Holdra szállás- mi az igazság?

Gondolom fogalmad sincs a RISc vagy a bitszelet mit jelent..
A GUM-ból 30 kopek /db áron annyit hozhattál amennyit akarsz..

A legcsúcsabb 1969-es technológia, egy lapkára szerelt 3-14 db
tranyó és néhány ellenállás.. Én speciel OC és MP, ill. P tranyókból készítettem flip-flop tárolókat, textilbakelit nyákon.. Akármilyen furcsa, ez volt az akkori "csúcs"-technológia.. Nixie és izzószálas
kijelzõkkel..

Szóval az a problémád, hogy szerinted nem számítógép az adott AGC, és ezért nem száltak le 1969-ben a Holdra? 😊))

Fõleg nem egy COCOM-listás országban...

"Én pedig éltem és az akkori csúcstechnológia felhasználásával"
És az USA-ban éltél és a NASA-nál dolgoztál? Mert ha nem akkor nem valószínû, hogy a legcsúcsabb technológiát használtad 😊

Szia!

Na végre, ezen is túl vagyunk.

"Saját tapasztalatom nincs a korból, mert még nem is éltem, csak az hogy ezek a dolgok(ûrutazás) nagyon érdekelnek, és elég régóta foglalkozom ilyesmikkel.
"

Én pedig éltem és az akkori csúcstechnológia felhasználásával
mai értelemben kezdetleges "zsebszámológépnél" is kevesebbet tudó
"számítógépeket" készítettem.
Kerámia lapkára szerelt, ma hibrideknek nevezett "IC"-kkel,
nagy nehéz ládákba..

Így saját tapasztalatom és nem az olvasottak alapján alakult ki
a véleményem 1969-rõl.

Megjegyzem, hogy én magam is, lélegzet visszafojtva, áhitattal vártam és néztem a TV-ben a holdraszállást..
Hittem benne, mert akartam hinni benne.
Csak évekkel késõbb merültek fel a kérdések, hogy:"tényleg! ha ez így,
akkor hogyan lehetett volna úgy???"

És megismétlem: Szerintem is jártak a holdon. De picit sem veszem
biztosra, hogy 1969-ben..

Ferdíteni sok mindenben lehet, meg is teszik, és tuti meg is tették, hogy a technikai részleteket elrejtsék pl az oroszok elõl.

De magának a holdraszállásnak a tényét tagadni nagyon nehéz. Még senkinek sem sikerült semmilyen igazán jó bizonyítékot v érvet felhozni.

Persze attól még lehettek a Holdon, ha az ûrhajó fedélzetén csak egy "zsebszámológép" volt.
Amennyiben kiderül, h a NASA ezzel a dologgal kapcsolatban nem a teljes igazat mondja, akkor esetleg guríthat más kérdésben is..

Saját tapasztalatom nincs a korból, mert még nem is éltem, csak az hogy ezek a dolgok(ûrutazás) nagyon érdekelnek, és elég régóta foglalkozom ilyesmikkel.

Aztán meg az orbiterrel is játszogatok, amihez van egy nagyszerû apollo addon, ahol amit lehet tökéletesen leszimulálnak, még az eredeti fedélzeti számítógép mûködését is, sebességével együtt(bár még nem minden funkció használható, de fejlesztik folyamatosan). Na azt már használtam(nem könnyû, nagyon buta gép az), eljutottam apolloval a holdig és vissza(sajnos az LM számítógép leszálló autopilótás rásegítése még nincs kész, csak az emelkedés), és tényleg elég az a buta gép minderre, mondjuk mivel már ismertem az apollo-s próbálkozás elõtt is az ûrbéli manõvereket, amelyek viszonylag egyszerûek, nem is kételkedtem benne, hogy egy olyan gép képes volt e rájuk.

Amúgy nálad a fogyasztástól meg a nagyságtól függ az hogy mi számítógép? Mert akkor gondolom szted egy notebook sem számítógép, mert kicsi a fogyasztása, és a mérete is...

Szia!

Nem a belekötés a célom.. Bár a lentebb becsatolt linkekrõl Te magad is láthatnád, hogy mirõl beszélek..
De az a gyanúm, hogy túl felületesen nézed a "dokumentumokat", és
saját tapasztalatod nincs abból a korból..
Ezért is fontos lenne, hogy jobban megismerd..

Szia!

Igen, a fedélzeten ezek a kis kb 30 kg-os modulok voltak..
Az 5000 kezdetleges IC-s számítógép képét a pdf-bõl lentebb beillesztettem.. Így látható, hogy a AGC bisztosan nem volt a
nixie csöves-nyomógombos valamiben benne..

Nekem az az érzésem az eddig elolvasottak alapján, hogy az egész,
egy hihetõnek feltüntetett díszlet.

Hogy miért??

Az AGC 5000 kezdetleges IC-je volt 1969 csúcstechnikája. És mint látható
az AGC-IV képén, ezek szobányi ládákban fértek el..
(Megjegyzem, hogy a hetvenes években is még így nézett ki az IBM-360
a 16 kilobytes-os - ferritgyûrûs memóriás számítógép, ami én programozni tanultam.. Légkondícionált szoba, hatalmas ládákkal)

Szóval akármi is volt a fedélzeten, azt semmiképpen sem nevezhetjük számítógépnek.. Még akkor sem ha csak 70 W fogyasztással rendelkezett..

A kérdésedre a válasz, a kerámialapkás hibridek, amiket akkor IC-nek
neveztek még a nagyon hõérzékeny ötvözött Ge substrattal, aranytõs
(szó szerint aranyozott acéltûs!) bázisréteggel készültek..

Apollo az egy ûrhajó, az Apollo program, meg egy program, nem egy és ugyanaz. De ha belekötsz akkor sincs értelme, mert leírtam, hogy NEM FOGJÁK rögtön kicserélni a fedélzeti számítógépet ha új van. Ûrsiklóknál is pár éve cserélték le az akkor már 20 éves rendszereket. Az apollokat meg nem is használták tovább hosszabb távon, ráadásul ha az addigi számítógép képességeit sem használták ki a holdraszállások után, minek egy újat fejleszteni? Mert nem abból áll hogy a bótban megvett procit csak úgy belerakják egy teljesen máshogy mûködõ rendszerbe.

"De vajon 69-ben volt-e pályakorrekciós modul a fedélzeten???
(Amit nagyképûen számítógépnek neveztek..)"
Mirõl beszélsz? Mit jelent nálad hogy "pályakorrekciós modul"? Leírtam már milyen feladatokat kellett végezni a számítógépnek nem érted vagy el sem olvastad?

A CM-ben és az LM-ben is egy-egy 29,5kg-os számítógép foglalt helyet, az I/O feladatokra egy további, majdnem 8kg-os modul szolgált. A számítógép 70W energiát igényelt mûködéséhez. A leírás szerint primitív IC-ket használtak az Apollo számítógépeiben, egy modul három tranzisztort és négy ellenállást tartalmazott, és a számítógép csaknem 5000 ilyen modulból épült fel. A számítógép fejlesztésének ez a szakasza 1962-64 volt egyébként.


Nos ez ok, de mibõl voltak ezek a bizonyos IC-k? Siliciumból, vagy Germániumból??? Ez itt a kérdés..
És az a viszonylag kis doboz ami elõtt ott van a num keypad?? Az most melyik???

Ott van a #664-es hsz.-ben amit tudni akarsz, akkor miért kérded meg újra és újra??? <#fejvakaras>

Jó a humorod! Tetszik!

Érdekes a megközelítésed:

A skylab program apollói nem is apollók voltak, hanem csak ami kimaradt a holdprogramból "a maradékot" használták fel..

Ne add le ennyire! Érvelj! A kulcs 1969.. Mit tudott a technika
akkor???
Leszálhattak-e a holdra 69-ben vagy csak késõbb?? Ezek a kérdések..

Azt tudjuk, hogy 70-71 -ben már voltak primitív Si alapú procik..
Ezzel forth nyelven írt programokat futtattak.. A navigáció, stb..
azon mûküdött..
De vajon 69-ben volt-e pályakorrekciós modul a fedélzeten???
(Amit nagyképûen számítógépnek neveztek..)

A becsatolt linkek pdf-jeiben a kapcsolások még Ge-tranzisztoros,
ferritmemóriás modulokról írnak..
Így azok nem lehettek a fedélzeten a súlyuk miatt, akkor mi volt 69-ben a nyomógombok mögött..??

Ne add fel! Sokat tanulhat mindenki ezekbõl!

Hát az már nem az apollo programhoz tartozott... volt még pár maradék apollo ûrhajó, és saturn5, és felhasználták, és amúgy sem volt más ûrhajó akkor az amcsiknak.
De az idézetedben ez le is van írva, nemtudom elolvastad-e, de úgy látszik nem.
És miért újítanának be egy számítógépet, ha megjelenik egy új, fõleg hogy a meglévõ funkcióinak nagy része is fölösleges, mert az egész dolog is csak a fölösleg értelmes felhasználásáról szól? A vadászgépeknél meg hasonlóknál mikor újítanak? 10-20 évente kb. Pedig közben van pár új fejlesztés...

Hú, az elsõ repülõgépet meg néhány hónap alatt dobták össze Wright-ék, pedig elõtte évezredeken keresztül nem sikerült... Gyanús, nagyon gyanús...

Na igen, ha egy fejlesztést rugdosnak, és kitömnek pénzzel, az lényegesen gyorsabban el tud készülni.

Szia!

Igen! Ge-tranyós rádiók..KH és Rh sávra..

Egy tény mindenképpen megjegyzendõ: az IC és Si félvezetõ technika
fejlõdése, hatalmnas lendületet kapott az Apolló-programtól..
Feszített ütemben fejlesztették az egyes technológiákat.

Így a holdutazás három éve alatt kifejlesztették mindazt amit elötte
évtizedek alatt sem voltak képesek..

Érdekes, mikor is volt a szojuz-apolló összekapcsolás??

Érdekes, több helyen ilyeneket írnak:

"Az Apolló-programmal mûszaki eszközöket tekintve szoros kapcsolatban álló Skylab-ûrállomásprogram (1973-74) és a Szojuz-Apolló közös kísérleti repülés (1975) után az amerikai ûrrepülésekben hosszabb szünet következett, míg a szovjetek éppen ezalatt léptek elõre a tartósan lakott ûrállomások kifejlesztésében és kipróbálásában, valamint az ûrrepülések nemzetközivé tételében (1978-tól)."

De lehet, hogy tévednek?? Szerinted ?

Végül is volt egy nagyméretû ( szoba) gép, amivel szimulálni tudták az Apollóba ténylegesen beépített számítógépet.
Bár nem szabad összekeverni azt a számítógépet (PLC õs) amely I/o portjain keresztül mûködtette az Apollót, és a fedélzeti Computert, ami a lent említett számításokra készült.
Mostmár csak az a kérdés,h milyen alkatrészek voltak beépítve az említett gépekbe?
Ha már 1954-ben tömegesen gyártották a tranzisztoros zsebrádiókat..

"Az Apolló-programban alkalmazott géprõl ír.. Ami 1974-ben még
bõven tartott.."

1972 Decemberében repült a 17-es, az utolsó, és ezzel véget is ért az apollo program.

Teljesen mindegy mit tudott az eniac, ez 21 évvel késõbb van, az pedig a számítógépeknél nagyon nagy idõ, ennyi idõ alatt sokszorosára nõttek a teljesítmények. Amúgy az AGC elõre számolta a manõverekhez szükséges bizonyos számításokat, általában 5 perccel a gyújtás elõtt kezdett számolni, és pár másodperc alatt meg is volt, de ezek is olyan egyszerû számítások voltak amiket egy mai egyszerû (4mûveletes) számológép simán elvégez, persze annak nincsenek a romjába a képletek.

Értelme mindig van egy beszélgetésnek..

Nézz csak körül, hogy mennyi infót vitattunk meg ma délelött..

Önmagában ebbõl is rengeteget lehetett tanulni az itt járóknak..

Oké-oké-- Ilyen technika állt rendelkezésre.. az AGC szimulálására..

A leírás szerint ez tudta a 4-5000 IC-bõl felépített CPU + ferrites memóriák, stb... aminek ebbe bele kellett férnie:

http://klabs.org/images/apollo/agc/agc_dsky_small.jpg

Na oké, de akkor ebbe mi volt benne??? Mert a szép öntvény házat látom..
a 20x30 cm-es kezelõlapot a nixiecsöves kijelzõkkel szintén..
De a két nagy 30-40 kg öntvényben mi volt benne, ha a leírásban
említett alkatrészek szekrény méretben fértek el???

PC-t rejtett a két öntvény??

http://klabs.org/images/apollo/agc/agc_dsky_small.jpg

erre az egyméterszer-félméteres öntvényblokkra gondolod, hogy fedélzeti számítógép 1969-bõl??

Igen az ABC még félig csöves-jelfogós számítógép volt, az
ENIAC volt az elsõ mai értelemben vett btöltött programú számítógép..

A lenti gép 31 mikrosec (0,031 sec) alatt végzett el egy osztéást
azaz uyg 30-at másodpercenként.. Majd kb 1 másodperc alatt odaért
a sashoz ez az infó.. onnan a válasz megint 1 sec.. számolás válasz
tehát a harmadik végére oda az eredmény.. Közben a komp közel 8 000 métert tett meg.. Azaz 8000 méter plussz-minusszal ért holdat..
Ez ugye vicc..???

A blokk-IV mérete a falra helyezett panelokból láthatóan egy mai laptop
méretével egyezett..
Csak akkor még ferrites NOR-os változatban az elöbb csatolt képen látható mérettel rendelkezett..

Bár a link ahányszor említi a technikai adatokat annyiszor mást és mást.. Ez az alkatrészek számától a kapuk számán át mindenre igaz..

Ehhez még annyit, hogy látszólag vak vagy, vagy nem jeleníti meg a képeket a böngészõd. Ugyanis az általam linkelt oldal az AGC két fényképével indít, de lásd milyen jó fej vagyok, direkt kimásolom neked a linkeket:

http://klabs.org/images/apollo/agc/memory_logic_small.jpg
http://klabs.org/images/apollo/agc/agc_dsky_small.jpg

Ilyen csúsztatások mellett nem látom értelmét a veled történõ vitának. Igaz, azt nem értem, hogy mit akarsz elérni, de nem is érdekel... Get a life.

Ott van a kép alján hogy "engineering model" Ami azt jelenti hogy az eredeti számítógép szimulátora volt, és gondolom azért ilyen nagy, mert hagyományosan építették meg ugyanazt a gépet, mivel nem bõvelkedett a pénzben az apollo program, ezért is fejezõdött be a 17-el.

Az 1930-as gép egy elektromechanikus gép volt, nem tisztán elektronikus.
A linken írja milyen gépet vitt magával az Apollo, ha jól emléxem a képen a Block II-es változat van, amit 1966-ban készítettek, és az az egész gép hiánytalanul. Ha jólemléxem, élesben Block IV-s gépet vittek magukkal, ami fejlettebb, javított volt. És mégegyszer elmondom, NEM kellett nagy számítási teljesítmény a manõverek elvégzéséhez, mivel szinte mindent a földön lévõ számítógépekkel/papíron számoltak ki.

© mrzool
ma 10:55 | privát | válasz erre | #658

Nesze: http://klabs.org/history/history_docs/mit_docs/agc.htm


Tehát szajkózom? Jól idéztem a linked? Ez a MIT által készített
AGC leírása ??



és így nézett ki a gép 1969-ben a Te linkedrõl..sajnos nem fér a képre
a teljes gép, de az elötte ücsörgõ kezelõrõl látszik, hogy ezt bajosan
építették ûrhajóra..

Megnézted, Te is ?? Az R-416 Apolló Guidance Computer -t ??

Na ha igen akkor látod, hogy ez az AGC ferrit gyûrûs memóriákbol,
26 inches textilbakelites panelokból állt ..
Csak a csatlakozósávok rögzítõelemei több kilót nyomnak..
A doboz amibe belefért több köbméteres volt..a súlya.. sokkal több mint amit a példálózásban számítottam..

Nem tudom, hogy láttad-e Tom Hanks-el azt a filmet amikor az egyik Apolló utközbeni katasztrófáját dolgozták fel..
Ha igen akkor tudod, hogy a filmben szereplõ 8-16 A akku kapacitás
a létfenntartáshoz is éppencsak, hogy elegendõ volt..

Egy dramatizált Hollywoodi film nem éppen ideális technikai információforrás.

A filmben is látott energiaprobléma abból adódott, hogy az Apollo CM (Command Module) energiaellátásáért felelõs három üzemanyagcella a robbanás után hasznavehetettlenné vált (ezek a mûszaki modulban (SM - Service Module) voltak, ahol a robbanás történt), ezért küzdöttek annyit, mivel a CM saját akkumulátoraira hagyatkozhattak csak, amelyek ráadásul a robbanás után egy ideig maguk vitték a mûködõ fedélzeti rendszereket (az akkuk eredetileg csak akkor látják el energiával a CM-et, amikor az a visszatéréskor levállik az SM-rõl). A személyzet ezután kikapcsolta a CM rendszereit, hogy a visszatéréshez még elég energia maradjon az aksikban (ehhez már ekkor kevés volt bennük), ezért átszálltak az LM (Lunar Module)-be, és annak fedélzeti rendszerinek nagy részét (mint a fûtés) kikapcsolták, hogy minél több energiát spóroljanak meg, részben azért, mert a fedélzeti rendszerek mûködését eredetileg csak 45 órára tervezték (az energiaellátást is), miközben a személyzet 90 órát töltött benne, részben pedig azért, hogy az LM üzemanyagcelláival fel tudják valamennyire tölteni a CM akkujait.

Egyébként pár adat az Apollo energiarendszerérõl:

CSM:
Fõ energiaforrás (SM): 3db H2/O üzemanyagcella, 28V (27-31V), 3x562-1410W (Max. 3x2300W) teljesítmény
Kiegészítõ energiaforrás (CM): 3db 28V-os, 40 Amperórás akkumulátor, max. leadott teljesítmény 3x1160W

LM:
Fõ energiaforrás: 3db H2/O üzemanyagcella, 28V fesz, 3x1100W teljesítmény
Kiegészítõ energiaforrás: 28V-os, 40 amperórás akkumulátorok, 5db a leszállóegységben, két darab a felszállóegységben (az LM modul Holdraszálláskor 4000W-nyi energiát igényelt, ehhez az üzemanyagcellák mellett az aksikra is szükség volt).

A megjelölt linked nem írja, hogy az Apolló-11 milyen kiépítettségû
gépet vitt magával.
Az Apolló-programban alkalmazott géprõl ír.. Ami 1974-ben még
bõven tartott.. Amikor már létezett az I8080 sõt megkezdték 1973 végén
az Intel 8085 (elsõ PC-k processzorának az I8086-nak az elõdje) is már
gyártásba került..

Így különösen érthetetlen lett volna 4100 db NOR kapuból összedrótozott cpu-t 4 k ramot, 32 k rom-ot tartalmazó ládákat
a hajóra préselni..
4 ill. 6 NOR kapu van egy-egy tokban. Egy-egy tok fogyasztása
ugyan csak 100-150 mW, de 4100/4 azaz 1025- tok önmagában
100-150 W-os fogyasztásával az akkor alkalmazott 24 V-os
fedélzeti akkumlátorokból 4-6 A evett volna... A ram 4096*8/2=16384
tokjának ~16 000 W összfogyasztását 60-100 A áram igénye mellett..

Ha tényleg érdekelne a téma, egyszerû Google kereséssel fellelhetõ a válasz:

Computers aboard the Apollo spacecraft

A CM-ben és az LM-ben is egy-egy 29,5kg-os számítógép foglalt helyet, az I/O feladatokra egy további, majdnem 8kg-os modul szolgált. A számítógép 70W energiát igényelt mûködéséhez. A leírás szerint primitív IC-ket használtak az Apollo számítógépeiben, egy modul három tranzisztort és négy ellenállást tartalmazott, és a számítógép csaknem 5000 ilyen modulból épült fel. A számítógép fejlesztésének ez a szakasza 1962-64 volt egyébként.

Talán ha megnéznéd a linkelt pdf-eket, akkor abbahagynád a butasások szajkózását. Zsíroskenyérnek már elmondtam: attól, hogy a végtelenig ismételgetsz vmit, még nem válik igazzá.

Jaj, nem is mondom... Nem véletlenül hívatkozott a wikipediás cikk a
NOR kapukra.. A NAND-ok után azok voltak az elsõk, amiket kapukból összeállított számítógépek építésére használtak fel..

Na látom ügyes vagy! Gratulálok!

Nos, akkor már ki is tudod számolni, hogy 1969-ben a

4100 NOR kapu+ 4096*16 bit ram és 32768 byte rom mennyi helyet
foglalt el, a panellel, a dobozzal mennyi volt a tömege, és
hány kilowatt energiát igényelt..
És végül: ez a sok kilowatt hány ampert vett fel a 24 V-os
fedélzeti akkuról??

És akkor tényleg elértünk a végére.. Hiszen az általad említet
kerámialapkás hibridek a 60-as évek elején arról voltak híresek, hogy
kb 4x6 cm-es 1-2 mm vastag kerámialapocskára ragasztottak néhány tranzisztort.. Ezek voltank az "õs" IC-k..
Az IBM a hatvanas évek végén olyan számítógépeket épített a pentagonnak, amikben már valóban voltak IC-k is, de a memória még a klasszikus ferritgyûrûs lapokból épült fel..

Szóval érdemes számolgatnod! Nagyon is érdemes..

Hiába szajkózod ezt, attól, hogy te nem ismered el, még tény marad, hogy:

- 1959-ben Kilby megalkotta az elsõ integrált áramkört
- 1961-ben a Fairchild gyártotta flip-flopok kereskedelmi forgalomba kerültek
- a 60-as évek elején tömeggyártásba kerültek az SSI áramkörök (ilyenek voltak az Apollo fedélzeti számítógépében is)
- a 60-as évek végén megjelentek az MSI áramkörök
- a 60-as években léteztek IC-kbõl épített számítógépek

A többi sallangra felesleges reagálnom, nem tartozik ide.

Szia!

Ennek semmi köze egy esetleges zsinialitáshoz..
Kenedy kijelentette, hogy amerika az évtized vége elött embert küld a holdra.. Ez politikai kérdés volt. És mint olyant már ismerheted.
Elnökgyikosságoktól Nixon lehalgatási botrányán át sok minden
történt amirõl vagy tudunk vagy nem..

A hivatalos magyar álláspont szerint: megtörtént 1969-ben a holdra lépés.. De itt nem a hivatalos, hanem a valószínû lehetõségérõl volt szó.

Megkérdõjelezni egy tekintély kijelentését? Ez bûn lenne?

Ezt most hallom elõször.. Az egész történelem arról szól, hogy
valaki valamit kijelent és az utókor megkérdõjelezi..
Különben még kõbaltád sem lenne..

Azt tudtad, hogy szelénbõl is próbáltak tranzisztort készíteni, vagy azt, hogy a Sláger bemondó Boros Lajos álma volt egykor a P-13
orosz gyártmányú germániaum hangfrekvenciás tranzisztor megszerzése??
Na neem 1969 elött, hanem sokkal késõbb.. Mert akkor még az epitaxiális, a planár.. stb. technikák nem is léteztek..

Házifeladatként igazán ellenõrizhetnéd, hogy mikor alkották
az elsõ szilícium egykristály húzó berendezéseket..
Ugyanis, csak ezután lehetett TTL NOR IC-ket gyártani..
És akkor megtudod, hogy kinek van igaza az 1969-es számítógépekrõl..

Nesze: http://klabs.org/history/history_docs/mit_docs/agc.htm

Mindenesetre örülök, hogy személyedben egy olyan zsenit köszönthetünk e szerény fórumon, aki kétségbe vonja az MIT akkori legnagyobb koponyáinak terveit és megépített berendezéseit... Gratula.

Szia!

Ha már akkor pontosan.. Az elsõ elektronikus számítógép
Atasoft Barry Computer néven 1930 -ban született 300 db elektroncsóvel.

A IBM - Pentagon 25 évi pereskedés végén sok milliárd dollárt fizetett
az ABC elektronikai megoldásainak szabadalmai illegális felhasználásáért.

A Neumann Féle ENIAC az elsõ betöltött programú számítógép volt.
1930 és 1946 között több "huzalozott programú" számítógépet
készítettek..

A tranzisztor elvét Schottky-ék (ha jól emlékszem) 1926-táján
felfedezték, de az ötvözött Ge tranzisztorok alkalmatklanok
a magas drift miatt TTL logikák készítésére..

A megjelölt linked nem írja, hogy az Apolló-11 milyen kiépítettségû
gépet vitt magával.
Az Apolló-programban alkalmazott géprõl ír.. Ami 1974-ben még
bõven tartott.. Amikor már létezett az I8080 sõt megkezdték 1973 végén
az Intel 8085 (elsõ PC-k processzorának az I8086-nak az elõdje) is már
gyártásba került..

Így különösen érthetetlen lett volna 4100 db NOR kapuból összedrótozott cpu-t 4 k ramot, 32 k rom-ot tartalmazó ládákat
a hajóra préselni..
4 ill. 6 NOR kapu van egy-egy tokban. Egy-egy tok fogyasztása
ugyan csak 100-150 mW, de 4100/4 azaz 1025- tok önmagában
100-150 W-os fogyasztásával az akkor alkalmazott 24 V-os
fedélzeti akkumlátorokból 4-6 A evett volna... A ram 4096*8/2=16384
tokjának ~16 000 W összfogyasztását 60-100 A áram igénye mellett..

Nem tudom, hogy láttad-e Tom Hanks-el azt a filmet amikor az egyik Apolló utközbeni katasztrófáját dolgozták fel..
Ha igen akkor tudod, hogy a filmben szereplõ 8-16 A akku kapacitás
a létfenntartáshoz is éppencsak, hogy elegendõ volt..
Ha a számítógép alkatrészeinek 60-100 A minimális áramigényét
is ráendgedték volna az akkukra, akkor ott fagynak meg, mint..
A többirõl már nem is szólva.. az egész ketyere hatalmas tömegérõl nem is szólva.. Gondolj csak bele: igaz, hogy egy-egy panel csak pár dekás, minden panelon 16-24 IC elfért..De csak a cpu és a ram 20 000db
tokjánák ez közel 1000 panel+rögzítõrács-kábel-stb.. több száz kiló..
A wikipediás képen látott részletekbõl Te magad is láthatod, hogy mennyire robosztus kivitelrõl lehetett volna szó..
Ezért írtam már korábban, hogy nem tartom valószínûnek az 1969-es
holdra lépést.. Kb 73-76 táján már inkább.. Bár az akkori csúcstechnika
mellett is erõsen kockázatos kalandnak tartom, de nem lehetetlennek..

Ha a fiatal korodra való utalás rosszul esett: Bocs érte..!
Nem volt bántó szándékom. Egyszerûen annyira naívan írtál csacska
dolgokat, hogy nyílvánvaló volt számomra, hogy nagyon fiatal lehetsz,
olyan aki 1969-ben biztosan nem volt a technika közelében, és
olyan valaki, aki a kamerás MMS telefon DVD és más azóta született
ketyere ismeretében, téves következtetést von le az 1969-es
technikai szinvonalról..

A Gemini 8 küldetésénél, az Agena célrakétához való dokkolás után történt egy olyan eset, hogy a meghibásodott a Gemini kormányhajtómûvei közül egy beragadt, és folyamatos, egyre gyorsuló forgásba vitte az összecsatlakozott Geminit. A legénység (Armstrong volt a parancsnok) elõször leoldotta az Agena-t, de mivel a hiba nem abban volt, a pörgés nem lassult, hanem fokozódott. Kézi irányítással próbálták leállítani, de nem sikerült, ezért végül kikapcsolták az orbitális manõverezõ rendszert, és a visszatéréshez használatos kormányrakéták automatikájával normalizálták a helyzetett.

Akkor másra gondolunk. Ott épp az volt a baj, h valami nem mûködött, és érzésbõl kellett megállítani.
Régen hallottam róla, szal lehet hülyeséget mondok, de asszem talán Armstrong volt egy korábbi repülésénél a föld körül.

Hát azt a giroszkópok figyelésével elég könnyû megállítani, de én arra a korrekcióra gondoltam, amikor bekapcsolták a fõhajtómûvet, hogy megfelelõ szögben, és helyen érjenek a légkörbe.

Az volt az, amikor összevissza pörgött a kabin a szökõ levegõ okozta erõhatás miatt, és kézivezérléssel állították meg ezt a forgást?
Mert az nem lehetett gyenge, a világ legjobb pilótái mentek a holdra.

Azt hogy mennyi ideig, azt elég könnyen kiszámította a megadott kívánt sebességváltozásból, és a hajtómû tolóerejének adataiból, azt hogy mikor azt nem kellett kiszámolnia, mert azt is be kellett adni neki, szóval azt a földön, vagy az ûrhajósok papíron számolták ki.

Igazából, arra kellett a számítógép, hogy kézi vezérlés nélkül a lehetõ legpontosabban(merthogy a számítógép kicsit gyorsabban reagál a dolgokra mint az ember) végezzék a már kiszámolt manõvereket. De kézzel is meg lehetett csinálni ezeket a manõvereket, lásd apollo 13 visszatérõ pályakorrekció.

1969, '70es évek eleje, nem nagy különbség.

"Az "igazi" tranzisztoros cuccok a '70-es évek elején jelentek meg a boltokban."

Ahhoz képest már 1954-ben tömegben gyártották a tranzisztoros zsebrádiókat. Egyébként lásd az utolsó elõtti mondatom, röviden summázva: "ha valamit nem tudsz, nem értesz hozzá, akkor nézz utána".

Az "igazi" tranzisztoros cuccok a '70-es évek elején jelentek meg a boltokban. Addig csak mint érdekességek és lehetõségek voltak a vákuumcsöves technológia mellett..

Már miért lett volna titkos? Az elsõ tranzisztort a 40-es évek végén építették meg, szerinted 20 év kevés volt a sorozatgyártásra?😊

Az Apollo számítógéprõl pár infó:

The Apollo flight computer was the first to use integrated circuits (ICs). The Block I version used 4,100 ICs, each containing a single 3-input NOR logic gate. The later Block II version used dual 3-input NOR gates in a flat-pack; approximately 5,600 gates in all. The gates were made using resistor-transistor logic (RTL). They were interconnected by a technique called wire wrap, in which the circuits are pushed into sockets, the sockets have square posts, and wire is wrapped around the posts. The edges of the posts bite the wire with tons of pressure per square inch, causing gas-tight connections that are more reliable than soldered PC boards. The wiring was then embedded in cast epoxy plastic. The decision to use a single IC design throughout the AGC avoided problems that plagued another early IC computer design, the Minuteman II guidance computer.

Szóval elõbb nézzetek utána ('tisztelt' szkeptikusok), aztán lehet okoskodni. Bár továbbra is tartom azon állításom, hogy értelmes és intelligens ember a megfelelõ információk birtokában csak röhögni (vagy kínjában a falat kaparni) tud a moonhoaxereken.

Kemény Károly, magyar rádióamatõr 1930-ban felfedezte a tranzisztor õsét, és folyóiratban ismertette is : Kemény Károly: Az antennára visszacsatolt kristálydetektoros készülék. Rádió és Fotó amatõr, V. évf. 12. szám, 1930. december, p. 55-57.

Szóval lehetett már titkos tranzisztor alapokon mûködõ számítógép is..
Ha jól gondolom igazából azért kellett a számítógép, h az adott pálya eléréséhez kiszámítsa pontosan mennyi ideig kell és ( és pontosan mikortól) mûködtetni a hajtómûveket nem?