9993
-
#9057
A fizika még a Naprendszer gyarmatosítását sem teszi észszerrű lépéssé. Nem látni értelmét, a tudományos felfedezésen kívül mi lenne a hozadéka... -
Prof William #9056 Tekingethetünk a csillagok felé + agyalhatunk új módozatokon, de szerintem először lakjuk be/gyarmatosítsuk naprendszert és majd aztán kezdhetünk gondolkodni hogy elérjünk más csillagokat.
Ha már belaktuk a naprendszert akkor már lényegesen több nyersanyag áll majd a rendelkezésünkre + a felfedezés/kutatás közben talán olyan dolgokat is kikutathatunk, ami megkönnyíti majd a csillagközi próbálkozásokat. -
Irasidus #9055 A tudomány nem így működik, ahogy most gondold. -
#9054
Látom Balázs megint sikerült megfogni a lényeget és kiforgatni a szavaimat.Az egész onnan indult ki , hogy nagyobb távolságra eljutni, annál meg a legkisebb gond a föld gravitációjának legyőzése.
A kocsi feltalálása előtt is megfelelő volt a lóháton való utazás, de onnantól egy kicsit egyszerűbb lett . Az , hogy napjainkban mi áll rendelkezésre és mi lehet a jövőben az két külön dolog. -
#9053
Elég nagy butaság nem megfelelőnek nevezni azt, ami az egyetlen módszer a Föld gravitációjának legyőzésesre.
Ja, és soha senki nem mondta, hogy a csillagközi űrutazás lehetséges. A tudomány mai állása szerint pl. nem az. -
#9052
ugyan annyira mint egy elérhetetlen célt egy elérhető technológiával megközelíteni, és fordítva
És ha mindig csak a létező dolgoknál ragadnának a tudósok, akkor sehova sem jutottunk volna. -
Irasidus #9051 Érdekes kérdés ez a mennyi idő alatt jutunk el A-ból B-be, ugyanis ez több dolog együttesétől függ. Egyrészt az égitestek helyzetétől, másrészt a megválasztott pályáktól, és végül a PÉNZ-től. Sajnos a kémiai rakétán kívül nincs olyan meghajtás ami nagy tömeget A-ból B-be tudna juttatni nagyon rövid idő alatt. Szívesen vitázom arról, hogy az ion, nukleáris és egyéb meghajtásokkal mi a probléma, mert mindig csak az előnyöket tüntetik fel, de van nekik néhány hátrányuk is, ami miatt korlátozottan használhatók csak, és _jelenleg_ jóval a kémiai meghajtás alatt maradnak sok tekintetben...
A sci-fi mesevilága, és valóság összehasonlítása egy nagyon jó szórakozás, én is szeretem, csak éppen amikor arról van szó, hogy mit kellene megépíteni(!), akkor ezek egyszerűen nem alternatívák. Most akkor a realitásokról beszélünk, vagy arról, hogy SLS rakéta mennyire szar a Millennium Falconhoz képest? Mert az, de az egyik csak mese, a másik a kézzel fogható valóság, azaz az egyiket meg lehet építeni, a másikat meg nem, így mennyire abszurd dolog arról beszélni, hogy egy létező dolog mennyire nem legmegfelelőbb dolog, a nem létező, scifi dolgokhoz képest?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.06. 08:06:47 -
Xsillione #9050 Igazából nagyon hamar egyszerűbb lesz a holdon készíteni az üzemanyagot és egyéb egyszerűbb cuccokat, és csak a problémás elemeket, mint az ember, visszük majd a holdra, ráadásul onnan lehet egyszerűen egy gyorsítópályával indítani, így az üzemanyag az út további részéhez kell, nem a hold gravitációjához, így kényelmesebb lesz majd azt egész. Persze ehhez az kell, hogy némi presztizs és elméleti kutatásnál komolyabb cél legyen, sajnos ilyesmi nyomokban sincs. -
#9049
Ezért építünk a holdra/orbit űrállomást. Hogy ne kelljen egyben felküldeni mindent ami a küldetéshez kell. Felviszik pár körben az üzemanyagot, eszközöket, stb, majd a holdról alacsony vagy 0 gravitáció mellett kilőnek pl. a Mars irányába. Olcsóbb is, gyorsabb is. -
#9048
Igazából a holt teher az űrben annyira nem számít, bár nagyobb felület az aszteroidáknak igaz, de a gravitációs fordulónál meg előny talán.
Ha meg már aszterodiák, ha jól tudom a naprendszerünk peremén tele vagyunk velük, ott is át kéne navigálni, szóval addigra biztos nem fogyhatna el a meghajtás, és távolról nem lehetne iránytani már mert akkora a lag, hogy mire észre veszünk valamit és tennénk ellen manővert már rég elvesztettük a járművet, szóval valami AI alapú önvezetést is ki kéne találni.
A kommunikációnál elvileg elég az érzékeny antenna de már a voyagerekkel sem egyszerű kommunikálni és brutálisan erős jeleket kell küldeni ez csak még nehezebb lenne.
Önfentartó rendszerek, még az RTG-k is kihalnak 100 év alatt bár biztos lehet tervezni még nagyobbat még tovább életben lévőt de akkor is elég komoly nehézség a mélyűrben valahol a sötétben árammal ellátni ezt a sok rendszert ami a navigációt és aszteroida kerülgetést oldja meg.
Bár csak 69-re minden probléma megoldva lenne és tényleg elindulhatna. -
#9047
Egy rövid, rajzolt posztapokaliptikus sci-fi történet.
Luc Fontenoy ArtStation
Last Hope -
#9046
igen itt helyben a bolygóközi közlekedésre alkalmas lehet a rakéta is, de ha hatékonyan és ésszerű emberi időben akarunk elérni a megfelelő helyekre és ott értelmes tevékenységet is csinálni akkor már nem igazén, ha azt nézzük, hogy a legközelebbi bolygóra is minimum 3-6 hónap az utazási idő.
És ha azt nézzük az utazási idő alatt sok dolgot a küldetéssel kapcsolatban nem tudnak csinálni..
A felesleges részt meg arra értem, hogy induláskor egy akkora űrhajót kellene építeni ami tartalmazza az egész küldetésre a hajtóanyagot és ahogy fogy vagy eldobálják útközbe, hogy ne csak holt teher legyen, vagy ott marad a járművűn kihasználatlanul.
A feltételezést Einsteinnel kapcsolatban arra értem, hogy kitalálhatnak a jövőben egy olyan eljárást amivel lerövidíthető az út, de ahhoz nem feltétlen kell fénysebességgel menni, így Einsteinnek is igaza lesz, de mégis gyorsabban oda jutunk a célhoz, mint a fénysebesség.
Vagy csak sikerül elérni a 99%os fénysebességet már azzal is sokkal könnyebb elérni a célokat.
A rakétát meg nem lefitymálom, csak ha nem a közelbe gondolkodunk akkor a jelenlegi formájában nem a megfelelő meghajtási forma.
DE ahogy mindennek mindig van még benne potenciál a fejlesztésre, elég ha a múltkori forgó detonációs rakéta hájtűműre gondolunk ami 30%os hatásfok növekedést hozhat ha sikerül megcsinálni. -
#9045
-
#9044
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2020.06.05. 01:21:15 -
#9043
Érdekes ez a rakéta lefitymálás. Inkább piszok mázlink van. Ha Föld kb. 10-15%-kal nagyobb vagy sűrűbb lenne, akkor kb. lehetetlen lenne az űrutazás, mert a kémiai anyagok energiasűrűsége túl kevés lenne. Így is néhány tonna teherhez kell 300 tonna hajtóanyag. -
Irasidus #9042 "addig mig kell egy hajtóanyag amit folyamatosan után kell tölteni és azt viszonylag kis idő alatt el is használja addig nem lehet gondolkozni bolygó és csillagközi utazásokba"
A bolygóközi azt jelenti, hogy itt a Naprendszeren belül a bolygók között. Erre láthatólag alkalmas "A" rakéta...
"csillagközi utazásokba.mivel igy feleslegesen nagyok lennének az urhajók, vagy meg kellene szervezni az után tankolést esetleg utközbe megállni olyan ismeretlen bolygoknál ahol talán hajtóanyag nyerhető."
A "felesleges" - szó elég relatív. Ha mondjuk kiderül, hogy a jövőben is csak így lehet megoldani, akkor nem felesleges, hanem szükséges. Másrészt ahogy írod, meg lehet oldani ezt szervezéssel is, ezt a fajta utántöltést corrs-ship néven emlegetik... persze millió más - elméleti - módszer lehetséges.
"Ahhoz, hogy ilyen fényéves távolságokba lehessen gondolkodni belátható oda és esetleg vissza téréssel, ahhoz, az ut legalább feléig folyamatosan üzemelni kellene a meghajtó rendszernek,. ,folyamatosan gyorsitva az eszközt."
És az út másik felében meg lassítani kell, ha nem akarod, hogy elszáguldj mellette, tehát folyamatosan kellene üzemeltetni. Bármilyen meghajtásban is gondolkodsz is, annak a rendszernek évtizedekig vagy évszázadokig működnie kell. Ez nagyobb kihívás mint gondolnád.
"Ha azt feltételezzük, hogy einsteinek igaza van és nem lehet fénysebességgel menni, akkor csak igy lehet lecsökkenteni az utazási időt."
Ez nem feltételezés kérdése.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.04. 22:13:11 -
#9041
az űrhajózűsban, meg ugy álltalában a meghajtásokban, nagyságrendi ugrás addig nem lesz, mig a hajtóanyag elégetéséből nyerik ki az energiát.
addig mig kell egy hajtóanyag amit folyamatosan után kell tölteni és azt viszonylag kis idő alatt el is használja addig nem lehet gondolkozni bolygó és csillagközi utazásokba.mivel igy feleslegesen nagyok lennének az urhajók, vagy meg kellene szervezni az után tankolést esetleg utközbe megállni olyan ismeretlen bolygoknál ahol talán hajtóanyag nyerhető.
Az ion és atom meghajtások enyelöre kis toloerőt tudnak kifejteni és emiatt sokáig tart mig kello sebességet elér az eszköz.
Ahhoz, hogy ilyen fényéves távolságokba lehessen gondolkodni belátható oda és esetleg vissza téréssel, ahhoz, az ut legalább feléig folyamatosan üzemelni kellene a meghajtó rendszernek,. ,folyamatosan gyorsitva az eszközt.
Ha azt feltételezzük, hogy einsteinek igaza van és nem lehet fénysebességgel menni, akkor csak igy lehet lecsökkenteni az utazási időt. -
Irasidus #9040 Nem beszéltem szilárd hajtóanyagú rakétáról, hanem általában a kémiai rakétákról, tartom, hogy mindkettőben van még potenciál, és nem is kevés, bár nyilvánvalóan nagy teherbírásra, és nagy távolságok legyőzésére a folyékony a nyerő, amiben nagyon sok lehetőség van még. De mellékszálra reagálva, örök vita, hogy szilárd vagy folyékony. Ezt anno úgy magyarázták a hozzáértők - ezek szerint frissíteni kell - hogy mindkettőnek van előnye, és hátránya, és úgy kell megválasztani a solid/liqvid rakétát, hogy éppen mire szeretnénk használni. Jelenleg is több, friss, nemrég kifejlesztett rakéta működik szilárd hajtóanyaggal, és több fejlesztés is van, többek között magán cég is.
A visszatérő rakéta csak bizonyos indítási szám felett éri meg, ezt SpaceX sokáig nem érte el, és persze a rakéták még nem voltak alkalmasak, hogy ezt valóban ki is használják (azaz profitot termeljenek, ha elérik, ezt a következő fejlesztés hozná el). Egyenlőre a visszatérés nem annyira olcsó, mint a mesterségesen alacsony árakkal ez tükrözik, másrészt annyival nem lesz olcsóbb mint amennyinek látszik, vagy a hájp hírdeti. Mondjuk úgy, hogy ez egy út a sok közül jelenleg, a jövőt meg majd meglátjuk.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.04. 20:49:03 -
#9039
Főleg úgy hogy már egyre kevésbé használják a szilárd hajtóanyagot, pláne ha visszatérő rakétákat terveznek mások is mint a Space X, de attól még reménytelennek érzem a következő csillag elérését is. Még ha egy Hold körüli bázisról is indítanánk valami nagy rakétát még akkor sem hiszem hogy annyira fel tudna gyorsulni azon pár perc alatt még kitart az üzemanyag amit egy gravitációs forduló ne dobna meg közel olyan gyorsra. -
Irasidus #9038 Sokszor hallom a rakétákról ezt a degradáló kifejezést, és két dolog amit ezzel kapcsolatban megemlítenék: egyrészt a legerősebb meghajtás ami a kezünkben van, másrészt a rakétákban még irdatlan sok kiaknázatlan potenciál van, és bár igaz, hogy csillagközi utazáshoz valami plusz szükséges, de a rakétáknak - jelenleg - úgy tűnik szerepe lesz ebben, és nem is kicsi. Másrészt a tűzijáték rakéta és egy űrrakéta között fényévek vannak, mintha a lovaskocsit hasonlítanád a F1 autóhoz, csak mert mindkettőnek kereke van.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.04. 20:26:00 -
Irasidus #9037 A 2069 egy szimbolikus dátum, a holdra szállás századik évfordulója. De miről is van szó? A NASA sok kutatást, és (kulcsszó) tanulmányt finanszíroz ami elsőre meghökkentő, lehetetlen, stb. vagy éppen első ránézésre is marhaság. Ezek nagy része (az egész) a kukában végzi. Már régen is voltak tanulmányok, tervek csillagközi utazásra (csak kicsit komolyabbak), úgy értem NASA finanszírozás által is, ez is egy ilyen (vagyis nem ilyen, hanem rosszabb) NIAC projekt (érdemes megnézni a többi is). Erre kaptak kezdetben 100 aztán később 500 ezer dollárt, magyarul aprópénzt. Ez korántsem jelenti azt, hogy valóban lesz ebből valami, sőt ez pontosan azt jelenti, hogy semmi nem lesz belőle, ez maximum marketingnek jó, meg legális sikkasztásra, igen arra, ugyanis nem a NASA kezdeményezte, hanem az amerikai törvényhozás... Mert ott ilyen legálisan megy a pénzégetés. Szuper dolog ez, amikor szétforgácsolják a pénzt a politikusok ad-hoc ötletelésére.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.04. 20:06:21 -
Xsillione #9036 Vagy inkább még tavalyi volt az eredeti cikk, előadás, akármi, és a lényeg, hogy 50 év távlatában lehet leghamarabb ilyenben gondolkodni.
Egyébként elvi akadálya nincs annak, hogy valami kamerás műholdat elküldjünk oda, és az némi felvételt készítsen, amikor kersztül repül a rendszeren, amit aztán visszaküld. A gond, hogy ez is milliárodos vagy inkább 10-100 milliárdos program lenne, aminek az eredményét évtizedekkel később kapnánk meg, és azzal még akkor is inkább csak pár napnyi érdeklődést lehetne kellteni. Ilyenre kb senkinek nincs erőforrása, mert nem részesülhet a haszonból, ami semmilyen értelemben nem éri meg. Ezt az összeget helyi repkedésre sokszor értékesebben lehetne elkölteni, ami hamarabb hoz eredményt. -
#9035
Mondtak egy számot és szeretik a 69-et ;-)
4,2 fényév eddig 0.002 fényévre jutottunk el, azt is 42 év alatt, ráadásul a kommunikáció is problémás már nem kicsit és minek menne oda valami ha nem tudna adatot visszajuttatni. Tűzijáték rakétákkal soha nem fogunk odaérni, ha csak nem fedeznek fel valami sci fi technikát addig esélytelen -
Kepek #9034 " Földre igazán hasonlító bolygó kering a Proxima Centauri körül, ami a Naphoz legközelebbi csillag"
"A NASA korábbi kijelentése szerint e bolygó rendszerébe 2069 táján küldhetünk űrszondát."
Miért csak akkor? -
Sequoyah #9033 Pontosan, ezt takarja a "felugyelet". -
gafzhu #9032 Vagy hirtelen vezetned kell, mert valami félremegy. -
Sequoyah #9031 Nagy kulonbseg van akozott hogy valamit te aktivan vezetsz, es bizonyos funkciokhoz allando, es azonnali hozzaferes kell (kormany, index stb...), vagy csak felugyeled egy automatizalt rendszer mukodeset... -
#9030
Ezek nem lassú agyú birka felhasználók, hanem remélhetőleg profin kiképzett űrhajósok akik visszajelzési alapján változik a rendszer. Tehát ha egy funkció máshova kerül az azért kerül oda mert ők kérték úgy. Ha valami máshova kerül a kiképzésük is változik. Nagyon rossznak érzem az összehasonlítást. Ráadásul még azt is meg akartam említeni hogy rövid idő kérdése és az érintő képernyőn is meg lehet jeleníteni különböző tapintású felületeket, tehát még vakon is lehetne használni mint a billen is tudod hogy az F en meg J-n va a bütyök és attól tájolva tudod mi hol van. -
#9029
Igen, ebben volt. -
Solt #9028 -
#9027
A példát rossznak érzem. Valójában a bajuszkapcsoló és minden a kormány körül a kocsik "HOTAS" rendszere, csak itt kormány van és pedálok a lábadnál, addig a pilótáknál gázkar, botkormány és oldalkormány pedálok. De csak HOTAS-szal nem lehet vezetni egy gépet. A legfontosabb funkciók vannak rajta, amikor manőverezés közben nem lehet nyomkodni mást.
De egy űrhajó meg nem vadászgép.
A 60-as években nem tudtak másmilyen kabint csinálni, csak kapcsolósat.
Csak egy érdekes adalék. Pár napja hallgattam végig egy Farkas Bercis 1,5 órás videót. Visszatérésekor azért nem indult be a fékező hajtómű, mert túl rövid ideig nyomta a gombot, amit legalább 200 ms-ig kellett volna. A második próbálkozáskor "rákönyökölt". Akkor elindult.
Szóval a képernyő nélküli hajóban is lehetnek gikszerek.
Látom a képernyő előnyeit és hátrányait is.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.02. 11:29:10 -
gafzhu #9026 Én annak az arcát nézném meg, akinek az indexkar egyszer csak a hangerőt vezérli a rádión vezetés közben :) Amit nem vezetés közben használ az embert, azt lehet variálni.
Az is halál, ha lélegeztetőg testre szabható, ha változik a menürendszer vagy valami nem egyértelmű menü mélyén valaki elállított valamit, és nem lehet normálisan lélegeztetni a beteget, míg valahogy rá nem jön az ember, hogy a riasztásoknál el lehet állítani a maximális léguti nyomást. -
Solt #9025 Szerintem nézz meg egy Tesla tesztet. -
gafzhu #9024 Na az a másik halál, ha egy gomb tegnap azt jelentette, ma meg ezt... :o -
gafzhu #9023 Azért nem véletlenül nem érintőképernyőről megy az index, a világítás, sőt az ablaktörlő sem. Na meg a kormány sem érintőképernyő. -
Solt #9022 Egyrészt szokás kérdése, másrészt ha nincsenek gombok akkor szoftveresen bármikor bármilyen új funkció egyszerűen hozzáadható vagy elvehető anélkül, hogy a panelekkel babrálni kéne. A Teslák is pont azért követik ezt a modellt, mert így bármilyen új funkcióval évek múlva is bővíthető egy már eladott autó tudása. Szerintem több az előnye mint a hátránya.
Utoljára szerkesztette: Solt, 2020.06.02. 00:21:00 -
#9021
Ez tiszta UI design kérdés, képernyővel meg olyasmiket is megmutathatsz amit a gombok soha nem fognak tudni. Maradjunk a defibrillátornál, lehet hogy egy profi eszköznél jobb a gombos mert a beteget nézegetheti még nyomkodja, de egy amatőröknek kirakottnál nem jobb ha elmutogatja a képernyő hogy mit csinálj a beteggel? Ahelyett hogy csak hangban magyarázna? Az űrhajó meg előre programozottan repül lentről vezérelten főként, monitorozásra meg a monitorok szolgálnak ahogy a neve is mondja nem a kapcsolók. Pont ezért lett sikeres a space x mert olyan dolgokat csinált amit a többiek nem, mert hát eddig is így csináltuk, csináljuk ezután is így felfogásban nyomták. A tesla vs többi autógyártó viszonylatban is megvan ez. Még Muskék bár én sem kedvelem mert sok felelőtlen ígéretet tett már, de azért legalább újragondolnak dolgokat ami elhozza a fejlődést, az unalmas untattázás helyett. -
gafzhu #9020 Az azért sehol sem hátrány, ha a kezed tudja, hogy mellényúlt és tudsz korrigálni, anélkül,hogy az egyik típusú "bemenetről" (út vagy monitor) át kéne váltani egy billentyűzet nézetre. Az érzékelés biztonsága is jobb dedikált gombbal. Defin meg egy menü a halál. Mindenhez dedikált gomb kell. -
#9019
Autóban talán, bár szokás kérdése, defibrillátort nem is kommentálnám, de az űrkapszulából nem kell nagyon kilátni nincs út vagy táj amit nézni kéne max a Föld-Nap hoz viszonyíthatsz de a szemmértéked semmit nem ér nem ilyen távolsághoz szokott esetleg a helyzeted megsaccolod. Régen is kicsit alibiből voltak a kapcsolók, minek tartották volna meg? -
gafzhu #9018 Érintőképernyő egy autóban is negatívum, sokal jobban és tovább elveszi a figyelmet az útról. Egy defibrillátoron is negatívum. Lehet, ott kevéssé, ahol a látómezőben vannak az érintőgombok.