Holdra szállás- mi az igazság?

Inkább Exy. Okkultnak számos jele van ami itt nincs :)

Okkult? Exy? Vagy a jóég tudja, hogy ki...

Új név, régi stílus.

<#shakehead>

Kommunikálnak vele rádión. Úgy.

http://en.wikipedia.org/wiki/Flyby_anomaly

Hogy a fenébe tudják ilyen pontosan kiszámolni a pályát? Messenger mérési adataiból az következik, hogy kilenc tizedesjegy pontossággal ismerik hozzá a fizikai állandókat.

Nyugi gerrob, a világon mindenre van elég pénz, csak rossz az elosztás! :D

Nincs neki semmi komoly baja, csak szeret a figyelem középpontjába lenni.
Feltünési viszketegség, nem vészes.
Legalább van mirõl beszélni, és van módunk betekinteni az igazán egyszerû emberek "gondolataiba". Sokan vannak ugyanis akik az általa elõadott produkcióban rejlõ megállapításokat tényleg el is hiszik, mert a nemisúgyvan álláspont olyan intelligensnek, és felsõbbrendûnek tûnik.

Olyan ez mint a vadászos vicc a medvével. Ismered?

"Ej vadász, te csak szopni jársz ide?"

A banhammer mer repülhet nyugodtan az utóbbi pár megnyilvánulásáért..

Azért remélem, egyszer majd kiderül hogy igazából mi a bajod.

900 000 dollárt nyert egy "ûrfelvonó"

Nocsak, van itt pénz. Csak nehogy az legyen, mint az rsa.com által felajánlott pénzekkel, amikor elkezdték a *nagy* rsa számokat faktorizálni, legutolsó nyeremény talán 20,000 dollár volt (persze az emberi munka+áram több volt ennél), aztán lehúzta az rsa a rolót (a nyereményeknél). Utána lehet olvasni.

Ez a mondat a Te szádból igazi érték volt itt.

Irigyeljük is az intellektusod...

"Ahol az ember számíthat a többiekre, már nem szükséges olyan intenzív agytevékenység - magyarázta a jelenséget a Live Science nevû lapban Hawks professzor."

Milyen igaz, itt a fórumon is ezt tapasztalom több hozzászólótól...

Hosszabb posztokat nem írok, ezt sem értitek meg, nem is csodálkozom ezen: Egyre kisebb lesz az agyunk!

Már hétvégén lehetnek ütközések az LHC-ben

Klafa, jövõre pedig egy fekete lyukat is csinálhatnak az okos fizikusok az LHC-ben. Talán az állandó leállások az LHC-ben egy alternatív jövõbõl érkezett emberek figyelmeztetései, legalábbis így olvastam.

"Ma van mobilod, "

Nincs és nem is volt.

A Van Halen-öv van olyan jó, mint a fénysebesség=ûrmérték :)

hazugság...

Gondoltam már ideje lenne a lazítanotok, mert a végén még elpattan valakinek az agyában egy ér a nagy komolykodás következtében... És semmiképp se akartam elõre lelõni a poént... <#wink>

Ehhehehhehehheeeee....

(a komoly válasz persze az lehetne, hogy "a holdon pedig jártunk, bizonyíték is van rá, de mivel tudom hogy csak viccelsz, így nem is linkelem be. Direkt. ;))

A holdon márpedig nem jártunk. Bizonyíték is van: http://www.dc8p.com/html/moonhoax.html

Már tudom melyik friss SG cikket linkeli legközelebb. És már azt is tudom, hogy milyen kétsoros kommentet ír utána. A chatbotok könnyen kiismerhetõek.

De például a Van Allen övet is csak alig egy évtizeddel a *Holdra szállás* elõtt fedezték fel.

Ne akard kivetíteni a saját tudatlanságod és sikertelenséged másokra. Azért, mert veled nagyon csúnyán elbánt az élet, másnak még elég lehet egy évtized ilyen problémák megoldására.

Egyébként meg a kerék és a belsõégésû motor kitalálása között több ezer év telt el. Gyanús. Feletébb gyanús... Meg aztán évezredekig nem volt internet sem, most pedig hirtelen itt oszthatod az észt. Éberség, minden gyanús!

A gázturbinát harci gépe 1945 táján építették be nagyobb sorozatban. Tíz év múlva már szuperszónikus vadászok álltak szolgálatban. 10 év legtöbbször, ma baromi hosszú idõ technikában. Ha van pénz, akkor simán lecserélik a 10 évvel ezelõtti cuccot.

Nézd meg csak a mindennapjaidat. Ma van mobilod, bikaerõs PC-d a tíz évvel ezelõttihez képest, kb. másfél-kétszer akkora felbontású monitorod, mint akkor, mp3 playered, stb. És ez csak 10 év.

Attól, hogy nem volt fogalmuk a Van Allen övrõl x idõpontig, az miért gátolja meg, hogy felkészüljenek rá, mikor már ismerték? Az nem tíz évig tart...

Jó lenne valami minimális gondolat magvat elültetni posztjaidban, bár 1 sorban ez tényleg nehéz...

"A galaxisok mozgása meg kicsit összetettebb annál, mint ami ahhoz kell, hogy a Holdig elmenj..."

Ezt elfogadom. De például a Van Allen övet is csak alig egy évtizeddel a *Holdra szállás* elõtt fedezték fel. Lövésük nem volt az ûrrõl.

A Hubble-törvény csak a galaxisok távolodási sebességét írja le, nem a pályájukat/mozgásuk irányultságát.
Másrészt semmi köze a Holdra szálláshoz, messzebbi objektumokról van szó.
Harmadrészt mint a cikk is írja, a tapasztalt "anomália" nem szignifikáns, további mérésekre lesz szükség. Csupán 3 milliárd fényévnyire vannak ezek az objektumok nem egy "stopperrel majd megmérem"-jellegû dologról van szó.

A Hold szondákat is tagadod egyébként? Mert ugyanazon ismeret viszi õket oda is. A gravitációs számítás ugyanaz hozzõájuk, mint az Apolkhoz. Jó kis logikai bukta ugye? Mármint neked...

nem Van Helsing?

Javaslom figyelmesebben olvasni azt a "törvényt". A galaxisok mozgása meg kicsit összetettebb annál, mint ami ahhoz kell, hogy a Holdig elmenj...

Azért sem értem, mert eddig úgy tudtam, hogy a Hubble törvény írja le a galaxisok mozgásukat.

Komolyan mondom, hogy ez már a hülyeség csúcsa. Náha már azon töprengek, hogy nem valami agyament tesz folyik itt, hogy meddig bírjuk idegileg egy troll ámokfutását. Tényleg érdekel a válasz?

Nem úgy mozognak a galaxisok, ahogy kellene

Bravó, azt sem tudják, hogyan mozognak, ergó a fizikáját sem értik, de a technika megvan rá, hogy a Holdon sétafikáljanak? Vicc.

<#falbav><#banplz><#wilting>

csatlakozom :D

Ez egyre súlyosabb.

Van Halen, Van Halen!? Atyaisten... <#falbav><#banplz><#wilting>

Mai hír: Mûködik a világ elsõ általánosan programozható kvantumszámítógépe

De a Holdra képtelenek visszajutni? Vicc.

Ha ilyenbõl 1024 kvantumbites gépet is elkészítenek majd, akkor a jelenleg bankok által is használt összes RSA kódot feltörhetik vele, Schor algoritmusával. Az egész bankrendszer összeomlana.

Van Hallen sugárzási öv miért nem gyilkolta meg az ûrhajósokat még az ûrbe érkezés elõtt?!

Van Hallen? Az nem valami együttes? :)

Vagy a Van Allen övre gondolsz? :)

A wikipédia a barátod. De Google-val is rá lehet nézni. A lényege itt van:

"A belsõ öv a Föld felett 2000 km-tõl 5000 km-ig terjed és 10-50 MeV (=megaelektronvolt) energiájú protonokból áll, melyet a kozmikus sugárzás hoz létre. A külsõ öv nagyjából 6000-10 000 km vastag, legsûrûbb része 15 000-20 000 km magasságban van. "

Az emberes ûrrepülések az Apollo holdutazásokat leszámítva nem nagyon mentek 1000km-es magasságnál feljebb, így a Van Allen-övvel semmi dolguk nincs, illetve van, ez óvja õket a kozmikus sugárzástól és a Napkitörésektõl leginkább...

Ne haragudj, de ez nagyon low budget-nek tûnik.

A lehetõ legalacsonyabb árat nézve indultam ki, az orosz ûrtechnikára építve, mivel az a legjobb ár/tudás arányú jelenleg. Talán Kínai technológiára építkezve is megvalósítható, bár nyilván ott több a leküzdendõ akadály.

A Space Adventures 100 millió dolárért (per fõ) hirdeti a Hold-körüli utat. Ez kb. megfelel az Apollo-8 útjának. Ennél alig kellene több, persze komolyabb DeltaV képesség kell az LEO-LMO illetve LMO-LEO miatt (vagyis nem csak megkerülni a Holdat, de LMO pályára is kell állni), plusz kell egy Holdkomp, ez utóbbi árát mondjuk 1 milliárdra kalkulálva fejlesztéssel együtt (ez persze még mindig inkább Orosz fejlesztéssel elegendõ ár) még mindig bõven elegendõ tartalékot képeztem a nem várt eseményekre, nehézségekre (például szükség esetén a Holdsétára alkalmas ûrruha beszerzése, vagy fejlesztése)...

Valószínûleg senki nem szállna bele a sufni ûrhajódba.

Mármint a Szojuz-ra gondolsz? :DD
Ha a hivatásos ûrhajósokat nem is tekintjük, eddig hét ûrturista ült beléjük, tehát talán mégiscsak beleszállnának páran. :DD

Van Hallen sugárzási öv miért nem gyilkolta meg az ûrhajósokat még az ûrbe érkezés elõtt?!

"adjon két milliárd dollárt, és én magam szervezem meg belõle a következõ Holdutazást legfeljebb 4 éven belül. Szvsz ennyibõl kivitelezhetõ, Szojuz alapú ûrhajó, két Protonnal feljuttat gyorsító fokozat, egy Protonnal feljutatot Holdkomp..." "Nyilván optimista forgatókönyv, hiszen le kell gyártani a Holdkompot, a gyorsító fokozatokat, stb..."

Ne haragudj, de ez nagyon low budget-nek tûnik. Valószínûleg senki nem szállna bele a sufni ûrhajódba.

Fene tudja, de a Holdra telepíteni ûrtávcsöveket és rádióantennákat a kémiai rakéták korában... Sokkal olcsóbb és kényelmesebb mindezeket ez ûrbe (akár a Lagrange pontok valamelyikére) telepíteni (könnyebb szerkezet, nincs zavaró Hold rengés, a helyszín is elérhetõbb, ha szervizelni kell)

Az önfenntartó kolóniás kérdésben teljesen egyetértek veled. A Hold kitûnõ helyszín a tapasztalatszerzésre, de szerintem te is egyetértesz azzal, hogy a jelenlegi hordozóeszközeink nem alkalmasak erre a feladatra, hiszen csak horribilis költségek árán tudunk bármilyen pici eredményt is elérni.

Félre ne érts, én támogatnám az emberes Hold expedíciókat, de nem 100 Mrd dolláros áron, és nem úgy, hogy elindul több ûreszköz a földrõl (több száz tonna magas költségen legyártott szerkezet, mûszer, stb) és csak egy pár tonnás kabin tér vissza. A 2 Mrd-t viszont simán megszavaznánk neked:)

Ami a gerrob kérdését illeti, most harmadszor játszotta a butát a szuperszámítógépek vs. holdraszállás támában. Irigylem a türelmed:)

A holdraszállásnál nem a számítási teljesítmény a szûk keresztmetszet.
A szûk keresztmetszet fogalmát, és hatásait levezessük neked?

Víz téma: a Holdon fellelhetõ víz két okból lehet érdekes, az egyik egy Hold bázis vízellátása szempontjából, másfelõl egy késõbbi bolygóközi ûrhajó üzemanyagát lehet belõle elõállítani (Hidrogént és Oxigént), így azt nem kell a Földrõl felvinni.

Egyenlõre csak a Hold felszíni rétegeiben feldúsult He3-as izotóp ad reményt arra, hogy lesz aktív Hold program.

Hold-ûrteleszkóp telepítése, Hold-rádióteleszkóp építése (nincs annyi zavaró rádiójel, mint a Földön), a Hold jobb megismerése (bár ezek egy részét robotszondákkal is el lehet végezni). Tapasztalatszerzés a Földön kívüli, lehetõleg önellátó kolóniák mûködtetésével kapcsolatban. Azért indok még van egy pár.

Lehet, hogy buta kérdés, de iható a Holdon lévõ víz?

Valószínûleg csak gondos utómunkálatok után. A vízjég ez esetben feltehetõen kis jégkristályokat jelent, ezeket ki kell szûrni a Hold porából, így nyerhetõ belõle víz, amit persze célszerû még megszûrni. Csakhogy ez a víz kb. desztillált víz jellegû lesz. Ugyan azt is meg lehet inni, de ivóvíznek igazán egy dúsítás után lenne igazán alkalmas, ahol a Földön már megszokott nyomelemeket is megkapja.

Akkor rosszul tervezték meg a landolási helyeket, vagy sarkon nem tudnak landolni?

Többszörös probléma. Elõször is a Holdnak csak a Föld felé nézõ oldala jöhetett szóba, hiszen innen könnyen meg lehetett oldani a rádiókommunikciót a Földel. A sarkokon vagy a Hold túlsó oldalán csak egy átjátszóállomás segítségével tudna kommunikálni a leszállt Holdkomp és az ûrhajósok a Földdel. A NASA bölcsen úgy döntött, hogy így is épp elég bonyolult és kockázatos (no meg drága) a misszió, nem fog Hold körül keringõ átjátszómûhold-hálózatot építeni emiatt. A másik probléma, hogy a le- és felszállásnak van egy pályafüggõ DeltaV értéke, ez az Apollo pályája miatt az egyenlítõ közelébe teszi lehetõvé csak a le- és felszállást. Vagyis az Apollo LM alaphelyzetben képtelen egyszerûen a sarkokon le- és felszállni, illetve csak komoly módosításokkal (több üzemanyagra lenne szükség). Ez egyébként a Földön is így van, ezért került a legtöbb rakétaindító bázis az Egyenlítõhöz minél közelebb (Cape Canarevel az USA csaknem legdélibb pontja, az ESA a saját indítóbázisát Francia Guyanara telepítette, még azon az áron is, hogy így a rakétákat és a mûholdakat indítás elõtt át kell hajózni az Atlanti-óceánon, a szovjetek/oroszok pedig azért Bajkonúrból indították a rakétáik legnagyobb részét, mert Szovjetuniónak ez volt a legdélibb pontja).

Akkor a Mars utazások miért lesznek? Azt bizonyítják be ezzel, hogy el tudnak menni a Marsig? Vagy mi?

Indokok a Mars utazás mellett:

1.: Megismerni minél jobban a Naprendszert. Itt van egy ellenérv: ezt robotszondákkal is meg lehet tenni. A tudóstársadalom ebbõl a szempontból ketté van osztva, egy részük úgy véli, hogy a 2.-es indok miatt mindenképpen erõltetni kell az emberes ûrkutatást. A másik része viszont úgy véli, hogy sokkal hatékonyabbak a robotszondák, tehát legalábbis amíg nem sikerül az ûrutazást kellõen olcsóvá és biztonságossá tenni, addig csak robotokat küldjünk felderíteni. A hatékonyság terén nem lehet vitatkozni, elég összehasonlítani, hogy a két Mars Rover mennyi információt gyûjtött és relatíve milyen kevés befektetéssel. Egy emberes Mars misszió árából több száz, ha nem több ezer mûholdat, leszállóegységet és távirányítású rovert lehetne a Marsra küldeni, amik valószínûleg összehasonlíthatatlanul több információval szolgálnának a Mars-ról.

Bush bejelentése és az Orion-program elindítása pont azt jelentette, hogy idõközben több bolygóközi misszió tervét visszarakták a polcra, mivel nincs rá pénz. Ilyen volt például a JIMO (Jupiter Icy MOons) program, amely egy igen nagy, nukleáris meghajtású ûrszonda lett volna, és segítene jobban megismerni a Jupiter legnagyobb holdjait. De az emberes Orion program miatt nincs rá pénz...

2.: Az ember számára hosszútávú cél a Naprendszer kolonizálása. Úgy mint túlélésnövelõ lehetõség (bármekkora blama is történik a Földön, az emberiség fennmarad), úgy mint új nyersanyagforrások, és úgy is mint terjeszkedési lehetõség. Ehhez fejlõdnünk kell még, önellátásra képes ûrbázisokra lesz szükség, sokat kell tanulnunk az idegen égitesteken való életrõl, és ezekhez egy emberes Mars-utazás rengeteg hasznos tapasztalatot nyújthat.

Azért érdekes, hogy 1 petaflopos szuperszámítógépek is vannak már, de a Holdra képtelenek (40 éve?) el/visszajutni

Ezzel az indokkal egy probléma van: szuperszámítógépekre van fizetõképes kereslet. Holdutazásra nincs. Anno Okkultistnak is mondtam, hogy adjon két milliárd dollárt, és én magam szervezem meg belõle a következõ Holdutazást legfeljebb 4 éven belül. Szvsz ennyibõl kivitelezhetõ, Szojuz alapú ûrhajó, két Protonnal feljuttat gyorsító fokozat, egy Protonnal feljutatot Holdkomp. A Holdkompot az egyik gyorsító fokozat elviszi LMO pályájára, ha odaért, és minden rendben van, indulhat a második gyorsító fokozat, a Szojuz összecsatlakozik vele, elmegy õ is LMO pályára, ott összecsatlakozik a Holdkomppal, a Holdkomppal 2 ember leszáll a Holdra, sétálnak, felszállnak, összecsatlakoznak a Szojuzzal, a személyzet átszáll a Szojuzba, a Holdkompot leválasztják, és visszaindulnak a Földre. Nyilván optimista forgatókönyv, hiszen le kell gyártani a Holdkompot, a gyorsító fokozatokat, stb...

Milyen erõs lehetett a gép az Apollón? Jó eséllyel még egy 100x100-as mátrixot sem tudtak benne tárolni. Vicc.

Az orosz Szojuz ûrhajó teljesen automatikusan képes volt végrehajtani a repülését akkor, amikor az Apollo repült. Pályaváltoztatások, olyan analóg számítógép, amely a pillanatnyi pozícióból kiszámolja, hogy ha most gyújtja be a személyzet a fékezõrakétákat, akkor a vezérlõmodul hol fog Földet érni, és a többi. Ennél többre nem nagyon van szükséged.

Az Apollo esetében is csak a pálya kiszámítására volt szükség számítógépre. Nem kell bonyolult számításokat elvégeznie, hiszen erre ott volt a Földön számtalan számítógép és nagy koponya, akik megmondhatták, hogy milyen manõvereket kell végrehajtani, milyen irányba forduljanak a hajtómû begyújtása elõtt, hány másodpercig mûködtessék a hajtómûvet a szükséges pályaváltoztatáshoz, és a többi. Lásd Apollo-13...

Ha neked kellene egy számítógépet egy ûrhajóra telepíteni, adott feladatokra, a lehetõ legkisebb elérhetõ tömeg mellett, és a lehetõ legkisebb áramfogyasztással, akkor te milyen számítógépet tennél rá? Olyat, ami az adott feladatot képes végrehajtani, és nem nagyobbat. A felesleges képességek csak plusz tömeget és nagyobb energiaigényt jelentenek...

Blablabla...

Én nem raktam be játékkártyákat a topikba.

Látom a trollkodás megy.

A számításokat idelent csinálták, odafent csak katpott adatokkal dolgozott a gép. Nem kellett az utasításokat szupergyorsan végrehajtani és nem Crysis futtatásához kellett a vas.

A mai cuccokban is 386-os gépeknek megfelelõ CPU van, mert odafent asszem egyes sugárzások miatt a csíkszélleség van mifene behatárolt lehet.

Az, hogy miért nem akarnak az más tészta. Pénz. Le lett írva. Nem technikai képesség. Ma is lehetne római gályát építeni, csak drága lenne és semmire sem jó a mai piaci környezetben. A holdraszállás sem volt az, de politikai okokbók lenyomták a programot az adófizetõk torkán.

Istenbizony én innen úgy basználak ki, mint a macskát szarni.

Azt, hogy elõbb képesek elmenni a Marsra meg vissza mint más nemzet. Elõbb vagy utóbb ember lesz a Marson, ez szinte biztos. Csak az nem, hogy mely nemzet embere. Pusztán erõfitogtatás, semmi több.

TOP500 List - November 2009 (1-100)

Azért érdekes, hogy 1 petaflopos szuperszámítógépek is vannak már, de a Holdra képtelenek (40 éve?) el/visszajutni. Milyen erõs lehetett a gép az Apollón? Jó eséllyel még egy 100x100-as mátrixot sem tudtak benne tárolni. Vicc.

Akkor a Mars utazások miért lesznek? Azt bizonyítják be ezzel, hogy el tudnak menni a Marsig? Vagy mi?