Űrkutatás

Miben tud ez versenyképes lenni a Falcon családdal? Ok, hogy drágább, de többet tud LEO-ra vagy geostacra vagy magas pályára felvinni?

Az Ariane 6 két változatban készül, az A62 a két gyorsító rakétás változat, az A64 a négy gyorsító rakétás változat elnevezése.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Ez egy régebbi anyag, ezért nem stimmelnek többek között a feltételezett árak és a várható indítás dátuma sem:

Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.09.19. 12:06:40

Mi az az A62 és A64?

A Falcon 9 FT listaára jelenleg ennyi. Az újrafelhasznált első fokozattal kapcsolatos árat a SpaceX szeretné 40-45 millió környékére belőni, de például a SES cirka 35 milliót fizetett az elsőért, és ők azt szeretnék, ha a SpaceX ilyen áron adná később is. Ők egyébként tervezik a második fokozat vissza-hozatalát is, sőt, az áramvonalazó kúpot is meg akarják menteni.

Ezzel szemben áll az A62 és az A64 tervezett ára, aminek a megrendelések teljesítése leghamarabb 5 év múlva indulhat.
Az A64-et hoztad fel, ott ugye ~130 millió per két műhold esetében ~65 millió dollár a várható ár műholdanként. Tehát az A64 esetében az egyik utashely már drágább, mint a Falcon 9 FT indítás ára jelenleg, új első fokozattal. A megosztott utashely problémája, hogy a két műhold nem lehet egymástól jelentősen eltérő pályán, tehát bizonyos kötöttségeket is jelent.

A fő tényező több dologból áll össze - az egyik az, hogy az Ariane 6 valóban fogja-e tudni tartani ezeket a számokat. A SpaceX ugyanis már most ennyiért visz fel hasznos terhet. Tehát a második tényező, hogy 2022-ben a SpaceX mennyiért fogja kínálni a szolgáltatását.

A fel nem emlegetett harmadik tényező a Blue Origin és a New Glenn rakétája. Náluk árakról még semmi információ nincs, viszont ők eleve minden indítást visszahozott és később újrafelhasznált első fokozattal terveznek. Amúgy már a két fokozatú New Glenn is nagyobb teljesítményű lesz, mint az A64 (13 tonna @ GTO).

Na most, az A62 és az A64 alapvetően két újrafelhasználható konkurens mellett fog a piacra lépni, plusz ugye készül az ULA Vulcan, dettó részlegesen újrafelhasználhatóan (ott csak az első fokozat hajtóműveit hozzák vissza), tehát az a kettő előbb-utóbb három lesz. Az A62 és az A64 pedig nem készül újrafelhasználhatónak...

Nos, én nem véletlenül írtam azt, hogy az ArianeSpace alapvetően a "kötelezően megrendelendő" 5db A62 indításra épít, mivel piaci alapon ilyen árakon 2022-ben nem lesz versenyképes, ez borítékolható...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.09.19. 11:54:27

Ezek az árak nem fixek, hanem csak tervezettek...

Szerintem valamit félreolvastál vagy elírtál, mert amit Cifu írt, az alapján:

Falcon 9 FT ~62 millió USD vagy ~40-45 millió USD újrafelhasznált első fokozattal,

vs

A62 ~85 millió USD.

Ezen számok alapján nincs miről beszélni...

1 műhold Falcon 9 FT ára megegyezik A64 árával két műhold esetén.

Feltételezem, hogy A64 ára 2022 évekre vonatkozik, tehát kb fix.
Spacex ára megy vagy ennyi lesz vagy több.

SpaceX-nek csak az újrafelhasználóhaság jobb. Ha az nem lenne, akkor nem lenne miről beszélni.

Közben kijött az ArianeSpace ütemterve az Ariane 6 programról:



A lényeg: 2020-ban indulna az első két gyorsítórakétás A62 konfiguráció, majd 2021-ben további két indítás után az első négy gyorsítórakétás A64 változat. A piaci felhasználás 2022-ben várható.



Ez az, ami miatt a leginkább lehet aggódni: az A62 listaára továbbra is ~85 millió USD, az A64 listaára 130 millió USD, vagy 65 millió USD per műhold (ez esetben két műhold GTO pályára állításáról lenne szó). Ezek pedig magasak. Az A62-el kb. azonos teljesítményű Falcon 9 FT listaára ~62 millió USD, és ~40-45 millió USD ha újrafelhasznált első fokozatot használnak fel, amit már kétszer is sikeresen indítottak. Tehát már most kedvezőbb árat kínálnak, mint az ArianeSpace, így utóbbi két fronton "támad". Az egyik az, hogy pénzügyileg összekapcsolt szolgáltatást kínálnak, vagyis a szükséges hitelek intézésében segédkeznek. A másik pedig a rizikó-garancia, amit nem fejtenek ki, de feltehetően biztosítási ár alacsonyan tartásáról lenne szó.

Ami nincs a képeken, az az ArianeSpace egyezsége az őt üzemeltető európai államokkal: 2022-től évi legalább 5 Ariane 6 A62 és két Vega indítást vásárolnak minden évben, ez esetben garantálja a cég azt, hogy az A62 ára 70 millió euro lesz. Ez egyfelől garantálja a cégnek, hogy lesz vásárlója az Ariane 6-nak, akkor is, ha nem lesznek piacilag versenyképesek, másfelől viszont az európai államoknak is garancia, hogy a költségek nem fognak elszaladni.



Ezek az Ariane 6 család "teljesítmény-tervei" a kereskedelmileg fontos GEO pályára, az A62 nagyságrendileg a Falcon 9 FT szintjén mozog, az A64 pedig kb. fele annyit tud, mint a Falcon Heavy nem-újrafelhasználható módban (megj.: cirka 130-150 millió dollár lehet egy Falcon Heavy indítás ára ilyen esetben).



A tervezett átállás ütemterve. 2023-ban indulna az utolsó Ariane 5 a tervek szerint, és 2022-ben az utolsó Szojuz-2, amit az ArianeSpace értékesít.

Nem kifejezetten űrkutatás, de érdekes hír, hogy a pletykák szerint a Northrop-Grumman felvásárolja az OrbitalATK-t. Ez korántsem kicsi hír, hiszen a Northrop ugyan aktív az űriparban (ők a fővállalkozói például a James Webb Space Telescope-nak), de alapvetően a kisebb szereplők közé tartozik a "régiek" közül, akit elhalványít a Lockheed és a Boeing, illetve közös lányuk, az ULA, míg SpaceX és lassan a BlueOrigin ellopja végleg a rivaldafényt a többiek elől.
Az OrbitalATK-val való egyesülés viszont ismét lendít egyet a Northrop esélyein, illetve saját hordozórakétát "kapnak" (Pegasus, Minotaur és Antares-család).

Csak egy kis emlékeztető, ki kitt evett meg:
Lockheed: Martin-Marietta (azóta Lockheed-Martinnak hívják a céget ugye)
Boeing: Rockwell és McDonnell-Douglas (utóbbi eleve egy összeolvadás volt).
ATK: Orbital (akkori új cégnevük: OrbitalATK)
Northrop: Grumman és most OrbitalATK.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.09.18. 13:47:24

snopes nasa earth goes dark kulcsszavak - nem volt nehéz feladvány 😊

Cassini Grand Finale


Soyuz MS-06 Docks to the Space Station

(azért én, egy kis Interstellar-t bevágtam volna alá izgalomfokozás gyanánt 😊

Az utolsó kép, és a becsapódási hely

Ezekből remélem majd összeraknak egy mozgóképet, amin majd lehet majd látni a mozgását.

Viszlát Cassini!

Jó volt élőben követni az utolsó perceket.

De nem hagy el minket teljesen hiszen a darabkái a Saturnus részévé válva örökké ott keringenek majd a légkörében. 😊

... és nincs több jel. A Cassini küldetés lezárult. Kevesebb, mint 1 perccel "bírta" tovább a tervezettnél.

... persze nem teljesen, hiszen ott van 400 ezer fotó, és sok sok adat, amit a következő években fel fognak dolgozni.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.09.15. 14:02:19

Kb. 80 perc múlva érkeznek meg az utolsó adatok

Hibáiból tanul az ember...

Nem hiába mondta az öreg proffom... Gyakorolni, gyakorolni és gyakorolni!

Ez Monty Python zene hatalmas alattam. 😊
Utoljára szerkesztette: Prof William, 2017.09.14. 19:37:50

Eddig hány sikerse Falcon 9 visszatérés volt?

16 első fokozatot hoztak vissza, 7-et szárazföldre, a többit hajóra.

Volt már valóban újrafelhasznált első fokozat?

Igen, kettő eddig.

Eddig hány sikerse Falcon 9 visszatérés volt? Volt már valóban újrafelhasznált első fokozat?

Igen most már nevet rajta, de szörnyű lehetett élőben látni és idegeskedni

LoL. So true...

"When you're so rich you decide to play KSP in real life."

Nagyon jó... 😊

itt van végre az Elon Musk által beharangozott SpaceX fail videó, látványosak a robbanások <#vigyor5>

Ez akár az SG főoldalra is elférne a tudományos cikkek között. 😊

Köszi Cifu, ez egy nagyon érdekes és informatív összefoglaló volt!
Utoljára szerkesztette: Fulcrum11, 2017.09.13. 17:53:36

Ha az űrkutatásról beszélünk, a NASA kerül mindig előre a témakörben, több okból is. Először is a NASA költi messze a legtöbbet az űrkutatásra, többet, mint az utána következő öt szervezet, olvasd az európai ESA, az orosz Roszkozmosz, a kínai CNSA, az indiai ISRO és a japán JAXA.



Másodszor, a NASA talán a legnyíltabb űrügynökség a világon, a döntésekről, tervekről, folyó programokról és az egykor volt programokról messze ők a legátláthatóbbak. Jelen sorok írója hosszasan próbált már feltúrni információkat, hogy mi a helyzet egyes korábban elindított / beígért orosz vagy kínai űrprogramokról. Hát, hogy diplomatikus legyek, sokszor a sötét anyag kutatásához lehetne hasonlítani - tudjuk, hogy ott van valahol, de sehogy sem találjuk.

A NASA esetében tehát a vezető személyek változásai is fontosak. A NASA vezetőjét (adminisztrátorát) az Egyesült Államok elnöke választja ki, a Szenátus javaslatai alapján és annak egyetértésével, ha beiktatják, akkor közvetlenül az ország elnökének jelent. Az általánosan bevett gyakorlat és szokásjog szerint az elnök távozásakor az általa kinevezett vezető is távozik, és amíg az elnök nem nevezi meg a saját jelöltjét, addig egy, a szenátus által megbízott vezető veszi át feladatait. Azonban arra is volt több példa, hogy az elnökváltáskor az új elnök előre biztosította a regnáló NASA vezért támogatásáról, ilyen volt például Daniel Golding, aki idősebb George Bush, Bill Clinton majd az ifjabb George Bush elnöksége alatt is bírt ezzel a bizalommal.

A jelöltek nem feltétlenül érkeznek a NASA berkeiből, sőt, Michael D. Griffin (2004-2009), aki a NASA jelenlegi általános fejlesztési irányait meghúzta, például a NASA-n kívülről érkező mérnök volt, elődje Sean O'Keefe (2001-2005) pedig kormányzati pénzügyi szakember, aki két évig a Haditengerészet Főtitkára volt, és közvetlen kapcsolata nem is volt az űrügynökséggel korábban.

Mi a NASA adminisztrátorának a feladata? Nos szó szerint a következő:

Az Adminisztrátor az Ügynökség legfelsőbb döntéshozója, tiszta és egyértelmű jövőképet nyújt az Ügynökség számára és a belső vezetés forrása, hogy teljesítsék a NASA küldetését. Az Adminisztrátor feladata a stratégiáját és irányelveit az Ügynökséget felügyelő csoportok érdekeihez és kívánalmaihoz igazítani.

Az Adminisztrátor és a közvetlen vezetőség általános stratégiai iránymutatást és követendő elveket nyújtanak a szervezetnek, és felállítják az Ügynökség relatív fontossági sorrendet, a hozzájuk tartozó költségvetési irányelveket és a teljesítmények kiértékelését.

Vagyis alapvetően noha az Ő feladata meghatározni a NASA haladási irányát, azt össze kell hangolnia a törvényhozással és az elnöki kabinet döntéseivel. Ez egyébként annyira igaz, hogy a NASA pénzügyi szálai jellemzően a Szenátusi bizottságokban dőlnek el, és bizony nem egyszer inkább a politikai érvek döntenek, nem pedig az űrügynökség vezetőségének a terveit.


Charles Bolden NASA adminisztrátor jelölt és Lori Garver NASA adminisztrátor-helyettes jelölt meghallgatása a Szenátusban 2009 július 8.-án

Ez a legutóbb, Obama elnöksége alatt a feladatot ellátó Charles Bolden esetében különösen nem volt sikeres - amihez nagyban hozzájárult, hogy noha Obama elnökségének első két évében mindkét házban a (saját) demokrata párt(ja) volt többségben, 2011-ben az alsó házban, majd 2015-ben a felső házban is az ellenzéki republikánusok voltak többségben. Csakhogy már Obama első terminusa alatt is sokan kritizálták a NASA akkori vezetőjét. Egyes kritikusok szerint pedig a törvényhozás és az elnök közötti nézetkülönbségek olyan szintre degradálták a hatékonyságot, hogy Bolden alig tudott többet tenni, mint bólogatott a szenátusi meghallgatásokon...

A NASA jelenlegi útitervei és elképzelései

Alapvetően a NASA számtalan dologgal foglalkozik, a különféle légi járművek kísérleti fejlesztéseitől kezdve a Földtudományokon át a világűrig. Mi itt első sorban a világűrrel foglalkoznánk, ezt két nagy részre lehet bontani: az emberes űrkutatásra és a robotokkal végrehajtott űrkutatást.

Emberes űrkutatás:



1.: ISS Űrállomás: Továbbra is meghatározó az ISS Űrállomás, amelynek üzemeltetésében oroszlánrészt vállal az amerikai Űrügynökség, ennek része az, hogy minél hamarabb amerikai űrhajók vihessék fel a személyzet legalább egy részét az űrállomásra, erre a CCDev program két "kereskedelmi" alapon fejlesztett és üzemeltetett űrhajója, a Boeing CST-100 Starliner és a SpaceX Dragon 2 hivatott. A folyamatos csúszások miatt jelenleg úgy tűnik, hogy a valódi személyzetcseréhez csak 2018 elejétől fogják ezeket használni. Ide kell sorolni CRS programot is, amely keretében három különböző robot-űrhajó (Orbital Cygnus, SpaceX Dragon 1 és a SierraNevada DreamChaser) az űrállomás ellátmányainak egy jó részét viszi fel. Az űrállomás üzemeltetésének a végét jelenleg határozottan még nem látni, egészen biztosan 2020-ig, de feltehetően 2024, vagy talán egészen 2028-ig működni fog még. Hogy utána lesz-e a NASA-nak alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomása, azt még nem lehet tisztán látni. Viszont a jelekből egyre inkább az feltételezhető, hogy 2028 után Oroszország megpróbál(na) egy saját állomást tovább üzemeltetni legalább részben az ISS orosz moduljaira építkezve.



A tervezett Deep Space Gateway űrállomás a Hold körül keringve, bedokkolva egy Orion űrhajóval (Boeing)
Megj.: Ez csak egy a lehetőségek közül jelenleg költségvetésben még nincs támogatva

2.: Alacsony Földkörüli Pályán Túli program: A Beyond Low Earth Orbit program noha hivatalosan csak 2010-től létezik, alapvetően még Griffin vezetése alatt indult, az elején az ARES hordozórakéta és az Orion űrhajóval indult, majd lett belőle SLS hordozórakéta, és egy némileg átszabott Orion űrhajó. A célja első sorban, hogy "kitörjön" az emberes űrkutatás a Földtől mintegy 1000km-es keringési magasságig tartó alacsony Földkörüli pályáról, és távolabbra tekintsen. A program szépséghibája, hogy az amúgy sem olcsó ISS, illetve azt kiszolgáló programok, továbbá a méregdrága SLS és Orion mellett nincs igazából pénz semmi valóban kézen fogható hardver megvalósítására. Nevezetesen egy, a Hold közelében keringő űrállomásra, vagy egy bolygóközi repülésre is használható űrhajóra. A koncepciók elkészültek ezekről, a lehető legminimálisabb költségekkel is kalkulálva, ám ezekre nincs jelenleg pénz elkülönítve, márpedig nélkülük nincs igazából értelme az SLS / Orion párosnak se.

Megjegyzés: A Szenátus felszólította a NASA-t, hogy 2033-ig küldjön embert a Marshoz, tette mindezt a számszerűleg legmagasabb, mintegy 19,5 milliárd dolláros költségvetési támogatás megszavazása után. Ezzel csak annyi a probléma, hogy ez az összeg az amerikai kormányzati költségvetésnek cirka fél százaléka, miközben ugyanez a 2000-es évek előtt 0,8% felett volt, az 1960-as évek közepén pedig 4% felett. A NASA is tisztában van vele, hogy ilyen költségvetés mellett nem tudja teljesíteni ezt az elvárást, talán még akkor sem, ha minden más területről elvonja a pénzt ennek az egy célnak a teljesítésének érdekében. Idén nyáron William H. Gerstenmaier (az emberes űrkutatási programok vezetője) kvázi elismerte, hogy az űrügynökség a jelenlegi költségvetési szinten nem képes belátható időn belül embert küldeni a Marsra - de még a Marshoz sem igazán.


Robotos űrkutatás:

1.: James Webb Space Telescope: A Hubble utódjaként szokták aposztrofálni, noha alapvetően más célokat szolgál a hatalmas méretű, a Földtől mintegy másfél millió kilométer küldendő, első sorban az infravörös tartományban dolgozó űrteleszkóp. A hánnyatattot sorsú (1996-ban kezdtek el rajta dolgozni), immár 9 milliárd dollárnál is drágább programot a NASA végül az európai ESA-val és a kanadai CSA együtt valósítja meg. Tervezett indítása 2018.



2.: Mars missziók: Alapvetően a kulcsfontosságú cél jelenleg a Mars körül keringő kommunikációs műholdakat (Mars Reconnaissance Orbiter és Mars Odyssey) szükség szerint kiváltó Next Mars Orbiter (NeMO), amely biztosítjhatja a Mars felszínére küldött és küldendő szondákkal, roverekkel való további kapcsolattartást. Ezen kívül jelenleg van még egy régóta húzódó, kis méretű leszálló-szonda (InSight), amely várhatóan 2018-ban indulhat a vörös bolygóhoz. Őt követi a jelenleg (a JWST után) legköltségesebb robotos program, a Mars 2020 Rover, amely a Curiosity alapján készül, de sok szempontból annál is fejlettebb lesz. A tarsolyban lévő elképzelések közül a legvalószínűbb egy Marsi talaj-minta Földre való vissza-hozatalára szolgáló űrszonda megvalósítása, valamikor a 2020-as évek első felében. A SpaceX-el való együttműködés a Red Dragon programban nemrég zátonyra futott, de Elon Musk megjegyzése alapján egy nagyobb, célirányosan megépítendő leszálló-szondát fognak indítani majd, amelyben a NASA is szerepet vállal feltehetően - viszont ez leghamarabb csak 2020-ban valósulhat meg (Erről egyébként szeptember végén fog beszélni Elon Musk).



3.: Europa Clipper / Europa Lander: A Jupiter jeges holdjai régóta céljai a NASA terveinek, hosszú ideig dédelgettek egy nagy méretű, nukleáris erőforrást felhasználó (a Jupiter pályáján már elég szerény a napelemekből nyerhető energiamennyiség), ion-hajtóműves, komoly pályaváltoztatásra képes űrszonda tervét, ám végül annak magas költségei miatt abból nem lett semmi. Az Europa Clipper ennek a leegyszerűsített folyománya, amely az Jupiter Europa nevű holdjára összpontosítana, keringési pályára állna körülötte és a felszínét térképezné fel részletesen mintegy három év alatt. Eredetileg ennek a programnak lett volna a része egy kis méretű leszállóegység, amely a talaj (jégfelszín) anyagát vizsgálná meg - menet közben viszont addig hízlalták, hogy 2016-ban egy különálló, nagy méretű leszállóegységről kezdtek beszélni. Az Europa Clipper jelenleg a koncepción túlmutató végleges tervek elkészítésének fázisában van, a tervezett indítás 2022 körülre datálható. Az Europa Lander jelenleg a koncepció véglegesítésénél tart, és várhatóan pár évvel a Clipper után indulhatna, ha biztosítják az anyagi támogatást hozzá.

4.: "Futottak még" kategória: Természetesen az űrkutatásban ilyen nem létezik, de a többiekhez képest szerényebb pénzből valósul meg például a Parker Napszonda, amely a Vénusz és a Nap körül keringve két tucat alkalommal közelíti meg csillagunkat egyre jobban és jobban, vizsgálva a Nap felszínét, a napszél keletkezését és viselkedését, illetve a Nap mágneses terét. Az első NASA szonda, amit élő ember után neveztek el (Eugene Parker napkutató asztrofizikusról) várhatóan 2018-ban indul.

Az érdekesebb programok közé tartozik, hogy az SLS hordozórakéta és az Orion űrhajó személyzet nélküli, 2018-ra tervezett EM-1 tesztrepülésénél (amely a Holdat kerülné meg), visz majd magával 13 darab apró nano-műholdat (CubeSat), amelyek különféle tudományos céllal terveztek meg, többek között a sarkokon megtalálható jégréteg kutatására illetve a felszín részletesebb feltérképezésére.


A 16 Psyche és az őt meglátogatni tervező szonda fantáziarajza

Végül pedig a Discovery (olcsó kutatóműholdak) programból ki kell emelni a két legutóbbit, az egyik a Psyche, amely az aszteroida öv 16 Psyche nevű tagját látogatja meg (ennek az érdekessége, hogy a mintegy 186km-es aszteroida egyfajta proto-bolygó lehet, szinte teljes egészében vasból / vas-nikkelből áll) várhatóan 2026-ban. A másik pedig a Lucy, amely 2021-ben indulna, és a Jupiter gravitációja által "terelgetett" aszteroida-csoportok közül a Trójai névvel illetett csoport öt tagja (illetve út közben egy belső aszteroida-öv tag) mellett repül el, és közben nagy felbontású képeket készít, valamint spektrométerrel az anyagszerkezetüket fogja vizsgálni.

Az új NASA vezető...

A Trump-adminisztráció hosszú-hosszú ideig adós maradt a NASA új adminisztrátorának megnevezésével, általában az új elnök beiktatása után pár hónappal be szokott következni - a késlekedés egyik hozománya, hogy a jelenlegi megbízott vezető, Robert M. Lightfoot Jr. (aki 2017 január 20.-a óta tölti be ezt a pozíciót) ezen sorok írásakor leghosszabb ideig tölti be ezt a pozíciót (229 napja).


Jim Bridenstine

2017 szeptember elsején azonban végre jött a bejelentés: Jim Bridenstine, aki a Kongresszusban (az amerikai törvényhozás alsó háza) Oklahoma Republikánus párti képviselője. Bridenstine a haditengerészetnél szolgált pilótaként (E-2C Hawkeye légi radarfelderítő gépen leginkább), majd pénzügyi adminisztrációs diplomája megszerzése után politikai pályára lépett, de a Légierő Tartalékosaként (legalábbis elvben) a mai napig repül.

A politikai pályáján az első nagyobb akadályt 2012-es Kongresszusi választáson vette, ahol az Oklahoma Tulsa-i választási kerültében elnyerte a képviselőséget, és ezt 2016-ban sikerült megismételnie is.

Bridenstine két meghatározó bizottságban is tag, a Fegyveres Erőket felügyelő Bizottságban (Committee on Armed Services), ahol két albizottságban tag (Tengeri Erőket felügyelő albizottság és Stratégiai Erőket felügyelő albizottság), illetve az itt érdekesebb Tudomány, Világűr és Technológiai Bizottság (Committee on Science, Space and Technology), ahol szintén két albizottságban szerepel, az egyik a Környezetvédelmi albizottság, amelyben ő elnököl, illetve a Világűr albizottságban. Utóbbi felelős többek között a NASA felügyeletére is, tehát az kétségtelen, hogy jó rálátása van az ügynökségre.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni politikai hátterét sem: eredetileg Ted Cruz-t támogatta az elnökségéért való indulásban, majd annak visszavonulása után Trump mögé állt be, és végig nyíltan támogatta a választás alatt, majd utána is. Ezek után annyira nem meglepő, hogy már 2016 novemberében a legesélyesebb jelöltnek nevezték a NASA vezetésére a Trump-éra alatt. Éppen ezért kezdődtek találgatások arról, hogy esetleg kiesett az új elnök kegyeiből, azért nem történt meg a bejelentés. A pontos okok nem kerültek nyilvánosságra, de ha mást nem is, annyit feltehetően jelent, hogy az új elnök számára nem kiemelt fontosságú a NASA.

Maga a jelölt leginkább amiatt kerülhetett képbe, mert 2016-ban papírra vetett egy jövőképet az Egyesült Államok világűrrel kapcsolatos feladataival és azokra nyújtandó megoldásokkal, aminek a neve Amerikai Világűr Reneszánsz Törvénytervezete (America Space Renaissance Act, igen, dedikált weboldalt is életre hívtak hozzá).

Amerika Világűr Reneszánsza(?)



Jim Bridenstine eléggé világos és ugyanakkor relatíve kidolgozott tervet tett le az asztalra azzal kapcsolatosan, hogyan lehetne az Egyesült Államok világűr politikáját végre újra egyenesbe rakni.

Az egész törvénytervezet alapvetően azzal a céllal jött létre, hogy megváltoztassa az állam, a piaci szereplők és a védelmi / katonai szereplők viszonyát és jól meghúzott határok mentén építse újra azt, a főbb elemei:

Nemzetbiztonság: Felhívja a figyelmet arra, hogy a modern harctér minden eleme ilyen vagy olyan módon kötődik a világűrhöz, legyen az műholdas navigáció vagy műholdas kommunikáció, avagy műholdas felderítés. Az Egyesült Államok nagyban függ ettől az infrastruktúrától, amit az ország potenciális ellenfelei kihasználhatnak, sőt, ki is használják. Javaslata szerint ellenállóbb és rugalmasabb rendszereket kell kiépíteni, támaszkodva a kereskedelmi űrtechnológia elemeire.

NASA: Talán a legvitatottabb pontja a tervének az, hogy szétbontaná a NASA-át, amely véleménye szerint túlságosan is sok feladatott kapott, túl nagyra nőtt ahhoz képest, hogy mi volt az eredeti célja, ez pedig károsan befolyásolja a hatékonyságát. Alapvetően a NASA (vagy annak utódszervezete) legyen lecsupaszítva szigorúan az űrkutatásra, és legyen határozott kitűzött célja az emberes Mars-küldetés megvalósítása.

Piaci résztvevők: Egyszerűvé, ésszerűvé és kiszámíthatóvá kell tenni a világűrre vonatkozó állami szabályozást, amely jelenleg inkább csak fut a menet közben felmerülő problémák után. Ehhez anyagilag is biztosítani kell a szabályzó testületek működését. Az ügynökségeknek pedig be kell tartatniuk a nem-tradicionális űrtevékenységeket a nemzetközi egyezményekkel (ehhez tudni kell, hogy Bridenstine sűrűn hangoztatja az űrszemét problémáját, és hogy a piaci szereplők nem törődnek annak veszélyeivel). Az új és áttörő kereskedelmi alapon létrehozott technológiákat számba kell venni az állami küldetéseknél.

Vegyük egy kicsit részletesebben mit is tervezett a NASA-val:

- A NASA Adminisztrátora függetlenítve lenne az elnöki terminusoktól, 5 évre szóló megbízatás lenne, így kevésbé lenne kitéve a választási politikai viharoknak.

- 5 évente le kellene tenni egy 10 és egy 20 évre szóló, előre kidolgozott tervet a hosszú távú elképzelésekről. A 10 éves tervnek kidolgozott pénzügyi háttérrel is rendelkeznie kell, hogy előre lehessen a költségvetési igényeket meghatározni.

-Egy 21 fős, a NASA, mérnökökből, tudósokból, jogi és pénzügyi szakemberekből álló bizottságot hoznának létre, amelybe a tagokat az amerikai törvényhozás alsó és felső háza választaná. A bizottság feladata a potenciális Adminisztrátor-jelöltek listájának összeállítása, és az Elnök csak erről választhatná ki a jelöltjét.

-A NASA költségvetését több évre előre kell benyújtania, és egy 250 millió dolláros "tartalékot" kell biztosítani a számára minden évben, amelyből a pillanatnyi technikai / pénzügyi nehézségeket meg tudják egyből oldani, Kongresszusi / Szenátusi jóváhagyás nélkül.

-Ennek részeként, amelyik program költségvetése az adott időszakig 30%-al meghaladja az eredetileg tervezettet, alapból elkaszálnák, ha csak a Kongresszus (és a Szenátus) nem hagyja jóvá a program folytatását. Ennek a célja, hogy visszaszorítják a látványosan olcsóra tervezett, majd brutálisan megszaladó költségvetéseket.

-Az indításokat kötelezően biztosítani kell az indítással megbízott cégeknek, ha 100 millió dollár feletti NASA terhet visznek fel.

Nos, nem vitás, hogy a javasolt változtatások jelentősek, és húsba vágóak, bizonyos szintig bekorlátozza a NASA lehetőségeit, másik oldalról viszont némileg lazítana a Kongresszus és Szenátus utóbbi időben eléggé szoros gyeplőjén. Benyújtója nem is bízott abban, hogy átmegy a javaslata a törvényhozáson - noha a Kongresszusban megszavazták, a Szenátusban elkaszálták. Viszont nem vitás, hogy ezzel a programjával egyértelműen tanúbizonyságot tett arról, hogy látja (nagyságrendileg) hogy hol vannak a hibák a rendszerben, és reálisan látja azt, hogy milyen módosításokkal lehetne hatékonyabbá tenni azt. Példának okáért ha egyértelműen az SLS illetve az Orion program megszakítása és sóval behintését vetette volna papírra, azzal nagyságrendileg el is kaszálta volna egyfelől a lehetőségeit a jövőre vonatkozólag, másfelől pedig egy nehezen kivitelezhető megoldással állt volna elő. Obama is hiába vette ki a NASA költségvetéséből a Constellation programot, csak annyit ért el, hogy más néven nyeli továbbra is a dollármilliárdokat...

A politikai színre lép...

Már amint felmerült a neve, rögtön jöttek a kritikus hangok is Bridenstine-al kapcsolatban. 2013 júniusában volt egy megnyilvánulása a képviselőházban, melyben ha diplomatikusan is, de tagadta a globális felmelegedésre való emberi hatást, és ostorozta Obama elnököt, mert harmincszor annyit költ a globális felmelegés kutatására, mint az időjárás-előrejelzésre. Még ha később el is ismerte, hogy a szén-dioxid kibocsátásnak hatása lehet a globális felmelegedésre, ez az eset azóta is a bélyegként van rajta, mármint hogy "klíma-szkeptikus" ( lásd még Index címlapos hír... ).


Marco Rubio (Floridai Szenátor, Republikánus párt) és Bill Nelson (Floridai Szenátor, Demokrata párt)

Az ilyen bélyegekkel pedig lehetnek nehéz pillanatai, pláne, ha a politikai ellenfelei visszavágnak. Marco Rubio republikánus és Bill Nelson demokrata floridai szenátorok kritikája márpedig nem könnyíti meg az életét. Rubiot keményen támadta Bridenstine a republikánus elnökjelölt kampányban, mikor Ted Cruzt támogatta, noha kicsinyes politikai retorzió lenne elkaszálnia egykori kritikusa ambícióit, a lehetősége adott. Nelson, aki amúgy űrhajósként 1986-ban járt is a világűrben, inkább politikai háttere miatt támadta, mivel úgy véli, hogy a következő NASA vezetőnek inkább szakmabélinek kellene lennie. Ezzel az érvvel azért akad bőven baj, hiszen nem egy és nem két korábbi, sikeresnek nevezhető adminisztrátor érkezett kívülről, hovatovább a mai napig méltán dicsőített James E. Webb is politikai tisztségeket töltött be leginkább, mielőtt kinevezték a NASA vezérének, mégis oroszlánrésze volt annak, hogy aztán az Apollo-11-el amerikai űrhajós léphetett a Hold felszínére.

A politikai tánc persze sokszereplős, minden estre nem szerencsés, hogy például a NASA vezetőjének való jelölése után kiderült, nemrég Bridenstine választási Twitter, Facebook és Youtube fiókját törölték, Soundcloud fiókjából pedig több rádióinterjú szintén eltűnt. Az ilyen lépések egyfelől várhatóak voltak, hiszen egy ilyen jelölés után természetes, hogy mindenki alaposan átnézi a jelölt korábbi kinyilatkoztatásait, fogást keresve rajta, másfelől viszont amatörizmusról is árulkodik, hiszen mint tudjuk, az Internet nem felejt.

Ugyanakkor a jelek szerint a jelölt elég dörzsölt politikus ahhoz, hogy ügyesen manőverezzen a Washingtoni lobby folyamatosan változó vizein. Miközben közismerten támogatja a kereskedelmi űripar feltörekvő szereplőit, mint a SpaceX vagy Blue Origin, ugyanakkor viszont még idejekorán jelezte, hogy az SLS hordozórakéta és az Orion űrhajó lelkes támogatója - utóbbi nagyon fontos, ha a komoly lobby-erővel bíró Boeing-Lockheed űripari monstrumot, az ULA-t nem akarja az ellenségévé tenni.

A Washington Post elemzése is arra mutat rá, hogy alapvetően az új adminisztrátor elfogadható jelölt minden nagyobb lobby-csoportnak, így feltehetően megválasztásának útjába nem fognak akadályokat gördíteni.

Hogy aztán Jim Bridenstine mennyire bizonyul jó NASA vezetőnek? Ezt csak pár év múlva lehet eldönteni, minden estre az tény, hogy egy ambíciók és átgondoltok tervek terén jól álló ember kerül a székbe...

Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.09.13. 15:49:06

Csupa helyesbítés:

Az uplink volt 325kW, a normál 20kW-os sugárzás (ami a Voyagerekhez is elég alapesetben a "rendben" jeleket kiküldeni) mellett ritka alkalmakkor fel lehet kapcsolni a canberrai DSS-43 antennát egy elméleti 400kW maximumig, de ezeket szinte soha nem szokták használni. Legutóbb a Rosetta felé sugároztak 2010-ben a hibernálás előtt 95kW-on.

"A 20-kW S-band transmitter is provided for normal spacecraft communication at all three sites. An additional 400-kW S-band transmitter is available at DSS-43 (Canberra) for Voyager communication and general emergency commanding. Special airspace coordination is required when using the 400-kW transmitter at a power above 100 kW, but in no case can the 400-kW transmitter be used below 17 degrees elevation, no matter what the power is. " forrás

A DSS-14-en 500kW-osX-band sugárzó van, ezt használták a 325kW-os pingelésre a Pioneer 10 esetén, és sikerült kb. 30 percen át adatokat fogadni (ez néhány ezer byteot jelenthetett). Mostanra minden bizonnyal már lemerült annyira, hogy képtelen fogadni/küldeni adatokat, 2006-ban próbálkoztak utoljára, ekkor a Föld pont jó pozícióban volt hozzá, hogy az antennáját "meg tudják lőni".

Valószínűleg az a 325kW valahol el lett írva az átvételek során, a Voyagerek 10^-23 kW-je alapján 3x10^-25-re tippelnék.

És ez így két nagyságrenddel kisebb már, mint ami a Voyagerektől jön telemetria, és ott se mindig tudják már megkülönböztetni a kozmikus háttérsugárzástól, ha épp mondjuk Madrid környékén esős az idő vagy fúj a szél.

A "treshold value" kb. az a szint, ahol egyértelműen el tudják választani a zajtól a jelet.
itt egy részletesebb taglalás
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.09.12. 09:13:19

A 325 kw az milyen teljesítmény?

A 2000-es kapcsolatfelvétel ezzel az antennával történt (a legnagyobb, 70 méteres DSS-14-el).

Valószínűleg nem túl egyszerű a feladat, és a Deep Space Network általában sok minden mással van elfoglalva.

"There was one more Pioneer 10 contact on 5 December 2002. The Deep Space Station (DSS) near Madrid (DSS-63) found the signal but could not lock onto the receiver, and so no telemetry was received. The signal level was just under the threshold value. The uplink from DSS-14 at Goldstone, sent 4 December 2002, at a power level of 325 kw, confirmed that the spacecraft signal is still there (Round Trip Light Time = 22 hr 24 min)."

Olyan sokerőforrásba kerül a kapcsolatfelvétel? "Ponéból" nem próbálják ki tesztelni azok strapabírását?

Hacsak ezek közül valamelyiket nem lehet újra aktiválni, akkor igen. (Pioneer 6-7-8, Giotto)

Mondjuk a Pioneereknél az szép, hogy az 1965-7es indítás után 1995-2000-ben még fel tudták velük venni a kapcsolatot.

És persze ott a két Voyager, de azok nem "égitestet vizsgálnak".
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.09.12. 07:49:31

A Cassini kozelgo vege utan ha jol szamolom a 2001ben indult Mars Odyssey lesz a legregebbi idegen egitestet vizsgalo urszonda ami meg aktivan tevekenykedik. 2020-ig meg eldolgozgat vagy tovabb.

A Cassini "életéről" szóló összefoglaló film
Szaturnusz: a gyűrűkön belül

szerintem egy idegen drónnal beszélget <#buck>
tudom, tudom 😊
Utoljára szerkesztette: Renegade, 2017.09.11. 15:54:39

Az X-37 alapvetően kettős célt szolgál, az egyik fele "fehér" feladatok, ide tartozik például hogy egy NASA / DARPA program keretében különféle anyagokat tettek ki a világűr hatásainak, ez a METIS program.
A másik fele a fekete, és ez alapvetően két fontos dologból tehető össze. Az egyik fele, hogy kísérletezzenek olyan technológiákkal, amelyek a későbbi katonai műholdakban debütálhatnak (pl. lézer-kommunikáció, új hajtóművek, stb.), másfelől pedig keringés közben végrehajthat olyan gyakorlatokat, amelyek katonai célú tesztelésre szolgálhat.

Kicsit érthetőbben: azzal, hogy huzamos ideig keringhet fent, és közben irányíthatóan, relatíve nagy Delta-V büdzsével bírva különféle pályamanővereket hajt végre, tesztelhetik, hogy a meglévő űrbéli mozgást követő radarokon alapuló rendszerek mennyi idő alatt találják meg újra adott esetben. Minden nagyhatalom bír ilyen rendszerrel, természetesen hivatalos és elsődlegesen a műholdak és az űrszemét pályáját követik, nem annyira nyíltan pedig egymás katonai műholdjait. Adott esetben pedig az X-37B tesztelheti azt is, hogyan lehetséges egy másik műholdat közelről megfigyelni, adott esetben tönkretenni / megsemmisíteni, vagy esetleg begyűjteni földi elemzés céljára.

Maga az X-37B kísérleti jármű, ha ez valóban olyan hú, de folyományos fekete program lenne, ahogy sokan tekintenek rá, akkor aligha lehetne ennyit tudni róla, és biztosan nem mutatnának róla képeket indítás előtt és indítás után (megj.: egyik amerikai katonai kémműholdról se készül fotó...).

Tegnap este 11 órakor GMT, tehát közép-európai idő szerint 10 órakor már el is érte a földet.(még mielőtt a kommentem megírtam tegnap 😊) Anyagkidobódás úgy tűnik nem volt, viszont tegnap és ma is G4-es erősségű geomágneses viharokat észlelnek, írja a spaceweather.com.
A napszél 700km/sec sebességgel süvít.

Geomágneses vihar <-- itt szépen leírják milyen fokozatai vannak egy ilyen viharnak.

Olyan hosszú ideig? Mert elég sokáig vannak fenn.

Elegge menetrendszeruen lovik fel, szoval ketlem, hogy kiserletezes, vagy fejlesztes lenne az elsodleges celja. Logikusan olyan tevekenysegnel van ertelme egy ilyen urhajot hasznalni, aminek a vegen valamit vissza kell hozni.
Lehet talan gyartanak fent valamit? Valamit, ami automatizalva legyarthato, de sulytalansag kell hozza, pl valamifele kristaly. Valamit amire mas fejleszteseknel szukseg van.

Közben a SpaceX sikeresen fellőtte a titokzatos X-37B-t és ismét sikeresen visszahozta az első fokozatot:


Bárkinek bármi tippje, hogy mit csinálhatnak vele? Kémkedés? Műholdak elleni fegyverek?

Hát 2012-ben 9 napra voltunk a modern világ végétől...

Min'meghalunk 😊

Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.09.08. 04:56:25