10000
-
Prof William #7113 Kifogyott de szerintem amikor erre rájöttek még pont tereltek is egy kicsit rajta -vagy a platformot mozgatták odébb- hogy legalább a platformot ne zúzza szét. -
#7112
Igen jó sorozat, továbbra is. Köszönjük szépen! -
#7111
Ezért kérdeztem. Akkor pont az volt, amiről itt vagy a HTKA-n is szó volt. Éppenhogycsak nem sikerült, nagyon ki volt centizve. -
#7110
Igen, már mondták régebben is, hogy kifogyott a naftából - pl. #6992
Ez az első videó róla, idáig nem mutatták.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.03.12. 11:52:01 -
#7109
Mellészállt a platformnak? -
#7108
1:11-től látszik benne mi lett a középső résszel. -
Pares #7107 -
Pares #7106 Falcon Heavy Center Core:
-
Ninju #7105 Köszi! -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#7104
A szovjet / orosz űrhajózás története XI. rész. -
#7103
Érdekes:
-
#7102
Az első 50 Falcon 9 indítás egy képen:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#7101
Szovjet emberes űrprogram X. rész (az N1 és a szovjet holdprogram története) -
#7100
Űrhajós vizsga képekben
![]()
- képek
fordítás - link -
Ninju #7099 Hahh! El akartad titkolni a kilencedik részt!!!!!! :D
(köszönjük) -
Prof William #7098 Köszönöm. -
#7097
indulásnak wiki, lent a referenciák között van néhány cikk meg tanulmány -
Prof William #7096 A galaxison kívüli csillagokról, hol lehet anyagot találni? -
#7095
Azt pontosan tudjuk, hogy a standard modellnek megvannak a határai. Azt is látjuk, hogy hol vannak ezek a határok (időben és térben), és mi az, amit nem tudunk levezetni vele (a gravitáció úgy egyáltalán, a sötét anyag/energia, az anyag-antianyag aszimmetria, hogy miért 3 generációja van a fermionoknak, meg ilyesmik). De amíg az ismert határokon belül számolgatunk, addig jól megvagyunk vele. (ugyanez igaz az általános relativitásra és a newtoni modellre is, azok is teljesen jók addig, amíg a korlátokon belül számolunk velük)
Átfogóbb modellek (húrelmélet, szuperhúrok, M-theory és társai, egy talán létező Mindenség Elméletével a "végén") még nem jutottak el odáig, hogy minden mostani dolgot legalább ugyanúgy le tudnak írni, mint a mostaniak plusz ellenőrizhető jóslást tudnak adni legalább egy megválaszolatlan kérdésre. De rajta vannak az ügyön :)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.02.27. 20:03:35 -
Sequoyah #7094 Mar most is tobb mint 4 dimenziorol van szo tobb fizikai hipotezisben is, szoval ez nem ujdonsag.
Egyebkent ezt a feltevest ird le egy olyan formaban ami merheto es tesztelheto, es akkor beszelhetunk rola.
Lassan at kene koltozni a Fizika topicba... -
Pares #7093 Az olyan dolgokról, mint a sötét anyag, sötét energia, a külön-külön jól működő kvantummechanika és általános relativitáselmélet közti összeegyeztethetetlenség, vagy mint maga az idő, Platón barlanghasonlata jut eszembe, meg Flatland. Mi van, ha nem a "valóságot" látjuk és mérjük, csak annak árnyékát, kivetülését? -
Sequoyah #7092 By the way, a fekete lyuk es a plazma az az 5% resze, vagyis lathato es ismert anyag. -
Sequoyah #7091 Eloszor is ne felejtsuk ugye az anyag es az energia egymassal konvertabilis.
A lenyeg az, hogy tudjuk az univerzum tomeget (pontosaban a suruseget, de a gravitacional ugyis ez szamit inkabb), es a tagulas sebesseget, es a kettobol ki lehet konnyeden kalkulalni, hogy a tagulasnak milyen utemben kellene lassulnia.
DE aztan kimertek, hogy nem lassul, hanem egyenesen gyorsul az utem.
Tehat...
Az osrobbanas nem egy robbanas volt, ami egy egyszeri energialoket, ami aztan szepen lelassul. Hanem egy folyamatosan jelenlevo ero fesziti szet az univerzumot a kezdetek ota. Na ez az ero a sotet energia. Es kb ennyit is tudunk az egeszrol.
A legnagyobb kulonbseg egyebkent a sotet anyag es a sotet energia kozott, hogy a sotet anyag megtalalasara van esely a mai fizika keretein belul. Meg lehet talalni, es fel lehet mutatni, hogy igen itt van, ez a feketelyuk vagy egzotikus reszecske felelos erte. De a sotet energia magyarazatahoz szinte egeszen biztosan uj fizikara van szukseg.
-
#7090
Ne keverd a sötét anyagot és a sötét energiát. A maradék 70 körüli százalék az a sötét energia, amiről még kevesebbet tudunk :)
PBS Spacetime Dark Energy playlist
Innen kezdve egy egészen mély kút nyílik meg előtted.
(standard modell szerinti számok jelenleg s 4.9% anyag, 26.8% sötét anyag és 68.3% sötét energia)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.02.27. 17:47:30 -
#7089
Dark matter is an invisible, mysterious substance that makes up about 27 percent of all matter and energy in the universe. The regular matter, which makes up everything we can see around us, is only 5 percent of the universe.
És mi a fennmaradó rész? Fekete lyuk és plazma a csillagokban? Ezek a százalékok azért érdekesek, mert Dávid Gyula előadásában mintha valami 3% lenne az anyagos anyag és 90% tája a sötét anyag. -
#7088
"csak mar letezo meresek precizitasat kene nagyban novelni" - csak :)
Egyébként igen, ahogy több helyen olvasgattam, jelenleg ez az irány - ahogy a gravitációs hullámokat is sikerült megcsípni. Esetleg az, hogy "véletlenül" valahol valamilyen barionos kölcsönhatásban sikerül valami olyasmit megcsípni, ami más irányból nem magyarázható, ezzel viszont igen. -
Sequoyah #7087 Koszi, azt hiszem ez volt a valasz amit kerestem.
the density is much higher near the galactic center
Ez egyebkent azt is jelenti, hogy korulottunk viszont alacsony a sotet anyag surusege, szoval meg kisebb a hatas. Viszont mindenkepp jo lenne gravitacios meresekkel kideriteni, hogy jelen van-e a naprendszerunkben. Es ehhez nem kell uj fizika, csak mar letezo meresek precizitasat kene nagyban novelni. Es ha jelen van a naprendszerben, egy csomo hipotezist ki lehetne zarni. Pl akkor mar tuti nem lehet apro feketelyuk, sem tulhutott hidrogen, mert mindkettot eszlelni tudnank mas, hagyomanyos modszerekkel.
A masodik linkbol tul sok kovetkeztetest nem vonnek le, mert ez ahogy latom meg csak egyetlen tanulmany ami sem megerositve, sem megcafolva nem volt meg masok altal. -
#7086
Innen szedve nem igazán mérhető, mivel a Naphoz képest közel 20 nagyságrend különbség van - jók vagyunk kis számokban, de ennyire még talán nem:
The average density of dark matter near the solar system is approximately 1 proton-mass for every 3 cubic centimeters, which is roughly 6x10-28 kg/cm3. The actual density might be a little lower or higher, but this is the right order of magnitude.
Based on this number, we can work out the total mass of dark matter within the radius of Earth's orbit around the sun: for an orbital radius of 100 million km, we get a total of 2.3x1012 kg of dark matter within the Earth's orbit. This sounds like a lot, but the sun's mass is 2x1030 kg. All of that dark matter only weighs 10-18 as much as the sun does, so we cannot detect the tiny pull of dark matter upon the Earth's orbit. The same story is true all over the solar system: the gravitational pulls of the sun and planets are always much larger than that of the dark matter.
Innen nézve viszont vannak olyan dolgok, amiket akár a Föld körül egyenetlenül elhelyezkedő sötét anyaggal is lehet magyarázni, tehát "mérhető" a dolog.
További keresésekkel lehet ilyen és olyan irányban is indoklásokat látni, tehát jelenleg nem igazán eldöntött a dolog... lesznek kísérletek, aminek az eredményét ilyesmivel lehet magyarázni. -
Sequoyah #7085 A szonda keringetese jo otlet. De vajon eleg pontos, hogy kimutassak az elterest? Es mutatott ki barki valos elterest?
Galaxis meretben eleg eros es jol kimutathato elteres van, az tiszta, de en ugy tudom ilyen jelentos elteres nincsen bolygo-leptekben. -
#7084
Kimutatható, mert ennyi "tömeg" plusszal kell számolni, hogy a pontos mozgások kijöjjenek, és ennyi anyagnak nincs meg a "helye" a látható, barionos anyagban.
A bolygók tömegének pontos(abb) kiszámolásához jó az is, ha keringetünk körülötte valami nagyon pontosan ismert tömegű dolgot (például egy szondát) - és olyasmiből már volt minden belső égitest körül néhány. Gondolom a két irányból kiszámolt dolgok közötti különbséget próbálják többek között a sötét anyaggal magyarázni. -
Sequoyah #7083 Hat egymast rangatjak, igen. De mivel egy sikban vannak, ezert sikbol nehezen tudjak kidobni egymast, inkabb csak a naptol valo tavolsaguk valtozik.
Na azt hiszem megvan a napi programom, munka helyett ezeket a videokat fogom nezni:D Akarhany ilyen videot lattam mar, mindig fedezek fel ujdonsagokat, vagy dolgokat amiket korabban rosszul ertettem meg:) -
#7082
-
#7081
Köszi.
Vazz, hosszútávon ennyire nem stabil az bolyó pályák távolsága egymáshoz képest?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.02.27. 16:52:07 -
Sequoyah #7080 Nem linkelek, inkabb kulcsszavakat adok:
"solar system formation simulation"
Latok egybol sok jo videot, ahol sokkal jobban elmagyarazzak a dolgot, mint en. -
Sequoyah #7079 A bolygorendszerek kialakulasanak mind a fizikajat jol ertjuk, mind szimulalni is jol tudjuk. Ezek alapjan szabalyszeruen egy sikba kell rendezodnie az anyagnak, mert minden olyan anyag ami nem ebben a sikban van, es nem egyezik a keringes iranya/sebessege, csak ido kerdese, hogy utkozzon, es igy lelassuljon es a napba zuhanjon.
A nap tomege eppen ez utobbi miatt ennyivel nagyobb a bolygok egyuttes tomegenel,. A terfogat teljes tomege a kozeppontba zuhant, kiveve a "nyertes" sik/keringesi irany anyagat.
Ezek miatt a bolygok keringesi sikja igencsak stabil. Minden ettol valo elteres tipikusan kulso erohatas kovetkezmenye, peldaul egy kozel elhalado masik csillag osszekocolhatja a dolgokat.
Nalunk a Pluto az a kivetel, ami erositi a szabalyt.
Ez a kulso erohatas viszont eleg valoszinu a lenti felvetesben, ahol a galaxisbol kilokodott szokott csillagokrol van szo.
UI/Szerk: Lattam Youtube-on videot ahol epp a bolygorendszerek kialakulasanak szimulalasarol volt szo ahol a kezdeti allapot az egy homogen csillagkod. Erdemes rakeresni, ha megtalalom akkor belinkelem.
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2018.02.27. 16:42:02 -
#7078
Erről a videóról egy kérdés ugrott be. A bolygók keringési síkja mennyire stabil? Van olyan precessziója, mint mondjuk a Föld forgástengelyének irányának a változása? -
Sequoyah #7077 Oke, hogy elhanyagolhato, de kimutathato? A keringesi idoket osszevetve a bolygok tomegevel van olyan 20 nagysagrendnyi, de azert hibahatar feletti elteres aminek a legjobb magyarazata a sotet anyag naprendszeren beluli jelenlete?
Bar jobban belegondolva a bolygok tomeget eleve a keringesi idokbol tudjuk, szoval barmilyen ilyen elteres eltunik a bolygo velt tomegeben... Sajna nincs bolygomerlegunk, hogy eldontsuk. Es eleg komoly extra gravitacios hatas kellene ahhoz, hogy a bolygo lathato meretet tekintve a fejunket kezdjuk vakarni, hogy miert is ekkora tomegu...
Vagy van mas modszer a bolygo pontos tomegenek meghatarozasahoz? -
Sequoyah #7076 Szemelyes megjegyzes, hogy en imadom hogy vannak ilyen megoldatlan rejtelyek, mint a sotet anyag:) Sokan emiatt szidjak a fizikat, hogy "semmit nem tudnak", de valojaban epp ezek eltetik a fizikat. Az ilyen rejtelyekbol lesznek a tudomanyos, es utana a gazdasagi forradalmak.
Nem szeretnek egy olyan vilagban elni, ahol mar mindent tudunk a vilagegyetemrol, nincsen tobb kerdes es rejtely, de meg mindig nem tudunk a csillagok kozott utazni...
-
Sequoyah #7075 Nem, a sotet anyagnak eppen az az erdekessege, hogy NEM a galaxisok kozotti terben van, hanem a normal anyaghoz "kotott". Idezojelesen irtam, hogy kotott, mert nem tudjuk hogy pontosan hogyan is viszonyul a normal anyaghoz, de a megfigyelesek alapjan azt pontosan tudjuk, hogy egyutt helyezkednek el, es a sotet anyag is galaxisokban csomosodik, epp ugy ahogy a normal anyag.
Es nem is "hig" anyag, mivel tomeget (vagyis gravitaciojat) tekintve sok van belole, es mivel korlatozott terfogatban (a galaxison belul) helyezkednek el, innen mar csak osztas szorzas kerdese hogy megkapjuk a suruseget, ami nem kicsi. Annyira biztos nem, hogy a tavoli csillagok/galaxisok fenye ne torzulna emiatt, es emiatt eszlelnenk.
Hogy a galaxisokon belul hol van, az egyelore rejtely. Lehet, hogy egy meg a neutroninal is nehezebben elkaphato egzotikus reszecske, ami szoszerint korulottunk van, es atmegy rajtunk, de az is lehet, hogy a csillagok kozott helyezkedik el inkabb, pl ha pici feketelyukakrol van szo.
Az eletre pedig ha hatassal lenne a sotet anyag, akkor az egyenlo azzal, hogy kimutathato, mert hatasa van. Es epp az a tudomany kihivasa, hogy nem kimutathato sehol...
A maig ismert egyetlen kimutathato hatasa az az, hogy a galaxisok gyorsabban forognak mint kene... -
Az is érdekes, hogy a Föld kering a Nap körül kb. 100.000 km/h- val, a Nap meg a galaxiss tengelye körül kb.800.000km/h-val és kb. 250 millió év alatt tesz egy fordulatot, hogy a galaxisunk halad e az űrben azt nem tudom.
Bár egy fotelben ülök a szombámban, de eközben még is a világ űrt szelem :D
