10000
-
#1515 Stephen Colbert egy humorista, a jobbak közül (frappánsan oldotta meg a bekrepált mikrofonja által generált eseményt is :D).
Neil DeGrasse Tyson egy asztrofizikus, a Hayden planetárium igazgatója, tudományos előadó, utóbbi miatt pedig rengeteg tudományos előadás és műsor résztvevője. Tyson fergetesen jól, szórakoztatóan és (ami a lényeg) közérthetően tud a tudományról és annak aspektusairól beszélni, elég ha megnézed a Rince által belinkelt videókat. -
#1514 Az egyik nem egy humorista? A másikról fogalmam sincs, hogy kicsoda. Ki ő? -
Pares #1513 Nagyon jó videó! Több ilyen ember kellene ebbe a világba... -
#1512 Hát a Dragon második útját elhalasztották Február 7.-ére... :(
Viszont van egy új kép az SLS-ről... háááttt... no comment...
-
#1511 DeGrasse tényleg nagy arc. Colbertel együtt pedig fergetegesek. -
#1510 Nem nagyon porog a topic (persze ha nem tortenik semmi akkor mitol porogjon... :), ugyhogy beteszek egy masik videot. Ebben Stephen Colbert beszelget Neil DeGrasse Tysonnal (akit remelem, hogy nem kell bemutatni senkinek). A video nem kapcsolodik 100%-ban az urkutatashoz, inkabb ugy altalanossagban a tudomanyokra koncentral. Mivel azonban Tyson asztrofizikus, igy a kapcsolat az urkutatassal elkerulhetetlen es sokszor feljon a beszelgetes kozben. Ha masert nem, hat Tyson karaktere miatt erdemes megnezni (bar az elso 15 percet nyugodtan lehet atugorhatjatok, mert intro+uncsi).
A video 2010-ben keszult, de valamiert csak mostanaban kezdett el terjedni az Interneten (Bad Astronomy-ra is csak most rakta ki Plait), ugyhogy valamennyire meg kurrens is:
-
#1509 Az alabbi videok a Mars Society es a Planetary Society altal kozosen rendezett beszelgetes, NASA at a Turning Point: Vibrant Future or Close Up Shop?, kivonata. Az esemeny folyaman rengeteg erdekes erv es nezopont elhangzik, hogy miert fontos az urkutatas, emiatt minden a tema irant erdeklodonek ajanlom a megnezesuket (durvan egy ora).
Mars Society: Capital Hill Forum - R. Zubrin Speech (part 1 of 2)
Mars Society: Capital Hill Forum - R. Zubrin Speech (part 1 of 2)
Mars Society: Capital Hill Forum - Q&A Session (part 1 of 4)
Mars Society: Capital Hill Forum - Q&A Session (part 2 of 4)
Mars Society: Capital Hill Forum - Q&A Session (part 3 of 4)
Mars Society: Capital Hill Forum - Q&A Session (part 4 of 4)
Mars Society: Capital Hill Forum - Closing Statements -
#1508 Persze tiszta a dolog, csak erdekes, hogy ilyen kicsi ennyire sokat szamit. :) -
#1507 Ne felejtsd el, hogy ez a 9-10km minusz rögtön azt jelenti, hogy az út tizedét máris megtetted, és elhagytad a légkör legsűrűbb rétegét, ahol a legnagyobb a légellenállás.
Most fejből lehet hülyeséget mondok, de egy Szojuz esetében az első 10km-es magasságon megy el az üzemanyag (és oxidálószer) 20%-a. -
#1506 Erdekes, hogy mar 9-10 kilometer minusz is mennyi elonyt jelent egy kilovesnel. -
#1505 Új szereplő, Stratolaunch, a háttérben Paul G. Allen (aki a SpaceShipOne-t is finanszírozta), a technológia pedig két "nagyágyútól" jön, az egyik a Lockheed/Scaled Composites (indító gép a'la White Knight) a másik pedig a SpaceX (rakétafokozat).
13 500 font ugyan nem a világ, de esélyesen lehet ebből akár 2000-3000 $/kg is, így, ebben a felállásban...
-
#1504 kiváló kollégánkat idézve: "Attól függ, milyen hordozórakétát használsz. A nyugati "legacy" hordozórakétát (Delta, Atlas, Ariane, stb.) olyan 10-18 ezer dollár per kg. A SpaceX a Falcon 9-el cirka 5700-6000 dollár per kg. Az orosz és kínai hordozórakéták (Hosszú Menetelés 2F, Szojuz, Proton) olyan 4000-6000 dollár per kg." -
#1503 Nem a kapszulan mulik, hanem a raketan, ami viszont eltero raketankent illetve nagyban fugg a celtol (LEO vagy GTO) es a start helyetol is (minel delebbre van, annal tobbet tud vinni). Egy Falcon 9 (Space X) eseteben peldaul GTO hozzavetolegesen $11.000/kg. Hogy ez hogyan viszonyul mondjuk egy Soyuz-hoz arrol fogalmam sincs, de valoszinuleg nagysagrendekkel olcsobb. -
EnxTheOne #1502 A spacex kapszulával mennyivel olcsobb 1 kg hasznos teher ürbe juttatása?
És a ruszki, esa, japán árakhoz képest? -
#1501 [URL=http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1267449198]Inkább a "Hadviselés a világűrben" topicban válaszolok. :)[/URL] -
#1500 Ez nagyon erdekes. Holnap utana is olvasok. -
#1499 Igen, mivel mind a targy, mind pedig a rola visszaverodo feny (amit ugye a szemed felfog) sebessege azonos. Igy mindketto ugyanabban a pillanatban er el teged. Persze mindez csak akkor "igaz," ha a targy pont feled halad (es elfelejtjuk az alapveto fizikat... ;) ). -
#1498 Tahát akkor az a valami azonnal itt is lenne?
Nehezen értelmezem a leírásodat ne haragudj.
Ezek szerint ha vmit figyelek és meglátom a távcsövemen az azonnal itt is lesz? -
#1497 Miért ne lenne megfigyelhető?
Annyi a "probléma", hogy ha fénysebességgel halad pont feléd, akkor a róla visszaverődő (vagy általa kibocsátott) fényt csak akkor észleled, amikor már fizikailag is elér hozzád. -
#1496 Hy.Egy elméleti kérdés.
Ha egy tárgy fénysebességgel halad azt meg lehetne figyelni űrteleszkóppal,kamerával vagy ilyesmi?Atóól függetlenül h milyen irányba halad hozzám képest és mekkora a tárgy. -
#1495 BTW akkor én már egy modernizált OTRAG-ba fektetnék inkább be.
OTRAG @ Astronautix.com
Az OTRAG röviden szólva egy elképzelés a minimalizált indítórakétára. N2O2 oxidálószer illetve kerozin üzemanyag, mindez sima túlnyomásos levegő rendszerrel nyomás alatt tartva, egy végtelenül egyszerű rakétatestben, "ceruzában", és itt jön a lényeg: ebből akármennyit össze tudsz fogni. Egy hajtóműelem a megvalósult OTRAG-nál 150kg-ot nyomott üresen, és 1500kg volt feltöltve. 1000kg LEO pályához 48 ilyen kellett az első fokozatba, 12 a második fokozatba, 4 a harmadik fokozatba. De nem álltak meg itt, akár 100 tonna hasznos teherhez szükséges változat is volt a tervezőasztalon:
OTRAG 100k
OTRAG variánsok - Diesel-üzemanyaghoz
A programot 1983-ban nemzetközi nyomnásra félbeszakították (politikailag bántotta a Franciákat és a Szovjeteket a német rakétaprogram, az Amerikaiakat pedig az olcsó konkurencia veszélye), addig 93%-is indítási sikerrátájuk volt. -
#1494 A 3 font a Holdra szól, ez pedig már korántsem reménytelen. No persze tény, hogy a GLXP indulók közül ilyen apró landerre senkinek nincs terve, 5kg a legkisebb... -
#1493 Elvileg mukodokepes, tesztelt otlet, csak nehezebb tehernel ugye nem mukodik; ergo a "nagyok" mar nem foglalkoznak vele. Mondjuk az elorevetitett 3 font hasznos teher sokat nem segit a Google X Prize-osokon sem, de a CubeSat project-et egy az egyben levalthatja ha bevalik es tenyleg bolti forgalomba kerul. Csak remelem urszemet mentes, ellenkezo esetben drasztikusan megfog noni a Fold korul keringo szemet szama... :S -
#1492 Az ötlet annyira nem is hülyeség, a Google Lunar prize esetén a fő probléma tényleg az, hogy a költségei az indításnak nagyon durvák.
De azért az anyagi támogatás terén akadnak gondok, 25.000 dollár kellene nekik, még négy nap van hátra, és csak 3.180$-nál járnak (itt lehet ezt megnézni). -
#1491 Eleg durva lenne, ha sikerulne megvalositani:
$5,000 Kit to Send Your Own Rocket to the Moon -
#1490 ahogyan már említettem... :)
Most elsőkézből érzed miről van szó. -
#1489 -
#1488 Most néhány évig ezek az "ismét Földszerű exobolygót találtunk" hírek lesznek az uborkaszezon kedvenc gumicsontjai - eljutott oda a tudomány (és a Kepler űrtávcső), hogy bőségesen találnak hasonlókat, és ha egy-egy bolygónak sikerül a megfelelő távolságban a megfelelő mérettel rendelkezni, rögtön jöhetnek belőle az Origora a "megtalálták a Föld testvérét" cikkek.
"A Kepler által legalább egyszer megfigyelt, de további megerősítésre szoruló exobolygó-jelöltek száma megduplázódott: ez a szám jelenleg 2326. A feltételezett égitestek között 207 a Földünkhöz hasonló méretű objektum, 680 szuperföld, 1180 Neptunusz méretű, 203 Jupiter méretű és 55 lényegesen nagyobb a Jupiternél.
A Földhöz hasonló méretű bolygójelöltek vagy annál valamivel nagyobb szuperföld-jelöltek száma 140%-kal emelkedett február óta. A lakhatósági zónában feltételezett bolygók száma viszont 54-ről 48-ra csökkent, mert szigorították a lakhatósági zóna kritériumait." -
#1487 Potentially Earth-Like Planet Has Right Temperature for Life -
Freeda Krueger #1486 Voyager -
#1485 Köszönöm mindkettőtöknek, holnap elbíbelődöm velük.
:) -
#1484 - az egy nagyon profi program -
#1483 A Stellarium is ilyen. -
#1482 Van egy csomó Naprendszer-szimulátor program, ilyenek és látványosabbak és egészen durvák is online, "interactive orrey" "interactive solar system" és hasonló kulcsszavakkal keresgélhetsz kedvedre.
(a másodikban például ott vannak a csillagképek is, ha már kifejezetten emlegetted, hogy nem szeretnél horoszkópot ;) ) -
#1481 :)
Félreértésektől és felesleges gépeléstől/flémtől megkímélendő azokat akik nem ismernek még.
Bár azoknak ott az aláírásom esetleg.. :)
Nem hiszem, hogy Dzsini vagy Cifu fog félreérteni (Ők talán ismerik a racionalitáshoz és tudományhoz való hozzáállásomat), de mások is járnak ide... -
Pares #1480 Á, minek írtad oda az első meg utolsó mondatot... -
#1479 Félreérthető lesz a kérés, de előre bocsátom: NEM asztrológiai hanem asztronómiai érdeklődési célzattal teszem.
Hol tudnék utánanézni annak, hogy egy adott napon (kb. visszamenőleg 50 évre) adott időpillanatban a naprendszerünkön belül pályájuk mely pontján álltak a bolygók?
Kifejezetten grafikus felületen szemléltetve (nem csupán pályaadatokra van szükségem), keringési síkok/pályák jelölésével, (legalább) 24 órásra kvantált pontosan mozgatható időskálával (mondjuk egy csúszka flash-ben?) kellene.
Nem horoszkóp/zodiákus, nem NWO-s érdeklődési okokból, szigorúan - mondjuk úgy- oktatási/szemléltető/ismeretterjesztő célzattal lenne rá szükségem.
Köszönöm! -
#1478 Kicsit off, de egy kis játékajánló: Kerbal Space Program. Nagyon ott van. :D -
#1477 -
#1476 Idén is folytatódik a hagyományos Hubble adventi kalendárium, naponta 1-1 új szép képpel.
(a régebbiek: 2010, 2009, 2008)