Űrkutatás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#9085
A pénzes emberek. LOL
Azokról beszélsz, akik menetrendszerűen lufitat fújnak, mint a dotcom, az ingatlan és most sanszosan a "zöld" ipar meg a villanybuzulás?
Halkan kérdezem meg, hogy ha mennyit feccölnél ma bele egy olyan cégbe, ami űrbányászatra keresne befektetőt és mikorra várnál megtérülést. No?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.16. 19:23:03
Azokról beszélsz, akik menetrendszerűen lufitat fújnak, mint a dotcom, az ingatlan és most sanszosan a "zöld" ipar meg a villanybuzulás?
Halkan kérdezem meg, hogy ha mennyit feccölnél ma bele egy olyan cégbe, ami űrbányászatra keresne befektetőt és mikorra várnál megtérülést. No?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.16. 19:23:03
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9084
De annak nem volt fizikai gátja. Hahó.
Jelenleg kémiai rakéta van, amivel elérhető a LEO pálya. Pont. Semmi más. A kémimai anyagok energiasűrűsége ismert. Ezt nem tudod megváltoztatni. Ami kihozza azt, hogy ha fel akarsz küldeni 15 tonnát LEO-ra, ahhoz kell vagy 300+ tonnás rakéta és kb. 90-95% üzemanyag.
Jelenleg semmféle olyan hajtás fejlesztésről nem tudok, ami ezt megváltoztaná, minden alternatív hajtás már a bolygóközi utazásnál lenne alternatíva. De nem arra, hogy elhagyd a Földet.
Dobálóznak mindenféle disztruptív technológia buzzwordel mindenhol és közben semmiféle ilyen technológiát nem látok az elmúlt 60 évből. Az analóg számítógépet cseréltük le digitálisra és ennyi. És lett kisebb és ezt lovaglota meg más, ami ALKALMAZ terén nagyon változtatott, de maga a technológia nem volt olyan, hogy előtte nem volt elődje. Mint az, hogy valaha nem volt áram, ma meg van. Vagy régen csak festmény és ma van fotó és videó,
Ez alapján vezesse már le nekem valaki, hogy űrbányászat hogyan lesz? De tényleg...
Mert a Földön ezzel pontosan ellentétes arányok vannak anyagmozgatáskor úgy, hogy a küszöb alacsonyabb a befektetés terén és nem 15-100 tonnás adagok vannak (ennek a vége Saturn V), hanem 100 ezer tonna felett is.
Kicsit elegem van abból, hogy aki számokkal dolgozik és gondolkozik, az ma "korlátolt".
Akkor mutasd meg, hogy mit fogsz bányászni és milyen áron kéne kihozni, hogy mai földi nyersanyagot leváltson. Mert ezt nekem eddig senki nem tudta prezentálni. Rizsa. Na, az volt. Mert ez ma a tempó...
Jelenleg ott tartunk, hogy állami támogatás nélkül az elektronikai hulladékban levő arany, ezüst és ritkaföldmének kinyerésére alkalmas üzem idelent a Földön kockázatos üzletnek minősül... Láttam egy ilyen üzem tervét és árajánlatát. De majd akkor az űrben bányászunk. Gyere, mesélj még...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.16. 19:21:48
Jelenleg kémiai rakéta van, amivel elérhető a LEO pálya. Pont. Semmi más. A kémimai anyagok energiasűrűsége ismert. Ezt nem tudod megváltoztatni. Ami kihozza azt, hogy ha fel akarsz küldeni 15 tonnát LEO-ra, ahhoz kell vagy 300+ tonnás rakéta és kb. 90-95% üzemanyag.
Jelenleg semmféle olyan hajtás fejlesztésről nem tudok, ami ezt megváltoztaná, minden alternatív hajtás már a bolygóközi utazásnál lenne alternatíva. De nem arra, hogy elhagyd a Földet.
Dobálóznak mindenféle disztruptív technológia buzzwordel mindenhol és közben semmiféle ilyen technológiát nem látok az elmúlt 60 évből. Az analóg számítógépet cseréltük le digitálisra és ennyi. És lett kisebb és ezt lovaglota meg más, ami ALKALMAZ terén nagyon változtatott, de maga a technológia nem volt olyan, hogy előtte nem volt elődje. Mint az, hogy valaha nem volt áram, ma meg van. Vagy régen csak festmény és ma van fotó és videó,
Ez alapján vezesse már le nekem valaki, hogy űrbányászat hogyan lesz? De tényleg...
Mert a Földön ezzel pontosan ellentétes arányok vannak anyagmozgatáskor úgy, hogy a küszöb alacsonyabb a befektetés terén és nem 15-100 tonnás adagok vannak (ennek a vége Saturn V), hanem 100 ezer tonna felett is.
Kicsit elegem van abból, hogy aki számokkal dolgozik és gondolkozik, az ma "korlátolt".
Akkor mutasd meg, hogy mit fogsz bányászni és milyen áron kéne kihozni, hogy mai földi nyersanyagot leváltson. Mert ezt nekem eddig senki nem tudta prezentálni. Rizsa. Na, az volt. Mert ez ma a tempó...
Jelenleg ott tartunk, hogy állami támogatás nélkül az elektronikai hulladékban levő arany, ezüst és ritkaföldmének kinyerésére alkalmas üzem idelent a Földön kockázatos üzletnek minősül... Láttam egy ilyen üzem tervét és árajánlatát. De majd akkor az űrben bányászunk. Gyere, mesélj még...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.16. 19:21:48
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9083
Szamomra rettenetesen vices, hogy mernok letedre mennyire korlatozott a gondolkodasod. A kozgazt meg ne keverd ide mert latszik hogy ahhoz meg lovesed sincs meg alapveto demand/supply alapon sem.
150 evvel ezelott meg a hosszu tavu egyenes vonalban valo repules is lehetetlennek tunt. Az elmult 20-30 evben PRIVAT cegek Privat budzsebol nyereseg alapon (es nem allami budzseket raaldozva presztizs projektkent kezelve az urutazast/szallitast) hoztak letre teljes vagy reszben ujrafelhasznalhato orbitalis palyara valo allasra es visszateresre alkalmas eszkozoket. Egyre tobb orszagnak van ilyen vagy olyan urprogramja -> ez konkret vertikalis es horizontalis fejlodest jelent a szektorban. (meg mindig rohogok azon hogy azt mondod semmi fejlodest nem jelent).
BTW gondolod hogy az elhivatott emberek nem addig probalkoztak volna ha 10-12%-al nagyobb a gravitacios pull amig megfelelo balance-al rendelkezo raketat es kemiai megoldast gyartanak? A fejlodes nem all meg, mert van egy alapveto megoldas vagy mert egy megoldas nem mukodik. Gondolom iteracios fejlodesrol hallottal mar.
Hidd el a kutatas sem fog soha megallni ujabb eroforrasok utan (a kontinensek felfedezese es a gyarmatositas semmi masrol nem szolt 500 evvel ezelott) es eloszor a most foldon megtalalhato, de ritka es draga asvany/energia forrasok felkutatasa a cel -> majd talalnak dolgokat amiket a foldon soha nem is lattak es hidd el lesz ra olyan technologia is kitalalva amiben lehet hasznalni azokat uj anyagokat.
Azert kivancsi lennek ra, hogy neked soha semmi ujat nem kellett letrehoznod? Semmi olyat amire mas nem gondolt elotte? Te mindig csak a masok altal jol kitaposott/dokumentalt utat hasznalod?
Utoljára szerkesztette: Bucser, 2020.06.16. 17:10:42
150 evvel ezelott meg a hosszu tavu egyenes vonalban valo repules is lehetetlennek tunt. Az elmult 20-30 evben PRIVAT cegek Privat budzsebol nyereseg alapon (es nem allami budzseket raaldozva presztizs projektkent kezelve az urutazast/szallitast) hoztak letre teljes vagy reszben ujrafelhasznalhato orbitalis palyara valo allasra es visszateresre alkalmas eszkozoket. Egyre tobb orszagnak van ilyen vagy olyan urprogramja -> ez konkret vertikalis es horizontalis fejlodest jelent a szektorban. (meg mindig rohogok azon hogy azt mondod semmi fejlodest nem jelent).
BTW gondolod hogy az elhivatott emberek nem addig probalkoztak volna ha 10-12%-al nagyobb a gravitacios pull amig megfelelo balance-al rendelkezo raketat es kemiai megoldast gyartanak? A fejlodes nem all meg, mert van egy alapveto megoldas vagy mert egy megoldas nem mukodik. Gondolom iteracios fejlodesrol hallottal mar.
Hidd el a kutatas sem fog soha megallni ujabb eroforrasok utan (a kontinensek felfedezese es a gyarmatositas semmi masrol nem szolt 500 evvel ezelott) es eloszor a most foldon megtalalhato, de ritka es draga asvany/energia forrasok felkutatasa a cel -> majd talalnak dolgokat amiket a foldon soha nem is lattak es hidd el lesz ra olyan technologia is kitalalva amiben lehet hasznalni azokat uj anyagokat.
Azert kivancsi lennek ra, hogy neked soha semmi ujat nem kellett letrehoznod? Semmi olyat amire mas nem gondolt elotte? Te mindig csak a masok altal jol kitaposott/dokumentalt utat hasznalod?
Utoljára szerkesztette: Bucser, 2020.06.16. 17:10:42
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
#9082
egy ujabb Molnibalage szerint a világ részt hallottunk.
Még szerencse, hogy a tudósok és a pénzes emberek nem igy gondolkodnak, hogy mi az amit nem lehet megtenni hanem, hogy hogy lehet ezeket a határokat leküzdeni.
Nem mindig a a közgáz és egyéb dolgok határozzák meg a célokat a felfedezésekben.
Még szerencse, hogy a tudósok és a pénzes emberek nem igy gondolkodnak, hogy mi az amit nem lehet megtenni hanem, hogy hogy lehet ezeket a határokat leküzdeni.
Nem mindig a a közgáz és egyéb dolgok határozzák meg a célokat a felfedezésekben.
#9081
Arany, platina, cobalt csak hogy az elso parat emlegessem. Cobalt termeles szinte teljes egeszeben Kina kezeben van. Arany pedig egyre kevesebb van amit ki lehet turni a foldbol igeny pedig egyre tobb van ra (es nem az ekszer iparra gondolok).
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
#9080
Az új Mars rover bemutatása.
#9079
Mert a gyémánt ár/tömeg aránya iszonyatosan magas. Mondjál még olyan anyagot, aminek az ára hasonló. Mi a legdrágább ipari lépékben is használt anyag ára. De tényleg.
250 évvel ezelőtt a mai szemmel vett természettudomány nem volt. Ma egy 18 éves, akarja összességében komplexebb és átfogóbb világképpel rendelkezik, mint Newton idejében az összes nagy koponya együtt.
60 éve megy az űrutazás és egyről a kettőre szinte nem sikerült jutni. Kettőre jutás is azt jelenti, hogy "csak" 1000 USD/kg árban lesz valamit felvinni LEO pályára.
Egész egyszerűen látszik, hogy amíg sci-fi szerű ÉS olcsó valamit nem találnak ki, addig vicc maga az ötlet is.
A legkeményebb az, hogy a többségnek le sem esik valami.
Ha a Föld csak kb. 10-12%-kal nagyobb gravitációval bírna, akkor nem lenne űrutazás. Mert a kémiai hajtóanyagok energiasűrűsége nem tenné lehetővé.
250 évvel ezelőtt a mai szemmel vett természettudomány nem volt. Ma egy 18 éves, akarja összességében komplexebb és átfogóbb világképpel rendelkezik, mint Newton idejében az összes nagy koponya együtt.
60 éve megy az űrutazás és egyről a kettőre szinte nem sikerült jutni. Kettőre jutás is azt jelenti, hogy "csak" 1000 USD/kg árban lesz valamit felvinni LEO pályára.
Egész egyszerűen látszik, hogy amíg sci-fi szerű ÉS olcsó valamit nem találnak ki, addig vicc maga az ötlet is.
A legkeményebb az, hogy a többségnek le sem esik valami.
Ha a Föld csak kb. 10-12%-kal nagyobb gravitációval bírna, akkor nem lenne űrutazás. Mert a kémiai hajtóanyagok energiasűrűsége nem tenné lehetővé.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9078
250 evvel ezelott az elektromossagrol valo almodozasok is figyelmen kivul hagytak az akkori fizikai es kozgaz realitasokat, es nem volt tobb mint puszta jatszadozas, barmifele valos haszon nelkul... Szerencsere mindig is voltak almodozok, mert ha minden ilyen otletet elkaszaltak volna az akkori "realitasok" alapjan, akkor meg mindig a kozepkorban elnenk...
Egyebkent pedig van egy sor olyan nyersanyag, amibol nagy a hiany a foldon, a gyemantbol viszont egyaltalan nincs hiany, szoval nem is ertem miert ezt hoztad fel peldanak...
Egyebkent pedig van egy sor olyan nyersanyag, amibol nagy a hiany a foldon, a gyemantbol viszont egyaltalan nincs hiany, szoval nem is ertem miert ezt hoztad fel peldanak...
#9077
Ez az, ami sci-fi.
Mert erősen sejthető, ha sikerülne annyira olcsón űrutazni, hogy a mostani földi bányászatnál olcsóbb, akkor az olyan technológiai fejlődés lenne, hogy idelent is olcsóbb lenne a bányászat..
Ma ott tartunk, hogy ha legdrágább földön elérhető ("finomított" / nagy tisztaságú) anyagot (pl. gyémánt) csak fel kéne szedegetni a felszínről, akkor sem érné meg a "bányászat", ami valójában gyűjtögetés lenne.
Nincs miről beszélni.
Mindig röhögök, amikor bugyuta kalandfilmekben fémhulladékot szállítanak űrhajóval csillagközi távon. Ha annyira olcsó lenne az energia, hogy csak ugrálnak csillagok között, akkor lényegében kb. mindent mindenhol lehetne helyben gyártani, mert az áramnak szinte nem lenne ára. Ergo szállítani sem érné meg ilyesmit.
Az űrbányászati álmodozások teljesen figyelmen kívül hagyják a fizika és közgáz realitásokat.
Mert erősen sejthető, ha sikerülne annyira olcsón űrutazni, hogy a mostani földi bányászatnál olcsóbb, akkor az olyan technológiai fejlődés lenne, hogy idelent is olcsóbb lenne a bányászat..
Ma ott tartunk, hogy ha legdrágább földön elérhető ("finomított" / nagy tisztaságú) anyagot (pl. gyémánt) csak fel kéne szedegetni a felszínről, akkor sem érné meg a "bányászat", ami valójában gyűjtögetés lenne.
Nincs miről beszélni.
Mindig röhögök, amikor bugyuta kalandfilmekben fémhulladékot szállítanak űrhajóval csillagközi távon. Ha annyira olcsó lenne az energia, hogy csak ugrálnak csillagok között, akkor lényegében kb. mindent mindenhol lehetne helyben gyártani, mert az áramnak szinte nem lenne ára. Ergo szállítani sem érné meg ilyesmit.
Az űrbányászati álmodozások teljesen figyelmen kívül hagyják a fizika és közgáz realitásokat.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9076
Találni kellene a Marson valami ősi civilizáció romjait, vagy csak simán a mindent megoldó Elirium 115 -t. (X-Com)
Amint kiderülne, hogy ilyesmi van ott az űrcégek egymás törnék, hogy odajussanak. 😊
De kezdenek az is jó lenne, ha csak mondjuk sikerülne nyereségessé tenni az űrbányászatot. Az már egy nagy lépés lenne.
Amint kiderülne, hogy ilyesmi van ott az űrcégek egymás törnék, hogy odajussanak. 😊
De kezdenek az is jó lenne, ha csak mondjuk sikerülne nyereségessé tenni az űrbányászatot. Az már egy nagy lépés lenne.
#9075
De. Ennyire. Egészen elképesztő.
Ehhez képest ma a fűszernek nincs kb. ára.
Az első részvénytársaságok ilyen utak finanszírozására jöttek létre.
Asszem ebben van, de nem teszem rá az életem.
Az is lehet, hogy egy másik podcastben hallottam, ami a Szent-Ilonáról szólt.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.15. 21:45:25
Ehhez képest ma a fűszernek nincs kb. ára.
Az első részvénytársaságok ilyen utak finanszírozására jöttek létre.
Asszem ebben van, de nem teszem rá az életem.
Az is lehet, hogy egy másik podcastben hallottam, ami a Szent-Ilonáról szólt.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.15. 21:45:25
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9074
igy van, ha csak a légkör adatait is (hömérséklet, szélsebesség stb) aki már ott van neki semmibe nem kerül ,de aki menne, töle bármit elkérhet, mert simán mondhatja, ha nem tetszik az ár akkor küldj egy szondát magad, hogy megtudd, ami joval többe fog kerülni mint amennyit kérne az adatokért.
#9073
Az új ismeretek, tudás, tapasztalat is lehet haszon, hiszen át lehet konvertálni pénzzé.
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2020.06.15. 19:51:56
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2020.06.15. 19:51:56
[merlinw.org]
#9072
Nem tudom, hogy mennyibe került akkoriban egy hajó és mennyi volt az ára a fűszeréknek, de nem hinném, hogy annyi hasznot tudtak volna hozni, hogy ellensúlyozták volna 4 hajóból 3 elvesztését legénységgel mindennel együtt. és ez a hasznon megért volna ekkora kockázatot csak a füszer miatt.
Ott eleve bele volt kalkulálva , hogy nem jön vissza egy sem , de ugy voltak vele, ha egyáltalán odaér és hirt ad arról, hogy mi van ott az már haszon a következő felfedezőnek, ha már egy is visszatér rakománnyal akkor az már teljes siker. Mivel a hajó ára nem volt akkora mint amekkora hasznot reméltek az elkövetkező időszakra.
Kb ugyan ez a szisztéma lenne az úrhajózásban is. azok az államok akik ma tudnak low orbitra hajót épiteni azok tudnának olyat is ami a marsra megy.tehát nem a hajó megépitési kültsége a hátráltató tényező, hanem az, hogy nincs meg a mögöttes tartalom ami hosszu távon jelentős haszont hozna.
Musk bevállalta saját maga és ha talál valami hasznosat , akkor ö évekkel lesz azok elött akik ezt követni akarják .
A fellovésen kivül is lehet hasznot termelni vele, ott lesz a starlink, ami a netet adja el, de ha csak a fellövést nézzük az is szép haszonnal tudja megcsinálni ha megbizható a rakéta .Ha megvalósul a mars expedició, az online közvetitésekből is hatalmas bevétele lehet .Meg ahogy mondtam, elég ha csak felparcellázza a területeket és azt eladja másoknak , a lehetőségek tárháza végtelen.
Ott eleve bele volt kalkulálva , hogy nem jön vissza egy sem , de ugy voltak vele, ha egyáltalán odaér és hirt ad arról, hogy mi van ott az már haszon a következő felfedezőnek, ha már egy is visszatér rakománnyal akkor az már teljes siker. Mivel a hajó ára nem volt akkora mint amekkora hasznot reméltek az elkövetkező időszakra.
Kb ugyan ez a szisztéma lenne az úrhajózásban is. azok az államok akik ma tudnak low orbitra hajót épiteni azok tudnának olyat is ami a marsra megy.tehát nem a hajó megépitési kültsége a hátráltató tényező, hanem az, hogy nincs meg a mögöttes tartalom ami hosszu távon jelentős haszont hozna.
Musk bevállalta saját maga és ha talál valami hasznosat , akkor ö évekkel lesz azok elött akik ezt követni akarják .
A fellovésen kivül is lehet hasznot termelni vele, ott lesz a starlink, ami a netet adja el, de ha csak a fellövést nézzük az is szép haszonnal tudja megcsinálni ha megbizható a rakéta .Ha megvalósul a mars expedició, az online közvetitésekből is hatalmas bevétele lehet .Meg ahogy mondtam, elég ha csak felparcellázza a területeket és azt eladja másoknak , a lehetőségek tárháza végtelen.
#9071
Pont ez az. Akkor alacsonyan volt viszonylag a küszöb és igen nagy haszonnal kecsegtetett.
Az 1500-as évek közepén, ha 5 hajtó elment Indiába és egy hazajött fűszerrel megrakottan, akkor az masszívan nyereséges volt 4 elvesztése mellet.
Ez ma hol igaz az űrutazásra? Jelenleg azt sem látni, hogy kereskedelmi alapon a műhold fellövésen túl hogyan lehet vele profitot termelni.
Az 1500-as évek közepén, ha 5 hajtó elment Indiába és egy hazajött fűszerrel megrakottan, akkor az masszívan nyereséges volt 4 elvesztése mellet.
Ez ma hol igaz az űrutazásra? Jelenleg azt sem látni, hogy kereskedelmi alapon a műhold fellövésen túl hogyan lehet vele profitot termelni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9070
Technikailag most is apropenz lenne...
Ha meglenne a dontes hogy akkor most komolyan urhajozunk, vagy mert talalnak benne profitot, vagy mert a szavazok tobbsege hirtelen ugy talalja hogy ez jo otlet, akkor evente par100 milliard USD-bol sok minden ki lehetne hozni, es az nemhogy a vilag, de meg USA koltsegvetesen sem latszodna meg kulonosen...
Egyebkent pedig most epp egy kisebbfajta urkutatasbeli forradalom zajlik. Varjunk par evet mig a foldkozeli kilovesek privatizalasa "befejezodik", es ha nagyobb tomegek foldkoruli palyara juttatasa olcso rutinfeladatta valik, az azert atrajzolhatja a lehetosegeket.
Ha meglenne a dontes hogy akkor most komolyan urhajozunk, vagy mert talalnak benne profitot, vagy mert a szavazok tobbsege hirtelen ugy talalja hogy ez jo otlet, akkor evente par100 milliard USD-bol sok minden ki lehetne hozni, es az nemhogy a vilag, de meg USA koltsegvetesen sem latszodna meg kulonosen...
Egyebkent pedig most epp egy kisebbfajta urkutatasbeli forradalom zajlik. Varjunk par evet mig a foldkozeli kilovesek privatizalasa "befejezodik", es ha nagyobb tomegek foldkoruli palyara juttatasa olcso rutinfeladatta valik, az azert atrajzolhatja a lehetosegeket.
#9069
#9068
Mindig az a kérdés, hogy ki fizeti. Amikor három hajó elment fgelfedezni a nyugatindiánokat, akkor az aprópénz volt, azt a felderítő "flottát" bármelyik komolyabb hatalom elküldhette volna, és számos kisebb hatalom vagy akár magánember/társaság is finanszírozni tudta volna, ám mégis tucatnyi hlyre kellett kérést beadnia emberünknek, mire kapott is, pedig a haszon kéznél volt, csak a kockázat is hatalmas volt, és senki nem akart nagy sikerért nagyot kockáztatni.
Most sem sok a költség, ami abból is látszik, ha egy eszelős gazdag azt mondja megcsináljuk, akkor össze tud kalapozni rá elég pénzt. Ám ettől még nincs rá ok továbbra sem. Nem lesz mit árulnia, mert semmi hazsna annak, hogy ott legyunk a marson, és senki nem fog fizetni 100 milliót egy útra (ahogy korábban a 20-50-100 millás orosz jegyet is megvette az a tucatnyi ember, akit érdekelt, majd a piac elfogyott), és ekkor persze fletétlezzük, hogy ennyiből kijön majd. Mert azért kétségeim vannak a tervek felöl, és persze jól néz ki, hogy akár 1 milliárdos áron is elmegy egy ember, és akár musk, vagy az USA, vagy a kínaiak majd szépen kifizetik ezt az árat egy tucatnyi embernek, zászlót kitenni és tv hypolni. Aztán 30 év múlva majd jön a kérdés, hogy voltunk-e ott igazán, mert senki nem ment vissza, marspor annyira nem érdekes.
A legjobb opciónk, ha musk vagy más ezselős majd azt mondja, igenis leszünk kétlaki faj, és fizeti, nem gazdasági vagy bármilyen haszonért, hanem mert. Ám nem biztos, hogy ez valaha lesz több, mint a sarkkutató állomás, ahova pár évre elmegy a vonatkozó tudos, aztán ír pár dolgozatott, és ennyi. A saját bolygónkón is van számos élőhely, amit nem használunk, ha annyira az kell, még nem vagyunk ott, hogy kell a töblet élettér, és az is hamarabb lesz föld vagy holdköröli pályán, mint bárhol máshol.
Ezen kívül viszont gazdasági értéket egyedül a fúzios üzemanyag szolgáltatna, ám ahhoz kéne a reaktor elsőként, és persze akkor majd kiderül, hogy az ingyen energia az mennyire drága is valójában...
Most sem sok a költség, ami abból is látszik, ha egy eszelős gazdag azt mondja megcsináljuk, akkor össze tud kalapozni rá elég pénzt. Ám ettől még nincs rá ok továbbra sem. Nem lesz mit árulnia, mert semmi hazsna annak, hogy ott legyunk a marson, és senki nem fog fizetni 100 milliót egy útra (ahogy korábban a 20-50-100 millás orosz jegyet is megvette az a tucatnyi ember, akit érdekelt, majd a piac elfogyott), és ekkor persze fletétlezzük, hogy ennyiből kijön majd. Mert azért kétségeim vannak a tervek felöl, és persze jól néz ki, hogy akár 1 milliárdos áron is elmegy egy ember, és akár musk, vagy az USA, vagy a kínaiak majd szépen kifizetik ezt az árat egy tucatnyi embernek, zászlót kitenni és tv hypolni. Aztán 30 év múlva majd jön a kérdés, hogy voltunk-e ott igazán, mert senki nem ment vissza, marspor annyira nem érdekes.
A legjobb opciónk, ha musk vagy más ezselős majd azt mondja, igenis leszünk kétlaki faj, és fizeti, nem gazdasági vagy bármilyen haszonért, hanem mert. Ám nem biztos, hogy ez valaha lesz több, mint a sarkkutató állomás, ahova pár évre elmegy a vonatkozó tudos, aztán ír pár dolgozatott, és ennyi. A saját bolygónkón is van számos élőhely, amit nem használunk, ha annyira az kell, még nem vagyunk ott, hogy kell a töblet élettér, és az is hamarabb lesz föld vagy holdköröli pályán, mint bárhol máshol.
Ezen kívül viszont gazdasági értéket egyedül a fúzios üzemanyag szolgáltatna, ám ahhoz kéne a reaktor elsőként, és persze akkor majd kiderül, hogy az ingyen energia az mennyire drága is valójában...
#9067
Nem. Nem fogom fel. Semmire nem válaszoltál.
Mi az ok, amiért kolonizálni kéne?
Ha ez megvan, akkor kéne a hogyan.
Mi az ok, amiért kolonizálni kéne?
Ha ez megvan, akkor kéne a hogyan.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9066
Továbbra is kevered a dolgokat. A "miért gyarmatosítsuk a Naprendszert?" egy bölcseleti kérdés, és nem gazdasági. Amire ráadásul te a fizikát(!!!), azaz természettudományt hoztad ellenpéldának, ami bullshit. Egyedül ezt a kijelentésed kritizáltam, anélkül, hogy állást foglaltam volna a kérdésben. A számok a "hogyan?" kérdésre válaszok, ami a megvalósíthatósághoz kellenek, ami egy másik kérdés, mint a "miért?". Persze jó szokás szerint összekevered (direkt?), és totálisan másról kezdesz beszélni. Mint írtam, nem megyek bele ebbe a torllfaszságodba. Remélem felfogod végre!? Tényleg befejem, és akkor most anyázz egy sor, ja és a nagyanyámat se hagyd ki légyszíves! Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.12. 06:40:46
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.12. 06:40:46
#9065
Többnyire csak bevetett sci-fi-s hülyeségekkel és bullshittel, mert idióta idézetekkel találkoztam. A számokkal leírható és értékelhető írások száma 0. Miért? Mert első blikkre látszik, hogy ez beláthatatlan és mindig az jön elő, ha létezne olyan fejlett technika, hogy kolonizálható lenne a Napredszer, akkor a Földön mit tudna a technológia és az emberiség. amiért ez meg kéne tenni...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9064
Naaa... kérlek válaszolj értelmesen. Nagyon sok hozzászólásod olyan, hogy írsz valamit, de nem mondasz semmit.
Nincs időm sokat olvasni, egy ilyen magadfajta tanult és olvasott embert kérek meg szépen, hogy libbentse fel előttem a fátylat.
Szóval miért és miből kolonizálnánk a naprendszert?
Ja és a másik kérdésem, mi az a jelentős potenciál, ami még a kémiai rakétákban van, és amit jó pár hozzászólással ezelőtt olyan vehemensen hangoztattál?
Vágyom a tudást, tehát kérlek szánj rám néhány percet és egy lényegre törő, információkat tartalmazó hozzászólás keretében világosítsd meg az elmém. Előre is köszi!
Utoljára szerkesztette: DrRadon, 2020.06.11. 20:52:34
Nincs időm sokat olvasni, egy ilyen magadfajta tanult és olvasott embert kérek meg szépen, hogy libbentse fel előttem a fátylat.
Szóval miért és miből kolonizálnánk a naprendszert?
Ja és a másik kérdésem, mi az a jelentős potenciál, ami még a kémiai rakétákban van, és amit jó pár hozzászólással ezelőtt olyan vehemensen hangoztattál?
Vágyom a tudást, tehát kérlek szánj rám néhány percet és egy lényegre törő, információkat tartalmazó hozzászólás keretében világosítsd meg az elmém. Előre is köszi!
Utoljára szerkesztette: DrRadon, 2020.06.11. 20:52:34
#9063
Nagyon sok helyen foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, ugye mint olvasott ember, biztos belefutottál ilyenekbe tucatjával is, vagy tévedek? Csak mert állvitákat nem akarok, és egyenlőre nekem ez annak tűnik, miközben kibújsz a mondataid felelőssége alól, és személyeskedsz. Sok értelmét nem látom így ennek, elég volt annyi, hogy felhívtam a figyelmet arra, hogy amit írtál az bullshit, további körök felesleges, mert te csak hitvitát folytatsz, troll eszköztárral.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.07. 16:22:14
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.07. 16:22:14
#9062
Ahogy írtad haszonszerzésből és csak úgy. a pénz meg relatív, hogy mire költik. és nem egyszerre történne az egész.
Vegyük Muskot, minek megy a Marsra? ha nincs ott semmi . csak úgy, mert megteheti és mikor már ott lesz már lesz mit eladni. Nincs semmi tudományos érv mögötte egyszerüen oda akar csak embereket telepiteni és kész.
Ha csak a holdat nézzük, ha nincs semmi értelmes dolog ott, akkor is eladják a hold kőzetet vagy csak a simán a hold területét.
Jó párszor láttuk már, hogy a semmit és az értéktelent is elég nagy haszonnal lehet eladni, ha tesz mögé valaki egy hülye reklámot.
Itt elég lehet az, ha elmondja magáról, hogy a holdon van földje, vagy ha vissza hoznak holdkőzetet , akkor beépíti a házába stb. lényegtelen, hogy mi csak különleges legyen.
DE ha csak a tudományos oldalát nézzük miért olyan bullshit a bányászat? vagy csak a gázok begyűjtése?
Vegyük Muskot, minek megy a Marsra? ha nincs ott semmi . csak úgy, mert megteheti és mikor már ott lesz már lesz mit eladni. Nincs semmi tudományos érv mögötte egyszerüen oda akar csak embereket telepiteni és kész.
Ha csak a holdat nézzük, ha nincs semmi értelmes dolog ott, akkor is eladják a hold kőzetet vagy csak a simán a hold területét.
Jó párszor láttuk már, hogy a semmit és az értéktelent is elég nagy haszonnal lehet eladni, ha tesz mögé valaki egy hülye reklámot.
Itt elég lehet az, ha elmondja magáról, hogy a holdon van földje, vagy ha vissza hoznak holdkőzetet , akkor beépíti a házába stb. lényegtelen, hogy mi csak különleges legyen.
DE ha csak a tudományos oldalát nézzük miért olyan bullshit a bányászat? vagy csak a gázok begyűjtése?
#9061
Elnézést, hogy a nagy tudásoddal a körbepontozott nyuszit sem sikerült körberajzolni.
Tehát kérdwzem ismét. MIÉRT és MIBŐL kolonizálná a Naprendszert BÁRKI.
Tehát kérdwzem ismét. MIÉRT és MIBŐL kolonizálná a Naprendszert BÁRKI.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9060
Láthatólag elkerülte a figyelmed, hogy a költői kérdésem nem az volt, hogy "mi volt az oka?", hanem, hogy "volt-e haszna?" Erre nem sikerült válaszolni. Továbbá te nem gazdasági lehetetlenséget írtál, hanem, hogy a fizika szerint se ésszerű, ami egy bullshit. És végül azt vitattam, hogy szerinted nincs értelme, és nem azt, hogy kivitelezhető vagy sem, vagy milyen módszerrel. Semmire sem sikerült válaszolni abból, amit írtam, csak jelezném halkan.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.07. 15:22:04
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.07. 15:22:04
#9059
Egyesek mindig a Földön lezajlott kolonizálással próbálnak párhuzamot vonni. Azok gazdasági alapon történtek a profit reményében nyakonöntve a vallási maszlaggal.
Az űr kolonizálása milyen elv (?) mentén történne...? Ha nem profitábilis, akkor ki fizeti a chet? Mert az államok az alapján mennyit költenek rá nos, azok biztosan nem.
Szóval személyeskedés helyett első körben a fizika alapján vázold már fel, hogy ki, miért és ehhez rendelve miből kolonizálná a Naprendszert...?
A nincs értelme a gazdasági rész volt. Az űrbányászat nettó sci-fi ökörség. A Holdon levő He3-at leszámítva - amihez erőmű nincs - semmi sincs, amit érdemes lenne bányászni odafent.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.07. 14:23:48
Az űr kolonizálása milyen elv (?) mentén történne...? Ha nem profitábilis, akkor ki fizeti a chet? Mert az államok az alapján mennyit költenek rá nos, azok biztosan nem.
Szóval személyeskedés helyett első körben a fizika alapján vázold már fel, hogy ki, miért és ehhez rendelve miből kolonizálná a Naprendszert...?
A nincs értelme a gazdasági rész volt. Az űrbányászat nettó sci-fi ökörség. A Holdon levő He3-at leszámítva - amihez erőmű nincs - semmi sincs, amit érdemes lenne bányászni odafent.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.07. 14:23:48
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9058
Az ésszerűség egy bölcseleti kérdés, és nem kutatás-módszertani, a Naprendszer gyarmatosítása filozófiai, gazdasági kérdés. Blődségeket ne beszélj már! Másrészt, az, hogy Te nem látod valaminek értelmét, vagy pontosabban írva Te nem látod be az értelmét (mert olvasni, biztos olvastál róla), az egyáltalán nem jelenti azt, hogy az nincs is értelme! Így pontosabb lenne azt állítanod, hogy számodra nincs értelme! Költői kérdés: vajon Afrikából való kirajzásnak mi értelme volt, vagy csak a népvándorlásnak milyen hozadéka volt? Ez amolyan vidéki/öregember hozzáláss, minek csináljak bármit is, minek menjek bárhova, jó nekem a négy fal között... persze. Neked! Csak akkor hangsúlyozd ki, hogy magadról beszélsz. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.07. 14:13:23
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.07. 14:13:23
#9057
A fizika még a Naprendszer gyarmatosítását sem teszi észszerrű lépéssé. Nem látni értelmét, a tudományos felfedezésen kívül mi lenne a hozadéka...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9056
Tekingethetünk a csillagok felé + agyalhatunk új módozatokon, de szerintem először lakjuk be/gyarmatosítsuk naprendszert és majd aztán kezdhetünk gondolkodni hogy elérjünk más csillagokat.
Ha már belaktuk a naprendszert akkor már lényegesen több nyersanyag áll majd a rendelkezésünkre + a felfedezés/kutatás közben talán olyan dolgokat is kikutathatunk, ami megkönnyíti majd a csillagközi próbálkozásokat.
Ha már belaktuk a naprendszert akkor már lényegesen több nyersanyag áll majd a rendelkezésünkre + a felfedezés/kutatás közben talán olyan dolgokat is kikutathatunk, ami megkönnyíti majd a csillagközi próbálkozásokat.
#9055
A tudomány nem így működik, ahogy most gondold.
#9054
Látom Balázs megint sikerült megfogni a lényeget és kiforgatni a szavaimat.Az egész onnan indult ki , hogy nagyobb távolságra eljutni, annál meg a legkisebb gond a föld gravitációjának legyőzése.
A kocsi feltalálása előtt is megfelelő volt a lóháton való utazás, de onnantól egy kicsit egyszerűbb lett . Az , hogy napjainkban mi áll rendelkezésre és mi lehet a jövőben az két külön dolog.
A kocsi feltalálása előtt is megfelelő volt a lóháton való utazás, de onnantól egy kicsit egyszerűbb lett . Az , hogy napjainkban mi áll rendelkezésre és mi lehet a jövőben az két külön dolog.
#9053
Elég nagy butaság nem megfelelőnek nevezni azt, ami az egyetlen módszer a Föld gravitációjának legyőzésesre.
Ja, és soha senki nem mondta, hogy a csillagközi űrutazás lehetséges. A tudomány mai állása szerint pl. nem az.
Ja, és soha senki nem mondta, hogy a csillagközi űrutazás lehetséges. A tudomány mai állása szerint pl. nem az.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9052
ugyan annyira mint egy elérhetetlen célt egy elérhető technológiával megközelíteni, és fordítva
És ha mindig csak a létező dolgoknál ragadnának a tudósok, akkor sehova sem jutottunk volna.
És ha mindig csak a létező dolgoknál ragadnának a tudósok, akkor sehova sem jutottunk volna.
#9051
Érdekes kérdés ez a mennyi idő alatt jutunk el A-ból B-be, ugyanis ez több dolog együttesétől függ. Egyrészt az égitestek helyzetétől, másrészt a megválasztott pályáktól, és végül a PÉNZ-től. Sajnos a kémiai rakétán kívül nincs olyan meghajtás ami nagy tömeget A-ból B-be tudna juttatni nagyon rövid idő alatt. Szívesen vitázom arról, hogy az ion, nukleáris és egyéb meghajtásokkal mi a probléma, mert mindig csak az előnyöket tüntetik fel, de van nekik néhány hátrányuk is, ami miatt korlátozottan használhatók csak, és _jelenleg_ jóval a kémiai meghajtás alatt maradnak sok tekintetben...
A sci-fi mesevilága, és valóság összehasonlítása egy nagyon jó szórakozás, én is szeretem, csak éppen amikor arról van szó, hogy mit kellene megépíteni(!), akkor ezek egyszerűen nem alternatívák. Most akkor a realitásokról beszélünk, vagy arról, hogy SLS rakéta mennyire szar a Millennium Falconhoz képest? Mert az, de az egyik csak mese, a másik a kézzel fogható valóság, azaz az egyiket meg lehet építeni, a másikat meg nem, így mennyire abszurd dolog arról beszélni, hogy egy létező dolog mennyire nem legmegfelelőbb dolog, a nem létező, scifi dolgokhoz képest?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.06. 08:06:47
A sci-fi mesevilága, és valóság összehasonlítása egy nagyon jó szórakozás, én is szeretem, csak éppen amikor arról van szó, hogy mit kellene megépíteni(!), akkor ezek egyszerűen nem alternatívák. Most akkor a realitásokról beszélünk, vagy arról, hogy SLS rakéta mennyire szar a Millennium Falconhoz képest? Mert az, de az egyik csak mese, a másik a kézzel fogható valóság, azaz az egyiket meg lehet építeni, a másikat meg nem, így mennyire abszurd dolog arról beszélni, hogy egy létező dolog mennyire nem legmegfelelőbb dolog, a nem létező, scifi dolgokhoz képest?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.06. 08:06:47
#9050
Igazából nagyon hamar egyszerűbb lesz a holdon készíteni az üzemanyagot és egyéb egyszerűbb cuccokat, és csak a problémás elemeket, mint az ember, visszük majd a holdra, ráadásul onnan lehet egyszerűen egy gyorsítópályával indítani, így az üzemanyag az út további részéhez kell, nem a hold gravitációjához, így kényelmesebb lesz majd azt egész. Persze ehhez az kell, hogy némi presztizs és elméleti kutatásnál komolyabb cél legyen, sajnos ilyesmi nyomokban sincs.
#9049
Ezért építünk a holdra/orbit űrállomást. Hogy ne kelljen egyben felküldeni mindent ami a küldetéshez kell. Felviszik pár körben az üzemanyagot, eszközöket, stb, majd a holdról alacsony vagy 0 gravitáció mellett kilőnek pl. a Mars irányába. Olcsóbb is, gyorsabb is.
[merlinw.org]
#9048
Igazából a holt teher az űrben annyira nem számít, bár nagyobb felület az aszteroidáknak igaz, de a gravitációs fordulónál meg előny talán.
Ha meg már aszterodiák, ha jól tudom a naprendszerünk peremén tele vagyunk velük, ott is át kéne navigálni, szóval addigra biztos nem fogyhatna el a meghajtás, és távolról nem lehetne iránytani már mert akkora a lag, hogy mire észre veszünk valamit és tennénk ellen manővert már rég elvesztettük a járművet, szóval valami AI alapú önvezetést is ki kéne találni.
A kommunikációnál elvileg elég az érzékeny antenna de már a voyagerekkel sem egyszerű kommunikálni és brutálisan erős jeleket kell küldeni ez csak még nehezebb lenne.
Önfentartó rendszerek, még az RTG-k is kihalnak 100 év alatt bár biztos lehet tervezni még nagyobbat még tovább életben lévőt de akkor is elég komoly nehézség a mélyűrben valahol a sötétben árammal ellátni ezt a sok rendszert ami a navigációt és aszteroida kerülgetést oldja meg.
Bár csak 69-re minden probléma megoldva lenne és tényleg elindulhatna.
Ha meg már aszterodiák, ha jól tudom a naprendszerünk peremén tele vagyunk velük, ott is át kéne navigálni, szóval addigra biztos nem fogyhatna el a meghajtás, és távolról nem lehetne iránytani már mert akkora a lag, hogy mire észre veszünk valamit és tennénk ellen manővert már rég elvesztettük a járművet, szóval valami AI alapú önvezetést is ki kéne találni.
A kommunikációnál elvileg elég az érzékeny antenna de már a voyagerekkel sem egyszerű kommunikálni és brutálisan erős jeleket kell küldeni ez csak még nehezebb lenne.
Önfentartó rendszerek, még az RTG-k is kihalnak 100 év alatt bár biztos lehet tervezni még nagyobbat még tovább életben lévőt de akkor is elég komoly nehézség a mélyűrben valahol a sötétben árammal ellátni ezt a sok rendszert ami a navigációt és aszteroida kerülgetést oldja meg.
Bár csak 69-re minden probléma megoldva lenne és tényleg elindulhatna.
#9047
Egy rövid, rajzolt posztapokaliptikus sci-fi történet.
Luc Fontenoy ArtStation
Last Hope
Luc Fontenoy ArtStation
Last Hope
#9046
igen itt helyben a bolygóközi közlekedésre alkalmas lehet a rakéta is, de ha hatékonyan és ésszerű emberi időben akarunk elérni a megfelelő helyekre és ott értelmes tevékenységet is csinálni akkor már nem igazén, ha azt nézzük, hogy a legközelebbi bolygóra is minimum 3-6 hónap az utazási idő.
És ha azt nézzük az utazási idő alatt sok dolgot a küldetéssel kapcsolatban nem tudnak csinálni..
A felesleges részt meg arra értem, hogy induláskor egy akkora űrhajót kellene építeni ami tartalmazza az egész küldetésre a hajtóanyagot és ahogy fogy vagy eldobálják útközbe, hogy ne csak holt teher legyen, vagy ott marad a járművűn kihasználatlanul.
A feltételezést Einsteinnel kapcsolatban arra értem, hogy kitalálhatnak a jövőben egy olyan eljárást amivel lerövidíthető az út, de ahhoz nem feltétlen kell fénysebességgel menni, így Einsteinnek is igaza lesz, de mégis gyorsabban oda jutunk a célhoz, mint a fénysebesség.
Vagy csak sikerül elérni a 99%os fénysebességet már azzal is sokkal könnyebb elérni a célokat.
A rakétát meg nem lefitymálom, csak ha nem a közelbe gondolkodunk akkor a jelenlegi formájában nem a megfelelő meghajtási forma.
DE ahogy mindennek mindig van még benne potenciál a fejlesztésre, elég ha a múltkori forgó detonációs rakéta hájtűműre gondolunk ami 30%os hatásfok növekedést hozhat ha sikerül megcsinálni.
És ha azt nézzük az utazási idő alatt sok dolgot a küldetéssel kapcsolatban nem tudnak csinálni..
A felesleges részt meg arra értem, hogy induláskor egy akkora űrhajót kellene építeni ami tartalmazza az egész küldetésre a hajtóanyagot és ahogy fogy vagy eldobálják útközbe, hogy ne csak holt teher legyen, vagy ott marad a járművűn kihasználatlanul.
A feltételezést Einsteinnel kapcsolatban arra értem, hogy kitalálhatnak a jövőben egy olyan eljárást amivel lerövidíthető az út, de ahhoz nem feltétlen kell fénysebességgel menni, így Einsteinnek is igaza lesz, de mégis gyorsabban oda jutunk a célhoz, mint a fénysebesség.
Vagy csak sikerül elérni a 99%os fénysebességet már azzal is sokkal könnyebb elérni a célokat.
A rakétát meg nem lefitymálom, csak ha nem a közelbe gondolkodunk akkor a jelenlegi formájában nem a megfelelő meghajtási forma.
DE ahogy mindennek mindig van még benne potenciál a fejlesztésre, elég ha a múltkori forgó detonációs rakéta hájtűműre gondolunk ami 30%os hatásfok növekedést hozhat ha sikerül megcsinálni.
#9045
[merlinw.org]
#9044
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2020.06.05. 01:21:15
[merlinw.org]
#9043
Érdekes ez a rakéta lefitymálás. Inkább piszok mázlink van. Ha Föld kb. 10-15%-kal nagyobb vagy sűrűbb lenne, akkor kb. lehetetlen lenne az űrutazás, mert a kémiai anyagok energiasűrűsége túl kevés lenne. Így is néhány tonna teherhez kell 300 tonna hajtóanyag.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9042
"addig mig kell egy hajtóanyag amit folyamatosan után kell tölteni és azt viszonylag kis idő alatt el is használja addig nem lehet gondolkozni bolygó és csillagközi utazásokba"
A bolygóközi azt jelenti, hogy itt a Naprendszeren belül a bolygók között. Erre láthatólag alkalmas "A" rakéta...
"csillagközi utazásokba.mivel igy feleslegesen nagyok lennének az urhajók, vagy meg kellene szervezni az után tankolést esetleg utközbe megállni olyan ismeretlen bolygoknál ahol talán hajtóanyag nyerhető."
A "felesleges" - szó elég relatív. Ha mondjuk kiderül, hogy a jövőben is csak így lehet megoldani, akkor nem felesleges, hanem szükséges. Másrészt ahogy írod, meg lehet oldani ezt szervezéssel is, ezt a fajta utántöltést corrs-ship néven emlegetik... persze millió más - elméleti - módszer lehetséges.
"Ahhoz, hogy ilyen fényéves távolságokba lehessen gondolkodni belátható oda és esetleg vissza téréssel, ahhoz, az ut legalább feléig folyamatosan üzemelni kellene a meghajtó rendszernek,. ,folyamatosan gyorsitva az eszközt."
És az út másik felében meg lassítani kell, ha nem akarod, hogy elszáguldj mellette, tehát folyamatosan kellene üzemeltetni. Bármilyen meghajtásban is gondolkodsz is, annak a rendszernek évtizedekig vagy évszázadokig működnie kell. Ez nagyobb kihívás mint gondolnád.
"Ha azt feltételezzük, hogy einsteinek igaza van és nem lehet fénysebességgel menni, akkor csak igy lehet lecsökkenteni az utazási időt."
Ez nem feltételezés kérdése.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.04. 22:13:11
A bolygóközi azt jelenti, hogy itt a Naprendszeren belül a bolygók között. Erre láthatólag alkalmas "A" rakéta...
"csillagközi utazásokba.mivel igy feleslegesen nagyok lennének az urhajók, vagy meg kellene szervezni az után tankolést esetleg utközbe megállni olyan ismeretlen bolygoknál ahol talán hajtóanyag nyerhető."
A "felesleges" - szó elég relatív. Ha mondjuk kiderül, hogy a jövőben is csak így lehet megoldani, akkor nem felesleges, hanem szükséges. Másrészt ahogy írod, meg lehet oldani ezt szervezéssel is, ezt a fajta utántöltést corrs-ship néven emlegetik... persze millió más - elméleti - módszer lehetséges.
"Ahhoz, hogy ilyen fényéves távolságokba lehessen gondolkodni belátható oda és esetleg vissza téréssel, ahhoz, az ut legalább feléig folyamatosan üzemelni kellene a meghajtó rendszernek,. ,folyamatosan gyorsitva az eszközt."
És az út másik felében meg lassítani kell, ha nem akarod, hogy elszáguldj mellette, tehát folyamatosan kellene üzemeltetni. Bármilyen meghajtásban is gondolkodsz is, annak a rendszernek évtizedekig vagy évszázadokig működnie kell. Ez nagyobb kihívás mint gondolnád.
"Ha azt feltételezzük, hogy einsteinek igaza van és nem lehet fénysebességgel menni, akkor csak igy lehet lecsökkenteni az utazási időt."
Ez nem feltételezés kérdése.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.04. 22:13:11
#9041
az űrhajózűsban, meg ugy álltalában a meghajtásokban, nagyságrendi ugrás addig nem lesz, mig a hajtóanyag elégetéséből nyerik ki az energiát.
addig mig kell egy hajtóanyag amit folyamatosan után kell tölteni és azt viszonylag kis idő alatt el is használja addig nem lehet gondolkozni bolygó és csillagközi utazásokba.mivel igy feleslegesen nagyok lennének az urhajók, vagy meg kellene szervezni az után tankolést esetleg utközbe megállni olyan ismeretlen bolygoknál ahol talán hajtóanyag nyerhető.
Az ion és atom meghajtások enyelöre kis toloerőt tudnak kifejteni és emiatt sokáig tart mig kello sebességet elér az eszköz.
Ahhoz, hogy ilyen fényéves távolságokba lehessen gondolkodni belátható oda és esetleg vissza téréssel, ahhoz, az ut legalább feléig folyamatosan üzemelni kellene a meghajtó rendszernek,. ,folyamatosan gyorsitva az eszközt.
Ha azt feltételezzük, hogy einsteinek igaza van és nem lehet fénysebességgel menni, akkor csak igy lehet lecsökkenteni az utazási időt.
addig mig kell egy hajtóanyag amit folyamatosan után kell tölteni és azt viszonylag kis idő alatt el is használja addig nem lehet gondolkozni bolygó és csillagközi utazásokba.mivel igy feleslegesen nagyok lennének az urhajók, vagy meg kellene szervezni az után tankolést esetleg utközbe megállni olyan ismeretlen bolygoknál ahol talán hajtóanyag nyerhető.
Az ion és atom meghajtások enyelöre kis toloerőt tudnak kifejteni és emiatt sokáig tart mig kello sebességet elér az eszköz.
Ahhoz, hogy ilyen fényéves távolságokba lehessen gondolkodni belátható oda és esetleg vissza téréssel, ahhoz, az ut legalább feléig folyamatosan üzemelni kellene a meghajtó rendszernek,. ,folyamatosan gyorsitva az eszközt.
Ha azt feltételezzük, hogy einsteinek igaza van és nem lehet fénysebességgel menni, akkor csak igy lehet lecsökkenteni az utazási időt.
#9040
Nem beszéltem szilárd hajtóanyagú rakétáról, hanem általában a kémiai rakétákról, tartom, hogy mindkettőben van még potenciál, és nem is kevés, bár nyilvánvalóan nagy teherbírásra, és nagy távolságok legyőzésére a folyékony a nyerő, amiben nagyon sok lehetőség van még. De mellékszálra reagálva, örök vita, hogy szilárd vagy folyékony. Ezt anno úgy magyarázták a hozzáértők - ezek szerint frissíteni kell - hogy mindkettőnek van előnye, és hátránya, és úgy kell megválasztani a solid/liqvid rakétát, hogy éppen mire szeretnénk használni. Jelenleg is több, friss, nemrég kifejlesztett rakéta működik szilárd hajtóanyaggal, és több fejlesztés is van, többek között magán cég is.
A visszatérő rakéta csak bizonyos indítási szám felett éri meg, ezt SpaceX sokáig nem érte el, és persze a rakéták még nem voltak alkalmasak, hogy ezt valóban ki is használják (azaz profitot termeljenek, ha elérik, ezt a következő fejlesztés hozná el). Egyenlőre a visszatérés nem annyira olcsó, mint a mesterségesen alacsony árakkal ez tükrözik, másrészt annyival nem lesz olcsóbb mint amennyinek látszik, vagy a hájp hírdeti. Mondjuk úgy, hogy ez egy út a sok közül jelenleg, a jövőt meg majd meglátjuk.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.04. 20:49:03
A visszatérő rakéta csak bizonyos indítási szám felett éri meg, ezt SpaceX sokáig nem érte el, és persze a rakéták még nem voltak alkalmasak, hogy ezt valóban ki is használják (azaz profitot termeljenek, ha elérik, ezt a következő fejlesztés hozná el). Egyenlőre a visszatérés nem annyira olcsó, mint a mesterségesen alacsony árakkal ez tükrözik, másrészt annyival nem lesz olcsóbb mint amennyinek látszik, vagy a hájp hírdeti. Mondjuk úgy, hogy ez egy út a sok közül jelenleg, a jövőt meg majd meglátjuk.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.04. 20:49:03
#9039
Főleg úgy hogy már egyre kevésbé használják a szilárd hajtóanyagot, pláne ha visszatérő rakétákat terveznek mások is mint a Space X, de attól még reménytelennek érzem a következő csillag elérését is. Még ha egy Hold körüli bázisról is indítanánk valami nagy rakétát még akkor sem hiszem hogy annyira fel tudna gyorsulni azon pár perc alatt még kitart az üzemanyag amit egy gravitációs forduló ne dobna meg közel olyan gyorsra.
#9038
Sokszor hallom a rakétákról ezt a degradáló kifejezést, és két dolog amit ezzel kapcsolatban megemlítenék: egyrészt a legerősebb meghajtás ami a kezünkben van, másrészt a rakétákban még irdatlan sok kiaknázatlan potenciál van, és bár igaz, hogy csillagközi utazáshoz valami plusz szükséges, de a rakétáknak - jelenleg - úgy tűnik szerepe lesz ebben, és nem is kicsi. Másrészt a tűzijáték rakéta és egy űrrakéta között fényévek vannak, mintha a lovaskocsit hasonlítanád a F1 autóhoz, csak mert mindkettőnek kereke van.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.04. 20:26:00
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.04. 20:26:00
#9037
A 2069 egy szimbolikus dátum, a holdra szállás századik évfordulója. De miről is van szó? A NASA sok kutatást, és (kulcsszó) tanulmányt finanszíroz ami elsőre meghökkentő, lehetetlen, stb. vagy éppen első ránézésre is marhaság. Ezek nagy része (az egész) a kukában végzi. Már régen is voltak tanulmányok, tervek csillagközi utazásra (csak kicsit komolyabbak), úgy értem NASA finanszírozás által is, ez is egy ilyen (vagyis nem ilyen, hanem rosszabb) NIAC projekt (érdemes megnézni a többi is). Erre kaptak kezdetben 100 aztán később 500 ezer dollárt, magyarul aprópénzt. Ez korántsem jelenti azt, hogy valóban lesz ebből valami, sőt ez pontosan azt jelenti, hogy semmi nem lesz belőle, ez maximum marketingnek jó, meg legális sikkasztásra, igen arra, ugyanis nem a NASA kezdeményezte, hanem az amerikai törvényhozás... Mert ott ilyen legálisan megy a pénzégetés. Szuper dolog ez, amikor szétforgácsolják a pénzt a politikusok ad-hoc ötletelésére.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.04. 20:06:21
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.04. 20:06:21
#9036
Vagy inkább még tavalyi volt az eredeti cikk, előadás, akármi, és a lényeg, hogy 50 év távlatában lehet leghamarabb ilyenben gondolkodni.
Egyébként elvi akadálya nincs annak, hogy valami kamerás műholdat elküldjünk oda, és az némi felvételt készítsen, amikor kersztül repül a rendszeren, amit aztán visszaküld. A gond, hogy ez is milliárodos vagy inkább 10-100 milliárdos program lenne, aminek az eredményét évtizedekkel később kapnánk meg, és azzal még akkor is inkább csak pár napnyi érdeklődést lehetne kellteni. Ilyenre kb senkinek nincs erőforrása, mert nem részesülhet a haszonból, ami semmilyen értelemben nem éri meg. Ezt az összeget helyi repkedésre sokszor értékesebben lehetne elkölteni, ami hamarabb hoz eredményt.
Egyébként elvi akadálya nincs annak, hogy valami kamerás műholdat elküldjünk oda, és az némi felvételt készítsen, amikor kersztül repül a rendszeren, amit aztán visszaküld. A gond, hogy ez is milliárodos vagy inkább 10-100 milliárdos program lenne, aminek az eredményét évtizedekkel később kapnánk meg, és azzal még akkor is inkább csak pár napnyi érdeklődést lehetne kellteni. Ilyenre kb senkinek nincs erőforrása, mert nem részesülhet a haszonból, ami semmilyen értelemben nem éri meg. Ezt az összeget helyi repkedésre sokszor értékesebben lehetne elkölteni, ami hamarabb hoz eredményt.