10000
-
Kepek #8944 Van egy olyan pályamagasság csökkentő módszer, hogy kienged a műhold pár 10 méteres kábelt.
Ezt nem lehet használni megsemmisítésre ha hajtóműve már nem működik vagy többi része kipurcan? -
Pares #8943 NASA Names Companies to Develop Human Landers for Artemis Moon Missions
"The following companies were selected to design and build human landing systems:
Blue Origin of Kent, Washington, is developing the Integrated Lander Vehicle (ILV) – a three-stage lander to be launched on its own New Glenn Rocket System and ULA Vulcan launch system.
Dynetics (a Leidos company) of Huntsville, Alabama, is developing the Dynetics Human Landing System (DHLS) – a single structure providing the ascent and descent capabilities that will launch on the ULA Vulcan launch system.
SpaceX of Hawthorne, California, is developing the Starship – a fully integrated lander that will use the SpaceX Super Heavy rocket. "
-
Sequoyah #8942 Amit linkeltem oldal mindezt kiszamolja helyetted:
- Eleve nem mutatja az atrepuleseket amikor feletted van ugyan, de nem latszik (pl nyilvan napkozben es ejfelkor). Az osszes idopont napnyugta utani es napfelkelte elotti.
- Megmondja hogy pontosan merre kell nezned a te lakhelyedrol.
- Percre pontosan mikor jelenik meg es mikor tunik el.
- Pontosan mikor es hol valik LATHATOVA, tehat mikor fordul ugy hogy felenk tukrozze a fenyt. (eloszor csodalkoztam hogy hogy erti hogy az eg kozepen tunik el, es miert nem a horizonton, aztan az eg kozepen az elorejelzesnek megfeleloen elhalvanyult es eltunt)
Szoval nekunk csak az idojaras jelentest kell megnezni, es ha tiszta az ido akkor csak oda kell nezni ahol mondja, akkor amikor mondja, es az eredmeny garantalt.
Olyan egyszeru az egesz, hogy mindenkinek erdemes legalabb egyszer megnezni. Talan egy kozepesebb tavcsovel meg a reszletei is lathatoak (nem csillagasz tavcsore gondolok, azzal nem nagyon lehet lekovetni) -
#8941
Az ISS-t akkor veszed észre ha
-éjszaka van (sötét az ég)
-fölötted van (LEO pálya és egy van belőle, ugye)
-süti a Nap, azaz nincs árnyékban
-nem felhős az ég(értelemszerűen)
Ha ezek megvannak, akkor valóban a legfényesebb dolog az éjszakai égen a Hold után. KB a vénusszal pariban. Egy-egy ilyen alkalom pár percig tart, többnyire hajnalban, szóval -ahogy a kolléga írta- készülni kell rá.
Utoljára szerkesztette: gothmog, 2020.04.30. 12:57:19 -
#8940
Okas, akkor ezt rosszul tudtam. Vagy pontatlanul fogalmaztam. Nem ilyen fényviszonyok és nem lakott terület közelében.
-
Sequoyah #8939 Dehogy nem lathato az ISS. Az egyik legfenyesebb dolog az egen ha jo idoben kapod el.
Itt lehet lekerdezni hogy mikor lathato a te lakhelyedrol, nezd meg magadnak. Multkor kineztem mikor jon, felneztem az egre, es azonnal kiszurtam, mintha a venusz mozgott volna.
https://spotthestation.nasa.gov/sightings/
Es egy rakas mas muhold is lathato barmelyik este ha kiulsz csillagaszni. -
#8938
Mindeközben:
A 4-es számú starship tesztdarab nem durrant szét.
Utoljára szerkesztette: gothmog, 2020.04.29. 11:53:41 -
#8937
CV-990 Landing Systems Research Aircraft
link
![]()
-
-
#8935
Nem tudok szebben fogalmazni. Üzleti és szórakozás céllal pont ugyanúgy szétkúrja az emberiség a LEO pályát is, ahogy a Földet idelent, aztán lehet töprengeni, hogy hogyan csinálja majd azt vissza... -
Irasidus #8934 A veszély sokkal nagyobb mint elsőre látszik. Gondoljuk bele, több ezer műhold irányítatlanul belép a föld légkörébe, akkor mi lesz? Sajnos nem ég el minden darabja... A számítások szerint (link lett) a tömege ezeknek elég nagy ahhoz, hogy a műholdak eredeti tömegének 10–40%-a darabokra szakadva lehulljon. A lezuhanó darabok Magyarországnál másfélszer nagyobb, hosszú, keskeny területen szóródnak szét. Ez a repülésre és az emberekre veszélyt jelenthet. És persze ott van az ütközés veszély ami, a Kessler-szindróma esélyét növeli, hiába LEO pályán vannak "csak". Amit már a biztosító cégek is felismertek, és esélyesnek ítélik, hogy a következő évtizedekben ez bekövetkezhet...
A műhold sereg veszélye
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.04.26. 11:39:15 -
#8933
Már akkor is gáz lesz, amikor már a meglevő műholdakat cseszik két majd és láncreakciószerűen nő majd a szemét. Akkor már IJ. Meg egy időre kampó az űr adott kockázatú felhasználásának... -
Xsillione #8932 Ez az egésznek a rákfenéje, ezért keltett sokakban kérdéseket, a sokszáz, most meg sokezer vagy egy-két esetben pártízezeres műholdflották kérdése. Az alacsonyabb pályákon elmegy (frászt, csak talán nem olyan nagy baj), mert 300 km-n éves idő, amíg lejön magától, 600 km-n ez már évek, esetleg egy-két évtized, 1000 km meg évszázad is lehet, és ha csak minden tizediknél nem tiszta visszahozatal, é minden századik hal meg a helyén minden írányítási lehetőség nélkül, akkor is kétséges lesz ez amikor ezresével lövöldözik fel őket, 5-10 év élettartammal.
Azt viszont sejthetjük, hogy az első drága, netán katonai vagy éppen emberes programot érintő eseményig csak pofázás lesz arról, hogy itt olyan szabályozás kell, amit mindenki betart és előre jó, nem utólag, hogy, akkor most itt-ott-amott repked a hulladékfelhő. -
#8931
A muholdak elegge alacsonyan vannak (jelenleg csak 550 km) tehat leorbitalnak ha nem kapnak rendszeres adjustementet.
Az igazan nagy kerdes a Starlink 2 mert azt 1000km+-ra szanjak es az nem fog zaros idon belul deorbitalni magatol.. -
#8930
Felreertesz. A muholdak egy communication mesh-t alkotnak. Ha egy pont kiesik akkor tudjak az egesz constellationt allitani, hogy minimalis legye a coverage kieses. Mellesleg egy muhold 5 evre van fent es valoszinuleg 5 evente ujra kuldik a holdakat hogy potoljak a kieso meghibasodott eszkozoket (az is lehet hogy lesz karbantarto mission aminek a celja adott constellationok feltoltese idonkent (ezek a loadok egyenkent nagyon kicsik tehat a rendes fellovesi loadba betolteheto 1-2 ha patchelni kell a comms mesht) -
#8929
Gondolom azért van földi felügyelet rajtuk és látják, hogy melyikkell lehet gond, ha javithatatlan akkor intézkednek rola elöre mielött teljesen halott lenne.Mert idöröl idöre kell nekik bekapcsolni a hajtómüvet, hogy a pályán maradjanak, anélkül szépen magától is lejönnek a légköri szintre, csak akkor nem ott és akkor amikor tervezik, de ha teljes mértékben megsemmisülnek akkor nem okoz gondot, hogy hova esik .
Mindegyik tartalmaz egy ion hajtómüvet, ugyhogy ezekkel tudnak variálni -
#8928
Hogyan vezetsz bárhova egy halott meghibásodott műholdat? Nem minden meghibásodás vezet ahhoz, hogy irányíthatatlan legyen, de filléres szaroktól én nem város sokat... -
#8927
Amikor lejár az ideje egy müholdnak akkor belevezetik a légkörbe és eleve olyan anyagokból készitették a starlinket, hogy elolvadjon , elméletben nem kellene maradnia belöle semminek ami fenn marad vagy ami lejön a földig. -
#8926
Nekem azt mondja meg valaki, hogy több ezer hibás műhold mikor jön majd le? Hogyan nem lesz ebből űrszeméthegy...? -
Irasidus #8925 Ez mind nem tudjuk, mivel az eddigi műholdgyártási és tesztelési szabályokat feladták. Meglátjuk mi lesz, én arra reagáltam, ha valamiért kell pótólni menetrenden kívűl... -
#8924
5 éves időre tervezték őket, akkor gondolom meglesz oldva a helyettesitésre a kieső müholdaknak. meg a hibafactor nem hinném, hogy egyszerre anyni eszköznél jelentkezne, hogy ha kész a teljes hálózat a 36000 mühold és abbol kiesik mondjuk 50 db, akkor egy extra fellövéssel egy 60as csoportot fellönek és leváltják öket, addig mig összejön egy fellövésnyi adag ,meg elvannak nélkülük is, mert kiváltja a szomszédos rész. -
Irasidus #8923 "Starlinkel meghibasodik egy muhold es a helyere kuldenek egy ujat)"
Ez nem így működik, még a Space-x sem. Egy rakéta kell hozzá, amit egyenlőre küldetésekre szerelnek össze, és nincs raktáron sorozatba. A Starlink műholdjaival a probléma pont az olcsóságuk, ugynis olcsó dolgokból, és minimális teszteléssel vannak (vagy semmilyennel) ellátva, így a hiba faktor magas, és előrejelezhetetlen. Szóval ha meghibásodik annyi darab, hogy csökkentett módban kell futattni a rendszert, vagy régiók kiesnek, az igencsak nem fog leváltani semmit. Az olcsóságnak ára van, és egyenlőre a monopoliumot nem igazán veszélyezteti egy drágább, megbízhatatlanabb rendszer, ami javítani is bonyolúlt és drága, meg idő igényes. Inkább piaci réseket tudnának betömni, mint az amerikai hadsereg speciális igényei. Mióta megjelentek, a legnagyobb biztosítók már nem adnak biztosítást a műholdak ütközése ellen... ami nagyon érdekes megint csak.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.04.25. 14:22:16 -
#8922
Pontosan ez is egy nagyon jo pont.
A globalis mobil halozatok gerinckent tudjak hasznalni a Starlinket (az antenna allomasrol muholdra lovik a toronyba erkezo adatot es nem uvegszalon viszi a kozpontba szetosztas elott -> felszabaditva rengeteg hibaforrast (jelenleg egy foldmuveles vagy epitkezes kozbeni kabelszakadas hatalmas karokat okozhat es tobb napos/hetes szolgaltatas kiesest. Starlinkel meghibasodik egy muhold es a helyere kuldenek egy ujat) -
#8921
En lattam jo par szamolgatast a neten ennek az ertelmere. Nem az elhagyatott videken elok szamara csinaljak a Starlinket hanem hogy megtorjek a transatlanti kabeleket gondozo nagy cegek monopoliumat a piacon (plusz sebesseg es latency elonyt tudnak adni a globalis penzugyi szektornak ahol szo szerint a latencybol adodo kesedelem felsokszorozza a positiv hatas a donteshozas sebessegen nagy lepteken)
SpaceX Starlink Will Not Be for High-Frequency Trading
Starlink plans
Utoljára szerkesztette: Bucser, 2020.04.25. 00:47:39 -
#8920
Vagy miért is kell a felhasználónak megvenni az eszközt? Jön a szolgáltató beköti felteszi a saját eszközét, még fizeted használod, ha nem akkor viszik az eszközüket és kész. Most is így működik a modemmel, csak ugye az filléres eszköz az antennához képest. -
Xsillione #8919 A kinek kell részt már egyszer lerágtuk, és most is ugyanaz a válasz:
1. Akik eddig is használták a műholdas rendszereket, csak 0,5 mp minimum (és akár 2 mp valós) ping helyett lesz 0,05 mp gyakorlati (ha igaz a terv), ami lehet, hogy megéri a frissítést.
2. Ahol eddig nem volt opció a műhold, mert az drága és a késleltetés sem fért be.
És nem, ez elsősorban nem afrikát jelenti, az csak a szép mese rész, hanem a gazdag ám ritkán lakott részeit a földnek.
A mibe krül is érdekes kérdés, a mostani műholdas telefonok 2K USD-ért kézi mérettel bírnak, egy fix telepítésű rendszer simán ki szolgálhatja ennyiért ezt is, ami annyira nem vészes, valamint tipikus mennyiségi kérdés, ha évi párezer darabot vezsnek, akkor drága lesz, ha évi sokmilliós eladással számolhat a gyártó, akkor hamar olcsó lesz, az előfizetést senki nem tudja, ábr saját igérgetéseik szerint hasonló lesz, mint a normál net előfizetés, azaz csak készüléket kell többletként venned. és persze biztosan lesz nem egy eset, ahol egy elosztó rendszebe érkezik a cucc majd, és onnan terítik majd település léptékben, ám nem kell 10-50-500 km hálózatott építeni a településig. -
#8918
Ja hát ezt benéztem, nem néztem, hogy ki tette fel, megesik az ilyen.De a müholdakat attól még lehet látni, ok nem igy ahogy a videon. -
Irasidus #8917 A Space-X féle Starlinket az amerikai hadsereg finanszírozza, és ők lesznek az elsődleges megrendelők. Azon kívül nagyon kevés érdeklődő van a piacon iránta. Akiknek ez szól - jelenleg - azok a nagy piaci szereplők, és nem magánemberek, mert az megfizetetlen költség lenne. Nem véletlen se árakat, se technológiát nem emlegetnek, és nem igazán hirdetik a magánemberek között. Ez egyenlőre egy hadi játékszer, ami esetleg piaci szereplők is bekapcsolódhatnak, persze felmerül a kérdés, hogy de minek? Az már látszik, hogy ebben nincs akkor üzlet mint gondolták az elején.
-
Pares #8916 Megtörne, ha átmenne a légkörön... Arról nem is beszélve, hogy tudtommal még egyik starlink műhold sem tartalmaz lézereket.
Utoljára szerkesztette: Pares, 2020.04.24. 16:09:55 -
#8915
Légkörön párán már átmegy és ott már megtörne -
Pares #8914 Látom már terjednek a fake videók. Ráadásul ez annyira nevetségesen mű, nem is értem hogyan dőlhet be ennek bárki is.
"The laserbeams aren´t visible to the human eye because their wavelengths aren´t in the visible light spectrum. Digital cameras can capture a wider range of wavenlength, so it´s possible to record the laser beams."
Lol wut? Vákuumban is látható lézersugarak? Mi szórja a fényt? Talán az éter?
Utoljára szerkesztette: Pares, 2020.04.24. 16:01:51 -
#8913
A vidéki Amerika netje szar, ott azért van pénz rá. -
JanáJ #8912 Nem lepődnék meg, ha 50 év múlva feloldanák pár USAF-os csekk titkosítását, amit Elon nevére állítottak ki. Afrikának pont netre van szüksége... -
Garga Pitic #8911 Más hullámhosszon sem látni a műhold-műhold közti fénysugarat, ha nincs köztük valamilyen anyag, amin irányt változtatna a megfigyelő felé.
Száraz, tiszta levegőben nem látni a lézerpointer sugarát, csak a becsapódási pontot. Füstben, ködben, porszemcséken válik láthatóvá. -
#8910
" A net/időjárás + többi műholdas lefedettség eddig is jó volt"
Neked lehet jó volt, mert valami optikai kábelest használsz valahol, viszont nekem van barátom pl Texasban, Houstonhoz közel de mégis a farmlanden és kurvára nem jó neki semmire a nete, beszélni nem tudunk ha olyanok a körülmények, múltkor valami tökéletes volt a vonal nem is értettem aztán mondja hogy szállodába van. Dolgoznánk filmmel kapcsolatos dolgokon ahol több gigát kell mozgatni sűrűn, de nem lehet ilyen net mellett.
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2020.04.24. 10:36:28 -
#8909
Még nem tudni, hogy mennyibe fog kerülni vagy , hogy milyen elöfizetési modell lesz rá. Lehet , hogy olcsobb lesz a havidija, mint egy mostani lassu ADSL-netnek. A 3. világban is biztos lesznek olyan szervezetek akik támogatást nyujtanak , hogy legalább az iskolákban és a közintézményben legyen ahol eddig nem volt ez lehetséges.
Meg ha ugy nézzük mint egy müholdas beltérit akkor simán magaddal tudod vinni bárhová, ha költözik valaki ,nem kell heteket hónapokat várni mire lesz ujra net, nem vágják el a kábelt ha valahol épitkezésnél felturják a földet. -
#8908
Ez tök jó. És hol lesz pénzük erre? Mert ez nem olyan net, hogy okosteló és csá. Mert kétirányú kommunikáció kell. Nem 5-8 km-re van a torony, hanem több száz km-rea műhold... A földi vételi egység több tízezer USD. Még, ha sok emberre szétdobod ezt, akkor sem lesz olcsó. És akkor erre jön rá a szolgáltatás díja. -
#8907
Ezt én is megkérdeztem a HTKA.hu. Aztán jöttek számokkal, hogy hány millió embernek nincs nagy sebességű Internet elérése. Én erre megkérdeztem, hogy azoknak lesz pénze a drága vételi egységre is? A 3. világbeli országoknak..?
Meglátjuk üzletileg működni fog. Az viszont igen gázos, hogy lényegében az űrt teleszemeteljük ezzel is. -
#8906
Valóban egy kicsit fake jellegünek tünik a video, de nem tudni, hogy a kamera milyen beállitásokkal rögzitett. ha magas ISO-val és nagy fényérzékenységü lencsével készült akkor simán felerösithette a gyenge fényeket.
Ez az ég kékes szinét is magyarázná, mert azért annyira nem fényesek , hogy ne csak sötét égbolton lehessen látni öket.
De egyszerüen meg lehet bizonyosodni, ha egy starlink tracker oldalon megnézi valaki, hogy mikor vonulnak el a lakhelye felett.
A lézerfényre meg nem is állitotta senki, hogy a szabadszemmel is látni amihez fényszoródás kellene.A kommentben irták is, hogy a kamera érzékenyebb a másik hullámhossz tartomány vételére is. ÉS az ürteleszkópok is le tudnak fotozni olyan jelenségeket amik nem a látható tartományban vannak, pedig ott kint is vákum van.
A starlinkre, Musk szerint azért van szügség, mert igy az egész világon elérhető lesz az internewt és a ma még kapcsolat nélkül maradt területekre is el tud jutni, nem kell hozzá semmilyen drága földmunka kábelezés. elég lesz megvenni a vevőt és elöfizetni .ÉS nem kell messzire menni , hogy AFricát és egyéb elmaradottabb helyeket nézzünk,bár nyilván ez is a célok között van.DE például Nálunk is a kisebb falvakban vagy vidéki városokban még mindig nincs optica vagy gyors internet, mert a cégeknek nem éri meg kihuzni a kábelt odáig.De egy Starlinkes vevüt meg kivisz a posta bárhova és meg van oldva.Emelett lecsökkenti a késleltetést, a világ bármely részére akár 50es ping alatt .
DE nem álltatom magam, hogy ez csak önzetlenül teszi, minden a haszonról szól. minél több embert ér el vele annál több bevétel lesz a mars projektre is és egyéb projectekre -
Prof William #8905 Nem tudom felfogni most jelenleg miért van annyira szükség a starlinkre. Ez egy kicsit megbuheráltnak tűnik de ettől függetlenül a ráknak kell 36 000 műhold a föld köré? Hogy bebizonyítsák hogy meg lehet tenni? A net/időjárás + többi műholdas lefedettség eddig is jó volt szóval nm értem miért kell erőforrásokat pocsékolni ilyesmire.
A meghatványozandó űrszemét stb problémája meg kb senkit sem érdekel. Miközben az elmúlt években azért pörögtek rajta rendesen.
