás hatását tekinthetjük az evolúció egyik szelekciós hatásának is, hasonlónak, mint egy aszteroidát, vagy gigászi vulkánkitörést.
További kellemest.
U.I.: Zöldek kíméljenek. Olyanok, mint a szegény májbajos nénikém, aki épp azt találja helytelennek, amit tenni készülök. Most a fúzió ellen vannak a szélenergia javára, amikor viszont valahol szélerõmûvet akarnak létesíteni, akkor meg jönnek, hogy az infrahangoktól bediliznek a földigiliszták..
A dolog jelentõségét csak a kerék felfedezéséhez tudom hasonlítani. Ez elhozhatja a korlátlan mennyiségû energia korszakát, ami alapvetõen átalakít mindent, így a környezethez való viszonyt is. Úgy látom, az összes félmegoldásnak, így a környezetkárosításnak is alapvetõen erõforráshiány az oka. Ha teljes - teszemazt környezetkímélõ - megoldást alkalmaznánk, akkor csak magasabb ráfordítással érhetnénk el a kitûzött célt. Lehet mondani persze, hogy kötelezzünk mindenkit a tökéletes megoldásra, de ugye ez addig mûködik, amíg mindenki tisztességesen játszik, egyéb esetben pedig a közlegelõn találjuk magunkat, az éhen döglõdõ teheteink társaságában. Ellenben ha az erõforráshiány alapvetõ okát, az energia szûkösségét képesek leszünk kissebb jeletõségû tényezõvé alakítani, máris nagyobb esély mutatkozik környezetkímélõbb megoldások alkalmazására. Szándékosan fogalmazok ilyen vagylagosan, és egyik napról a másikra bekövetkezõ gyökeres változást sem kell várni.
A társadalom ipari forradalomtól a korlátlan energiabõségig vezetõ idõszak alatt megfigyelhetõ viselkedése hasonló az õsembereknek és a mammutoknak a jégkorszak alatti viszonyához. Az embereknek túl kelltt élniük, akár azon az áron is, hogy a mammut a vadászatok következtében kipusztult. (Nem tudom, valójában a vadászatnak mekkora szerepe volt a kipusztulásban, de vegyük úgy, hogy jelentõs, mivel ha õseink tisztában lettek volna avval, hogy a vadászattól kipusztul a mammut, akkor is vadásztak volna rá, mivel a fennmaradásuk volt a tét.) Ma persze nemigen vadásznánk a mammutra, mert nem vagyunk rákényszerítve. Az elmúlt idõszak alatt is kipusztult számtalan állatfaj, visszavonhatatlanul, végérvényesen beleavatkoztunk a bolygó feljõdésébe, de ennek meg kellett történnie, másképp nem érhetjük el azt a szintet, ahol már nem vagyunk az energiaéhségünket bármilyen következményt bevállalni kénytelen módin történõ kielégítésére kényszerülve. Az itteni élet már olyan sok kataklizmát kihevert, túl fogja élni a civilizáció fejlõdésének ezen fázisát is. Ha jól gondolom, az iszonyatos környezetpusztítás hatását tekinthetjük az evolúció egyik szelekciós hatásának is, hasonlónak, mint egy aszteroidát, vagy gigászi vulkánkitörést.
További kellemest.
U.I.: Zöldek kíméljenek. Olyanok, mint a szegény májbajos nénikém, aki épp azt találja helytelennek, amit tenni készülök. Most a fúzió ellen vannak a szélenergia javára, amikor viszont valahol szélerõmûvet akarnak létesíteni, akkor meg jönnek, hogy az infrahangoktól bediliznek a földigiliszták..
#47
Sajnálatos, hogy a közhiedelemben a greenpeace mint környezetvédõ szervezet létezik.
Õk nem igazi környezetvédõk, õk fanatikusok, és nagyon kevés fogalmuk van ezekrõl a dolgokról.
Az _igazi_ környezetvédõk(mint a magyarországi zöldek is!) nem ilyenek.
Õk sokkal racionálisabban gondolkodnak.
Õk nem igazi környezetvédõk, õk fanatikusok, és nagyon kevés fogalmuk van ezekrõl a dolgokról.
Az _igazi_ környezetvédõk(mint a magyarországi zöldek is!) nem ilyenek.
Õk sokkal racionálisabban gondolkodnak.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#46
Egyébbként a zöldeket én is eléggé analfabétának tartom választott területükhöz. Pl. ide evett a fene pár francia Greenpace aktivistát, amikor az a baj megtörtént Pakson. Teli pofával üvöltözték, zárjuk be az erõmûvet, de azt már nem akarták megmondani, hová tegyük azt a sok betont, meg acélt, meg minden mást. Arrol is szemérmesen hallgattak, hogy nálunk a felhasznált energia negyedét adja az atomerõmû, náluk ez jóval nagyobb arányú!
Na mindegy. Személy szerint az a véleményem, hogy ha nem keresünk új megoldásokat kiküszböljük az életbõl magunkat.
Mert senki sem akar olyan szinten élni, mint a trópusi törzsek lakói, pedig az az igazi harmónikus együttélés a természettel. Inkább a Beverly Hills -i életmód! Ami zabálja a természeti erõforrásokat, és energiaigényes.
Na mindegy. Személy szerint az a véleményem, hogy ha nem keresünk új megoldásokat kiküszböljük az életbõl magunkat.
Mert senki sem akar olyan szinten élni, mint a trópusi törzsek lakói, pedig az az igazi harmónikus együttélés a természettel. Inkább a Beverly Hills -i életmód! Ami zabálja a természeti erõforrásokat, és energiaigényes.
#45
Japánban a korrupció legalább olyan magas, mint bárhol másutt a G8 -ban. Volt már olyan eset, amikor a miniszterelnoknek kellett vennie a kalapot, mert kiderült egy-két disznóság. Pl. a Lockheed-botrányban is sok minden ki lett teregetve,de még több elhallgatva.<#beka2>
Akad ott is ám jópár csontváz a kamrában.
Akad ott is ám jópár csontváz a kamrában.
#44
Az elején az energia másodlagos szempont, az új ismeretek és a hozzájuk tartozó technologia számít.hogy azok majd hova vezetnek, azt még elképzelni sem lehet. Japán ezért ugrált, nagy hibának tartom, hogy egyáltalán odaengedték! Pláne így! Ráadásul most már mondhatjuk, hogy a mi pénzünkön! Disznóság, és még türtõztettem mágam.
#43
egy atomerömû robbanasa sem pici, de ha egy fuzios reaktor szall el......
Hacsak nem építenek rá szárnyakat, az nem fog sehova sem szálni...
ami viszont biztato: ha sikerül, akkor minimális mellektermeke lesz.
Ez a reakcióban résztvevõ anyagoktól függ, a legtöbb reakcióban keletkezik szabad neutron, ergo számolni kell a neutronsugárzással (noha sokkal kisebb mértékben, mint az atomerõmûveknél).
ellentetben olyan uzemanyagot hasznal, ami még a galaxisban is ritkának mondható(csak a csillagokban van), ez pedig a hidrogén.(szerencsére nálunk óceánnyi van belõle)
A Hidrogén-fúzió reakcióhõmérséklete meglehetõsen magas (ha jól emlékszem többszáz millió C°), szóval kiesik az ideális üzemanyagok közül, szóval jobb lesz inkább Deutérium és Triciumban, esetleg a Hélium harmadik izotópjában gondolkodni...
Hacsak nem építenek rá szárnyakat, az nem fog sehova sem szálni...
ami viszont biztato: ha sikerül, akkor minimális mellektermeke lesz.
Ez a reakcióban résztvevõ anyagoktól függ, a legtöbb reakcióban keletkezik szabad neutron, ergo számolni kell a neutronsugárzással (noha sokkal kisebb mértékben, mint az atomerõmûveknél).
ellentetben olyan uzemanyagot hasznal, ami még a galaxisban is ritkának mondható(csak a csillagokban van), ez pedig a hidrogén.(szerencsére nálunk óceánnyi van belõle)
A Hidrogén-fúzió reakcióhõmérséklete meglehetõsen magas (ha jól emlékszem többszáz millió C°), szóval kiesik az ideális üzemanyagok közül, szóval jobb lesz inkább Deutérium és Triciumban, esetleg a Hélium harmadik izotópjában gondolkodni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#42
Én két (plusz egy) lehetõséget tudok, az egyik az, amikor a plazma maga a hajtóanyag, illetve az, amikor a plazmával csak az üzemanyagot (pl. hidrogén) hevítenek fel, és ez adja a tolóerõt. A plusz egy lehetõség a fúziós reaktorral táplált ion-hajtómû.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#41
Na ez nagy baromság volt.
"Csak a csillagokban"
Ja, hát végülis a csillagokban a világegyetem tömegének csak a 96%-a van...
(most ne menjünk bele a sötét anyag elméletekbe)
És az óriásbolygók is csak hidrogénbõl állnak.
Ezen kívül világosan leírtam, hogy egyszerre 0.5g hidrogén(helyesebben deutérium és trícium) van a reaktorban.
Számold ki, hogy ennyi anyagnál mennyi lenne a tömegdefektus, és ebbõl a származó energia, hogyha felrobbanna.
Ami legfeljebb akkor lehetne, ha megszûnne a szupravezetõ hûtése.
Ami nem túl valószínû ilyen szinten ellenõrzött rendszereknél.
Az ITER-nél használt anyagok szupravezetési hõmérséklete 14K körül van. Az egészet pedig 4K-s folyékony héliummal hûtik.
Inkább azt nézzétek meg, hogy mekkora a torroidban tárolt energia. Az óriási. Ha hirtelen megszûnne az áram folyása, ott akkora önindukció lenne, hogy biztosan villámok csapnának ki a reaktorból.
"Csak a csillagokban"
Ja, hát végülis a csillagokban a világegyetem tömegének csak a 96%-a van...
(most ne menjünk bele a sötét anyag elméletekbe)
És az óriásbolygók is csak hidrogénbõl állnak.
Ezen kívül világosan leírtam, hogy egyszerre 0.5g hidrogén(helyesebben deutérium és trícium) van a reaktorban.
Számold ki, hogy ennyi anyagnál mennyi lenne a tömegdefektus, és ebbõl a származó energia, hogyha felrobbanna.
Ami legfeljebb akkor lehetne, ha megszûnne a szupravezetõ hûtése.
Ami nem túl valószínû ilyen szinten ellenõrzött rendszereknél.
Az ITER-nél használt anyagok szupravezetési hõmérséklete 14K körül van. Az egészet pedig 4K-s folyékony héliummal hûtik.
Inkább azt nézzétek meg, hogy mekkora a torroidban tárolt energia. Az óriási. Ha hirtelen megszûnne az áram folyása, ott akkora önindukció lenne, hogy biztosan villámok csapnának ki a reaktorból.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#40
"ellentetben olyan uzemanyagot hasznal, ami még a galaxisban is ritkának mondható"
Jah, végülis a hidrogén a világegyetem leggyakoribb eleme, de te biztos jobban tudod. Mint ahogy a 'fúziós erõmû elszállása' gondolatod is fenomenális. Szerintem elõbb olvass utána, aztán szólj hozzá a témához.
Jah, végülis a hidrogén a világegyetem leggyakoribb eleme, de te biztos jobban tudod. Mint ahogy a 'fúziós erõmû elszállása' gondolatod is fenomenális. Szerintem elõbb olvass utána, aztán szólj hozzá a témához.
#39
zöldek... jelenleg a vilag leggazdaságosabb, és legkörnyezetbarátabb nyersanyaga az urán.
egy szénerõmû pl ezerszer több huladékot csinál, sõt, még szét is szórja a levegõbe.
arra azért vigyázni kell, nehogy balul süljön el.
egy atomerömû robbanasa sem pici, de ha egy fuzios reaktor szall el...... Europanak annyi.. (mar nem erre a kiserleti telepre gondolok, ugye, ha nem egy komolyabbra a jovoben, hisz atomermubol se az elso robbant fel... majd lesz jó kis szocjlista fuzios eromu japánok nélkül....)
egy napot letrehozni a foldon.... hát..
ami viszont biztato: ha sikerül, akkor minimális mellektermeke lesz.
ellentetben olyan uzemanyagot hasznal, ami még a galaxisban is ritkának mondható(csak a csillagokban van), ez pedig a hidrogén.(szerencsére nálunk óceánnyi van belõle)<#papakacsint>
ha osszejon, akkor soha tobbe nem kell a foldnek energiaproblemakkal szenvednie, meg olajjal, meg ilyesmi.. jo lenne
egy szénerõmû pl ezerszer több huladékot csinál, sõt, még szét is szórja a levegõbe.
arra azért vigyázni kell, nehogy balul süljön el.
egy atomerömû robbanasa sem pici, de ha egy fuzios reaktor szall el...... Europanak annyi.. (mar nem erre a kiserleti telepre gondolok, ugye, ha nem egy komolyabbra a jovoben, hisz atomermubol se az elso robbant fel... majd lesz jó kis szocjlista fuzios eromu japánok nélkül....)
egy napot letrehozni a foldon.... hát..
ami viszont biztato: ha sikerül, akkor minimális mellektermeke lesz.
ellentetben olyan uzemanyagot hasznal, ami még a galaxisban is ritkának mondható(csak a csillagokban van), ez pedig a hidrogén.(szerencsére nálunk óceánnyi van belõle)<#papakacsint>
ha osszejon, akkor soha tobbe nem kell a foldnek energiaproblemakkal szenvednie, meg olajjal, meg ilyesmi.. jo lenne
A pesszimista látja a nehézségeket a lehetőségekben, de az optimista látja a lehetőségeket a nehézségekben. (Winston Churchill) Spark of Insanity
#38
A meghajtást nem tudod pontosan hogyan képzelik el?
Simán kiengedik a plazmát, vagy hogyan?
Simán kiengedik a plazmát, vagy hogyan?
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#37
Nem a társadalmi szerzõdésre gondoltam, annak van értelme, hanem a "vissza a természethez" c. felfogásra. 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#36
"Sajna, ha ez az energia termelési mód nem lesz gazdaságos, akkor felesleges lesz kidobni azt a 10 milliárd eurot.
Mi van akkor, ha a mérések szerint lehet ugyan fúziós erõmûvet építeni (ami jó hír), de a legkisebb méret csak akkora lehet, ami az egész Föld energia szükségletét biztosítja."
Szerintem elég pontosan tudják, hogy mekkora erõmû kell. Mint már többször mondtuk, vannak már kísérleti erõmûvek, tehát sok-sok mérési adat is van. A gazdaságosság más kérdés, azt nehezebb elõre megmondani. Elvileg sokkal olcsóbb lehet, mint az atomerõmûvek.
"Ráadásul a jövöben a tiszta energia forrást keveseb tõkével is lehetne biztosítani."
Ezen a szinten a 10 milliárd euró jelentéktelen költség.
"Ez nem igaz mert egyrészt jóval több lehetõségünk van (pl zéróemissziós szénerõmûvek), másrészt a fõ probléma nem a jelenleg alkalmazott technológiánkkal, hanem sokkal inkább a környezethez való jelenlegi viszonyunkkal van!!!"
Inkább mindkettõ. A jelenleg használatban levõ technológiákkal nem leeht szennyezés nélkül energiát termelni. Persze némi átalakítással megoldható lenne többféleképpen is, de szerintem sokkal nem lennének olcsóbbak.
Ezen kívül a fúziós erõmûnek van egy olyan elõnye, amivel semmi más nem tud versenyezni: a teljesítménysûrûség. Ha a világ energiaigénye sokszorosára emelkedik, akkor a hagyományos erõmûvekbõl rengeteget kellene építeni, és ez nem biztos, hogy megéri. Másrészt a mobil alkalmazásoknál nagyon fontos a teljesítmény/tömeg arány, és maga a hordozhatóság. Mivel sokkal biztonságosabb az atomerõmûveknél, sokkal szélesebb körben hasznosítható lenne. Pl. nagyobb civil hajókat is hajthatna fúziós reaktor. Késõbb pedig, ha sikerül csökkenteni a méreteit, akkor pl. az ûrben is nagyon hasznos lenne, ahol a legtöbb hagyományos módszer szóba se jöhet. Hajtómûként használva meg pláne nagyon jó lenne.
Mi van akkor, ha a mérések szerint lehet ugyan fúziós erõmûvet építeni (ami jó hír), de a legkisebb méret csak akkora lehet, ami az egész Föld energia szükségletét biztosítja."
Szerintem elég pontosan tudják, hogy mekkora erõmû kell. Mint már többször mondtuk, vannak már kísérleti erõmûvek, tehát sok-sok mérési adat is van. A gazdaságosság más kérdés, azt nehezebb elõre megmondani. Elvileg sokkal olcsóbb lehet, mint az atomerõmûvek.
"Ráadásul a jövöben a tiszta energia forrást keveseb tõkével is lehetne biztosítani."
Ezen a szinten a 10 milliárd euró jelentéktelen költség.
"Ez nem igaz mert egyrészt jóval több lehetõségünk van (pl zéróemissziós szénerõmûvek), másrészt a fõ probléma nem a jelenleg alkalmazott technológiánkkal, hanem sokkal inkább a környezethez való jelenlegi viszonyunkkal van!!!"
Inkább mindkettõ. A jelenleg használatban levõ technológiákkal nem leeht szennyezés nélkül energiát termelni. Persze némi átalakítással megoldható lenne többféleképpen is, de szerintem sokkal nem lennének olcsóbbak.
Ezen kívül a fúziós erõmûnek van egy olyan elõnye, amivel semmi más nem tud versenyezni: a teljesítménysûrûség. Ha a világ energiaigénye sokszorosára emelkedik, akkor a hagyományos erõmûvekbõl rengeteget kellene építeni, és ez nem biztos, hogy megéri. Másrészt a mobil alkalmazásoknál nagyon fontos a teljesítmény/tömeg arány, és maga a hordozhatóság. Mivel sokkal biztonságosabb az atomerõmûveknél, sokkal szélesebb körben hasznosítható lenne. Pl. nagyobb civil hajókat is hajthatna fúziós reaktor. Késõbb pedig, ha sikerül csökkenteni a méreteit, akkor pl. az ûrben is nagyon hasznos lenne, ahol a legtöbb hagyományos módszer szóba se jöhet. Hajtómûként használva meg pláne nagyon jó lenne.
#35
Az amerikai védelmi minisztériumnak nincs szüksége rá. Ahol ilyesmire szükségük van (tengeralattjárók, nagy felszini hajók), ott már van egy bevált és kiforrott technológiájuk - az atomreaktor.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#34
Igazából azt nem értem, hogy miért nem csinálta meg az USA vagy Japán egyedül. Az USA katonai költségvetéséhez képest 10 milliárd euró semmiség, a haszon meg egyértelmû.
#33
"Egy igazi környezetvédõ...nem Rousseao-i társadalomban gondolkodik, mint egyesek hiszik. A fejlõdést alapvetõ fontosságúnak tartja, csak környezetbarát módon, nem a gazdasági érdekek kizárólagos figyelembevételével"
Szerinted a ma elterjedt aggresszív élõsködõ beállítottságú társadalmi/gazdasági modell összeegyeztethetõ a környezeti szempontokkal, és a hosszú távú túléléssel?
Szerintem nem. És sajnos a tudósok jelentõse szerint se (pl Róma-i klub). Az a Rousseau lehet hogy nem mondott akkora hülyeséget. (Pl az amit a társadalmi szerzõdésrõl írt, csak éppen ezt a szerzõdést azóta se kötöttük ám meg! Az hogy gazdagék eléd tolnak egy papírt, amiben tájékoztatnak a "jogaidról" és fõleg a kötelességeidrõl, az azért nem ugyan az.)
Szerinted a ma elterjedt aggresszív élõsködõ beállítottságú társadalmi/gazdasági modell összeegyeztethetõ a környezeti szempontokkal, és a hosszú távú túléléssel?
Szerintem nem. És sajnos a tudósok jelentõse szerint se (pl Róma-i klub). Az a Rousseau lehet hogy nem mondott akkora hülyeséget. (Pl az amit a társadalmi szerzõdésrõl írt, csak éppen ezt a szerzõdést azóta se kötöttük ám meg! Az hogy gazdagék eléd tolnak egy papírt, amiben tájékoztatnak a "jogaidról" és fõleg a kötelességeidrõl, az azért nem ugyan az.)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#32
Sajna, ha ez az energia termelési mód nem lesz gazdaságos, akkor felesleges lesz kidobni azt a 10 milliárd eurot.
Mi van akkor, ha a mérések szerint lehet ugyan fúziós erõmûvet építeni (ami jó hír), de a legkisebb méret csak akkora lehet, ami az egész Föld energia szükségletét biztosítja. Ebben az esetben, meg tényleg végtelen viták kezdõdnek. Sajnos erre van esély, mert a fúziós erõmû bizonyos fokig hasonló egy kályhához, kicsi méretnél a viszonylagos felület nagyobb és az energia olyan gyorsan elszökik, hogy nem tudja a reakcióhoz szükséges feltételeket fenntartani (pongyolán megfogalmazva). Mint ahogy egyetlen brikettet sem tudsz begyújtani.
Ráadásul a jövöben a tiszta energia forrást keveseb tõkével is lehetne biztosítani.
Sajnos elterjedt az a kép, hogy van a mai elterjedt környezetszennyezési mód, meg vannak a zöldek hülye ötletei, meg max még ez a fúziós erõmû. És ennyi, mert ha ez az utóbbi nem jön be akkor lehúzhatjuk a rolót.
Ez nem igaz mert egyrészt jóval több lehetõségünk van (pl zéróemissziós szénerõmûvek), másrészt a fõ probléma nem a jelenleg alkalmazott technológiánkkal, hanem sokkal inkább a környezethez való jelenlegi viszonyunkkal van!!! Ha ezen nem változtatunk akkor hiába lesz esetleg fúziós erõmûvünk, a szemétbe akkor is belefulladunk. Bár valszeg mégis csak elõbb éhenhalunk, a klíma változás meg a magas szennyezettség miatt csökkenõ hozamok miatt.
Mi van akkor, ha a mérések szerint lehet ugyan fúziós erõmûvet építeni (ami jó hír), de a legkisebb méret csak akkora lehet, ami az egész Föld energia szükségletét biztosítja. Ebben az esetben, meg tényleg végtelen viták kezdõdnek. Sajnos erre van esély, mert a fúziós erõmû bizonyos fokig hasonló egy kályhához, kicsi méretnél a viszonylagos felület nagyobb és az energia olyan gyorsan elszökik, hogy nem tudja a reakcióhoz szükséges feltételeket fenntartani (pongyolán megfogalmazva). Mint ahogy egyetlen brikettet sem tudsz begyújtani.
Ráadásul a jövöben a tiszta energia forrást keveseb tõkével is lehetne biztosítani.
Sajnos elterjedt az a kép, hogy van a mai elterjedt környezetszennyezési mód, meg vannak a zöldek hülye ötletei, meg max még ez a fúziós erõmû. És ennyi, mert ha ez az utóbbi nem jön be akkor lehúzhatjuk a rolót.
Ez nem igaz mert egyrészt jóval több lehetõségünk van (pl zéróemissziós szénerõmûvek), másrészt a fõ probléma nem a jelenleg alkalmazott technológiánkkal, hanem sokkal inkább a környezethez való jelenlegi viszonyunkkal van!!! Ha ezen nem változtatunk akkor hiába lesz esetleg fúziós erõmûvünk, a szemétbe akkor is belefulladunk. Bár valszeg mégis csak elõbb éhenhalunk, a klíma változás meg a magas szennyezettség miatt csökkenõ hozamok miatt.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs