BiroAndras#92
"Kérdés hogy létezik e olyan méretű reaktor, ami már elég nagy ahhoz , hogy elég energiát adjon le amiből a mágneses teret fenntartsuk, miközben a reaktorban uralkodó körülmények sem válnak elviselhetetlenül szélsőségessé a ma ismert
anyagok/ötvözetek számára."
Mint már Caro is megjegyezte, a mágneses tér fenntartása nem igényel energiát. Ezért használnak szupravezető tekercseket.
A reaktorban a körülmények meg épp elég szélsőségesek most is (500.000.000K), csak éppen a forró plazma nem érintkezik a kamra falával, csak a mágneses tér tartja össze.
"Másrészt ez a méret nem túl nagy, a szerkezet pedig túl bonyolult ahhoz, hogy tudásunkat az anyagok képességeit meghaladja, hogy egyáltalán megbízhatóan működjön."
Azt már tudjuk, hogy megépíthető, mivel vannak már működő berendezések. A folyamatos üzemhez viszont olyan paraméterek kellenek, amiket eddig pénz hiányában nem tudtak elérni. A megbízhatóság nem probléma, üzemi körülmények közt ugyanis önszabályzó a folyamat.
"Azon kívül a fúziós reaktorban levő reakcióanyag sokkal hígabb mint a hagyományos reaktoroknál, vagy is ugyan azt a teljesítményt egy hagyományos atomerőműhöz képest valószínűleg csak sokkal nagyobb méretekkel tudjuk megvalósítani."
Az atomreaktorokban évekre elegendő üzemanyag van bent egyszerre. Ráadásul az uránnak csak néhány százaléka hasznosítható. A Fúziós reaktorokban az üzemanyag sokkal jobb hatásfokkal hasznosul. És a plazma sűrűsége valószínűleg növelhető lesz később. Az ITER 500MW-ra van belőve (http://www.iter.org/what.htm), ez máris megközelíti az atomerőművek teljesítményét, pedig még csak kísérleti cuccos.
"Eközben a fúziós reaktor elemeit érő korrozív neutron sugárzás kb 20X aggresszivabb mint a hagyományos nukleáris erőműben."
Ezt honnan veszed? A fűtőanyag nagyságrendekkel kisebb mennyisége miatt ez eleve nagyon valószínűtlen. A tényleges energia termelő folyamatban a magahsadásnál átlagosan 2.3 neutron keletkezik, a fúziónál max. 1. Ráadásul a fúziónál az 1 reakcióra jutó energia felszabadulás is a sokszorosa.
"Ez sokszorosára emeli a termelődő sugárzó hulladék mennyiségét!"
Az atomerőműveknél a legfőbb gond a kiégett üzemanyag. A fúziónál ebből nagyságrendekkel kevesebb van.
"Elméletileg ez az erőmű lehetséges, ráadásul kimeríthetetlen energiaforrást jelent. Gyakorlatilag viszont problémás, és drága"
Minden új találmány problémás kezdetben. Ilyen alapon a repülést is elvethették volna 100 éve. Végülis mi a francnak repülni, amikor van vonat meg hajó? Persze a vonat és a hajó se volt olyan 1xű kezdetben...
"ráadásul nem biztos, hogy az energiaválság valóban olyan természetű és úgy orvosalható, ahogy azt a fúziós és más drága technológiák hívei látják és láttatják."
Akkor milyen természetű? Nem látom hogy milyen variációk lehetnek még azon kívül, hogy kevés az energia és nagy a környezetszennyezés.
"Pl A Földön több száz évre elegendő fosszilis energiaforrás áll rendelkezésünkre, ami az elkövetkező 10 generáció számára ugyan olyan kifogyhatatlan mint a fúziós energia."
Feltéve hogy az energia fogyasztás nem nő. De nőni fog rengeteg dolog miatt. A már a mai technológiák mellett is folyamatosan nő az energiaigény (pl. számítógépek), és az újabb technológiák még plussz energiát fognak igényelni. Ráadásul ha Kína és India is ilyen ütemben fejlődik, és az egy főre eső energiaigényben megközelítik az USA-t, akkor az helyből többszörözi a világ energiaszükségletét.
Ezen kívül, mint már mondtam, a teljesítmény sűrűség is számit sok esetben, meg néhány más tényező is. Egy űrhajót pl. nem lehet szénnel hajtani. Emiatt még akkor is érdemes kifejleszteni a fúziós erőműveket, ha a következő 100 évben még nem lesz meghatározó szerepük az energia piacon.
Mellesleg belegondoltál már, hogy még a legjobb esetben is kb. 100 év kell a mostani erőművek leváltásához? Tehát ha 100 évig még elég a szén, akkor is most kell elkezdeni a fejlesztést !
"A viszonylagos és abszolút kifogyhatatlanság között gyakorlatilag nincs különbség."
Biztos ezt gondolták azok is, akik az olajipart megalapozták...
"A fosszilis energiát jelenleg környezetszennyező formában használjuk, pedig létezik olyan technológia ami környezetbarát, másrészt olcsóbb is mint a fúziós."
Nem zárja ki egymást a két technológia. Az meg hogy melyik az olcsóbb csak évtizedek múlva derül ki. Jelenleg a költség nagyobb része a nagyon szélsőséges üzemi paraméterek miatt jelentkezik, ez pedig csak technológia kérdése. Az atombombánál is kezdetben a lehetetlennel határos volt a megfelelő körülmények előállítása, ma meg már egy garázsban összerakható az egész, csak a megfelelő tisztaságú hasadóanyag beszerzése a nehéz. A fúziós erőműveknél az üzemanyagal se lesz sok gond.
"Száz év múlva már nem lesznek meg a környezet nyújtotta erőforrások, ezek pótlása olyan költségeket követel majd, melyeket máshonnan kell biztosítani, elvonni."
Pont ezért kell az új technológiákat már most kifejleszteni.
"Ha ezer évig használjuk a fúziós erőműveket és évente csak teszem azt 1000T (ami nem sok) sugárzó hulladék kerletketik, az akkorra már legalább 1000 000T sugárzó hulladék folyamatos felügyeletét fogja jelenteni! Van ennyi hely a Földön ahova ezt el lehetne dugdosni?"
1. Nem tudom, hogy mennyi hulladék fog keletkezni. Az biztos, hogy sokkal kevesebb, mint az atomerőműveknél, és kevésbbé veszélyes. Nem találtam adatot arró, hogy mennyi nukleáris hulladék keletkezik jeleneg.
2. Ezer év múlva már lesz mivel elszállítani a földről a hulladékot. Sőt, jelenleg úgy néz ki, hogy 1-2 évtizeden belül is.
3. Van hova tenni a Földön is, 2km méllyen nem jelent túl nagy kockázatot.