9993
-
#9217
SpaceX vs Boeing
-
#9216
Virgin Galactic VR túra
-
#9215
napokon belül indul a MARSra
-
#9214
-
JanáJ #9213 Szerintem egy új HH is kevés lenne. A Hold túrához képest sokkal-sokkal drágább buli lenne és szerintem értelmetlen is, mert ezt már me tudjuk ugrani robotokkal is. Kérdés ha lenne ilyen csoda nyersanyag, akkor megérné/szükséges lenne e embereket küldeni, vagy olcsóbb/biztonságosabb lenne robotokkal megoldani. -
#9212
-
Sequoyah #9211 Ha hideghaboru lenne akkor ugyan az lenne mint a Holdon. Leszurjak a zaszlot, kijelentik hogy gyoztek, es kesz. NIncs hosszutavu bazis.
En ket lehetoseget latok ami eleg hosszutavu motivaciot jelentene, es egyik sem tunik tul valoszinunek:
- Talalnak valami nyersanyagot ami a foldon alig van. Pl az olajbiznisz evi 3 trilliard (12db nulla) dollaros uzlet, tobb 100 milliardos profittal. Ha a jovo uzemanyaga a Marson lenne, es ezt az uzletet le tudnak nyulni egy az egyben, akkor ennyibol sok mindent meg lehet ott oldani. Peldaul az Avatar c film unobtaniumja eleg jo, realisztikus (bar sajna egyelore nem letezo) pelda erre.
- Talalnak eletet, vagy arra utalo nyomokat, ami tobb mint valami egysejtu. Ha ez komoly helyszini kutatomunkat igenyel, akkor lenne ertelme belevagni.
Addig is el kell jutni legalabb egyszer, ami azert realis, es meglatni hogy milyenek a tenyleges koltseges, es ezek az elmeleti problemak mekkora problemat jelentenek a valosagban. -
JanáJ #9210 Köszönöm mindenkinek. Akkor nagyjából jól gondoltam. Annyiból nagyon elméleti a dolog, hogy amíg nem éri meg, addig mindegy, hogy meg lehet e oldani. Kb egy új Hideg háború kellene a USA - Kína vonalon hogy ebbe belevágjanak. -
Sequoyah #9209 Nincs semmi olyan ami lehetetlenne tenne. A tavolsagot leszamitva konnyebb is mint a holdon, mert nincs olyan hideg, tobb a legkor, kevesebb a sugarzas, tobb a felfedeznivalo.
Szoval "csak" penz kerdese. De a mai nappal egyelore koszonoviszonyban sincs a koltseg a haszonnal, szoval meg ha meg is hoditjuk a Marsot, gyanus hogy egyszeri es/vagy idoszakos allomas lesz csak ott. -
Xsillione #9208 Alacsony gravitáció nem szerencsés, érdemben nincs légkör és megneses tér, így a sugárzás alig jobb, mint az űrben, és ha ez mind megoldva (forgó termek a felszín alatt), akkor is 6+ hónap oda, 6+ hónap vissza, ahol még ennyire sem tudjuk védeni őket, azaz nem egy életbiztosítás az első pár út. A 30+ év értelemszerűen egy legrosszabb eset, ám nem tudjuk kizárni, gyakorlatilag két-három éves űrben tartozkodást jelent, miközben ennek felét sem teszteltük, még a leo-n sem, ahol még véd a mágneses tere a földnek. És a marson nem várja majd sokszázfős orvosi gárda a leérkező utasunkat a féléves út végén, mint most az iss visszatérüket. -
#9207
vannak már tervek arra is, hogy esetleg a Marson is forgó épületeket építenének a gravitáció létrehozására vagy legalább is a növelésére.
Lehet, hogy nem mindenhol és mindenkinek, csak amolyan konditerem szerűen, hogy heti pár alkalommal bent tartózkodni, hogy fennmaradjon a szervezet normális mükökése -
#9206
Kis gravitáció, nem tesz jót az izmoknak és sok másnak sem.
A Marsnak lényegében nincs mágneses tere, ergo a kozmikus sugárzást és minden mást telibe kapod. -
JanáJ #9205 Én eddig abban a tudatban voltam, hogy fél önfenntartó telep megoldható, csak hihetetlenül drága.
Mi okozna 30-50 évnyi öregedést? -
Xsillione #9204 Milyen telepet is akarsz pontosan:
1. ISS-szerű, elsősorban földről ellátott létesítmény.
Semmi akadálya technikailag, bár egyetlen tényleges esztkjöz sincs meg hozzá, ám ettől még nincs fizikai korlát vagy más akadály, csak eszetlen drága, az alsó tippek is 10 mrd USD nagyságrendben futnak, a reaálisak meg további egy vagy két nullát tesznek mögé. És itt is érvényes, hogy az utazás kockázatos, a mostani rutinszerű iss út helyett semmi nem garantálja, hogy 5%-10%-a az utaknak nem vésaz el menet közben (sugárzás, baleset vagy egyszerű géphiba okán), és a sikeres oda vissza út meg 1-5 év marsi tartózkodás esetleg nem kerül 30-50 évnyi öregedésbe a résztvevőnek, azaz a 25-30 éves utazónk 30-35 évesen visszatér, és mehet is a nyugdíjas otthonba.
Persze lehet ezeket javítani majd, ám az eleje bizony ilyen esélyeket ad.
2. Fél önfenntartó reménnybeli kolónia, amiket afilmekben és játékokban látunk:
A költség tovább nő (és persze évtizedekkel toljuk ki az időkeretett), ám ismét nincs nagyon komoly akadálya, növénytermesztés lehetséges (nem csak némi ürülék kell, ám nem lehetettlen), oxigén és üzemanyag a talajból kinyerhető, innen van energia, rakétahajtóanyag és levegő, meg kaja, víz szintén akad. Az egyetlen kérdés, hogy az emberi magzat képes-e kifejlődni és ha igen milyen torzolásokkal. Nem lennék az első pár helyében, persze opció, hogy lesz forgó állomás, ami biztosítja a kellő gyorsulást marskörüli pályán (és a marson már meglévő anyagokkal akár az űrlift megoldható), csak az örök kérdés: miért is lenne ez így, ki és miért menne a marsra, amikor minden téren egyszerűbb a földön megoldani bármit, vagy ha itt már nincs rá opció, amiből marsi telepet építesz, annyiból lehetne földkörüli állomást is építeni. Az örök gond, hogy sohasem lesz olccsóbb egy marsi bázis, mint egy hasonló tudású űrállomás, azaz mit ad a mars, amiért ott telepeddünk le?
3. Teljesen önfenntartó telep.
A gravitáció mindig gond lesz, nem tudjuk mekkora és hogy milyen gyorsan alkalmazkodik hozzá a szervezet, ám sohasem lesz jó, míg a űrlétesítményben lehet, innen igazából hamarabb lesz milliós lakosságú űrállomás, mint milliós marsi telep. Azaz ez kb sohasem lesz. -
hiper fizikus #9203 Szerintem az emberi Mars expedició egy dramatikus baleset lesz !
-
JanáJ #9202 Sziasztok! Szerintetek a marsi kolóniáknak biológiai vagy anyagi korlátai vannak? Értsd, ha töménytelen pénzt tolunk a dologba, akkor megoldható a hosszú távú letelepedés? Én eddig abban a tudatban voltam, hogy nem lehetetlen, de most kapom az észt, hogy a Mars hideg, mérgező, radioaktív sivatag ahol mindmeghalunk. -
#9201
-
#9200
-
Kepek #9199 Oroszország és Kína közös bázist építene a Holdon, hogy onnan repüljenek más bolygókra 
-
#9198
nem csak most de a tényleges repüléskor is elnézték az órát, ezért is lett belőle gond.
A képre reagálva: a folyékony hajtóanyagú rakétáknál nincs optimálisra állítva az égés vagy más oka van annak, hogy nem látszik az a kis láng kúp mint például az úrsikló hajtóművénél látni, de semelyik másik rakétánál nem . -
Garga Pitic #9197 Sőt, a Voyagerek az utolsó célpontoknál valóban kaptak a naprendszer síkjára merőleges sebességkomponenst:
Naprendszert elhagyó űreszközök, heavensabove.com
Voyagerek, NASA.gov
Utoljára szerkesztette: Garga Pitic, 2020.07.08. 19:31:11 -
#9196
Ugy nez ki a Boeingnel elneztek az orat :) -
adambernnyc
![]()
-
Xsillione #9194 Lapos a galaxis, ám nem ennyire, ~100'000 fényév átmérő, és ~1'000 fényév vastagság, így a mostani lehetőséget szempontjából mindegy, merre indulunk el, már a környezet felől nézve, mivel pont a lehetőségek miatt, kell a parittyázás, ami viszont érdemben oldalra való elhagyását jelenti a naprendszernek, bár elméletben nincs akadálya, hogy a végső esetnél "felfele" irányítsuk meg a szondát. -
#9193
lenne egy kicsit idióta kérdésem 
ugye van a két voyager szonda ami épp a naprendszer határán van, szépen közölték a híreket, elhagyta már a plútót is stb....
teszem azt van egy gyorsabb szondák, mi van ha az "felfelé" indul? szinte el se hagyja oldalirányba a foldet, de egyszercsak nem is a naprenszernek lesz vége hanem a galaxisnak? :DDD -
#9192
1. Nem! Nem az atomok emissziójával állítod elő. Az atomok elektronjainak gerjesztésével. Olvass utána jobban. Az emisszió itt a fotonok kibocsájtását jelenti.
2. Energia megmaradás. Akkora teljesítményt kapsz, amekkorát befektetsz, csökkentve a hatásfokkal. Kémiai lézereknél a kémiai kötés adja az energiát, villamos lézereknél meg a villamos energia. Alap tétel.
3. Ez az egyenlet ugyanazt mondja. Az m*v a lényeg. A (pe-p0)*A taggal nem tudsz sok manipulálni. Ez a tag jelenti azt a részét a hajtómű tervezésnek, amikor légköri vagy vákuumra optimalizált geometriát használsz. Ettől nem lesz *10-100 szoros a kiáramlási sebességed.
4. Azért nem tudod a kiáramlási sebességet jelentősen növelni a kémiai rakétáknál, mert a H+O vagy a most divatossá váló CH4+O égéssel ennyi energiát tudsz előállítani. Ez az energia gyorsítja a gázt, ami a lendületmegmaradás miatt a rakétát. Ez az enegia hőenergia, ami megnöveli a gáz nyomását, amit pedig a hajtómű geometriája alakít mozgási energiává. Ezeknek van egy teoretikus határa, amit néhány fejlesztéssel hamarosan karcolgatni fogunk.
Ahhoz, hogy nagyobb kiáramlási sebességet érj el, plusz vagy nagyobb energiát kell a rendszerbe adnod, mondjuk mint a Nervánál, ahol nukleáris hőenergiával melegíted a hidrogén gázt. Itt nagyobb az energia tartalom, magasabb hőmérséklete lesz a gáznak, nagyobb nyomást tudsz elérni így nagyobb lesz a kiáramlási sebesség. Az m*v tagodban a v máris kétszer akkora lesz. Viszont itt a hajtómű olyan igénybevételnek van kitéve, hogy élettartama korlátozott.
Vagy ott a VASIMR, ahol elektromos energiával ionizálod a gázt, majd gyorsítod a plazmát. Ezzel a kiáramlási sebességed a befektetett energiától és a másodpercenkénti anyagáramtól függően akár 10.000 km/sec is lehet vagy a kár több is, szemben a kémiai rakéták 2-3 km/s sebességével.
Egy a lényeg. Kémiai rakétával nem tudunk naprendszert masszívan kolonizálni, vagy ipari méretekben űrbányászni és aki azt mondja, hatalmas potenciál van bennük, az hazudik. -
Irasidus #9191 Arra gondoltam, amit #9189 válaszban írtam, a lézer az atomok emissziójával állítják elő, az elektromos áram a legtöbb esetben (de nem minden esetben) a gerjesztéshez szükséges berendezésekhez kell, és nem az határozza meg a lézer teljesítményét, hogy a berendezés hány watt elektromos árammal üzemel, azaz nem akkora a teljesítménye a lézernek mint a felvett áram teljesítménye. Mindössze két dolog határozza meg az elérhető teljesítményt: a másodpercenkénti üzemanyag fogyasztás és a kiáramlási sebesség (szorzatuk az impulzus).
Ez itt a tolóerő egyenlet a NASA oldaláról, ami szerint nem az általad említett két dolog határozza meg:
![]()
"Kémiai rakétáknál a kiáramlási sebességet csak minimális mértékben tudod javítani."
Miért is?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.05. 18:07:56 -
#9190
"Nem is állítottam az ellenkezőjét." Akkor mire gondoltál, amikor ezt írtad: "Ugyanis nem árrammal álítják elő a lézert"
Az a baj veled, ha véletlenül utánaolvasol a dolgoknak, azt is sebtiben, kapkodva teszed, és a jelek szerint értés nélkül, pontatlanul adod vissza.
Az excim lézer nem kémiai lézer, legalább is nem abban az értelemben, amiért kémiai lézereknek nevezzük a kémiai kötésekből származó energia által táplált gerjesztést. Az excimnél villamos energia az erőforrás.
A teljesítmény fogalmával is van némi gondod. Nem kell 5PW-os erőmű egy olyan lézerhez, ami néhány femtosecundumnyi impulzust generál. Ehhez mindössze 100-200 W teljesítmény kell.
"Nagyon téves az a vonal, hogy akkora a lézer teljesítménye, mint a felvett áram mennyisége!" Ez csak a te tévedésed, ugyanis kell a feszültség is hogy szorzatot alkossanak. Ez az a teljesítmény, amit beadsz egy villamos lézernek, kondenzátorban tárolsz, és a szükséges impulzus időtartam alatt felhasználsz. A keletkező lézer teljesítménye a betápláltnál kisebb lesz. Az erősítőkkel sem lesz több, csak jobb lesz a hatásfok. Olyan a tudomány jelenlegi állása szerint nincs, hogy 1x befektetett energia által 3x nyereséged lesz.
A kémiai hajtóművek témájában is utána olvastál a dolgoknak. De nincs igazad a hatalmas potenciál tekintetében, főleg, hogy napokkal ezelőtt a naprendszer kolonizálásának vitájában dobtad be. Mindössze két dolog határozza meg az elérhető teljesítményt: a másodpercenkénti üzemanyag fogyasztás és a kiáramlási sebesség (szorzatuk az impulzus). Cél a kiáramlási sebesség növelése. Kémiai rakétáknál a kiáramlási sebességet csak minimális mértékben tudod javítani. Ahhoz, hogy a naprendszerben barangolhassunk a kiáramlási sebességet 10-100 szorosára kellene növelni (pl VASIMR). Ehhez energia kell, amit kémiai kötésekből nem tudsz biztosítani. Ugyanakkor dicséretesek a fejlesztések, mert jó ideig szükségünk lesz a kémiai rakétákra a Föld elhagyásához. -
Irasidus #9189 A lézerek úgynevezett (indukált) emisszió folyamatával működnek, azaz a bejövő foton egy adott frekvencián kölcsönhatásba lép egy gerjesztett atom elektronjával, és koherens fényt bocsát ki, ennek a gerjesztésnek a módja lehet optikai, gázkisülés, elektronnyaláb, vagy kémiai (nem mellesleg a excimerlézer is kémiai lézer, amit az ipartól kezdve a gyógyászaton át, sok helyen használnak, szóval a félelmed téves). A lézerek teljesítménye általában skálázható, azaz különféle erősítőket használnak, és ezért is lehetséges hogy Szegeden működik egy 5 petavatt-os lézer, annak ellenére, hogy nincs ott egy 5 petavattos erőmű! Viszont ennél a rendszernél nem a mimnél nagyobb teljesítmény a cél, 10 kw-os lézerekben gondolkodnak, egészen más paramétereknek kell megfelelnie, mint a gigantikus teljesítmény méretezése. Jelen esetben MOPA (Master Oscillator Power Amplifier) erősítőre szavaznak a legtöbben, de létezik önerősítős spontán emisszió is (SASE), továbbá az optikai-pumpálás módszerével különböző impulzuslézerek állíthatók elő, illetve optikai rezonátorok széles választéka áll a rendelkezésünkre (tényleg széles!). Nagyon téves az a vonal, hogy akkora a lézer teljesítménye, mint a felvett áram mennyisége! Nagyon sok módon működő lézer létezik, és ezek közül a videóban elhangzott hadászati célú lézer nagyon nem az a kategória amiről beszélünk. (Amiről Xsillione, és DrRadon beszél az leginkább a lézerdiódára igaz, de azért még ott sem teljesen).
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.05. 12:27:33 -
#9188
Akkor mivel? A kémiai lézereket gyakorlatilag hanyagolja veszélyessége miatt mindenki, aki nincs rászorulva... -
Irasidus #9187 "Ebből kitalálhatod, hogy igenis vannak villamos lézerek."
Nem is állítottam az ellenkezőjét.A távolságnak meg mi köze van a teljesítményhez?
A lézer nem tökéletesen párhuzamos sugár (azaz divergens), ezért a távolsággal a sugárnyaláb szélesedni fog, és az energiasűrűsége csökken, így a csúcsteljesítménye csökken. Példa: egy földről indított lézersugár a Holdon már 6 km átmérőjű. Link.hanem, hogy a matekod szerint minél nagyobb a felület, annál kevesebb energia kell.
Nem egészen erre gondoltam, hanem arra, hogy a távolsággal csökken teljesítmény (lásd fent), ugyanakkor növekszik divergencia. Lehet itt nem voltam egyértelmű, sőt talán nagyon nem. Fordított arányosságot kellet volna írnom... elnézést.Nemrég kérdeztelek, milyen potenciál van még a kémiai hajtóművekben. Nos mesélhetnél róla, hogy milyen módszerrel lehet mondjuk akár csak a kétszeresére növelni az égésvégi sebességet, pusztán kémiai úton.
Egy rakéta hajtóműmű teljesítményét számos különféle módon lehet jellemezni, viszont a rakéta teljesítményének meghatározása, nem csak az "égési sebességen" múlik. Másrészt nagyon eltérő, hogy folyékony, vagy szilárd hajtóanyagú rakétáról beszélünk (a hibrid meghajtást, most kihagynám), ugyanis szilárd hajtóanyag esetében a teljesítmény olyan dolgoktól is nagyban függ,
- mint az égési mintázat,
- az égés késeltetése,
míg ezzel szemben egy folyékony hajtóanyagú rakétamotor esetében a teljesítménye leginkább függ:
- tömegáramlástól,
- a kipufogógáz kilépési sebességétől,
- fúvóka torok nyomásától.
De természetesen más jellemzést is lehet adni, vannak ennél jóval összetettebb, és bonyolultabb jellemzések is. Viszont nagyon fontos megjegyzi, hogy egy rakéta teljesítménye nem csak a hajtómű teljesítményétől függ, hanem az egész berendezéstől. Persze ez egész végtelen leegyszerűsítése a dolognak, hiszen bármelyik kötőjeles teljesítménymeghatározást ki lehet bontani, több tucat dologra. Ebből a pár sorból talán sejted, hogy itt nem egyszerű kályhacsőről van szó, amiből jön a láng, aztán csókolom, hanem egy nagyon összetett, és bonyolult rendszerről, aminek bármelyik részéhez hozzá lehet nyúlni, mind rakétafizikai értelemben, úgy mint új rakétaciklusok, égésciklusok kidolgozása, vagy csupán egy új ötvözet kifejlesztése (pl.: SX500) amivel az entalpiát lehet növelni, ezáltal a teljesítményt. Persze egy folyékony rakétamotor legegyszerűbb fejlesztése maga a motor, akárcsak az autóiparban, ami jelenthet új ötvözeteket, új turbópumpát, hűtési megoldásokat, és még számtalan egyéb fejlesztési lehetőséget, amint láthatod te is a legújabb fejlesztések terén. De maguk a hajtóanyagok alaklámázása terén is jócskán van még mit fejleszteni, aminek komoly kutatása úgy a 60-70 évek környékén leállít, ugyanis nem a hidrogén+oxigén égésének a lehető legnagyobb fajlagos impulzusa amit el lehet érni ezen a téren. Nem megfeledkezve arról a fegyvertényről, hogy a légkörön való áthaladás sok energiát emészt fel, amit különböző módszerekkel nagy mértékben le lehetne csökkenteni, ezáltal a felvihető hasznos teher nagyságát növelni (változtatható fúvóka, aerosipke, stb.). De bármely részéhez is nyúlunk egy rakétának, rengeteg potenciál van benne. Most ha nem haragszol, csak nagy vonalakban vázoltam fel, miről is lenne szó, mert amúgy bármelyik részébe bele lehetne menni nagyon részletesen, ha gondolod folytathatjuk...Végül pedig: a Holdra He3 és nem H3 miatt mennénk. Nem ugyanaz.
Mea culpa, ez gépelési hiba volt, természetesen hélium hármas izotópjára gondoltam.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.05. 09:43:36 -
Xsillione #9186 Alapvetően nem a földön lenne, semmi értelme nem volna a légkörrel elnyeletni az energia nem csekély részét minden esetben, ez lehetne egyébként az a kezdő lökés az űriparnak, amit mindig keresünk, csak kérdéses, hogy ez a célszerű módja ennek. És bár valóban lehetne kémiai lézer is, ha biztosan a létező legrosszabb megoldást keresnénk, ám a gyakorlatban csak elektromos lézer jöhetne szóba, és akkor bizonyaz igényelt sok GW lézer teljesítmény sok száz GW elektromos energiát (pár százalék hatásfok, majd a hőenergiát elvezetni mind-mind energia), netán TW tartomány, azaz ahogy lentebb is jelezték, jelenlegi hálózattal összemérhető igény, magában. -
#9185
Persze hogy nem egyenlő. Inkább a felvett áram és a feszültség szorzatától függ. Meg a hatásfoktól. Ebből kitalálhatod, hogy igenis vannak villamos lézerek. A kémiaiak macerásak, fixen telepített eszközt nyugodtan meg lehet táplálni elektromos árammal.
Ami a másik gondolat botlásodat illeti : " A telesítmény nagysága a távolság és a felület nagyságanak hányadosa" Ugye rájöttél, hogy itt valami sántít. Nem, nem a gépelési problémáidra gondolok, hanem, hogy a matekod szerint minél nagyobb a felület, annál kevesebb energia kell. A távolságnak meg mi köze van a teljesítményhez? A fix vastagságú légkörön áthaladva vákuumban megy a lézernyaláb, ritkán ütközve atomokkal, vagyis a teljesítménye még a Plútó pályáján túl is közel annyi lesz, mint Föld közelben. Az más kérdés, hogy a nyaláb keresztmetszetének mekkora hányada hasznosul a fényvitorlán.
Nemrég kérdeztelek, milyen potenciál van még a kémiai hajtóművekben. Nos mesélhetnél róla, hogy milyen módszerrel lehet mondjuk akár csak a kétszeresére növelni az égésvégi sebességet, pusztán kémiai úton. Igen, a kétszeresére, mert az ilyen +1 meg 2 százalékok nem sokat számítanak ha a naprendszerben történő utazásokról, űrbányászatról, meg kolonizálásokról beszélünk.
Végül pedig: a Holdra He3 és nem H3 miatt mennénk. Nem ugyanaz.
Utoljára szerkesztette: DrRadon, 2020.07.05. 01:04:51 -
Irasidus #9184 A lézerek teljesítménye nem egyenlő a berendezés működtettéséhez felvett áram mennyiségevel. Ugyanis nem árrammal álítják elő a lézert. Szóval az erőművi hasonlat kicsit csalóka. -
#9183
A videó 100GW-ot ír (ami nem létezik a földön - a videó hasonlata: 100GW = az összes amerikai atomerőmű * 1000). Nem a lézertechnológiával van baj, mert olyat bármikor építünk, hanem az energiával. Az energián meg tudtommal nem lehet spórolni, alternatív forrásra van szükség. Na, ha ez utóbbi megvalósulna az meg megváltoztatna mindent a földön :) -
Irasidus #9182 Én kizárólag arra reflektáltam, hogy a videóban elhangzott kritika a lézerekről téves. Más kritika ezzel a megoldással természetesen megfogalmazható. Viszont az alapkutatásnak, avagy felfedezőtudománynak nem gazdasági haszon a kitűzött célja, rengeteg olyan tudományos projekt van ami évtizedeken is túlmutat. Pl.: a Rosetta űrszondán dolgozók jó része, már nyugdíjba vonult mikor a szonda megérkezett, és kutatott (a politikusokról nem beszélve), és ez csak egy a sok közül. Ennél olcsóbb megoldás jelenleg nem làtszik...
-
#9181
Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem :))
Tegyük fel építenek egy ilyen lézert, hol lenne a legideálisabb elhelyezése a Földön?
Például a északi- és déli-sarkon, így akár a lézert folyamatosan a műholdon lehetne tartani?
Milyen teljesítményű lézer lenne elégséges a feladatra? -
Xsillione #9180 Azért a nincs elvi akadály, és a gyakorlatban megépítéshez csak pénz kell között még van az a lényegtelennek látszó elem, hogy gyakorlatban hogy kell ezt megvalósítani, ahol bizony kiderülhet, hogy gyakorlati akadály ellenben akad, vagy olyan drága lenne, hogy egyéb megoldás (létező) olcsóbb. És ez még azelőtt jönne el, hogy immár csak pénz kell hozzá, ám ki fog egy hipotetikus, sokévtizedes programra dollármilliárdokat áldozni? Ha ennyit kültök rá, akkor látni akarom az eredményt, bezsebelni a hasznot (akárcsak a siker presztizsét), nem pedig hátrahagyni, hogy majd másoknak hoz sikert, ha bejött, ám ha kudarc, akkor lehet visszafele mutogatni, hogy én voltam a marha. -
Irasidus #9179 Persze, hogy nincs ilyen lézer, mivel nem épìtettek, mivel tervező asztalon van. Még magyar terv is létezik! Elvi akadálya nincs, se mérnöki. Ez a lényeg, hogy pénz kérdése az egész, ami nincs. A telesítmény nagysága a távolság és a felület nagyságanak hányadosa, azaz el kell érni a jarművet, és el kell oszlatni egy nagyobb felületen, amíg a katonai alkalmazás soran kis felületre kell nagy teljesítményt sugározni. Másrészt egy ilyen berendezés nem egy lézernyalábot fóuszál kis pontra, sőt sok tervben még csak nem is egy hullámhosszon... -
#9178
Melyik részére fókuszáljak, ami mutatná, hogy hol téved legalább nagyságrendileg?
Mert a láthatáron nincs semmiféle lézer, ami kéne hozzá. A teljesítmény szükséglet adott.
