Űrkutatás

Úgy fest találtak egy állandó tavat a Marson:
FOX News

ESA link
Utoljára szerkesztette: Ninju, 2018.07.25. 20:02:35

<#worship><#worship><#worship>

Néztem én is Günther oldalát, csak az a furi, hogy az SSL-1300S-nél említi a család oldalán, nem pedig a teljesen elektromos alváltozatnál. Sem a Telestar, sem az SSL oldalán nincs említve, milyen konfigurációban készült pontosan a Telstar-19, szóval ezért voltam (és vagyok) bizonytalan e téren...

Igen.

http://space.skyrocket.de/doc_sdat/telstar-19v.htm
http://space.skyrocket.de/doc_sat/ssloral-1300.htm

Ezek szerint ez is teljesen electromos meghajtású SSL-1300 bus-ra épült?

Mivel ezek a nagy dögök általában fel vannak szerelve valamilyen ionhajtóművel is (jelen esetben 4db SPT-100-al) így a hagyományos üzemanyaggal sokkal nagyvonalúbban lehet bánni.
Így jó eséllyel a 25 évet is kibírják, ott meg már az elektronikai elavulás jön.

Csak furi, mert ugye a GEO műholdaknál általában a hajtóanyag-limit miatt szokott az élettartam lejárni. Namost ha egyszer használatos módban indítják, akkor mondjuk 20 millió dollárral többe kerül a Falcon 9. Cserébe a Telstar-19 a 15 év (feletti) tervezett élettartamát megfejeli mondjuk 10 évvel?

Nyilván nehéz előre számolni, de nekem úgy tűnik, hogy a Telestar szerint jobb üzlet neki az alacsonyabb egyszeri költség, mint a plusz 10 év élettartam.

2018-059A/43562 (243 km x 17863 km x 27.00°)

GEO-2200m/s szub-GTO

Eredetileg ez egy Protonra kitalált módszer (Echostar 21 pl.), amivel a block-5 úgy elvégzi a Proton munkáját hogy visszanyeri a Boostert is.

Félrevezetőek az adatok, ugyanis a Telstar 19 nem GTO pályára lett állítva, hanem egy köztes, átmeneti pályára. Sajnos a pontos pályaparamétereket nem hozták nyílvánosságra, így csak tippelni lehet, nagyjából 200 x 12 000 illetve 250 x 15 000 km közé tehető az a pálya, amelyre a Falcon 9 állította a műholdat. A standard GTO pálya nagyjából 250 x 36 000 km-es.

Telstar 19 7t Falcon 9 b5 I. fokozat visszahozva... 1.5 t fejlődés.

<#worship>
(A mosolygó orosz/szovjet űrhajósokat kivégezték? Senki sem mosolyog.)

Ez igencsak részleges volt 😄

A Szovjet és Orosz űrhajózás története következő rész (1992-1993)

@Blogspot
@Logout

Az LC-17A/B ill. SLC-17A/B eredetileg a Thor közép-hatótávolságú rakéták tesztelésére épült, majd a Thor hordozórakéta-család használta űrbéli küldetésekre, aztán a Thor folyomány Delta-hordozórakéta-család használta mindkettőt. A Delta II nyugdíjazásával az indítóállásokra nem volt többé szükség, így vagy 10 évig használaton kívül voltak. Most a MoonEx magán Holdkutató/kitermelő társaság leszállóegységének fejlesztő- és tesztelőközpontja épül az SLC-17A/B helyére.

Tegnap Ausztráliából és az Antarktiszról látható részleges Napfogyatkozás volt:

A képen a Ausztráliából észlelhető legnagyobb takarás látható 😊

Július 27-én teljes holdfogyatkozás lesz, tiszta idő esetén Magyarországról is jól látható majd.

http://www.eumet.hu/erdekessegek/holdfogyatkozas20180727/

Kapcsolódó vicc:

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Az Apollo 11 visszatérése után Neil Armstrong és Buzz Aldrin átvették az elnöktől a Presidential Medal of Freedom kitüntetést.
Egy harmadik érmet kivittek Mike Collins-nak, aki ez idő alatt a Fehér Ház körül keresett parkolóhelyet.
<#idiota>

Az indiai űrügynökség (ISRO) egy személyzettel ellátott kapszula szimulált kimentését hajtotta végre július 5-én:

First Men



Nekem várósnak tűnik. Idén október.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Bár a köcsögök elspoilerezik a végét a trailerben. <#idiota>

Utoljára szerkesztette: Ninju, 2018.07.07. 21:36:07

<#eljen>
igenjól összeszedett írás ez is. Köszönjük szépen Cifu ezt a rengeteg munkát! Még elolvasni is sok volt, hátmég megírni milyen lehetett 😊
GG!

Az új albumborító:

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Utoljára szerkesztette: Pares, 2018.07.02. 23:36:23

A Szovjet / Orosz űrhajózás története (1989-1991):

@Logout
@Blogspot

A héten volt beszélgetés a Weekly Space Hangoutban többek között pont erről a független jelentésről és a JWST halasztásról - ott felhozták az Ariane 5 problémát is, ami egyre kényelmetlenebb lesz.

Mindenki, csak rosszat mond róla. Te mit tennél másként? Félbehagyod? Nem álmodozol új, nemlétező technikáról? Költséget alulbecsülték? Olyan rendszerek tömkelegét fejlesztették ki, ami nem létezett. Erre költségetbecsülni nehéz.

A NASA nem először követi el azt a hibát, hogy túl optimistán nekiáll egy új technológiára építkezni, aztán a költségek elszaladnak, a határidők tarthatattlanok, a program pedig végtelen spirálba kerül. Ez volt az Űrsiklónál, a Hubble-nál és most ez van a JWST-nél is.

Én biztos, hogy eleve reálisabb megközelítéssel, kisebb, kevésbé grandiózus megoldást választottam volna.

BTW anno a Hubble javító küldetéseket csillagászok is kritizálták, mondván, hogy jobb helyen is el lehetne költeni azt a pénzt a csillagkutatás terén. Ilyesmiről pl. itt olvashatsz.

Inkább örülnétek, hogy van egy ország, aki komolyan fejleszt az űrben, űrhöz új texhnikákat, és nem 60 éves rakéta technikát ad el újjkét ( spacex) ti meg jól be is veszitek)

Especiel a SpaceX az első cég, amely folyékony hajtóanyagú első fokozatot újra-felhasznált, és a költségek csökkentése terén elért valamit. A NASA ehhez képest elképesztően drágán fejleszti és építi a valóban 60 éves alaptechnológiát (SLS, Orion), annyira, hogy az 1970-es években gyártott SSME hajtóművekkel szerelik az SLS első szériát.

Hubbel teleszkópot pedig összesen 1szer kellett javítani, igen volt még 4 küldetés, de az már az eredeti küldetés meghosszabbításához volt szülséges.

Nem értem a gondolatmenetet. Ha például ki kell cserélni a giroszkópokat, mert a hatból három meghibásodott (HST Service Mission 3A), az nem javítás? <#confused>

Tényeket nem kellene elferdíteni.

Hol történt ferdítés?

Nem beszélve a hamis színes képekről.
Tudományos haszna felbecsülhetetlen.

A hamis színes képeknek? Amit direkt a média számára készítettek?
Mesélj még...

Cifu most nagyott csalódtam benned. Látom az orosz imádat téged is elkapott, túl sok Orosz cikket olvastál.

Én ugyanúgy olvasok amerikai, európai, sőt, japán és más országok űrprogramjairól is, ettől függetlenül, ahogy eddig is, ez után sem fogom a szőnyeg alá söpörni az olyan tényeket, amelyek hibás döntéseket takarnak...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2018.07.01. 09:02:04

Jesszusom...

Ahogy az is nyilvánvaló, hogy a vadonatúj technológiákat alkalmazó SLS lesz az űrkutatás megváltója, a sok hülye birka meg az egyértelműen a SpaceX stúdiójában megrendezett CGI jelenetektől van elájulva. Ez felháborító!

JWST késik! És? Én örülök neki.

ANasa tudja, hogy nem hibázhat, és mindent alaposan átnéznek, ha kell, több évig.
Ez így van jól!

Mindenki, csak rosszat mond róla. Te mit tennél másként? Félbehagyod? Nem álmodozol új, nemlétező technikáról? Költséget alulbecsülték? Olyan rendszerek tömkelegét fejlesztették ki, ami nem létezett. Erre költségetbecsülni nehéz.
Túllépték, és? Lépjét túl, de ne kapkodjanak.

Inkább örülnétek, hogy van egy ország, aki komolyan fejleszt az űrben, űrhöz új texhnikákat, és nem 60 éves rakéta technikát ad el újjkét ( spacex) ti meg jól be is veszitek)

Hubbel teleszkópot pedig összesen 1szer kellett javítani, igen volt még 4 küldetés, de az már az eredeti küldetés meghosszabbításához volt szülséges. Tervezett élettartamhoz 2.küldetés nem kellett volnamár.
Tényeket nem kellene elferdíteni.
Nem beszélve a hamis színes képekről.
Tudományos haszna felbecsülhetetlen.
Cifu most nagyott csalódtam benned. Látom az orosz imádat téged is elkapott, túl sok Orosz cikket olvastál.

Irigylésre méltó azért, hogy valakinek a hobbija a munkája. 😄

OFF:
Csak mert többeknek ismerős lehet a program 😊)

Utoljára szerkesztette: mijki, 2018.06.29. 17:03:05

Igen elbeszelunk, mert te gravitacios lencserol beszelsz, en pedig a fokuszhibas kepekrol.
Tok mindegy hany keped van es milyen hosszu az expozicios ido, ha mindegyiket ugyanugy torzitja a fokusz-hiba. Es a fokuszhiba az gyakorlatilag egy random szoras, nem pedig egy algoritmikusan visszaszamolhato hiba. Ha algoritmikusan javithato lenne, akkor az eleg nagy forradalmat jelentene a fenykepezes teruleten, mert gyakorlatilag ki lehetne dobni az osszes bonyolult fokusz-allito mechanizmust, hiszen tok mindegy hova fokuszalsz, majd a CPU kijavitja😄

A fokuszhiba pedig fokuszhiba, tok mindegy, hogy lencset vagy tukrot hasznalsz. Az alapelve az ugyanaz mindkettonek, a kulonbseg abban van, hogy a kulonbozo torzitasokat melyik hogyan szuri ki, ami most teljesen lenyegtelen. Amator fotosok sima tukorreflexes gepet illesztenek a tavcsohoz, es teljesen jo kepeket kapnak.

Egy dolog közös csak bennük, hogy ugyanazon az elven működik a ccd illetve cmos a két rendszerben, de ettől még nem lesz ugyanaz, hiszen alapvetően teljesen más optika rendszert használnak, és más képalkotási módszert. Az amatőrökön kívül, ma már a csillagászok NEM HASZNÁLNAK LENCSÉKET - hanem tükrös távcsöveket használnak! Lent kép. Nyilván nem kaphat ugyanolyan torzulást egy teljesen másik optikával készült kép, hiszen ahány optika annyi alapvető hiba, másrészt a nagyítás sem ugyanakkora, a Hubble brutális nagyításában a legkisebb hiba is óriás, mint ugye tapasztaltuk is. A fotózáskor a kompozíció kiválasztása, a fényeket és a színeket és minden egyebet a művészi, és egyéni ízlésnek rendeljük alá, és akár félre fókuszál, ha úgy van kedve. Nézegess ilyen fotókat. A Hubble esetében, gömbi hibáról volt szó, ami a valóságban így néz ki:



Ez azt jelenti, hogy a fókuszpont nem a detektorban volt, hanem előtte vagy utána egy nagyon kicsivel. Ez azt eredményezi, hogy az égitestek elmosdottak lesznek. De amit látod a képen, a fény (az információ) továbbhalad, és a detektor veszi is, ez a Hubble esetében így nézett ki:



Amit látod, ott van az információ, csak széles területre eltorzítva - akárcsak a gravitációs lencse hatás esetében - és ha ismert a hiba mértéke, akkor vissza lehet fejetni, egy jó matematikai algoritmussal. Nem véletlenül GRAVITÁCIÓS LENCSE a jelenség neve. Ugyanúgy viselkedik mint egy optikai lencse, és dekonvolúciós eljárással ugyanúgy vissza lehet fejteni. Abban igazad van, hogy nem száz százalékos, de nem is kukába való képek, és ez a technológia is fejlődik. Szóval JWS esetében sem kell totál kudarcról beszélni ilyen esetben, szerintem. Ennyit akartam csak mondani.

"Ma NINCS olyan eljaras, se szoftveres, se hardveres, amivel felrefokuszalt kepet teljesen javitani lehetne. Nem veletlenul folyamatosan vicc targya a CSI/NCIS es hasonlo nyomozos musorok vegtelen kep elesitese😊"

Ez teljesen más, mint amiről én beszélek. Totál elbeszélünk egymás mellet, nem tudom miért kötöd az ebet a karóhoz. Még egyszer, itt nem egy darab életlen 20 megapixeles fotóról van szó, hanem több darab fotóról, több megapixelről, hosszú expozíciós idejű állóképről, több hullámhosszon. Gigantikus adatmennyiségről van szó! Úgy képzeld el, hogy minden rajta van, csak ki kell válogatni a neked megfelelő információt. Ez nem ugyanaz.

Ez egy fényképészetben használt objektív:



Már első ránézésre, nem ugyanaz a rendszer mint, mondjuk ez:



Aki használ fényképezőgépet, az tudja, hogy még két gyártó ugyanolyan rendszerű lencséje is mennyire különbözik, hát még egy teljesen eltérő, más dologra kitalált lencserendszer.

Nem, nem mas a fotozas, egyaltalan nem. Ugyanazon technologiakat alkalmazzak. Lencsek, ccd, pixel alapu kepalkotas, az egvilagon semmi kulonbseg nincsen.
Ha a fotos felrefokuszal, akkor pont ugyanolyan modon torzult kepet kap, mint ha a Hubble felrefokuszal.

Meg egyszer kerlek, ne keverd ide a gravitacios lencsehatas altali keptorzulast. Egyreszt itt nem feltetlenul tortenik informacioveszteseg, masreszt ez nem felrafokuszalas, hanem egesz egyszeruen igy kapjuk a kepet es pont. Ha fel lehetne kuldeni egy urhajot es a gravitacios lencset ki tudnak cserelni egy kevesbe torzito lencsere, hidd el hogy megtennek, de nem lehet, igy ebbol kell kihozni a legjobbat. Ettol meg a gravitacios lencsehatas is limitalt eredmenyt ad.
A Hubble-nel fel tudtak kuldeni egy szerelocsapatot hogy jobb legyen a lencse...

Es meg egyszer, ennek semmi koze ahhoz, hogy felrefokuszalasnal INFORMACIOVESZTESEG tortenik. Ma NINCS olyan eljaras, se szoftveres, se hardveres, amivel felrefokuszalt kepet teljesen javitani lehetne. Nem veletlenul folyamatosan vicc targya a CSI/NCIS es hasonlo nyomozos musorok vegtelen kep elesitese😊

A ma ismert kep-elesito szoftverek nem tesznek tobbet, mint hogy a homalyos vonalat elesre cserelik, es igy szebb kep illuziojat adjak...
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2018.06.28. 19:35:29

Amit linkeltem egy létező eljárás, kár tagadni. A te linked meg, ha jól olvasom az előtte és utána képet mutatja, vagyis a torzított képet és hardveres javítás utánit. Nem olvastam a linkben, hogy alkalmazottak volna szoftveres javítás 1993-ban a javítás előtt, viszont egy biztos, hogy fényévekkel fejlődik ez a technológia. Olyannyira, hogy egy totálisan szétmosódott képből is km felbontást tudnának létrehozni. Mint írtam, kár tagadni. Az információ ott van, csak torzulva. Idézet:

"A távcső – miután az összes geometriai beállítási nehézséget megoldottuk – minden pillanatban az exobolygónak a gravitációs lencse által felismerhetetlen gyűrűvé torzított képét látja. Ezekből az egymás után készített felvételekből kell majd bonyolult matematikai módszerekkel reprodukálni a bolygófelszín képét. A módszer a tanulmány szerzőinek számításai szerint az elképesztő 1 km-es felbontást is lehetővé teszi majd. Persze ez a dekonvolúció sem lesz egyszerű. "

A Csillagászati Képalkotási, és a Fotózási eljárás egészen más dolog, más dolog megörökítésére használják, más eszközökkel. Fotózás során olyan (művészi) aspektusokat kell figyelembe venni, amit a csillagászatban nem, és fordítva. Habár a digitális képalkotás során rengeteg beállítást eszközölhetsz, annyit még sem, mint egy csillagászati képfeldogozó esetében, és a képfeldogozás sem ugyanúgy történik mint a csillagászatban (már amikor történik a fotózás során, mert nem mindig). Másrészt egészen más optikát használnak, meg olyan kiegészítő optikai berendezéseket, mint az adaptív optika, interferométer, spektroszkóp, fotometria mérések, amik mind, mind információt szolgáltatnak a leendő képhez. Azonkívül ritkán csinálnak a fotózás alkalmával több képet ugyanarról, több szűrővel, több hullámhosszon egyetlen képért. Bár nyilván van ilyen is, a művészi hatás kedvérét, de ott meg egészen más dolgokat nem használnak mint a csillagászatban.

Összefoglalva:
- más eljárás a fotózás mint a csillagászati képalkotás
- más a képfeldogozás módszerük is
- más az optika
- viszont ugyanazon az elven működik a ccd illetve cmos a két rendszerben
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.06.28. 19:00:27

A javithatosag merteke jol latszodik itt:
https://www.nasa.gov/content/hubbles-mirror-flaw

Es ez a kulonbseg jelentete a siker es a bukas kozott a kulonbseget. Szoval a mertek eleg nagy...

Es nem nincs csoda. A torzitas valamikor informacio-veszteseget jelent, van amikor nem. Egy rossz fokusszal te csinalhatsz vegtelen sok kepet is, akkor sem fogod tudni reprodukalni utolag az eredeti kepet. Tobb keppel a zajt lehet csak csokkenteni, de plusz reszletet hozzaadni a kephez nem lehet.
Onnan hogy a fotonok osszekeverednek az erzekelon, nem lehet szetvalogatni oket. Olyan mint ha az lenne a feladatod, hogy talald ki, mely szamok osszegekent jott letre a 872😊

Javaslom tanulmanyozd a fenykepezest mint temat ugy altalaban. A csoda mindig meg nem ertett komplexitast jelent, es ha megerted hogy hogy mukodik a fenykepezes, akkor erteni fogod hogy milyen hibak javithatoak utolag, es mik nem.

Amit mutattam, a #7409 az szerintem csoda, de ez relatív ugye. Viszont az írod, elveszik az információ, én viszont azt, hogy csak torzul, de a fény, vagyis az információ a detektorba jut. Több képet készítve, hosszú expoziciós idővel, több hullámhosszon, ismerve az optikai torzulás mértékét, már lehet csodát tenni. "Usually, such a point source contributes a small area of fuzziness to the final image. If this function can be determined, it is then a matter of computing its inverse or complementary function, and convolving the acquired image with that. The result is the original, undistorted image." Alkalmazzák ez az eljárást, és ez csak javul. Ha jól sejtem, a mértéken vitatkozunk?

Valoban, ebben egyetertunk, de ennek mar koze nincs az optikai hibak miatti informacioveszteseg korrigalasahoz. Javitani lehet, de csodat tenni nem.
A Hubble is egy oriasi bukas lett volna a rendes javitas nelkul, meg akkor is, ha azert lettek ertekelheto kepek a szoftveres javitas utan.

Kötelező előre tudni az optikai torzítást, csak így működik. Tehát a képalkotás során ezeket az adatokat válogatják ki, illetve szűrik vagy fordítják meg. Viszont egy nagy felbontású kép, hosszú expozíciós idővel készül, több adat, továbbá különböző hullámhosszokon, és sok esetben több különböző detektor együttese hozza létre a képet. A csillagászati nyers kép nagyon más, mint a telefonon készült kép. Azon rengeteg információ van, amit még utólag fel kell dolgozni, de előzetesen is kalibrálni kell, amit hardveres és szoftveresen végeznek. A linken optikai torzítást taglalnak, erről beszélünk nem?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.06.28. 17:36:42

Sajnos minden esetben fotorol van szo. Azaz pixelekrol. Nincs olyan keprogzito berendezes, ami kulon-kulon tarolna a beerkezo fotonok adatait, azok minden esetben pixelszinten osszeadodnak.

A linken nem egy rossz kep szoftveres javitasat taglaljak. Itt begyujtottek minden rendelkezesre allo informaciot, es ezt transzformaltak szoftveresen.
Ha viszont rossz optika miatt elveszik ez az informacio, akkor gyurhatod nappestig. Ugyanugy ahogy a HD filmet is fel lehet konvertalni 4K-ra, es a szemnek jobban is nez ki, de tobb reszlet nem fog latszodni...

Az eljárást dekonvolúciónak hívják, és idézet " Early Hubble Space Telescope images were distorted by a flawed mirror and could be sharpened by deconvolution." esetében is alkalmaztak, és más távcsövek esetében is. Itt nem egy fotóról van szó, ahol megpróbálják kitalálni a hiányzó képpontokat, ez egy élő kép, itt a fotonok - azaz, az adatok beérkeznek a detektorba, csak torzulva, zajosan.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.06.28. 17:20:17

Az önkritikáért piros pont jár, a szoftveres képességek terén viszont én továbbra is kételyeket támasztanék.

A szoftveres "képjavító" technikák alapvetően megpróbálják kitalálni, hogy egy adott képpont mit ábrázolhat, és ebből több képpontot létrehozni. Ez működik valamennyire, ha ismered, pontosan mit is ábrázol a kép, és írsz egy kódot, amely megpróbálja a képet úgy torzítani, hogy jobban hasonlítson arra, amit akarunk. Ez működik a különféle Photoshop-effekteknél, meg a mobiltelefonok szelfi-képeit "szépítő" effekteknél, mert tudjuk azt, hogy mit akarunk elérni.

Ha egy ismeretlen tartalmú képen próbálkozol ezzel, akkor nem fogsz tudni csodát elérni.

Az adott példáddal élve nagyon pontosan kell ismerni az Eisten-gyűrűbe kerülő célbolygó adatait (távolság, helyzet, forgási periódus, stb.), hogy abból olyan képet hozzanak ki, mint a példájukban szerepel. Nem azt mondom, hogy lehetettlen, de elképesztően bonyolult dologról lenne szó. Mondjuk az elképzelés innovációs voltát nem lehet elvitatni...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2018.06.28. 17:14:48

Persze, valamennyire rossz, de hogy csodát mennyire tudnak művelni, arra jó példa ez a koncepció. Szóval itt inkább az arányokon van a hangsúly, egy rossz optikát még fel lehet húzni, hogy megérje, de soha nem lesz olyan tökéletes, mintha jó lenne az optika, de az is rossz, ha mehet a kukába stílusban beszéltek róla. Amúgy a Hubble már a rossz képminőségével is új felfedezéseket tett, és még mindig jobb volt, mint az akkori földi távcsövek.

Csodat a mai napig nem lehet fizikailag rossz keppel muvelni. Ha rossz az optika, akkor informacio veszik el, es ha informacio veszett el, akkor azt te ujra megalkotni soha nem fogod tudni.
Last az Apple mit osszeszenved hogy szoftveresen kipofozza a fotokat, es van is szep fejlodes, de egy tukorreflexes keptol meg mindig fenyevekre van, es marad is... A fizikat nem lehet atverni.



Egyebkent meg ha lehetne is szoftveresen javitani, azt meg veletlenul sem kene feltetelezni, hogy a JWST-vel pont ugyanezt a hibat fogjak elkovetni. Nem, valoszinuleg teljesen uj hibakat fognak elkovetni, amit vagy lehet szoftveresen javitani, vagy nem...
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2018.06.28. 16:36:31

Most néztem meg az új kamerát, valóban a prizma, és optikai rács kifejezetten a torz képre volt csiszolva, illetve kalibrálva. A szoftveres képjavítás csak egy plusz adalék volt. Ez bizony rosszul tudtam, mea culpa. Viszont élek a gyanúval, hogy ezt meg lehetne oldani simán szoftveres képjavítóval is.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.06.28. 16:30:44

Tudnal erre referenciat is adni? Az eredeti javitast valoban visszahoztak, de csak azert tudtak visszahozni, mert kozben a tobbi muszert is kicsereltek, es minden ilyen muszer uj verziojat mar a hiba ismereteben terveztek meg. Fizikailag ki kellett cserelni az osszes muszert, nem csak szoftvert frissiteni rajtuk...

#7399: Azt írod, hogy "Megjavítás utána, meg "visszarontották". Ugyanis a csorbát, szoftveresen oldották meg. Ez sokkal jobb megoldás, hiszen nem kellet lencséket berakni elé, ami ugye elnyeli a fény egy részét, így rontva el a képet. Ezt ki is vették."

#7400: Sequoyah azt írta, hogy "De a vegleges javitas az hardveres volt, es dramaian javitotta a kepminoseget az ideiglenes szoftveres javitashoz kepest is. "

#7402: Ezt írod: "Először kapott "szemüveget" és csak később szoftveres kalibrációt. "

Sequoyah nem írt le semmi hülyeséget, a végleges megoldás hardveres volt, csak immár nem a "szemüveg", hanem az érzékelőkbe volt építve az optikai megoldás.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2018.06.28. 16:49:57