Űrkutatás

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Papirzacsi
#1016
Én elsõ ránázásre 50-60km-nek saccoltam. Ráadásul a sikló pályája a másik irányba hajlik el, így esetleges robbanás esetén is inkább távolabb kerülnek a törmelékek mint közelebb.

Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)

#1015
Mennyi lehetett a távolság? Nekem úgy tûnik, hogy azért olyan 60-70 kilométer meg volt az. Csak nem engednék olyan közel a civil repülõket, ha veszélyes lenne, legalább is gondolom én...

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

#1014
Elképesztõ felvétel! Mit nem adnék, hogy én is láthassam egyszer a startot!

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

Molnibalage
#1013
Én azt sem tudtam, hogy ilyen közel engednek civil airliner-t. Ha szétpukkan az STS, akkor több tíz km-es körben is szóródhat a hulladék. Eltalálhatja a gépet. Persze ennek esélye csillagászati, de akkor is...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Rincewind
#1012
Wow! Ekkora makot, hogy ezt igy elkaptak. o.O
Molnibalage
#1011

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#1010
Köszönöm szépen! 😄

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#1009
+1

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Csirke4
#1008
HBD Cifu! =)
joebacsi
#1007
Boldogat Cifu! 😊

www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"

[NST]Cifu
#1006
Köszönöm szépen. 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#1005
Ezt a topicot biztos olvasod, úgyhogy kedved szerinti Isten/istenség/felsõbbrendû lény/képzelt figura éltessen sokáig! 😊

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Dzsini
#1004

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

[NST]Cifu
#1003
Hát reméljük az Orion / Dragon gyorsan pótolja majd azért az ûrsiklókat.

BTW ahogy olvasom elkelt a két Hold-megkerüléses ûrtúrísta út elsõ jegye 150 millió US$-ért, a második hely még kiadó...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#1002

"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."

[NST]Cifu
#1001
Nekem sajnos a "biztonsági" másolatok a hosszabb írásaimról elvesztek egy vinyóhalálnál, szóval ezt most újra bepötyögtem, nem copy-paste volt. De a forrás ettõl még ugyan az (Spacefuture.com), viszont biztos, hogy ez most bõvebb, mert akkor még nem tudtam a frissebb, 2000-es publikációról.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#1000
Nem néztem meg, de mintha anno az index fórumon is leírtad ezt. copy+paste? vagy le van mentve a titkos másolatok közt x)

[NST]Cifu
#999
Von Braun terve 1952-bõl:



Herman Potoènik illusztrációja 1928-ból (amire amúgy Von Braun is hivatkozott késõbb):
[center]

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#998
Ez tisztára olyan, mint a 2001:Ûrodüsszeia-ban!



De úgy tudom a filmnél is NASA terveket vettek figyelembe...

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

[NST]Cifu
#997
Elõbb-utóbb elkerülhetettlen, hogy az ûrbéli építkezések eféle módon valósuljanak meg. Amúgy az ISS esetén is azért az ûrbéli építés alapait sajátították el, a rácstartók építésénél, illetve a napelemek, hûtõradiátorok és a kiszolgáló berendezések telepítésénél.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Papirzacsi
#996
Igen, csak ahogy a képen is látszik, egy egy újabb kerék nem egy rakétával szállítható, szemben a ma használt modulokkal. Ez a pénz mellett nagyonsok és bonyolult ürbéli szerelést igényel, szemben a mai nagyrészt földi szereléssel, ez is oka, hogy nem építettünk ilyen állomásokat még.

Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)

[NST]Cifu
#995
És a pénzen felül ott van még az is, hogy a mai ûrállomás egy egy modul hozzácsatolásával bõvíthetõ, míg az ilyen kerek zárt állomás nem.

Egy-egy új kerék hozzáadásával lehet.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#994
Itt és itt jól leírják angolul. Magyarra fordítani nem merném így hirtelen. 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#993
Tehát lényegében a nem megy át a víz a ruha "texitles" részén? Mibõl készül az?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#992
Bizonyos változtatásokkal, például zsebek vannak rajta ahova súlyokat ill. hungarocel darabokat illesztenek, hogy elérjék az adott mélységben a semleges lebegést, a NASA által használt EMU ruhákból hiányzik a hûtõ-fûtõ rész, hiszen nincs rá szükség, illetve pár dolgot lespóroltak (pl. a drága halogén fejlámpa helyett sima buvárlámpát szigszallagoztak a tartókeretre). Az Orlan pedig nem önellátó a rendszer, hanem felszínrõl táplált.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Papirzacsi
#991
Igen, akkor vagy a hozzácsatolt modulban nem lesz mesterséges gravitáció, vagy egy az elõzõel megegyezõ méretû kerek ûrállomást kell hozzácsatolni, szemben a mai kisméretû modulokkal.

Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)

Molnibalage
#990
Nem feltétlen. Minden forgó állomásnak van tengelye. Oda lehet dokkoló részt tenni. Viszont oda lehet akkro bõvítést is tervezni. A baj az, hogy csak forgásirányban bõvíthetõ...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Papirzacsi
#989
És a pénzen felül ott van még az is, hogy a mai ûrállomás egy egy modul hozzácsatolásával bõvíthetõ, míg az ilyen kerek zárt állomás nem.

Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)

Molnibalage
#988
Lenne egy hülye kérdésem. A medencében végzett súlytalansági gyakorlatok során ugyanzt a szkafandert használják, amit az ûrben? Totálisan vízzáró a cucc?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#987
A rövid válasz valóban annyi, hogy a pénz miatt.

A komolyabb probléma azonban igazából az, hogy ez egy olyan mérnöki kihívás, amelynél az emberi tényezõt megfelelõen csak a már kész ûrállomáson lehet vizsgálni. Az emberi tényezõ pedig az, hogy mennyire tud alkalmazkodni az ember a forgó szekcióban fellépõ környezetre. Ugyanis a fej és a láb között az ûrállomás méretétõl függõen század-, de akár tized g gyorsulási eltérés is lehetséges.

Hogy ezt megértsd, itt egy kis példa:



Magyarázat:

A függõleges skála a forgási rádiusz, ha "kerék" típusú ûrállomást akarsz építeni, akkor ugye az átmérõ, vagyis ennek a kétszerese. A víszintes skála a forgási sebesség, fordulat per perc.

Az öt emberalak a bejelölt öt pontra vonatkozik, az emberalak feje a forgási tengely felé néz, az ûrállomás forgó mozgása pedig a bal keze irányába történik. Az elsõ vonal, amely az emberalak fejétõl indul ki, egy labda fejmagasságból való leejtését stilizálja, a vonal a labda útját, a vonalon lévõ pontok a labda pozicióját idõegységenként (tehát sûrûbb pontozás = lassabban lehulló labda). Az emberalak lábától induló vonal pedig ennek a leejtett labdának a további útja, a második lepattanás idejéig.

Látható, hogy a labda egy ívet ír le. Minél nagyobb a forgási rádiusz, annál kisebb az ív.

Középen van egy besatírozott rész, a "komfort zóna", ez az a rész, ahol az ember ezen kép készítõje szerint jól viselné még magát.

Mi történik ha rosszul viseli magát? Nos angolban motion sickness a szó, magyarba nem tudom mi a megfelelõje, talán egyensúly zavar? A lényege, hogy rosszul érzed magad tõle.

A nagy kérdés, hogy mennyire. És mi történik veled, ha ebbõl a gravitációs részlegbõl átkerülsz egy gravitációmentes részlegbe, mert ugyebár jelenleg az ûrhajósok többség még mindig olyan kísérleteket hajt végre, ami pont, hogy a mikrogravitációval kapcsolatos. Ehhez még hozzátenném, hogy az ûrhajósok mindegyike jelezte az "ûrbetegséget", vagyis durván az elsõ két-három nap hányinger, tájékozódási zavar, rosszullét fogja el õket. De volt olyan ûrturísta, aki egy ûrhajóstársa szerint "végighányta az utat". Namost képes-e az emberi szervezet ahhoz alkalmazkodni, hogy mondjuk 16 órát eltölt a mesterséges gravitáció alatt, majd 8 órát meg átmegy a mikrogravitációs részbe dolgozni?

Azt sem tudjuk, hogy mik a határai ennek a komfort zónának. Egyesek szerint 3 fordulat per percnél gyorsabb forgási sebességnél már jelentkezik a hatás, mások szerint a jobb képességû emberek a 6-8 fordulat per percet is elviselik. Egy 2000-es publikáció szerint azonban a 7,5-10 fordulat per perc is elviselhetõ, ha az átállás fokozatos.

Szóval a probléma az, hogy elõször tesztelni kellene, hogy is viselkedik az emberi szervezet ilyen körülmények között. Azonban egy kis méretû forgó ûrállomás is több száz millió dolláros költségvetést feltételez, és lehet, hogy a rajta lévõ ember ettõl még végig hányingerrel fognak küzdeni. Ahol pedig már jó esélyel sikeres lehet, az 100m radius és 3 fordulat per perc - ez viszont több milliárd dollár. Azt pedig nem tudni, hogy a rajta tartozkodó emberek mit is csináljanak - hiszen jelenleg elsõ sorban a súlytalansággal kapcsolatos kísérletekért építenek ûrállomásokat.

Szóval egyfelõl kell egy jól felépített indok, miért is építsen valaki milliárdokért ûrállomást, ahol valószínûleg nem lehet súlytalansági feladatokat és kísérleteket végrehajtani, és kell tapasztalat, amely viszont egy ûrállomást jelent.


Egy 7,5 méteres "dobban" teszteli egy NASA kutató a forgó ûrállomáson való mozgást, 1960-as évek

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#986
Pénz. Egyébént mintha nemrég felküldték volna az elsõ felfújható ürállomás techdemóját.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#985
Miért nem építenek olyan ûrállomásokat mint a nagyon dicsért és jónak tartott kerék alakú állomás. Én már több fantasztikus! regényben és filmben láttam-hallottam róla, itt konkrétan a kialakítására gondolok, ha egy nagy keréknek képzeled ami "gyorsan" forog a szimmetriatengelye körül, állítólag szimulálva a gravitáció hatását. ( homogén gravitációs tér==állandó gyorsulás. Állandó szögsebességgel forgó test pedig állandó gyorsulást szenved )

#984
Ez nem olyasmi, mint a PlanetX/Nibiru/Marduk/stb.? Kivéve persze a pályát és a világvégét... Végül is lehet, hogy van ott valami. Egyébként az Uránusz feje tetejére állásáról, a Plútó és a Sedna furán elnyúlt pályájára van már valami "több mint valószínû" magyarázat? Vagy még mindig csak az "egy a százból" hipotéziseknél tartanak?

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

Molnibalage
#982
Kísértetiesen úgy nézki ki, mint egy orosz protó gép anno.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#981
A Dragon személyszállító változatának a részletes adatai még nem publikusak, de szvsz komoly terhet nem fog tudni szállítani. Egyfelõl a szûkös hely, másfelõl az emberes ûrrepüléshez szükséges rendszerek tömege miatt.

De õszintén szólva nem is igazán van rá igény, ha terhet akarsz felvinni, arra ott van a teherszállító Dragon (DragonLab), ami 6 tonna hasznos terhet vihet fel, és 3 tonnát hozhat vissza a Földre...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#980
Én teherbírás kapcsán érdeklõdnék. 2 ember mellett többet tud mint 100-200 kg?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#979
Az Ansari X-Prize inkább a civil ûrutazás elõremozdítását próbálta propagálni, úgy elképzelve, hogy a Szub-orbitális repülés legyen meg, aztán majd onnan lehet tovább lépni a valódi ûrutazás felé. Az, hogy ezt az elképzelést jelenleg csak a Virgin/Scaled féle SpaceShipTwo valósítja meg várhatóan, azért jelzi a nehézségeket.

Komoly támogatás az alternatív meghajtás felé szvsz legfeljebb a brit Skylon lehet, amelyet az ESA és a brit kormány támogat, még ha elég korlátozott keretek között is. Ezt két Sabre fantázianevû hibrid sugárhajtómû/torlósugárhajtómû/rakétahajtómû juttatná a világûrbe, de még optimista becslések szerint is inkább az évtized vége fele lehet belõle valami - ha valaki kifizeti a nagyságrendileg másfél milliárd fontra becsült fejlesztési költséget. A Skylon-nak van civil hiperszonikus utasszállító változatú elképzelése is, ez az A2.


A Skylon SSTO (egy fokozattal a világûrbe jutó) ûrrepülõgép


A Sabre hajtómû makettje

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#978
Attól függ mire vonatkozik a kérdés.

-A NASA inkább Dragon-okért fizet, mint Szojuzért, még akkor is, ha többe fog kerülni? Igen.
-A DragonX versenyképes lesz a Szojuz-al szemben ûrturizmus terén? Elképzelhetõ, a Dragon 7 embert tud felvinni, hozzávetõleg 160-180 millió dollárért (becsült összeg), vagyis 6 utassal számolva 26,6-30 millió dollárért. A kérdés persze hogy hova, mert az oroszokhoz hasonló ISS túrát a SpaceX és a NASA aligha fog tudni megoldani. Maradna a Bigelow féle ûrállomás, de Bigelow saját ûrhajót akar, a CST-100-at vagy az Orion Lite-ot. A másik opció az amerikai Orbital és az orosz Energia cégek által javasolt CSS (Commercial Space Station), ennél az Orbital "nyitott" az ûrjármûvek terén, lehet Orion, Szojuz, Dragon, akár Szen-Csou is.



A CSS metszeti ábrája


A CSS Szojuzzal (ballra), PTK-NP-vel (fent) és Progressel (jobbra) dokkolva

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#977
Az X Prize esetén arra gondoltam, amit a SpaceShipOne nyert meg - az is (részben) Google támogatott dolog volt úgy emlékszem.

..megvan: Ansari X Prize néven futott, nekem valahogy már akkor is a Google maradt meg, mint aktív résztvevõ (ezekszerint rosszul).
Ráadásul az egész X-díj összetettebb a dolog, mint emlékeztem 😊

A Dreamchaseres/Szojuzos dolgot köszönöm, így érthetõbb, hogy miért dolgoznak rajtuk.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Molnibalage
#976
SpaceX Dragon --> A Szojuzt is kiüti a nyeregbõl?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#975
@Papírzacsi: Yepp, ez jogos.

@Dzsini:
Mit tud a Dreamchaser és a Prometheus, amit a mostani ûrsikló nem?

A felszállás közbeni bármikori levállást az indító fokozatról, és biztonságos távolságra való eltávolodást.

...mit tud a többi, amit az eddigi vízre/Szibériába landoló dobozok nem tudtak?

Hát elsõ sorban azt, hogy amerikai ûrhajók. A NASA amerikai költségvetési pénzbõl dolgozik, az amerikai vezetés pedig szereti, ha ezt a pénzt a határon belül költi el. Ezért nem is volt reális opció, hogy Szojuz-okra lovagoljanak át végleg az amerikai asztronauták.

Továbbá mindegyikre jellemzõ, hogy 4-7 ûrhajóst juttat a világûrbe. A Szojuz jelenleg hármat tud, ahogy anno az Apollo is.

A hordozók terén kellene valami újat kitalálni (errõl szólt és szólnak a gugli X prizeok is)

A Google X-Prize a Holdra feljuttatot ûrszondát jutalmazza, sehol sincs említve, hogy új féle hordozóról lenne szó. A komolyabb Google lunar prize csapatok már be is rendeltek hordozórakétákat, mint az Astrobotic csapat, akik SpaceX Falcon 9 rakétával indulnak 2013 decemberében a tervek szerint.

Szvsz te kevered a Space Elevator Games-el, a 2006-os és 2007-es Wirefly X-Prize Cup-on volt megtartva kettõ, aztán az X-Prize-tól független lett (nem volt támogató többé a Wirefly), így a NASA adta a pénzjutalmat 2009-ben. 2010-ben a Space Elevator Games nem lett megtartva, helyette a Strong Tether Challenge jött létre, de ez inkább anyagtechnológiai verseny volt. Idén én eddig egy versenyt láttam kiírva, az EuSEC-et, ami az elsõ európai kíirás lesz.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#974
Mit tud a Dreamchaser és a Prometheus, amit a mostani ûrsikló nem?

...mit tud a többi, amit az eddigi vízre/Szibériába landoló dobozok nem tudtak?

A hordozók terén kellene valami újat kitalálni (errõl szólt és szólnak a gugli X prizeok is)

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Papirzacsi
#973
Az ûrlift ugyanúgy vágja a pályákat, ráadásul nem csak a LEO pályákat, hanem a teljes hosszában minden pályát. A mikrohullámú sugárzást legalább ki lehet kapcsolni ha véletlenül valami keresztezné az útját.

Csak a Puffin ad nekem er?t és mindent lebíró akaratot. :-)

[NST]Cifu
#972
BTW a NASA és az esetleges civil ûrhajózási cégek úgy tûnik szabályosan válogathatnak majd a lehetséges ûreszközök között. Szép kis fordulópont onnan, hogy pár éve úgy tûnt, hogy talán csak a Szojuz marad opciónak a NASA számára.

Orion


2010 február 10.: az elsõ félkész Orion átadása


Lockheed elképzelés a Föld-közeli aszteroida látogatásra


A Constellation program fekete lova. 7 fõt vihet fel egy ûrállomásra (ISS), négyet a Holdra, vagy a legújabb elképzelés szerint két Orionból összedokkolt ûrjármû 3 fõt vihet egy Föld-közeli aszteroida meglátogatásához. Az elsõ félkész jármûvet most nemrég szállította le a Lockheed a NASA-nak. Probléma, hogy a további tervekben is az Ûrsikló számára kifejlesztett technológiákra épülõ hordozórakétán képzelik el, ami drága üzemeltetést jelent.

Elõnye: Jól halad a fejlesztése, nem csak alacsony Föld körüli pályára alkalmas, hanem mélyûri feladatokra is.

Hátránya: LEO feladatokra nehéz (~21 tonna), a tervezett hordozórakétákkal az üzemeltetése drága. A jövõjével kapcsolatban még mindig akadnak kérdõjelek.


SpaceX Dragon:


Az elsõ Dragon, amely már megjárta a világûrt


A SpaceX-en pár éve még a szakértõk is nevettek. A szakma vén rókái, mint a Lockheed vagy a Boeing dollármilliárdos költségekkel mernek csak egy ûrhajó vagy hordozórakéta esetén emlegetni, ehhez képest a SpaceX igencsak szegényes büdzsébõl gazdálkodott. De mégis hova eljutott! Sikeres a Falcon 1 hordozórakétájuk, és a Falcon 9 meg egyenesen telitalálat, mivel olcsó, de nagy teherbírású. A Dragon ûrhajójuk fejlesztése az Orionhoz képest szánalmasan kevésbõl jött ki, de ehhez képest már megjárta az elsõ példánya a világûrt. Az ûrhajó 7 embert vihet alacsony Föld körüli pályára, de alkalmassá tehetõ Hold-missziók végrehajtásához is (de a hõpajzs terén akár a Mars-missziót sem zárják ki), tömege ~10 tonna.

Elõnye: Nagyon jól halad a fejlesztése. Olcsó, és olcsó a hordozórakétája is.

Hátránya: ?


Boeing CST-100:


A CST-100 röntgen-ábrája, benne a 7 fõs személyzet elhelyezése


A Bigelow Aerospace és a Boeing közös pályázata a NASA CCDEv programjára. A lényege a könnyû és egyszerû szerkezet, amit részben annak köszönhet, hogy kizárólag alacsony Föld körüli használatra tervezték. A tömege valahol 6-8 tonna körül lehet, és akár a Falcon 9-el, akár a Delta 4-el, akár az Atlas V.-es pályára állítható. A Bigelow Aerospace a CST-100-al vagy az Orion Lite-al (egy "egyszerûsített" Orion) akarja megoldani a saját civil ûrállomásának a kiszolgálását.

Elõnye: Olcsó és könnyû lehet, mivel célirányosan fejlesztik.

Hátránya: Bizonytalan a jövõje, a Boeing kijelentette, hogy saját pénzt nem szándékozik a fejlesztésbe fektetni, tehát ha a NASA nem ad rá pénzt a CCDev 2 kihírdetésekor idén márciusban, akkor az a program végét jelentheti. A Bigelow pedig két vasat tart a tûzbe, mivel a CST-100 mellett az Orion Lite-ot is folyton emlegeti.


DreamChaser:


A Dreamchaser dokkolva az ISS-re


A Dreamchaser egy kis méretû ûrsikló, hat ûrhajóst vihet a világûrbe, és alapvetõen ûrállomás (ISS) kiszolgálásra épül. A tömege 12-15 tonna körül lehet, egy Atlas V. orráról indulhat szerencsés esetben a világûrbe. Az elsõ példány (félkész) megépítéséhez a NASA CCDev nyújtott anyagi segítséget.

Elõny: Szárazföldi landolás (a legtöbb konkurens tengerre száll le), alacsony g terhelés visszatéréskor (1,5g vs. ~6g az ûrkapszula-féle megoldásokhoz képest).

Hátránya: Bizonytalan jövõkép, drága indítójármû.


Orbital Prometheus:


A Prometheus makettje


Kis méretû ûrsikló, amelyet a Northrop építene az Orbital számára. 4 fõs legénységet képes alacsony Föld körüli pályára juttatni egy Atlas V. rakéta orráról indítva. A CCDev 2. fordulójában indul NASA pénzekért.

Elõnye: Szárazföldi landolás (a legtöbb konkurens tengerre száll le), alacsony g terhelés visszatéréskor (1,5g vs. ~6g az ûrkapszula-féle megoldásokhoz képest).

Hátránya: Bizonytalan jövõkép, jelenleg nagyon kezdeti stádiumban van.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#971
Sok nem-rakétás ûrbejutáshoz szükséges létesítmény még mindig rakétákra kell támaszkodjon az építés fázisában. Márpedig ez a fõ akadálya a megépítésnek, és emiatt tartom én valószínûnek, hogy amire elérhetõvé válik az ûrlift technológiája, már nem is lesz szükség rá, mert jobb/olcsóbb alternatíva lesz elérhetõ addigra.

A mikrohullámú energiaközlést a Föld körül keringõ napelemek-erõmûvekrõl én mindig szkeptikusan ítéltem meg. Nagy energia-veszteség, roppant veszélyforrás és nem utolsó sorban "vágja" a LEO pályán keringõ ûrjármûvek útját.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Dzsini
#970
nekem ebbõl a stílusból a Dyson-gyûrû (vagy -gömb) tetszik, onnan pedig csak "haza" kell sugározni a lecsapolt energiát 😊 - már a Sim City 2000-ben is volt mikrohullámú erõmû, amelyik az ûrben elhelyezett napelemes szerkezetekrõl lesugárzott energiát hasznosította... amíg el nem rontották a célzást, és fel nem égették a sugárral a fél várost 😄

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

Dzsini
#969
van egy csomó alternatíva a kijuttatásra nem-rakétás ûrbejuttatás témában, van köztük néhány egészen zseniális ötlet - a megvalósíthatóság... hát, jó kérdés.
a befektetett energiával kapcsolatban pedig - attól, hogy 1000 tudós helyett 2000 dolgozik egy problémán, attól nem lesz feleakkora a fejlesztési idõ, sõt. Még az is elõfordulhat, hogy a további tudósok "hozzáadása" növeli az idõt, hiszen a kommunikáció meg a szervezés túl sok idõt vesz el. (nulla vagy negatív a határhaszna a tudósnak)

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

[NST]Cifu
#968
Az egyik Anime-ba (Gundam Zero) éppen hogy napenergia-termeléshez építettek hatalmas ûrlifteket, amelyek szinkron pályán (körben!) kiépített napelem-kollektorhoz csatlakoztak. Tehát az ûrlift valójában nem is az ûrhajózáshoz, hanem az energiatermeléshez kellettek.

Ez is egy érdekes elgondolás...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#967
Hamarabb kifejlesztenek egy olcsóbb és hatékonyabb meghajtást, mint ezt az elképesztõen gigantikus ûrliftet megépítik. Mellesleg valószínûleg sokkal olcsóbban jönne ki, ha az ûrliftbe fektetett energiát mondjuk a fúziós erõmûvek fejlesztésébe fektetnék.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB