9993
-
Irasidus #9177 Ott az egyik problémám, hogy egy létező katonai lézerről beszél, ami semmilyen formában sem használható erre a megoldásra, ugyanis a teljesítmény mellet a lézer hullámhosszról nem esik szó, se a lézernyílás nagyságáról, a diffrakcióról, és persze a teljesítmény/év nagyságrendről sem - ami nagyon eltérő lesz ha meghajtásra akarod használni, mint lelézerezni az ellenség drónját. Gyakorlatilag a videót bemutató srác full nulla ismerettel áll hozzá a dologhoz, nem nézett utána a legalapvetőbb dolgoknak sem, már ami a lézereket és az ezzel való hajtást illeti...
Landis publications
J. Spacecraft publications
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.03. 23:50:02 -
#9176
Azt, hogy nem igazán látszik az, hogy az ötlet megvalósítható lenne. A lézerek nevetségesen gyengék ehhez, és drágák is.
Az, hogy a cucc hogyan és mivel sugározna haza és honnan lenne áram, amikor garmmos tömegekről van szó....
A bibi az összes ilyen ötlettel, hogy tegyük fel, hogy a technológia meg tudná ezt csinálni. Akkor implicet nálam azt jelenti, hogy maga az ötlet is elavul, mert annyival könnyebb és másabb cuccokkal már más koncepció lenne életképes. -
Irasidus #9175 Vitaindítónak, mert vitatkozni jó. Kérdés, hogy tulajdonképpen mit állít ez videó? Csak mert nem igazán értettem meg, hogy miben kételkedik, azonkívül, hogy olyan technológiaival akarja megvalósítani, amit hadászatban használnak, illetve technológiai lehetőség fogalmát nem ismeri, csak a létező technológiáét (nem ismerős? :D), és ebből próbál meg valami számítást elvégezni. -
#9174
-
#9173
Egy ponton túl ráhagyom a hülyeséget az emberekre.Ennyi.Na nem mintha bármiféle beszélgetés lett volna az elmúlt 1,5 hétben... -
#9172
Vicces, hogy mikor Molni ír full feszkó van a topikban, mikor nincs itt akkor meg kulturált beszélgetés ;) -
Kepek #9171 Beszáll az űrversenybe az Európai Unió, százmilliárdok mennek a fejlesztésekre -
Kepek #9170 off: "nyolc érdeklődőt tud majd durván 30,5 kilométeres magasságba emelni" -
#9169
Először is köszönöm, hozzászólásod rávilágított arra, hogy mennyire optimistán álltam a dolgokhoz. Kicsit belevittem a saját vágyaimat is, lehet ezért nem láttam tisztán a képet. Kellő politikai és anyagi támogatás nélkül tényleg nem igazán lehet csodát tenni. A Space X pedig jelenleg tényleg nem igazán foglalkozik a bázis kérdéssel, lefoglalja a StarLink műholdak fejlesztése (kisebb reflexió stb.) és a Spaceship építése.
Remélem, mint leendő villamosmérnök majd valamit én is hozzátudok adni ehhez a világhoz, akár az ESA-n keresztül, akár máshogy.
Utoljára szerkesztette: mijki, 2020.06.20. 19:55:20 -
Irasidus #9168 "Eddig még mindig azért kolonizáltunk valamit, mert jobb helyet kerestünk. Amerika akkor sokkal jobb hely volt anno mint Európa."
Sokszor az volt a jobb hely, ha éppen nem ütöttek minket, lásd a népvándorlás, amikor a sztyeppei népek azért kerestek új helyet, mert egy hatalmas hullámban elindult egymás területeinek elfoglalása. De ugyanígy a túlnépesedett területek lakói is azért hagyták el, mert ott egyszerűen nem volt maradásuk, Vörös Erik Grönlandra sem azért ment mert jobb hely volt, hanem mert nem volt maradása otthon, most az eszkimókról nem igazán tudom mi volt az oka, vagy a sivatagi népeknél. Sok oka lehet az elvándorlásnak, nem csak a hely vonzalma. Azonkívül az első telepesek Amerikában nem éppen jobb helyre kerültek, hanem elég zord, mostoha gyilkos körülmények közé... Viszont a huszonegyedik században nem ugyanazt jelenti a jobb, mint a 15 században, a racionalitás is teljesen mást jelent, így nem igazán hoznám párhuzamba. Ezért is említettem racionális oknak a túlélést, és fejlődést. Ami ugyebár így bizonyos szempontból jobb "hely"?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.20. 19:30:44 -
Irasidus #9167 hogy egy pár tucat, esetleg száz fős kutatóbázist létre tudjon hozni, annál inkább.
Egy dolog egy rakétát készíteni, megint másik egy állandó tartózkodású űrállomást/bázist. Megint egy dolog profitot termelő rakétát, és űrhajót készíteni, másik dolog alapkutatás finanszírozni. Ha megfigyeled sehol a világon nem üzletemberek finanszírozzák az igazán nagy alap, vagy felfedező kutatásokat. Szóval ez példa nélküli lenne, másrészt dollár száz és ezer milliárdokra lenne szükség, ami neki sincs. A H3 izotópra a hatvanas, de inkább hetvenes évek előtt nem lesz igény, másrészt a világnak (Kína-Usa) van erre egy lassú programja, amiben lehet szerepe a SpaceX-nek (Musk nélkül addigra ugyebár). Egyenlőre nem látszik, hogy Space X fejlesztései ilyen önállósodott irányba haladnának, márpedig, ezt most el kellene kezdeni, ha tizenakárhány év múlva meg akarják valósítani. Szóval ilyen nincs.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.20. 19:14:09 -
gafzhu #9166 "Eleve az előfeltételezésed hibás, mivel nem azért akarunk kolonizálni, mert jobb helyet keresünk."
Eddig még mindig azért kolonizáltunk valamit, mert jobb helyet kerestünk. Amerika akkor sokkal jobb hely volt anno mint Európa.
Nehezen tudom elképzelni, hogy a Föld rosszabb hellyé válljon, mint a Mars a mérgező följével, levegőjével, klímájával és sugárterhelésével. Bár ha a Vénuszhoz hasonló üvegházhatást sikerül elérnünk, akkor lehet :)
Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.06.20. 19:09:45 -
#9165
Én se a kolonizációról beszéltem, a Musk által vízionált 1 millió fős marsi városokban semennyire sem hiszek, de abban, hogy egy pár tucat, esetleg száz fős kutatóbázist létre tudjon hozni, annál inkább. Akárcsak a Holdon is, az is egy nagy előrelépés lenne, segíthetné a NASA Artemis programját akár. Előlehetne készíteni a terepet például Hélium-3 bányászatra (pl.: lelőhelyek felkeresése és lefoglalása, talajrendezés, infrastruktúra kiépítése), amíg pedig nincs hozzá reaktor, lehet napelemről üzemeltetni a holdbázist, hisz például nincs légkör ami visszaverje a napfény 49%-át (mint a Földön) főleg, ha nagyobb hatékonyságú GaAs napelemet(éta ~30%) használunk és nem szilícium alapút. Emellett amíg a bázis nem önellátó, a Földről induló űrhajók vihetnének utánpótlást a Holdra mint az ISS esetében, akár a Gateway segítségével.
A létesítményben meg különböző kutatásokat lehet végezni, amely segítheti a későbbi utazásokat távolibb égitestek felé. -
Irasidus #9164 "De mi a fenéért kolonizálnánk egy olyan helyet, ami ennél (a Földnél) sokkal de sokkal rosszabb? :)"
Eleve az előfeltételezésed hibás, mivel nem azért akarunk kolonizálni, mert jobb helyet keresünk. Egyrészt azért akarjuk, mert ott van, és az emberi motiváció része, és ez a nem racionális része a dolognak. A racionális rész, meg azért, hogy túlélésünket, és fejlődésünket biztosítsuk ezáltal. És igen, eddig nem kolonizáltuk az Antarktiszt, vagy a tengereket sem, de lehet nem is fogjuk soha azokat, miközben a Marsot meg igen. A kettő nem biztos, hogy össze függ, és némi komoly jogi kérdések is felmerülnek itt a Földön...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.20. 18:53:18 -
gafzhu #9163 "A kolonizáció kérdése túlmutat Muskon, és az üzleti érdekeken, sőt még a politikán is, hiszen alapvető emberi motiváció a terjeszkedés igénye, és józan ész is ezt diktálja, vagyis a túlélés kulcsa mind ösztönszerűen, mind intellektuálisan."
Oké, ez így volt Amerika meghódítása során, volt termőföld, levegő, víz, élővilág, ózonpajzs, mágneses tér stb.
De mi a fenéért kolonizálnánk egy olyan helyet, ami ennél (a Földnél) sokkal de sokkal rosszabb? :)
Az Antarktiszt sem kolonizátuk, csak van rajta pár kutatóbázis.
Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.06.20. 18:32:04 -
Irasidus #9162 A kolonizáció kérdése túlmutat Muskon, és az üzleti érdekeken, sőt még a politikán is, hiszen alapvető emberi motiváció a terjeszkedés igénye, és józan ész is ezt diktálja, vagyis a túlélés kulcsa mind ösztönszerűen, mind intellektuálisan. Lehet egy üzletember vágyairól is beszélgetni, de azért lássuk be, Elon Musk - egyedül - nem fog kolonizálni semmit. Egyszerűen azért, mert ehhez nincsenek meg az erőforrásai, a kolonizációhoz nem elég egy überjó rakéta. Tehát lehet beszélgetni arról, hogy egy üzletember mit szeretne, és ebből mi a marketing, és mi a ráció, de válaszuk külön a kolonizáció alapvető kérdéseitől, és azért legyünk tisztában azzal, hogy a kolonizáció nem jelen korunk kérdése. Ma a kérdés az, hogy ki száll le a Holdra legközelebb, Kína vagy az USA? Ki lesz az első női űrhajós a Holdon? Vagy, lesz-e Hold körüli űrállomás, vagy esetleg Holdbázis? És persze a Holdbázis építése nem kolonizáció... És a nagy kérdés, hogy 2050 előtt megyünk-e a Marsra, vagy csak utána? Ettől függetlenül lehet, és kell beszélni a kolonizációról, csak nem úgy, mint a közeljövő kihívásai közé tartoznának. Már csak azért sem, mert ezen a téren több évtizedes programok futnak, és lehet a körvonalakat előre látni, hogy mi lesz nagyjából tíz-húsz-harminc év múlva, és ezek között sehol nem szerepel kolonizáció. Még papíron sem! Ami azért elgondolkodtatót. -
#9161
Most nem a Hyperloop a kérdéses téma - abban egyetértünk, hogy szerintem is jelenleg megvalósíthatatlan és messze nem indokolt -, hanem hogy az űr meghódítása nem feltétlen függ össze a profitszerzéssel. Hisz arra ott a Tesla, StarLink és a SpaceX. Ez inkább Musk egyik álmának a megvalósulása. Ő inkább egy álmodozó, aki mer nagyot álmodni és még mellette pénze is van rá. És tudom, hogy vannak dolgai, Twitter üzenetek, COVID-19 alatti dolgai, de akkor is, megtehette volna, hogy csak ül a pénzén, de mégse ezt tette, hanem létre hozta a SpaceX-et, ami 20 év alatt a legjelentősebb kereskedelmi űrtársaság lett, ez azért csak jelent valamit.
Arról nem is beszélve, hogy az ezalatt kifejlesztett újabb és újabb technológiák milyen változásokat hoznak az emberek életébe. És itt nem csodákat kell várni, meg senki se akarja "meghágni a fizikát", itt arról van szó, hogy egy adott problémára egyre kifinomultabb és nagyobb hatékonyságú technológiát tudunk felmutatni. Most ez egy primitív példa lesz, de például amíg egy régi mikró 50-60%-os hatásfokkal üzemelt, addig ma ez már 70-75% körül van. Vagy nézhetjük az elektromos autókat is példának. Jedlik Ányos az 1800-as évek első felében megépített az elektromos autójának paraméterei, meg egy modern Tesla paraméterei között fényévtávolság van. Addig ez a rakétáknál is megvan, csak ott például olyan paraméterek számítanak mint TWR (tolóerő-tömeg arány), ISP (fajlagos teljesítmény?), meg hogy milyen hajtóanyagot használ.
Summázva szerintem jó dolog, hogy van egy ilyen milliárdos, aki a profitjának egy részét a "hobbijára" fordítja, így létrehozva a SpaceX-et. Hisz költhetné 2x-dik McLarenre, 48.-k Ferrarira, 16.-k yachtra, 9.-k mini szigetre is akár.
-
gafzhu #9160 Szerintem meg Musk vagy befektetőként benyelte vagy csak egyszerű marketingcélból kezdte tolni a hyperloopot.
Amerikában meg csak a profit számít, Musk-nál is, a többi marketing.
A felsorold dolgokat meg nem az űrutazás adta az emberiségnek, csak a kifejlesztésükhöz szükséges anyagiakat fedezte, mint ahogy a katonai repülésben alkalmazott kompozit anyagok átkerültek a polgári repülésbe is, de a fejlesztés árát a korány fizette a katonai gépek árán át. -
#9159
A csőposta működési elve totálisan más. -
#9158
Nem tudunk semmi részletet rola, hogy akarják megcsinálni, de nem is a feladatom, hogy egy-személyben mindenre tudjam a választ és megoldjam a problémákat. Ugyan ugy ahogy Musk sem és senki akinek egy-személyben titulálnak egy nagy találmányt.
Manapság már elmultak azok az idők amikor egy személyben volt az ötletgazda a kivitelező .
Igy több 100 vagy ezer ember dolgozik a problémák megoldásán és a kivitelezésen is.
A csőposta is müködik igaz, ott nagy nyomással dolgoznak tehát az ellenoldala, de hasonló problémákat kellett megoldani hozzá.
azt se mondta senki, hogy a kezdet és a vég között csak hangsebességgel mehet és nem lassithat le egy fordulónál, ahogy a maglev vonat se megy 500al mindenhol.
Mindenhez kell idő, van amikor valamit tul korán akarnak megvalósitani amihez nincs meg a feltétel jelenleg, de később meg jön egy alternativa ami miatt az előző ötlet feledésbe merül vagy nem foglalkoznak vele, ami nem azt jelenti, hogy nem lehet megoldani, csak már van helyette más.
ez lehet a HL al is ha lesz egy másik alternativa amivel gyorsabban lehet leküzdeni a nagyobb távolságokat. -
#9157
Én is tisztában vagyok a Hyperloop hátrányaival, nem is erre irányult a hozzászólásom, csak mint egy példát hoztam Musk cégei közül. A kommentem lényege az volt, hogy nem feltétlen mindig a profit számít mindenkinek. Szerintem azzal Musk is tisztában van, hogy amire vállalkozott nem lesz pozitív anyagilag, de mégis megcsinálja, mert úgy gondolja, hogy számít amit csinál. És ha továbbra is sikeres marad a Tesla és a Space X, akkor lehetséges, hogy igenis még a Mi életünkben lesz Mars- vagy Holdbázis. Persze nem úgy, ahogy Musk mondja, de kezdetnek ez is megteszi majd. Ennek pedig sok pozitív tudományos és technológiai hozadéka lehet, amelyek akár itthon is megkönnyítheti az életünket.
Csak egy pár példa erre:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
gafzhu #9156 A probléma az, hogy senki sem dolgozik lelkesedésből fizetés nélkül. A lehetőségek töredékét lehet így kihasználni, mert a nagy része anyagilag nem éri meg. Akkor sem, ha a mai technikával megvalósítható lenne. -
#9155
ON
Az alapvető fizikát nem tudod meghágni. Ez vele a baj. Ahhoz, hogy vákuum legyen egy hatalmas és hosszú csőben nagyon sok dolog kell és nem tudod azt elvarázsolni és azt sem, ha nem jön össze vagy hiba van. A legkisebb meghibásodás esetén is katasztrófa az egész, áteresztő képessége közelében nincs egy vasútnak, cserébe méregdrága. Vagy a karbantaráshoz a nyomásmentesítés. Még akkor is, ha szakaszolod.
Anno a kekeckedőknek felhoztam azt, hogy egy DN600 méretű távvezeték lefúvatás 1 barg-ről 0-ra mennyi ideg tart 20 km-en, ha a két végén engeded le. Megdöbbentő. Ha meg km-eként szakaszolást akarsz az isten pénze se elég rá. Már magára a rendszerre sem.
A repülésnél is látszik, hogy nem a sebességre gyúrnak, mert nem éri meg. A HL sebessége lényegében felesleges. A vasút Conconcorja, csak még annál is sokkal rosszabb, mert a C-nek nem kellett legalább utat építeni.
Simán elérhető hagyományos vasúti alapokkal a 300 km/h+ sebesség töredék áron. És mivel MENNYISÉGI utas van a vépontok között, azért 10 perces időközzel indított 600 fős szerelvény szénné alázza a HL-t még akkor is, ha működne.
Koncepcionális szinten sem látni azt, hogy hogyan szállna be-ki az ember, hogyan lenne kitérő és mi a fenét csinálnak a katasztrofális hibák esetén. Ja, semmit sem lehet...
Maga a sebessége miatt is olyan ív kell neki, hogy beszarsz. --> Mindenhova alagút és híd kell, ahol a sima vasútnál nem feltétlen.
A HL egy igen régi ötlet és mindenki elvetette, aki kicsit nem hülye a fizikához.
Amikor egyes koncepcionális fázisban olyan érvrendszerek jönnek elő, hogy lehet kisebb, majd fekszik vagy ül az utas, akkor fog el a röhögés. Kb. olyan bullshittelés az egész, mint a zöld forradalom. De jól el lehet verni rá fejlesztési pénzeket és elszórakoznak vele mérnökök és egyetemisták is.
Ez a sebesség = ív probléma az elbaszott föld alatti kocsimozgaztó szarjánál se zavarta muskot...
Persze a gyök2 műszaki és fizika analfabérta plebs, aki befektető is minden marhaságot elhisz.
ON -
#9154
Ezt is miből gondolod ilyen szikla szilárdan ?
A jelenlegi állapotából igaz ?Mert ismét nem gondolsz a jövőre. nem egy két éven belül, de a közeljövőben elképzelhető a megvalósulás, főleg nagy kiterjedésű országokban. -
#9153
Két kolonizálás között, ha marad idő, itt egy kis kézi munka ötlet :)
gifSPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#9152
A hyperloopból, na abból biztosan nem... -
#9151
Először is sziasztok :))
Ha megengeditek, hogy esetleg én is hozzászóljak a témához, egy kolónia létrehozása a Holdon, vagy Marson nem biztos, hogy épp gazdasági célokat kell hogy szolgáljon. Mármint azt tudom, hogy ahhoz, hogy egy cég fentmaradjon és fejlődhessen kell a profit, de például Musk se feltétlen azért beszél ennyit a marsi kolóniájáról, inkább azért, hogy legyen egy "Mentőcsónak" vagy egy második esély arra az esetre, ha a Földdel történne valamilyen kataklizma. Hogy legyen honnan újrakezdeni. Az ehhez szükséges anyagiakat pedig fedezi a többi cégéből, mint a Tesla, SpaceX, lassan StarLink és Hyperloop is ide tartozik. -
Irasidus #9150 Kolonizáció alatt azt értitek, hogy irány a Mars és építsünk üvegházhatást keltő gázokat eregető gyárakat?
A terraformálást, és kolonizációt általában külön veszik, van közös halmaza de nem feltétele a kolonizációnak a terraformálás. És persze az űrliften túl is van élet. Próbáltam hangsúlyozni a rakétatechnikában van még potenciál, szívesen beszélnék erről, mert elég sok előadást hallgattam evvel kapcsolatában, hogy mennyi kiaknázatlan lehetőség rejlik ebben. Az űrlift elég távoli dolognak tűnik ma még, bár tény vannak akik ezzel foglalkoznak, de ez inkább csak amolyan tech-hájp szinten mozog.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.19. 21:18:40 -
gafzhu #9149 Űrliftnél nem a drótkötélen mozgó gép a problémás, hanem a "drótkötél" :) -
Kepek #9148 Van űrlift építő verseny, ahol drótkötélen mozgó gépet kell építeni. Ez most holt tart? Régebben volt hírekben.
Kolonizáció alatt azt értitek, hogy irány a Mars és építsünk üvegházhatást keltő gázokat eregető gyárakat? -
Irasidus #9147 Ezt szalmabáb érvelésnek hívják, ugyanis nem beszéltem űrliftről! Amit csinálsz az egyszerű vagdalkozás, mindenről beszélsz, amiről úgy gondolod, hogy tudsz, figyelmen kívül hagyva, hogy a másik mit ír, vagy állít, ugyanis űrliftről továbbra sem beszéltem! Ellenben arról beszéltem, hogy jelenleg is az űr elérésének költsége egy bagatell összeg, illetve arról, hogy van még potenciál az űr elérésének kiaknázásban, azaz lehet olcsóbb, és energia hatékonyabb gépeket csinálni, plusz még arról, hogy az űr kolonizációja nem egyetlen év alatt történne meg, azaz a teljes költség az elaprózható. De űrliftről nem beszéltem!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.18. 19:31:58 -
#9146
Tudod a starship hogy fog müködni? milyen ürszeméttel számolsz ? mikor az elso és a második fokozat is visszajön ?
Nem tetszik összemosni, mert ha 15 fellovést egy rakéta teljesiti, de a 15 fellövés teljes üzemagyagát olcsobban megveszi elöre vagy még egyszerűbb ha saját maga állítja elő akkor a nyereséget is belekalkulálva a teljes 15 fellovésre vetitett össz átlag ugyan ugy meglehet -
#9145
A NASA goal annak fényében különösen muris, hogy az STS régi elemeiből összelegózott Frankeinstein úgy 10 év után felszáll végre?
Ami olcsóság közelében sincs? -
#9144
Tök jó, hogy az üzemanyag kts vs. teljes rendszer költségét össze tetszik mosni. Lásd lenti számítás...
Az űrszemetet meg a jóisten fogja eltakarítani...?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.18. 19:13:03 -
#9143
Meg ha számokat akarsz akkor ott a számok, hogy ujrahasznositható lesz a rakéta, igy egy olyan cégnek akinek nem az, annak minden repülés alkalmával el kell kérni a fellövés dijján felül a rakéta legyártását is. a space X-nek meg csak az uza árat kell belekalkulálni .
és ha a starship 100tonnát fog felvinni akkor ha 1 millioba kerül az uzemanyag akkor az pont 10 dollár per kg. ÉS akkor még hozzávehetjuk, hogy igy sokkal gyorsabban akár 10-20 fellovést is tud válalni egy év alatt, mig egy másik cég a gyártás miatt max 2-3at.
mintha egy fuvarozó cégnek minden egyes szállitáskor le kellene gyártani a kamiont amivel elviszi a fuvart vagy csak benzinköltségen elviszi.
és nincs itt benne semmi joule meg hasonlók. -
#9142
Látom nem esik le. 15 tonna anyaghoz 300+ tonna üzemanyag energiatartalma kell.
Annak van egy ára.
Akkor mutasd meg, hogy ha még csigalassan menne fel egy űrlift is, akkor 15 tonna 400 km magasra emelése az mennyi energia lenne.
Pofázás helyett lehetne csak középiskolás fizikával számolni...? Na...?
P = F*v
F = m*g
m = 15 000 kg
v = legyen 1 m/s
H = 400 000 m
Áramköltség és 100% hatásfok és lefelé nincs fogyasztással 0,11 USD/kg jön ki egy elképzelt űrlifttel (1667 USD/út).
Ez az ÜZEMANYAG költség.
Egy út tart 111 óráig. Csak FELFELÉ. De le is kell jönni liftnek. Tehát egy kör 222 óra.
Na, akkor meg is kéne építeni az űrliftet. Legyen csak 30 mrd USD. Ez nevetségesen alacsony összeg, senki nem gondolhatja komolyan, hogy ennyibe fog kerülni, ha egyáltalán lehetséges, mert a kifejlesztése sem látszik ennyiből, a világ összes anyagtudósa nem tudott a szükséges anyagból még 1 cm-ert sem gyártani...
Tegyük fel, hogy 0-24 órás üzem van és két út között csak 24 óra telik el. Akkor ez évben
8760/(222+46) = évi 35 db út jön ki összesen, amin felmegy 15 tonna.
Akkor, ha 100 éves (!) élettartama lenne a liftnek, akkor lenne 35000 db út és mind 15 tonnát vinne, akkor jönne ki 571 USD/kg-ra. NULLA karbantartással, csak áramköltséggel.
![]()
Na, akkor ezek után hogyan is állunk?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.18. 19:11:50 -
Irasidus #9141 A "műszaki tartalom" nálad azt jelenti, a hogy fizika szabályait áthágjuk? Ugyanis a fejlődés nem azt jelenti, hogy a joule kevesebb lesz (WTF?), hanem az előállításához szükséges gépek lesznek olcsóbbak, meg persze a fejlődés abba az irányba is hat, hogy több energiát tudjunk felszabadítani kevesebb üzemanyagból. De abba nem, hogy szerinted mi azt állítjuk, hogy kevesebb kJ egyenlő több kJ-al... Ez borzalmas bullshit amit írsz megint. "Nem arról van szó, hogy n+1 darabban viszed fel."
Amit írtam, az pontosan arról szól! Semmi másról. Ugyanis a számítgatásodban nem veszed figyelembe, hogy az ISS nem egyetlen nap alatt épült, hogy a kolonizáció sem egyetlen év alatt kell megvalósítani.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.18. 18:47:04 -
#9140
Ja részedről viszont ez anyniban kimerül, hogy nem jó a péélda, de nem irod le ,hogy hol hibás és hogy mi kellene ahhoz ,hogy jó legyen.
Csak pont ez az azért nem irsz ilyet,mert ahhoz egy kicsit is a jövöt kellne elképzelni egy lehetséges probkléma megoldásával .
Mert pont ez amit itt mondunk, hogy amit te irsz az mindig azt keresi, hogy mi az a pont ami miatt nem lehet megcsinálni mi meg azt mondjuk, hogy mit kellene ahhoz, hogy ez megvalósuljon.
Egyik sem fekete fehér, mindegyik félnek van igaza, de a végén meg a szorke fük bejönni,mert amiben neked lesz igazad, hogy van egy korlát azt egy másik részrol meg megoldják és megvalósitható lesz .
ezt kellen csak elfogadni. -
#9139
Még ezt sem érted...
Minden raknának egyben le kell gyűrni a LEO pályára vezető energiaszükségletet. Ezt nem tudod szétaprózni. Ja, de megpróbálták, az óriásgép + rakétával. Meg is halt a jelek szerint.
Nem arról van szó, hogy n+1 darabban viszed fel. A mondadó műszaki tartalmát sem értetted..
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.18. 18:30:30 -
#9138
És az hol támasztja alá, hogy lesz 10 USD / 1 USD / kg.
Ember a Földön örülnénk, ha sokszor össze jönne az 1 USD/kg...
