9875
-
#7548
Az inklináció miatt stabilnak tekinthető a pályája? A belső bolygók túl kicsik? -
#7547
Nagyon távol halad el a nagyoktól - 163 fokos az inklinációja
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2018.08.30. 14:31:34 -
#7546
A Halley üstökös ha jól értem, akkor napkörüli pályán van, de áthalad sok bolygó pályáján. Van olyan rezonancia a keringésben, amikor közel kerül gázóriásokhoz? Azok nem befolyásolják a pályáját? Előfordulhat az, hogy ezek kilökik a Naprendszerből valamikor vagy az, hogy belül marad, de drámaian változik a pályája?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.30. 14:01:29 -
#7545
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#7544
Már dolgozom azon, hogy PDF-be és ePUB-ba kerüljön, de köszi! ;) -
#7543
Az utolsó résznél szóljál majd. Egybe teszem az anyagokat majd pdf-be. Akkor el fogom olvasni és hinteni az igét. Eddig erősen szakaszosan és szelektíven olvastam.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.27. 20:18:11 -
Irasidus #7542 Hírmorzsák:
Meg van a marsi por forrása. A por fő forrása a Medusa-sánc.
Lefotozta a Bennu kisbolygót az OSIRIS-REx. Nagyjából két évvel ezelőtt indult útjára az űrszonda, de csak augusztus közepén került látótávolságba úti céljától. A tervek szerint az OSIRIS-REx az év utolsó napján áll a Bennu körüli pályára, ezután felvételeket készít a kisbolygó felszínéről és feltérképezi azt, hogy a szakemberek jobban megértsék annak kémiai és ásványi összetételét, valamint kiválasztja azt a helyszínt, ahol mintát fog venni. -
#7541
-
#7540
Eredetileg a Blogout arra készült, hogy egy backup legyen, és az első cikkekből kettőt kettébontottam benne. Ez megbosszulta magát, de bevallom nincs energiám ezt rendbetenni. Sok egyéb mellett (pl. Szovjet/Orosz helyett Szovjet és Orosz javítás a régi cikkek címeiben...)... -
fonak #7539 Köszönet az újabb jól összeszedett cikkért, a két helyen eltérő számozás (xx. vs. xviii. rész) kicsit zavaró, de ez most már, hogy így alakult ez gondolom így marad. 
Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.08.26. 09:58:51 -
JanáJ #7538
-
#7537
Néhány érdekesség a Parker Solar Proberól
-
#7536
A Szovjet és Orosz űrprogram története, 1997, a balesetek éve:
@Blogger
@Logout -
Sequoyah #7535 Pontosan. Es az ilyenekbol szoktak a leghulyebb cikkek megirodni, hogy mar megint megdolt a fizika, es megsem tagulunk, mikozben lehet h csak egy lokalis hatasrol van szo:) -
#7534
Köszi. -
kamov #7533 Elektrosztatikus védelem. -
#7532
Miért van a fickó hozzá kötözve (?) a szerkezethez felette?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.21. 21:28:41 -
#7531
jég a Hold sarki területein - most először sikerült közvetlen bizonyítékot találni rá, bár eddig is elég valószínű volt
![]()
-
Irasidus #7530 Az univerzum tágulása az ősrobbanás következménye, amiről te beszélsz az a gyorsuló tágulás, aminek az oka a sötét energia. Az univerzum jövőjét a táguláson kívül más tényezők is befolyásolják. A mostani eredménykülönbség az univerzum jövőjével kapcsolatban, számottevően nem változtat. Ez valószínűleg egy helyi jelenség, ami igazából eddig is téma volt, hogy lokális szinten a tágulási érték eltérőnek kell lennie, ez kb. 300-400 Mpc. Az oka valószínűleg csak lokális dologra hat. -
Sequoyah #7529 Ezzel nekem az a bajom, hogy oke hogy egyre pontosabban merik, de az univerzum jovojere valo VALOS kovetkeztetest csak akkor lehet levonni, ha megtalaljuk a tagulas valodi okat, legyen az egy nem ismert ero, vagy a ter geometriaja vagy akarmi.
Persze ez egyaltalan nem a cikk ellen szol, nyilvan igyekezni kell minel pontosabban, minel tobbfelekeppen megmerni, mert majd az egyik ilyen furcsa kulonbsegbol johetunk ra egyszer a valodi okokra. Nekunk mezei olvasoknak kell esznel lenni, hogy ha megmerik hogy az univerzum gyorsabban/lassabban tagul az nem azt jelenti hogy szetszakad/osszeomlik a jovoben, mert nem tudjuk, csak extrapolalunk. -
#7528
Beszélgetés Barry Barish fizikussal, aki 2017-ben Nobel-díjat kapott Rainer Weiss és Kip Thorne társaságában a gravitációs hullámok kutatásában elért eredményeikért. Részt vett 1994 óta a LIGO kialakításában, felépítésében - mesél a korai időkről, a jelenről és a jövőbeli tervekről. -
Irasidus #7527 Kiemelem a lényeget: tanulmány, sokan (kutatók) szeptikusak, más is okozhatja. Amúgy a BICEP2 projekt adataiból nem ők lennének az elsők, akik nagyot akartak szakítani, aztán semmi nem lett belőle. Elég gyenge cikk lett, pár hét alatt szétszedik, és meglesz a hiba oka. Nem könnyű kiválogatni a valóban érdemes kutatásokat, a kutatói nyomásból születettet elhamarkodott publikációs szeméttől.
-
fonak #7526 Egy miénknél ősibb univerzum nyomaira találhattak -
Irasidus #7525 Uborkaszezon. On. Friss, és forró. Milky Way Cepheid Standards for Measuring Cosmic Distances and Application to Gaia DR2: Implications for the Hubble Constant
Lefordítva a következőről van szó. A mikrohullámú hátérsugárzás alapján az univerzum tágulási értéke: 67.4 km/s/Mpc jött ki, míg a lokális galaxisok, és Tejútrendszer Cefeida-tipusú valózócsillagokkal végzett mérések alapján 73.4 km/s/Mpc. Mind két mérés a lehető legpontosabb. Most a kérdés az, hogy mi a különbség oka? A követköző lehetséges magyarázatok vannak:
1. Az univerzum - helyben is - gyorsabban tágul mint gondoltuk (a csillagászoknál ez a favorit)
2. (Az ilyenkor gyakori) gravitáció másképpen működik (az eddigi tucatnál is több gravitációt leíró alternatív modellek miatt elvégzett kísérlet százai alapján azért talán nem)
3. Egy új erőt fedeztek fel (nagyon alternatív elképzelés)
4. Összetett jelenség. (elképzelhető, de milyen összefüggések alapján? nincs kidolgozva rendesen)
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.15. 12:35:05 -
Sequoyah #7524 Az oke, hogy toroltok OFF hozzaszolasokat, de akkor pls ne szelektiven tegyetek, hanem az osszes vonatkozo off hozzaszolast (7517, 7518).
Igy az az erzese az embernek, hogy politikai ideologia menten tortenik a moderacio...
Szoval pls toroljetek a masik felet is, aztan meg ezt is itt..
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2018.08.08. 16:58:52 -
#7523
TESS üstököst fogott:
-
#7522
Jóval kisebb a gravitáció, így könnyebb beverni a fejed a plafonba. -
#7521
Jelen tudomásunk szerint nincsenek őslakosok, mint ahogy pl. Ausztráliában voltak. :D -
#7520
Nehezebb megszökni :) -
gafzhu #7519 Egy korai Mars kolónia miben különbözik a börtöntől? Már azon kívül, hogy nincsenek börtönőrök... -
#7518
Kezdtek nagyon eltérni a témától... -
fonak #7517 Akiknek van pénzük kifizetni az embercsempészeket, azok nem a legmélyebb nyomorban élők. Éppenséggel azóta jönnek, amióta Afrikában gazdasági fellendülés van számos országban. Kockáztatnak azért, mert tudják, hogy az EU gazdag államaiban alanyi jogon eltartás várja őket az otthoni jövedelmekhez képest magas apanázzsal. -
Sequoyah #7516 "szemernyi gazdasági előnyért"
Az ehezes/borton/halal elkerulese az messze nem "szemernyi elony". A foldkozi tengerbe fulladok nem a jol fizeto Afrikai allasukat hagyjak ott egy megjobban fizeto Europai allasert...
Onnantol hogy a Maslow-piramis also szintjei (kaja, lakhatas, biztonsag, esetleg csalad) ki vannak elegitve, az emberek vonakodnak kockaztatni ezeket magasabb szintu szuksegletek erdekeben.
Afrikaban biztos talalsz milliokat akiknek tok mindegy, hisz otthon is csak a szenvedes var rajuk, szoval miert ne kockaztatnak az eletuket. Ok a vegletekig elkeseredettek.
Egy kepzett, allassal es csaladdal rendelkezo Europait/Amerikait mar lenyegesen nehezebb lesz ravenned arra, hogy kockaztassanak mindent. Meg arra is nehez ravenni az embereket hogy az adojuk egy kis szazalekaval segitsek az urkutatast, ha abbol lelegeztetogepeket es stadionokat is lehetne venni:D -
Xsillione #7515 Jól értem, hogy arról vitáztok, hajlandóak-e az emberek életveszélyes tevékenységre, amikor minden nap százak és ezrek halnak meg csak a földközi tengeren, mert igenis megpróbálnak egy eszement kockázattal járó tevékenységet szemernyi gazdasági előnyért? (Ami ráadásul inkább csak remélt, semmint létező.)
Holnapra meglenne a szükséges ezer vagy akár millió ember (alkalmas és magasan átlag feletti fizikai és szellemi képességű), ha garantáltan lenne, aki holnapután kilővi őket a Marsra. -
Sequoyah #7514 Persze hogy adnak, nem azt mondtam hogy nem adnak. Azt mondtam hogy a forraselosztas modja nem racionalis, es nem is lehet racionalis, mivel lehetetlen merni az eredmenyet.
Tehat sokkal inkabb egyeni velemenyeken mulik, mint racionalis logikan. -
Renegade #7513 na ja, most néztem meg egy BBC filmet a mélytengeri búvárokról, kis túlzással semmihez sem értenek (aki akar beleköt), de megvan az a képességük, hogy nem omlanak össze, annak ellenére, hogy nagyon pici helyre vannak összezárva és ha elpukkan egy tömítés, akkor azonnal helló.
Utoljára szerkesztette: Renegade, 2018.08.07. 16:39:11 -
Irasidus #7512 "Onnantol hogy nincs rovid/kozeptavu haszon, igazabol kilepunk a kapitalizmusbol az urkutatas eseten. "
Csak finanszírozási oldalról, és csak is ultrakapitalista szempontból. Egyenlőre még adnak pénzeket olyan kutatásokért, amiknek nem látható sem a rövidtávú, sem a közép, hosszútávú - gazdasági - haszna. És ez így jó. -
Sequoyah #7511 Onnantol hogy nincs rovid/kozeptavu haszon, igazabol kilepunk a kapitalizmusbol az urkutatas eseten. Szoval racionalis es effektiv forraselosztast sem erdemes elvarni.
Ez egyreszt erosen szerencsejatek. Fogalmunk sincsen hogy 50-100 ev mulva melyik kutatasi irany gyumolcset fogjuk elvezni. Lehet hogy a Marsutazas lesz a telitalalat mert talalunk ott valamit, lehet hogy a Holdkutatas, vagy az aszteroidavadaszat, vagy az urtavcsovekkel talalunk valami erdekeset, vagy valamelyik masik naprendszerbeli holdon talalunk eletet, vagy epp az LHC forradalmasitja a fizikat. Van neked is velemenyed, a tudosoknak is van sokfele vvelemenyuk, biztosat senki sem tud hogy melyikbe erdemes fektetni.
Masreszt profitok, megterulesek es penzugyi fuggvenyek nelkul az emberek kedven es velemenyen is mulik minden. Mi az ami erdekli az embereket? Mi az ami erdekli a donteshozokat? Mi az ami erdekli a gazdagabb egyeneket (Musk, Bezos, stb...), akik onmagukban is meg tudnak lokni egy projectet? Az hogy kihuzod a penzt egy project alol ami legabb fut, es erdekel valakit, az nem jelenti azt hogy tobb penz jut masra. Lehet az a penz teljesen eltunik a tudomanybol.
Az elozo forditottja is igaz. A tudomanyos koltsegvetes nem egy fix merev dolog. A mai tudomanyos koltsegvetesekhez merve a potencialis eroforrasok merete szinte vegtelen. Amennyiben tobb olyan tudomanyos terulet lesz amit erdemesnek talalnak kutatni, penz is tobb lesz. Extrem peldaval elve: ha holnap kitalaljak hogy ertelmes eletet talalnak az Alfa Centaurin, es hogy 1000 milliard $-ba kerul odamenni, akkor lesz annyi penz gyorsan, ne aggodj.
(ha ez kozvetlen profittal jarna, pl valami ritka nyersanyag miatt ez 2000 milliardot hoz vissza, es alakulna ra egy tozsdei ceg, akkor fogadni mernek, hogy mar holnapra osszejonne a penzt:D) -
JanáJ #7510 A "megeri" alatt nem anyagi megterulest ertek. Arra gondoltam, hogy ebbol az iszonytato osszegbol lehet hogy tobb kisebb projekt nagyobb haszonnal kecsegtetne az ismereteink szempontjabol. Bar gondolom ezen nalam okosabbak is sokat tudnak vitatkozni. -
Irasidus #7509 "Ha ez nem igy van, akkor viszont korant sem biztos, hogy megeri a dolog. Lehet értelmesebb lenne masra kolteni a penzt. Holdkutatasra vagy az ISS fejlesztesere, stb. "
Azért a két dolog nem egy pénzügyi kategória, és az utóbbira nem nagyon van akkor mennyiségű pénz. A megtérülés sem anyagi, és azonnal haszonban történik az űrkutatásban (mert ezt hoztad fel példaként) és nem is a pénzért csinálják. Ugyanígy a Mars "meghódításának", avagy kolonizálása és/vagy terraformálásnak sem gazdasági okai vannak elsősorban. Bár egyesek ezt lebegtetik, hogy lehet, de a fő ok, az ember kíváncsisága és az ismeretlen területek meghódítása, és persze mert "ott van" és megtudom csinálni faktor. Meg persze a filozófiai indokok sokasága, mint például. a túlélés ha Földel történne valami, és a többi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.08.06. 21:21:16
