9993
-
#9097
Ez poénnak jó, csak a fizikai és kémia miatt van az, hogy egy 1kg keró energiasűrűsége 12 kWh, addig a mai csúcs akksi meg talán 0,17 kWh/kg...
Komoly oka van annak, hogy amikor kémiai kötéseket bontasz fel, akkor ez a vége és amikor csak töltésekkel dobálózól, akkor meg annyi...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.16. 20:43:08 -
#9096
Itt megint az jön be, hogy a Holdon egyáltalán milyen ipart tudunk működtetni? Mert áramot mivel kívánsz termelni ipari folyamathoz? -
#9095
Épp ez az hogy a jövőkutatók is ezért lőnek mindig mellé mert nem lehet kiszámítani milyen feltétel változik meg én is veletek vagyok inkább mert felfogom hogy idén nem éri meg és ez valszeg jövőre sem változik, de valamikor egy pillanat alatt megváltozhat a helyzet amikor az lesz a legjobb megoldás hogy bányászunk. Azok a cégek akik korán kezdték meg nyiilván előnyben lesznek akkor, persze ha kihúzzák addig és nem mennek csődbe addigra :D -
gafzhu #9094 Pl. kitalálják a platna alapú akkumulátort, mely a lítium alapúnál 100x akkora energiasűrűséget produkál. És találnak egy 10% platinatartalmú aszteroidát vagy egy masszív 10%-os platinatelért a holdon :) -
#9093
Nekem nem kellenek ahhoz számok, hogy el tudjam képzelni egy lehetséges jövöt, amiben nem csak fekete fehéren kell nézni a dolgokat mint ahogy te teszed a száraz számokkal.
Én el tudom képzelni, hogy igen is meg fogja valakinek érni azt, hogy fellőjön egy rakétát elmenjen egy ustökösre vagy egy bolygóra és onnan összelapátoljon anyagot amit visszahoz a foldre, minthogy felturja a földet megtisztitsa beolvassza megmunkálja majd a temék életciklusa végén 100%ban visszanyerve ujra felhasználja azt többször egymás után .
Ha ennyire a számok büvöletében élsz akkor mutasd meg mi haszna volt az apollo küldetéseknek felmenni a holdra? nem vittek nem hoztak semmi értékeset, az egész csak egy ideologia miatt volt ,hogy ki lesz az első, de mellékesen egy csomo minden tapasztalat jön mellé.
Ugye még csak ott tartunk, hogy fel kell vinni valamit, de jelenleg 0 ötlet van arra, hogy komoly tömeget hogyan hozzanak le.
Mit kezdjenek az odafent levő anyaggal, amire idelent van szükség...?
Van rá jelenleg igény? nincs, ha majd lesz rá igény, hogy nagyobb tömeget lehozzanak akkor meg is fogják találni a módját hidd el.
Akkor 69ben 2 országnak is megérte beleölni a pénzt , Ma egy magánválalkozónak megéri , hogy elmenjen a marsa, csak ugy. 5 év mulva lesz majd valaki aki meg bányászni akar valahol csak ugy, mert megteheti, nem azért mert kijön a matek és megéri neki azonnal a beleölt pénzt, később viszont nagyon sokat fog hozni.
Utoljára szerkesztette: repvez, 2020.06.16. 20:36:01 -
#9092
Úgy értem hogy ha holdi, marsi bázis megvalósulna és fokozni akarnák az önnfentartást, lehet hogy olcsóbb lenne nekik kibányászni az űrben az alapanyagot mintha innen kéne minduntalan küldözgetni nekik. Nem tudom az említett bolygók összetételét de simán előfordulhat hogy nincs is olyan fém ami kellene vagy már eleve a mozgás is nehézkes rajtuk, nem hogy valami földi stílusú bányászat, de egy visszatérő modullal oda lehetne dobni a nyersanyagot a hátsó udvarba. -
#9091
Ugye még csak ott tartunk, hogy fel kell vinni valamit, de jelenleg 0 ötlet van arra, hogy komoly tömeget hogyan hozzanak le.
Mit kezdjenek az odafent levő anyaggal, amire idelent van szükség...? -
#9090
Azt ha nem a Földre hoznánk le? -
#9089
Te is csak szajkózod a szűklátókörú mantrát. Számokat. Légyszíves. A tököm teli van a jelzőzéssel...
1 kg anyag felvitele LEO pályára majd talán 1000 USD lesz.
Nem csinálsz semmit, anyagot mozgatsz ennyiért.
Akkor szerinted majd felmennek bányászni valamit? Szerinted ma 1000 dollárból nem lehet bármilyen ritkaföldfémet újrahasznosítani...? Vagy aranyat kinyerni hulladékból?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.16. 20:24:19 -
#9088
ezekböl a megnyilvánulásokbol látszik, hogy mennyire szüklátókörü és korlátolt gondolkodású vagy. Valahol találsz egy számot egy mondatot és azt szajkózód és folyamatosan a múltba vagy a jelenbe ragadsz és azt vetíted rá a későbbi helyzetekre is.
Egyáltalán nem gondolsz bele a jövöbe , hogy amit ma korlátnak vagy akadályt képez az később megoldódik, vagy más módon ki lesz váltva.
szted ma mennyibe van az egész folyamat míg a földből kibányásszák az aranyat letisztítják és beépítik egy elektronikai eszközbe és menyni anyag kerül vissza ujrafelhasználásra? ha 100kg aranybol 5kg akkor sokat mondok, a többi valahol kering a földön szemétként limlomként. és ennek hol látod te a megtérülésést, hogy az összes telefon tv elektronikai cuccot szétszedjenek és azt a pár gramm aranyat kinyerjék belöle ujrafelhasználásra.
ÉS összehasonlitva ha találnak egy bolygót ahol olyan nyersanyag van amit csak be kell lapátolni egy konténerbe és hazaküldeni? a teljes költség lehet olcsóbb mint végigvinni az egész újrahasznosítási folyamatot
A kérdésedre meg hogy mennyit lébecolnék egy ilyen cégbe? ha nem egy bohóc cég és látszik, hogy azok a ma elérhető technológia és tudás mögötte van amivel leküzdhetők az akadályok , akkor simán.mert lehet , hogy nem 5-10 éven belül, de 50 év mulva biztosan lesz olyan ami eléri a célt, de addig nekem rövidtávon hasznot hoz. Ezt kellene megértened, hogy nem csak egy cél van és nem csak egyféle megközelítés, sem a problémára sem a megvalósításra. -
#9087
Ez kb. a ma ismert civilizáció alkonya lenne. Civilizáció nélkül kicsit problémásnak látom azt, hogy hol lesz háttér egy űrügynökségez, de egye ragya.
A bibi az, hogy újrahasznosítani szerinted nem lesz olcsóbb, mint bányászni? Meg biztonságosabb...?
Miért akar mindenki még kitermelni, amikor az anyag itt van a földön. Csak jelenleg kidobjuk. Amíg 1 kg anyag felvitele 1000 USD, addig az én tippem az, hogy újrahasznosítás lesz. Nem űrbányászat... -
gafzhu #9086 "Akkor mutasd meg, hogy mit fogsz bányászni és milyen áron kéne kihozni, hogy mai földi nyersanyagot leváltson. Mert ezt nekem eddig senki nem tudta prezentálni. Rizsa. Na, az volt. Mert ez ma a tempó..."
Ha majd egyszer elfogy (vagy túlságosan szétszóródik) a földi készlet és az egekbe emelkednek az árak, és találnak koncentrált lelőhelyet valahol odakint, akkor majd megérheti. Egyszer talán.
Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.06.16. 19:41:34 -
#9085
A pénzes emberek. LOL
Azokról beszélsz, akik menetrendszerűen lufitat fújnak, mint a dotcom, az ingatlan és most sanszosan a "zöld" ipar meg a villanybuzulás?
Halkan kérdezem meg, hogy ha mennyit feccölnél ma bele egy olyan cégbe, ami űrbányászatra keresne befektetőt és mikorra várnál megtérülést. No?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.16. 19:23:03 -
#9084
De annak nem volt fizikai gátja. Hahó.
Jelenleg kémiai rakéta van, amivel elérhető a LEO pálya. Pont. Semmi más. A kémimai anyagok energiasűrűsége ismert. Ezt nem tudod megváltoztatni. Ami kihozza azt, hogy ha fel akarsz küldeni 15 tonnát LEO-ra, ahhoz kell vagy 300+ tonnás rakéta és kb. 90-95% üzemanyag.
Jelenleg semmféle olyan hajtás fejlesztésről nem tudok, ami ezt megváltoztaná, minden alternatív hajtás már a bolygóközi utazásnál lenne alternatíva. De nem arra, hogy elhagyd a Földet.
Dobálóznak mindenféle disztruptív technológia buzzwordel mindenhol és közben semmiféle ilyen technológiát nem látok az elmúlt 60 évből. Az analóg számítógépet cseréltük le digitálisra és ennyi. És lett kisebb és ezt lovaglota meg más, ami ALKALMAZ terén nagyon változtatott, de maga a technológia nem volt olyan, hogy előtte nem volt elődje. Mint az, hogy valaha nem volt áram, ma meg van. Vagy régen csak festmény és ma van fotó és videó,
Ez alapján vezesse már le nekem valaki, hogy űrbányászat hogyan lesz? De tényleg...
Mert a Földön ezzel pontosan ellentétes arányok vannak anyagmozgatáskor úgy, hogy a küszöb alacsonyabb a befektetés terén és nem 15-100 tonnás adagok vannak (ennek a vége Saturn V), hanem 100 ezer tonna felett is.
Kicsit elegem van abból, hogy aki számokkal dolgozik és gondolkozik, az ma "korlátolt".
Akkor mutasd meg, hogy mit fogsz bányászni és milyen áron kéne kihozni, hogy mai földi nyersanyagot leváltson. Mert ezt nekem eddig senki nem tudta prezentálni. Rizsa. Na, az volt. Mert ez ma a tempó...
Jelenleg ott tartunk, hogy állami támogatás nélkül az elektronikai hulladékban levő arany, ezüst és ritkaföldmének kinyerésére alkalmas üzem idelent a Földön kockázatos üzletnek minősül... Láttam egy ilyen üzem tervét és árajánlatát. De majd akkor az űrben bányászunk. Gyere, mesélj még...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.16. 19:21:48 -
#9083
Szamomra rettenetesen vices, hogy mernok letedre mennyire korlatozott a gondolkodasod. A kozgazt meg ne keverd ide mert latszik hogy ahhoz meg lovesed sincs meg alapveto demand/supply alapon sem.
150 evvel ezelott meg a hosszu tavu egyenes vonalban valo repules is lehetetlennek tunt. Az elmult 20-30 evben PRIVAT cegek Privat budzsebol nyereseg alapon (es nem allami budzseket raaldozva presztizs projektkent kezelve az urutazast/szallitast) hoztak letre teljes vagy reszben ujrafelhasznalhato orbitalis palyara valo allasra es visszateresre alkalmas eszkozoket. Egyre tobb orszagnak van ilyen vagy olyan urprogramja -> ez konkret vertikalis es horizontalis fejlodest jelent a szektorban. (meg mindig rohogok azon hogy azt mondod semmi fejlodest nem jelent).
BTW gondolod hogy az elhivatott emberek nem addig probalkoztak volna ha 10-12%-al nagyobb a gravitacios pull amig megfelelo balance-al rendelkezo raketat es kemiai megoldast gyartanak? A fejlodes nem all meg, mert van egy alapveto megoldas vagy mert egy megoldas nem mukodik. Gondolom iteracios fejlodesrol hallottal mar.
Hidd el a kutatas sem fog soha megallni ujabb eroforrasok utan (a kontinensek felfedezese es a gyarmatositas semmi masrol nem szolt 500 evvel ezelott) es eloszor a most foldon megtalalhato, de ritka es draga asvany/energia forrasok felkutatasa a cel -> majd talalnak dolgokat amiket a foldon soha nem is lattak es hidd el lesz ra olyan technologia is kitalalva amiben lehet hasznalni azokat uj anyagokat.
Azert kivancsi lennek ra, hogy neked soha semmi ujat nem kellett letrehoznod? Semmi olyat amire mas nem gondolt elotte? Te mindig csak a masok altal jol kitaposott/dokumentalt utat hasznalod?
Utoljára szerkesztette: Bucser, 2020.06.16. 17:10:42 -
#9082
egy ujabb Molnibalage szerint a világ részt hallottunk.
Még szerencse, hogy a tudósok és a pénzes emberek nem igy gondolkodnak, hogy mi az amit nem lehet megtenni hanem, hogy hogy lehet ezeket a határokat leküzdeni.
Nem mindig a a közgáz és egyéb dolgok határozzák meg a célokat a felfedezésekben. -
#9081
Arany, platina, cobalt csak hogy az elso parat emlegessem. Cobalt termeles szinte teljes egeszeben Kina kezeben van. Arany pedig egyre kevesebb van amit ki lehet turni a foldbol igeny pedig egyre tobb van ra (es nem az ekszer iparra gondolok). -
#9080
Az új Mars rover bemutatása.
-
#9079
Mert a gyémánt ár/tömeg aránya iszonyatosan magas. Mondjál még olyan anyagot, aminek az ára hasonló. Mi a legdrágább ipari lépékben is használt anyag ára. De tényleg.
250 évvel ezelőtt a mai szemmel vett természettudomány nem volt. Ma egy 18 éves, akarja összességében komplexebb és átfogóbb világképpel rendelkezik, mint Newton idejében az összes nagy koponya együtt.
60 éve megy az űrutazás és egyről a kettőre szinte nem sikerült jutni. Kettőre jutás is azt jelenti, hogy "csak" 1000 USD/kg árban lesz valamit felvinni LEO pályára.
Egész egyszerűen látszik, hogy amíg sci-fi szerű ÉS olcsó valamit nem találnak ki, addig vicc maga az ötlet is.
A legkeményebb az, hogy a többségnek le sem esik valami.
Ha a Föld csak kb. 10-12%-kal nagyobb gravitációval bírna, akkor nem lenne űrutazás. Mert a kémiai hajtóanyagok energiasűrűsége nem tenné lehetővé. -
Sequoyah #9078 250 evvel ezelott az elektromossagrol valo almodozasok is figyelmen kivul hagytak az akkori fizikai es kozgaz realitasokat, es nem volt tobb mint puszta jatszadozas, barmifele valos haszon nelkul... Szerencsere mindig is voltak almodozok, mert ha minden ilyen otletet elkaszaltak volna az akkori "realitasok" alapjan, akkor meg mindig a kozepkorban elnenk...
Egyebkent pedig van egy sor olyan nyersanyag, amibol nagy a hiany a foldon, a gyemantbol viszont egyaltalan nincs hiany, szoval nem is ertem miert ezt hoztad fel peldanak... -
#9077
Ez az, ami sci-fi.
Mert erősen sejthető, ha sikerülne annyira olcsón űrutazni, hogy a mostani földi bányászatnál olcsóbb, akkor az olyan technológiai fejlődés lenne, hogy idelent is olcsóbb lenne a bányászat..
Ma ott tartunk, hogy ha legdrágább földön elérhető ("finomított" / nagy tisztaságú) anyagot (pl. gyémánt) csak fel kéne szedegetni a felszínről, akkor sem érné meg a "bányászat", ami valójában gyűjtögetés lenne.
Nincs miről beszélni.
Mindig röhögök, amikor bugyuta kalandfilmekben fémhulladékot szállítanak űrhajóval csillagközi távon. Ha annyira olcsó lenne az energia, hogy csak ugrálnak csillagok között, akkor lényegében kb. mindent mindenhol lehetne helyben gyártani, mert az áramnak szinte nem lenne ára. Ergo szállítani sem érné meg ilyesmit.
Az űrbányászati álmodozások teljesen figyelmen kívül hagyják a fizika és közgáz realitásokat. -
Prof William #9076 Találni kellene a Marson valami ősi civilizáció romjait, vagy csak simán a mindent megoldó Elirium 115 -t. (X-Com)
Amint kiderülne, hogy ilyesmi van ott az űrcégek egymás törnék, hogy odajussanak. :)
De kezdenek az is jó lenne, ha csak mondjuk sikerülne nyereségessé tenni az űrbányászatot. Az már egy nagy lépés lenne. -
#9075
De. Ennyire. Egészen elképesztő.
Ehhez képest ma a fűszernek nincs kb. ára.
Az első részvénytársaságok ilyen utak finanszírozására jöttek létre.
Asszem ebben van, de nem teszem rá az életem.
Az is lehet, hogy egy másik podcastben hallottam, ami a Szent-Ilonáról szólt.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.15. 21:45:25 -
#9074
igy van, ha csak a légkör adatait is (hömérséklet, szélsebesség stb) aki már ott van neki semmibe nem kerül ,de aki menne, töle bármit elkérhet, mert simán mondhatja, ha nem tetszik az ár akkor küldj egy szondát magad, hogy megtudd, ami joval többe fog kerülni mint amennyit kérne az adatokért. -
#9073
Az új ismeretek, tudás, tapasztalat is lehet haszon, hiszen át lehet konvertálni pénzzé.
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2020.06.15. 19:51:56 -
#9072
Nem tudom, hogy mennyibe került akkoriban egy hajó és mennyi volt az ára a fűszeréknek, de nem hinném, hogy annyi hasznot tudtak volna hozni, hogy ellensúlyozták volna 4 hajóból 3 elvesztését legénységgel mindennel együtt. és ez a hasznon megért volna ekkora kockázatot csak a füszer miatt.
Ott eleve bele volt kalkulálva , hogy nem jön vissza egy sem , de ugy voltak vele, ha egyáltalán odaér és hirt ad arról, hogy mi van ott az már haszon a következő felfedezőnek, ha már egy is visszatér rakománnyal akkor az már teljes siker. Mivel a hajó ára nem volt akkora mint amekkora hasznot reméltek az elkövetkező időszakra.
Kb ugyan ez a szisztéma lenne az úrhajózásban is. azok az államok akik ma tudnak low orbitra hajót épiteni azok tudnának olyat is ami a marsra megy.tehát nem a hajó megépitési kültsége a hátráltató tényező, hanem az, hogy nincs meg a mögöttes tartalom ami hosszu távon jelentős haszont hozna.
Musk bevállalta saját maga és ha talál valami hasznosat , akkor ö évekkel lesz azok elött akik ezt követni akarják .
A fellovésen kivül is lehet hasznot termelni vele, ott lesz a starlink, ami a netet adja el, de ha csak a fellövést nézzük az is szép haszonnal tudja megcsinálni ha megbizható a rakéta .Ha megvalósul a mars expedició, az online közvetitésekből is hatalmas bevétele lehet .Meg ahogy mondtam, elég ha csak felparcellázza a területeket és azt eladja másoknak , a lehetőségek tárháza végtelen.
-
#9071
Pont ez az. Akkor alacsonyan volt viszonylag a küszöb és igen nagy haszonnal kecsegtetett.
Az 1500-as évek közepén, ha 5 hajtó elment Indiába és egy hazajött fűszerrel megrakottan, akkor az masszívan nyereséges volt 4 elvesztése mellet.
Ez ma hol igaz az űrutazásra? Jelenleg azt sem látni, hogy kereskedelmi alapon a műhold fellövésen túl hogyan lehet vele profitot termelni. -
Sequoyah #9070 Technikailag most is apropenz lenne...
Ha meglenne a dontes hogy akkor most komolyan urhajozunk, vagy mert talalnak benne profitot, vagy mert a szavazok tobbsege hirtelen ugy talalja hogy ez jo otlet, akkor evente par100 milliard USD-bol sok minden ki lehetne hozni, es az nemhogy a vilag, de meg USA koltsegvetesen sem latszodna meg kulonosen...
Egyebkent pedig most epp egy kisebbfajta urkutatasbeli forradalom zajlik. Varjunk par evet mig a foldkozeli kilovesek privatizalasa "befejezodik", es ha nagyobb tomegek foldkoruli palyara juttatasa olcso rutinfeladatta valik, az azert atrajzolhatja a lehetosegeket. -
Kepek #9069 "késik tovább a James Webb-űrtávcső felbocsátása. Nem tudják tartani a 2021 márciusára tervezett startot" :( -
Xsillione #9068 Mindig az a kérdés, hogy ki fizeti. Amikor három hajó elment fgelfedezni a nyugatindiánokat, akkor az aprópénz volt, azt a felderítő "flottát" bármelyik komolyabb hatalom elküldhette volna, és számos kisebb hatalom vagy akár magánember/társaság is finanszírozni tudta volna, ám mégis tucatnyi hlyre kellett kérést beadnia emberünknek, mire kapott is, pedig a haszon kéznél volt, csak a kockázat is hatalmas volt, és senki nem akart nagy sikerért nagyot kockáztatni.
Most sem sok a költség, ami abból is látszik, ha egy eszelős gazdag azt mondja megcsináljuk, akkor össze tud kalapozni rá elég pénzt. Ám ettől még nincs rá ok továbbra sem. Nem lesz mit árulnia, mert semmi hazsna annak, hogy ott legyunk a marson, és senki nem fog fizetni 100 milliót egy útra (ahogy korábban a 20-50-100 millás orosz jegyet is megvette az a tucatnyi ember, akit érdekelt, majd a piac elfogyott), és ekkor persze fletétlezzük, hogy ennyiből kijön majd. Mert azért kétségeim vannak a tervek felöl, és persze jól néz ki, hogy akár 1 milliárdos áron is elmegy egy ember, és akár musk, vagy az USA, vagy a kínaiak majd szépen kifizetik ezt az árat egy tucatnyi embernek, zászlót kitenni és tv hypolni. Aztán 30 év múlva majd jön a kérdés, hogy voltunk-e ott igazán, mert senki nem ment vissza, marspor annyira nem érdekes.
A legjobb opciónk, ha musk vagy más ezselős majd azt mondja, igenis leszünk kétlaki faj, és fizeti, nem gazdasági vagy bármilyen haszonért, hanem mert. Ám nem biztos, hogy ez valaha lesz több, mint a sarkkutató állomás, ahova pár évre elmegy a vonatkozó tudos, aztán ír pár dolgozatott, és ennyi. A saját bolygónkón is van számos élőhely, amit nem használunk, ha annyira az kell, még nem vagyunk ott, hogy kell a töblet élettér, és az is hamarabb lesz föld vagy holdköröli pályán, mint bárhol máshol.
Ezen kívül viszont gazdasági értéket egyedül a fúzios üzemanyag szolgáltatna, ám ahhoz kéne a reaktor elsőként, és persze akkor majd kiderül, hogy az ingyen energia az mennyire drága is valójában... -
#9067
Nem. Nem fogom fel. Semmire nem válaszoltál.
Mi az ok, amiért kolonizálni kéne?
Ha ez megvan, akkor kéne a hogyan. -
Irasidus #9066 Továbbra is kevered a dolgokat. A "miért gyarmatosítsuk a Naprendszert?" egy bölcseleti kérdés, és nem gazdasági. Amire ráadásul te a fizikát(!!!), azaz természettudományt hoztad ellenpéldának, ami bullshit. Egyedül ezt a kijelentésed kritizáltam, anélkül, hogy állást foglaltam volna a kérdésben. A számok a "hogyan?" kérdésre válaszok, ami a megvalósíthatósághoz kellenek, ami egy másik kérdés, mint a "miért?". Persze jó szokás szerint összekevered (direkt?), és totálisan másról kezdesz beszélni. Mint írtam, nem megyek bele ebbe a torllfaszságodba. Remélem felfogod végre!? Tényleg befejem, és akkor most anyázz egy sor, ja és a nagyanyámat se hagyd ki légyszíves! Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.12. 06:40:46 -
#9065
Többnyire csak bevetett sci-fi-s hülyeségekkel és bullshittel, mert idióta idézetekkel találkoztam. A számokkal leírható és értékelhető írások száma 0. Miért? Mert első blikkre látszik, hogy ez beláthatatlan és mindig az jön elő, ha létezne olyan fejlett technika, hogy kolonizálható lenne a Napredszer, akkor a Földön mit tudna a technológia és az emberiség. amiért ez meg kéne tenni...? -
#9064
Naaa... kérlek válaszolj értelmesen. Nagyon sok hozzászólásod olyan, hogy írsz valamit, de nem mondasz semmit.
Nincs időm sokat olvasni, egy ilyen magadfajta tanult és olvasott embert kérek meg szépen, hogy libbentse fel előttem a fátylat.
Szóval miért és miből kolonizálnánk a naprendszert?
Ja és a másik kérdésem, mi az a jelentős potenciál, ami még a kémiai rakétákban van, és amit jó pár hozzászólással ezelőtt olyan vehemensen hangoztattál?
Vágyom a tudást, tehát kérlek szánj rám néhány percet és egy lényegre törő, információkat tartalmazó hozzászólás keretében világosítsd meg az elmém. Előre is köszi!
Utoljára szerkesztette: DrRadon, 2020.06.11. 20:52:34 -
Irasidus #9063 Nagyon sok helyen foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, ugye mint olvasott ember, biztos belefutottál ilyenekbe tucatjával is, vagy tévedek? Csak mert állvitákat nem akarok, és egyenlőre nekem ez annak tűnik, miközben kibújsz a mondataid felelőssége alól, és személyeskedsz. Sok értelmét nem látom így ennek, elég volt annyi, hogy felhívtam a figyelmet arra, hogy amit írtál az bullshit, további körök felesleges, mert te csak hitvitát folytatsz, troll eszköztárral.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.07. 16:22:14 -
#9062
Ahogy írtad haszonszerzésből és csak úgy. a pénz meg relatív, hogy mire költik. és nem egyszerre történne az egész.
Vegyük Muskot, minek megy a Marsra? ha nincs ott semmi . csak úgy, mert megteheti és mikor már ott lesz már lesz mit eladni. Nincs semmi tudományos érv mögötte egyszerüen oda akar csak embereket telepiteni és kész.
Ha csak a holdat nézzük, ha nincs semmi értelmes dolog ott, akkor is eladják a hold kőzetet vagy csak a simán a hold területét.
Jó párszor láttuk már, hogy a semmit és az értéktelent is elég nagy haszonnal lehet eladni, ha tesz mögé valaki egy hülye reklámot.
Itt elég lehet az, ha elmondja magáról, hogy a holdon van földje, vagy ha vissza hoznak holdkőzetet , akkor beépíti a házába stb. lényegtelen, hogy mi csak különleges legyen.
DE ha csak a tudományos oldalát nézzük miért olyan bullshit a bányászat? vagy csak a gázok begyűjtése? -
#9061
Elnézést, hogy a nagy tudásoddal a körbepontozott nyuszit sem sikerült körberajzolni.
Tehát kérdwzem ismét. MIÉRT és MIBŐL kolonizálná a Naprendszert BÁRKI. -
Irasidus #9060 Láthatólag elkerülte a figyelmed, hogy a költői kérdésem nem az volt, hogy "mi volt az oka?", hanem, hogy "volt-e haszna?" Erre nem sikerült válaszolni. Továbbá te nem gazdasági lehetetlenséget írtál, hanem, hogy a fizika szerint se ésszerű, ami egy bullshit. És végül azt vitattam, hogy szerinted nincs értelme, és nem azt, hogy kivitelezhető vagy sem, vagy milyen módszerrel. Semmire sem sikerült válaszolni abból, amit írtam, csak jelezném halkan.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.07. 15:22:04 -
#9059
Egyesek mindig a Földön lezajlott kolonizálással próbálnak párhuzamot vonni. Azok gazdasági alapon történtek a profit reményében nyakonöntve a vallási maszlaggal.
Az űr kolonizálása milyen elv (?) mentén történne...? Ha nem profitábilis, akkor ki fizeti a chet? Mert az államok az alapján mennyit költenek rá nos, azok biztosan nem.
Szóval személyeskedés helyett első körben a fizika alapján vázold már fel, hogy ki, miért és ehhez rendelve miből kolonizálná a Naprendszert...?
A nincs értelme a gazdasági rész volt. Az űrbányászat nettó sci-fi ökörség. A Holdon levő He3-at leszámítva - amihez erőmű nincs - semmi sincs, amit érdemes lenne bányászni odafent.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.07. 14:23:48 -
Irasidus #9058 Az ésszerűség egy bölcseleti kérdés, és nem kutatás-módszertani, a Naprendszer gyarmatosítása filozófiai, gazdasági kérdés. Blődségeket ne beszélj már! Másrészt, az, hogy Te nem látod valaminek értelmét, vagy pontosabban írva Te nem látod be az értelmét (mert olvasni, biztos olvastál róla), az egyáltalán nem jelenti azt, hogy az nincs is értelme! Így pontosabb lenne azt állítanod, hogy számodra nincs értelme! Költői kérdés: vajon Afrikából való kirajzásnak mi értelme volt, vagy csak a népvándorlásnak milyen hozadéka volt? Ez amolyan vidéki/öregember hozzáláss, minek csináljak bármit is, minek menjek bárhova, jó nekem a négy fal között... persze. Neked! Csak akkor hangsúlyozd ki, hogy magadról beszélsz. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.07. 14:13:23