331
-
dez #171 Én úgy értettem, hogy megvan az 50/60Hz, de rá van még ültetve egy nagyobb frekvencia. Egy műsorban mutattak is egy pillanatra egy képernyőt, ahol valami ilyesmi hullámot lehetett látni. Tehát - ha jól emlékszem - megvolt az 50Hz, de sokszor meg volt szaggatva. Vagy valami ilyesmi. -
dez #170 Őőő, azt ugye tudjátok, hogy az elektronok "vándorlási" sebessége sokkal alacsonyabb, mint az áram haladási sebessége? Előbbi a kicsi töredéke a fénysebességnek, utóbbi viszont a 2/3-a! Tehát az áram (legalábbis fémes vezetőkben) nem az elektronok "vándorlása", hanem valamilyen elektromágneses hullámzás. Ennél pontosabban én sem tudom, talán majd valaki kiegészíti. -
babajaga #169 Az erőművek nem termelhetnek össze vissza különböző frekvenciájú áramot. Ha egy ország tiszta színuszos váltakozóáramot termel 50Hz-el akkor az abba tartozó erőműveknek azt kell termelni és azonos fázisút mert az ellentétesek úgye kioltják egymást. Ezt úgy hívják hogy a termelőt szinkronizálni kell a hálózathoz. -
BiroAndras #168 "Valamiféle nagyfrekvencián modulált áram lehet."
Én is valami ilyesmire tudok gondolni. De nekem úgy rémlik, azt tanultuk annak idején, hogy gazdaságtalan a nagyobb frekvenciás áram (nem véletlenül 50-60 Hz a szabvány). De lehet, hogy ez ma már nem igaz. Az viszont biztos, hogy kompatibilitási problémák lennének. Egy vasalónak persze mindegy, hogy mit eszik, de az érzékenyebb elektronikus berendezéseknek nem. Pl. a számítógépek tápegysége tuti rosszul viselné a lényegesen nagyobb frekvenciát. Meg interferenciát okozhat az erősítőkben, meg ilyesmi. -
BiroAndras #167 "A TV képcsőben igen de a vezetékben nem mert akkor a nem vezetőben is mozogniuk kellene."
Az elektron csak akkor mozog, ha nincs szorosak kötve egy atomhoz. A vezetők és a szigetelők közti különbség éppen ez. -
babajaga #166 A TV képcsőben igen de a vezetékben nem mert akkor a nem vezetőben is mozogniuk kellene. -
pipaxy #165 A feszültség különbségtől, az az a villamos tértől. -
babajaga #164 "villamos áram töltéshordozók rendezett mozgása"
És mitől mozognak? -
pipaxy #163 Az áram elektronok mozgási energiája, az erőmű generátorában kapja az energiát és az munkát képes végezni az emberi szervezetben is nincs emberbarát áram! A zárlatot nem az áram hozza létre!
A villamos áram töltéshordozók rendezett mozgása.
A villamos áram munkavégző képességének meg nem sok köze van az elektronok mozgási energiájához. -
dez #162 Hogy te milyen vicces fickó vagy...
Valamiféle nagyfrekvencián modulált áram lehet. (Azt remélem, tudod, hogy az elektromos áram valójában nem az elektronok áramlása.) -
babajaga #161 "Nem érted, hogy itt nem a megszokott elektromos hálózati 220V-ról van szó"
Lehet hogy ezek birkával keresztezett elektronok amik szelídek mint a ma született bárány. -
dez #160 Nem érted, hogy itt nem a megszokott elektromos hálózati 220V-ról van szó?
Akik ezzel foglalkoznak, azok fizikusok és van közöttük egy akadémikus is. Ez talán egy világraszóló találmány, és nem csipőből fikázni és becsmérelni kellene, hanem megnézni, miről is van szó (csak nem úgy, hogy ó, ez - a megszokott körülmények között - lehetetlen, ergó hülyeség), és utána segíteni nekik. -
dez #159 Természetesen tisztában vagyok vele, hogy az ionok vezetik az áramot, és hogy az ionmentes víz (tudtommal az "igazi" desztillált víz is ilyen) nem.
Az persze megtörténhetett volna, hogy nem sima csapvizet használnak a demonstrációhoz, hanem ilyen ionmentes vizet, de mivel ezt sokan tudják, a nézők és a stáb szeme láttára engedték a vizet egy olyan csapból, amihez előtte nem volt hozzáférésük. -
babajaga #158 "Az a srác aki felmászott a felsővezeték közelébe"
Ja és azt elfelejtettem hogy a gyereket azért vágta agyon másfél méterről az áram mert hajnali párásság volt ami épp nem vezette az áramot, ha száraz lett volna az idő akkor csak 60-70cm-ről csapja agyon.Az áthúzás is ionos vezetés. -
babajaga #157 "Ezt demonstrálták is!!! (Így pl. egy kádba ejtett hajszárító sem okozna könnyen halálos áramütést.)"
Azok akik ilyet demonstrálnak nem felelőtlenek,ostobák, tudatlanok hanem elmebetegek.Amúgy a tv-kben bemondták hogy az elmúlt években hányan haltak meg kádban hajszárítótól csak figyelni kellett volna.Az a srác aki felmászott a felsővezeték közelébe annak is vastag elektromos ismeretei voltak. -
babajaga #156 "anem: a víz nem vezeti, vagy csak gyengén vezeti, így"
Csak az a baj hogy a víz nem vezeti az áramot a teljesen só és ezáltal ionmentes vízre vonatkozik, márpedig az ívóvíznek olyan magas a sótartalma és helyenként változik is, még a desztillált víznek is van iontartalma és nem a víz hanem az ionok vezetik az áramot. Hallottál már a víz vezetőképességméréséről? -
dez #155 Az, hogy egyesek hülyék, nem jelenti azt, hogy mindenki hülye. Vagy hogy ha olyat olvasol, ami számodra hülyeségnek tűnik, még nem biztos, hogy az. Valamikor a mai alapismeretek egyike-másika tűnt hülyeségnek. Stb. -
dez #154 Az a 2. pont ebben a formában azt hiszem nem igaz. Hanem: a víz nem vezeti, vagy csak gyengén vezeti, így pl. egy fúró működőképes marad víz alatt is, sőt kézzel tették bele a vízbe bekapcsolt állapotban, és nem rázta meg az illetőt. Ezt demonstrálták is!!! (Így pl. egy kádba ejtett hajszárító sem okozna könnyen halálos áramütést.) -
babajaga #153 Olaszországban pld nem büdösítik a gázt, és a robbanások mégis töredéke a magyarországinak. -
babajaga #152 "Jó érzés? Mármint azt hinni, hogy mindent tudsz, és már senki sem mondhat semmi meglepőt"
Ez nem jóérzés kérdése de vannak szükséges alapvető ismeretek melyek hiánya súlyos problémákat okoz, itt vannak az idei nagyfeszültségű áramütéses balesetek sora, és a mindennapos lakásrobbanások a gáz felelőtlen hozzánemértő használatától. -
babajaga #151 ". Nem okoz áramütést
2. Nem okoz zárlatot"
Az áram elektronok mozgási energiája, az erőmű generátorában kapja az energiát és az munkát képes végezni az emberi szervezetben is nincs emberbarát áram! A zárlatot nem az áram hozza létre!
-
dez #150 Jó érzés? Mármint azt hinni, hogy mindent tudsz, és már senki sem mondhat semmi meglepőt?
Itt nem egyszerű egyenáram/váltóáramról van szó, hanem valamiféle modulált feszültségről, vagy ilyesmi.
Egyébként annak idején az egyenáramhoz szokott fizikusoknak is agybajt okozott, amikor bejött a váltóáram (a korábbi egyszerű ellenállás, kapacitás, stb. számítások hirtelen nem működtek többet, amikor váltóáramról volt szó). Sokan utálták is emiatt Teslát... -
babajaga #149 "Vagyis egyfelől keletkezik radioaktív anyag (Tricium"
A Trícium hidrogénizotóp, kettő fúziójából keletkezik a hélium, tehát a T3 üzemanyaga a tokamaknak mint az urán az atomreaktornak. -
babajaga #148 "Jut eszembe azt a transzformátort láttátok, amit magyarok fejesztettek, és az abbból kijövő áram:
1. Nem okoz áramütést
2. Nem okoz zárlatot
3. Mindezek ellenére megy velük mindenféle elektromos eszköz"
Azok akik ezt a blődséget kitalálták azt nem tudják hogy a processzor csak egyenárammal megy a váltakozóáramra tervezett villanymotor csak váltakozóárammal? Ennyire nem lehetnek emberek hülyék vagy igen? -
Inquisitor #147 Thanx. -
BiroAndras #146 "És akkor majd egy pszicjológus veszi rá a többmillió fokos plazmát, hogy a helyénmaradjon?"
Az a plazma nagyon picike tömegű (pár gramm), ha megszűnik a mágneses tér, szépen elnyelődik a reaktor falán (vagy kivezetik valahova). Az persze jól fel fog melegedni, de valószínűleg nagy baja nem lesz. Most, amikor a reaktorok még impulzus üzemben mennek, kb. ezzel a problémával kell elbánni minden alkalommal. -
Inquisitor #145 "Az EMP katasztrófát meg igen könnyen és olcsón ki lehet védeni. A szupravezetővel párhuzamosan kell kapcsolni egy kis ellenállású áramvezetőt. Ha a szupravezető jól működik, abban áram nem folyik, ha meg az általad felvázolt baleset történik, akkor az áram egyszerűen átfolyik a párhuzamos, normál vezetőbe. Annak az ellenállásán a mágneses energia szép lassan felemésztődik, veszélyes nagyságú túlfesz se keletkezik."
És akkor majd egy pszicjológus veszi rá a többmillió fokos plazmát, hogy a helyénmaradjon?
-
pipaxy #144 Paks ügyben nagyon nem érünk egyet. 1990-en óta hazánkban a villamosenergia-árak különböző okok miatt megötszöröződtek. És lehet, hogy keveset is mondtam. El tudod képzelni azt, hogy egy erőmű a tendenciától totálisan eltérő árpolitikát folytasson?
Azt mondod 1999-ben 5,6 Ft-ért adták a villamos-energiát. Goggle-val rákerestem az árakra:
2001 – 6 Ft.
2002 – 7,2
2003 – 8,1
2005 – 9 Ft., amire én emlékeztem.
Nőnek itt az árak szépen. Paksnak azért még van egypár éve, nagy sz@rban lennénk, ha nem így lenne. Az meg szinte biztos, hogy az élettartalmukat meg fogják hosszabbítani.
2)Nem biztos, hogy jó ötlet alfa részecskéket kiengedni a levegőbe, mert bár nagy részét a mágneses tér eltéríti, nekiütközik a kondenzátorlemeznek, felveszi a két elektronját, de mindig marad, ami átmegy.
Azok amik átmennek, hova is mennek? Az alfa részecskék miután semlegesítődnek miért ne lehetne kiengedni a levegőbe. Sima hélium nem?
Az ITER utódjánál se gondolkoznak MHD-n, nem lesz ebből semmi.
Az EMP katasztrófát meg igen könnyen és olcsón ki lehet védeni. A szupravezetővel párhuzamosan kell kapcsolni egy kis ellenállású áramvezetőt. Ha a szupravezető jól működik, abban áram nem folyik, ha meg az általad felvázolt baleset történik, akkor az áram egyszerűen átfolyik a párhuzamos, normál vezetőbe. Annak az ellenállásán a mágneses energia szép lassan felemésztődik, veszélyes nagyságú túlfesz se keletkezik.
-
Caro #143 Először Paks:
Eleinte meg nyilván nagy volt. De azt vedd bele, hogy Paks élettartama már lejárt, a beruházási költségek már megtérültek.
Már 1999-ben is csak 5,6 Ft-ért adták az áramot, ez tény.
Később még lejjebb ment.
Lehet, hogy most amiatt a zűr miatt ment fel az ár, ezt nem tudom.
Az MHD:
0,5g a reaktor másodpercenkénti anyagforgalma(ITER)
1)Nem számoltam ki, de ennyi biztosan nem elég, kicsi lenne a teljesítmény
2)Nem biztos, hogy jó ötlet alfa részecskéket kiengedni a levegőbe, mert bár nagy részét a mágneses tér eltéríti, nekiütközik a kondenzátorlemeznek, felveszi a két elektronját, de mindig marad, ami átmegy.
3)Sokkal erősebb mágneses tér kell a 100M K-s plazmának, mint a 3000 K-s nak.
A szupravezetők:
Nem arra gondoltam, hogy átalakulnának más anyagokká, az is eléggé nagy szivás lenne, hanem arra, hogy ha nagy energiájú neutronsugárzás éri őket, akkor felmelegszenek. Akkor hirtelen megnő az ellenállásuk, és akkor nem lehet fenntartani a mágneses teret, akkor meg booom... :)
Mellesleg az önindukció következtében hatalmas elektromos tér alakulna ki, talán(sőt biztos) több millió volt feszültséggel.
Megrongálná az egész épületet. Egy hatalmas EMP hullám söpörne végig a környéken, mert hiába zárt a torroid, mert van egy szolenoid is, ami már nyílt, meg a tekercsek végei közt váltakozó elektromos tér(villámlás :)) is igen erős elektromágneses hullám emisszióval rendelkezik.
A reaktor irányító, és a közeli település összes high-tec cuccát kiütné.
-
pipaxy #142 Ha régi adataim lennének, akkor éppen hogy kevesebbet kellet volna mondanom mint te, lévén infláció is van. Ha pedig kicsit bele gondoltál volna az 50 filléres árba, rájöhettél volna hogy olyan áron még ötven év alatt se térül meg a megépítés költsége. És persze csak 30 év Paks tervezett élettartalma.
E szerint 8.3 forint.
Ezt a fúziós reaktornál úgy lehetne megvalósítani, hogy mivel "lecsapolják" a Héliumot, azt bele lehetne vezetni egy hőcserélőbe, ahol levegőt melegítenének vele.
Reaktorból kijövő plazma közvetlenül miért nem használható? Talán túl forró? És szerinted levegőt ionizálva, azzal „hajtanák” az MHD generátort?
A szupravezetőket pedig nyilván nem érheti neutronsugárzás, mert abból nagy szivás lenne...
Huh, te miket tudsz.
Hogy viselkednek a szupravezetők neutronbesugárzásra?
-
Caro #141 Régi adataid lehetnek, az kettő.
És úgy hallottam, hogy 50 fillérre le akarták nyomni, csak beütött az a zűr a II. blokkban.
Az MHD-ről annyit, tudok, hogy hagyományos tüzelőanyaggal is megvalósítható, de talán(és nagyon talán) jó lehet az ilyen erőművekhez is.
A lényege, hogy plazma(min 3000 K) megy a generátorban. Ezt bevezetik egy mágneses térbe. A mágneses térben pedig hat a Lorentz-erő, így a plazma atommagjai, és elektronjai ellenkező irányba szétválnak.
Az eltérített részecskéket pedig két kondenzátorlemez fogja fel, amik között így feszültség keletkezik.
Nagyjából ennyi.
Ezt a fúziós reaktornál úgy lehetne megvalósítani, hogy mivel "lecsapolják" a Héliumot, azt bele lehetne vezetni egy hőcserélőbe, ahol levegőt melegítenének vele.
De ez mondjuk még nem oldja meg a neutronsugárzás elnyelését.
A szupravezetőket pedig nyilván nem érheti neutronsugárzás, mert abból nagy szivás lenne... -
pipaxy #140 Ma még biztosan nem lehet tudni, de elvileg a fúzió olcsóbb lesz. Szerintem az építés és üzemeltetés is olcsóbb lehet hosszú távon, és ráadásul sokkal több energiát termel.
Bár nem igazán értem hogy "elvileg" miért lehetne olcsóbb a fúzió a sima fissziós atomenergiánál, hiszen konstrukcióban mintha bonyulultabb lenne. Ettől függettlenül erre csak azt tudom mondani: úgy legyen! És ne csak száz év múlva. -
pipaxy #139 Nem kilenc az a kettő véletlenül?
Hát igen, a fúziónál alapból megvan a plazma, így magától érthetődő lenne az MHD generátor alkalmazása. Először erről egy 70-es évek táján íródott könyvben olvastam, ott a fúzióhoz hasonlóan azt írták, hogy az ezredfordulóra megvalósul.… A fúzióról tudjuk hogy mi van, de az MHD generátorokról sehol semmi infó, pedig már azon gondolkoznak, hogy a turbina helyett inkább tüzelőanyag cella legyen az energia átalakító, tüzelőanyagtól függően.
Természetesen a levegő is elég jó hűtőközeg MHD generátor nélkül is, hiszen alkalmazzák is nem egy erőműben (hűtőtornyok). Csak abban a valóságtól nagyon elrugaszkodott példában nem lenne elég.
Ha jól emlékszem MHD generátor esetén olyan 60 %-os hatásfokot írtak, szóval ott is van azért sok „veszteségi hő” amit át kell adni valaminek.
Mit tudsz az MHD generátorok megvalósításáról? Segítségével magenergia nélkül is szépen lehetne csökkenteni a CO2 emissziót. Persze hosszú távon ez mit sem segít.
-
Caro #138 Hát, ha a fúzió csak másfélszer lenne drágább az atomnál, akkor nem lennénk gondban :)
Paks 2 Ft/KW-ért termeli az áramot.
Én 3-al szívesen kiegyeznék :) De még 4-el is :)
A hűtés nem gond, valószínűleg a jövőben inkább MHD-s generátorokat fognak alkalmazni.
Ott csak levegő kell. -
Szelep #137 "Ma még biztosan nem lehet tudni, de elvileg a fúzió olcsóbb lesz. Szerintem az építés és üzemeltetés is olcsóbb lehet hosszú távon, és ráadásul sokkal több energiát termel."
Ja, csak az a baj, hogy a hosszútávon nem kifejezés. Ha egyáltalán elkészül valamikor. Na hát optimista vagyok azért. Majd csak összedobják pár év alatt. Bár megbízhatatlan forrásokból hallottam olyan pletykaszösszeneteket is, hogy azért halad olyan lassan, mert az idősebb szakemberek onnan szeretnének nyugdíjba menni. Bár azért ezt nem hinném. -
BiroAndras #136 "Ha elvesztetted, keresd meg."
Köszönöm a segítséget.
"Érdekes jelenség léphet majd fel: atomenergia, vagy másfélszer nagyobb villanyszámla mellett a fúzió!"
Ma még biztosan nem lehet tudni, de elvileg a fúzió olcsóbb lesz. Szerintem az építés és üzemeltetés is olcsóbb lehet hosszú távon, és ráadásul sokkal több energiát termel. -
pipaxy #135 „1. Ha a kérdés az, drágább villanyszámla VAGY kihalás, akkor TE mit választanál?”
Ez így elég értelmetlen kérdés, a válasz nyilvánvaló.
Különben nem értem miért vonsz párhuzamot a kihalás és a fissziós energiatermelés között.
„2. Elviekben egy működő rendszer egy kisebb kontinensnyi területet is elláthat, szerintem pont nem lenne drágább ... szvsz.”
Elviekben.
Elviekben minden energiát megújulóból fogunk termelni, az energiát meg szivattyú-tározós erőműben fogjuk tárolni arra az esetre ha nem fúj a szél, vagy nem süt a nap.
Elviekben az összes atomerőművet elvihetnénk egy sivatag közepére, vagy mondjuk az Antarktiszra ahol egy esetleges baleset nem lenne annyira veszélyes, lévén oly távol van tőlünk. A radioaktív hulladékot meg gyorsítóval transzmutáltatjuk, így az se lesz veszélyes olyan sokáig.
Elviekben műholdakon vagy a Holdon termelhetnénk meg az áramot amit lesugározhatunk a Földre.
Elviekbe.
Nem tudom megfigyelted-e már, hogy az erőművek 3 helyre települnek általában. Közel a fogyasztókhoz. Közel a hűtővízhez. Közel az energiaforráshoz.
Kontinensnyi távolságra szállítani villamos energiát nagyon-nagyon veszteséges és nagyon drága.
Paks a Duna vizének hőmérsékletét olyan fél fokkal emelheti meg. Most gondolj bele mi lenne ha még 500 erőművet a Dunára alapoznánk. Lazán elforralná az egész Dunát ez a sok erőmű, pedig nem is olyan kis folyó.
Honnan szereznél annyi hűtővizet, hogy mindezt a sok energiát egy helyen termeld meg??? És ne feledd, semmit se fűthetsz föl 1 fokkal jobban, hogy ne befolyásold a helyi ökoszisztémát.
Csak néhány ok, hogy miért nem szokás centralizálni ilyen nagy mértékben az energiatermelést.
„szerintem pont nem lenne drágább... szvsz.”
Ezt meg is tudod indokolni, vagy csak úgy a hasadra ütöttél, gondolván hogy az okos tudósok biztos olcsón kihozzák?
-
Inquisitor #134 "Ha a fúzió megvalósul, vajon milyen beruházási költséget igényel majd? Drágább lesz mint az atomerőmű? Az egyre növekvő fúziós berendezések láttán nekem úgy tűnik, persze ez csak spekuláció. Érdekes jelenség léphet majd fel: atomenergia, vagy másfélszer nagyobb villanyszámla mellett a fúzió! Na ki mit választana?"
1. Ha a kérdés az, drágább villanyszámla VAGY kihalás, akkor TE mit választanál?
2. Elviekben egy működő rendszer egy kisebb kontinensnyi területet is elláthat, szerintem pont nem lenne drágább ... szvsz.
-
pipaxy #133 Bár nem vagyok kémikus, de ha van olcsó energia akkor nem gond azt létrehozni másból.
Mint ennél a zéró emissziós erőműnél. Tiszta szénből csinálnak hidrogént! (még miellőtt valaki belekötne, az energiaforrást, és a kikerülő terméket nézve) Erőmű, de hol itt a kazán meg a turbina?! Tiszta vegyi művek az egész... -
pipaxy #132 „Elvesztettem a fonalat. Melyik beruházásról van szó, és mi az alternatíva ?”
Ha elvesztetted, keresd meg.
„Milliárdokat önerőből azért nem tudnak befektetni, de van állami támogatás is. A lényeg az, hogy az egyetemek és a kutatóintézetek nem profit orientáltak, így olyan kutatásokkal is foglalkozhatnak, amiknél az is kérdéses, hogy egyáltalán megtérülnek-e valaha a költségek.”
Ezzel így teljesen egyet is értek.
„Nem ismerem a részleteket. De mégiscsak arról van szó, hogy új erőműveket kell építeni. Meg azt se szabad elfelejteni, hogy az energia legnagyobb részét még mindíg füstöléssel állítjuk elő.”
Ahhoz hogy azt a problémát megoldják, még nem kell új erőművet építeni, egyszerűbb megoldás van rá, de persze plusz pénzbe kerül. A lényeg az, hogy villamos energia piacnyitása rontotta az ellátás biztonságát, és még plusz költségbe is verte az országot. Az USA esetében kicsit viccesen hangzik, hogy új erőművet kell építeniük, ahol csupán a növekvő igények kielégítésére évi 8-10 új erőművet kell építeni, és ebben még nincs benne a kiöregedő erőművek leváltása épülők.
És hogy még mindig füstöléssel állítják elő? Ezt szerintem mindenki tudja, és a tendencia az, hogy ez továbbra is így fog menni… és ide most pont beillik az, ahol elvesztetted a fonalat.
"Miért fektetne be bárki is milliárdokat egy olyan tervezetbe, csak 20-30 év alatt hozza vissza az árát, amíg van mellette más alternatíva is amely már 4-6 év alatt megtérül???"
Éppen ezen okok miatt IS építenek előszeretettel gázerőműveket. 2-3-szor olcsóbb létesítési költségük, így 5-6 év alatt megtérülhet a vállalkozás, míg pl. atomerőmű esetén 20-30 év alatt.
Ha a fúzió megvalósul, vajon milyen beruházási költséget igényel majd? Drágább lesz mint az atomerőmű? Az egyre növekvő fúziós berendezések láttán nekem úgy tűnik, persze ez csak spekuláció. Érdekes jelenség léphet majd fel: atomenergia, vagy másfélszer nagyobb villanyszámla mellett a fúzió! Na ki mit választana?
Jut eszembe! Csak a villanyszámla!? A frászt! A fosszilis energiahordozók elfogyasztásával mivel fogunk fűteni? Bizonyára villannyal, az autókhoz is hidrogén kell, ahhoz is erőmű.
Csak legyen olcsó fúzió…