9996
-
#7991
"Egy univerzum meretu pontos szimulaciohoz univerzum meretu szamitogepet kell univerzum ideju idotavlatban futtatni. " - pont erről szól ott az egyik videó, hogy a jelenlegi modellek alapján sokkal kisebb helyen (egy fekete lyuk eseményhorizontján) elfér maga az egész adattároláshoz szükséges rész.
Azt pedig, hogy mi "praktikusan megvalósítható" nagyon nehéz a mostani technológiai színvonalunkkal és csak emberi szemszögből meghatározni. Nekünk, most, innen nézve az. De remélhetőleg a világegyetemben nem csak 21. században élő emberek élnek.
A Dyson-gömbről is elhangzott valami előadáson az, hogy "a Dyson-gömböt onnan lehet felismerni, hogy üresen sodródik az űrben, és van rajta egy baromi nagy lyuk, ahol a valaha benne levő csillag távozott" - ugyanis meghajtás nélkül gravitációsan instabil szerkezet az és a Niven-gyűrű is. De ez is "csak" mérnöki feladat.
És hogy "miért"? Jelenleg is óriási erőforrásokat használnak univerzum szimulációkra a saját múltunk megismerésére, és minden ebben részt vevő kutató szeretné, ha ezek a lehető legrészletesebbek lennének.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.04.10. 05:41:58 -
#7990
Eddigi? Exponenciális? Ez rész hol nem igaz, hol csak értelmezhetetlen a történelmet nézve. -
Xsillione #7989 A fő gond illetve proibléma részemről a szimulációs koncepcióval, hogy nem old meg semmit (ahogy jeleztétek) ám felvet egy csomó kérdést és problémát. Ugyanez a probléma a pánspermiával is, remek, nem itt jött létre az élet, most megmagyaráztad, hogy hol és hogyan jött létre? Nem, csak azt is ki kell találni, miként jött ide. Persze mindegyik alternativ megoldás alapvetően az elfogadott változatt (ősrobbanás) azon sajátosságából ered, hogy kevésbé hihető (és szinte egyáltalán nem érthető) az egyszerű/átlag ember számára, mint a többi, beleértve a kaporszakállú esetet is. -
Sequoyah #7988 Az hogy fizikailag lehetseges, es az hogy praktikusan megvalosithato az ket nagyon kulonbozo dolog. Peldaul a feregjarat nem lehetetlen, mai tudasunk alapjan semmi sem akadalyozza meg hogy letezzen. De nagyon gyanus hogy a fizika ma meg nem ismert torvenyei lehetetlenne teszik. Az is lehet hogy a fenysebesseget sem tudjuk sohasem atlepni vagy megkerulni, mert minden mas otletunk is lehetetlen.
Vannak viszont olyanok is, amik technikailag abszolut lehetsegesek. Pl a Dyson gomb bizonyithatoan lehetseges. Es nem csak hogy lehetseges, kifejezetten feltuno dolog. Megsem latunk egyet sem a kornyezo galaxisokban. Vagy a fejlett civilizaciok szamara ertelmetlen, vagy a "Great filter"-ek miatt senki sem jut el oda sohasem. Egeszen egyszeruen mas civilizacios problemak elerhetetlenne teszik ezt a foku fejlettseget. Sok SciFi epul arra a feltevesre, hogy az eddigi exponencialis technologiai fejlodesunk a jovoben is folytatodni fog, de semmi bizonyitekunk ra hogy ne lenne egy plafon.
Egy ilyen szamitogep ami vilagot szimulal minden csak nem praktikus. Egy univerzum meretu pontos szimulaciohoz univerzum meretu szamitogepet kell univerzum ideju idotavlatban futtatni. Es hasonlo kapacitasu agy kell az egesz megertesehez es megepitesehez. Ezzel szemben en ketelkedek abban, hogy az emberi agyat hasznalva az emberi agynal lenyegesen bonyolultabb dolgokat epitsunk valaha is, egesz egyszeruen senki nincs aki megertse es megepitse azt. Az univerzum meret pedig ennel sok nagysagrenddel tobb.
Ha vannak egyszerusitesek a szimulacioban, akkor univerzum meretunel kisebb szamitogep is eleg, de meg mindig felfoghatatlan bonyolultsagunak kene lennie. De ez esetben legalabb van fogodzkodonk, mert ezen egyszerusitesek szamunkra kutathatoak es kimutathatoak lehetnek.
Es meg ott van a kerdes hogy valaki milyen celbol aldozna merhetetlen eroforrasokat egy szimulaciora.
Szoval egyetlen ertelmezheto hipotezis az az, hogy ha a mi univerzumunk egy viszonylag egyszeru szimulacio egy a nalunkenal sokkalta komplexebb univerzumban. De az az univerzum annyival nagyobb es komplexebb a mienknel, mint amennyivel a mi univerzumunk komplexebb egy foldi szamitogepnel. Ez a gondolat viszont mar nem sokkban kulonbozik egy sima vallasos mindenhato kepetol... -
#7987
Azért ez nagyon nem ugyanaz - a szimuláció onnantól, ha bizonyítva van, hogy lehetséges a létezése "egyszerűen" mérnöki probléma - kell hozzá a technológia, stb. - de semmi, amiről tudunk nem akadályozza meg azt, hogy létezzen. Ezzel szemben ha azt tudjuk bizonyítani, hogy nem lehet ilyen szimulációt létrehozni, akkor nem kell vele tovább foglalkozni.
A statisztika rossz használata inkább úgy működik, hogy idáig 100 milliárd ember született, ebből mondjuk 8 él ma (tehát 92 meghalt), és én élek, tehát 8% esélyem van arra, hogy örökéletű vagyok :)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.04.09. 17:33:39 -
Sequoyah #7986 már csak statisztikailag eléggé esélyes, hogy nem mi vagyunk a "nulladik"
Ez egyebkent egy oriasi logikai bukfenc, es semmilyen kovetkeztetest nem lehet ebbol levonni.
Ugyanezzel a logikaval mondhatom azt is, hogy a mai szuletesi rataval a kovetkezo 1000 evben 131 milliard ember fog szuletni, ezzel szemben csupan 108 milliard ember elt valaha. Ha nem halunk ki 1000 ev mulva, akkor ennel is sokkal tobb ember el a mahoz kepest a jovoben, mint ma, vagy a multban. Tehat statisztikailag nagyobb az eselye hogy a jovoben kene lennem, nem pedig 2018-ban.
Tehat a jovoben nem elhet olyan sok ember, igy statisztikailag bizonyitottam hogy az emberiseg kb 1000 ev mulba ki fog halni...
A tanulsag, pedig az, hogy egyetlen peldabol nem csinalunk statisztikat... -
#7985
Stimmt, köszönöm a kiegészítést. 
-
Sequoyah #7984 "Jobban ketté kellett volna választanom a kettőt"
Foleg azert gondolom igy, mert rengeteg ember szamara ez a ketto osszefugg, es nem ertik a hologrammsag lenyeget. Az atlagember a hologrammrol a Star Warsos 3D kivetitesekre asszocial, es akkor mi is csak egy kivetitesek vagyunk valami hasonlo eszkoz altal, es innen egyenes az ut a szimulacio fele...
Egy ilyen parositas pedig csak raerosit a tevkepzetre. -
#7983
Jobban ketté kellett volna választanom a kettőt, természetesen különálló hipotézisekről van szó. Azért írtam egyben, mert mindkettő igazából - ahogy írtad is - kényelmesebb leírásokat tesz lehetővé. Kvantum összefonódás, szuperhúrok, a nagy állandók értékei, stb.
És ahogy a végén írtam is, ahhoz, hogy "elmélet" lehessen, kellene valami újat mutatnia, amit ellenőrizhetünk :) Mivel még nincs ilyen, úgy érzem nem az én feladatom, hogy eláruljam mi is lesz az, tőlem azt hiszem kár is kérdezni.
Az pedig egy tök jó kibúvó, hogy "azért akkora az egységnyi töltés nagysága, mert a szimulátorban ennyit állítottak be" :) De ez nem tudomány.
Az már egy érdekes dolog, hogy ha azt sikerül bizonyítani, hogy ha létezhet és előállítható univerzum méretű szimuláció nem-univerzum méretben (első videó), akkor már csak statisztikailag eléggé esélyes, hogy nem mi vagyunk a "nulladik" (második videó). -
#7982
-
Sequoyah #7981 Azon kivul hogy a szimulacio egy lehetoseg, mi az a jelenseg amit ez a hipotezis megmagyarazna, es milyen uj elorejelzeseket adna amit mi ellenorizhetunk?
Szoval ez nekem inkabb sci-fi, es kozelebb all egy vallasos "Isten" magyarazathoz, mint egy tudomanyoshoz...
A szimulacio, es a hologram az pedig egyebkent ket kulonbozo dolog. A vilag lehet hologram anelkul hogy szimulacio lenne, es elhetunk szimulacioban anelkul hogy az hologram lenne. A hologramsagnak mindossze annyi a lenyege, hogy a 3D vilag leirhato egy 2D feluleten, es igy bizonyos modellek konyebben szamolhatova valnak, esetleg uj matematikai formulakat alkothatunk a vilagegyetem leirasara. Emlekezzunk csak hogy a szuperhur elmelethez 11nel is tobb dimenziora van szukseg, igy viszont lehet kevesebb is eleg. De ennek semmi koze ahhoz hogy ez szimulacio-e vagy nem. -
#7980
A szimulációs / holografikus hipotézis teljesen jól megmagyaráz csomó mindent, viszont jellegéből adódóan eléggé bizonyíthatatlan és cáfolhatatlan, mert a premisszák kívül esnek az általunk jelenleg mérhető és észlelhető dolgokon.
Hogy lehetséges-e? Igazából igen (technikailag nem lehetetlen egy látható univerzum adatmennyiségét véges helyen tárolni, stb.), de erősen a "nem is tudjuk, hogy tudhatjuk-e" (nem bizonyított, hogy bizonyítható vagy bizonyíthatatlan) kategória. Innentől fogva ... mondjuk úgy, hogy hit kérdése?
Hacsak nem tudnak kialakítani benne valami olyan modellt, ami valami valahogy mérhető jóslatot tud adni. Amíg ilyen nincs, addig elmegyakorlat-ujjgyakorlat.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.04.09. 13:48:50 -
#7979
Talán kicsit off téma de azért nem nagyon. Viszont engem érdekelne, hogy szerintetek lehetséges, vagy valóban csak egy elmélet és nem több?
a téma
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2019.04.09. 13:18:07 -
#7978
-
#7977
Indulásra készül a Falcon Heavy
![]()
Reddites hozzászólás alapján ezt a csomagot egy Falcon9 visszatérés nélkül is fel tudná küldeni, viszont ha mindhárom rész visszatér rendben, akkor így olcsóbb.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.04.07. 09:00:37 -
#7976
A Starhopper ugrott egyet -
#7975
Nem tudom már tavalyra ígérték és ennyit szerencsétlenkednek vele. Vicces lenne ha csak egy 00000 fekete képet mutatnának tényleg :D Most már ezt a 4 napot kibírom -
#7974
![]()
([five years later] Ok, it seems we were accidentally zoomed in slightly too far. But imagine there's a cool-looking twisted accretion disc just outside this black square!)
Senki, aki részt vett az EHT képalkotásban nem nyilatkozott idáig róla (erre nagyon ügyeltek), találgatások vannak itt-ott, laikusoktól és szakértőktől is.
Ami a legvalószínűbb, hogy kb. ugyanazt fogjuk látni, mint a szimuláción, és a nagyközönség nem igazán fogja érteni, hogy "akkor ebben mi volt a nagy dolog" :)
Más - az izraeli holdszonda, a Beresheet Hold körüli pályára állt, jövő hétre tervezik a leszállást. Addig is küldött egy fotót a Hold túlsó oldaláról és a Földről:
![]()
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2019.04.06. 06:14:44 -
Sequoyah #7973 Legutobb azt hallottam hogy a kep nem sikerult tul jol, mert ugy nez ki egy forro kod pont rossz iranyban all a fekete lyuk korul, es igy elegge kitakarja, es ezert ujra probaljak kesziteni a kepet.
Vajon rossz az infom, vagy sikerult megis kitisztitani a kepet, vagy bemutatjak a rossz kepet? -
#7972
Április 10-én egy sajtótájékoztató keretében bemutatják Event Horizon Telescope által elkészült első képet a Sagittarius A* fekete lyukról, ami a galaxisunk közepén üldögél. A linken a szimuláció eredménye és az abból sejtett kép látható. -
#7971
Beindították a Raptort
Statikus teszt volt, még nem emelték meg vele a szerkezetet. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#7970
Ehhez képest a képalkotó és kommunikációs műholdakból egyre többet indítanak a világűrbe. Értem mire akarsz kilyukadni, de ettől még hatalmas expanzió van a műholdak számában. Elég a SpaceX és a OneWeb tervezett gigászi műhold-rendszereire gondolni... -
Sequoyah #7969 A kiserleti muholdaknak, es a politika/katonai felloveseknek nincsen merheto penzbeli profitja. A kerdes az, hogy for-profit cegek szamara milyen tovabbi novekedesi lehetosegek vannak az urben, mint megterulo befektetes. -
#7968
Pont ezt akartam írni. Jelenleg az a mruis helyzet van, hogy a civil cégek sanszosan naprakészebb és jobb lefedésű műholdas felderítő képességgel bírnak, mint a nagyhatalmak felderítő ügynökségei. Ez az eredménye annak, hogy egyre olcsóbb a technológia. Egy 8U méretű cubsat is olyan képeket csinál, hogy arról 30 éve álmodni sem mertek. Egyetlen olcsóbb rakétával is tucatszám zavarható fel ilyen, ami egy területen irgalmatlan jó lefedést tud adni. Nem méteres felbontás, de mondjuk, hogy flottákat képesek nyomon követni, az szinte egészen biztos.
Lényegében egy jenki CSG nem tud észrevétlenül mozogni. Az orosz Legenda műhold rendszerhez hasonlóan szétküldik mindenkinek odalent és mehet a koordinált ASM salvo. -
#7967
Egy n+1-edik foldet fenykepezo vagy radiojelet kozvetito muholdnak mar nem feltetlenul van sok ertelme, sokkal jobb otletek pedig nincsennek.
Őőőő.... Nagyjából tucatnyi különféle Föld-feltérképező és kommunikációs műhold-hálózat fejlesztése van tervben, hogy nincs feltétlenül sok értelmük, azon lehet vitatkozni. Kísérleti célú műholdakkal pedig teli a polc, nem véletlen, hogy már Hold-kutató cubesatok is vannak...
Politikai és katonai szempontból egy folyamatosan teljes lefedettséget nyújtó multispektrális / multi-frekvenciás megfigyelő rendszer nagyjából akkora fejlődést hozhat a hadviselésben, mint amekkorát a rádió elterjedése hozott. Nem véletlen, hogy egyre több ország kísérletezik műhold-vadász rendszerekkel (nemrég éppen India csatlakozott a korábban három+1 szereplős családhoz (USA, Oroszország, Kína, illetve a plusz egy Japán)).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.04.02. 09:40:09 -
Sequoyah #7966 Most hogy pl a Cubesat-ok altal barkinek lehet sajat muholdja olcson, most mar egyre inkabb nem az a kerdes hogy hogyan kuldjenek fel muholdat, hanem hogy mi legyen a celja a felkuldott muholdnak. Egy n+1-edik foldet fenykepezo vagy radiojelet kozvetito muholdnak mar nem feltetlenul van sok ertelme, sokkal jobb otletek pedig nincsennek.
Az urbanyaszat nagyon nagy ugras ketseges profitlehetosegekkel, az urben gyartas pedig tovabbra is csak egy lehetoseg, de valos igeny egyelore nem mutatkozik ra. Szoval meg mindig nem igazan latszik milyen valos provat haszna lehetne az urnek a kozeljovoben. -
#7965
-
#7964
-
fonak #7963 Pence azt reméli, hogy ha 5 évet tűz ki, még megérheti ő is :) -
Irasidus #7962 Előbb-utóbb lesz valami. Ha az ISS végleg befellegezett, akkor lépéskényszerben lesznek, és/vagy, ha kínai holdra-szállás terv felpörög. A magáncégektől én sok jót nem várok, de ez is egy opció, de minden azon múlik, hogy kell-e a világnak internetszóró műhold, vagy jó a kábel... Nem annyira egyértelmű, lásd Irídium esetét. -
Sequoyah #7961 De eddig a kovetkezo kormanyt lehetett okolni erte. Minden programot egy masik adminisztracio allitotta le, mint amelyik elinditotta. -
JanáJ #7960 Ha egy sima multi cég bürokratikus, akkor mit vársz egy giga NASA-tól? Ekkora méretben bizonyos dolgok viccesen idióták lesznek. Két párhuzamos ügyosztály sosem fogja azt mondani, hogy egyesüljünk és majd kikőpapírollózzuk hogy melyikünket rúgjanak ki. Cifu cikkeiből is lejön, hogy anno mekkora könyökölés volt a Szu űrprogramján belül. Ez mindenhol megvan. Valamint egy képzeletbeli 200%-os hatékonyságú NASA mellett a politikusok még mindig hülyék a kérdéshez és ők is a saját érdekeiket nézik, az elnök meg... (Charlie Wilson háborúja) -
Prof William #7959 Mint a How I Meet Your Mother-ben...
- "Te tudod ki tudná ezt remekül megoldani? Jövő Ted és Jövő Marshall!" -
Irasidus #7958 Eddig is számonkérték, hogy nem haladnak a projektek. És? Leállították, vagy több pénzt adtak bele, vagy éppen nem csináltak semmit. Lásd a legismertebbeket Ares, SLS, Orion, de van még. Semmit nem jelent, ha nem történik érdemi intézkedés, illetve pénzügyi keret rá. Eddig is irreális elvárásaik voltak a politikusoknak a NASA felé, de pénzt, vagy reformot nem adtak. Ez is csak egy újabb üres lózung, amit félévente elpufogtatnak. Kell a hakni, ennyi. Megszokhattátok volna.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.28. 18:51:10 -
#7957
Egy kis háttér a holdraszállás-tervhez - mi van most, min kell változtatni, stb.
És talán az első (nulladik) lépés: úgy néz ki a Blue Origin épp készít egy landert, és ebben a NASA szakértelmét is használják. Ezt már múlt októberben aláírták, de most hozták nyilvánosságra. Talán a régebben bemutatott és azóta fejlesztett szondát át tudják tervezni emberesre?
Érdekes idők jönnek, bármi is lesz. -
Sequoyah #7956 Mindig 20 ev mulva lesz minden. Az epp kenyelmes tavolsag, mert mar nem az o felelosseguk a megvalositas, es belefer meg 1-2 ev halogatas.
Epp ezert erdekes hogy most kivetelesen 5 evrol van szo. Az 5 ev teljesitesehez most azonnal hozza kell fogni, mert mar jovore szamonkerheto ha semmit sem haladtak. -
Sequoyah #7955 Nem egeszen. Lehet hogy sok adminisztracio volt mindig is, de anno ezeket a poziciokat mind okkal hoztak letre. Viszont azota folyamatosan adtak hozza uj poziciokat az igenyek valtozasanak megfeleloen, csak a regieket nem szuntettek meg cserebe. Az altalad emlitett "reformok" csak aprobb javitasok az egyebkent romlo trendben.
Szoval az akkori es a mai vizfej kozott nagyon nagy kulonbseg van. Aranyaiban sokal tobb penzt forditottak a mernokok produktiv munkajara. -
#7954
A NASA azért vízfejű, mert anno így hozták létre. Több reformáció is történt már vele kapcsolatba, pl. O'Keefe a 2000-es évek elején számos belső párhuzamosságot felszámolt. Ettől függetlenül nem vitás, hogy a hatékony működés szócikkében a NASA sose fog feltűnni...
Ezzel együtt én is úgy vélem, hogy nem technikai okokból, hanem bürokratikus ill. pénzügyi okokból esélytelen ezt megvalósítani. -
Ninju #7953 Azt nem mondta, hogy vissza is hozzák az űrhajósokat. 
-
Irasidus #7952 Pár évente bejelenti valamelyik amerikai politikus, hogy X éven belül a Holdra/Marsa/Asteroidára/Hold körüli űrlomásrsa mennek. Sőt minden elnöki ciklusban maga President jelenti be valamelyiket, már igen régóta. A probléma, hogy ez a hajó elszállt, avagy ez a lufi kidurrant. Értelmetlen lozungolás, semmi több, pár hónapja még Hold-körüli űrállomást favorizálták.
"a lelkesedés kétségtelenül nagy, a konkrétumok azonban minden területen hiányoznak, nincsenek tervek, programok, projektek és gazdasági számítások. Az idő ugyan nem sürget, de Foust szerint, ha túl hamar túl sok mindent ünnepelünk, a tényleges fejlődés pedig nem tud lépést tartani a reményekkel, akkor fennáll annak a veszélye, hogy hamar kipukkad a Hold-lufi, és elmúlik az érdeklődés."
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.27. 18:34:30
