Franciaországban lesz a fúziós erőmű
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#181
""Egy kilogramm fúziós fûtõanyag ugyanazt az energiamennyiséget állítja elõ, mint 10 millió kilogramm kõolajszármazék. A fúzió"
A plazma állapot fenntartásának költségét kifelejtetted béni!"
Fenntartani már nem nehéz.
A szupravezetõket szinte "fel kell tölteni" árammal, mert egyszerre nem lehetne akkora erejû mágneses teret fenntartani.
De egy erõmû 500 MW teljesítményétõl azért jelentõsen elmarad ez is, meg a hûtés is, meg a vezérlés is, meg a szomszéd város fogyasztása is.
A plazma állapot fenntartásának költségét kifelejtetted béni!"
Fenntartani már nem nehéz.
A szupravezetõket szinte "fel kell tölteni" árammal, mert egyszerre nem lehetne akkora erejû mágneses teret fenntartani.
De egy erõmû 500 MW teljesítményétõl azért jelentõsen elmarad ez is, meg a hûtés is, meg a vezérlés is, meg a szomszéd város fogyasztása is.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#180
Az elektronokat a vezetõben kialakuló elektromos tér kényszeríti egyirányú mozgásra.
Valahogy úgy, mint ahogy a ferromágneses anyagok "sûrítik" az indukcióvonalakat, itt a vezetõk az elektromos erõvonalakat sûrítik.
Az 50-60 Hz meg azért van, mert nagyobb frekvenciákon már jelentõssé válik az elektromágneses hullámokba történõ disszipáció.
És azért nem egyenáram, mert:
1)amikor kitalálták még nem létezett kapcsolós tápegység
2)élettani szempontból a váltóáram _sokkal_ kevésbé veszélyes. Persze ez az alacsony váltófrekvenciákra vonatkozik. A magas váltakozófrekvenciákon már ha megfogod a vezetéket, úgy, hogy még csak nem is zárt az áramkör, akkor is megcsap. Azért mert akkor antennaként mûködsz.
Valahogy úgy, mint ahogy a ferromágneses anyagok "sûrítik" az indukcióvonalakat, itt a vezetõk az elektromos erõvonalakat sûrítik.
Az 50-60 Hz meg azért van, mert nagyobb frekvenciákon már jelentõssé válik az elektromágneses hullámokba történõ disszipáció.
És azért nem egyenáram, mert:
1)amikor kitalálták még nem létezett kapcsolós tápegység
2)élettani szempontból a váltóáram _sokkal_ kevésbé veszélyes. Persze ez az alacsony váltófrekvenciákra vonatkozik. A magas váltakozófrekvenciákon már ha megfogod a vezetéket, úgy, hogy még csak nem is zárt az áramkör, akkor is megcsap. Azért mert akkor antennaként mûködsz.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#179
Tehát az áram (legalábbis fémes vezetõkben) nem az elektronok "vándorlása", hanem valamilyen elektromágneses hullámzás.
Egyszer már leírtam, de úgy látszik még egyszer le kell.
A villamos áram töltéshordozók rendezett mozgása.
És ez kérem definíció. Az energia az, ami elektromágneses formában terjed, és még csak hullámoznia se kell neki, hisz egyenáramnál statikus, mind a villamos, mind a mágneses mezõ.
Egyszer már leírtam, de úgy látszik még egyszer le kell.
A villamos áram töltéshordozók rendezett mozgása.
És ez kérem definíció. Az energia az, ami elektromágneses formában terjed, és még csak hullámoznia se kell neki, hisz egyenáramnál statikus, mind a villamos, mind a mágneses mezõ.
#178
Az viszont biztos, hogy kompatibilitási problémák lennének. Egy vasalónak persze mindegy, hogy mit eszik, de az érzékenyebb elektronikus berendezéseknek nem. Pl. a számítógépek tápegysége tuti rosszul viselné a lényegesen nagyobb frekvenciát. Meg interferenciát okozhat az erõsítõkben, meg ilyesmi.
Ellenkezõleg. Az elektronikus berendezések mind egyenárammal mennek, tehát a bemenõ váltakozót egyenirányítani, pufferelni kell. Az ilyen tápegységeknek közös jellemzõje az, hogy minél nagyobb frekvenciájú a bemenõ áram, annál simább egyenáramot ad ki magából. A számítógép tápegységnél is ezt használják ki. Elõször úgy-ahogy egyenirányítják a hálózati feszt, utána azt megszaggatják 20-100 kHz-el, és csak utána megy a trafóra. Nem láttál még esetleg egy, mondjuk 500 VA-es trafót? Van vagy 5 kiló, most ezt hasonlítsd össze a számítógép tápban lévõ diónyival…
Ellenkezõleg. Az elektronikus berendezések mind egyenárammal mennek, tehát a bemenõ váltakozót egyenirányítani, pufferelni kell. Az ilyen tápegységeknek közös jellemzõje az, hogy minél nagyobb frekvenciájú a bemenõ áram, annál simább egyenáramot ad ki magából. A számítógép tápegységnél is ezt használják ki. Elõször úgy-ahogy egyenirányítják a hálózati feszt, utána azt megszaggatják 20-100 kHz-el, és csak utána megy a trafóra. Nem láttál még esetleg egy, mondjuk 500 VA-es trafót? Van vagy 5 kiló, most ezt hasonlítsd össze a számítógép tápban lévõ diónyival…
#177
"Egy kilogramm fúziós fûtõanyag ugyanazt az energiamennyiséget állítja elõ, mint 10 millió kilogramm kõolajszármazék. A fúzió"
A plazma állapot fenntartásának költségét kifelejtetted béni!
A plazma állapot fenntartásának költségét kifelejtetted béni!
#176
Milyen sebességgel mennek egy vezetékben az elektronok.
#175
"Ez olyan mintha egy 300000 Km hosszú csõ tele lenne golyókkal, és az egyik felén meglököm az utolsó golyót és a másik végén kiesik az elsõ."
Pontosan. Mi a kérdés?
Pontosan. Mi a kérdés?
#174
"Én úgy értettem, hogy megvan az 50/60Hz, de rá van még ültetve egy nagyobb frekvencia. Egy mûsorban mutattak is egy pillanatra egy képernyõt, ahol valami ilyesmi hullámot lehetett látni. Tehát - ha jól emlékszem - megvolt az 50Hz, de sokszor meg volt szaggatva. Vagy valami ilyesmi."
Nem tudom, hogy ez mennyivel jobb. Ettõl még ott van a nagy frekvenciás jel, ami zavarhatja az érzékenyebb berendezéseket.
Nem tudom, hogy ez mennyivel jobb. Ettõl még ott van a nagy frekvenciás jel, ami zavarhatja az érzékenyebb berendezéseket.
#173
"Az erõmûvek nem termelhetnek össze vissza különbözõ frekvenciájú áramot. Ha egy ország tiszta színuszos váltakozóáramot termel 50Hz-el akkor az abba tartozó erõmûveknek azt kell termelni és azonos fázisút mert az ellentétesek úgye kioltják egymást. Ezt úgy hívják hogy a termelõt szinkronizálni kell a hálózathoz."
Mért, én nem ezt mondtam ? Nem az volt a kérdés, hogy miért van szabványosítva a freki, hanem, hogy miért épp 50 illetve 60 Hz lett a szabvány.
Mért, én nem ezt mondtam ? Nem az volt a kérdés, hogy miért van szabványosítva a freki, hanem, hogy miért épp 50 illetve 60 Hz lett a szabvány.
#172
"elektronok "vándorlási" sebessége sokkal alacsonyabb, mint az áram haladási sebessége"
Ez olyan mintha egy 300000 Km hosszú csõ tele lenne golyókkal, és az egyik felén meglököm az utolsó golyót és a másik végén kiesik az elsõ.
Ez olyan mintha egy 300000 Km hosszú csõ tele lenne golyókkal, és az egyik felén meglököm az utolsó golyót és a másik végén kiesik az elsõ.
#171
Én úgy értettem, hogy megvan az 50/60Hz, de rá van még ültetve egy nagyobb frekvencia. Egy mûsorban mutattak is egy pillanatra egy képernyõt, ahol valami ilyesmi hullámot lehetett látni. Tehát - ha jól emlékszem - megvolt az 50Hz, de sokszor meg volt szaggatva. Vagy valami ilyesmi.
#170
Õõõ, azt ugye tudjátok, hogy az elektronok "vándorlási" sebessége sokkal alacsonyabb, mint az áram haladási sebessége? Elõbbi a kicsi töredéke a fénysebességnek, utóbbi viszont a 2/3-a! Tehát az áram (legalábbis fémes vezetõkben) nem az elektronok "vándorlása", hanem valamilyen elektromágneses hullámzás. Ennél pontosabban én sem tudom, talán majd valaki kiegészíti.
#169
Az erõmûvek nem termelhetnek össze vissza különbözõ frekvenciájú áramot. Ha egy ország tiszta színuszos váltakozóáramot termel 50Hz-el akkor az abba tartozó erõmûveknek azt kell termelni és azonos fázisút mert az ellentétesek úgye kioltják egymást. Ezt úgy hívják hogy a termelõt szinkronizálni kell a hálózathoz.
#168
"Valamiféle nagyfrekvencián modulált áram lehet."
Én is valami ilyesmire tudok gondolni. De nekem úgy rémlik, azt tanultuk annak idején, hogy gazdaságtalan a nagyobb frekvenciás áram (nem véletlenül 50-60 Hz a szabvány). De lehet, hogy ez ma már nem igaz. Az viszont biztos, hogy kompatibilitási problémák lennének. Egy vasalónak persze mindegy, hogy mit eszik, de az érzékenyebb elektronikus berendezéseknek nem. Pl. a számítógépek tápegysége tuti rosszul viselné a lényegesen nagyobb frekvenciát. Meg interferenciát okozhat az erõsítõkben, meg ilyesmi.
Én is valami ilyesmire tudok gondolni. De nekem úgy rémlik, azt tanultuk annak idején, hogy gazdaságtalan a nagyobb frekvenciás áram (nem véletlenül 50-60 Hz a szabvány). De lehet, hogy ez ma már nem igaz. Az viszont biztos, hogy kompatibilitási problémák lennének. Egy vasalónak persze mindegy, hogy mit eszik, de az érzékenyebb elektronikus berendezéseknek nem. Pl. a számítógépek tápegysége tuti rosszul viselné a lényegesen nagyobb frekvenciát. Meg interferenciát okozhat az erõsítõkben, meg ilyesmi.
#167
"A TV képcsõben igen de a vezetékben nem mert akkor a nem vezetõben is mozogniuk kellene."
Az elektron csak akkor mozog, ha nincs szorosak kötve egy atomhoz. A vezetõk és a szigetelõk közti különbség éppen ez.
Az elektron csak akkor mozog, ha nincs szorosak kötve egy atomhoz. A vezetõk és a szigetelõk közti különbség éppen ez.
#166
A TV képcsõben igen de a vezetékben nem mert akkor a nem vezetõben is mozogniuk kellene.
#165
A feszültség különbségtõl, az az a villamos tértõl.
#164
"villamos áram töltéshordozók rendezett mozgása"
És mitõl mozognak?
És mitõl mozognak?
#163
Az áram elektronok mozgási energiája, az erõmû generátorában kapja az energiát és az munkát képes végezni az emberi szervezetben is nincs emberbarát áram! A zárlatot nem az áram hozza létre!
A villamos áram töltéshordozók rendezett mozgása.
A villamos áram munkavégzõ képességének meg nem sok köze van az elektronok mozgási energiájához.
A villamos áram töltéshordozók rendezett mozgása.
A villamos áram munkavégzõ képességének meg nem sok köze van az elektronok mozgási energiájához.
#162
Hogy te milyen vicces fickó vagy...
Valamiféle nagyfrekvencián modulált áram lehet. (Azt remélem, tudod, hogy az elektromos áram valójában nem az elektronok áramlása.)
Valamiféle nagyfrekvencián modulált áram lehet. (Azt remélem, tudod, hogy az elektromos áram valójában nem az elektronok áramlása.)
#161
"Nem érted, hogy itt nem a megszokott elektromos hálózati 220V-ról van szó"
Lehet hogy ezek birkával keresztezett elektronok amik szelídek mint a ma született bárány.
Lehet hogy ezek birkával keresztezett elektronok amik szelídek mint a ma született bárány.
#160
Nem érted, hogy itt nem a megszokott elektromos hálózati 220V-ról van szó?
Akik ezzel foglalkoznak, azok fizikusok és van közöttük egy akadémikus is. Ez talán egy világraszóló találmány, és nem csipõbõl fikázni és becsmérelni kellene, hanem megnézni, mirõl is van szó (csak nem úgy, hogy ó, ez - a megszokott körülmények között - lehetetlen, ergó hülyeség), és utána segíteni nekik.
Akik ezzel foglalkoznak, azok fizikusok és van közöttük egy akadémikus is. Ez talán egy világraszóló találmány, és nem csipõbõl fikázni és becsmérelni kellene, hanem megnézni, mirõl is van szó (csak nem úgy, hogy ó, ez - a megszokott körülmények között - lehetetlen, ergó hülyeség), és utána segíteni nekik.
#159
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy az ionok vezetik az áramot, és hogy az ionmentes víz (tudtommal az "igazi" desztillált víz is ilyen) nem.
Az persze megtörténhetett volna, hogy nem sima csapvizet használnak a demonstrációhoz, hanem ilyen ionmentes vizet, de mivel ezt sokan tudják, a nézõk és a stáb szeme láttára engedték a vizet egy olyan csapból, amihez elõtte nem volt hozzáférésük.
Az persze megtörténhetett volna, hogy nem sima csapvizet használnak a demonstrációhoz, hanem ilyen ionmentes vizet, de mivel ezt sokan tudják, a nézõk és a stáb szeme láttára engedték a vizet egy olyan csapból, amihez elõtte nem volt hozzáférésük.
#158
"Az a srác aki felmászott a felsõvezeték közelébe"
Ja és azt elfelejtettem hogy a gyereket azért vágta agyon másfél méterrõl az áram mert hajnali párásság volt ami épp nem vezette az áramot, ha száraz lett volna az idõ akkor csak 60-70cm-rõl csapja agyon.Az áthúzás is ionos vezetés.
Ja és azt elfelejtettem hogy a gyereket azért vágta agyon másfél méterrõl az áram mert hajnali párásság volt ami épp nem vezette az áramot, ha száraz lett volna az idõ akkor csak 60-70cm-rõl csapja agyon.Az áthúzás is ionos vezetés.
#157
"Ezt demonstrálták is!!! (Így pl. egy kádba ejtett hajszárító sem okozna könnyen halálos áramütést.)"
Azok akik ilyet demonstrálnak nem felelõtlenek,ostobák, tudatlanok hanem elmebetegek.Amúgy a tv-kben bemondták hogy az elmúlt években hányan haltak meg kádban hajszárítótól csak figyelni kellett volna.Az a srác aki felmászott a felsõvezeték közelébe annak is vastag elektromos ismeretei voltak.
Azok akik ilyet demonstrálnak nem felelõtlenek,ostobák, tudatlanok hanem elmebetegek.Amúgy a tv-kben bemondták hogy az elmúlt években hányan haltak meg kádban hajszárítótól csak figyelni kellett volna.Az a srác aki felmászott a felsõvezeték közelébe annak is vastag elektromos ismeretei voltak.
#156
"anem: a víz nem vezeti, vagy csak gyengén vezeti, így"
Csak az a baj hogy a víz nem vezeti az áramot a teljesen só és ezáltal ionmentes vízre vonatkozik, márpedig az ívóvíznek olyan magas a sótartalma és helyenként változik is, még a desztillált víznek is van iontartalma és nem a víz hanem az ionok vezetik az áramot. Hallottál már a víz vezetõképességmérésérõl?
Csak az a baj hogy a víz nem vezeti az áramot a teljesen só és ezáltal ionmentes vízre vonatkozik, márpedig az ívóvíznek olyan magas a sótartalma és helyenként változik is, még a desztillált víznek is van iontartalma és nem a víz hanem az ionok vezetik az áramot. Hallottál már a víz vezetõképességmérésérõl?
#155
Az, hogy egyesek hülyék, nem jelenti azt, hogy mindenki hülye. Vagy hogy ha olyat olvasol, ami számodra hülyeségnek tûnik, még nem biztos, hogy az. Valamikor a mai alapismeretek egyike-másika tûnt hülyeségnek. Stb.
#154
Az a 2. pont ebben a formában azt hiszem nem igaz. Hanem: a víz nem vezeti, vagy csak gyengén vezeti, így pl. egy fúró mûködõképes marad víz alatt is, sõt kézzel tették bele a vízbe bekapcsolt állapotban, és nem rázta meg az illetõt. Ezt demonstrálták is!!! (Így pl. egy kádba ejtett hajszárító sem okozna könnyen halálos áramütést.)
#153
Olaszországban pld nem büdösítik a gázt, és a robbanások mégis töredéke a magyarországinak.
#152
"Jó érzés? Mármint azt hinni, hogy mindent tudsz, és már senki sem mondhat semmi meglepõt"
Ez nem jóérzés kérdése de vannak szükséges alapvetõ ismeretek melyek hiánya súlyos problémákat okoz, itt vannak az idei nagyfeszültségû áramütéses balesetek sora, és a mindennapos lakásrobbanások a gáz felelõtlen hozzánemértõ használatától.
Ez nem jóérzés kérdése de vannak szükséges alapvetõ ismeretek melyek hiánya súlyos problémákat okoz, itt vannak az idei nagyfeszültségû áramütéses balesetek sora, és a mindennapos lakásrobbanások a gáz felelõtlen hozzánemértõ használatától.
#151
". Nem okoz áramütést
2. Nem okoz zárlatot"
Az áram elektronok mozgási energiája, az erõmû generátorában kapja az energiát és az munkát képes végezni az emberi szervezetben is nincs emberbarát áram! A zárlatot nem az áram hozza létre!
2. Nem okoz zárlatot"
Az áram elektronok mozgási energiája, az erõmû generátorában kapja az energiát és az munkát képes végezni az emberi szervezetben is nincs emberbarát áram! A zárlatot nem az áram hozza létre!
#150
Jó érzés? Mármint azt hinni, hogy mindent tudsz, és már senki sem mondhat semmi meglepõt?
Itt nem egyszerû egyenáram/váltóáramról van szó, hanem valamiféle modulált feszültségrõl, vagy ilyesmi.
Egyébként annak idején az egyenáramhoz szokott fizikusoknak is agybajt okozott, amikor bejött a váltóáram (a korábbi egyszerû ellenállás, kapacitás, stb. számítások hirtelen nem mûködtek többet, amikor váltóáramról volt szó). Sokan utálták is emiatt Teslát...
Itt nem egyszerû egyenáram/váltóáramról van szó, hanem valamiféle modulált feszültségrõl, vagy ilyesmi.
Egyébként annak idején az egyenáramhoz szokott fizikusoknak is agybajt okozott, amikor bejött a váltóáram (a korábbi egyszerû ellenállás, kapacitás, stb. számítások hirtelen nem mûködtek többet, amikor váltóáramról volt szó). Sokan utálták is emiatt Teslát...
#149
"Vagyis egyfelõl keletkezik radioaktív anyag (Tricium"
A Trícium hidrogénizotóp, kettõ fúziójából keletkezik a hélium, tehát a T3 üzemanyaga a tokamaknak mint az urán az atomreaktornak.
A Trícium hidrogénizotóp, kettõ fúziójából keletkezik a hélium, tehát a T3 üzemanyaga a tokamaknak mint az urán az atomreaktornak.
#148
"Jut eszembe azt a transzformátort láttátok, amit magyarok fejesztettek, és az abbból kijövõ áram:
1. Nem okoz áramütést
2. Nem okoz zárlatot
3. Mindezek ellenére megy velük mindenféle elektromos eszköz"
Azok akik ezt a blõdséget kitalálták azt nem tudják hogy a processzor csak egyenárammal megy a váltakozóáramra tervezett villanymotor csak váltakozóárammal? Ennyire nem lehetnek emberek hülyék vagy igen?
1. Nem okoz áramütést
2. Nem okoz zárlatot
3. Mindezek ellenére megy velük mindenféle elektromos eszköz"
Azok akik ezt a blõdséget kitalálták azt nem tudják hogy a processzor csak egyenárammal megy a váltakozóáramra tervezett villanymotor csak váltakozóárammal? Ennyire nem lehetnek emberek hülyék vagy igen?
#147
Thanx.
#146
"És akkor majd egy pszicjológus veszi rá a többmillió fokos plazmát, hogy a helyénmaradjon?"
Az a plazma nagyon picike tömegû (pár gramm), ha megszûnik a mágneses tér, szépen elnyelõdik a reaktor falán (vagy kivezetik valahova). Az persze jól fel fog melegedni, de valószínûleg nagy baja nem lesz. Most, amikor a reaktorok még impulzus üzemben mennek, kb. ezzel a problémával kell elbánni minden alkalommal.
Az a plazma nagyon picike tömegû (pár gramm), ha megszûnik a mágneses tér, szépen elnyelõdik a reaktor falán (vagy kivezetik valahova). Az persze jól fel fog melegedni, de valószínûleg nagy baja nem lesz. Most, amikor a reaktorok még impulzus üzemben mennek, kb. ezzel a problémával kell elbánni minden alkalommal.
#145
"Az EMP katasztrófát meg igen könnyen és olcsón ki lehet védeni. A szupravezetõvel párhuzamosan kell kapcsolni egy kis ellenállású áramvezetõt. Ha a szupravezetõ jól mûködik, abban áram nem folyik, ha meg az általad felvázolt baleset történik, akkor az áram egyszerûen átfolyik a párhuzamos, normál vezetõbe. Annak az ellenállásán a mágneses energia szép lassan felemésztõdik, veszélyes nagyságú túlfesz se keletkezik."
És akkor majd egy pszicjológus veszi rá a többmillió fokos plazmát, hogy a helyénmaradjon?
És akkor majd egy pszicjológus veszi rá a többmillió fokos plazmát, hogy a helyénmaradjon?
#144
Paks ügyben nagyon nem érünk egyet. 1990-en óta hazánkban a villamosenergia-árak különbözõ okok miatt megötszörözõdtek. És lehet, hogy keveset is mondtam. El tudod képzelni azt, hogy egy erõmû a tendenciától totálisan eltérõ árpolitikát folytasson?
Azt mondod 1999-ben 5,6 Ft-ért adták a villamos-energiát. Goggle-val rákerestem az árakra:
2001 – 6 Ft.
2002 – 7,2
2003 – 8,1
2005 – 9 Ft., amire én emlékeztem.
Nõnek itt az árak szépen. Paksnak azért még van egypár éve, nagy sz@rban lennénk, ha nem így lenne. Az meg szinte biztos, hogy az élettartalmukat meg fogják hosszabbítani.
2)Nem biztos, hogy jó ötlet alfa részecskéket kiengedni a levegõbe, mert bár nagy részét a mágneses tér eltéríti, nekiütközik a kondenzátorlemeznek, felveszi a két elektronját, de mindig marad, ami átmegy.
Azok amik átmennek, hova is mennek? Az alfa részecskék miután semlegesítõdnek miért ne lehetne kiengedni a levegõbe. Sima hélium nem?
Az ITER utódjánál se gondolkoznak MHD-n, nem lesz ebbõl semmi.
Az EMP katasztrófát meg igen könnyen és olcsón ki lehet védeni. A szupravezetõvel párhuzamosan kell kapcsolni egy kis ellenállású áramvezetõt. Ha a szupravezetõ jól mûködik, abban áram nem folyik, ha meg az általad felvázolt baleset történik, akkor az áram egyszerûen átfolyik a párhuzamos, normál vezetõbe. Annak az ellenállásán a mágneses energia szép lassan felemésztõdik, veszélyes nagyságú túlfesz se keletkezik.
Azt mondod 1999-ben 5,6 Ft-ért adták a villamos-energiát. Goggle-val rákerestem az árakra:
2001 – 6 Ft.
2002 – 7,2
2003 – 8,1
2005 – 9 Ft., amire én emlékeztem.
Nõnek itt az árak szépen. Paksnak azért még van egypár éve, nagy sz@rban lennénk, ha nem így lenne. Az meg szinte biztos, hogy az élettartalmukat meg fogják hosszabbítani.
2)Nem biztos, hogy jó ötlet alfa részecskéket kiengedni a levegõbe, mert bár nagy részét a mágneses tér eltéríti, nekiütközik a kondenzátorlemeznek, felveszi a két elektronját, de mindig marad, ami átmegy.
Azok amik átmennek, hova is mennek? Az alfa részecskék miután semlegesítõdnek miért ne lehetne kiengedni a levegõbe. Sima hélium nem?
Az ITER utódjánál se gondolkoznak MHD-n, nem lesz ebbõl semmi.
Az EMP katasztrófát meg igen könnyen és olcsón ki lehet védeni. A szupravezetõvel párhuzamosan kell kapcsolni egy kis ellenállású áramvezetõt. Ha a szupravezetõ jól mûködik, abban áram nem folyik, ha meg az általad felvázolt baleset történik, akkor az áram egyszerûen átfolyik a párhuzamos, normál vezetõbe. Annak az ellenállásán a mágneses energia szép lassan felemésztõdik, veszélyes nagyságú túlfesz se keletkezik.
#143
Elõször Paks:
Eleinte meg nyilván nagy volt. De azt vedd bele, hogy Paks élettartama már lejárt, a beruházási költségek már megtérültek.
Már 1999-ben is csak 5,6 Ft-ért adták az áramot, ez tény.
Késõbb még lejjebb ment.
Lehet, hogy most amiatt a zûr miatt ment fel az ár, ezt nem tudom.
Az MHD:
0,5g a reaktor másodpercenkénti anyagforgalma(ITER)
1)Nem számoltam ki, de ennyi biztosan nem elég, kicsi lenne a teljesítmény
2)Nem biztos, hogy jó ötlet alfa részecskéket kiengedni a levegõbe, mert bár nagy részét a mágneses tér eltéríti, nekiütközik a kondenzátorlemeznek, felveszi a két elektronját, de mindig marad, ami átmegy.
3)Sokkal erõsebb mágneses tér kell a 100M K-s plazmának, mint a 3000 K-s nak.
A szupravezetõk:
Nem arra gondoltam, hogy átalakulnának más anyagokká, az is eléggé nagy szivás lenne, hanem arra, hogy ha nagy energiájú neutronsugárzás éri õket, akkor felmelegszenek. Akkor hirtelen megnõ az ellenállásuk, és akkor nem lehet fenntartani a mágneses teret, akkor meg booom... 😊
Mellesleg az önindukció következtében hatalmas elektromos tér alakulna ki, talán(sõt biztos) több millió volt feszültséggel.
Megrongálná az egész épületet. Egy hatalmas EMP hullám söpörne végig a környéken, mert hiába zárt a torroid, mert van egy szolenoid is, ami már nyílt, meg a tekercsek végei közt váltakozó elektromos tér(villámlás 😊) is igen erõs elektromágneses hullám emisszióval rendelkezik.
A reaktor irányító, és a közeli település összes high-tec cuccát kiütné.
Eleinte meg nyilván nagy volt. De azt vedd bele, hogy Paks élettartama már lejárt, a beruházási költségek már megtérültek.
Már 1999-ben is csak 5,6 Ft-ért adták az áramot, ez tény.
Késõbb még lejjebb ment.
Lehet, hogy most amiatt a zûr miatt ment fel az ár, ezt nem tudom.
Az MHD:
0,5g a reaktor másodpercenkénti anyagforgalma(ITER)
1)Nem számoltam ki, de ennyi biztosan nem elég, kicsi lenne a teljesítmény
2)Nem biztos, hogy jó ötlet alfa részecskéket kiengedni a levegõbe, mert bár nagy részét a mágneses tér eltéríti, nekiütközik a kondenzátorlemeznek, felveszi a két elektronját, de mindig marad, ami átmegy.
3)Sokkal erõsebb mágneses tér kell a 100M K-s plazmának, mint a 3000 K-s nak.
A szupravezetõk:
Nem arra gondoltam, hogy átalakulnának más anyagokká, az is eléggé nagy szivás lenne, hanem arra, hogy ha nagy energiájú neutronsugárzás éri õket, akkor felmelegszenek. Akkor hirtelen megnõ az ellenállásuk, és akkor nem lehet fenntartani a mágneses teret, akkor meg booom... 😊
Mellesleg az önindukció következtében hatalmas elektromos tér alakulna ki, talán(sõt biztos) több millió volt feszültséggel.
Megrongálná az egész épületet. Egy hatalmas EMP hullám söpörne végig a környéken, mert hiába zárt a torroid, mert van egy szolenoid is, ami már nyílt, meg a tekercsek végei közt váltakozó elektromos tér(villámlás 😊) is igen erõs elektromágneses hullám emisszióval rendelkezik.
A reaktor irányító, és a közeli település összes high-tec cuccát kiütné.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#142
Ha régi adataim lennének, akkor éppen hogy kevesebbet kellet volna mondanom mint te, lévén infláció is van. Ha pedig kicsit bele gondoltál volna az 50 filléres árba, rájöhettél volna hogy olyan áron még ötven év alatt se térül meg a megépítés költsége. És persze csak 30 év Paks tervezett élettartalma.
E szerint 8.3 forint.
Ezt a fúziós reaktornál úgy lehetne megvalósítani, hogy mivel "lecsapolják" a Héliumot, azt bele lehetne vezetni egy hõcserélõbe, ahol levegõt melegítenének vele.
Reaktorból kijövõ plazma közvetlenül miért nem használható? Talán túl forró? És szerinted levegõt ionizálva, azzal „hajtanák” az MHD generátort?
A szupravezetõket pedig nyilván nem érheti neutronsugárzás, mert abból nagy szivás lenne...
Huh, te miket tudsz.
Hogy viselkednek a szupravezetõk neutronbesugárzásra?
E szerint 8.3 forint.
Ezt a fúziós reaktornál úgy lehetne megvalósítani, hogy mivel "lecsapolják" a Héliumot, azt bele lehetne vezetni egy hõcserélõbe, ahol levegõt melegítenének vele.
Reaktorból kijövõ plazma közvetlenül miért nem használható? Talán túl forró? És szerinted levegõt ionizálva, azzal „hajtanák” az MHD generátort?
A szupravezetõket pedig nyilván nem érheti neutronsugárzás, mert abból nagy szivás lenne...
Huh, te miket tudsz.
Hogy viselkednek a szupravezetõk neutronbesugárzásra?
#141
Régi adataid lehetnek, az kettõ.
És úgy hallottam, hogy 50 fillérre le akarták nyomni, csak beütött az a zûr a II. blokkban.
Az MHD-rõl annyit, tudok, hogy hagyományos tüzelõanyaggal is megvalósítható, de talán(és nagyon talán) jó lehet az ilyen erõmûvekhez is.
A lényege, hogy plazma(min 3000 K) megy a generátorban. Ezt bevezetik egy mágneses térbe. A mágneses térben pedig hat a Lorentz-erõ, így a plazma atommagjai, és elektronjai ellenkezõ irányba szétválnak.
Az eltérített részecskéket pedig két kondenzátorlemez fogja fel, amik között így feszültség keletkezik.
Nagyjából ennyi.
Ezt a fúziós reaktornál úgy lehetne megvalósítani, hogy mivel "lecsapolják" a Héliumot, azt bele lehetne vezetni egy hõcserélõbe, ahol levegõt melegítenének vele.
De ez mondjuk még nem oldja meg a neutronsugárzás elnyelését.
A szupravezetõket pedig nyilván nem érheti neutronsugárzás, mert abból nagy szivás lenne...
És úgy hallottam, hogy 50 fillérre le akarták nyomni, csak beütött az a zûr a II. blokkban.
Az MHD-rõl annyit, tudok, hogy hagyományos tüzelõanyaggal is megvalósítható, de talán(és nagyon talán) jó lehet az ilyen erõmûvekhez is.
A lényege, hogy plazma(min 3000 K) megy a generátorban. Ezt bevezetik egy mágneses térbe. A mágneses térben pedig hat a Lorentz-erõ, így a plazma atommagjai, és elektronjai ellenkezõ irányba szétválnak.
Az eltérített részecskéket pedig két kondenzátorlemez fogja fel, amik között így feszültség keletkezik.
Nagyjából ennyi.
Ezt a fúziós reaktornál úgy lehetne megvalósítani, hogy mivel "lecsapolják" a Héliumot, azt bele lehetne vezetni egy hõcserélõbe, ahol levegõt melegítenének vele.
De ez mondjuk még nem oldja meg a neutronsugárzás elnyelését.
A szupravezetõket pedig nyilván nem érheti neutronsugárzás, mert abból nagy szivás lenne...
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#140
Ma még biztosan nem lehet tudni, de elvileg a fúzió olcsóbb lesz. Szerintem az építés és üzemeltetés is olcsóbb lehet hosszú távon, és ráadásul sokkal több energiát termel.
Bár nem igazán értem hogy "elvileg" miért lehetne olcsóbb a fúzió a sima fissziós atomenergiánál, hiszen konstrukcióban mintha bonyulultabb lenne. Ettõl függettlenül erre csak azt tudom mondani: úgy legyen! És ne csak száz év múlva.
Bár nem igazán értem hogy "elvileg" miért lehetne olcsóbb a fúzió a sima fissziós atomenergiánál, hiszen konstrukcióban mintha bonyulultabb lenne. Ettõl függettlenül erre csak azt tudom mondani: úgy legyen! És ne csak száz év múlva.
#139
Nem kilenc az a kettõ véletlenül?
Hát igen, a fúziónál alapból megvan a plazma, így magától érthetõdõ lenne az MHD generátor alkalmazása. Elõször errõl egy 70-es évek táján íródott könyvben olvastam, ott a fúzióhoz hasonlóan azt írták, hogy az ezredfordulóra megvalósul.… A fúzióról tudjuk hogy mi van, de az MHD generátorokról sehol semmi infó, pedig már azon gondolkoznak, hogy a turbina helyett inkább tüzelõanyag cella legyen az energia átalakító, tüzelõanyagtól függõen.
Természetesen a levegõ is elég jó hûtõközeg MHD generátor nélkül is, hiszen alkalmazzák is nem egy erõmûben (hûtõtornyok). Csak abban a valóságtól nagyon elrugaszkodott példában nem lenne elég.
Ha jól emlékszem MHD generátor esetén olyan 60 %-os hatásfokot írtak, szóval ott is van azért sok „veszteségi hõ” amit át kell adni valaminek.
Mit tudsz az MHD generátorok megvalósításáról? Segítségével magenergia nélkül is szépen lehetne csökkenteni a CO2 emissziót. Persze hosszú távon ez mit sem segít.
Hát igen, a fúziónál alapból megvan a plazma, így magától érthetõdõ lenne az MHD generátor alkalmazása. Elõször errõl egy 70-es évek táján íródott könyvben olvastam, ott a fúzióhoz hasonlóan azt írták, hogy az ezredfordulóra megvalósul.… A fúzióról tudjuk hogy mi van, de az MHD generátorokról sehol semmi infó, pedig már azon gondolkoznak, hogy a turbina helyett inkább tüzelõanyag cella legyen az energia átalakító, tüzelõanyagtól függõen.
Természetesen a levegõ is elég jó hûtõközeg MHD generátor nélkül is, hiszen alkalmazzák is nem egy erõmûben (hûtõtornyok). Csak abban a valóságtól nagyon elrugaszkodott példában nem lenne elég.
Ha jól emlékszem MHD generátor esetén olyan 60 %-os hatásfokot írtak, szóval ott is van azért sok „veszteségi hõ” amit át kell adni valaminek.
Mit tudsz az MHD generátorok megvalósításáról? Segítségével magenergia nélkül is szépen lehetne csökkenteni a CO2 emissziót. Persze hosszú távon ez mit sem segít.
#138
Hát, ha a fúzió csak másfélszer lenne drágább az atomnál, akkor nem lennénk gondban 😊
Paks 2 Ft/KW-ért termeli az áramot.
Én 3-al szívesen kiegyeznék 😊 De még 4-el is 😊
A hûtés nem gond, valószínûleg a jövõben inkább MHD-s generátorokat fognak alkalmazni.
Ott csak levegõ kell.
Paks 2 Ft/KW-ért termeli az áramot.
Én 3-al szívesen kiegyeznék 😊 De még 4-el is 😊
A hûtés nem gond, valószínûleg a jövõben inkább MHD-s generátorokat fognak alkalmazni.
Ott csak levegõ kell.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#137
"Ma még biztosan nem lehet tudni, de elvileg a fúzió olcsóbb lesz. Szerintem az építés és üzemeltetés is olcsóbb lehet hosszú távon, és ráadásul sokkal több energiát termel."
Ja, csak az a baj, hogy a hosszútávon nem kifejezés. Ha egyáltalán elkészül valamikor. Na hát optimista vagyok azért. Majd csak összedobják pár év alatt. Bár megbízhatatlan forrásokból hallottam olyan pletykaszösszeneteket is, hogy azért halad olyan lassan, mert az idõsebb szakemberek onnan szeretnének nyugdíjba menni. Bár azért ezt nem hinném.
Ja, csak az a baj, hogy a hosszútávon nem kifejezés. Ha egyáltalán elkészül valamikor. Na hát optimista vagyok azért. Majd csak összedobják pár év alatt. Bár megbízhatatlan forrásokból hallottam olyan pletykaszösszeneteket is, hogy azért halad olyan lassan, mert az idõsebb szakemberek onnan szeretnének nyugdíjba menni. Bár azért ezt nem hinném.
#136
"Ha elvesztetted, keresd meg."
Köszönöm a segítséget.
"Érdekes jelenség léphet majd fel: atomenergia, vagy másfélszer nagyobb villanyszámla mellett a fúzió!"
Ma még biztosan nem lehet tudni, de elvileg a fúzió olcsóbb lesz. Szerintem az építés és üzemeltetés is olcsóbb lehet hosszú távon, és ráadásul sokkal több energiát termel.
Köszönöm a segítséget.
"Érdekes jelenség léphet majd fel: atomenergia, vagy másfélszer nagyobb villanyszámla mellett a fúzió!"
Ma még biztosan nem lehet tudni, de elvileg a fúzió olcsóbb lesz. Szerintem az építés és üzemeltetés is olcsóbb lehet hosszú távon, és ráadásul sokkal több energiát termel.
#135
„1. Ha a kérdés az, drágább villanyszámla VAGY kihalás, akkor TE mit választanál?”
Ez így elég értelmetlen kérdés, a válasz nyilvánvaló.
Különben nem értem miért vonsz párhuzamot a kihalás és a fissziós energiatermelés között.
„2. Elviekben egy mûködõ rendszer egy kisebb kontinensnyi területet is elláthat, szerintem pont nem lenne drágább ... szvsz.”
Elviekben.
Elviekben minden energiát megújulóból fogunk termelni, az energiát meg szivattyú-tározós erõmûben fogjuk tárolni arra az esetre ha nem fúj a szél, vagy nem süt a nap.
Elviekben az összes atomerõmûvet elvihetnénk egy sivatag közepére, vagy mondjuk az Antarktiszra ahol egy esetleges baleset nem lenne annyira veszélyes, lévén oly távol van tõlünk. A radioaktív hulladékot meg gyorsítóval transzmutáltatjuk, így az se lesz veszélyes olyan sokáig.
Elviekben mûholdakon vagy a Holdon termelhetnénk meg az áramot amit lesugározhatunk a Földre.
Elviekbe.
Nem tudom megfigyelted-e már, hogy az erõmûvek 3 helyre települnek általában. Közel a fogyasztókhoz. Közel a hûtõvízhez. Közel az energiaforráshoz.
Kontinensnyi távolságra szállítani villamos energiát nagyon-nagyon veszteséges és nagyon drága.
Paks a Duna vizének hõmérsékletét olyan fél fokkal emelheti meg. Most gondolj bele mi lenne ha még 500 erõmûvet a Dunára alapoznánk. Lazán elforralná az egész Dunát ez a sok erõmû, pedig nem is olyan kis folyó.
Honnan szereznél annyi hûtõvizet, hogy mindezt a sok energiát egy helyen termeld meg??? És ne feledd, semmit se fûthetsz föl 1 fokkal jobban, hogy ne befolyásold a helyi ökoszisztémát.
Csak néhány ok, hogy miért nem szokás centralizálni ilyen nagy mértékben az energiatermelést.
„szerintem pont nem lenne drágább... szvsz.”
Ezt meg is tudod indokolni, vagy csak úgy a hasadra ütöttél, gondolván hogy az okos tudósok biztos olcsón kihozzák?
Ez így elég értelmetlen kérdés, a válasz nyilvánvaló.
Különben nem értem miért vonsz párhuzamot a kihalás és a fissziós energiatermelés között.
„2. Elviekben egy mûködõ rendszer egy kisebb kontinensnyi területet is elláthat, szerintem pont nem lenne drágább ... szvsz.”
Elviekben.
Elviekben minden energiát megújulóból fogunk termelni, az energiát meg szivattyú-tározós erõmûben fogjuk tárolni arra az esetre ha nem fúj a szél, vagy nem süt a nap.
Elviekben az összes atomerõmûvet elvihetnénk egy sivatag közepére, vagy mondjuk az Antarktiszra ahol egy esetleges baleset nem lenne annyira veszélyes, lévén oly távol van tõlünk. A radioaktív hulladékot meg gyorsítóval transzmutáltatjuk, így az se lesz veszélyes olyan sokáig.
Elviekben mûholdakon vagy a Holdon termelhetnénk meg az áramot amit lesugározhatunk a Földre.
Elviekbe.
Nem tudom megfigyelted-e már, hogy az erõmûvek 3 helyre települnek általában. Közel a fogyasztókhoz. Közel a hûtõvízhez. Közel az energiaforráshoz.
Kontinensnyi távolságra szállítani villamos energiát nagyon-nagyon veszteséges és nagyon drága.
Paks a Duna vizének hõmérsékletét olyan fél fokkal emelheti meg. Most gondolj bele mi lenne ha még 500 erõmûvet a Dunára alapoznánk. Lazán elforralná az egész Dunát ez a sok erõmû, pedig nem is olyan kis folyó.
Honnan szereznél annyi hûtõvizet, hogy mindezt a sok energiát egy helyen termeld meg??? És ne feledd, semmit se fûthetsz föl 1 fokkal jobban, hogy ne befolyásold a helyi ökoszisztémát.
Csak néhány ok, hogy miért nem szokás centralizálni ilyen nagy mértékben az energiatermelést.
„szerintem pont nem lenne drágább... szvsz.”
Ezt meg is tudod indokolni, vagy csak úgy a hasadra ütöttél, gondolván hogy az okos tudósok biztos olcsón kihozzák?
#134
"Ha a fúzió megvalósul, vajon milyen beruházási költséget igényel majd? Drágább lesz mint az atomerõmû? Az egyre növekvõ fúziós berendezések láttán nekem úgy tûnik, persze ez csak spekuláció. Érdekes jelenség léphet majd fel: atomenergia, vagy másfélszer nagyobb villanyszámla mellett a fúzió! Na ki mit választana?"
1. Ha a kérdés az, drágább villanyszámla VAGY kihalás, akkor TE mit választanál?
2. Elviekben egy mûködõ rendszer egy kisebb kontinensnyi területet is elláthat, szerintem pont nem lenne drágább ... szvsz.
1. Ha a kérdés az, drágább villanyszámla VAGY kihalás, akkor TE mit választanál?
2. Elviekben egy mûködõ rendszer egy kisebb kontinensnyi területet is elláthat, szerintem pont nem lenne drágább ... szvsz.
#133
Bár nem vagyok kémikus, de ha van olcsó energia akkor nem gond azt létrehozni másból.
Mint ennél a zéró emissziós erõmûnél. Tiszta szénbõl csinálnak hidrogént! (még miellõtt valaki belekötne, az energiaforrást, és a kikerülõ terméket nézve) Erõmû, de hol itt a kazán meg a turbina?! Tiszta vegyi mûvek az egész...
Mint ennél a zéró emissziós erõmûnél. Tiszta szénbõl csinálnak hidrogént! (még miellõtt valaki belekötne, az energiaforrást, és a kikerülõ terméket nézve) Erõmû, de hol itt a kazán meg a turbina?! Tiszta vegyi mûvek az egész...
#132
„Elvesztettem a fonalat. Melyik beruházásról van szó, és mi az alternatíva ?”
Ha elvesztetted, keresd meg.
„Milliárdokat önerõbõl azért nem tudnak befektetni, de van állami támogatás is. A lényeg az, hogy az egyetemek és a kutatóintézetek nem profit orientáltak, így olyan kutatásokkal is foglalkozhatnak, amiknél az is kérdéses, hogy egyáltalán megtérülnek-e valaha a költségek.”
Ezzel így teljesen egyet is értek.
„Nem ismerem a részleteket. De mégiscsak arról van szó, hogy új erõmûveket kell építeni. Meg azt se szabad elfelejteni, hogy az energia legnagyobb részét még mindíg füstöléssel állítjuk elõ.”
Ahhoz hogy azt a problémát megoldják, még nem kell új erõmûvet építeni, egyszerûbb megoldás van rá, de persze plusz pénzbe kerül. A lényeg az, hogy villamos energia piacnyitása rontotta az ellátás biztonságát, és még plusz költségbe is verte az országot. Az USA esetében kicsit viccesen hangzik, hogy új erõmûvet kell építeniük, ahol csupán a növekvõ igények kielégítésére évi 8-10 új erõmûvet kell építeni, és ebben még nincs benne a kiöregedõ erõmûvek leváltása épülõk.
És hogy még mindig füstöléssel állítják elõ? Ezt szerintem mindenki tudja, és a tendencia az, hogy ez továbbra is így fog menni… és ide most pont beillik az, ahol elvesztetted a fonalat.
"Miért fektetne be bárki is milliárdokat egy olyan tervezetbe, csak 20-30 év alatt hozza vissza az árát, amíg van mellette más alternatíva is amely már 4-6 év alatt megtérül???"
Éppen ezen okok miatt IS építenek elõszeretettel gázerõmûveket. 2-3-szor olcsóbb létesítési költségük, így 5-6 év alatt megtérülhet a vállalkozás, míg pl. atomerõmû esetén 20-30 év alatt.
Ha a fúzió megvalósul, vajon milyen beruházási költséget igényel majd? Drágább lesz mint az atomerõmû? Az egyre növekvõ fúziós berendezések láttán nekem úgy tûnik, persze ez csak spekuláció. Érdekes jelenség léphet majd fel: atomenergia, vagy másfélszer nagyobb villanyszámla mellett a fúzió! Na ki mit választana?
Jut eszembe! Csak a villanyszámla!? A frászt! A fosszilis energiahordozók elfogyasztásával mivel fogunk fûteni? Bizonyára villannyal, az autókhoz is hidrogén kell, ahhoz is erõmû.
Csak legyen olcsó fúzió…
Ha elvesztetted, keresd meg.
„Milliárdokat önerõbõl azért nem tudnak befektetni, de van állami támogatás is. A lényeg az, hogy az egyetemek és a kutatóintézetek nem profit orientáltak, így olyan kutatásokkal is foglalkozhatnak, amiknél az is kérdéses, hogy egyáltalán megtérülnek-e valaha a költségek.”
Ezzel így teljesen egyet is értek.
„Nem ismerem a részleteket. De mégiscsak arról van szó, hogy új erõmûveket kell építeni. Meg azt se szabad elfelejteni, hogy az energia legnagyobb részét még mindíg füstöléssel állítjuk elõ.”
Ahhoz hogy azt a problémát megoldják, még nem kell új erõmûvet építeni, egyszerûbb megoldás van rá, de persze plusz pénzbe kerül. A lényeg az, hogy villamos energia piacnyitása rontotta az ellátás biztonságát, és még plusz költségbe is verte az országot. Az USA esetében kicsit viccesen hangzik, hogy új erõmûvet kell építeniük, ahol csupán a növekvõ igények kielégítésére évi 8-10 új erõmûvet kell építeni, és ebben még nincs benne a kiöregedõ erõmûvek leváltása épülõk.
És hogy még mindig füstöléssel állítják elõ? Ezt szerintem mindenki tudja, és a tendencia az, hogy ez továbbra is így fog menni… és ide most pont beillik az, ahol elvesztetted a fonalat.
"Miért fektetne be bárki is milliárdokat egy olyan tervezetbe, csak 20-30 év alatt hozza vissza az árát, amíg van mellette más alternatíva is amely már 4-6 év alatt megtérül???"
Éppen ezen okok miatt IS építenek elõszeretettel gázerõmûveket. 2-3-szor olcsóbb létesítési költségük, így 5-6 év alatt megtérülhet a vállalkozás, míg pl. atomerõmû esetén 20-30 év alatt.
Ha a fúzió megvalósul, vajon milyen beruházási költséget igényel majd? Drágább lesz mint az atomerõmû? Az egyre növekvõ fúziós berendezések láttán nekem úgy tûnik, persze ez csak spekuláció. Érdekes jelenség léphet majd fel: atomenergia, vagy másfélszer nagyobb villanyszámla mellett a fúzió! Na ki mit választana?
Jut eszembe! Csak a villanyszámla!? A frászt! A fosszilis energiahordozók elfogyasztásával mivel fogunk fûteni? Bizonyára villannyal, az autókhoz is hidrogén kell, ahhoz is erõmû.
Csak legyen olcsó fúzió…