9996
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1471
Akkor én valamit nagyon benéztem... O.o -
#1470
Ezt találtam róla:
Curiosity has the capability to communicate directly with earth via X-band links with the Deep space Network. this capability will be used routinely to deliver commands to the rover each morning on Mars. it can also be used to return information to earth, but only at relatively low data rates — on the order of kilobits per second — due to the rover’s limited power and antenna size, and to the long distance between earth and Mars.
Curiosity will return most information via UHF relay links, using one of its two redundant electra-Lite radios to communicate with a Mars orbiter passing overhead. in their trajectories around Mars, the Mars reconnaissance Orbiter and Mars Odyssey orbiter each fly over the Curiosity landing site at least once each afternoon and once each morning before dawn.
While these contact opportunities are short in duration, typically lasting only about 10 minutes, the proximity of the orbiters allows Curiosity to transmit at much higher data rates than the rover can use for direct-to-earth transmissions. the rover can transmit to Odyssey at up to about 0.25 megabit per second and to the Mars reconnaissance Orbiter at up to about 2 megabits per second. the orbiters, with their higher-power transmitters and larger antennas, then take the job of relaying the information via X-band to the Deep space Network
on earth. Mission plans call for the return of 250 megabits of Curiosity data per Martian day over these relay links. the links can also be used for delivering commands from earth to Curiosity.
forrás
(33-34. oldal) -
#1469
A kis rovereknél nagyon kellett/kell spórolni az egyre kevesebb napenergiával, ezért nem volt olyan erős az adó (60-90 napra tervezték ugyebár) - most van bőven energia és tárhely is, így valószínűleg erősebb az antennája, és nagyobb adatsűrűséggel sokkal több lehetősége van sugározni akár a Föld felé, akár valamelyik keringő műholdjuk felé, amelyik pedig reléként működik majd (nem tudom ilyen lehetősége van-e).
Az utóbbi kamerás műholdak is elég korrekt minőségű képeket dobálnak haza. -
#1468
Érdekes, hogy azt megemlítik, hogy "HD" kamerával van felszerelve, azt viszont nem, hogy valójában a Spirit és az Opp. is csúnyán szenvedett attól, hogy szűk volt az adatsávszélesség ahhoz, hogy minden képet felküldjenek.
A Curiosity esetében is ez lesz. Csinálhatnak napi egy-két nagy felbontású képet, de többet nem nagyon fognak tudni visszaküldeni a Földre. A rovertől a Föld irányába maximum 32 000 bit/s a sávszélesség (de az átlag inkább 10-16 000 bit/s). -
#1467
NASA’s New Mars Rover Launches Successfully -
#1466
Nagyon jo video! -
#1465
Kedvenc hozzászólásom a lenti fotóknál: "They're going to invade Mars with a nuclear powered laser tank and they haven't gotten any freaking awesome publicity for this? WHERE HAS THE MEDIA BEEN?!?"
![]()
(nem is mondtam, hogy soha, csak hogy elég feltűnő lenne) -
#1464
Soha ne mond, hogy soha. :)
Lehet az űrhajósokat direkt azért küldenék fel egy seprűvel. :) -
#1463
Azért kicsit túl feltűnő lenne berendelni a marslakóktól még tíz éven át a napelem-söpréseket, hogy az Opportunity még működjön ;) -
#1462
Nagyok király lett a topik kinézete. 5* -
#1461
A Spirit már mindenképen halott lenne, amire oda érnének. A Beagle 2 esetében csak egy rejtélyt oldanának meg. Mindkettő kétségkívül vonzó dolog, de azért nem igazán versenyképes azzal, hogy a legrégebb óta aktív Mars-rovert látogatják meg (hmm... ki tudja mi lesz addigra az Opp-al ^^) -
#1460
Elmehetnének megkeresni a Beagle 2-t, kíváncsi vagyok mi történt vele, vagy megolajozhatnák a Spirit beragadt kerekét :) -
#1459
Szvsz az első út első sorban technikai "shakedown" lesz várhatóan, nem a tudományos eredmények, hanem a technológia tesztelése az elsődleges. Abba bőven beleférne ez. ;) -
#1458
...plusz valami őrült ötlettől vezérelve oda szállnának le, ahol épp ez a guriga épp dolgozik (vagy valami olyasmit találna a rover, amit mindenképp meg akarnak nézni emberi szemmel is). -
#1457
14 év az ugye 2025. Nem tartom kizártnak, hogy a SpaceX a 'Red Dragon'-al megvalósítaná ezt. Főleg, hogy addigra már működhet a VTVL, 100%-osan újrahasznosítható Falcon verzió is...
-
#1456
Hát, ahogy írtam is minimum 2 évnyi munkát szánnak neki, és a rádióizotóp minimum 14 évig még szolgáltat annyi energiát, amiből működőképes lehet a legtöbb műszer.
(az igazi nagy dolog az lenne, ha még készítene olyan felvételt, hogy odasétál hozzá egy szkafanderes ember, de ez azért kevéssé valószínű) -
#1455
Hát ha a Spiritből és az Opportunity-ből indulunk ki, akkor a Curiosity akár a következő évtizedben is működhet még. ^^ -
#1454
Indulásra készül a Curiosity (a képtárat a kilövésig - jelenleg úgy tűnik mi időnk szerint ma délután 4 óra - folyamatosan frissítik) -
#1453
Orulok, hogy eddig tetszik mindenkinek.
A forrashoz tovabbra is hozzaferek, tehat ha valtoztatni kell rajta, illetve hozza kell adni valamit, akkor konnyen elintezheto. A szelesseget peldaul lehet, hogy novelni fogom meg, hogy jobban kitoltse a teret. -
#1452
Köszönjük a bannert és gratula, nagyon tetszetős! 
-
#1451
Zsír. Már csak egy sötét topik háttérszín és a mennybe menne a topik. :) -
#1450
A már említett Space.com és astronomycast mellett:
Astronautix.com - Non-plusz-ultra űrhajózási technikatörténelem terén.
Űrvilág.hu - Kétségkívül a legnagyobb és legnaprakészebb magyar űrkutatási oldal.
Így most még nekiálltam sorolni (russianspaceweb, mert orosz technikák terén megkerülhetettlen, vagy a Cydonia.blog.hu, mert igényes és jó), de ha tényleg csak a legjobbakat akarjuk, akkor így hirtelen ez a kettő. -
#1449
Jól hangzik! Támogatom!
A linkjeimet mindjárt összegyűjtöm. -
#1448
Ezzel egyetertek. Es szerencsere ez a topic azon kevesek koze tartozik, ahol ertelmes, intelligens beszelgetes folyik. De ezen szerintem egy izleses kinezet nem fog rontani, sot talan meg meg is erositeni, hisz latja mindenki, hogy ezzel a topic-cal torodnek.
Valami diszkret nebula (Orion talan) kepre gondoltam egyebkent, Steven Hawking idezetevel:
"I think the human race has no future if it doesn't go into space."
Plusz a link gyujtemeny, ahova viszont keves, csak a legjobb oldalakat tartalmazo listat kellene berakni, mert ugye urkutatassal rengeteg oldal foglalkozik.
Ide en mindenkeppen ajanlanam az astronomycast.com oldalt (ami velemenyem szerint a legjobb tudomanyos podcast), valamint a space.com-ot (picit tul popularis, de naponta frissul es alapvetoen megbizhato). Plusz meg a bad astronomy-t.
Ha ugy dontotok, hogy megprobalkozunk a fejleccel, akkor a linkekre termeszetesen javaslatokat szeretnek meg. Jo lenne egy olyan linkgyujtemenyt osszehozni, ami tenyleg csak a legjobb, legmegbizhatobb urkutatassal foglalkozo oldalakat tomoriti. -
#1447
Én azon a véleményen vagyok, hogy egy topicnak nem a kinézete, hanem a tartalma fontos. De nem vagyok ellene sem, ha nem zavaró a fejléc (tehát flash alapból felejtős - kép + linkek persze lehetnek). -
#1446
Ti gondolkodtatok mar a topic "kicsinositasan?" Ha van ra igeny, akkor a hetvegen esetleg osszehozhatnek egy design-osabb fejlecet valami alapszintu link gyujtemennyel. Az NFL topic-nak en csinaltam a fejlecet es valami hasonlo minosegut (illetve remelhetoleg jobbat) ide is el tudnek kovetni. -
#1445
Igen, pont ennyire gondoltam. Köszi! -
#1444
Csak USA esetében?
Ha nem este hétkor értem volna haza, és nem lennék hulla fáradt, akkor most az űrsiklós cikk végén dolgoznék, de így, ilyen állapotban nem. Az "epiológus", vagyis az utolsó utáni rész is készen van szövegileg, csak képek és formázás kellene...
Ha tőszavakban megfelel (cégnév, űrhajó (ha van), használni szánt hordozórakéta (ha van):
ATK - Liberty: Az űrsikló SRB-inek gyártója, akik az ARES I.-ben nagy részt vállaltak, meg persze sok pénzt kaptak rá. Miután az ARES vissza lett kergetve a tervezőasztalra, ezért saját szárnyuk alá vették (a NASA nem adott pénzt...), most éppen az ESA-val közösködnek, hogy az Ariane V. rakétahajtóműveivel felszerelt második fokozattal lássák el a Libertyt. Jelenleg esélyesen a legnagyobbat bukó cég, mivel a Liberty a kutyának nem kell, az SLS-hez meg alig-alig fog kelleni SRB, és lehet, hogy később folyékony hajtóanyagúval váltják ki. Ott meg nem rúg labdába az ATK...
Boeing - CST-100, Atlas V.: Szép és nagy cég, az ULA-n keresztül Atlas V. és Delta IV. hordozórakétákkal operál. A Bigelow Aerospace-el közösen csinálják a CST-100 (Apollo 2.0) űrkapszulát.
Bigelow Aerospace - CST-100 és TransHab űrállomások: Teljesen alulról jött (persze multimilliomos alapítóval) cég, a NASA TransHab (felfújható űrállomás-elemek) elképzelését megvalósító cég. Eredetileg saját űrállomásban gondolkoztak, amit más cégek űrhajói látogathattak. Az űrhajók elmaradása miatt a Boeing-el társultak a CST-100-ban. A TransHab űrállomás próbamoduljait Dnyepr rakétákkal juttatták fel.
Blue Origin - (Ismeretlen), (Ismeretlen) / Atlas V. (ULA): Rejtélyes kis cég, de egy óriással a hátuk mögött. Alapítója az Amazon.com egyik alapembere. A CCDev keretében kaptak pénzt egy, a korai (orosz) Kliper űrjárműre hasonló űrhajó kifejlesztésére, ezen kívül saját, újrafelhasználható rakétán is dolgoznak, de amíg az elkészül, az Atlas V. fogja a saját űrhajójukat az égbe emelni.
Excalibur Almaz - Almaz, ?: Egy nemzetközi konzorcium, amely az ex-szovjet TKSz űrhajókra és az Almaz űrállomásokra épít. A TKSz űrhajókat immár Almaz-nak nevezik, de nem tudni mivel jutnak fel.
Orbital Sciences - (Prometheus)/Cygnus, Taurus II., közepes szintű civil cég, szilárd hajtóanyagú rakétákkal (levegőből indított Pegasus, meg a Taurus/Minotaur), most a Taurus II.-vel más folyékony üzemanyagra is rálépnek. Ők fejlesztik a Cygnus teherűrhajót az ISS ellátására. Volt emberes mini-űrrepülőgép tervük, a Prometheus, de miután a NASA nem adott rá pénzt kukázták.
SpaceX - Dragon, Falcon 1/9/Heavy: Az új üstökös. Saját rakétahajtómű, saját rakéta, saját űrhajó. Mindezt olcsóan, elég kevés pénzből. A Dragon teherűrhajóként és emberes űrhajóként is élni fog a jelek szerint.
Sierra Nevada - Dream Chaser, Atlas V. (ULA): Kisebb magáncég, a NASA HL-20 lifting body koncepcióját ültetik át a tervek szerint egy mini-űrrepülőgépbe, a Dream Chaser-be. Saját hordozórakétájuk nincs.
ULA - Atlas V.: United Launch Alliance A Boeing-Lockheed leányvállalata, amely a hordozórakéta-piacot akarta lefedni az Atlas V. / Delta IV. rakétacsaládokkal. Jelenleg az Atlas V. fejlesztésére koncentrálnak, de már felhasználják a Delta komponenseit is.
-
#1443
Valaki összefoglalná nekem, hogy mik a főbb cégek, akik a civil űriparban dolgoznak és milyen hordozórakétát terveznek használni és milyen paraméterekkel? Én már nem tudom követni. -
#1442
A Wikin van egy elég jó kis táblázat.
LEO-ról GEO-ra: 4.33 km/s
LEO-ról LLO-ra: 4.04 km/s (igen, kevesebb)
LEO-ról Holdraszállás: 5.93 km/s
Itt egy másik forrás.
Földről LEO-ra: 8.0 km/s
Földről GEO-ra: 11.8 km/s
LEO-ról Hohman-transzfer a Mars-ra: 3.7 km/s
LEO-ról GEO-ra: 3.5 km/s
LEO-ról Holdraszállás: 6.3 km/s
A pontos értékek függenek az indítási helytől, a pontos pályaadatoktól és még jó pár dologtól. -
#1441
A geoszinkrop pálya eléréséhez mennyivel kell kevesebb energia, mit egy holdutazáshoz? -
#1440
Murphy.
Elromolhat, elromlik, nem lehet olyan mértékben túlbiztosítani mindent, hogy a pótalkatrészeknek is pótalkatrészeket raknak be, a helyettesítő másodlagos áramköröknek pedig harmad- és negyedlegest. Meg minden fúvóka helyett kettőt, hátha az első elromlik. Egy embereket szállító utasszállító repülőnél belefér a költségekbe, ilyen esetben minden plusz kilónak ahogy írtad is régebben igen komoly ára van.
Az érdekes az, hogy működnek a hajtóművei, tehát nem hullaként kering. -
#1439
Ha jól veszem ki a különféle fórumokon és blokgon fellelhető információmorzsákat, akkor egész egyszerűen nincs beletervezve a rendszerbe az a lehetőség, hogy a gyorsító fokozat nem indul be magától. Az antennák vagy fedésben, vagy csukott állapotban vannak, a szoftverek pedig azt várják, hogy a gyorsító fokozat leválljon. A gyorsító fokozat meg ki tudja, mire vár.
Ez egy tervezési / tesztelési hiba. -
#1438
Ez a hírek alapján egy "szimpla" üzemzavar, bármilyen technológiánál előfordul, sokat nem lehet vele kezdeni, próbálták napokig újraindítani, de nem tudnak utánaküldeni valakit, hogy nyomja meg a reset gombot rajta. -
patiang #1437 Igen történt már hasonló, csak ahogy nő a telítettség, úgy nő az esetek száma is. Hacsak nem javítanak valamit a technológián. -
#1436
Ez azért nem olyan ritka dolog. Emlékszik még valaki a Szaljut-7 esetére? Argentínában ért földet. :) -
#1435
De ebben legalább van egy adag mérgező izé is, úgyhogy újra lehet verni a "mindmeghalunk" dobot :) -
patiang #1434 már megint potyog valami? -
#1433
Rájöttek, hogy ha növelik a frekvenciát (csökkentik a hullámhosszt), akkor könnyebben tudják növelni a sávszélességet? Micsoda zsenialitás :) (viszont miért állnak le a (kép alapján) vörös fénynél? irány a kék, lila, UV, röntgensugárzás)
...viszont egyre nagyobb probléma lesz a jelek gyengülése, ezért vagy erősebb forrás kell, vagy tele kell pakolni a jelet hibajavítással, és kérdéses a haszna a magasabb frekvenciájú jelnek. Itt is gondolom műholdas átjátszóval/ismétlővel fognak dolgozni.
Ezzel kapcsolatos egyébként a sci-fiben is felmerülő "rádiócsend" jelenség elmélete, miszerint a Föld is eleinte bőséges hosszúhullámú rádió- és tévéadást produkált, amit szertesugároz a világmindenségbe (lásd még: rádióamatőrök a világ két végén is egész jól "elbeszélgetnek", szemben egy hasonló teljesítményű WIFI adó pár tíz méter után már használhatatlan), viszont a mikrohullámú adók egyre inkább "ottragadnak" a bolygófelszínen, tehát a fejlettség egy bizonyos szintjét elérve a bolygók egyre inkább elhallgatnak, ezzel megnehezítve a rádiós SETI kutatók dolgát. -
#1432
Hey-ho, hey-ho, munkába menni jó... Ehhemm... szóval, nézzük csak, mi is a probléma a mai mélyűr-szondákkal? Az, hogy bár X mennyiségű adatot képesek összegyűjteni, továbbítani csak X/sok mennyiségűt tudnak. Van egy fojtószelep az adatáramlásban, mégpedig a sávszélesség. A rádiós kommunikáció ugyan egyre gyorsabb, de jelenleg a Mars-ról egy nagy felbontású képet egy-másfél óra eljuttatni a Földre. De pár év, és ez megváltozhat, hála a lézer-kommunikációnak:
