Űrkutatás

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#7404
És kapott helyette újat, vagy szoftveresen oldják meg a tükörhibát?

[NST]Cifu
#7403
Szerintem te is alaposabban utánanézhetnél, mielőtt ki akarsz oktatni másokat...

"COSTAR was not a science instrument; it was a corrective optics package that displaced the High Speed Photometer during the first servicing mission to HST. COSTAR was designed to optically correct the effects of the primary mirror's aberration for the Faint Object Camera (FOC), the High Resolution Spectrograph (HRS), and the Faint Object Spectrograph (FOS). All the other instruments that have been installed since HST's initial deployment, have been designed with their own corrective optics. When all of the first-generation instruments were replaced by other instruments, COSTAR was no longer be needed and was removed from Hubble during the 2009 servicing mission." (forrás)

Magyarul: a COSTAR (a "szemüveg"😉 azért került végül le, mert az összes érzékelőt is lecserélték, és a kicserélt érzékelőket eleve a hibás tükörhöz készítették fizikailag....
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2018.06.28. 16:01:24

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#7402
Először kapott "szemüveget" és csak később szoftveres kalibrációt. A főtükröt soha nem cserélték ki. 1993 kapott az első küldetésnél korrekciós optikát, amit 2009-ben eltávolították a HST-ről, soha nem szerelték vissza, a végleges utolsó javítás volt szoftveres. Nézz utána!

[NST]Cifu
#7401

Miért volt a HST bukta?



Egyfelől alaphelyzetben irgalmatlan drága volt, úgy, hogy eredetileg 400 millió dollárt szántak rá, végül az indítással együtt 4,7 milliárdba került. A Challenger-katasztrófa és az azt követő káosz miatt 1986 helyett 1990-ben indították csak, és miközben irgalmatlan összegeket tapsoltak el a tárolására és a fedélzeti rendszereinek folyamatos karban tartására, ehhez képest ugye kiderült, hogy komoly gondok vannak vele. Az indításakori probléma volt ugye, hogy csak az űrsiklóval való indítás volt opció a NASA számára.

Ez után következett 5 javító misszió, kumulatív költségek terén hozzávetőleg 4 milliárd dollárért, és ott is voltak menet közben kialakult problémák (pl. a NICMOS hűtés-problémája). Ebből a pénzből nyolc Very Large Telescope (VLT) vagy Giant Magellan Telescope (GMT) jön ki. Aligha vitás, melyik lenne a jobb befektetés.

Vannak olyan hullámhossz-tartományok, amik valóban a világűrbe célszerű telepíteni a teleszkópot, de a HST által lefedett tartományok kis kivétellel nem ilyenek.

Ugyan ez a veszélye a JWST-nek is, nagyon túlvállalták magukat, és könnyen lehet, hogy a kevesebb több lett volna - vagyis kisebb, kevésbé grandiózus űrteleszkópokat építeni, és azokból többet feljuttatni - ha már mindenképpen űrteleszkópokban gondolkodunk.

A képei mind csak marketing voltak...



Természetesen nem. De akadtak bizony direkt mesterségesen színezett, amúgy tényleg baromi látványos képei bőven, amit kifejezetten a médiának szántak.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2018.06.28. 15:50:26

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#7400
A szoftveres javitas csak ideiglenes volt, es eleg korlatolt. A kep tovabbra is rossz volt, de valamennyire hasznalhatora pofoztak hogy azert ne legyen teljesen elvesztegetett a javitasig eltelt ido.
De a vegleges javitas az hardveres volt, es dramaian javitotta a kepminoseget az ideiglenes szoftveres javitashoz kepest is.

#7399
Megjavítás utána, meg "visszarontották". Ugyanis a csorbát, szoftveresen oldották meg. Ez sokkal jobb megoldás, hiszen nem kellet lencséket berakni elé, ami ugye elnyeli a fény egy részét, így rontva el a képet. Ezt ki is vették. Ha itt ilyen probléma merülne fel, elég jó tapasztalatokkal rendelkeznek már, hogy kijavítsák távolról.

Dzsini
#7398
És a JWST-hez nem lehet kizavarni egy Shuttle-t, hogy kikalapálják a csorbát a tükrein...

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

#7397
A HST totális bukta és használhatatlan volt a fellövése után, mielőtt megjavították. Ha a JWST hasonlóan indít, amire sajnos elég nagy az esély, akkor az a HST-vel ellentétben az is marad: egy oltári nagy bukta, ami csak arra lesz jó, hogy az űrkutatásra még több ember fog totális pénzkidobásként tekinteni...

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#7396
Miért volt a HST bukta? A képei mind csak marketing voltak, valójában nem vitték előre a csillagászatot? Én nem így tudtam...
[NST]Cifu
#7395
Félek a JWST a HST-nél is nagyobb bukta lesz. A HST is hasonlóan indult, és állt pályára - hogy aztán végül több űrsiklóúttal helyre pofozzák és a megtépett nimbuszát direkt marketing célú, hamis-színes képekkel állítsák helyre (félreértés ne essék, zseniálisan csinálták szerintem).

Az NGST projekt 1997-ben fél milliárd dolláros áron volt jegyezve 2007-es indulással. Embertelen sok vargabetű és 21 év után ott tartunk, hogy 8,8 milliárd (9,6 milliárd 5 éves működés esetén) dollár és 2021-es indulási céldátum....

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#7394

★★★★★

Dzsini
#7393

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Dzsini
#7392

A Hayabusa japán szonda közeledik a céljához, a Ryugu nevet kapott aszteroidához.
Először 20, majd 5 kilométeres pályára fog állni körülötte, és a jelenlegi tervek szerint július végén, augusztusban 1 kilométerre fogja megközelíteni.
Szeptember-októberben pedig lövedékeket fog belelőni, a felcsapódó anyagot begyűjteni (ezt majd hazahozza), és a felszínre is leküld néhány szondát, többek között az európai gyártmány MASCOT-ot:

Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.06.23. 18:26:12

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

#7391
Mass Effectben volt egy ilyen bolygo azzal a hattertortenettel, hogy ezt a kozepen levo hosszu arkot egy osi szuperfegyver okozta😊

Dzsini
#7390

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

molnibalage83
#7389
Rgr + köszi.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#7388
Hogyne. Technikailag kb. 90%-ban korrekt, néha apróbb-nagyobb bakik előfordulnak, de ennyi. Tudni kell, hogy sokszor a szörnyű inges faszi (Paul Shillito) csak előadó - a háttérkutatást más végzi alapvetően...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

molnibalage83
#7387

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

#7386
Minden kész? Jaj, lejárt az xy alkatrész szavatossága... le kell gyártani, tesztelni... lejárt még valamié...
#7385
Az a pénz amúgy nem vész el, csak átalakul, abból biztos valakik nagyon jól járnak. Nem az adófizetők, nem a NASA, de valakik biztosan. Úgy mint az SLS esetében is.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#7384
Foleg hogy nem csak 1 de rogton 2 ordogi kor is van a projectben.
draga -> tudjon tobbet -> meg dragabb -> tudjon meg tobbet ...
draga -> nagy blama ha felrobban -> teszteljuk le meg 5x -> meg dragabb -> meg nagyobb blama ha felrobban ennyi teszteles utan -> meg tobbet teszteljuk ...

a project management csodjet lathatjuk itt eloben...

De ne temessuk, volt mar jopar project a multban ami egy kesz katasztrofa volt, es boduletesen draga lett a vege oriasi csuszasokkal, de aztan csak elkeszult es zsenialisan jo lett. De ezt akkor is negativ peldakent kene tanitani a jovo uzleti iskolaiban, ha maga a teleszkop megvaltja a vilagot.

[NST]Cifu
#7383
Azért átok, mert annyira akarják a legjobbat (mondván, hogy ki tudja, mikor kap támogatást egy hasonló program), hogy közben elúszik az egész. Nagyon. Ha egy picivel szerényebb képességű űrtávcsővel indultak volna, és pár dologban kompromisszum lett volna (tükrök, érzékelők), akkor már fent keringhetne a JWST. És lehetne lobbizni a következőért.

Ehelyett HST effektus lépett életbe, minél nagyobb, jobb, szebb legyen, és a nagy erőlködés hatványozottan helyezi nyomás alá a programot. A fő gond nem az 5 év szép korszak lesz, hanem az, hogy utána hatványozottan nehéz lesz hasonló programra pénzt keríteni, mert majd újjal mutogatnak a JWST-re, hogy az is töredék összegből indult, aztán a végére mennyit vitt el időben és pénzben.

Túlfújták a léggömböt, és mindig nagyobbat akarnak, mint az előző, ahelyett, hogy fokozatos lépcsőkkel élnének.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#7382
De ha még elhalasztják fél évvel, akkor még "legjobbabb" lesz, és még...

Ez egy ördögi kör, és már most is rettentően túlcsúsztak mindennel. Ráadásul az egész korlátozott átmérő miatti hercehurca (pl. a hajtogatás) is lassan okafogyottá válik.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

molnibalage83
#7381
Hogy a legjobb legyen, de azt csak 5 évig képes aztán jön egy "butább" korszark? Ez miért átok?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

[NST]Cifu
#7380
Nem csak a hővédő fólia a probléma, az érzékelők közül is van, amelyik mélyhűtést igényel, márpedig ha a hűtéshez használt közeg elfogy, akkor az érzékenysége drasztikusan romlik. Sajnos a JWST legnagyobb átka a maximalista koncepció...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#7379
A Hubble is közelít a 30 évhez, azt 4,5 évre tervezték, hasonló elhasználódási okokból. 1993 és 2009 között persze javítgatták párszor, és talán még van benne pár év.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

molnibalage83
#7378
Lehet, hogy hülye kérdés, de a kétszer vastagabb fólia annyi problémát vet fel, hogy 5 évvel megelégednek?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

Dzsini
#7377
Egy 90 napos küldetésnél viszont bizonyára néhány nagyságrenddel olcsóbb és egyszerűbb, mint egy RTG.

Kedvenc mellékesem: a JWST (ha majd egyszer valaha) tervezett élettartama 5 év, ennyi idő alatt a hővédő fóliák elhasználódnak - kilyukadnak, elszakadnak, és így a képalkotási lehetőségek erősen csökkennek...

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

[NST]Cifu
#7376
Mennyivel egyszerűbb a Curiosity sorsa, hogy nem függ a naptól...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#7375
Lehet, hogy befejeződik az Opportunity küldetése - 14 év után egy olyan nagy homokviharba keveredett, ami vészesen lemeríti az akkumulátorokat.

Vészesen alacsony tartalékok mellett gyakorlatilag minden rendszer lekapcsol, naponta egyszer ellenőrzi a napelemeket, hogy érkezik-e elég energia, hogy elkezdje újra felfűteni a rendszereket és helyreállítani a működést. Ha igen, jó. Ha nem, akkor a 90 solra tervezett küldetés több, mint 5000 sol után befejeződhet.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.06.14. 10:27:58

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

molnibalage83
#7374
Hátha valaki nem hallott még róla.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/

Dzsini
#7373
Sajtóhír
- 3+ milliárd éves üledékes kőzetekben szerves molekulákat találtak - ez nem feltétlenül élettel kapcsolatos, de akár az is lehet
- további megerősítést nyert a szezonális metánfelszabadulás, a 3 marsi év alatt elég jól be tudták határozni, hogy milyen időjárási körülmények között jelenik meg nagyobb mennyiségben
- a mostanában talált szerves anyagok (láncos és gyűrűs molekulák) mennyisége sokkal inkább hasonlít a Földön talált marsi meteoritokban találtakra, és százszorosa az eddigi találatoknak
- a Mars 2020 és az ExoMars roverek elsősorban ezekre a szerves molekulákra fognak vadászni

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Dzsini
#7372
Ma este 8-tól (délután 2 EDT) NASA élő beszélgetés a Curiosity által talált "új tudományos eredményekről"

NASA Live

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

ximix
#7371
ZLAF9B2 - link gugli keresés
#7370
Lehet, hogy az engedélyeztetés vagy a kezelés egyszerűbb/olcsóbb ezzel a megoldással.
[NST]Cifu
#7369
A Virgin Galactic hajtóműve is csak félig újrahasználható, az N2O tartály újrahasználható, a HTPB üzemanyagot tároló égéstér egyszer használatos.

A fő kérdőjel a hajtómű teljesítménye körül van. Még egyik SpaceShipTwo sem járt a 100km közelébe se...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#7368
Talán annyira olcsó, és nincs a piacon megfelelő, többször használható, kipróbált alternatíva...
[NST]Cifu
#7367
...ami több, mint a VSS Enterprise által elért rekord (22km és Mach 1.4-et ért el a harmadik hajtóműves útján, a negyediken meg ugye elpusztult). Ezzel együtt ha megnézitek a videót, gyorsítás közben végig billeg és eléggé instabil a gép (első videó 1:20-tól 1:31-ig).

Továbbra sem értem, mi a frászkarikáért vergődnek ezzel a gumi és LOX alapú hibrid hajtóművel, amelynek évtizedek óta problémája a stabil égés (nem véletlenül ment a SpaceShipOne rövid úton múzeumba...), ahelyett, hogy egy normális folyékony hajtóanyagú rakétával látnák el...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#7366
A tesztrepülésen a WhiteKnightTwo a Mojave Légi- és Űrkikötőből startolt, majd csaknem 14 ezer méter magasba emelkedett. Ekkor kioldotta a magával szállított Unityt, ami begyújtotta a hajtóműveket, és az űrrepülő a két pilótával, Dave Mackayvel és Mark Forger Stuckyval csaknem 22 mérföldes, azaz 35 kilométeres magasságig lőtt ki. A jármű csúcssebessége 1,9 Mach volt.


Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.05.31. 08:44:07

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Dzsini
#7365
Az Awesome Astronomy beszélgetése Alan Beannel 2015-ből - villámcsapott rakétáról, a marsi Olimpiáról, és mindenféle érdekesről.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Dzsini
#7364

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Imremagdi
#7363
Meghalt Alan Bean, a negyedik ember a Holdon
Szombat este a NASA, és Alan Bean családja közösen jelentette be a férfi halálát. Bean leginkább arról volt híres, hogy ő lépett negyedikként a Holdra, az Apollo-12 program keretein belül, de parancsnokként tagja volt a Skylab II küldetésnek 1973-ban.

A közlemény szerint Bean rövid betegség után, Houstonban halt meg a 86 éves korában.

Az ő halálával már csak négy űrhajós maradt életben azok közül, akik jártak a Holdon: Buzz Aldrin, Dave Scott, Charlie Duke és Harrison "Jack" Schmitt.

http://s2b-hu.ikariam.gameforge.com/reg.php?fh=400ce81271ab4218ebc88d115104c2f1

Teppik Amon
#7362
<#integet2><#eljen><#eljen><#eljen>

Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok

[NST]Cifu
#7361
Tom Müller a SpaceX fő hajtóműtervezője beszélt nemrég egy előadáson, pár kiemelendő dolog:

-2002-ben kezdett a SpaceX-nél a 9 első alkalmazott egyike, és az egyetlen, aki azok közül hajtóműveket fejlesztett.
-Az első időkben nagyon nehéz volt alkalmazottakat találnia. A TWR-nél 15 évet húzott le, de a volt munkatársai kinevették, hogy el fog bukni, és onnan senkit sem sikerült magával csábítani.
-Az első dolog egy gázgenerátor elkészítése volt, amelyben a XCOR cég segített (az XCOR maga főleg beszállító kisebb projektekben, maga is versenyzett az Ansari X-Prize-ért), az első sikeres teszt után haza akartak menni, mondván napi egy teszt a bevett - Müller viszont azt mondta, hogy még csak délelőtt 11 óra van, gyerünk, további teszteket csinálni!
-Az első teszteket a Mojave (űr)reptéren hajtották végre, de korlátozva volt, mennyit tesztelhettek, ezért végül megvették a csődbe ment Bael Aerospace hajtóműfejlesztő telepét Texasban (egy árverésen, amúgy - Cifu)
-Az első sikeres Merlin égőtér tesztet konyakkal ünnepelték meg - ami miatt nehéz helyzetbe került, mikor a rendőrség megállította, de végül a yard megkönyörült rajta, és elengedte.
-Az elején voltak gondok, a tesztállást volt, hogy teljesen elpusztította a Merlin (kép erről) - (megj.: az nem derül ki, hogy a hajtómű üzemszerű működése avagy robbanása volt az ok - Cifu)
-Nagyon büszke a Merlin-re, könnyű gyártani, olcsó gyártani és nagyon megbízható, ráadásul gyorsan és nagy mértékben szabályozható a tolóerő, amely lehetővé teszi azt, hogy a hajtóművel leszálljon a rakéta.
-Az elmúlt 4 évben a Raptoron dolgozott, így nem az ő érdeme a Falcon 9 Block 5 hajtóművével kapcsolatos fejlesztések.
-A Raptor semmilyen szálon nem kötődik a Merlinhez, teljesen nulláról kezdték a fejlesztést.
-Jelenleg építik a repülésre szánt hajtómű tesztállását, az első repülésre szánt hajtóművet már le is gyártották, minden jól áll ahhoz, hogy jövőre az első BFS tesztrepüléseket megkezdhessék (ez feltehetően a Grasshopper-hez hasonló függőleges tesztrepülés lesz).
-Jelenleg a Merlin a legjobb tolóerő-per-tömeg arányú rakétahajtómű, de a Raptor el fogja venni tőle ezt a címet.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2018.05.25. 22:16:50

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#7360
Minden amit nem ertunk nagyon fontos a kutatasokban, mert ebben rejlik mindenfele jovobeni felfedezes.. Best case scenario az az lenne, ha kiderulne hogy egy eddig total ismeretlen fizikai torvennyel szembesultunk. Es lehet hogy veletlenszeruen hasznalva csak ilyen kicsi toloerot produkal, de megertve a mukodeset sokkal nagyobb toloero is kinyerheto belole.
Sajnos ugy nez ki, hogy inkabb a worst case scenario realizalodik, vagyis nem hogy alacsony toloerot nem fogunk kapni, de inkabb semmilyet. Ha tenyleg a fold magneses mezeje a ludas, akkor a melyurben semmit nem er, foldkozelben pedig tul gyenge a gravitaciohoz kepest.

Palinko
#7359
Igen ez így nagyon jól hangzik. Nem tudom hogy az a pletyka hogy a kínaiak már fel is vittek tesztelni egy EM-eset igaz-e, de sajna ők el fogják titkolni ha bármit is elértek, de igaz ők sem vitték ki a Föld mágneses teréből de azért érdekes lenne megtudni mi az igazság azzal kapcsolatban.
[NST]Cifu
#7358
Az a baj, hogy ezt így nehéz lenne kézenfogható példával illetni, hiszen a bolygóközi szondáknál az indítórakéta is számít. De megpróbálom akkor neked:

A Dawn űrszonda az ion-hajtóműveivel több, mint 10km/s (vagyis 10 000 m/s) Delta-V-t (pályaváltoztatási manővert) tudott elérni, ez nagyobb bármelyik korábbi bolygóközi szondánál (a Mars mintavételező / mintavisszahozó szondáknak kell majd még ennél is jóval több). A 10 km/s értékhez viszont cirka 2000 napnyi működés kell. Ehhez 425kg-nyi Xenongázt használt el, plusz a napelemei táplálták a hajtóművet, és az egész űrszonda 1273kg-ot nyomott.

Az OSIRIS-REx műhold hagyományos hidrazin monopropellant (egy hajtóanyag-komponensű) hajtóműveket használ, ehhez a 2110kg-os űrszonda 1230kg-nyi hajtóanyagot és túlnyomást biztosító nitrogént visz magával. Ennyivel 1,4km/s (vagyis 1400m/s) Delta-V-t tud biztosítani. Ezt alig 15 percnyi folyamatos működéssel eléri. Lehet látni, hogy az Ion-hajtómű is drasztikusan nagyobb hatásfokú nála.

A kettő között még egy különbség volt: a tolóerő mérték: az Osiris-REx négy, egyenként 200 Newton tolóerőt leadni képes hajtóművel bírt, a Dawn hajtóműve viszon 90 miliNewton, vagyis 0,09 N tolóerőt adott le. A Dawn sokkal kisebb tolóereje miatt lassabban képes egy pályaváltoztatást végrehajtani, csakhogy mivel a hajtóműve hónapokig, évekig működhetett, így összeségében mégis sokkal komolyabb manővereket hajthatott végre.

Az EM-hajtómű igérete azt jelenti, hogy amíg tudod energiával táplálni a hajtóművet, addig tudsz minimális pályaváltoztatást végrehajtani. A microNewton ugye még egy nagyságrenddel kisebb tolóerőt jelentene, de nem kell hozzá hajtóanyag.

Tételezzük fel, hogy a Dawn-ból indulunk ki, de EM hajtómű esetében akarjuk működés közben látni a dolog, a tömegből lejön a hajtóanyag tömege, és tudja az EM-hajtómű az Ion-hajtómű tolóerejének mondjuk a felét. Ez azt jelenti, hogy így is tud kb. 7km/s Delta-V-t 2000 nap működés alatt (mivel a hajtóanyagot nem kell cipelnie), csakhogy a Dawn 2000 nap után kifogy a xenonból, nem tud további komolyabb manővereket végrehajtani - az EM hajtómű viszont igen. Vagyis amíg van energia, addig folyamatosan gyorsíthat...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2018.05.24. 13:19:55

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#7357
Mert eddig egy mérési hiba szintjén voltak az eredmények - #5443
Ebből nem lehetett semmilyen modellt felépíteni.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

#7356
Az egyik gond, hogy ez KW energiát eszik, ennyi összesen nem áll rendelkezésre mondjuk a Voyageren.
Ha mégis működne, akkor 800 kg vs 4 mikronewton. Az ha jól számolom, akkor fél nanométer másodpercenkénti gyorsulás (ehh.) Viszont 40 éve lenne gyorsulni (meghibásodás és áramforrás kérdését hagyjuk), ám az ennyira érdemtelen, hogy így is csak pár méter másodpercenkénti sebességet szedne őssze. Azaz egy értelmes eszköznél két-három nagyságrend teljesítménynövekedés kellene minden más előtt. (Vagy GW-s áramforrás, ha lineárisan növelhető.)
Utoljára szerkesztette: Xsillione, 2018.05.24. 12:52:11
Kojiro
#7355
- Mit csinál az asztronauta, ha megszomjazik?
- ...
- Űrkutatás

Kojiro ergo sum.