10000
  • [NST]Cifu
    #2803
    A DC-X az egyik nagy kedvencem, kár, hogy nem ebbe az irányba ment el az SSTO kergetés (ugyebár az X-33 / Venture Star irányvonalat, vagyis a VS/HL (Vertical Start / Horizontal Landing) követték inkább). Iszonyú kiábrándító volt, amikor a programhoz csatolt USAF tiszt azt mondta a DC-X harmadik repülésekor bekövetkezett balesetkor (az egyik láb később jött ki, és a rakéta feldőlt, majd felrobbant) azt mondta, hogy neki itt bizonyosodott be, hogy a függőleges leszállásnak nincs jövője. Na bakker, akkor a SpaceX előbb-utóbb be fogja mutatni, hogy mégse...
  • COOLancs
    #2802
    Ez jobb mint bármelyik Sci-Fi :D
  • COOLancs
    #2801
    Misk =Musk
  • COOLancs
    #2800
    Elon Misk vicces tweetje

    "Next rocket landing on drone ship in 2 to 3 weeks w way more hydraulic fluid. At least it shd explode for a diff reason"
  • Garga Pitic #2799
    Videó, spaceflightnow.com
  • COOLancs
    #2798
    De lap az, csak rácsos
  • [NST]Cifu
    #2797
    Én arra értettem, hogy egy grid fin-t nem magyarítanék kormánylapnak. Leginkább azért, mert nem igazán "lap"... :)
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.01.16. 17:56:49
  • COOLancs
    #2796
    Attól hogy rácsos, még kormányoz (sőt, szükség szerint stabilizál is!) :)
  • Dzsini
    #2795
    A fin pedig ráadásképp lehet uszony is :) (meg ezer más dolog, mert a propellerek lapátja is az)
  • [NST]Cifu
    #2794
    Egyfelől egyetértek, hogy nem teljesen korrekt megnevezés, de én a "kormánylapok" elnevezést sem tartom teljesen helyesnek, hiszen "rácsos" (grid fins) megoldásról van szó:



    Ott hirtelenjéban megszokásból próbáltam gyorsmagyarítani a szakszavat, és ez lett a vége. Ha hagyom eredetin (stabilizer fins) akkor sem tartanám helyesebbnek nyelvtanilag...
  • Dzsini
    #2793
    Úgy néz ki sikerült megpillantani a Beagle leszállóegységet. A Spirit és az Opportunity elveszett brit társa lett volna a Marson.
    A hely stimmel, a forma, szín stimmel...

    A méret pont az MRO szonda kameráinak határán van, tehát ennél jobban nem nagyon fogják látni.
  • Garga Pitic #2792
    Ez valóban közel volt, nem semmi teljesítmény.

    "Full RUD (rapid unscheduled disassembly) event." Van egy humora a csávónak :)
  • millerius
    #2791
    Bocs, hogy belevau, igaz, hogy az eredeti szövegben "stabilizing fin"-ről írnak, de a tükörfordítás itt nem reális, ugyanis magyar repülőműszaki szakkifejezésként
    1., a stabilizálás azt jelenti, hogy valamit eredeti helyén/helyzetében megtartunk, és nem azt, hogy módosítjuk az irányát/helyzetét
    2., a vezérsík általában fix, merev beépítésű szerkezet, ami mozgó/kitéríthető felület, annak kormánylap a neve (kivétel a kb. 6-700 km/ó tervezett tartós sebesség fölötti gépek vizszintes vezérsíkja, amely lehet részben vagy teljesen mozgó felület, előbbi esetben csak a magassági kormány trimmelésére szolgál, utóbbinál teljes értékű kormánylapként balansz magassági kormánylap a neve).
    Mivel a hírben a működtető hidraulika hibáját említik, így egyértelmű, hogy vezérléssel mozgatott felületekről, vagyis kormánylapokról van szó. Ettől kezdve részletkérdés, hogy a repülőszerkezet saját kijelölt tengely-koordinátáinak megfelelően melyik "stabilizer fin" melyik kormánylap (oldal,magassági vagy csűrő) szerepét tölti be. Persze akkor se "csűrőlapát" ahogy az Indexnél szerepel (a lapát az más "szakágak" szerszáma), hanem csűrő-kormánylap a neve.
    Sajnos a magyar rep-műszaki szakszótár-kiadás nemigen követi a valóságos műszaki fejlődés gyorsaságát, utoljára 25 éve adtak ki angol-magyar repműszaki szótárt, az is elsősorban polgári vonalra szólt, a haditechnikai szakág kimaradt belőle (hogy mást ne mondjak, pl. nincs benne a HUD/head up display sem, pedig azt ma már civil gépeknél is használják - és mai napig nincs magyar műszaki megnevezése). Azt a szótárt is elsősorban rep-elektronikai szakemberek állították össze, így sárkány-hajtóműves szemmel itt-ott vannak benne furcsaságok is.
  • Pares
    #2790
    SpaceX

    "Building Better Worlds"


  • [NST]Cifu
    #2789
    Ez egy fokkal jobb forrás: The Verge









    Magyarul a stabilizáló felületek (nem csűrőlapok...) hidraulikája adta be a kulcsot. Az automatikus irányítórendszer a hajtóművet felfuttatta (több tolóerőt adott), hogy próbálja azzal kiegyenesíteni a rakétatestet, de ehhez már késő volt.
  • Nohab
    #2788
    Nézze meg az utóbbi évek legfényesebb üstökösét!
  • Nohab
    #2787
    Index cikk

    És a képek:



  • kissssss
    #2786
    már az is szép teljesítmény hogy sikerült eltalálniuk a célt.....
  • gothmog
    #2785
    Igen, a "néhány javítás, és újra használható" az úszó platformra vonatkozott, a rakétafokozat "keményen" érkezett le. De legalább oda ahova kell. Elsőre egy ennyire új technikánál ez nem is annyira meglepő.
    Utoljára szerkesztette: gothmog, 2015.01.11. 22:14:52
  • COOLancs
    #2784
    A rakétából annyi maradt meg ami le van takarva a fedélzeten:
  • PetruZ
    #2783
    Musk azt írta, hogy nem semmisült meg, de nem is volt tökéletes a landolás. Úgy véli, pár dolgot megjavítva felhasználható még a visszatérő rész.
  • Dzsini
    #2782
    A 2015. 01. 09-én 21:00-kor készült előrejelzés szerint a Masat-1 visszatérése 2015. január 09. péntek 22:15 UTC és 2015. január 9. péntek 23:45 UTC között várható. Ebben az időszakban a visszatérés bekövetkezése egyformán valószínű.

    A BME-n lévő földi állomás már várhatóan sosem veszi újra a műhold jelét.
    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.01.10. 11:43:20
  • COOLancs
    #2781
    SapeceX CRS-5:
    A hírek szerint a Falcon első fokozata eltalálta a leszállóhelyet, de megsemmisült.
  • [NST]Cifu
    #2780
    Ma is tanultam valamit, nem teljesen értettem ezt a gyors zuhanást 200km alatt, mert "hagyományos" műholdakból van, amelyik "általánosan" ilyen magasságban van a keringési pálya alsó pontja. De így már érthetőbb a dolog.
  • Dzsini
    #2779
    dr. Gschwindt András "nekrológja" a visszatérés (űr)fizikai körülményeiről, múlt novemberből.
    (én tegnap olvastam a Pulispace blogon)
    A pálya Földhöz közeli része az ionoszférán halad keresztül. Ebben a rétegben elektronokat találunk. Számuk a Nap aktivitásától függ. A Napból érkező nehezebb részecskék a Földhöz közelebb jutva csak rövid időre kerülnek Masat-1 útjába. Az ionoszféra összetétele inhomogén és időben változó. Ezen a rétegen rohan át napjában többször is. Ezen réteg fékező hatása meghatározó. Az ionoszféra állapotának előrejelzésére gyakran mondjuk, hogy bizonytalanabb, mint a földi időjárásé. Állapotát földi szondázó állomásokkal tudjuk mérni. Ezen mérési eredmények és a Nap állapotának ismeretében határozzuk meg elektrontartalmát, ami esetünkben meghatározó szerepet játszik a Masat-1 fékezésében.
  • [NST]Cifu
    #2778
    Elég brutális, hogy 200km alatt így "zuhanni" kezd a magassága, és "mindössze" 150km-en már meredeken, visszatérés nélküli lesz a pályája...
  • Dzsini
    #2777
    1060 nap után, véget ér egy utazás:

    A 2015. 01. 06-án készült előrejelzés szerint a Masat-1 visszatérése 2015. január 09. péntek 21:00 UTC és 2015. január 10. szombat 14:00 UTC között várható.
    forrás
  • PetruZ
    #2776
    A mára tervezett visszatérős SpaceX indítást lefújták, de péntek reggel újra megpróbálják.
  • COOLancs
    #2775
    A kínaiak meg kimaradtak pedig több mint valószínű, hogy idén is indítanak egy Hold-rovert, és az új rakéta-sorozatuk első tagja, a CZ-6 is idén debütál.
  • COOLancs
    #2774
    A SpaceX-hez még annyit hogy a CRS-5 lesz az első amely során megpróbálják az első fokozatot egészben landoltatni egy, az óceánon lehorgonyzott bárkára. Plusz, korábban az idei évre ígérték a Falcon-Heavy első útját is, de ez ma már eléggé valószínűtlennek tűnik. Az meg szép, hogy ennyi Dragon repülést terveznek az ISS-re miközben a januári is eredetileg tavaly szeptemberben ment volna



  • kamov
    #2773
    Az Ariane-6 esetében gyakorlatilag egy újracsomagolt Ariane-5 ről beszélhetünk.
    A két nagy szilárd hajtóanyagú booster helyett négy feleakkora van, amiből kisebb terheknél elég csak kettő.
    http://www.esa.int/Our_Activities/Launchers/Launch_vehicles/Ariane_6
  • PetruZ
    #2772
    "Egyéb mókák" kategóriában nevezném akkor ezt. :P Alig félmillió év, annyit fél lábon is kibírok. :)

    Komolyabb égi vizekre evezve: 2015-ös csillagászati eseménynaptár az IFLS-től.
  • kamionosjoe
    #2771
    Na ezekből már lehetne egy rendes cikket is csinálni akár a főoldalra. Szerintem sok embert érdekelne, nem csak minket akik ezt a topikot látogatják.
  • [NST]Cifu
    #2770
    Akkor a nem tudományosokról. :)

    SpaceX: Január 6.-án indul az ISS-re a CRS-5, majd április 8.-án a CRS-6. Június 13.-án a CRS-7, de itt megy a BEAM (Bigelow Expandable Activity Module) is, a Bigelow-féle felfújható modul. A BEAM a tervek szerint két évig fog az ISS-en vendégeskedni, leginkább arra kiváncsiak, hogy mennyire viseli jól a hőváltozásokat, milyen lesz a fedélzetén a sugárzási érték, illetve lesz-e nehézség a működése közben (le-e enged).


    A BEAM dokkolása a CANADARM-2-vel és a felfújt állapota


    Itt még nem ér véget az év, meg szeptember másodikán a CRS-8.

    Orbital Sciences: 2014 leglátványosabb pukkanását a hajdan első számú, ma már a SpaceX mellett lassan alig-alig megemlített Orbital cég Antares 130 rakétája produkálta, amely az ISS-re indította volna a Cygnus CGS-3 missziót. A blama akkora, hogy a cég a CRS-4-et (ami április elsején indult volna) inkább Atlas-V-el küldi fel. Hogy mikor, az még nem tisztázott, valamikor az év második felében, függően hogy sikerül összehozni a hirtelen jött Atlas-V igényt, és persze hogy sikerül az ISS ütemtervébe belepaszírozni az érkezést.


    Az Antares 130 balesete


    ESA: Az Európaiak (nagy betűvel) idei legnagyobb dobása a végül is okafogyottá vált IXV (Intermediate eXperimental Vehicle ~ Átmeneti Kísérleti Jármű), ami egy aerodinamikailag kormányozható, "lapos" szögben (mint az űrrepülőgép) visszatérő tesztjármű. A program eredetileg az Ariane-5 utód kereső PLFF (Future Launchers Preparatory Programme ~ Jövőbeni Hordozójárműveket Előkészítő Program) szárnyai alatt készült, és hajdanában azt sem vetették el, hogy tán egy SSTO rendszert válasszanak (ami a Phoenix / HOPPER név alatt futott). Azóta amúgy az Ariane-5 utódja megvan, a teljesen konvencionális, alapvetően szilárd hajtóművekre építkező Ariane-6. Amúgy az IXV-t is egy szilárd hajtóanyagú VEGA rakéta viszi fel.


    Az IXV tervezett profilja CGI videón bemutatva


    Csak a margóra, mert nem közvetlenül világűrkutatás - március 28.-án indul az európai Galileo GPS rendszer FOC-3/-4 műholdja (eredetileg még idén indult a FOC-5/-6/-7/-8 műholdak is, de időpont még nincs, mivel a FOC-1/-2 tavaly augusztusban rossz pályára állította a Fregatt fokozatt, így a FOC-3/-4 lesz az első "működő" Gallileo műhold - ha sikeresen pályára állítják). Ezeket egyébként Szojuz-2-1b viszi fel.

    ISS / Szojuz: Mozgalmas lesz, március 17.-én (Szojuz TMA-16M) és Május 26.-án (Szojuz TMA-17M) lesz az első kör. A TMA-16M-el Scott Kelly (NASA) és Mihail Boriszovics Kornyijenko (RSA) egy éves misszióra indul (ISS 43/44/45/46 legénységében is benne lesznek). Szeptember 2.-án jön a következő (TMA-18M) és novemberben az utolsó (TMA-19M). A TMA-18M érdekessége, hogy az utasa lesz az első Dán űrhajós (Andreas Mogensen), illetve egy brit űrtúrista, az amúgy klasszikus szoprán énekes Sarah Brightman, ők várhatóan 10 napot töltenek a világűrben és a TMA-16M-el jönnek vissza.

    SPARK: Na ez bonyolult lesz. A rakéta neve Super Strypi, és a Hawaii Egyetem, az Aerojet Rocketdyne valamint a Sandia készíti és indítja. Viszont az Amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) pénzén él, a LEONIDAS (Low Earth Orbiting Nanosatellite Integrated Defense Autonomous System ~ Alacsony Föld-körül Keringő Nano-műhold Integrált Védelmi Önálló Rendszer, ugye milyen vicces?) program keretében. A DoD alapvetően azért támogatja a Hawaii-akat, hogy a jövőben esetlegesen katonai célú mikroműholdakhoz legyen egy opcionális indítórendszere (ami független a "nagy" hordozórakétáktól, ahol általában sokadlagosan, potyautasként kerülnek pályára a nano-műholdak). A Super Strypi mintegy 250kg-ot képes ~400km-es napszinkron pályára állítani, és igen egyszerű szerkezetű (az első fokozat például szilárd hajtóanyagú, és forgásstabilizált (!)). Az első indításnál több műholdat is visznek, köztük a legnagyobb az 55kg-os HawaiiSat-1, és a legfontosabb érzékelője egy DARPA által pénzelt infravörös spektrális érzékelő.


    A Super Strypi lényege: egyszerű, ezért olcsó (~5 millió dollár még így is)


    Kémek: Ha már katonai téma, milyen katonai műholdak mennek fel? Január 22.-én indul a "kettős" célú Dél-Koreai KOMPSAT-3A egy Dnyepr orrában, és infravörös és optikai tartományban vizslat majd, noha első sorban mezőgazdasági és oceonológiai, valamint katasztrófaelhárítási céllal, de a katonaság is ott van mögötte. A nagy konkurens Japán se marad le, még Január 29.-én indul egy H-IIA/202-es rakétával az IGS Radar-4, ami nevéből fakadóan (IGS = Information Gathering Satellite) egy űrbe telepített radar-kémhold, amiket első sorban a hajóforgalom (ie.: hadihajók) követésére használnak. Ha valakit érdekel, most Japánnak 6 működő kémműholdja van fent (két radar és négy optikai), és ez lesz a 13. a sorban (igaz a 3. és a 4. az indítórakéta hibája miatt nem állt pályára).

    Február 22.-én indul egy orosz katonai műhold, a "Obzor-R", radarfelderítő. "Válaszként", egy amerikai radar-műhold, a "Topaz" kódnevűekből a negyedik indul 2015 április 15.-én. Valamikor az év folyamán indul még egy orosz műhold, a Pion NKS, amely egy kifejezetten haditengerészeti felderítő / rávezető műhold (egy személyben váltja a ma már működésképtelen US-A radarműholdat és az US-PM elektronikai felderítő műholdat).
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.01.03. 00:59:17
  • Dzsini
    #2769
    2015-ben várható :

    Január 25-én 11 éves az Opportunity rover, több, mint negyvenháromszorosan túllépve a tervezett 90 napos működést, és úgy néz ki, hogy sikerül "lefutnia" a maratoni távot, 41,4 kilométernél tart. Látszik már rajta az öregedés - a flash alapú hosszútávú memóriája nem igazán működik (elfelejt dolgokat), így csak az aktív RAM-ba fotóz, és azokat küldi haza - így sokkal kevesebb képet készíthet, amíg nem sikerül a hibás memóriaterületet elkülöníteni, és a maradékot újraformázni.

    Leghamarabb Január végén (29-én terv szerint) indul a DSCOVR mélyűr-klímakutató, napszelet fog mérni, az L1 Lagrange ponton állva folyamatosan tudja figyelni majd a Napot és a Föld napsütötte oldalát (itt dolgozik a SOHO is).

    Március 6-án a Dawn a 2012-es Vesta látogatás után elérkezik az aszteroidaöv egy másik nagyságához, a Cereshez. Onnantól az év végéig folyamatosan várható rengeteg kép és információ, novemberben 400 kilométernél közelebbről is.

    Március környékén (18-a körül) tervezett "leszállást" hajt végre a MESSENGER a Merkúron, kifogyott az üzemanyagból (és az üzemanyagtartályban levő túlnyomásos gázból is, azt is felhasználták), így a keringése szép lassan behúzza a bolygóra. Várhatóan nagy port ver fel :)

    Áprilisban a Hubble betölti a 25 évet, nem terveznek tortát küldeni neki, viszont várható még sok szép kép tőle :)

    Júniusban indul a Barcelona Moon Team, a GLXP díjért egy kínai Hosszú Menetelés hátán.

    Júliusban a 2014-ben felébresztett New Horizons elsuhan a Plútó mellett (röpke 16 ezer kilométerre, ami közel 5 milliárd kilométernél nem rossz célzás :) ), már februártól lehet számítani a képekre, a Charonról, a Nyxről, és esetleg további objektumokról is. Utána még legalább 10-12 év aktivitást várnak tőle.

    Szintén júliusban indul várhatóan a LISA Pathfinder, ez nem fotózni fog, hanem Einsteint igazolni :) Elhelyezkedik az L1 pont lehető legközepén, és benne 2 vákuumban elhelyezett platinakockával és lézeres távmérőkkel vizsgálja a gravitációs hullámok természetét (pikométeres pontossággal van felvértezve) - ez kevéssé látványos, de annál érdekesebb küldetés.

    Augusztusban a Rosetta és a 67P Napközelbe kerül, ha valamikor, akkor legkésőbb ekkor van esély arra, hogy a Philaet fel tudják ébreszteni.

    Augusztus 5-én a Curiosity megkezdi negyedik évét a Marson.

    Novemberben a japán Akatsuki ismét megpróbál pályára állni a Vénusz körül, 2010-ben nem sikerült neki, azóta párszor megpörkölődött kicsit Napközelben, de működik, és hátha most sikerül nekik. Villámlásokat, vulkanizmust, a felhők szerkezetét, és a felszínt vizsgálná.

    Plusz egy vödör út az ISS-re, kisebb-nagyobb műhódak, az első dán űrhajós (és ISS lakó), próbaindítások, egyebek. A rakétákról, különféle űrrepülőkről, SpaceX meg egyéb mókákról majd ír valaki olyan, aki ért hozzá, én a tudományosabb küldetéseket válogattam össze. És biztos kihagytam párat.
  • Molnibalage
    #2768
    Chris Hadfield: What I learned from going blind in space

    Magyar felirat is van, ha valakinek szüksége lenne rá.
  • PetruZ
    #2767
    A Kepler K2 misszió működőképes, egy februári felfedezését nemrég megerősítették. Bár a pontossága elmarad a korábbiaktól, így is hasznos eszköz lehet még egy darabig.
  • Dzsini
    #2766
    Hubble adventi kalendárium 2014 (naponta egy-egy új képpel)
  • benőmenő
    #2765
    Az Opportunity-n elkacagtam magam :D
  • Dzsini
    #2764
    Űreszközök tömege és kapacitása (lóban mérve, mert az xkcd egy ilyen oldal...)