9996
-
#1431
Egy kis sarki fény:
forrás -
#1430
A Star Wars óta szokás, hogy az űrben a járműveknek hajtóműhangja van, és nem Kék Duna keringő :)
Egyszerűbb a légzsák, de egy ekkora izét nem tudtak megfelelően biztosítani - írtak róla NASA-ék, hogy próbálkoztak vele, de sehogy sem tudták biztosítani a problémamentes landolást vele - ezt jobb módszernek tartják, bár kétségtelen, hogy egészen durva ez a sugárhajtásos lift dolog :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1429
Csak engem zavar, hogy a világűrben (nem a légkörbe való belépéskor, az más kérdés) is aláfestő "hush" hangokat raktak a videóba? :)
A leszállás nagyon szépen néz ki, de nekem a szívemhez mindig az egyszerű megoldások állnak közel. A légzsák egy nagyságrenddel egyszerűbb és elegánsabb. Szerintem. :) -
#1428
![]()
Középen a Sojourner 1997-ből, balra a Spirit - Opportunity páros 2004-ből, és jobboldalt a Curiosity méretarányos modelljei - a Curiosity 900 kilogrammos szemben az előző generáció 174 kilogrammjával, és 2 éves időtartamra tervezik a működését. Napelemek helyett rádióizotópos energiaforrása van, aminek az élettartama minimum 14 év. -
#1427
Leghamarabb jövő pénteken (legkésőbb december közepén) indítják a Mars felé a Curiosity rovert
![]()
A landolás (kb. 8 hónappal később) egész cifra lesz, a rover túl nagy és bonyolult a légzsákos dobálózáshoz:
-
#1426
Azért még mindig nem 100% egy indítás -
EnxTheOne #1425 Na, vége a mars 500-nak. Másfél év nök nélkül. Inpossible. -
remark #1424 Köszönöm.
Rákerestem a Hondára a kommentek között, és valóban, a többség azt mondja, hogy ez az. Viszont 1 órával ezelőtt még az a komment volt a lista elején, ahol azt írta valaki, hogy ez nem lehet a Honda. De hogy mit ír, hogy szerinte miért, abból semmit se értettem. Ezért bizonytalan maradtam. -
kamov #1423 A kommentek között megtaqlálható a helyes válasz is.
"The object is 45P/Honda–Mrkos–Pajdu¹áková (ez egy üstökös)
The reason it's looking so big is because it is very close to stereo ahead right now." -
remark #1422 STEREO képeiből egy videó.
Esetleg van valakinek tippje, hogy mit látunk a képeken? Mi lehet az a fekete "pötty" ami távolodik a Földtől? (Totál laikus vagyok. Most hallottam először erről a STEREO dologról is.) -
#1421
Tényleg érdekes, mert nem találtam olyan jó képeket, mint az STS-ről vagy az ISS-ről lehet találni. Azért akadt kettő "használható" kép.
Az első egy sima kézikamerás kép:
![]()
A második már közelebb áll az ahhoz, amit keresünk, de a felbontása egy nagyságrenddel rosszabb:
[center]![]()
-
#1420
Nincs róla távcsöves kép? Az ISS-ről egészen komoly fotókat készítenek a felszínről - vagy nem tudni, hogy merre kering? -
#1419
Készülődik a SzenCsou-8 az indításra, és CGI képek a novemberi dokkolásról, illetve a későbbi, végleges űrállomásról:
[center]![]()
![]()
![]()
![]()
-
#1418
Grrr... 
Na ma befejezem a Shuttle cikksorozat utolsó előtti részét, utána meg nekifogok a YU55-nek...
-
#1417
És ez még csak az Origo.
A csúcspont a fókusz szinvonalú müsorokban várható.
Venni kell popcorn-t. :) -
#1416
igazad lett, megoldották -
forrai #1415 No, nem is lesz semmi baj. Kitalálok valami mást helyette. -
#1414
"De most miattad abbahagyom."
Köszönöm, remélem nem kell számon kérni rajtad. -
forrai #1413 Megmondanád, mi köze az "ürhajózás értelmének" a földi meteorbecsapódásokhoz? Én még megpróbáltam valamiféle kapcsolatot találni. Számolni kezdtem, hogy mekkora energiára lenne szükség ahhoz, hogy a Holdról megfelelő mennyiségű anyagot a földkörüli pályára juttassanak, és az hogyan lenne manipulálható szükség esetén.
De most miattad abbahagyom.
Majd mérgelődhetsz,ha a meteor pont a vasárnapi húslevesed kellős közepébe zuhan.
Igaz, abból legalább nem lesz cunami...
-
forrai #1412 Fura vagy te, hiszen neked meg másféle mániád van, amihez nincs gusztusom. Emellett nekem is többféle mániám van, matematika, csillagászat, vallásfilozófia, múvészettörténelem stb.
De megjuhászkodom, sunyi leszek inkább! Nem úgy, ahogyan a barátom, a Saját1.
Hiszen ezt a fórumot veled együtt nagyon kedvelem.
Rendben van? És akkor nem lesz több árapály!
Megyek is a "Nem járak a Holdon" topikra! Melyik álláspont mellé állhatok? (Nehogy felboruljon a pálya.)
-
#1411
Főleg nem ebben a topicban... -
#1410
Komolyan mondom kezd már nagyon elegem lenni az árapály-mániádból... Nem tűnt fel, hogy senki sem vevő rá? 
-
#1409
:) -
forrai #1408 Ha egy tíz kilométeres gömböt pályára lehetne küldeni, az rövid idő alatt megfelelő pozicióba lenne hozható? Esetleg a holdról kellene lerobbantani?
Vagy lassan ideterelni egy üstököst? Mindjárt ki is számolom, de előbb iszok valamit.
Ezen már dolgozom, már rajta is vagyok! Meg ne előzzön senki! -
forrai #1407 A Shoemaker -Levy üstökös állitólag egy Lagrange pontból kirepülve néhány évtized és keringési ciklus alatt" belerepült a Jupiter atmoszférájába.
Ez azért történhetett így, mert az árapály miatt süllyedt le olyan szintre.
Ugyanez történt a Föld-Hold rendszerben is- a törmelékek nagyobb része a Holdra hullott, mert az csak lassan forgott.
A Föld kezdeti gyors forgása ellökte a törmelékeket. Így hát téves azt hinni, hogy a Föld korai szakaszában távoli jövevények érkezhettek.
Távoliak csak a legkésőbb érkezők lehetnek. Szerintem a védekezést ellenük a Holdról lehetne megszervezni, majd ha már belaktuk. Onnan könnyebb bármit indítani. Szerencsés esetben maga a Hold is lehetne pajzs, ha pont azzal ütközik. Néhány holdnyi Hold a Föld körül: ez lehetne a célja az űrkutatásnak.
A Hold ütközéses keletkezési teóriájáról meg csak annyit, hogyha igaz lenne, rengeteg törmelékhold keringene a Föld körül a sok becsapódástól. De ezek a becsapódások csak "becsapódást" okoznak.
-
#1406
Elhanyagolható, de pont a statisztika egy olyan fránya része a matematikának, hogy simán belefér 2 telitalálat egymás után, majd egy évig semmi - az, hogy az eddigi tudomásunk szerint százmillió évente lehet számítani egy ilyen szintű kataklizmára nem jelenti azt, hogy nem jöhet holnap és holnapután hirtelen kettő is.
Alig múlt 100 éve, hogy egy, valószínűleg a lenti modellel még nem mérhető nagyságú (pár tíz méteres) kavics pukkant ki Szibéria fölött. -
#1405
Ha valamit tenni kelle, akkor igen. Viszont alsó hangon százmillió éves nagyságrendben történt olyan becsapódás, aminek komoly kihatása volt a földi életre. Az emberi civilizáció életkorát figyelembevéve a veszély statisztikailag elhanyagolható. -
forrai #1404 "főleg úgy, hogy a Nap-Föld pároson kívül sok tömegponttal nem kell számolni"
Attól függ, honnan érkezik, az Oorth felhőből, a Kuiper, vagy a kisbolygó ővből?
Egyébként szerintem a Föld korai korszakának meteorbombázása nagyobb része saját törmeléke volt, a Hold keletkezéséből.
Persze ez nem jelenti, hogy távolról nem jöhetnek. Azok pályáját viszont az árapály nagy mértékben módosíthatja.
És ez az tényező, amellyel szerintem, láthatólag sem a csillagászat, sem az ürhajózás nem számol.
Mert egy Kuiper övi égitest nemcsak a Hold mellett halad el.
Én pl. már tudnám számítani a hatásukat. De senkit nem érdekel.
-
#1403
Ahogy Dzsini is írja, az összes ilyen becslés az ismert adatokra épül. De ettől még persze becslés. -
#1402
Ez a "mennyire védtelen az emberiség" kérdés számomra egy kicsit médiahack jellegű. "Mennyire védtelen az emberiség a cunamik ellen", volt a felkiáltás, amikor volt egy komolyabb cunami. De összességében az emberiség szempontjából ez a katasztrófa sem volt jelentős mértékű, ha globálisan nézzük. Igen, vannak olyan dolgok, amiket nem tudunk befolyásolni. Ezt el kell fogadni, és nem arra kell öszpontosítani, hogy na, akkor védjük meg magunkat valamilyen módon. Hanem arra kell felkészülni, hogy na, ha ez bekövetkezik, akkor hogyan tovább, miként lehet (mint faj) túlélni ezt az egészet. -
#1401
Ahogy én tudom nem a felfedezés a fontos, hanem a pályaadatok ismerete - és az alapján próbálnak becsléseket végezni, hogy mekkora területén az égboltnak milyen sűrűn helyezkednek el ilyen aszteroidák.
Van egy modell, amit nemrég módosítottak infravörös távcsöves eredmények alapján. A Földközeli közepes, vagy nagy aszteroidák számát közel lefelezték, de a nagy probléma továbbra is ott van, hogy ezeknek a pillanatnyi helyég ismerhetik, de a legtöbbnek a pályájáról mit sem tudnak. Ráadásul ezek csak a 100 méternél nagyobb átmérőjű objektumok. -
#1400
Múlt szombaton volt az előző világvége, még abból se ocsúdtunk fel :)
Hogy mennyire pontos az ilyesmi - szerintem ebben a távolságban, ilyen pályaadatok ismeretében pár kilométeres maximum, azért Newton bácsi törvényei (kis kiegészítéssel) elég jól működnek - főleg úgy, hogy a Nap-Föld pároson kívül sok tömegponttal nem kell számolni (esetleg a Holddal, de minden más túl kicsi, túl távol van, hogy komolyan beleavatkozzon a pályába)*.
*: Csillagász-szakosok, vagy hasonló tudású népek hétköznapi tudományos cáfolatát örömmel és köszönettel fogadom. -
patiang #1399 De azért lenne egy kérdésem. Állítólag olyan többezres nagyságrendű azoknak az égitesteknek a száma, melyek potenciális veszélyt jelentenek. Ezeknek csak bizonyos százalékát fedezték fel. Akkor honnan tudják, hogy mennyi van még hátra?
-
patiang #1398 Itt azt hiszem, hogy nem is az a lényeg, hogy ő becsapódik-e vagy sem, hanem az, hogy milyen kiszolgáltatott is az emberiség. Amúgy pedig én is furcsállom, hogy erre már nem kreáltak egy világvége hangulatot. -
#1397
Ne becsüld alá a (bulvár)médiát! BÁRMIT tudnak szenzációhajhászni, az előadásmód a lényeg, a legkisebb dolgot is ki lehet színezni. (lásd anno a kisgyereket akinek a másik óvodás a szeme alatti bőrrészt megkarcolta egy ceruzával amikor hadonászott. Ezek után hogy adták le? "A KISLÁNY SZEMÉBE CERUZÁT SZÚRTAK AZ ÓVODÁBAN"... a riport végéig ügyesen mismásolták, hogy nem folyt ki a szeme, semmi baja nem lett, addig meg lehetett a nézőt "bizonytalan izgalomban tartva" riportalanyokat és óvodai fajátékokat mutogatni, a lényeg, hogy reklám alatt ne kapcsolj el.)
Ha a Hold pályáján belül halad majd el az éppen elég egy vezető hírhez.. (már várom a hangzatos felvezető szlogeneket)
Éppen ez érdekelt volna mennyi itt a "hibahatár" azaz a megközelítési távolság +/- mennyiben térhet majd el (legközelebbi ponton)? -
#1396
Nehéz igazából szenzációhajhászni - persze, közelebb lesz a mostani számítások szerint, mint a Hold, de még csak 1:sokmilliárdhoz esély sincs arra, hogy az utca végén balra Józsi bá pajtájára ráesik... -
#1395
Van benne "leg", mivel ekkora méretű aszteroida ilyen közel nem húzott el jó ideje, és egy ideig nem is fog. Ez alapján van rá esély. -
#1394
(Mindenképpen írj!)
Eredetileg a közmédiára gondoltam (szájra kapják-e a kereskedelmi TV-k híradói stb), nem szakmai körökre (ott nyilván figyelmet kap(ott))... azaz jó eséllyel egy "átlagember" hall-e majd róla mint az UARS-ről? -
#1393
Külföldi csillagászati / űr-oldalakon feltűnt. Máshol... hát tudja fene.
No majd írok róla az SG-n, úgyhogy itt is lesz visszhangja. :P -
#1392
Vajon mekkora lesz a sajtóvisszhangja? ...
