10000
  • [NST]Cifu
    #1395
    Van benne "leg", mivel ekkora méretű aszteroida ilyen közel nem húzott el jó ideje, és egy ideig nem is fog. Ez alapján van rá esély.
  • morcosqtya
    #1394
    (Mindenképpen írj!)

    Eredetileg a közmédiára gondoltam (szájra kapják-e a kereskedelmi TV-k híradói stb), nem szakmai körökre (ott nyilván figyelmet kap(ott))... azaz jó eséllyel egy "átlagember" hall-e majd róla mint az UARS-ről?
  • [NST]Cifu
    #1393
    Külföldi csillagászati / űr-oldalakon feltűnt. Máshol... hát tudja fene.

    No majd írok róla az SG-n, úgyhogy itt is lesz visszhangja. :P
  • morcosqtya
    #1392
    Vajon mekkora lesz a sajtóvisszhangja? ...
  • [NST]Cifu
    #1391
    November 8-9, az még odébb van :)

    Viszont most köszönhetően ennek, megint tanultam valamit. A rádióteleszkópokkal meglepően jó felvételeket ehet készíteni ezekről. 2010-ben a YU55-ről ezt a felvételt tudták csinálni 2.3 millió kilométerről, 7,5 méteres a felbontása:



    Most, a 70 méteres Goldstone radarral, és a 325 000 km-es távolságnak köszönhetően 4 méteres felbontásút fognak tudni csinálni. Azért ez nem semmi. A Hubble ha képes lenne ilyen gyorsan mozgó tárgyat lekapni (nem képes), akkor is csak mindössze két pixel lenne a képen az aszteroida...
  • patiang
    #1390
    Elég közel lesz hozzánk a YU55
    400m átmérőjű és 55 millió tonna



  • Rincewind
    #1389
    Azt nem tudom, de speciel ennek sem volt semmi koze egyetlen urugynokseghez sem. Ez az idei The Amaz!ng Meeting, a James Randi Educational Foundation eves rendezvenyenek egyik panelje volt.
  • [NST]Cifu
    #1388
    Vajon az ESA esetében miért nincsenek ilyen informatív és jó előadások?

    Ott is lehetne mit elővenni. :(
  • Rincewind
    #1387
    Az Apollo program, hideghaboru, illetve a kormany szervek / private sector szerepe a felfedezesben reszek eszmeletlen informativak (meg a tobbi is persze). Neil deGrasse Tyson meg egy arc, bar ezt eddig is tudtuk. :)
  • [NST]Cifu
    #1386
    Nagyon jó!

    -James Webb űrteleszkóp lelövés vs. emberes űrrepülés (ISS)
    -Jól elmosolyogtam, azon, hogy a Szojuz "Not cheap"... :)
    -James Webb költségvetése (realitás vs. a kitűzött cél elérése, ami sokkal többe kerül)
    -Nagyon jó (és ritkán emlegetett pont) az, hogy nem lesz több Apollo-program szintű űrprogram (ez nem igaz amúgy, ott van az ISS).
    -NASA vs. civil emberes űrutazás, illetve űrkutatás.
    -Az államilag pénzelt felfedezések után vált lehetővé a kereskedelmi "szuper" mozgás. Vagyis először államilag lehet felfedezni, kikövezni az utat, és utána jöhetnek a civilek.
    -ISS vs. Kínaiak a fedélzetén kérdés.
  • Rincewind
    #1385
    Az alabbi linken talalhato video megnezeset minden urkutatas irant erdeklodo szamara NAGYON(!) ajanlom. Iszonyat erdekes ilyen nagy koponyak (sokszor eltero) velemenyet megismerni az urkutatas jelenlegi allasarol es jovojerol.

    Our future in Space

  • Dzsini
    #1384
    Ebből lehet, hogy sikerül valaminek szárazföldet érnie...
  • Dzsini
    #1383
    A space-track.org szerint 1:50 GMT (nálunk 3:50) ± 7 perc volt a beérkezés.
  • Dzsini
    #1382

    Az utolsónak tartott fordulat Csungking mellett haladt el, a Föld egyik legnagyobbnak tartott városa (a külterületeket beleszámolva a legnagyobb igazgatási terület - nagyjából egy Magyarország méretű területen kb. 30 millió lakos).
  • Dzsini
    #1381
    Beérkezett, valamikor 3-5 óra között, tehát úgy tűnik a tegnapi számítás korai végén.

    Az utolsó fél óra egy számítás szerint ezen a területen lehetett:


    Lehet, hogy Kína kapott belőle, de a pontosításra egy pár napot még mindig lehet, hogy várni kell - ha nem derül ki, hogy valahol szárazföldre ért.
  • Dzsini
    #1380

    Egyelőre jól tartja magát a ROSAT a számolt süllyedéshez, holnap reggel és kora délután közé teszik a legbátrabb (legkisebb intervallumú) jóslatot.
  • [NST]Cifu
    #1379
    Nem véletlen, hogy annyira óvatos mindenki. Az SSO két repülése óta mennyi idő telt el? Lassan 8 év! Azóta sincs szuborbitális turizmusra szolgáló űrrepülés. Ez kínkeservesen fog beindulni, és még mindig csak a szuborbitális repülésről beszélünk. A Bigelow űrállomás már akár pár éven belül indítható lenne - de a Szojuz-on és a SzenCsou-n kívül nincs más űrhajó, ami feljuthat hozzá. Azért alkalmanként ~50-100 millió dollárt meg már nem fognak olyan sokan kifizetni, hogy megtérüljön a befektetés.

    Ez még mindig a jövő zenéje. A közeli jövőjé, de azért még mindig évekre vagyunk...
  • Pares
    #1378
    Nagyon várom már, hogy ez az egész űrturizmus beinduljon!
  • Freeda Krueger
    #1377
    Kereskedelmi ürreptér
    Felavatták a kereskedelmi űrrepteret.
  • Dzsini
    #1376
    Addig is néhány link:
    Egy oldal rengeteg adattal (térképek, grafikonok)
    @ROSAT_reentry twitter csatorna, #ROSAT twitter csatorna

    N2YO tracker
    NORAD tracker (az UARS leérkezésekor ez volt talán a leginkább "percrekész")
    Lizard-Tail tracker

    (ezekről tudni kell, hogy számított értékek alapján dolgozik, tehát amíg nem frissítik szerveroldalon az egyenleteket, addig hülyeséget is mutathat - ahogy akár 1 nappal az UARS leesése után is volt még tracker, ami számolta, hogy hol jár(na))

    Jelenleg a legbátrabb tippek egy kb. 20 órás ablakot határoznak meg, Október 23. dél körül plusz-mínusz 8-12 óra - mivel másodpercenként megtesz 8 kilométert, így ez jó néhány fordulat a Föld körül. A középső kb. 5 órában tesz néhány fordulatot Európa fölött is (a képen sárga pöttyökkel kiemelt rész).

    Aztán meglátjuk, az UARS több órával hamarabb érkezett vissza, mint a leérkezés környékén adott tippek, viszont majdnem 2 nappal később, mint a korai tippek.
  • Pares
    #1375
    Heh. Jó lenne már végre hadrendbe állítani azt a nyomorult X-37-et, mert nem lesz ez így jó. Napról napra egyre böszmébbek az idegenek.

  • patiang
    #1374
    Már megint....
  • [NST]Cifu
    #1373
    Viszont a gazdaságuk pusztán a kőolajra/földgázra épül.

    Amúgy meg apró hátszél lehet, hogy a Virgin Galactic harmadát egy UAE-i befektetőcsoport birtokolja. :)
  • Rincewind
    #1372
    Arab; mindenben benne van a kezuk (penzuk) es jobban szaporodnak, mint a nyulak. Virgin Galactic is UAE-ben epiti a kov. "urkikotojet" (ha egyszer az uj mexicoi elindult... :).
  • morcosqtya
    #1371
    (*szerk)
    Talán a "Gömb"-ben van a szemetesládás jelenet (valami van ide írva - basura).. :))
    (azt mindig végigröhögtem)
    Szóval spanyol/angol.. :)
  • Pares
    #1370
    Szvsz. japán nyelv (ala X-series).
  • Dzsini
    #1369
    Azért még vegyük bele a visszatekintésbe az 1984-es Neuromancert William Gibsontól, ahol japán-angol keverék volt a köznyelv. Esetleg a Szárnyas Fejvadász japán-spanyol-német "városi beszéd" (amiben egy kis magyar is előfordul, köszönhetően a magyar származású Edward James Olmos-nak :) ). (Stackpole Mechwarrior könyveiben a japsvédet vadhajtásnak tartom ilyen szempontból :) )

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    "Monsieur, azonnal kövessen engem, bitte." valamint "Lófaszt, nehogy már. Te vagy a Blade Runner."


    Egyetemen (könyvtár szak) azt nézegettük, hogy a legtöbb tudomány nyelve jelenleg vagy a kínai, vagy az angol, és hihetetlenül kevés a keveredés közte, komoly felmérések alapján is az látszik, hogy a "nyugati" kutatások nem bukkannak fel kínai szakfolyóiratokban, és viszont - maximum akkor, ha egy kínai kutatócsoport foglalkozik azzal, hogy angolul is publikáljon egy Nature-ben vagy Science-ben, fordítva ez nem fordul elő (és ezért igazából nem is tudni, hogy milyen kutatásokban pontosan hol tartanak). Kínai-angol keveréket jelenleg nem tudok elképzelni, viszont az angol melyett - ha a tudomány leköveti a demográfiát - a spanyolt mindenképp felvenném a "közös nyelv" alapjaiba.
  • [NST]Cifu
    #1368
    A 2010-ben ugye Angrosz (Angol-orosz) nyelven kommunikáltak a Leonov fedélzetén az amerikai és szovjet űrhajósok. Amikor a novella készült még ez volt a jövőkép :)

    A Firefly / Serenity esetén az angol mellett kínai karakterek és káromkodások festették alá a multi-kultúra képét, nyilván megint abból a megközelítésből fakadóan, hogy az angol hatalmi kultúrával csak a kínai képes konkurálni. Ezzel szépen van párhuzamban az első kínai űrállomás (BTW érdemes megjegyezni, hogy a Bigelow-féle űrállomások miatt a sorrend úgy néz ki, hogy Szovjet -> Amerikai -> Civil -> Kínai).

    Vajon a mostani Sci-fikben milyen nyelvet lenne célszerű keverni az angollal, hogy reálisnak hasson? Vagy egyáltalán kellene bele az angol? :)
  • Dzsini
    #1367
    欢迎同志!
  • [NST]Cifu
    #1366
    Az első nyilvánosságra hozott kép, ami a már Föld körül keringő új Kínai űrállomásról készült:

  • [NST]Cifu
    #1365
    Viszont jön a ROSAT, és ez akár elég nagy darabban érhet földet...
  • Dzsini
    #1364
    Véglegesítette a NASA az UARS visszatérési térképét - még korábban volt a visszatérés, mint azt eleinte sejtették, de sikerült 30 percre (ilyen hosszú a szakasz) szűkíteni az időtartamot, GMT szerint 3 óra 30 és 4 óra közé:

    Ezen a vonalon valahol van egy 3-800 mérföld hosszú szakasz, ahol a darabok szétszóródhattak - szárazföld nem sok.
  • forrai
    #1363
    Milyen a gravitációs tere egy henger alakú, üres ürkabinnak, nem tudom számítani, de egy kocka, vagy hasábalakúnak igen, és számoltam is.
    10x10x10U=1000 tömegpontot írhatok be a programba.
    Jól kirajzolódtak az anomáliák, hogy pl. középen a legnagyobb térerőség az üreges kockán kivül volt. Belül középtájt pedig, de nem pont középen csomósodási (vonzási) zónák voltak, pedig nincs is anyag. Olyasmik, mint a Lagrange pontok, azonban ezek zónák, terek.
    Ilyenek biztos vannak az űrhajóba is.
  • forrai
    #1362
    Egy 500 m magas 100x100 m hosszú épület teteje telekkönyvileg is 8 mm-el lehet szélesebb az aljánál.
    Ez egy 150 emeletes épületnél=100,004*100,004*150...120 m2 alapterületet jelent, amelynek értéke 1000 $/m^2b esetén 120000 dolcsi. Ha ezt a tervező nem használta ki, és ezért büntetésből a béréből levonják...

    De vegyünk egy piramist, amelynek a sírkamrája a földsíkon van.
    A múmia felett 2Millió tonna kőhalom, aminek a gravitációja felfelé húzza őt!
    Jó, ha fel nem is emelkedik, de a por?
    És hogyan viselkedik a por egy űrkabinban, amely a Föld körül kering, és a falának, meg az összevissza berendezéseknek van csak gravitációja? No meg az embereknek? Hol gyűlnek a porcicák, a gázok benne össze? Hol kell azt takarítaniuk leginkább? Van e olyan sarok ahol a spenótkrém szaga, és olyan ahol a liliom szaga az uralkodó? (Mert ott lehet keresni a nőt!)

    Én egyébként foglalkoztam hasonló kérdéssel, programot is csináltam rá. (most nem a nőről beszélek, hanem a gravitációs erőtérről.) Nagyon érdekes volt az eredmény, mert az üres helyeken is keletkezik vonzás, amit csomósodási zónának nevezek.
  • Papirzacsi
    #1361
    Én csak ~2 centit számolok annak a hídnak a pilléreivel.
  • Garga Pitic #1360
    Klassz példa.
    Valamelyik Top Gear-ben áradozott a brit vívmányokról Clarkson és egy hosszú híd pilléreit (talán a Severn híd) említette, amelyek függőlegesek, de a tetejük mégis jó 10 centivel távolabb van egymástól mint az aljuk.
  • forrai
    #1359
    Én a Földet akkor érzékelem parányinak, amikor pl. a Balatonban állva nézem a horizontot a víztükör felett. Nézem, és kiszámolom a horizont távolságát. Előbb megbecsülöm a szemmagasságom (h), azután négyzetgyök (kétszer földsugárszor h). Ami csupán néhány kilométerre jön ki. Ha pedig a szemem csak 30 cm-el van a víztükör felett, akkor még kisebb: 2 km. Vagyis mindössze 20 perc gyalog, és onnan már elhajlik a víztükör? És olyankor tényleg elszomorodom, hogy milyen parányi a Föld!
  • [NST]Cifu
    #1358
  • Csirke4
    #1357
    Megyünk a Holdra. :d
  • morcosqtya
    #1356
    Félelmetes magasság ember léptékkel.. mégis milyen vékony, sérülékeny kis atmoszféra.. :)

    Ilyen filmekért havonta/kéthetente járnék IMAX-be.. rá lehetne szokni.. :)