9997
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#7751
Szovjet és Orosz űrprogram cikksorozat, következő rész:
@Logout.hu
@Blogspot.hu -
#7750
![]()
Az ejtőernyő, az InSight és a hőpajzsa az MRO-ról nézve
részletek és nagyobb felbontású képek a JPL oldalán -
#7749
Na látod :) -
Sequoyah #7748 Na igen, ennek a par kilometeres savnak a nagyvonalu also hatara a 80km, a kozepe meg 100...
The line is named after Theodore von Kármán (1881–1963), a Hungarian American engineer and physicist, who was active primarily in aeronautics and astronautics. He was the first person to calculate at which altitude the atmosphere becomes too thin to support aeronautical flight, and arrived at 83.6 km (51.9 mi) himself.
Persze, ez egy viszonylag jobban hasznalhato definicio a tobbihez kepest, de ez sem egy trivialis vonal, igy ez is megegyezes kerdese. Meg attol is fugg hogy miert erdekel egyaltalan ez a hatar. A legkorkutatoknak peldaul a lenti grafikon eleg hasznos, de az urhajozasban irrelevans, ott inkabb az szamit, hogy milyen magassagban lesz eleg vekony a legkor ahhoz, hogy tartos foldkoruli palyara allhassanak. Egy urturistanak ma pedig inkabb a latvany szamit, vagyis mi az a magassag, ahol mar lathato hogy a fold gorbul, alattunk a kekseg, es mi mar a fenti feketeben erezzuk magunkat. Egy mezei urturistanak mar az 50km is van majdnem akkora elmeny, mint a 100... -
#7747
Nem igazán látom, hogy hol az élesebb a diagram alapján, a púp szélessége úgyanúgy km-es nagyságrend, mint a K vonalnál. -
Xsillione #7746 Mindkét határ önkényes és azért esik oda mert kerek szám (50 mérföld vs 100 km), valamint mert ebben is lehet egyet nem érteni a másik oldallal. Ám a 100 km sokkal értelmesebb, ha már repülésről beszélünk, szvsz. -
#7745
A mezoszféra-termoszféra határ meg az amerikaiak által használt 50 mérföld / 85 kilométer környéke, és csomó szempontból jóval "élesebb" határ, mint a 100km, ami viszont egy szép kerek szám :)
![]()
-
#7744
Élesnek nem éles, de a Kármán vonal definitív és néhány km széles sávot belő 100 km-es aboszlút magasság táján. Az 1-2 km széles sáv 100 km-en az relatíve nevezhető élesnek szerintem. -
Sequoyah #7743 Eles fizikai hatar viszont egyaltalan nincsen, szoval ami alapjan meg tudjuk huzni a hatart azok szemelyes velemenyek es alkuk...
Szoval akarki akarhol huzza meg a hatart, nem eredendoen rossz amit mond, fuggetlenul attol hogy azert illik valami elismertebb egyezmenyhez igazodni. A NASA pedig elegge elismert...
Az X-Prize pedig egy kihivas, nem kell senkire tekintettel lenniuk. Nekik ott celszeru meghuzni a hatart, ahol a kihivasnak van ertelme, tehat nehez elerni, de a legjobbaknak lehetseges. -
Xsillione #7742 A 80 Km is igen szép eredmény, bár kétségtelen, hogy nehezen érthető, miért nem mentek még egy picit feljebb, hogy meglegyen a 100 km (nem hiszem, hogy annyival nehezebb), és akkor nem minden híradásban magyarázkodni kell a miért is voltak az űrben vagy fanyalgás hogy nem is voltak az űrben, hanem simán elismerhetnénk, hogy továbbra is az egyetlen magántársaság, akik embert vittek az űrbe. -
#7741
Hát izé... Oké, marketing, meg minden, de eleve anno az X-Prize esetén is 100km volt a határ... -
#7740
The criteria for what constitutes human spaceflight vary. The Fédération Aéronautique Internationale (FAI) Sporting Code for astronautics recognizes only flights that exceed an altitude of 100 kilometers (62 mi). In the United States, professional, military, and commercial astronauts who travel above an altitude of 50 miles (80 km) are awarded astronaut wings.
Az Egyesül Államok 50 mérföldben határozza meg az "űrhajós" határt. -
JanáJ #7739 Nem a Kármán vonal a határ? -
gafzhu #7738 Izé, 80 km-re... -
#7737
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
![]()
forrás -
Ninju #7735 A marsi szél hangja.
Kis magyarázat. -
kamionosjoe #7734 Fél órával ezelőtt elindult a TESS adatainak elemzése, bárki csatlakozhat aki kedvet érez a bolygó vadászathoz és ért angolul.
https://www.zooniverse.org/projects/nora-dot-eisner/planet-hunters-tess -
gafzhu #7733 Hopsz...
https://twitter.com/i/status/1070399755526656000
Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2018.12.05. 20:57:15 -
gafzhu #7732 Esetleg előfordulhat, 2 pilóta felmegy 100 km-re... :) -
#7731
Azért arra én még nem fogadnék. Az eddigi csúcs SST repülések sem voltak éppen szeplőtelenek, szóval Branson persze, hogy rájátszik erre, de hát ő volt az, aki már többször is mondta, hogy 18 hónap múlva már utasokkal fognak repülni. Először azt hiszem 2007-ben... -
#7730
A Virgin Galactic karácsony előtt embert visz az űrbe - Richard Branson interjú a CNN-en.
-
#7729
Dragon v2 indításra előkészítve a SpaceX DM-1 úthoz:
![]()
-
#7728
nagyon jó írás. Köszi megint. -
#7727
Nem tudom. A szovjet és orosz sorozat egy-egy része 40-60 ezer karakter, eddig 20 rész van kész, az ilyen IAC bejelentések és a lent kirakott cikkek 30-80 ezer karakter körül mozogtak. -
#7726
Eddig mennyi az összes bejegyzés össz karakterszáma? -
#7725
Jóvanna :D -
#7724
"kis"
-
#7723
Egy kis összefoglaló az űrhajózás és az űripar terén 2018-ról:
@Logout
@SpaceMarine Blog -
JanáJ #7722 Milyen izgi lenne, ha mondjuk két év múlva jönne egy szemcsés, illegő-billegő felvétel, hogy "Na, ezt mutattuk meg két éve CGI-n" :-) Biztos felpezsdülne tőle az egész bolygó. -
#7721
Marco-B képe a Marsról a leszállás közvetítése után:
![]()
-
#7720
Igény lenne, lehetne, de ha nincs belátható időn belül megfelelő átjátszóállomás, akkor értelemszerűen a Mars-landerek, -roverek és -orbiterek is az adott lehetséges sávszélességhez épülnek. Kb. 2 évtizede téma, hogy kellene a Mars köré nagy sávszélességű átjátszó-hálózat, de a megvalósítás még ma is csak gyerekcipőben van... -
#7719
Értelmes célokra rövid és középtávon ahelyett, hogy csak teszteltek volna valamit, amit úgysem lehet kihasználni, mert ennyi adat továbbítására igény nemigen van, hacsak nem akar valaki livestream videót tolni.
Bár Palinko abba sem gondolt bele, hogy mennyi energiaigénye van egy ilyen videó készítésének... -
#7718
Senki sem mondta hogy könnyű onnan adatot továbbítani, de 10 év múlva bázisokat akarnának oda páran, mindenki tudja, hogy csúszni fog, de nem lenne jó ötlet megalapozni a kommunikációt addigra?
Akik bázisokat akarnak 10 év múlva, azoknak még csak ködös elképzeléseik vannak arról, hogy miből fogják azt finanszírozni. Eleve egy komplett, folyamatos adatkapcsolathoz még az egyenlítőn lévő forrásnál is kéne 3 átjátszó műhold a Mars körül. Azon kívül olyan Földi rádióteleszkóp-hálózat, amely képes a kívánt sebességgel dolgozni, és megoldható, hogy egy mindig a Mars felé nézzen.
A NASA terveiben is folyamatosan szerepel(t) további Mars körül keringű műhold, többek között az átjátszásáshoz, ám ezek vagy hátra lettek sorolva, vagy le lettek lőve, mert máshova kellett a pénz. A Mars Telecommunications Orbiter (MTO) eredetileg 2009-ben indult volna, és a lézer-kommunikáció fő tesztje lehetett volna, a körülményektől függően 1-30Mbit/s közötti elérhető sávszélességgel. Az MTO költségvetése végül az ötödik Hubble javítóküldetésre, a Spirit és az Opportunity kitolt küldetésére, illetve a Curiosity költségvetésében lévő lyukak kitömésére lett kannibalizálva...
![]()
-
#7717
Igen a képen úgy tűnik hogy egy nagyon nyugodt pontra tették le ahol már-már sivatagos és kövek sincsenek, elképesztő precizitás. Majd később lehet lesz ebből is 360°-os kép -
#7716
Rendben kinyíltak a napelemek (az InSight az egyenlítő környékén van és helyben áll, nem RTG-vel üzemel), elkezdte az akkumulátorok feltöltését. Legjobb esetben napi 6-700 Watt lesz, amivel gazdálkodhatnak (az időtartam végére ez kb. 2-300 Wattra csökkenhet a lerakódó por és egyebek miatt)
A programot 2 évre tervezik, az első pár hónapban a környezet vizsgálata és a műszerek kihelyezése lesz a feladat, a robotkarral (ennek a kamerájából van az előző kép) jól körbe fognak nézni, hogy melyiket hova tegyék.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.11.27. 05:59:01 -
#7715
![]()
-
#7714
Senki sem mondta hogy könnyű onnan adatot továbbítani, de 10 év múlva bázisokat akarnának oda páran, mindenki tudja, hogy csúszni fog, de nem lenne jó ötlet megalapozni a kommunikációt addigra?
Tudom, hogy nem 3,5 hónap lenne mert ez csak az-az adat és nem küldheti 0-24, fúrást, szenzorokat, műszerek állapotát stb kommunikálni kéne valószínű csak évekig érne át, de akkor is legalább megcsinálnánk. Nem tudom miért kell a rovereket ide hozni, mikor a mostani misszióról beszéltem és semmi köze ahhoz hogy a rovereket meddig tervezték és végül mennyivel tovább üzemeltek.
Pont azért ment ez a misszió is oda, hogy kielemezzük a talajt tudjuk majd ha embereket küldünk pontosan mi várható, nem tudom miért olyan rossz ötlet más részfeladatokat is próbálgatni meg tesztelgetni, senkit nem érdekel, hogy most nem megvalósítható mindenki abban érdekelt, hogy hogyan lehetne megvalósítható. -
#7713
De, az. Ha ennyire nem vágod a témát, akkor nem értem, hogy miért erőlteted a nyilvánvaló.... Áh...
Esetleg nézd már meg a teljesítményt és azt, hogy milyen jel-zaj viszonnyal és mik veszik a jeleket a Marsról.
3,5 hónap alatt átjönne egy szutyok videó. Szuper. Az megvan, hogy a két kis rover tervezett működési ideje 90 nap volt? Tehát a te megközelítéseddel láthattál volna két HD videóra tervezett szondát.
Az kemény.
Szerintem engedd el ezt a témát, mert ez így már kabaré szint felé zúg. Ezek tudományos kutató szondák nem házi quadcopterek, hogy full HD videóval szórakoztassák a népet.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.27. 00:53:17 -
#7712
Még mindig csak akkora az átviteli sebesség amekkorára tervezték és nem egy törvényszerű dolog hogy csak akkora lehet. Egyébként sem lenne hülyeség megnövelni, nem a videóm miatt, hanem a jövőbeni mars missziók is hasznát látnák. Pláne ha emberest terveznek majd, ott több adatot kell majd átküldeni így is úgy is...
De még ezzel a lassú dologgal is 3,5 hónap alatt átjönne 1gb-os videó amibe azért már sok minden belefér, igaz a RAW nagyobb lenne sokkal ami miatt már bukó, de egy szaros telefon sem RAW-ban vesz fel nem az eszköz fő processzorára kellene bízni és kész. Amit írtam, hogy viselkedik a légkörben, hogy néz ki a landolás stb, meg ki tudja mi mindenre használhatnák ami nekem eszembe sem jut és addig meg sem tudjuk még nem csinálják meg. A space x sem csak a livestream meg a nézők miatt tette rá, ott is kielemzik a leszállást és volt hogy segített már dolgok megoldásában, főleg ha balesettel végződött.
Ez a cgi sem érv, mert nem csak a látvány a lényeg, hanem hogy meg tudtuk csinálni. Ha CGI-t akarok nézni csinálok magamnak, vagy nézek sci-fit, de jó lenne látni valójában hogyan történt.
