Űrkutatás

I wore a Mars space suit and it was exhausting
- videó

Nem mellesleg az utolsó "új" gyártású Dragon ment fel az ISS-re. Innentől kezdve a korábban visszatért kapszulákat használják újra.

Erről hallgattam beszélgetéseket mostanában - több helyen, többször is elhangzott. Az volt a téma, hogy létezik-e valami protokoll arra, hogy mit és hogyan kell kommunikálni, ha bárhol, bármilyen formában például élet nyomait találják meg, vagy jeleket fogadnak... protokoll van, persze, de mire előszedik a dokumentációt erről, addigra a közösségi médiában úgyis körbeszaladja a hír a világot néhányszor 😊

Exohold avagy a twitter és ami mögötte van.

Off.: Sajnálom, de minden üstökös "némileg váratlan". Kiugróan(!) és zavaróan értelmetlen amit írtál, akkor is, ha sóhajtozol, és csak az bizonyítod, hogy értetlen is vagy, leírtam miért, már bocs. És END.

:sóhaj:...

Értem, de rossz, zavaros a megfogalmazás, melyik üstökös feledzése ami nem váratlan némileg? A véletlen felfedezés kicsit jobb lenne, mert így nagyon értelmetlen amit mondasz. Amúgy, minden ilyen program mellékterméke néhány tucat üstökös, kisbolygó, ésatöbb. Nem váratlan így sem. A uborkaszezon hír.

Ott van a cikkben: nem vártak ott üstököst és egy szupernóva-kereső rendszerben bukkant fel először, mert felfénylett.

Némileg váratlanul? Tessék?

Új üstököst fedeztek fel a Naprendszerben, némileg váratlanul. Eddigi pályaíve alapján valamikor októberben éri el a legkisebb Föld-közelséget, de még akkor is messzebb lesz, mint a Mars és nem is lesz túl látványosan fényes, bár az északi féltekéről követhető lesz. A számítások szerint millió éves pályája van, de valószínűleg még nem járt a Naprendszer belső régióiban.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2017.07.31. 17:10:10

Inkább le fogja tarolni, ha nem jön közbe gixer...

Érdekesség, igaz biztosan nem helyes, hiszen pl. India sincs rajta...



Viszont abból a szempontból látványos, hogy változott a kereskedelmi műholdindítás részaránya. Az oroszok csaknem eltűntek a piacról, a SpaceX meg letarolta az....

A hajtomu elhagyasa miert lenne forradalmi? Epp az a legfontosabb resz amit vissza kene hozni hogy ujrafelhasznaljak.
Nekem inkabb egy visszalepesnek tunik. Valami, amibe meg a masalas mellett is beletort a bicskajuk, ezert inkabb lehagytak.De igy az egesz konceptcio ertelmet veszitette, hiszen csupa olyan dolgot hoz vissza a siklo, ami epp az ujrafelhasznalashoz kell.

A Burán mellé kell rakni az Enyergia hordozórakétát.

Az automata leszállás nem olyan dolog volt 1990 körül, ami miatt forradalmat kellett volna kiállítani. Az STS eredetileg teljesen újra felhasználhatóra volt tervezve, ezért vitte magával az SSME-ket.

A Burán és az Enyergia végső kifejlesztésére (pl. Nem volt még alkalmas emberes repülésre) és üzemeltetése éves szinten több száz millió dollár lett volna. Ráadásul mire használták volna? Pusztán hasznos terhet felvinni pazarlás, a rakéták olcsóbbak voltak. A Mir a végét járta, az ISS pedig még tervezőasztalon, ráadásul az ISS elviszi a pénzt minden más elől. Amerikában pedig először az X-30, majd a Venture Star sokkal jövőbemutatóbb volt. Inkább arra adtak pénzt, mint egy orosz félkész űrrepülőgépre...

Egyszerűen az 1990 években senki se látott fantáziát benne.

Az X-37 inkább az X-34 terv folyománya, a Buránnak semmi hatása nem volt rá. Ahogy az európai Hermes kis űrrepülőgépre se, pedig ahhoz inkább hasonlít...

ha már vízszintes/függőleges repülővas, a téma, akkor pár kérdés:

miért nem karolta fel valaki(állam/cég) a Burant?

Így laikusként elég forradalminak tűnt az automatikus leszállás, hajtómű elhagyása.
Esetleg lehet szellemi örökségének tekinteni az X-37B-t? Vagy ez csak egy olyan drone ami képes kóvályogni odakint?

Meg van az első exohold? A Kepler adatait elemezve egy 4000 fényévre lévő bolygó fényváltozásait három cikluson át figyelve nagy bizonyossággal egy exohold jeleit is észlelték a fényességgörbén. Szó nincs lakhatóságról, a bolygó maga Jupiter méretű és a holdja is Neptunusz nagyságú lehet az adatok alapján. Ha minden jól megy, a Hubble októberben megpróbál egy részletesebb felvételt készíteni róluk, ahogy ismét elhaladnak a csillaguk előtt.

A szenátus által jóváhagyott 2018-as költségvetés 19,53 milliárd dollárt hagy jóvá a NASA részére.

Ahogy várható volt, az SLS (2,15 milliárd) és az Orion (1,35 milliárd) a nagy nyertesei a véglegesnek szánt költségvetésnek, ezek 212 illetve 164 millió dollárral magasabbak, mint amit a NASA kért.

A NASA tudományos programjai 5,57 milliárdot kapnak, ez 140 millióval kevesebb a kértnél és 290 millióval kevesebb, mint amit az alsóház jóváhagyott. A CCtCap a kértnek és az alsóház által jóváhagyottnak megfelelően 732 millió dollárt kap.

A részletes számok még nem jöttek ki, így nem tudni, hogy mely programokon húzták meg a szíjat (ez főleg a JWST esetében érdekes).

Hozzá kell tenni, hogy amikor bejelentették a CCtCap-et és a tervezet ütemtervet, akkor azzal számoltak, hogy megkapják a kért pénzügyi támogatást. Ez pedig nem valósult meg, 2015-ig konkrétan mindig jóval kevesebbet kaptak...


A kék hogy mennyit kértek, a narancs hogy mennyit kaptak...

Ezzel együtt látványos, hogy egy év alatt mennyit csúszott a SpaceX is. Tavaly úgy volt, idén májusban indul a személyzet nélküli Dragon v2 az ISS-re. Még ha a tavaly szeptemberi Falcon 9 balesetet is tekintjük, ez akkor is jelentős csúszás (jelenleg jövő februárra van ütemezve).

A NASA közzétette a SpaceX Crew Dragon / Dragon 2 és a Boeing Starliner személyszállító űrhajók jövő évi indítási terveit. Ezekből persze az is kiderül, hogy idén már nem várható tőlük semmi. Mindkét cégnek igyekeznie kell, mert a legközelebbi, még "szabad" időpont egy emberes ISS küldetésre egyelőre 2019 májusa és addig minden szükséges jogosítvánnyal és engedéllyel rendelkezniük kell.

Ööööö, ne csak a vast nézzed. Hányszor borult fel a rakéta? Milyen időjárási limitje van? Stb...

De mégis, tudtak kísérletezni, miközben pályára állították a műholdakat / űrhajókat. Ha sikerül hurrá, ha nem, nach so, tanulunk belőle.
A Bajkál problémája az, hogy nem egészen így működik...

De menjünk tovább. Talán még hajtómű sem kéne, siklórepülő is lehetne...

Akkor hatalmas szárnyakra lenne szükség, legalábbis ha az indulási pontra vissza kéne érnie. Ne feled, hogy a Falcon 9 esetében is ~15%-al kisebb hasznos terhet tud felvinni amiatt, mert fékező és visszainduló manővert kell végrehajtania ahhoz, hogy ne hajóra, hanem Floridába szálljon le....

Meddig szenvedtek a függőleges leszállással? Hát elég sokáig...

Mégis.... Két (három) ilyen rendszerről tudunk, mert a Blue Origin New Shepard ilyen, a New Glenn ilyen lesz, a Falcon 9 meg már ilyen...

Valami oka csak van, hogy ezt a megoldást választották (oké a SpaceX eredetileg ejtőernyővel akarta a tengerbe visszahozni....).

Межпланетная программа SpaceX: подробный разбор ЖРД «Raptor» a la gugli translate
"Lufit" elvitték sétálni


Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.07.22. 03:04:10

Ööööö, ne csak a vast nézzed. Hányszor borult fel a rakéta? Milyen időjárási limitje van? Stb...

Egy valódi repülésre tervezett szerkezet sokkal stabilabb - szó szerint - mint egy instabil szerkezet. Mert a rakéta emelkedéskor is az, nemhogy visszatéréskor olyan, mint amikor egy pálcát egyensúlyozol...

De menjünk tovább. Talán még hajtómű sem kéne, siklórepülő is lehetne... Az ahhoz képest, hogy hajtóanyagokkal és egyebekkel szórakozol még egyszerűbb lehetne, a tömege a kérdés, hogy mennyi a visszatéréshez szükséges extra üzemanyaghoz képest. Egy siklórepülőgép vezérlése ma a drónok korában kb. a röhejesen egyszerű kategória az iparban levő szakembereknek... A Buran is lejött LEO pályáról full auto módban 30 éve...

Meddig szenvedtek a függőleges leszállással? Hát elég sokáig...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.07.21. 22:10:35

Molni, mérnökember vagy, szerintem sorolni tudnád az indokokat.

Minek a kifejlesztése egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb? Egy rakétafokozaté, amelynek gyakorlatilag csak négy leszállólábra, némi plusz hővédelemre és három-négy aerodinamikai felületre van szüksége a visszatéréshez - vagy egy olyan rakétafokozatnak, amelynek elforgatható szárnyai, vezérsíkjai vannak, gázturbinája, beömlő- és kiömlőnyílása, kiengedhető futóműve, és így tovább.

Az előbbinél gyakorlatilag alig-alig kell valami plusz, ráadásul teljes biztonságban lehet a visszahozatallal kísérletezni, mert amúgy is lezárt hajózási térség / légtér áll rendelkezésre.

A 'Bajkál' elegánsabb megoldás, de a kifejlesztése (legalábbis szerintem) bonyolultabb feladat, mint egy már létező rakétafokozat visszahozatalra való felkészítése. Pláne, ha a rakétafokozat eleve úgy van tervezve, hogy erre képes lehet.

Nyugaton is téma volt a "repülőgépszerű" visszahozatal, például a Space Shuttle esetében a Saturn C gyorsító rakéta (ie.: első fokozat) opció (gyakorlatilag szárnyakat raktak a Saturn V. első fokozatára...):





Csakhogy a költségminimalizálás és a kockázatminimalizálásba még ez sem fért bele.

Később pedig már nem volt szükség a költségminimalizálásra, ezért az inkább az elegáns, mint a hatékony megoldásokat keresték. Ki akar szárnyas rakétafokozattal foglalkozni, ha a másik opció például a Scramjet hajtóműves X-30?



Hogy kockázatosabb? Kit érdekel - előremutatóbb, modernebb és sokkal cool-abb cucc....
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.07.21. 22:05:57

Kíváncsi lennék, hogy az igen komplikált függőleges leszállás helyett miért nem ezt választották nyugaton. Egy majdnem üres rakétafokozhathoz és sikláshoz alig kell tolóerő... Ráadásul, ha keróval működne a rakéta, akkor még talán teljesen külön üzemanyagrendszer sem kéne. Nekem ez sokkal ésszerrűbnek tűnik, mint a függőleges leszállással való istenkísértés folyamatosan. Ok, reptér kell hozzá, de hol nincs az ma a világon...?

Ígéretes elképzelésekben az oroszok sem szűkölködnek. Nekem a 'Bajkál' a kedvencem, egy újrafelhasználható rakétafokozat RD-191-es hajtóművel, amely szárnyakkal és vezérsíkokkal rendelkezve vissza tud repülni a kiindulási pontra, és ott a kifutóra leszáll. Ehhez az orrában egy apró gázturbinás sugárhajtómű van elhelyezve, vagyis még csak nem is vitorlázik, hanem saját meghajtással bír.

Ügyes megoldás, és már kb. 20 éve promózza a Khrunyicsev tervezőiroda. Csak sajnos a befektetők nem állnak sorba, hogy ilyesmibe fektessenek....






Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.07.21. 21:52:55

Igen az 50-es évek óta eltelt 60 év. 😊
A Spacex a részleges újrahasznosítás kereskedelmi alkalmazását megvalósította, ez elvitathatatlan, gazdaságossága meg ismeretlen. Eddig 2 indítás volt újrahasznál 1. fokozattal, veszteséges is lehetett.
Jelenleg megint mindenki újrahasznosításban gondolkodik. Kíváncsi lennék, mit tudna az RD-171/181/191 újrahasznosítva. Lehet, még erre nem is tesztelték.
A NASA is próbálkozott költségcsökkentéssel, de mindig belefutott valami balesetbe, mely költségnövekedéssel járt. Ebbe még belefuthat a SpaceX is.

A merlin egy közönséges és nem túl erős nyílt ciklusú LOX/RP-1 hajtómű, ilyenek már az 50-es évek végén is voltak.

Csakhogy amíg az 1950-es években még inkább a 50:1 volt a folyékony rakétahajtóművek tolóerő/tömeg aránya, addig a Merlin 180:1-et tud már, úgy, hogy újrafelhasználható...

A Dragon egy közönséges űrhajó, csak újrahasznosítják, lehet, hogy ilyen erővel a Szojúz űrhajó újrahasznosítása sem lenne lehetetlen, bár az útközben eldobja minden értékes alkatrészét....

Ez alapvetően igaz, de a Space Shuttle óta nincs újrafelhasználható űrhajó. Per pillanat 3+1 van fejlesztés alatt, ugye az Orion, a Starliner, a Dragon v2 és az orosz Föderáció. Szóval egy a négy közül....

Mindemellett ismeretlen, mennyivel olcsóbb az újhrahasznosított alkaltrész az új gyártásúnál.

Függően attól, most miről is beszélünk (űrhajó vagy hordozórakéta), azért a SpaceX egyértelműen költségcsökkentést hajtott végre. A CRS2-nél a SpaceX a már megépített Dragon v1 űrhajókat ajánlotta fel újra használva azokat, illetve a Dragon v2-őt. A NASA a v1-eseket kérte....

Szóval alapvető újdonságot keveset tettek le az asztalra, többnyire csak a régi jól bevált tehnikákat alkalmazzák olcsón. Az orosz rakéták hasolóan olcsók, vagy olcsóbbak.

Nem is vitatom el, hogy a SpaceX kevés technikai újdonságot mutatott be - már bizonyított megoldásokat ötvözött, öntötte le őket megfelelő gyártástechnológiával és üzemeltetéssel. És ennek megfelelően jelenleg ők diktálnak...

Az Orosz rakéták olcsóak, de például egy 5 tonnás kereskedelmi műholdat csak egy Proton-al tudsz feljuttatni. Amelynek az árát 2015-ben az ILS (aki a Proton indításokat a nemzetközi piacon árulja) is 90-ről 65 millió dollárra csökkentette. Így tudnak versenyezni a Falcon 9 Block III és Block IV rakétákkal. A fő probléma az, hogy most már a Falcon 9-et lehet kérni újrahasznosított első fokozattal is. A piaci ára hozzávetőleg 40-45 millió dollár körül lehet, ha az első fokozatot vissza lehet hozni. Ezt az árat már nem képesek az oroszok sem lekövetni, sőt, ez már a Szojuz hordozórakéta kereskedelmi ára körül, vagy már talán az alatt van. Csakhogy a Szojuz 2.1b GTO-ra csak 3,25 tonnát tud feljuttatni...

Most akkor egy nagyon "rosszindulatú" összefoglaló :
A DC-X a 90es években eljutott a Grashopper szintjére. Ok, ők vitték végig a gyakorlati hasznosításig.
A merlin egy közönséges és nem túl erős nyílt ciklusú LOX/RP-1 hajtómű, ilyenek már az 50-es évek végén is voltak.
A Dragon egy közönséges űrhajó, csak újrahasznosítják, lehet, hogy ilyen erővel a Szojúz űrhajó újrahasznosítása sem lenne lehetetlen, bár az útközben eldobja minden értékes alkatrészét....
Mindemellett ismeretlen, mennyivel olcsóbb az újhrahasznosított alkaltrész az új gyártásúnál.
Szóval alapvető újdonságot keveset tettek le az asztalra, többnyire csak a régi jól bevált tehnikákat alkalmazzák olcsón. Az orosz rakéták hasolóan olcsók, vagy olcsóbbak.
Mindez szvsz.

Szondákat raktak össze, aminek egy részét (?) nem is NASA rakéta vitte fel...

Kvázi "NASA" rakéta az SLS-t leszámítva nincs. A Saturn V. után az Űrrepülőgép volt NASA tulajdonban, azóta csak megbíz alvállalkozókat, de a hordozórakéták tervezésébe nem szól bele és nem birtokolja őket. Az SLS előtti Ares I. / V. persze dettó NASA rakéta lett volna.

Az ISS nem tisztán NASA program..

A NASA nélkül viszont az ISS gyakorlatilag nem életképes jelen formájában.

A JSWT akkora költséggtúllépésben és csúszásban van, hogy részben poliikai okokból engedték befejezni tudtommal, mivel sokan Hubble utódjaként tekintenek rá még akkor is, ha teljesen más tartományban fog üzemelni.

Ez így van, de ettől még egy látványos programnak lehet tekinteni.

Abban egyetértünk, hogy a NASA egy gúzsba kötött béna kacsa az 1960-as évekbeli saját magához képest. De a legfélelmetesebb (legszomorúbb?) mégis az, hogy még ezek ellenére is mind az emberes, mind a robotszondás űrkutatás kapcsán a legtöbb eredményt ők teszik le az asztalra...

Lassan ellebben a rózsaszín köd a SpaceX fölül is, ott sincs villámgyors technológia haladás csak álmodozás.

Övék az első újrafelhasználható folyékony hajtóanyagú rakétafokozat. Nekik köszönhető, hogy hirtelen kétharmad / fele szintre süllyedtek a műholdindítások árai. Ez nem álmodozás, ez a valóság....

Talán lesz Falcon heavy (ami az embernek kockázatos, az a többszázmilliós műholdnak is) és valószínűleg lesz Crew Dragon.

Alant írtam: a Falcon Heavy jelenleg egyre kevésbé fontos, mivel az eredetileg neki szánt feladatok egy részét már a Falcon 9 FT is képes elvégezni. Innen kezdve az FH már inkább űrállomás / Holdkutatás - Holdbázis / bolygóközi küldetések terén lesz releváns...

A Crew Dragon / Dragon v2 megvalósul, ez aligha kérdéses....

És nincs elég pénz fejlesztésre, talán mert fő az alacsony ár.

A SpaceX fejlesztéseket jó részben a NASA és az USAF pénzeli jelenleg. Per pillanat legnagyobb független, tehát nem állami pénzekből fejlesztő cég a Blue Origin.

3. csak kéne akkor egy másmilyen mentőrendszer...

Eredetileg is mentőtoronnyal tervezték. A "toló" mentőrendszer gyakorlatilag onnan jött, hogy így a SuperDraco hajtóműveket lehet használni mentőhajtóműnek és leszálló-hajtóműnek is.


Egy korai Dragon / Crew Dragon elképzelés, már Falcon 9 rakétán, a Crew Dragon esetén mentőtoronnyal.

Pontatlanul fogalmaztam. Szondákat raktak össze, aminek egy részét (?) nem is NASA rakéta vitte fel...
Az ISS nem tisztán NASA program..
A JSWT akkora költséggtúllépésben és csúszásban van, hogy részben poliikai okokból engedték befejezni tudtommal, mivel sokan Hubble utódjaként tekintenek rá még akkor is, ha teljesen más tartományban fog üzemelni.

A nyilatkozat lényege, hogy a rakétás leszállás több biztonsági kockázatot jelent, az egyik kockázati tényező a leszálló lábak, amik a hőpajzsban lettek volna elrejtve (ezt vagy 5x elmondja).

A NASA problémázik / problémázott minden hasonló tényezőn, és várt el / írt ki plusz teszteket a technikai megoldások biztonságosságával kapcsolatban. Ez valahol érthető, de ugyanakkor akadályozza is az innovációt. Két éve a NASA hirtelen előjött azzal, hogy a Dragon v2-nek legalább az első útjain a tengerre kell szállnia. Innen kezdve az a plusz energiabefektetés, amely a szárazföldi leszálláshoz kellene, többé-kevésbé felesleges is lett, ha csak nem akarják a Red Dragon robotszonda esetében felhasználni. Azzal, hogy a Red Dragon-t is lehúzták a képletből, végleg felesleges lett a szárazföldi landolás opciója.

Maga a Red Dragon (emberek nélküli) űrszonda (ami a D2-ből lett volna kifejlesztve) is törölve lesz, mivel nem fejlesztik tovább a D2 képességeit (szarkazmus: meg gondolom drága az ingyen űrhajó a NASAnak szolgáltatásként).

Tavaly az ITS kapcsán még azt emlegette Musk, hogy a Red Dragon többek között a Mars-direkt leszállás opciót tesztelte volna és a PICA-X hővédő pajzs alkalmazását a Mars légkörében, megfejelve a rakétahajtóműves leszállással. Ezt a leszállási koncepciót használták volna az ITS-nél is eredetileg, tehát egy proof-of-concept útnak szánták. De e mellett már eleve arra szánták, hogy a potenciális leszállási helyeket vizsgálja meg, illetve a Metán-gyártás lehetőségeit vizsgálják.

És terveznek egy Bloc-5 nevű rakétát a Falcon-9 alapjaira építve.

Nem, a Falcon 9 altípusait bontották Block-okra.

Külön probléma, hogy a SpaceX sose hivatkozott Block-okra, sem a vX.Y változatokra, ezeket Musk használta, és vette át a média. Mivel a SpaceX nem töri magát, hogy a kérdést feloldja, így gyakorlatilag nem is tudjuk pontosan hogy épül fel a Falcon 9 család.

Block 1 : Eredetileg nem volt, később v1.0 néven hivatkoznak rá
Block 2 : (Feltehetően) sose repült
Block 3 : v1.1
Block 4 : v1.2 vagy Full Thrust
Block 5 : v1.3 (Elon Musk azt állította, hogy ezt a verziót fogják használni az emberes űrrepüléseknél)

Röviden ezt vegyük át (a Blockok persze feltételezések, csak a Block 1 (?) és a Block 5 ismert valójában):

Block 1: Az első fokozaton 3x3-as hajtómű elrendezés Merlin-1C hajtóművekkel, a második fokozatban egy Merlin-1C vákuum verziója (hosszabb és nagyobb harang, ami nagyobb teljesítményt és jobb hatásfokot biztosít). Az első két úton ejtőernyős leszállási kísérlet történt az első fokozatnál (ahogy a Falcon 1-esek esetében), de mindkettő sikertelen volt. LEO pályára ~9 900 kg-ot tudott felvinni.

Block 2: Az első User Manual hivatkozik rá, fejlesztett Merlin-1C+ hajtóművekkel, nagyobb teljesítménnyel, de továbbra is 3x3-as hajtómű elrendezéssel. Feltehetően sose repült (aztán nem kizárt, hogy az első Falcon 9-esek között találjuk őket).

Block 3: Az első fokozaton a középső hajtómű körül körben lett a nyolc másik elhelyezve, ezt a SpaceX "octaweb" elrendezésnek hívja. A hajtóműveket Merlin-1D (illetve 1D Vac) változatra cserélték, az első fokozatot megnyújtották (nagyobb hajtóanyagtartályok), illetve opcionálisan leszállólábakkal és a hajtóművek mögött hővédő pajzzsal lehet ellátni a visszatéréshez. Ha nincsenek lábak, illetve visszahozási kísérlet, akkor cirka 13 150 kg-ot tud alacsony Föld körüli pályára feljuttatni.

Block 4: Eddig a legutolsó ismert változat, a második fokozatot némileg megnyújtották, illetve a fokozatokat mélyhűtött hajtóanyaggal töltik fel indulás előtt, így azonos térfogat mellett nagyobb tömegű (mennyiségű) folyadékot lehet beletankolni. E mellett a hajtóművek még nagyobb teljesítményű Merlin-1D+ / 1D+ Vac változatok, így nem újrafelhasználható üzemmódban már 22 800 kg-ot vihet LEO-ra. A cél azonban itt már lehetőleg az újrafelhasználás lehetősége. Ha a szárazföldre (nagyjából a kiindulási pontra) szeretnék az első fokozatot visszahozni, akkor a teherbírás ~30%-kal csökken, mivel a fokozatban üzemanyagot kell hagyni a fékezőmanőverre és a lassításra, majd a leszállásra. Ha a tengerre, az ASDS landolóplatformra szeretnék visszahozni, akkor csak a lassításra és a leszállásra kell tartalékolni, ám ez is ~15%-kal csökkenti a teherbírást.

Block 5: Mikor Musk először említette tavaly egy Reddit kérdez-feleleken, majd Shootwell később dettó ezt az elnevezést használta rá, kiderült hogy legalábbis részben a CCtCap (vagyis a Crew Dragon) és a katonai célú indítások miatt szükséges fejlesztések lesznek benne – per pillanat csak találgatni lehet, mire gondoltak, de feltehetően arra, hogy a szárazföldre tudjon leszállni az első fokozat (a korábban említett ~30%-os hasznos teher 'büntetés' mellett) akár emberes Dragon indításkor is. Szintén feltételezés, de az Amerikai Légierő pénzeli részben a Merlinnél jóval nagyobb teljesítményű Raptor hajtómű fejlesztését, eredetileg a második fokozatban való használatra (hogy aztán a Block 5 második fokozatában Raptor vagy Merlin lesz-e, csak találgatjuk még). A Raptor folyékony oxigént és metánt használ a Merlinnél használt folyékony oxigén-kerozin páros helyett, emiatt viszont feltehetően a hajtóanyag-tartályok és/vagy a hajtóanyag-rendszert is némileg át kell szabni.

Ugyanígy a Falcon Heavy-ről azt mondták veszélyes emberek szállítására, mert a sok hajtómű összehangolás nem olyan egyszerű mint gondoltál - de továbbra is kitartanak mellette (amíg nincs jobb).

Eredetileg a Falcon Heavy célja (többek között) az 5 tonnás GEO műholdak pályára állítása volt, ezért kezdték el fejleszteni. Közben viszont az egyre nagyobb teljesítményű Merlin hajtóművek, a hosszabb rakétatest és a mélyhűtött üzemanyag segedelmével sikerült a Block 4-el már ezt a célt elérni - többek között ezért lehetett Falcon 9-el 5 tonna feletti GEO műlholdakat indítani, holott eredetileg még Falcon Heavy-re szólt a szerződés...

Szóval, az én tippem, hogy a nagyobb teljesítményű raptor hajtóművekből csinálnak majd nagyobb rakétát...

Az eddigi információk alapján a Falcon 9 Block 5 elsődlegesen az emberes repülés miatt szükséges - vagyis még idén szükség lenne rá. Ha nagyobb rakéta lenne, akkor új indítóállásra lesz / lenne szükség, márpedig eleddig ennek nyomait nem nagyon látja senki. A másik probléma, hogy a közúti szállítás megszabja a fokozat átmérőt, mivel bizonyos helyeken (most fejből nem tudom melyik hidakról van szó) a hidak alatt el kell férnie a fokozatnak. A Falcon 9 jelenlegi átmérője a maximális, ami elfér még közúti szállításnál, és ehhez is speciális utánfutót használnak, hogy minél kisebb legyen a járműszerelvény magassága:



Ez alapján a Block 5 nem lesz nagyobb átmérőjű, mint az elődei. Feltehetően sokkal hosszabb sem lehet, mert már így is a határait feszegetik a jósági foknak (hossz / átmérő). Amit még nem tudunk, hogy feltűnik-e a Block 5-ben a Raptor (akár a második, akár mindkét fokozatban), vagy pedig a Merlin-t reszelgetik tovább.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.07.21. 13:37:57

Sok a PR szöveg, ezt nem vitatom, de félresöpörni sem lehet azt, amit Musk nyilatkozik, hiszen csak csináltak egy újrafelhasználható első fokozatos hordozórakétát, építettek egy teherűrhajót, stb. Olcsóbban, mint mások....

Marson kívül: MESSENGER, Dawn, LRO, New Horizons, Juno, OSIRIS REx, és egy vödör Földmegfigyelő így hirtelen... plusz összekalapálták a JWST-t.
plusz van közös program az ESA-val (LISA Pathfinder), és van egy ilyen bigyó odafent, amit ISS-nek hívnak.

Hogy ebből melyik "látványosan eredményes" számodra, az már a te szubjektív döntésed. Ha egyik sem, akkor igazad van, semmit nem értek el.

3. csak kéne akkor egy másmilyen mentőrendszer...

Lassan ellebben a rózsaszín köd a SpaceX fölül is, ott sincs villámgyors technológia haladás csak álmodozás. Volt Falcon 1, van Falcon 9 3. verzió, van Dragon 1 cargo és sok sok terv. Talán lesz Falcon heavy (ami az embernek kockázatos, az a többszázmilliós műholdnak is) és valószínűleg lesz Crew Dragon. És nincs elég pénz fejlesztésre, talán mert fő az alacsony ár. A Tesla is nagyon be fog égni, ha így folytatja.

Jó Mars szondákat csinálnak, de ezen kívül mi más látványosan eredményeset ért el a NASA 2003 óta...?????

Sajnos a NASA szerkezete olyan, mintha az holdraszállás féktelen pénzcsapja még nyitva lenne... Valamelyik Th reaktoros videóban elhangzik egy interjú, hogy egy mérnök 30 éve dolgozik és MINDEN projektm, amiben részt vett tanulmány szinten vagy kicsit túl el lett kaszálva. 30 éve van a NASA-nal és ő nem volt benne egyetlen megvalósult projektben sem...

No, megvan. A nyilatkozat lényege, hogy a rakétás leszállás több biztonsági kockázatot jelent, az egyik kockázati tényező a leszálló lábak, amik a hőpajzsban lettek volna elrejtve (ezt vagy 5x elmondja). Ami magát a D2 űrhajót illeti, eredeti sok évvel ezelőtti elképzelés szerint, a fő cél tényleg emberek eljuttatás lett volna a Vörös bolygóra, de ma már sokkal biztonságosabb és kényelmesebb űrhajóban gondolkodnak. Tipp, de talán a ITS-re gondolt, vagy egy új típusú űrhajóra (itt lehet tippelgetni, hogy űrsikló, esetleg felfújható hőpajzs, vagy micsoda...). Maga a Red Dragon (emberek nélküli) űrszonda (ami a D2-ből lett volna kifejlesztve) is törölve lesz, mivel nem fejlesztik tovább a D2 képességeit (szarkazmus: meg gondolom drága az ingyen űrhajó a NASAnak szolgáltatásként). Szóval a D2 tengerre fog leszállni, nem csak az elején, hanem végig, viszont teherszállításnál lehetőség lesz megpróbálni a rakétás fékezést. És terveznek egy Bloc-5 nevű rakétát a Falcon-9 alapjaira építve. Tipp, de szerintem a raptor hajtóműves Falcon-9 lehet... Ugyanígy a Falcon Heavy-ről azt mondták veszélyes emberek szállítására, mert a sok hajtómű összehangolás nem olyan egyszerű mint gondoltál - de továbbra is kitartanak mellette (amíg nincs jobb). Szóval, az én tippem, hogy a nagyobb teljesítményű raptor hajtóművekből csinálnak majd nagyobb rakétát...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.07.20. 20:54:29

kukucs 😊

"a SpaceX-féle Mars leszállásos Red Dragon koncepciót is kukázták, elsősorban mert az élő személyzetes repüléshez rengeteg feltételnek kellett volna megfelelni "

Ez zavaros. A Red Dragon egy űrszonda lett volna, emberek nélkül. De most látom az újságíró sok mindent összekevert, és ez nem csak nekem tűt fel. Az eredeti nyilatkozat érdekelne...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.07.20. 18:42:26

1: Azt nyilatkoza? Magáncég, profitorientált, marketing PR szöveg a lényeg náluk. Ne hogyj el nekik mindent, amit mondanak.

1.: A Falcon Heavy esetében feltehetően politikai lépésről van szó - felkészíti a közvéleményt arra, hogy márpedig bizony esélyesen kudarc lesz. Hozzáteszem tavaly még arról beszélt, hogy milyen sok tapasztalatuk van már a sok hajtómű párhuzamos használatával a Falcon 9 esetében.

2.: A Red Dragon feltehetően a Falcon Heavy késése miatt lett zsákolva - pláne, ha a Dragon 2 továbbra is megőrzi a SuperDrago hajtóműveit.

3.: Ha viszont igaz, amit állít, mely szerint a Dragon 2 oldalsó hajtómű-elhelyezése eredendően a Red Dragon elképzelés miatt történt, akkor az egész Dragon 2 koncepció a lényegét vesztette el azzal, hogy a szárazföldi landolást is kukázták. Innen kezdve a Dragon v1 legalább olyan jó lenne a CCDev számára, mint a Dragon v2....

4.: A BFG / ITS előre láthatóan nagyravágyó, vagy talán megvalósíthatatlan terv volt, nem meglepő, ha leskálázzák...

Tegnap(előtt) egy konferencia zajlott az ISS fejlesztései kapcsán, ahol Musk is megszólalt és több érdekesség is elhangzott. A legfontosabb: a SpaceX-féle Mars leszállásos Red Dragon koncepciót is kukázták, elsősorban mert az élő személyzetes repüléshez rengeteg feltételnek kellett volna megfelelni (legalábbis ez a hivatalos magyarázat a részükről...). Musk szerint egy "sokkal jobb" ötletük van, a részleteket vélhetően szeptember végén fogják felfedni.
További cikk a témában itt (kitér a Falcon Heavy-re is).
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2017.07.20. 08:26:11

"egy csillag áthaladása miatt"

Cseles 😄

Dombocska a Marson

Pár nap múlva július 22-től augusztus 1-ig rádiószünet lesz a Föld és a Mars között egy csillag áthaladása miatt, így a rovereket és a műholdakat előre "feltöltik" tennivalóval. Elvi lehetőség lenne az üzenetek fogadására és küldésére, de nem kockáztatnak, nehogy a zaj miatt valamit hibás üzenetként értelmezzenek. Telemetriás adatokat fogadnak csak ez idő alatt.