10000
-
#7073
Jelenleg a "nem tudjuk mi az, de a modellekben egész jó tudunk vele számolni" státuszban van a sötét anyag...
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.02.27. 15:20:02 -
#7072
Tehát a sötét anyag lényegében azzal tartja össze a világegyetemet, hogy igen híg, de rohadt sok van belőle a csillagközi és galaxisközi (?) térben? -
#7071
Sötét anyag itt is van, körülötted, de pont azért "sötét", mert jelenleg úgy tudjuk, hogy semmilyen módon nem lép konkrétan interakcióba az általunk ismert anyaggal, csak gravitációs hatását érzékeljük a jelenlétének.
A bolygók keringésénél úgy szoktak számolni, hogy az pályán belül eső minden anyag tömegét összeadják, és azzal számolnak.Ha a Föld keringését nézzük, akkor minden azon belül eső tömeget össze kell adni: a Nap tömege 2x10^30 kg, a Merkúré 3x10^23 kg, a Vénuszé 4,8x10^24 kg, és ehhez még kb. 10^13 kg nagyságrendű "sötét anyag" gravitációs erejét lehet hozzáadni, ami majdnem 20 nagyságrenddel a Nap alatt van. Tehát ilyen kis méretben teljesen elhanyagolható a jelenléte (a Deimosz tömege 10^15 kg nagyságrend, és az egy "kavics").
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.02.27. 15:04:30 -
#7070
Én is ezen töprengek. A Nap véd meg minket jelent tudásunk szerint a csillagközi csúnyaságoktól és nem a Tejút gáza.
Számomra még a kérdés az, hogy sötét anyagba (?) ütközve mi történik? Mondjuk galaxissal együtt haladva is áll ez a kérdés... Vagy erre ma senki nem tud válaszolni? -
#7069
Szerintem igazából semmi különbség, csak nem 4,2 fényévre van a legközelebbi csillag, hanem akármennyire - azért a Tejút, mint galaxis is legnagyobbrészt semmiből áll, és elvétve van benne párszázmilliárd fénypöttyöcske. -
Prof William #7068 A galaxisközi tér viszont nem befolyásolja a bolygórendszert ugye?
Teszem azt ha a föld olyan helyen alakult volna ki hogy a nap mondjuk 3 milliárd éve elhagyja a galaxist akkor ugyanúgy kifejlődik a rajta az élet stb és akkor most egész érdekes éjszakai égboltot látnánk?
Más kérdés hogy a hosszú távú űrkutatásunk nem kicsit meg lenne lőve, hiszen először vissza kellene jutni a galaxisba...
Amúgy ha a Kis vagy Nagy Megellán felhőben lenne a föld(vagy más értelmes élet) akkor is nagyon érdekes lenne nekik az éjszakai égbolt. :)
-
#7067
Egy bolygórendszer tömege elhanyagolható a csillaghoz képest, valószínűleg simán megy vele együtt.
Érdekes lehet egy ottani éjszakai égbolt, ahol csak a távoli galaxisokat látod :) -
#7066
Lehet, hogy hülye kérdés. Az már már bizonyos, hogy vannak galaxisok közötti csillagok. Az ilyen csillagok bolyógrendszerestül szakadhatnak el galaxisok ütközésekor? Vagy az erők olyanok, hogy a csillag kirepül, de a csillag nem tudja magával rántani a bolygórendszerét és azok is szanaszét repülnek? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#7065
Hátőizé. Azért nem hinném, hogy ez akkora üzlet lesz... -
#7064
Két érdeklődő a Brazília-i Alcântara Indítóközpontra.
- link -
#7063
Ez tök jó! Köszi szépen! ^_^ -
Mondhatni pont témába vág, az orosz «Синих птицах » (Kék madarak) kutató és mentő csapat.
Itt egy régebbi videó ezekről a masinákról melyet a «ЗиЛ» (ZiL) fejlesztett annak idején, az "össze-vissza" potyogó űrhajósok begyűjtésere.
-
#7061
Szovjet / Orosz űrprogram története VIII. rész - Az L1 Holdmegkerülő program -
#7060
Mai SpaceX - PAZ indítás
Sajnos az még nem derült ki, hogy mi van az első fokozattal és a két áramvonalazó kúppal, amit vissza akarnak szerezni...
Szerk.: Az első fokozat nem lett visszahozva, az áramvonalazó kúp(ok?) párszáz méterrel vétették el a Mr. Stevens hajót, amelynek el kellett volna kapnia. Elon szerint nagyobb ejtőernyő kell, hogy kisebb sebességgel ereszkedjen, és legyen ideje a hajónak alámanőverezni...
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.02.22. 16:18:39 -
#7059
A négy gyorsítórakéta-opció:
-Repülőgépként visszatérő gyorsítő fokozat
-Túlnyomással táplált gyorsító fokozat (az űrrepülőgép alatt)
-Túlnyomással táplált oldalt elhelyezett gyorsító fokozat
-Szilárd hajtóanyagú, oldalt elhelyezett gyorsító fokozat
A túlnyomással táplált azt jelenti, hogy az üzemanyagot a tartályokból túlnyomással nyomják ki, nincs turbopumpa az üzemanyag rendszerben. Előnye hogy olcsó és egyszerű szerkezetű, hátránya hogy jóval kisebb hajtóanyag-átfolyást lehet vele elérni, ami persze a teljesítményre is kihatással van.
Leegyszerűsítve itt van a technikai megoldás vázlata: bal oldalon a túlnyomás-táplált, jobbra a turbopumpás táplálás:
![]()
-
gafzhu #7058 A flyback booster az valami olyami akart lenni, mint a Falcon9 1. fokozata?
A pressure fed booster meg valami hipergol hajtóanyagú lett volna?
Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2018.02.18. 19:07:43 -
#7057
Ehhez még egy kép, amit most találtam 1972-ből:
![]()
Mit látunk? A függőleges vektor az egy repülésre vetített költség millió dollárban (1972-ben 10 millió dollár az ma ~60 millió dollár lenne).
A vízszintes vektoron a kifejlesztés költsége, milliárd dollárban. -
Sequoyah #7056 Miota egy 100 grammos dronban elfer minden a meteresnel pontosabb poziicionalastol kezdve a vezerlesen keresztul, azota nagysagrendekkel egyszerubb egy ilyen leszallast megvalositani. Gyakorlatilag csak le kell emelni a polcrol a filleres alkatreszeket.
Es mivel a leszallashoz szukseges elemek nem igazan mennek ki az urbe, igy nem is kell semmilyen extrem korulmenyeknek megfelelniuk.
Mindez 10+ eve egy komoly fejlesztesi program lett volna annak minden koltsegevel es kockazataval, ma mar csak le kell programozni. Es igazabol kozben minden kapcsolodo problemat megoldottak mar a dron-piacon, vezerleset tekintve nem nagyobb kihivas letenni egy raketat, mint automatikusan letenni egy dront a szelben.
A kulonbseg csak hogy mibe drotozzak bele ezt a vezerlest, de a megbizhato, es pontosan iranyithato raketatechnologia mar reg adott volt.
-
#7055
Amely ráadásul elég jó szigetelést is kell kapjon. Mégis minden SSTO terv LOX/LH2 hajtóanyagpárossal készül.
A térfogat problémája miatt kapott az űrrepülőgép végül ledobható hajtóanyagtartályt. Az eredeti elképépzelés az volt, hogy a hajtóanyag az űrrepülőgépen belül lesz, csak aztán kiszámolták, hogy ha kívül helyeznék el, akkor hirtelen fele akkora lehetne az űrrepülőgép. Ami sokkal kisebb hővédő pajzsot, szerkezeti tömeget, stb. jelent. Mivel ekkoriban az űrrepülőgép-program már durva költségfogóban vergődött, úgy döntöttek, hogy legyen külső tartály...
Az űrrepülőgép méretei belső hajtóanyag-tartályokkal (reusable), illetve csak LOX belső tartályokkal (ledobható LH2), valamint teljesen külső tartályokban elhelyezett hajtóanyaggal:
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.02.15. 15:20:06 -
fonak #7054 Tömegből lehet, de térfogatból nem, ugye? Mert elég nagy tartály kell... -
#7053
Mindegyik SSTO elképzelés LOX/LH2 hajtóanyagpárosra épül, szinte csak azzal megvalósítható, mivel annál a legjobb az adott tömegből kinyerhető tolóerő.
LOX/CH4 hajtóanyagú megoldás is működhet SSTO-ként (BFR/S, New Glenn), csak éppen terhet nem nagyon tudna felvinni - kb. saját magát képes pályára állítani, és ennyi.
Nem véletlen, hogy az űrrepülőgépnél is LOX/LH2 párost akartak használni az elejétől... -
fonak #7052 Na jó, de mennyi volt a legnagyobb magasság, ameddig felment valaha ez? 300 m? 
Aligha véletlen, hogy a Space-X sem SSTO-ban gondolkodik, egyáltalán, lehetne-e életképes SSTO-t csinálni a jelenleg szóba jöhető hajtóanyagokat, azok energiasűrűségét alapul véve? Ilyen járgányt, mint a DC-X, max. a Marson tudom elképzelni "kompként". -
#7051
Szovjet / Orosz emberes űrprogram története VII. - A Szojuz-1 tragédiája
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.02.15. 12:55:42 -
Hol olvastam már nem emlékszem, de ott is szóba került az, hogy az elektronika fejlődése nagymértékben hozzájárult ehhez. Egyre kisebbek a méretek, most már létezik "zsebszámítógép" amin nemrég még kinevettük egymást vagy szüleinket ha eltévesztették a zsebszámológép nevét. -
#7049
Biztos, hogy az ejtőernyő kisebb tömegű, mert mindenki azt tervezte az elején. Illetve most is az ULA arra épít.
-
#7048
Az ernyő rendszer holttömege nagyobb lehet, mint a rakéta hajtóanyagos megoldásé?
A másik gond az ernyőssel, hogy a felborulás ellen sanszosan még kevésbé védett, ergo bármilyen hihetetlen, kockázatosabb. A landolás helye is valamennyire esetleges a szél miatt. A hajótműves meg 100%-ban kontrollált.
A visszatérő fozokatoknál a hajtóművek élettartama miatt régen sanszosan értelme sem volt foglalkozni vele, továbbá a digitális technika, akkori vezérlés mellett a függőleges rakéta leszállás szerintem vezérlés oldalról votl megvalósíthatatlan. Ma már nem az. Mikor a visszatérő rakéta és leszállás mellett döntött a SpaceX számomra csak a hajtómű oldala volt a kérdés, hogy kibírja-e a szerkezet és a hajtómű azt, hogy a sebességvektor lefelé mutat és a hajótómű úgy lassít meg az, hogy hányszor fog felborulni. (Meg az, hogy lesz-e elég pénz, hogy eljussanak a stabil működésig.) A sokaig alkalomra egész jó belejöttek, most meg már runtinnak tűik.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.02.15. 10:00:14 -
#7047
Régebben mi volt a technikai akadálya az ilyen visszatérő fokozatoknak?
Leginkább az elhatározás. De az nem technikai akadály.
A függőleges aktív hajtóműves visszatérés egy csomó SSTO megoldásban visszaköszön az 1960-as évek közepétől.
Az 1960-as évek végétől nyugaton leginkább a vízszintes, tehát repülőgép-módra való visszatérés volt a divat, mert hát az elegánsabb - aztán keleten is az lett, mert másolták a nyugatot.
A hidegháború végén jött el újra a függőleges leszállás tényezője, az McDD DC-X/DC-Y/Delta Clipper tervénél, ami a teszteknél nem jutott tovább, és a Rotary Rocket Roton SSTO tervénél, amely dettó nem jutott sehova.
Az 1990-es években és a 2000-es években is népszerűbb volt az ejtőernyővel való visszahozás, ezt tervezte a Kistler Aerospace és a SpaceX is. A SpaceX az után tért át a mostani megoldásra, hogy még 2009-ben a Blue Origin nekiállt levédettni egy szabadalmat a hajóra való visszatérés kapcsán. Az első két Falcon 9 még úgy indult, hogy az első fokozat ejtőernyővel tért volna vissza. Ezekről a tesztekről a SpaceX szó szerint semmit nem árul el...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.02.15. 09:31:38 -
gafzhu #7046 Semmi akadálya nem volt.
https://www.youtube.com/watch?v=wv9n9Casp1o -
fonak #7045 De durva ez a szinkron leszállás, kicsit úgy érzem, mintha CGI-t néznék.
Régebben mi volt a technikai akadálya az ilyen visszatérő fokozatoknak? A pontos vezérlés? Gondolom van némi számítási teljesítmény mögötte. -
#7044
-
#7043
Veszett fejesze nyele. A versenyképtelenség szobrának még jó lehet. -
Pares #7042 Az lesz. 
-
Pares #7041 Újabb cikk arról, hogy a Falcon Heavy mennyire keresztbetesz a konkurenciának. -
#7040
Röhögnék ha belehúznának és a BFR-ből előbb lenne tesztindítás -
#7039
Az SLS indítás 2020-ra csúszik el... Yay... -
fonak #7038 
-
Prof William #7037 Esküszöm alig egy nappal kilövés után láttam ezt a képet...
![]()
És valami elmerogyant máris konteót gyártott belőle.
![]()
-
#7036
Én megvárom a végét egyben pdf-ben és akkor tolom majd le. :) -
#7035
Nagyon szépen köszönjük ezeket az írásokat, nagyon jó olvasni őket! Igazán remek munka! Várjuk a folytatást
Utoljára szerkesztette: Teppik Amon, 2018.02.14. 10:16:47 -
#7034
Mindenki más, kivéve SpaceX (és feltehetően majd a Blue Origin)... ;)
