Holdra szállás- mi az igazság?

Én hogyan csinálnám? Sehogyse, mert nem értek hozzá.

Akkor meg milyen alapon kritizálsz olyan hangon, ha fingod nincs?

Még azt sem tudom, miként kellene kiszámolni a rakéta útvonalát...

Pontosan mi sem. Viszont ezért itt egyesek láttak már komoly matematikai dolokgat és azt, hogy a numerikus megoldáshoz mi kell.

Viszont, annak elég hülyének kell lennie, aki mindenféle elõitéletek nélkül elhiszi, hogy - bájtokkal - ilyesmit ki lehetne számolni brutálisan lassú számitógépekkel.

Öregem, azokat a számításokat elõre lefutatták. Az Apollo 13 menõvereit meg órákig számolgatták tudtommal az új helyzetnek megfelelõen odalent. Az eseménytelen utazások esetén semmiféle követelmény nem volt gyorsaságra.

Elolvastad az F-111 cikket amit kértem te szerencsétlen? 64k-128k memóriával rendelkezõ számítógépek a Kalman filterezést nyomták valós idõben a gépeken és még számoltak mást is. Egy néhány C-64 géppel összemérhetõ cucc volt azokon és mégis miket csináltak? Pl. valós idejû ballisztikau számítást a CCIP üzemmódhoz. Na, ott aztán van idõkényszer. Persze a pontosság rovásáa is mehett. Pl. csak minden 1/4 vagy fél másodpercben volt frissítve a becsapódási pont.

Lévén valószinûtlen, hogy egy ceruzával és pár A4-es kockás papírfecnivel ez megoldható lenne. Ugyebár.

Ne tudom, hogy azoknak az egyenleteknek van -*e analitikus megoldása, de nem is értdekel. Valamilyen szintû numerikus egyszerûsítés mindig is volt és elektromechanikus számológépek elég régóta vannak. Tudod a csatahajók ballisztikai számítógépe is ilyen célhardver volt. Tudod nem a Crysy-t kellett futtani rajtuk...Valós idõben számoltak a becsült és mért bemenõ adatokkal és elég jól a kor szintjén.

Leülhetsz. Elégtelen a tudásod és szemléled is.

Én hogyan csinálnám? Sehogyse, mert nem értek hozzá. Még azt sem tudom, miként kellene kiszámolni a rakéta útvonalát... Pontosan annyira nem, mint amennyire az ide beíró "Láthatólag még mindig nem jutott el az agyadig" emberkék. Viszont, annak elég hülyének kell lennie, aki mindenféle elõitéletek nélkül elhiszi, hogy - bájtokkal - ilyesmit ki lehetne számolni brutálisan lassú számitógépekkel. Lévén valószinûtlen, hogy egy ceruzával és pár A4-es kockás papírfecnivel ez megoldható lenne. Ugyebár.

"hú de sok lebaszást fogok most kapni..." -szeretnéd, ugye?
Nem fogsz. Ez a flém már kifulladt, kipukkadt. A bizonyítékokra találsz linkeket lejjebb. Ha kételkedsz, a te dolgod. Egy valamit tégy meg. Gondold végig a következõt: A Holdutazást te hogyan csinálnád? És utána egy másik hozzád hasonló kételkedõnek hogyan bizonyítanád, hogy megtetted?

Jól megkaptam... 😊

Ott a zsebedben a mobil, miért nem mész fel vele a holdra?😊

Mert még mindig nem látunk sem érveket, sem kemény mûszaki tényket. Láthatólag még mindig nem jutott el az agyadig az, hogy nem az Apollo modul gépe számolta ki a pályamódosítást. A telemetrián felküldték és az ûrhajó rendszere "csak" utasításokat hajtott végre.

Olvasd el az F-111 cikkemet a HTKA.hu oldalon. A fedélzeti rendszerkre koncentrálj. Aztán ha elegend gondolkoztál és ízlelgetted a gépek teljesítményét, akkor javaslok további töprengést és tanulást.

Egyre több adat van, ami igazolja azt, hogy ott volak. Érdekes módon a japán radaros szonda képei véletlenül passzolnak az Apollo felvételkkel. Az otthagyott cuccokról is egyre több felvétel van. Ja igen, bizots mind hamisítvány.

Ha csak ennyire vagy képes, akkor inkább ne is írj ide vagy zárjuk be ezz vagy tegyük át a gumiba. Ennek így semmi értelme...

Egyre többet látom ezeket a képeket, egyre jobban hiszem, hogy kamu az egész. Teljesen kezdetleges õskori technológia, szinte burleszk felvételek. Mai szemmel egy nevetséges gagyi mobil teljesítményének a negyedével képesek lennének feljutni a holdra(megnézve az apollo modul mûszaki paramétereit - bájtok -!)? Ugyan már. (hú de sok lebaszást fogok most kapni...)

jó én már bármi hülyeséget kinézek bárkibõl ezeken a forumokon 😄 szmájli kicsit rávezet az iróniára, máskor ne hagyd ki 😊

Itt azt ritkán értik.

Bocsánat, lemaradt a szmájli. Azt hittem, átjön az irónia. 😉

Valakik azt mondták, hogy nincs bizonyíték. Õ csak újabbakat mutatott be, ráadásul elétrõ forráskból nyert adatokról van szó.

de azért úgye vágod hgoy megint két õsrégen megmagyarázott (amúgy szinte fel sem kellene hgoy vetõdjön értelmes ember fejében) "problémát" hoztál megint csak fel?!

Na hol forgattak volna? Izraelben 😊 Összeesküvés van! Márpedig abban kell lennie izraelieknek.

😊 Jó, de akkor az oroszok mentek Nevadába, vagy az amik Kazahsztánba? Vagy valami semleges területen, pl. Izlandon forgattak? Vagy tunéziában? Megannyi kínzó kérdés.<#confused>

A közös stúdió olcsóbban jött ki. Ez sok mindent megmagyaráz! <#nyes><#nevetes1>

Apró közbevetés:
Mindig csak az amerikai -többnyire Apollo- fotókat kritizálják. Most az LRO kapcsán ismét képbe kerültek az orosz Lunokhod szondák, és az általuk készített felvételek.
Ha jól látom Bajkonurban ugyanazt a stúdiót használták, mint Houstonban. Úgyértem, "nedves homok", "árnyékok, amik nem párhuzamosak"...

Enen beszartam! Mikor megláttam a bõrszerkós motorost a betonozott úton... a Holdon... Meg a madár a végén... Atom!

<#idiota>

Náczik a Holdon dokumentumfilm készül. xD

Ha az egyik konteó bukik, jön a másik, ennek a témának már annyi.
De ne aggódjatok! Ez az iparág mindig ellátja új termékekkel azokat akik elég tájékozatlanok, és tanulás nélkül szeretnének okosabbnak tûnni még a tudósoknál is.

Mindenki elmondta a magáét, aztán néhányan bepróbálták, hogy elmondják újra, aztán gerrob bepróbálkozott a topik szétverésével. A lényeg, hogy a téma egyelõre nagyjából kifújt.

Mert saajtból vanaHóóóld, sajtból vana Hold...

Nagy a csend, a kételkedõk részérõl, mióta képeket láthatunka a leszállások területeirõl. Vajon miért???

Köszi. 😊

Juj. Azé' nem, ez egy _táblás_ társasjáték megszámítógépesítése.

Küldetést indítani úgy tudsz, hogy az adminisztrációban Future missions, kiválasztasz egyet (közben figyelsz a negatív módosítókra, annyi százalékkal csökken _minden_ szakasz esélye), nyomsz egy kör végét. Köv körben hangárban összeszereled, padon kilövöd, kör végén indul.

Emberes küldetések egy lépéssel több, ott kell már legénységnek lenni, mikor kijelölöd a fjúcsör missönt. Szal:
1. bepakolod az asztronaut cenerben a csókákat valamelyik programba
2. az adott program épületében a bepakolt emberekbõl legénységet állítasz össze
3. kör végét nyomsz (nem lehet frissen összerakott legénységet röptetni)
4. future missionsnál kiválasztod, mit csináljanak
5. kör vége
6. hangár, összeszerelés
7. kilövõpad, idõpont
8. kör vége, videó nézegetés

Sokat civ4-eztünk haverommal, az egyik kedvenc játékom, de szerintem az is primitívebb ennél.

Játszál civilization 4-el, ott is van apollo program ha akarsz.

Ez amúgy tiszta szégyen? Hol gyártanak ma ilyen összetettségû játékot??

Vettem egy csomó rakétát, de nem tudom õket kilõni, pedig tüzijátékot akarok. xDDD
Asszem pöttyet összetettebb ez a játék.

Lábnyomok a holdon
érdekesség...

Ó én ezt még akkor végig játszottam mikor új volt 😊 Nagy királyság 😊

Ja, azt nem írtam még, hogy miután kijelölsz egy adagnyi legénységet, utána még két kör, mire felszállhatnak. Tehát a programba betolás körében még nem lehet velük küldetést tervezni, csak a következõben lesznek aktívak. De ugye minden küldetés egy kör csúszással indul, tehát ez az ûrhajósoknál két kör. Ja, és minden kilövéshez két szett legénység kell, és még így is van, hogy mindkét adag összefossa magát valamitõl addig...

Ja, persze.

Az egyik legfontosabb az eszközök kezelése. Van a két képernyõ, majdnem ugyanúgy néznek ki, az egyik a fejlesztés, a másik a vásárlás. Fejleszteni csak azt lehet, ami már meg van vásárolva egyszer. A fejlesztés nagyjából egyértelmû, több pénz nagyobb növekedést jelent, a kör eleji R&D módosítók hatnak, meg véletlen események növelhetik-csökkenthetik a felszerelés megbízhatóságát.
Két érték van vásárlásnál, az egyik a program indításának költsége, a másik az egyes eszközök ára. Nem meglepõ módon rakétát minden indításhoz újat kell venni, ûrsiklót meg nem. Ûrruhákkal meg dokkolószerkezetekkel nem vagyok tisztában, ott már nem nagyon szokott számítani az az 1-2MB, amibe kerül... Ez a hosszú távú tervezésben fontos, a Föld körüli szondát és az egyszemélyes ûrkabint felviszi a legkisebb legolcsóbb rakéta is, a kétszemélyest a kicsi+boosterek, a háromszemélyeseket a kettes szintû bírja el, de dokkoló+ûreszközhöz már kell booster... A nagyobb rakéták darabjai drágábbak, de megbízhatóbbak. (A rakéta+booster kombót asszem szorzással számolja, tehát 98%x90% lesz a kombinált megbízhatóság) A négyszemélyes cucchoz mindenképp a legnagyobb rakéta kell, ellenben nem kell dokkolással szórakozni.

A küldetések kiválasztásánál nagyon fontos a kis szám a sarokban. Ez az egész küldetésre vonatkozó módosító, minden egyes szakasz sikerére hatással van.
Vannak lépcsõfokok, amiket _sikeresen_ teljesítve a nehezebb küldetések módosítói csökkennek. Ezek a lépcsõk: ûreszköz(vagy kilövés), ember az ûrben, EVA, kinntarózkodás, Hold emberes megkerülése, ember Hold körüli pályán, és végül a Holdraszállás. Tehát ha nem lõsz fel ûrszondát, hanem emberes küldetéssel kezded, akkor nagyobb mértékû módosítót kapsz, mintha fellõnél.

A másik dolog, amit fontos tudni, hogy ez egy táblás társasjáték. A küldetések nézegetése közben az egyetlen értékes információ az a kis státuszképernyõ jobbra lent, ahol ilyen csíkok mennek. A zöld csík az eszköz megbízhatósága(- a módosító), a kék csík bele gyakorlatilag egy százoldalú dobókocka. Ha a biztonsági faktor alá "dobsz", akkor a küldetésszakasz sikeres, ha fölé, akkor a csík bepirosodik, és valami probléma lép fel.
A különbözõ küldetésszakaszok mindig a hozzájuk passzoló eszköz biztonságát használják, a kilövés és az emelkedés a rakétákat, a földközeli mûveletek a kabint, a Hold felé tranzit a kicker-modult, stb...

A dokkolás még egy fontos dolog, meg nem túl egyértelmû. A dokkolórendszer CSAK a vásárlási képernyõn jelenik meg, ahol a kickerek, meg az ûrruha van.
Fejleszteni nem lehet, alapból 40%-os megbízhatóságú. Ezt csak éles küldetésen lehet növelni. Dokkolás szempontjából sikertelen (tehát nem pl visszatérés közben elégett) küldetés 5%-ot növel rajta, sikeres 10%-ot. Az elsõt még asszem kötelezõ emberrel csinálni, de a késõbbiekben lehet automata dokkolóküldetéseket küldeni, amik növelik a dokkolószerkezet megbízhatóságát, viszont legalább nem kell a legénység idõbeosztásával szórakozni.

A küldetéseknél van "jt", vagy "joint" jelzõvel ellátott küldetés, ez azt jelenti, hogy külön rakéta viszi fel az eszközöket, két összehangolt kilövés. Elõször felmegy az ember nélküli felszerelés, majd ha ez sikeres, akkor követik az ûrhajósok.

Az utsó dolog az LOR és az EOR, hogy hol találkozzanak az emberek a holdkomppal, a Hold vagy a Föld körül. Földkörüli találkozáshoz nagyobb, drágábban fejleszthetõ kicker modul kell, Hold körülihez meg kettõ kicsi.

Az én stratégiám kezdésre az, hogy elsõ körben megveszem az olcsó rakétát és az egyszemélyes ûrjármûvet, fejlesztek beléjük egy picit, mondjuk 6+2MB.
Köv körben 8+2MB...
Harmadik körben megérkeznek az elsõ kör ûrhajósai, gyorsan fel is veszem õket, meg elkezdem gõzerõvel fejleszteni a rakétát és a modult.
4.: Ha valami véletlen eseménytõl megugrottak a fejlesztések, akkor két embert kiveszek a basic training programról, és beteszem õket az egyszemélyes ûrprogramba. Ez attól is függ, hogy az ellenfél közben fellõtte-e az ûrszondát. Ha igen, akkor van idõ, ha nem, akkor õ is az emberes repülésre gyúr, és nem szabad hagyni, hogy elvigye a presztizst.
5.: Itt már erõsen körülményfüggõ a dolog, ha szerencsém volt, akkor már lehet is készülni az elsõ kilövésre a köv körben, el lehet kezdeni fejleszteni az ûrruhát, stb...

Aztán innentõl döntés kérdése, az egyszemélyes kapszulával meg lehet csinálni az ûrrepülést, az EVAt, meg a kinntartózkodást. Aztán közben már lehet fejleszteni a végsõ holdraszálló felszerelést, kapszulát vagy ûrrepülõt, holdmodult, dokkolószerkezetet, nagyobb rakétát...

Nem látom értelmét a párhuzamos programoknak, sok veszõdés az ûrhajósokkal, nagyon sok pénzbe kerül, és végül úgyis csak az egyik jut célba.

Na, remélem ez segít, asszem mindenrõl írtam. Jó játékot!

Megoldódott, szarul töltötte le a cuccot.

Hát pár jótanács nem ártana, eddig nem értem a végére, egymás után három elhibázott indítás, ráadásul volt olyan, hogy egymás után kétszer kellett újraépíteni az indítóállást. 😊

Lehet, hogy én vagyok a nagyon béna, de hogy fenébe lehet elindítani a játékot?

Na, és jutottál vele valamire?

Más játszik vele esetleg? 😊

Én oroszokkal megnyertem, elején szputnyikra aztán vosztokra gyúrva, aztán mikor megnõtt a bevétel a presztízsugrás miatt(elsõ mûhold, egyemberes jármû, ûrséta, kinntartózkodás), kifejlesztettem az ûrsiklót, a 2-es méretû hordozórakétát búszterekkel, elkezdtem tesztelni a dokkolást, közben körberepültem a Holdat, majd végül Hold körüli találkozásos dokkolással, a háromszemélyes holdmodullal szálltam le.

Többször belekezdtem már egy közvetlen megközelítéses holdraszállásos játékba, de nagyon köcsög az ûrhajósok modellezése, a fél játék azzal telik, hogy a négyemberes ûrhajóba sikerüljön úgy legénységet válogatni, hogy egyrészt értsenek valamennyire a dolgukhoz, másrészt ne utálják egymást. Ez a része a játéknak valami elcseszett buziság, azt' pont ezt a részt dizájnolta bele Buzz Aldrin s.k.... 😛

Próbálkoztam még kétemberes ûrhajós játékokkal is, csak azokkal az a gond, hogy az elsõ repülések környékén, vagy akár még az elõtt is simán tud 30-50%-okat esni a megbízhatósága a véletlen eseményektõl, amik gyakorlatilag gémóverbe viszik a játékot nagyon hamar... Viszont nagy elõnye, hogy nem kell annyit szopni az ûrhajós társkeresõvel, párokat egész könnyû találni...

Na mindegy... Játszatok vele, jóféle! 😊 Ha segítség kell, szóljatok, lassan 100% kitapasztalom. (azért legutóbb sikerült a 2 személyes ûrjármûhöz háromszemélyes holdkompot fejlesztenem... 😛) Sõt, kezdem megunni, asszem kitapostam belõle, amit lehetett.

Tényleg jó kis játék. 😄

Hehe, mit találtam!

Itt van ez, ami ennek a windózosított freeware változata.

Egész érdekes. Táblás társasjáték eredetileg, ezért eléggé egyszerûsített és viszonylag rövid, de egész kellemes. Lehet lenni amcsikkal vagy ruszkikkal, komplett ûrprogramot irányítva el kell érni a Holdat.

Nekem egész sok újat mondott, sztem érdemes kipróbálni.

Itt egy kép, amin érzékeltetik, hogy a Hubble által készített kép mérete hogyan viszonyul a telihold méretéhez. Messze van egy még attól, hogy akár holdkompot alját is kivehessünk rajta, nemhogy egy lábnyomot.

Ha nem menne a kép. Alatta van egy kevés szöveg, meg még nagyonsok szép kép, ami itt offtopik.

Az emberek komoly %-a nettó hülye. Tudatlan is. Joga van hozzá. Az már nagyobb baj, hogy ezt büszkén is vállalja sõt, szinte trendi...

"bár szerintem a keletkezésénél is már okafogyott volt"

Nem-nem. Ez egy remek ismeretterjesztõ topic, amibõl rengeteget lehet tanulni, akár a csillagászatot vagy az ûrkutatást nézzük, akár az átlag forumozó (vagy átlag alatti) viselkedési mintáit 😊

Megdöbbentõ, hogy rengeteg olyan ember van, aki csak annyit tud az ûrhajózásról, hogy a Holdraszállás kamu mert "lobog" a zászló és az árnyékok összetartanak, meg nincsenek csillagok a felvételeken.

Neuman János akkor hol találta fel a számítógépet és mivel? Mert akkor még nem volt számítógép. Vagy Oppenheimer, Teller Ede az atom és hidrogénbombát? Hát nagy talányok ezek. Egy nagy összeesküvésnek vagyunk az áldozatai.

Inkább vitatkozzunk Amerika felfedezésérõl.
Szerintem nem 1492-ben fedezték fel, hanem 1992-ben.
1492-ben még nem volt számítástechnika, meg GPS. Hogy a fenébe tudtak volna eljutni akkor oda meg vissza. Tehát szerintem egész Amerika felfedezése egy nagy smafu. De akkor kik jártak a Holdon? Lehet hogy tényleg senki, mert akkor még föl sem voltak fedezve? No ez az igazi tudományos talány.

Akkor a topic okafogyottá vált, bár szerintem a keletkezésénél is már okafogyott volt

No hát ha hazugság, hogy ember nem járt még a Holdon, akkor meg is fejtettük a rejtéjt.😊

Nagy kezdõbetüvel te... . Nem hold hanem Hold.

Ha már itt tartunk, az Avp helyesen: AvP.

OMG!

hazugság... ember nem járt még a holdon.

OFF
Persze válaszolhatnék, meg próbálhatnám elmagyarázni, mégis inkább a Mesterre hagyom. Egyszerûbb.
ON