9875
-
#7669
Itt se merül fel sehol a "0-ra fékeződik-e mindkét objektum". -
#7668
A kérdés az, hogy ütközéskor átmegy-e az objektum a másikon vagy sem. A legegyszerűbb hasonlat. Ha betonfalba lősz egy pisztoly lövedéket, akkor az minden energiáját kvázi átadja annak. Ha egy papírlapon, akkor kb. 0 hatása van rá az ütközés során.
Számít tehát a méret és keménység is. Hiába van hatalmas energiatartalma egy kavicsnak, ha csak üt egy lyukat a műholdon és keresztülmegy rajta. Persze ettől még működésképtelen lehet a szerkezet, de nem fog ezer darabra porladni, ahhoz nagy felületű ütközés kell és megfelelő keménység arány. -
#7667
Mitől fékeződnének, ha alapvetően csak utoléréses vagy oldalról beleszáguldós ütközésről lehet szó? ahhoz, hogy megálljanak pont ellentétes irányú sebességvektorok kellenek, vagy legalább ahhoz közeli. Olyan meg itt nincs. -
#7666
Azért az ütközésnél azt is figyelembe kell venni, hogy akkor 0-ra fékeződik-e mindkét objektum vagy sem. Bár ekkora sebessgnél szerint kb. mindegy, ha egy porszemnél nagyobb az objektum... -
#7665
Meg a bármi ütközésnél igazából az számít, hogy az egymáshoz képesti sebességük mekkora - ami olyan pályán jár, mint a Parker, annak ilyen és ilyen irányú a sebessége. Olyan közel a Naphoz nem lehet lazsálni :) -
JanáJ #7664 A témát tekintve elenyésző. :-) -
#7663
Az indítási tömege 685 kg, szorozd fel :)
(ha elég a newtoni, akkor ½mv²) -
#7662
Mennyi energia szabadulna fel ha ezzel a sebességgel beleütközne valami mikro meteoritbe vagy valamibe? -
#7661
Tegnap délután a Parker Solar Probe lett a leggyorsabb ember által készített jármű.
Ekkor lépte át a sebessége a 70.2 km/s-t (Naphoz képest számolt sebesség), amit a Helios B állított be 1976-ban.
![]()
(73 km/s átszámolva már több, mint 262 800 km/h)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.10.31. 08:03:11 -
#7660
Űrkaja
-
#7659
Elég. -
#7658
Éreztem, hogy ezzel jössz. A realatív érték számít, nem az abszolút. Ha nem érted, hogy miért, akkor nem tudok segíteni. -
Pares #7657 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
Pares #7656 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!A GDP növekedésének hála lehet, hogy úgy látszik, hogy GDP arányosan csökkentek a kiadások (1,2), valójában azonban az ellenkezője történt és történik (1,2). Szóval ezzel ne áltasd magad.
Közben NASA költségvetése GDP arányosan és dollárokban számítva is jelentősen csökkent, és úgy néz ki, hogy ez a tendencia a jövőben is folytatódik. Persze az sem ártana, ha a NASA megtanulna okosan gazdálkodni a pénzével.
Abba most ne menjünk bele, hogy az emberek kire szavaznak és miért... maradjunk annyiban, hogy a médiának hatalmas szerepe van ebben, a médiát és a politikát pedig azok uralják, akik az iraki háborút is megrendelték (nem, nem a gyíkemberekre gondolok
). -
#7655
Megújuló energia? Szerintem inkább most fejezzük be az OFF-ot, mert ez lassan kabaré lesz. -
#7654
Te szavaznál arra, aki azt mondaná, hogy X téged közvetlenebbül érintő dolog helyett Holdbázist épít?
Demagóg, de így működik a politika. -
gafzhu #7653 Szóval sehol sincs annyi nyereség, hogy a hadsereg és a jólét (na meg a megújuló energia) mellett sok jusson másra is? -
#7652
Ettől a kommenttől megyek a falnak. Arányaiban a fegyverekre és hadviselésre költött pénz a 70-es évek óta orbitálisan csökkent. Valójában a jóléti kiadások miatt nincs komoly űrprogram, mert a választók nem arra szavaznak, akik holdutazást terveznek, hanem arra, aki pénzt tol a zsebükbe. -
Pares #7651 Nem a technológia hiányzik, hanem a pénz és az akarat. Már legaláb harminc éve lehetne Hold, de akár még Mars kolóniánk is, ha a holdra szállás után nem csökkent volna a pénzügyi és politikai támogatás. A tervek megvoltak. De inkább a fegyverkezésre és az értelmetlen háborúkra lett elköltve a pénz. Ma meg ott tartunk, hogy a NASA lassan tíz éve építi a rakétáját, ami már most elavult, és még láthatáron sincs, hogy mikor fog repülni. Jól mutatja a helyzetet, hogy egy megszállott álmodozó milliárdos kellett ahhoz, hogy felkavarja az évtizedek óta álló langyos vizet. -
#7650
talán belefér:
![]()
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#7649
A Dragon tudtommal nem is tudna jelenleg bedokkolni önállóan, csak ha a robotkarral befogják, legalábbis így dokkolt a teszteknél, ahogy a Cygnus is.
Az a teherszállító Dragon, vagy Dragon v1. A személyszállító változat, nem hivatalosan Dragon v2 és a Boeing cég Starliner űrhajója ugyanúgy automatikusan tud dokkolni, mint ahogy például a Szojuzok. -
#7648
A Dragon 2 még nincs kész?
Az első személyzet nélküli teszt átcsúszott jövő év elejére. Állítólag adminisztrációs okokból. Ha az megtörténik, akkor még mindig lesz egy emberes tesztrepülés, és majd utána kapja meg a hivatalos NASA engedélyeket arra, hogy embert vihessen az ISS-re.
akkor van-e arra esély, hogy mindenféle tesztrepülés nélkül valamelyik új kapszulát használnák fel, hogy megmentsék a személyzetet?
Nagyon minimális. A NASA nem akar kipróbálatlan űrhajóba embert űltetni. -
JanáJ #7647 Nem tudom, de nekem az az érzésem, hogy ezzel megint bukunk 20 évet. Miért nem lehet ezt kevéssé túlbiztosítva csinálni? Lassan biztonságosabb űrhajósnak lenni, mint tanárnak. -
#7646
Hoppá, erről a plazmás izéről nem is hallottam. Fura, mindenki a hálós hírrel volt elfoglalva, pedig szerintem pont a másik az érdekesebb és több potenciállal bíró.
-
Irasidus #7645 Rakétákból nincs készlet, azt mindig a következő küldetéshez készítik ("le" és fel). Az emberszállító Dragon meg közvetlenül dokkol az űrállomáshoz. Ha kifejezetten a SpaceX újrafelhasználható eszközeire gondolsz, abból ugyan van pár drab raktáron, de nem repülésképes állapotban, és nem emberek szállítására alkalmas verzíóban. Jelenleg nincs metőűrhajó ha bajba lennének akkor csak a fent lévő Sojúzokra támaszkodhatnak, különben annyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.10.21. 16:05:33 -
fonak #7644 Szerintem szinte sosem állt készen napokon belül indítható mentőhajó eddig sem. Ha most fel kéne küldeni egyet feltehetően az oroszokhoz fordulnának, nekik van nyilván még pár kész Szojuzuk és hordozórakétájuk.
A Dragon tudtommal nem is tudna jelenleg bedokkolni önállóan, csak ha a robotkarral befogják, legalábbis így dokkolt a teszteknél, ahogy a Cygnus is. -
Pares #7643 A Dragon 2 még nincs kész? Én úgy olvastam, hogy már decemberben fellövésre kész lesz, és csak a "papírmunka" hátráltatja.
Most ha egy vészhelyzet alakulna ki az ISS-en, és mondjuk a Szojuz nem lenne bevethető valamilyen oknál fogva, a személyzetet viszont sürgősen evakuálni kellene, akkor van-e arra esély, hogy mindenféle tesztrepülés nélkül valamelyik új kapszulát használnák fel, hogy megmentsék a személyzetet? Egyáltalán meddig tart felkészíteni mondjuk egy F9-et az indításra (feltéve hogy már átnézték és megjavították, és csak várakozik a hangárban a következő repülésre)? -
#7642
Jelenleg a Szojuz elpukkanása miatt nincs semmi, amivel az ISS-re tudnának embereket vinni. Ott jelenleg egy fúrásnyommal ellátott kapszula csücsül, ami ki tudja milyen okból és ki által lett megfúrva, ellátmány van elég.
És kérdéses, hogy a NASA megbízik-e abban, ha mondjuk a Roszkozmosz kijelenti jövő héten, hogy "megtaláltuk a probléma forrását, elhárítottuk, minden oké" (ez az első, hogy emberes Szojuzzal gond volt mostanában, de nem az első, hogy gond volt). A Boeing kapszula ki tudja mikor készül el, a SpaceX szintén leghamarabb jövő év elején (?) Embert felküldeni jelenleg nincs mivel.
És ez csak itt van pont fölöttünk, nem a Holdnál vagy a Marson.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.10.20. 18:29:05 -
Prof William #7641 Ha már a hold körül bejáratott az űrállomás akkor idővel akár mars körül is lehetne egy. Az űrhajósoknak is könnyebb lenne egy állandó hely a mars körül. Talán több bizonságot és több lehetőséget adna. Na viszont azt összeszerelni a mars körül már igazi kihívás lenne.
Így kis lépésekkel haladhatnánk előre. Mint amikor az ember sziklákat dob a folyóba, hogy könnyebben átkelhessen.
Ennek örülök, csak éppen ezt a lépdelést már jó 20 éve el kellet volna kezdeni. -
#7640
Hogy mi a célja, az a 100 milliárd dolláros kérdés. Határozott, egyértelmű feladatok nincsenek, inkább csak ötletek. Talajmintákat vételező robotok indulhatnak róla, amelyek oda térnek vissza (egy ilyen Hold-szondát már nagyjából felvázolt az ESA és a JAXA). Innen indulhatnak később az emberes Holdraszálló-missziók (erről szól a lenti Lockheed javaslat), és hosszú távon a Holdon kibányászott vízjégből folyékony hidrogén és folyékony oxigént tankolhatnak majd a mélyűri űrhajók, amely a Marsra, a Ceresre és más égitestekre indulnak.
Rövid távon persze valójában csak arra jó, hogy egy kísérleti labor legyen arra, milyen a Van Allen övezeten túl egy űrállomást / űrhajót tartósan üzemeltetni. Sugárvédelem, létfenntartás és hasonló kérdéskörök megoldása. Olyasmik, amiket az ISS-nél többé-kevésbé megoldottak, de ugye a Hold körülre már nem olyan egyszerű egy plusz ellátmányt leszervezni.
Hogy miért nem egyből a Mars? Nos, leginkább azért, mert egy Mars-verzióhoz jó lenne a Hold-verziót letesztelni. Inkább itt derüljön ki a baj, mint a Mars körül. A Gateway-ről bármikor vissza lehet indulni, és pár nap alatt leszállni a Földre. Egy Mars-űrbázisról nem ennyire egyszerű hazajönni, függően az űrhajó delta-V képességeitől és a Föld illetve a Mars állásától, simán lehet, hogy egy évnél is több idő lenne a hazajövetel. A NASA inkább lépcsőzetesen szeretné megoldani a lépéseket. Ha már a Hold körüli űrállomáson olyan rutin lesz a munka, mint az ISS-en, akkor lehet majd a Marsról elkezdeni gondolkodni. Ne feledjük, az ISS is ott jár, hogy hopp, most egy Szojuz űrhajó nem jutott fel. Segond, akkor a következőt nem csúsztatjuk, hanem picit előrébb hozzuk. 2 hónappal a baleset utánra... -
Pares #7639 Szerintem főleg pont abból szempontból lehet hasznos, hogy nincs légkör, és a gravitáció csak 1/6-oda a Föld gravitációjának, vagyis sokkal egyszerűbb onnan indítani mélyűri küldetéseket, mint a Földről.
Utoljára szerkesztette: Pares, 2018.10.20. 11:49:41 -
gafzhu #7638 A hold emberi távolságra van (3 napnyi utazásra) a Mars "embertelen" messze van, 3-9 hónap utazás, és nem lehet akármikor visszajönni. Nem árt, ha emberi távolságban kipróbáljuk, hogy tudunk-e majd élni a Marson is.
Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2018.10.19. 21:37:03 -
JanáJ #7637 Mi értelme / célja van egy Hold közeli űrállomásnak?
Biztos láma kérdés, de miért jobb nekünk egy Hold bázis, mint egy Mars bázis? -
Sequoyah #7636 Valaszom nincs erre, de szerintem egy urallomas-hold kozott ingazo urhajonal tobb ertelme van ujrahasznosithatosaggal bajlodni, mint a foldrol felszallo eszkozoknel.
Hiaba konnyebbseg a holdon hagyni az urkomp felet, ha ezt a felet mindig a foldrol egy extra kilovessel kell potolni. Ujrafelhasznalas eseten csak az extra benzint kell potolni, amit talan konnyebb felloni, es akar reszben az urben is elo lehet allitani. -
#7635
Függően a körülményektől 3-5 alkalommal becslésem szerint. Itt valahol az is a történet, hogy a Lockheed már rendszerben gondolkodik. Ha a Hold felszínén sikerülne vízjeget begyűjteni, akkor megfelelő infrastruktúrával abból hidrogént és oxigént lehetne termelni. Innen kezdve pedig a dolog úgy nézne ki, hogy az egy fokozatú Holdkomp rögtön egyben hajtóanyag-futárként is használható, mert hát ugye nagyjából 10 tonna LH2/LOX maradna a tartályaiban mire elérné a Gatewayt, ha a Holdon telitankolják. -
#7634
És van értelme ilyen holdkomppal szórakozni? Hányszor kellene újra használni, hogy megérje az egyfokozatúság? -
#7633
Az, hogy a NASA már láthatóan a Gateway elnevezésű Hold-közeli (Cislunar) űrállomáson dolgozik. Az SLS rakéta és az Orion tehát kapott feladatot. Most jön a következő lépcsőfok, és a Lockheed igyekszik az igényeknek elébe menni.
2016-ban és 2017-ben a törvényhozás még a Marsot tartotta célpontnak (ugye még törvényt is hoztak, hogy a 2030-as évek közepére embert kell küldeni a Marshoz), akkor a Lockheed a Mars Base Camp koncepcióját dolgozta ki (#6624 és #6683). Most a Hold a célpont, hát egy új Holdkomp koncepcióját készítették el. -
#7632
És ebben mi a jó...? -
#7631
Az IAC 2018 egyik előadásán a Lockheed bemutatott egy saját koncepciót arról, hogy képzelik el a Gateway űrállomásról induló újrafelhasználható Holdkompot, amelyben az amúgy álltaluk épített Orion űrhajó legtöbb elemét is igyekeztek újrahasználni. Mivel nincs leszálló- és felszálló fokozat, vagyis semmit sem dob el út közben (hogy ezzel csökkentse saját tömegét), így gigászi lett, még úgy is, hogy 4 űrhajós mellett 1 tonna hasznos terhet vihet le a Hold felszínére, illetve hozhat vissza. Itt jön ki amúgy a Gateway űrállomás koncepciójának problémája - olyan messzire van a Holdtól, hogy egy Gateway-Hold feszín-Gateway út 5000 m/s Delta-V igénnyel bír. Hogy ez mennyi? Viszonyításképpen: Szojuz űrhajók cirka 300 m/s; Apollo űrhajó: 2804 m/s; Apollo holdkomp: 2220 + 2500 m/s (leszálló + felszálló fokozat).
![]()
Ez bizony azt jelenti, hogy folyékony hidrogén és folyékony oxigén hajtóanyag-párosra lesz szükség, mert ez a legjobb tömeg-hatékonyságú. Még így is 40 tonna hajtóanyagra lesz szükség, és a Holdkomp száraz tömege 22 tonna körüli lenne. A koncepcióban persze van ráció, ám ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy ez csak a Lockheed saját verziója a lehetséges Holdraszálló-jármű terén. Az viszont ebből is látszik, hogy nem lesz egyszerű és pláne nem olcsó egy-egy Holdraszállás...
-
Pares #7630 A felszínről készített videón is nagyon látványos, ahogy az első fokozat helyreigazgatja magát a visszatéréshez:
