331
-
babajaga #211 egy fúziós reaktorban kb. 20 keV hömérsékleten kellene D-T keveréket tartani. Ezen a hömérsékleten már a részecskék mozgási energiája lényegesen nagyobb mint az atomi kötések energiája, így az ütközésekben az atommagokról leszakadnak az elektronok. A gáz szabad atommagok (ionok) és elektronok keverékévé válik. Ez a plazma állapot. -
babajaga #210 "Urán"235 izotóp válik energiává"
Az urán nem válik energiává. Az csak hasad és energia szabadul fel. -
pipaxy #209 A szövegben a bór ionok hibás mert fuzionálni csak izotópok hajlandóak.
A plazmában nem ionok vannak? -
pipaxy #208 Az egész világot + fogja változtatni. Majd +látjátok. Pakson évente 0,03g ( 3 század gramm )
Urán"235 izotóp válik energiává. E=mc2 tömeg - energi ekvivalenci .. rules
Hihetetlen nem?
Mielőtt megváltja a világot, picit visszaolvashatnál s látnád, hogy azért nem egészen ilyen egyszerű ez.
Te, figyu má' számold csak ki azt az E=mc2-t!
Hihetetlen nem? :) -
babajaga #207 "A kiszámítható véletlen folytán válik majd ellenőrizhetővé a folyamat."
Még véletlenül fenn se tudják tartani.
-
babajaga #206 "Amerikai kutatók olyan új eljárást javasolnak a magfúzió megvalósítására, amely ígéretesebbnek látszik, mint a deutérium és a trícium fúzióján alapuló ITER nemzetközi kutatóprogram. Az új eljárás során proton és bór 11-es ionok fúzióját akarják megvalósítani "
Az egész fúziós dolog még kisérleti stádiumban van. El sem tudják dönteni még hogy melyik lenne a gazdaságos.A szövegben a bór ionok hibás mert fuzionálni csak izotópok hajlandóak. -
babajaga #205 "Hidrogén az üzemanyag gyerekek. A leggyakoribb elem a világon. H+"
Tudod mi az hogy Deutérium és Trícium mert a szövegedből az derül ki hogy nem. -
slackface #204 Hello!
Nagyon is örülnünk kéne ennek a kísérleti projectnek. Egy ilyen nagyszabású kísérlet 10 milliárdból még nagyon is olcsó. Biztonságos olcsó és mindenki számára hozzáférhető.
Hidrogén az üzemanyag gyerekek. A leggyakoribb elem a világon. H+ .
Ha megvalósítják.. teljesítik Lewson kritériumát beindul a pozitív energiamérlegű folyamat és esszméletlenűl végtelen sok energiát tudunk majd kinyerni a fúzióból. Hála Heisenberg féle határozatlansági relációnak még csak nem is kell félnünk,hogy felrobban . A kiszámítható véletlen folytán válik majd ellenőrizhetővé a folyamat.
Az egész világot + fogja változtatni. Majd +látjátok. Pakson évente 0,03g ( 3 század gramm )
Urán"235 izotóp válik energiává. E=mc2 tömeg - energi ekvivalenci .. rules
Hihetetlen nem? -
pipaxy #203 A kapcsoló üzemű transzformátor lényege, hogy egyenárammal működik alapból, ha váltakozóról akarod mentetni, akkor azt egyenirányítani és simítani kell.
A lényege, hogy egy "kapcsoló"(többnyire tranzisztor) segítségével megszaggatják az áramot, ahogy BiroAndras is írta.
Ezt nyomatják bele egy sima transzformátorba.
A gépedben is ilyen van.
Aha, szóval erről beszéltél, csak tudod ezt nem „kapcsoló üzemű transzformátornak”, hanem kapcsoló üzemű tápegységnek hívják.
A konyector meg ráz, de az kamu, hogy nem tudod elengedni. Hidd el, tudom, már tapasztaltam néhányszor.
Aha, kamu, butítják a népet mi?
Nem akarom kicsinyíteni áramütési tapasztalataidat, de gyanítom hogy te is csak olyan 230 V-os kis csípéseken estél át, mint mindenki, aki foglalkozik árammal. Te olyankor nem rándulsz meg? Én volt hogy majd’ leestem a létráról, pedig az áramút csak az egyik kezem két ujja között záródott.
Ha egyenáram lenne, akkor nem tudnád elengedni.
Biológiai oka van annak, amiért ez nincs így. Mikor feszültség alá kerül a szervezet, akkor abban a pillanatban -ha elegendően nagy a feszültség-, az idegsejt ingert kap, amely továbbterjed mindenfelé, így az izmokba is, tehát azok összerándulnak. Az idegsejtek sajátossága viszont, hogy addig nem ingerelhetők újra, amíg az ingert kiváltó feszültség meg nem szűnik. Egyenáramnál a feszültség viszont nem szűnik meg, hiszen egyenletes. Ergo az izmok nem kapnak több ingert, hogy összehúzódjanak, „nem fogsz rá” arra a valamire. Váltakozó áramnál viszont másodpercenként 100-szor 0-ra csökken a feszültség, így az idegsejtnek van ideje regenerálódni, az újabb félhullámban újra ingerelhető, és küldi is újra az ingert az izmoknak… Na ezért görcsölsz, ezért fogsz rá arra a valamire, és ezért annyira veszélyes az 50 Hz.
Ha pedig ez a kis mese még mindig nem győzött meg, leírom, hogy a szabvány a legszigorúbb érintésvédelmi esetben használható legnagyobb feszültséget 50Hz-nél 50 V-ban, egyenáramnál 120 voltban határozza meg.
-
Caro #202 Úgy értem, hogy az ilyen pár száz volt nagyságú elektromos tér nem nagy.
A több száz kilovoltos meg már összemérhető a statikus feszültségekkel!
A kapcsoló üzemű transzformátor lényege, hogy egyenárammal működik alapból, ha váltakozóról akarod mentetni, akkor azt egyenirányítani és simítani kell.
A lényege, hogy egy "kapcsoló"(többnyire tranzisztor) segítségével megszaggatják az áramot, ahogy BiroAndras is írta.
Ezt nyomatják bele egy sima transzformátorba.
A gépedben is ilyen van.
A konyector meg ráz, de az kamu, hogy nem tudod elengedni. Hidd el, tudom, már tapasztaltam néhányszor.
Ha egyenáram lenne, akkor nem tudnád elengedni.
De ha egy egyenáramú vezetékvéget fogsz meg, az csak azért nem ráz meg, mert nincs zárt áramkör. A hálózati áramkör viszont a földön keresztül záródik, ha megfogod! De ha megfogsz egy 1:1 trafó kivezetését, az is akkor ugyanakkora feszültséget fog adni, de mégsem ráz meg.
Pont az egyenáram rántja össze az izmokat. -
babajaga #201 elektromágnesesség hullámok formájában létezik, vagy nem"
Az elektromágneses hullámok indukálnak áramot. A tv adó modulált feszültségétől az antennából elektromágneses hullámok indulnak el a térben ha beleütköznek egy hullámhosszuknak megfelelő vezetőbe, átmetszik ( antenna )abban az eredeti alaknak megfelelő feszültség (persze gyenge)és áram indukálódik és az felerősítve a megfelelő készülékben visszaadja az eredeti adást. Ha elektromágneses erővonalakkal átmetszünk egy vezetőt abban áram indul meg mely munkát képes végezni. -
pipaxy #200 Mozgása (úgy mint lásd alábbi golyós példa), de nem feltétlenül vándorlása (mert akkor nagyon lassú lenne az áram "folyása"), nem? Szal szerintem nem mondtam ellent ennek a definíciónak.
Igazad van, csak egyenáramnál vándorlás, váltakozónál inkább már csak rezgés. Egyszer odafelé megy, mikor a fezsültség iránya megfordul, meg vissza. Ide-oda rángatolódzik a vezetőben.:)
Az áram “folyása” meg tényleg nagyon lassú. A sebesség függ a szabad töltéshordozók számától, és az áramsűsűségtől. Erre egy konkrét példát tudok mondani. 1 négyzetmiliméteres réz vezető, benne egy amperes áram folydogál. A “folyam” sebessége pedig nem több, mint 0,1 mm/sec! És ebben biztos vagyok.
Őőő, de hát az elektromágnesesség hullámok formájában létezik, vagy nem? (A hullámzás említésével nem az 50Hz-es váltakozó feszültségre utaltam.)
Hát…, azt hiszem hogy nem. Az elektromágneses hullám egy olyan különálló energia”csomag”, ami önállóan tud terjedni a vákumban.
-
pipaxy #199 "Tehát felül kell vizsgálni az összes elektromos berendezést, hogy mit szól a nagyobb frekihez."
Szükségtelen. Ha 50 Hz-es tiszta színuszos váltakozó feszültség helyett 100Hz -est adnál be a készüléknek garantáltan elszállna mint a sóhaj. Miért? Mert ha a 100 Hz-esnek a csúcsai meg is egyeznek az 50-essel az egyenirányítás utáni átlagfeszültség sokkal nagyobb lesz. És az elektronikai készülékekben ha egy IC 16V-al megy az 25V-t nem bír ki, igaz hogy az áram lehet el se jut odáig mert az első kondi vagy ellenállás eldurran.
Magyarázatod ott vérzik el, hogy ha a tápegység után kötött fogyasztó nem fogyaszt annyit, vagy nem működik, akkor a pufferkondi a csúcsfeszültségre töltődik. Tehát eleve nagyobb kondit kell beletenni.
Amúgy ilyen primitív tápegységet, amiben még feszültségszabályzás sincs legfeljebb csak a technika órán lehet látni, semmiképp se érzékenyebb berendezésekben, mint amiről szó volt.
-
pipaxy #198 Egy egyszerű trafónál ez biztos így van. Én nem tudom, hogy pontosan mit csinálnak, de azt tudom, hogy az egyszerű drótnál picit bonyolultabb alkatrészek másképp viselkednek különböző frekvenciákon. Tehát egy 50Hz-re tervezett áramkör nem feltétlenül képes jól működni 100KHz-en. Nem mondom, hogy biztos így van, de elvileg lehetséges.
A nem túl nagy áramú félvezetők határfrekvenciája Mhz tartományban van, így aztán a félvezetőknek mindegy, hogy 50 Hz vagy 100 kHz. A trafó viszont frekvencia érzékeny, egy 50 Hz-re méretezett biztos nem menne 100 KHz-en, de hát ez több mint 3 dekádos ugrás. Nem ilyen extrém példára gondoltam, hanem mondjuk 2-szeres frekvenciára.
-
pipaxy #197 Nem győztél meg.
1)Az elektromos erővonalak nagyon gyengék a mágnesesekhez képest, ezért nem is szoktak róluk beszélni, csak a statikus elektromosságnál.
Ez alatt azt érted, hogy váltakozó áramnál az elektromos erővonalakkal, azaz az elektromos térrel nem kell foglakozni, csak a mágnesessel?
Na ez lenne a nagy baromság. Nézz fel egy távvezetékre, vajon miért vannak a vezetők egymástól olyan messze? Vajon miért van olykor egy fázis is köteges vezetőkkel megoldva? A mágnesesség miatt mi? Az egész távvezeték tervezés arról szól, hogy hogyan lógassuk fel a madzagokat az oszlopra úgy, hogy nehogy olyan közelre kerüljenek egymáshoz és az oszlophoz, hogy a helyi térerősség, azaz az elektromos erővonal sűrűség nehogy meghaladja a levegő átütési szilárdságát…
Nagyüzemben most is hagyományos trafókat alkalmaznak, nem kapcsoló üzeműeket. De kapcsoló üzeműekkel ki lehetne őket váltani.
Kérlek írj még erről a kapcsoló üzemű transzformátorról, mert erről még sose hallottam.
Az egyenáram sokkal veszélyesebb, mert ionizál mindent a szervezeteden belül, meg a víz is elkezd bomlani a hatására. Mellesleg az izmaidat is összerántja, míg a váltóáram nem.
Ionizál mi? Na persze. Tudod a szervezetben ionos vezetés történik, lévén a testnedvek elektrolitok. Ionizációhoz nagy térerő vagy gyors mozgású részecskék ütközése kell. Mikor ráz az áram melyik van meg?
Te még soha nem hallottál arról, hogy aki megfog egy hálózati fesz alatt lévő valamit, akkor ha akarja se tudja elengedni, mert begörcsöl a keze és még jobban fogja szorítani?
-
babajaga #196 "Amikor becsap a villám, akkor se történik más, csak egy ilyen erővonalrendszer alakul ki. A levegő ionizálódik, és így kisül az egész"
Amikor a potenciálkülönbség eléri a kisülési szintet megnyílik egy csatorna ( mintha vezeték lenne)ez az erővonal, és azon fut a kisülés. Azért kanyargós a villám mert ott olyan csatorna képződött a töltések csak követik. A levegő a haladás helyén és pillanatában ionizálódik, ez és az ütközés adja a hangot. -
Caro #195 Nem.
Ez nem így van.
1)Az elektromos erővonalak nagyon gyengék a mágnesesekhez képest, ezért nem is szoktak róluk beszélni, csak a statikus elektromosságnál.
De vannak. És a töltéshordozók pedig az erővonalak mentén haladnak.
Amikor becsap a villám, akkor se történik más, csak egy ilyen erővonalrendszer alakul ki. A levegő ionizálódik, és így kisül az egész.
A kapcsolós tápegységre azt értettem, hogy az egyenárammal nem tudtak volna mit kezdeni.
Nem tudták volna transzformálni, így nagy távolságokra eljuttatni. Nagyüzemben most is hagyományos trafókat alkalmaznak, nem kapcsoló üzeműeket. De kapcsoló üzeműekkel ki lehetne őket váltani.
Az aszinkronmotorok, amik valódi elektromos motorok, ellentétben az ilyen kommutátoros sz*rokkal meg váltóáramot és több fázist igényelnek.
Azt meg honnan szeded, hogy a váltóáram veszélyesebb?
Ez egy nagy marhaság! Az egyenáram sokkal veszélyesebb, mert ionizál mindent a szervezeteden belül, meg a víz is elkezd bomlani a hatására. Mellesleg az izmaidat is összerántja, míg a váltóáram nem. -
pipaxy #194 Az elektronokat a vezetőben kialakuló elektromos tér kényszeríti egyirányú mozgásra.
Valahogy úgy, mint ahogy a ferromágneses anyagok "sűrítik" az indukcióvonalakat, itt a vezetők az elektromos erővonalakat sűrítik.
Az 50-60 Hz meg azért van, mert nagyobb frekvenciákon már jelentőssé válik az elektromágneses hullámokba történő disszipáció.
És azért nem egyenáram, mert:
1)amikor kitalálták még nem létezett kapcsolós tápegység
2)élettani szempontból a váltóáram _sokkal_ kevésbé veszélyes. Persze ez az alacsony váltófrekvenciákra vonatkozik. A magas váltakozófrekvenciákon már ha megfogod a vezetéket, úgy, hogy még csak nem is zárt az áramkör, akkor is megcsap. Azért mert akkor antennaként működsz.
Hát Caro, ne haragudj, de te olyan messze jársz az igazságtól, mint a magyar űrkutatás az Alpha Centaury-tól.
Az első soroddal még egyet is értek.
A hasonlatod a ferromágneses anyagokkal teljesen rossz, azokra a dielektrikumok hasonlítanak, azok sűrítik magukba az elektromos erővonalakat relatív permeabilitásuk függvényében. A vezető semmiképp se teszik ezt, hiszen mint minden vezető, elektromos tér hatására olyan elektron elrendezést hoz létre, hogy a vezető belsejében az eredő térerő nulla legyen. Ami az elektronokat mozgatja, ami áramot indít, azt csak „szivárgó” térerőnek lehetne hívni, ami kívülről hatol be a vezetőbe, már ameddig bír.
50-60 Hz-nek meg semmi köze sincs az elektromágneses sugárzási veszteséghez. Gondolj bele, 60 Hz-en egy félhullámú dipólus 2 500 kilométer, a leghosszabb távvezetékek meg néhány 100 kilométeresek. Azt meg már meg se említsük, hogy 3 fázisú rendszerről lévén szó, szimmetrikus terheléseknél az eredő áram nulla! A sugárzási teljesítmény pedig ügye az áram négyzetétől függ.
1)amikor kitalálták még nem létezett kapcsolós tápegység
Itt nem értem mire gondolsz, de kétlem, hogy amikor a váltakozó áramot kitalálták, lett volna a mai értelemben vett tápegység. Akkoriban 4 fogyasztó létezhetett, a villanykörte, az „ívlámpa”, a rezsó, meg a villanymotor. Ezeknek most se nagyon van tápegysége.
2)élettani szempontból a váltóáram _sokkal_ kevésbé veszélyes
Élettani szempontból a váltakozó áram sokkal veszélyesebb, mint az egyenáram. Szerencsétlenségünkre az 50 Hz körüli frekvencia éppen a legveszélyesebb. Ebből is látszik, nem életvédelmi célok motiválták azokat, akik ezt elterjesztették. Ezt most nem indoklom, így is sokat írtam. Inkább te magyarázd meg miért sokkal kevésbé veszélyes szerinted a váltóáram.
-
Caro #193 Jujj, ez nagyon csúnya.
A szinusznak az átlaga és a maximuma között frekvenciától függetlenül 1:gyök 2 az arány. -
dez #192 Nem, mert itt nem 100KHz-es színuszos váltóáramról van szó. Hanem valami olyasmi volt a képen, hogy megvolt szépen az 50Hz-es színusz, de rá volt ültetve egy nagyobb frekvencia is (arra már nem emlékszem, hogy mekkora amplitudóval). -
dez #191 Kösz, ennyit magamtól is tudtam.
Mellesleg, ez visszafelé is igaz, azaz a villamos áram elektromágneses teret gerjeszt. (Ha esetleg elfelejtetted volna.) -
babajaga #190 "Tehát felül kell vizsgálni az összes elektromos berendezést, hogy mit szól a nagyobb frekihez."
Szükségtelen. Ha 50 Hz-es tiszta színuszos váltakozó feszültség helyett 100Hz -est adnál be a készüléknek garantáltan elszállna mint a sóhaj. Miért? Mert ha a 100 Hz-esnek a csúcsai meg is egyeznek az 50-essel az egyenirányítás utáni átlagfeszültség sokkal nagyobb lesz. És az elektronikai készülékekben ha egy IC 16V-al megy az 25V-t nem bír ki, igaz hogy az áram lehet el se jut odáig mert az első kondi vagy ellenállás eldurran. -
babajaga #189 "Tehát egy 50Hz-re tervezett áramkör nem feltétlenül képes jól működni 100KHz-en."
Hát azt garantálni tudom hogy meg se tud szólalni, még elötte tönkremegy. -
BiroAndras #188 "Az elektronikus berendezések mind egyenárammal mennek, tehát a bemenő váltakozót egyenirányítani, pufferelni kell. Az ilyen tápegységeknek közös jellemzője az, hogy minél nagyobb frekvenciájú a bemenő áram, annál simább egyenáramot ad ki magából. A számítógép tápegységnél is ezt használják ki."
Egy egyszerű trafónál ez biztos így van. Én nem tudom, hogy pontosan mit csinálnak, de azt tudom, hogy az egyszerű drótnál picit bonyolultabb alkatrészek másképp viselkednek különböző frekvenciákon. Tehát egy 50Hz-re tervezett áramkör nem feltétlenül képes jól működni 100KHz-en. Nem mondom, hogy biztos így van, de elvileg lehetséges. Tehát felül kell vizsgálni az összes elektromos berendezést, hogy mit szól a nagyobb frekihez. -
BiroAndras #187 "A plazma állapot fenntartásának költségét kifelejtetted béni!"
Pont az a lényeg, hogy önfenntartó lehet a plazma megfelelő körülmények közt. Ha jól rémlik ezt is akarják tesztelni az ITER-rel.
"Milyen sebességgel mennek egy vezetékben az elektronok."
5000 km/h rémlik, de nem biztos. De épp arról van szó, hogy ez lényegtelen, mert az energia ennél lényegesen gyorsabban halad. -
babajaga #186 "elektromágnesesség hullámok formájában létezik, vagy nem"
Az elektromágneses hullámok indukálnak áramot. A tv adó modulált feszültségétől az antennából elektromágneses hullámok indulnak el a térben ha beleütköznek egy hullámhosszuknak megfelelő vezetőbe, átmetszik ( antenna )abban az eredeti alaknak megfelelő feszültség (persze gyenge)és áram indukálódik és az felerősítve a megfelelő készülékben visszaadja az eredeti adást. Ha elektromágneses erővonalakkal átmetszünk egy vezetőt abban áram indul meg mely munkát képes végezni. -
dez #185 "A villamos áram töltéshordozók rendezett mozgása."
Mozgása (úgy mint lásd alábbi golyós példa), de nem feltétlenül vándorlása (mert akkor nagyon lassú lenne az áram "folyása"), nem? Szal szerintem nem mondtam ellent ennek a definíciónak.
"És ez kérem definíció. Az energia az, ami elektromágneses formában terjed, és még csak hullámoznia se kell neki, hisz egyenáramnál statikus, mind a villamos, mind a mágneses mező."
Őőő, de hát az elektromágnesesség hullámok formájában létezik, vagy nem? (A hullámzás említésével nem az 50Hz-es váltakozó feszültségre utaltam.) -
Caro #184 Igen, ezt hívják szinkrongenerátornak.
De nem ezért van 50 Hz
A frekvenciát lehet szabályozni a generátorszegmensek számával is.
Ha csak egy szegmens van, akkor ez az 50 Hz 3000-es fordulatszámot jelent.
Ha már 2, akkor csak 1500-at.
Ha pedig 10, akkor mindössze 300-at. -
babajaga #183 "Az 50-60 Hz meg azért van"
Magyarországon azért 50 Hz-es a váltakozófeszültség mert a generátorok forgórészének mágneses erővonalai 1 sec. alatt 50x metszik az állórész tekercsét mindkét irányban.(elektromágneses indukció). Sokan nem tudják hogy ha egy erőmű generátora leáll, hiába pörgetik meg a turbinával áram nélkül nem tud elindulni mert forgórésze elektromágnes és azt árammal gerjeszteni kell hogy utána áramot tudjon termelni. -
Caro #182 "A szupravezetőket szinte "fel kell tölteni" árammal, mert egyszerre nem lehetne akkora erejű mágneses teret fenntartani."
Bocs, létrehoznit akartam írni :)
késő van :) -
Caro #181 ""Egy kilogramm fúziós fűtőanyag ugyanazt az energiamennyiséget állítja elő, mint 10 millió kilogramm kőolajszármazék. A fúzió"
A plazma állapot fenntartásának költségét kifelejtetted béni!"
Fenntartani már nem nehéz.
A szupravezetőket szinte "fel kell tölteni" árammal, mert egyszerre nem lehetne akkora erejű mágneses teret fenntartani.
De egy erőmű 500 MW teljesítményétől azért jelentősen elmarad ez is, meg a hűtés is, meg a vezérlés is, meg a szomszéd város fogyasztása is.
-
Caro #180 Az elektronokat a vezetőben kialakuló elektromos tér kényszeríti egyirányú mozgásra.
Valahogy úgy, mint ahogy a ferromágneses anyagok "sűrítik" az indukcióvonalakat, itt a vezetők az elektromos erővonalakat sűrítik.
Az 50-60 Hz meg azért van, mert nagyobb frekvenciákon már jelentőssé válik az elektromágneses hullámokba történő disszipáció.
És azért nem egyenáram, mert:
1)amikor kitalálták még nem létezett kapcsolós tápegység
2)élettani szempontból a váltóáram _sokkal_ kevésbé veszélyes. Persze ez az alacsony váltófrekvenciákra vonatkozik. A magas váltakozófrekvenciákon már ha megfogod a vezetéket, úgy, hogy még csak nem is zárt az áramkör, akkor is megcsap. Azért mert akkor antennaként működsz. -
pipaxy #179 Tehát az áram (legalábbis fémes vezetőkben) nem az elektronok "vándorlása", hanem valamilyen elektromágneses hullámzás.
Egyszer már leírtam, de úgy látszik még egyszer le kell.
A villamos áram töltéshordozók rendezett mozgása.
És ez kérem definíció. Az energia az, ami elektromágneses formában terjed, és még csak hullámoznia se kell neki, hisz egyenáramnál statikus, mind a villamos, mind a mágneses mező.
-
pipaxy #178 Az viszont biztos, hogy kompatibilitási problémák lennének. Egy vasalónak persze mindegy, hogy mit eszik, de az érzékenyebb elektronikus berendezéseknek nem. Pl. a számítógépek tápegysége tuti rosszul viselné a lényegesen nagyobb frekvenciát. Meg interferenciát okozhat az erősítőkben, meg ilyesmi.
Ellenkezőleg. Az elektronikus berendezések mind egyenárammal mennek, tehát a bemenő váltakozót egyenirányítani, pufferelni kell. Az ilyen tápegységeknek közös jellemzője az, hogy minél nagyobb frekvenciájú a bemenő áram, annál simább egyenáramot ad ki magából. A számítógép tápegységnél is ezt használják ki. Először úgy-ahogy egyenirányítják a hálózati feszt, utána azt megszaggatják 20-100 kHz-el, és csak utána megy a trafóra. Nem láttál még esetleg egy, mondjuk 500 VA-es trafót? Van vagy 5 kiló, most ezt hasonlítsd össze a számítógép tápban lévő diónyival…
-
babajaga #177 "Egy kilogramm fúziós fűtőanyag ugyanazt az energiamennyiséget állítja elő, mint 10 millió kilogramm kőolajszármazék. A fúzió"
A plazma állapot fenntartásának költségét kifelejtetted béni! -
babajaga #176 Milyen sebességgel mennek egy vezetékben az elektronok. -
BiroAndras #175 "Ez olyan mintha egy 300000 Km hosszú cső tele lenne golyókkal, és az egyik felén meglököm az utolsó golyót és a másik végén kiesik az első."
Pontosan. Mi a kérdés? -
BiroAndras #174 "Én úgy értettem, hogy megvan az 50/60Hz, de rá van még ültetve egy nagyobb frekvencia. Egy műsorban mutattak is egy pillanatra egy képernyőt, ahol valami ilyesmi hullámot lehetett látni. Tehát - ha jól emlékszem - megvolt az 50Hz, de sokszor meg volt szaggatva. Vagy valami ilyesmi."
Nem tudom, hogy ez mennyivel jobb. Ettől még ott van a nagy frekvenciás jel, ami zavarhatja az érzékenyebb berendezéseket. -
BiroAndras #173 "Az erőművek nem termelhetnek össze vissza különböző frekvenciájú áramot. Ha egy ország tiszta színuszos váltakozóáramot termel 50Hz-el akkor az abba tartozó erőműveknek azt kell termelni és azonos fázisút mert az ellentétesek úgye kioltják egymást. Ezt úgy hívják hogy a termelőt szinkronizálni kell a hálózathoz."
Mért, én nem ezt mondtam ? Nem az volt a kérdés, hogy miért van szabványosítva a freki, hanem, hogy miért épp 50 illetve 60 Hz lett a szabvány. -
babajaga #172 "elektronok "vándorlási" sebessége sokkal alacsonyabb, mint az áram haladási sebessége"
Ez olyan mintha egy 300000 Km hosszú cső tele lenne golyókkal, és az egyik felén meglököm az utolsó golyót és a másik végén kiesik az első.