5130
Holdra szállás- mi az igazság?

A trollkodást, provokációt és személyeskedést kérjük mellőzni, büntipont repül érte!
  • uwu
    #4890
    A te létezésedet még nem kérdőjelezte meg senki?
    Mondjuk hagysz magad után nyomokat, de mi van ha az is hamisítvány?
    Pl. mi van ha gerrob él, és csak halottnak tetteti magát, hogy ezzel másokat átverjetek?
    Gyanús vagy nekem, szerintem összeszűrted a levet gerrobbal.
    Ha a holdra szállás átverés, ez is simán belefér.
    Belegondoltál mát hogy akielégokosmindenmögöttmeglátvalamitamitmásnem bár ottsemmisincsdeattólméglehet és lehethogynekivanigazaezértokosmertatöbbiekhülyékvagymi?
  • [NST]Cifu
    #4889
    Én pedig a [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1117973040&no=4804]#4804[/URL]-be be is linkeltem... :)

    Az LRO képein az Apollo-14 leszállási terep esetén még az űrhajósok által hagyott csapást is ki lehet venni (mivel a tudományos panel és a leszálló modul között jó sokszor megtették az oda-vissza utat):



    De erre mondtam már évekkel ezelőtt is, hogy ilyenkor a következő lépcső az, hogy ezek a képek is hamisak persze, és így tovább. ;)
    Ha valaki nem akarja elfogadni az Apollo-program létezését, hát hajrá. Csak ne hangoztassa... :)
  • Molnibalage
    #4888
    A legújabb fényképező holdszonda már tavaly lefotózta a Holdon hagyott dolgokat, több Holdkompot és mintha egy volt orosz szondát is.
  • [NST]Cifu
    #4887
    Ezzel két apró probléma van.

    1.: A JWST nem éppen a Naprendszeren belüli objektumok vizsgálatára készült, az Infravörös tartományban dolgozik majd, és első sorban az ismert univerzum távolabbi végét szándékoznak vele vizsgálni, illetve a keletkező csillagokat, stb.

    2.: A JWST a Nap-Föld L2 Lagrange pontnál fog keringeni, ez annyit tesz, hogy amikor a Hold a legközelebb lesz hozzá (ez is több, mint 1,1 millió km), akkor pont a "hátát" mutatja neki. Amikor pedig az "arca" (a Hold azon fele, amelyik mindig a Föld fele néz -> ugye az Apollo program összes leszállása ezen az oldalon történt) nézne a JWST felé, akkor pont távolba lesz.
    [center]
  • Róbert Gida
    #4886
    James Webb űrtávcső költsége kb 4500 millió dollár lesz. Majdnem a kért 5 milliárd dolcsi. Bónuszfeladat lehetne a NASA-nak megtalálni a Holdon felejtett zászlót James Webb-bel.
  • Róbert Gida
    #4885
    Most a Mars az első számú célpont, Armstrongtól tudjuk, hogy a Hold unalmas. De csak azért, mert a fiúk tudják, hogy a Holdas mesét ma már nem tudják eljátszani. Mehetnének a Plutóra is, az még messzebb van --> még kisebb a lebukás esélye.
  • Saintgerman
    #4884
    A disznófarmon is a disznóság terjesztette ki a fennhatóságát ugye ?
  • DrRadon
    #4883
    Amúgy tud valaki egyetlen komoly indokot is arra, hogy miért is mennénk vissza Holdra, a mostani egyszer használatos eszközeinkkel?

    Majd ha lesz többször használható űrrepülő, amivel összeszerelhetünk egy Föld-Hold között ingázó VASIMR meghajtású eszközt, ami a Hold körül keringő többször felhasználható Holdkomp üzemanyagát és hasznos terhét fuvarozza rendszeresen a Holdig, akkor talán el tudnék képzelni pár reklámarcú űrhajóssal belakott marketing célú Hold bázist, amivel az emberiség jelképesen kiterjesztheti fennhatóságát a világűrben.

    De ez még olyan messze van...
  • DrRadon
    #4882
    Róbert Gida és borreg is mehet a kukába...
  • Róbert Gida
    #4881
    Az árnyékok sem stimmelnek. Össze-vissza dőlnek.
  • Saintgerman
    #4880
    Elöször várd meg a reakciót.. a taps majd utána jöhet..
  • Animefox
    #4879
    Hölgyeim és uraim ritka pillanatnak lehettünk tanúi, azaz Cifu türelme elfogyott. Nagy tapsot! Köszönöm...

    Viszont drevil666-nak igaza van, nagyon fején ütötte a szeget mikor azt mondta hogy az akkori pénz vásárlóértéke is más volt. Nem hogy mai árfolyamban a dollár értéke változott de bizonyos dolgok beszerzése és elkészítése, kivitelezése ma más összegeket követel meg. A dollártól teljesen függetlenül...
  • [NST]Cifu
    #4878
    Awww..., tényleg elszámoltam. Viszont te is a reakciót...
  • gerrob
    #4877
    "1,650 milliárd dollárnál járunk, az űrruhákra, kiképzésre, szükséges felszerelések és Földi kiszolgáló egységek (rádióteleszkópok bérleti díja, stb.) megközelítőleg 150 millió dollár. Még így is 1,9 milliárdnál állunk."

    Azaz szerinted 1,650 milliárd+150 millió=1,9 milliárd.

    Te is lehetnél az Mtv intendánsa, ha nem Philip lenne.
  • [NST]Cifu
    #4876
    A személyeskedésből azért most már elég lesz...
  • Gundark 1 1
    #4875
    Tegyük fel elvtársak.. :) Elhitetjük a világgal hogy vótunk a hódon, mert az jó. De utána? Még többször hitetjük el hogy tényleg voltunk? Minek kellett a többi? Hogy meggyőzőbb legyen? Erre szokott az a válasz jönni hogy igen de az első nem volt igazi, az volt megrendezve. Aha de a második már nem. Szóval mégis voltunk a hódon? :)



    Majd jön a 13-as szám az úgyis olyan szerencsétlen azzal meg legyen valami élmény. Robbanjon fel vagy valami. De ne nagyon hogy lehessen izgulni. Egy másikba meg vágjon bele a villám. Ne legyen egyforma a küldetés, mert az unalmas.

    Az egész ugye egy hangárban volt felvéve. Hol van ez a hangár? Kik hordták bele a homokot hogy hódnak nézzen ki? Ezeket a melósokat lelőtték utána hogy ne pofázzanak? A tollas kisérlethez meg kellett a légüres tér. Tehát kiszivattyúzták a levegőt a hangárból. Frankó kis épület lehet.

    Ennyi embernél ami a holdprogramban részt vett, képtelenség titkot tartani. Főleg ha megkeresnek valami deli legények szibériából és jobb esetben pénzt ajánlanak, rosszabban az életedet.

    Ősklasszikus a holdra szállás, olyan mint a piramisok. Én meg a Sanya bisztos nem tunnák megépíteni (de szerintem még Cifuval sem:) , ergo ufók építették. A hód meg rohadt messze van hogy lehetne elmenni oda? Sehogy. Kész ennyi bizonyítva van :)

    lépjünk tovább mert ez már uncsi jöjjenek a náciufók :)
  • Molnibalage
    #4874
    Az utolsó mondattal egyetértek, de nem csaak a gének miatt. Azért elég vicces, hogy ma mindenféle hülyeséghez engedélyek kellenek, de gyereket bármelyik idióta vállalhat...
  • Molnibalage
    #4873
    Az már más, a nehézsúlyú trollokat nem ilyen könnyű leszerelni.

    Szerintem lehetetlen. Gerrob annyira elvakult fanatikus, mint Virág elvtárs volt a filmben és kb. annyira győzhető meg érszérvekkel, mint a tollas istenben hívő azték vallási fanatikus...
  • uwu
    #4872
    Pedig a trollok olyan aranyosak. Minden jó topikba van dísznek 1-2 darab.
    Én is szoktam néha trollkodni, mikor úgy érzem nem szeret senki és ráadásul unatkozok.
    Csak egy pár jó szóra vágyik szerintem, ami az ő esetében kicsit mást jelent. Ha beismernéd, hogy nem volt holdraszállás és te találtad ki az egészet átverve a fél világot, debezzegőtnemtudtadátverni, rögtön rendes fórumozó válna belőle. De lehet hogy tévedek, lehet hogy ő nem hobbitroll hanem hivatásos. Az már más, a nehézsúlyú trollokat nem ilyen könnyű leszerelni.
  • DrRadon
    #4871
    "Színek ne zavarjanak! A hegy a domb mögött van."

    Engem nem zavarnak a színek, sőt veled ellentétben a képkeret sem. Szóval szerinted a domb mögött a képkeret alsó részével párhuzamosan egy billiárd asztal síkság van?

    Megnézném egy IQ tesztedet, amiben grafikai feladatok vannak. Siralmas lenne. Sőt, Kamovval folytatott nem igazán egyenrangú szópárbajod után egy szövegértéses tesztet is kitöltetnék veled. Aztán megkérnélek, hogy ha lehet ne gondolkodj a génjeid tovább örökítésén...
  • [NST]Cifu
    #4870
    Minden függ a körülményektől, ha a megbízhatóság és a rendszerek élesben való kipróbálása igény, akkor lehet teszt-űrrepüléseket beiktatni a programba (LMO pályára állás tesztelés -> +400 millió USD, a Holdkomp tesztelése LEO pályán személyzet nélkül -> +150 millió USD).

    De hogy mennyire volt kész az LK? Nos annyira, hogy három példánya repült is, a személyzet nélküli teszt LK verziók T2K jelölést kaptak, és Szojuz hordozórakétával voltak indítva:

    Cosmos 379 (1970 11 24) T2K #1
    Cosmos 398 (1971 02 26) T2K #2
    Cosmos 434 (1971 08 12) T2K #3

    Forrás (az LK Flight Test bekezdés alatt olvashatóak az ezzel kapcsolatos információk)
  • Molnibalage
    #4869
    Az orosz holdkomp mennyire volt kész? Járt valaha az űrben? Ki volt ott prbóálva legalább LEO magasáságban?

    Mert ez esetben nagyon optimista az, amit írsz. Az Apollo programot a fokozatosság jellemezte és még így is olyan kockázatos volt, hogy mai szemmel senki nem menne bele. Lényegében egy totálisan kipróbálatlan összrendeszrt te elküldenél a Hold felé úgy, hogy EGY igazi asztronauta van és két ballaszt? Elég merész ötlet. :)
  • [NST]Cifu
    #4868
    Én azért nem válaszolok Gerrobnak, mert az már nyilvánvaló hosszú ideje, hogy az információkat nem saját kutatás által szedi össze, nem végez elemzést, nem is próbálja megérteni a felhozott érveket, hanem eleve úgy áll hozzá, hogy mibe lehet belekötni. :)

    Hogy mindenáron a NASA és az Apollo költségvetéssel jön elő, amikor én már meg is említettem két alternatívát, tökéletesen jellemzi ezt.

    Hiába linkelem be a Russianspaceweb-et, inkább a NASA és az Apollo program költségeivel próbál visszavágni. Alapvető hiba, abban a hitben él, hogy a NASA költséghatékony, ami feltételezi, hogy nincs tisztában a NASA működési rendszerével, a pénzek elosztásával, és a többi.

    Vajon ha egy kicsit utánanézett volna, és összeveti, hogy a NASA jelenleg például egy Atlas V 401-esért 187 millió USD-t fizet (kötelezve van rá, hogy ezt használja), addig egy orosz Proton-M ára 70 millió USD, a SpaceX Falcon 9-é pedig 46-54 millió USD.

    Hogy kevés az 5 milliárd? Szvsz ez alatt is kihozható adott esetben. Miből gondolom ezt?

    Először is, Az RKK Energia és a Space Adventures 2005-ben elkezdte a Hold-megkerüléses Hold-turizmus kidolgozását. Ez amúgy megtalálható a Space Adventures oldalán is. A költség cirka 200 millió dollár (2x 100 millió dollár a két űrturista által, a harmadik űrhajós egy orosz kozmonauta), és egy külön hajtóműfokozattal ellátott Szojuz űrhajóval hajtható végre. Az első ilyen utazások viszont az Apollo-8-hoz hasonlóan nem állnának keringési pályára, tehát nekünk egy komolyabb verzió kell, számoljunk tehát egy nagyobb hajtóműfokozattal, legyen tehát 400 millió USD. Hozzávetőleg ennyi pénzért (amiben már kellő ráhagyás is van) már megvalósítható, hogy az a Szojuz LMO pályára álljon. A következő kérdés a Holdkomp. Megvannak az eredeti szovjet Holdkomp tervrajzai, és egy példánya ma is megtekinthető. Kiindulási alapnak megfelel, bár csak egy fős, ám a célnak megfelel. Ezt kellene a mai technikákra áttervezni, és megépíteni. Itt most egy durvább becslés következik, de úgy vélem, hogy bőven 1 milliárd USD alatt megvalósítható lenne (ez a kifejlesztés költségével együtt, a Holdkomp ára ebből legfeljebb 100 millió USD lehet). Igazából 500 millió alattira számolnám, de ismét a bizonytalansági tényező és túlköltekezést beépítve legyen 1 milliárdos költség e tétel mellett. Az indításához egy Proton-M is elviekben elég lehet, ha a leszálló egység tömegét sikerülne 4 tonna körülire lecsökkenteni (mivel nincs személyzet rajta, nagy ISP-jű, kis tolóerejű rakétákkal is megvalósítható). De ha nagyobb a leszállóegység (két fős személyzet, ~8-10 tonnás tömeg), két Proton-M indítással (1.: leszállóegység, 2.: Gyorsító fokozat), majd LEO pályán összedokkolni, és már indulhat is. A gyorsító fokozat, és két Proton/Proton-M ára hozzávetőleg 250 millió dollár.

    A misszió tehát úgy néz ki, hogy Holdkomp indítás (szükség esetén gyorsítófokozat indítás, a kettő dokkolása), a Holdkomp elindul LMO pályára. Ha pályára állt, a Szojuz indítása, LMO pályán dokkol a Holdkomphoz, szétkapcsolódás, Holdkomp leszáll, megnézi az Apollo-11 leszállási területét, Holdkomp visszaindul, dokkol a Szojuzhoz, átszállnak, a Holdkompot leválasztják, a Szojuz visszaindul a Földre, leszáll, program vége. (Gyakorlati értéke nem sok mellesleg, megjegyzem, egyetlen eredménye, hogy megerősítette, hogy már jártak emberek a Holdon :D)

    Gyakorlatilag már minden jármű adott, eleddig 1,650 milliárd dollárnál járunk, az űrruhákra, kiképzésre, szükséges felszerelések és Földi kiszolgáló egységek (rádióteleszkópok bérleti díja, stb.) megközelítőleg 150 millió dollár. Még így is 1,9 milliárdnál állunk.

    Az 5 milliárd tehát egy erősen pesszimista megközelítés, de a fenti számokból látható, hogy még ha orosz barátainknál hirtelen elkezdene vastagon fogni a toll, akkor is bele kellene férnie az egész programnak a költségkeretbe.

    Ez volt a két évvel ezelőtti vázlatom.

    Most annyi változott, hogy először a SpaceX-hez mennék, hogy srácok, adott keretből le kéne szállni minél hamarabb a Nyugalom Tengerében, mit mondotok rá? :)

    Tegyük hozzá, hogy a SpaceX Dragon esetében Musk már említette, hogy a hőpajzs képes akár Hold-pályáról, sőt, akár Mars-pályáról is visszatérni a Föld légkörébe, és túlélni azt (forrás), szóval a Holdhoz való utazás, és az onnan való visszatérés már valószínűleg ott is megfordult a fejekben, tehát lehet egy-két kidolgozott terv a fiókban... :)
  • Molnibalage
    #4867
    Szerintem ne esetessük a trollt...
  • kamov
    #4866
    A tudatlanságod megint pofára ejtett.

    Ha öncélú kötekedés helyett becsületesen megnézted volna a NASA 2010-es költségvetését akkor feltűnt volna egy plusz 457 millió dolláros tétel ami hozzájött ehhez a bizonyos 3,5 milliárdhoz.

    Ismét segítek, ez összesen 3,957 milliárd dollár.

    További kérdéseim feléd változatlanok:

    2.Tehát a jó értékekkel behelyettesítve mennyi is?

    3.Tehát akkor ki szavazza meg a NASA éves költségvetését?
  • gerrob
    #4865
    "3,5 milliárd dollárt költhetett volna"

    Ja, feltételes módban 10000 milliárdot is költhetett volna. Nos akkor mennyi is ment valójában emberes programokra? Osztani meg tanulj meg, meg a nyelvtant is gyakorolhatod egy kicsit!
  • kamov
    #4864
    A te tudásod viszont erősen hiányos.

    Mindhárom válaszod rossz.

    1.Ha meg a disznónak szárnya lenne felrepülhetne a fára és onnan szarná össze a kertet... Nem a feltételezéseidre meg az agyalgásaidra voltam kíváncsi hanem arra hogy mire mennyit költ a NASA...

    Kisegítelek egy kicsit: 2010-ben a NASA 3,5 milliárd dollárt költhetett volna Holdprogramra, 2,26 milliárdot az űrállomásra és 3,16 milliárdot az űrrepülőre.

    2.Tehát a jó értékekkel behelyettesítve mennyi is?

    3.A NASA költségvetésére a fehér ház csak javaslatot tesz, de nem ő dönt sem a költségvetési felhatalmazásról, sem a kifizetés engedélyezéséről. Tehát akkor ki szavazza meg a NASA éves költségvetését?
  • Koppixer
    #4863
    "az amerikaiak először"

    Égi kísérőnk több milliárd éves porát eddig 12 ember túrta fel lábaival, összesen 6 küldetés keretében.
    Azt hittem, csak az Apollo 11 sikerét nem vagy hajlandó elfogadni, de úgy látszik, nem...
  • gerrob
    #4862
    Matek érettségid azért remélem megvan.

    1. Fogalmam sincs, de 100%-a mehetne rá. Akarat kérdése, Kennedy-nél egy évtizedig szinte csak erre ment.

    2. ceil(136/18)=8 év.

    3. Hát nem a Nasa igazgatója, hanem az USA elnöke. Aki most éppen Barack Obama.
  • kamov
    #4861
    Mellébeszélsz ezért megismétlem a kérdéseimet.

    A NASA éves költségvetésének mekkora része megy emberes programokra?

    Hány év alatt tudná a NASA ezekből a résszösszegekből kitermelni a 136 milliárdos összeget?

    Ki szabja azt meg hogy mire mennyit költhet a NASA?

  • gerrob
    #4860
    Még azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy egy földönkívüli civilizáció 2050-ben ellátogat a Földre, és útba ejti a Holdat, "megelőzvén" az amerikaiakat.
  • gerrob
    #4859
    Persze ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy akkor miért nem mennek a Holdra?

    Cifu 5 milliárd dollárt kéne egy Hold projectre, ez kb 2-szerese a négyes metró költségének. Vajon mi lesz előbb? Négyes metró megépül, vagy az amerikaiak először, vagy Cifu feljut a Holdra? Egyik sem reális.
  • gerrob
    #4858
    Vehettem volna más évet, amúgy minden adat megtalálható az interneten, nekem fél percbe tellett megtalálnom.

    Az azért ebből is látható, hogy a pénz nem akadály most sem, 10 éve sem.
  • kamov
    #4857
    Miért az 1969 évet veszed, amikor a költségek már leszálló ágban voltak? Miért nem azt az évet, amikor a legtöbbet költötték az Apollo programra?
  • kamov
    #4856
    A NASA éves költségvetésének mekkora része megy emberes programokra?

    Hány év alatt tudná a NASA ezekből a résszösszegekből kitermelni a 136 milliárdos összeget?

    Ki szabja azt meg hogy mire mennyit költhet a NASA?

  • drevil666
    #4855
    Hát ha óvatosan számolunk is: 114 milliárd dollárnak van akkora vásárlóértéke, mint anno 19-nek.
  • gerrob
    #4854
    Szövegértési gondjaid vannak. Először is eddig mindig a mai dollárban vett árakat írtam. DE most kivételt teszek: 1969-ben 4251 millió dollár volt a NASA költségvetése, ez mai áron kb. 21736 millió dollár.
  • Molnibalage
    #4853
    Az 1969-es 19 millárd dollár mai áron tutira nem 21 milliárd... Ha évi 1% infláció lett volna akkor is az mennyi? 1,01^40 = kb. 1,5 szeres inflálódás.
  • gerrob
    #4852
    Saturn I, Saturn IB, Saturn V ára 46 milliárd
    Holdkomp 11 milliárd; Command/Service Module 17 milliárd dollár (mai áron)

    Meg a 34,000 Nasa alkalmazottnak is kellett fizut adni.
  • gerrob
    #4851
    Az Apollo program teljes költségvetése 136 milliárd volt, ezt elköltötték, így ez 100%-a 136 milliárdnak. Vagy mit nem értesz? Nem kutyákat majmokat küldtek az Apollo programmal az űrbe.