Holdra szállás- mi az igazság?
A trollkodást, provokációt és személyeskedést kérjük mellőzni, büntipont repül érte!
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4537
Víz téma: a Holdon fellelhető víz két okból lehet érdekes, az egyik egy Hold bázis vízellátása szempontjából, másfelől egy későbbi bolygóközi űrhajó üzemanyagát lehet belőle előállítani (Hidrogént és Oxigént), így azt nem kell a Földről felvinni.
Egyenlőre csak a Hold felszíni rétegeiben feldúsult He3-as izotóp ad reményt arra, hogy lesz aktív Hold program.
Hold-űrteleszkóp telepítése, Hold-rádióteleszkóp építése (nincs annyi zavaró rádiójel, mint a Földön), a Hold jobb megismerése (bár ezek egy részét robotszondákkal is el lehet végezni). Tapasztalatszerzés a Földön kívüli, lehetőleg önellátó kolóniák működtetésével kapcsolatban. Azért indok még van egy pár.
Lehet, hogy buta kérdés, de iható a Holdon lévő víz?
Valószínűleg csak gondos utómunkálatok után. A vízjég ez esetben feltehetően kis jégkristályokat jelent, ezeket ki kell szűrni a Hold porából, így nyerhető belőle víz, amit persze célszerű még megszűrni. Csakhogy ez a víz kb. desztillált víz jellegű lesz. Ugyan azt is meg lehet inni, de ivóvíznek igazán egy dúsítás után lenne igazán alkalmas, ahol a Földön már megszokott nyomelemeket is megkapja.
Akkor rosszul tervezték meg a landolási helyeket, vagy sarkon nem tudnak landolni?
Többszörös probléma. Először is a Holdnak csak a Föld felé néző oldala jöhetett szóba, hiszen innen könnyen meg lehetett oldani a rádiókommunikciót a Földel. A sarkokon vagy a Hold túlsó oldalán csak egy átjátszóállomás segítségével tudna kommunikálni a leszállt Holdkomp és az űrhajósok a Földdel. A NASA bölcsen úgy döntött, hogy így is épp elég bonyolult és kockázatos (no meg drága) a misszió, nem fog Hold körül keringő átjátszóműhold-hálózatot építeni emiatt. A másik probléma, hogy a le- és felszállásnak van egy pályafüggő DeltaV értéke, ez az Apollo pályája miatt az egyenlítő közelébe teszi lehetővé csak a le- és felszállást. Vagyis az Apollo LM alaphelyzetben képtelen egyszerűen a sarkokon le- és felszállni, illetve csak komoly módosításokkal (több üzemanyagra lenne szükség). Ez egyébként a Földön is így van, ezért került a legtöbb rakétaindító bázis az Egyenlítőhöz minél közelebb (Cape Canarevel az USA csaknem legdélibb pontja, az ESA a saját indítóbázisát Francia Guyanara telepítette, még azon az áron is, hogy így a rakétákat és a műholdakat indítás előtt át kell hajózni az Atlanti-óceánon, a szovjetek/oroszok pedig azért Bajkonúrból indították a rakétáik legnagyobb részét, mert Szovjetuniónak ez volt a legdélibb pontja).
Akkor a Mars utazások miért lesznek? Azt bizonyítják be ezzel, hogy el tudnak menni a Marsig? Vagy mi?
Indokok a Mars utazás mellett:
1.: Megismerni minél jobban a Naprendszert. Itt van egy ellenérv: ezt robotszondákkal is meg lehet tenni. A tudóstársadalom ebből a szempontból ketté van osztva, egy részük úgy véli, hogy a 2.-es indok miatt mindenképpen erőltetni kell az emberes űrkutatást. A másik része viszont úgy véli, hogy sokkal hatékonyabbak a robotszondák, tehát legalábbis amíg nem sikerül az űrutazást kellően olcsóvá és biztonságossá tenni, addig csak robotokat küldjünk felderíteni. A hatékonyság terén nem lehet vitatkozni, elég összehasonlítani, hogy a két Mars Rover mennyi információt gyűjtött és relatíve milyen kevés befektetéssel. Egy emberes Mars misszió árából több száz, ha nem több ezer műholdat, leszállóegységet és távirányítású rovert lehetne a Marsra küldeni, amik valószínűleg összehasonlíthatatlanul több információval szolgálnának a Mars-ról.
Bush bejelentése és az Orion-program elindítása pont azt jelentette, hogy időközben több bolygóközi misszió tervét visszarakták a polcra, mivel nincs rá pénz. Ilyen volt például a JIMO (Jupiter Icy MOons) program, amely egy igen nagy, nukleáris meghajtású űrszonda lett volna, és segítene jobban megismerni a Jupiter legnagyobb holdjait. De az emberes Orion program miatt nincs rá pénz...
2.: Az ember számára hosszútávú cél a Naprendszer kolonizálása. Úgy mint túlélésnövelő lehetőség (bármekkora blama is történik a Földön, az emberiség fennmarad), úgy mint új nyersanyagforrások, és úgy is mint terjeszkedési lehetőség. Ehhez fejlődnünk kell még, önellátásra képes űrbázisokra lesz szükség, sokat kell tanulnunk az idegen égitesteken való életről, és ezekhez egy emberes Mars-utazás rengeteg hasznos tapasztalatot nyújthat.
Azért érdekes, hogy 1 petaflopos szuperszámítógépek is vannak már, de a Holdra képtelenek (40 éve?) el/visszajutni
Ezzel az indokkal egy probléma van: szuperszámítógépekre van fizetőképes kereslet. Holdutazásra nincs. Anno Okkultistnak is mondtam, hogy adjon két milliárd dollárt, és én magam szervezem meg belőle a következő Holdutazást legfeljebb 4 éven belül. Szvsz ennyiből kivitelezhető, Szojuz alapú űrhajó, két Protonnal feljuttat gyorsító fokozat, egy Protonnal feljutatot Holdkomp. A Holdkompot az egyik gyorsító fokozat elviszi LMO pályájára, ha odaért, és minden rendben van, indulhat a második gyorsító fokozat, a Szojuz összecsatlakozik vele, elmegy ő is LMO pályára, ott összecsatlakozik a Holdkomppal, a Holdkomppal 2 ember leszáll a Holdra, sétálnak, felszállnak, összecsatlakoznak a Szojuzzal, a személyzet átszáll a Szojuzba, a Holdkompot leválasztják, és visszaindulnak a Földre. Nyilván optimista forgatókönyv, hiszen le kell gyártani a Holdkompot, a gyorsító fokozatokat, stb...
Milyen erős lehetett a gép az Apollón? Jó eséllyel még egy 100x100-as mátrixot sem tudtak benne tárolni. Vicc.
Az orosz Szojuz űrhajó teljesen automatikusan képes volt végrehajtani a repülését akkor, amikor az Apollo repült. Pályaváltoztatások, olyan analóg számítógép, amely a pillanatnyi pozícióból kiszámolja, hogy ha most gyújtja be a személyzet a fékezőrakétákat, akkor a vezérlőmodul hol fog Földet érni, és a többi. Ennél többre nem nagyon van szükséged.
Az Apollo esetében is csak a pálya kiszámítására volt szükség számítógépre. Nem kell bonyolult számításokat elvégeznie, hiszen erre ott volt a Földön számtalan számítógép és nagy koponya, akik megmondhatták, hogy milyen manővereket kell végrehajtani, milyen irányba forduljanak a hajtómű begyújtása előtt, hány másodpercig működtessék a hajtóművet a szükséges pályaváltoztatáshoz, és a többi. Lásd Apollo-13...
Ha neked kellene egy számítógépet egy űrhajóra telepíteni, adott feladatokra, a lehető legkisebb elérhető tömeg mellett, és a lehető legkisebb áramfogyasztással, akkor te milyen számítógépet tennél rá? Olyat, ami az adott feladatot képes végrehajtani, és nem nagyobbat. A felesleges képességek csak plusz tömeget és nagyobb energiaigényt jelentenek...