10000
-
#2843
Az ESA linken ezt írják:
For these orbits, extending up to about 2000 km above Earth, the requirement is that satellites are removed within 25 years of ending their lives. Either they should end up at an altitude where atmospheric drag gradually induces reentry, or alternatively be despatched up to quieter ‘graveyard orbits’.
Ez nem sok, de azért valami (annak nem néztem utána mi a szankció és ki által, ha valaki ezt nem tartja be).
... amúgy régebben beszéltek arról is, hogy a technológiai civilizáció egyik ismérve, hogy hulladékgyűrűje van a bolygónak, annak pedig elég jellegzetes, távolról felismerhető a nyoma, tehát exobolygóknál erre is lehet, érdemes figyelni.
(persze ebben megint benne van, hogy nem tudunk a miénktől gyökeresen eltérő mintázatot elképzelni) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#2842
Amíg nem lesz valami nemzetközi szankcionálás, például kötelezővé tenni a deburn manővert a műhold élete végén (ami pl. padlóra fektetné a GPS műholdakat, mert onnan lehozni valamit igencsak macerás), addig sajnos ez lesz.
Musk Hyperloop elképzelése még csak "proof-of-concept" irányban halad, de ez hasonló lehet, mint a Maglev története, ott is évtizedekig csak kísérleti pályákon és bemutatói céllal futottak a tesztjárművek, míg végül Kína megrendelte az első kereskedelmi vonalat Sanghajba...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.01.21. 13:44:10 -
#2841
Lelkül rajta. Én az ilyen hurráoptimista izéktől szoktam a falnak menni, lásd a Musk vagy kinek a csőposta vasút ötletét... -
#2840
Az űrszemét problémája valós, a "gond" az, hogy két opció van, az egyik az, hogy irányított deburn manőverre lenne szükség, ám ezt nagyon alaposan kell megtervezni, hogy végig kiszámítható legyen a pálya (ütközésveszély elkerülése). A probléma ezzel, hogy olyan meghajtásra van szükség, amely akár 10-15 év múlva is megbízhatóan működik, közben pedig olcsó (én szilárd hajtóanyaggal képzelném el...), a másik gond, hogy ha a műhold működésképtelenné válna valamiért, akkor kész, lehozni így már nem tudják.
A másik opció egy űrszemétgyűjtő-küldetés, ahol egy "befogó" mikroműhold kapja el a célpontot, és vele együtt semmisül meg, ennek a koncepcióját a CleanSpace One-al demonstrálnák:
-
kamov #2839 Semmi mérnöki akadálya nincs az élettartamuk vége felé járó műholdak visszahozatalának, akár kémiai akár elektromos rakétát használnak majd.
Továbbá nagy lökést adhat a takarító műholdak fejlődésének is,ugyanarra a szabvány műhold buszra alapozva akár.
Persze ehhez az is kell hogy ne a kifogásokat, hanem a megoldásokat keressék...
Az utóbbi ugyanis igen komoly űripari fejlődéssel kecsegtet. -
#2838
Nem "lesz" :)
22000 fölött van a követett, 10 centinél nagyobb darabkák száma, és foglalkoznak a témával
-
#2837
A Merlin-1D (Vákum) verziója újraindítható, kvázi csak a magával vitt gyújtófolyadék mennyisége szabja meg, hogy hányszor indíthatják újra. -
#2836
És mikor jönnek vissza ezek? Űrszeméttel lesz tele igen hamar a magasság. -
#2835
Ahogy írtam, ezért is hasznos a többezres felhő, mert ha kiesik belőle néhány száz, akkor sincs gond a lefedettséggel, és összevárhatnak a pótlással egy rakományra valót. -
#2834
Igen, de nem több tucatot. Aztán a random meghibásodásoknál a pótlás lesz vicces, mert ott nem megy ez a tömeges indítás... -
#2833
... és mekkora móka lesz, ha a Nap akár csak súrol minket egy X kategóriás napkitöréssel :)
Azért az 1000-1200km-es magasságban jóval kisebb a töltött részecskék terhelése, mint GEO pályán, szóval azért annyira szerintem nem félnek. -
#2832
Alapvetően a hordozórakétának egy megfelelő pályaívet kell leírnia, és a közben szórhatja ki egyesével a műholdakat. Teljesen megszokott egyetlen rakétával 5-6 kisebb műholdat akár jelentősen eltérő pályája állítani. -
#2831
Ott van a COMMStellation, ők 6 indításból 78 műholdat indítanak, tehát 6 indítás elvileg elég lefedni a szükséges pályahajlásokat.
Amúgy nekem nem is az indítási költség a probléma, hanem a későbbi karbantartás, pótlás. Mert a műholdak valószínűleg nem kegyeskednek majd 1 indításból megoldható pótlással elpusztulni, tehát ott a fajlagos költség nagyobb lesz - persze valószínűleg ebben a mennyiségben sokkal inkább benne van, hogy addig nem indítanak el egy utánpótlást, amíg nem tudnak egy teli rakományt felküldeni egy irányhoz - az aktív mennyiség pedig több százas mértékben is hullámzik majd.
... és tulajdonképpen innen nézve logikus, hogy ekkora létszámot küldenek fel, mert nem kell azonnal pótolni, ha kiesik belőlük pár(tucat).
... és mekkora móka lesz, ha a Nap akár csak súrol minket egy X kategóriás napkitöréssel :)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.01.21. 11:56:42 -
#2830
A számítás szép, de egyetlen rakéta tényleg képes ennyire szétszórni olyan holdakat, aminek nincs hajóműve...? A pályahajlásnak vannak korlátai.. -
#2829
@Molni: Mi szükség? Igény éppenséggel lesz rá szerintem, a mobilnet óriási konkurense lehet, azt számolgatják, hogy 100-300$-os befektetéssel (ennyibe kerül a fázisvezérelt antennás modem) szinte a Föld teljes területén szélessávú netet tudnak majd szolgáltatni.
@Dzsini: Ezek mikro-műholdak lesznek, szóval biztosan 100kg, de még az is esélyes, hogy 50kg alattiak. De számoljunk 50kg-al, ez esetben a 4000 műhold ~200 tonnát jelent, vagyis ~20 indítást Falcon 9-essel. A Falcon 9 most olyan 60 millió dollár körül mozog, a Falcon 9-R ára ennél nagyságrendekkel olcsóbb, számoljunk mondjuk biztonságos 20 millió dollárral, ez esetben 400 millió dollár az indítás. A műholdak árára megint nagyon lazán tudunk becsülni, de legyen 100.000 US$ (én ennél kevesebbre tenném, de most számoljunk ezzel), ez esetben újabb 400 millió dollár ennek az ára. Vagyis a mostani, egy milliárdos Google/Fidelity befektetésbe még biztonsági marginnal is bele kell, hogy férjenek.
Igen, vannak benne jó nagy "ha"-k, ha a Falcon 9-R beváltja a hozzá fűzött reményeket, ha a Seattle-i műholdgyár tényleg ilyen alacsony árakon tud működni (mivel hatalmas mennyiségben, sorozatban gyártanak, azért ezt én borítékolnám), és ha minden a tervek szerint megy... -
#2828
Egyszerűbb, terep és időjárásbiztos gyors technológia, hegyek közé, sivatagokba, óceánra, olyan helyekre, és helyzetekre, ahol a felszín nem teszi lehetővé a rálátásra vagy kábelekre támaszkodó adatszórást.
Van most is műholdas net, de geostacionárius műholdon át, tehát sokkal nagyobb késéssel (1000 helyett 35 ezer kilométer, ami jelentős, főleg négyszeres úttal számolva (kliens-műhold-szolgáltató-műhold-kliens) - jelenleg ez kb. 1,5 másodpercre jön ki), és nagyon pontosan kell célozni hozzá, tehát mozgás közben ennél sokkal rosszabb eredményeket produkál, ideális esetben 50 megabites maximummal. A COMMStellation elvileg idén indul 6 indítással 78 műholddal, szintén 1000 kilométeren, és 1500 helyett 30 ms-os pinget, és 1,2 gigabites elméleti sávszélességet tervez kliensenként.
Ha egy ilyen sűrű felhőt raknak az égre, akkor pl. mozgás közben is egyszerűbben használható lesz, jelentősen csökken a ping, és valószínűleg a mostani 50/10 megabites maximumot is feljebb tudják tolni. Sokkal hozzáférhetőbb lesz -> több előfizetés -> olcsóbb szolgáltatás. Ugyanez a gondolat van a városok fölé elhelyezett léghajókról szórt internet mögött is. -
#2827
Még 4000 műhold? Azért azokat összeszinkronizálni, és a jelenleg keringő űrszemét között ellavírozni... mekkora meló és költség csak a kiesőket pótolgatni? a GPS műholdak ahogy nézem kb. 15 évig bírják, tehát 30 műholdnál (egyenletes eloszlást tekintve) évente kettőt cserélnek le (2015-re hármat terveznek). Sima szorzással 600 egységnél 40, 3000 műholdnál ez évi 200 pótlást jelent.
Persze más magasság, más technológia, stb. De amíg nincs nagyon olcsó feldobálási technológia, addig ezek inkább tűnnek furcsa álmoknak nekem... -
#2826
És mi szükség van erre a műholdes netszolgáltatásra? Nincs elég űrszemét odafent...? -
#2825
A NASA meg válaszolt a Sierra Nevada támadására, hogy a kereskedelmi személyszállító űrhajó tenderen miért pontozták le a DreamChaser-t. A NASA véleménye szerint "Egy szárnyas űrhajó (ie.: aerodinamikai felhajtóerőt kihasználó, hiszen a DreamChaser esetében valójában a felhajtóerő legnagyobb része a törzsön keletkezik - Cifu) sokkal összetettebb terv, és emiatt több fejlesztésre van szükség és több tanúsítványtnak kell megfelelnie, ezáltal pedig több technikai és határidő rizikót hordoz.“
A magyarázat szerint azért kapott a Boeing közel kétszer annyi (4,2 milliárd vs. 2.1 milliárd USD) pénzt a tenderen, mert az összes induló közül az ő tervük volt a legkiforrottabb, és hordozza a legkisebb kockázatot (lévén kvázi az Apollo CM-re épül), és a Boeing rendelkezik a leghosszabb... hm, előélettel (?) (past performance... Ami az USA és az ULA szokásos túlköltekezéseit tekintve elég érdekes kijelentés - Cifu).
Másik sztori egy kicsit régebbi, ugyebár azt már tudjuk, hogy már két független műholdas internetszolgáltató indul 5 éven belül, a OneWeb (alias WorldVu) egy 650-700 műholdból álló rendszert fog építeni a tervek szerint ~1200km magasan keringve, és már megvan a nemzetközi engedélyük a Ku-hullámhosszon (12-18Ghz) való működéshez. Őket pénzügyileg a Virgin és a Qualcomm támogatja. A konkurencia nem más, mint a SpaceX, Elon Musk nem kevesebb, mint 4000 (!) műholdból álló rendszert álmodott meg, amelyek ~1100km magasan keringenek majd. Őhozzá társult most be egy milliárd dollárral a Google és a Fidelity. Musk nem titkolja, hogy alapvetően befektetésként képzeli el a saját műholdhálózatát, amelyből remélhetőleg rengeteg pénzt tud majd kivenni - egy reménybeli a Mars-program részére... -
#2824
Friss Ceres képek és animáció. Az a csillogó folt ott mintha jég lenne, amiről valami ledobta a port. Pár hónap és többet fogunk tudni.
-
#2823
... és addigra senki nem fog emlékezni arra, se, hogy valaha nevet adtak pont annak a kavicsnak. A Halley-üstökös 76 éve még belefér egy ilyen "néha látjuk, de inkább nem" égitestnél, de a Sednához hasonló objektumból lehet, hogy sok ezernyi van, csak épp nem az elmúlt ~50 évben kerültek a tízezer éves keringésük során Napközelbe ( 76-943 AU) -
Pares #2822 Még belegondolni is félelmetes, hogy mikor a Sedna legutóbb ott járt ahol most van, a Földön épphogy elkezdtek az első emberi civilizációk kialakulni, és amikor legközelebb ott lesz, ahol most van, már lehet, hogy nem is lesz emberi civilizáció a Földön, vagy már benépesítettük a Naprendszert... -
#2821
Van benne valami... -
#2820
A heliopauza 120 AU környékén van, azon kívül a NASA meghatározása szerint is "csillagközi tér" van, itt meg 2500 AU nagytengelyű, és 300-500 tengelyátlagú ellipszisek is vannak.
Törpebolygó kategória se volt 10 évvel ezelőtt, lehetne valamit adni nekik... (Transz-Neptunusz-Objektum) nem tudni, hogy van-e köztük olyan, ami valóban periodikusan kering, van-e olyan, ami csak épp "erre jár" és azért fedezték fel, és pár körrel ezelőtt, ezután már nem is találkozunk vele... elég hozzá egy jobban sikerült parittyázás. Ezeknek esetenként több száz, ezer éves periódusa lehet, az alatt akármi történhet vele, és egy ilyen soktest-problémát még nagyjából modellezni is lehetetlen.
-
#2819
Mivel a Nap gravitációs terében mozognak, ezért a Naprendszerhez tartoznak szerintem. De ha nem, akkor mégis minek kategorizálnád? -
#2818
A Plútót is azért "találták meg", mert az Neptunusz pályájában a newtoni egyenletekhez képest zavarok voltak, így valaminek "kellett ott lenni". Ugyanígy találták meg egyébként a Neptunuszt az Uránusz pályaegyenetlenségei miatt.
Ilyen módszerekkel találtak még néhányat, de jelenleg úgy néz ki, hogy nagyobb méretű égitest a Neptunuszon túl nincs "belátható" távolságban, leghamarabb jóval kintebb (150AU-n túl) lehet Mars méretű, vagy nagyobb égitest - az mondjuk szerintem vita tárgya, hogy ez még a Naprendszer-e (a Voyagerek 130, illetve 103 AU-nál járnak) - a lenti cikkben említett 145-525AU-s távolság azért meglehetősen szélsőséges. A Nap körül keringenek persze, de azért na...
![]()
![]()
(vízszintesen a távolság a Naptól, függőlegesen a kitérés a bolygók ekliptikájából)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.01.19. 08:08:40 -
Garga Pitic #2817 "Mindég montam, az igazi kemtrél függőleges és sürü." 
-
#2816
![]()
-
Pares #2815 Érdekes :) Többször is olvastam, hogy valamit gyanítanak még a Neptunuszon túl. Bár gondolom az ilyen objektumok észlelése elég nehézkes. Kíváncsi vagyok, hogy létezhet-e apró törpebolygóknál nagyobb, akár Mars méretű bolygó 100 Cse vagy még nagyobb távolságban, valami brutális nagy keringési idővel, mint a Sedna 10500 éve. -
#2814
Ja, kb. ennyire én is teleszórhattam volna lábjegyzetekkel... csak nem ez volt a cél. :/ -
COOLancs #2813 Musknak előbb elhiszem hogy eljut a Marsra, mint a NASA-nak ... Ha eladja a Teslát és egyéb érdekeltségeit akkor simán kifejleszthetné a szükséges hardware-t, persze hosszú távon csak a NASA-val közösen tudna működni a dolog.
-
#2812
Nekem tetszik a rácsvezérsík. :)
@Kamov: Azért az is szép dolog, hogy a SpaceX milyen szép profitot hozhat össze abból, ha az eredeti költségeken vállalt CRS indításoknál meg tudja menteni akár csak az első fokozatot is... :)
@Petruz: Elkezdte az elektromos autók új generációjának forradalmát
Én is nagy rajongója vagyok Musk-nak, de azért az "elkezdte" a forradalmat messze nem igaz rá. Akkor már inkább a Citroen Berlingo Electrique / Citroën Saxo Electrique, vagy a General Motors EV1 / Chevrolet S-10 EV, amik az első nagyobb szériában gyártott elektromos autók voltak.
A Tesla első autója a Tesla Roadster volt, ami kvázi egy elektromos, customizált Lotus Elise (még ilyen téren se volt az első, mert a Zytek Lotus Elise ugyanezt megcsinálta (gyengébb elektromos rendszerrel persze) 1998 és 2003 között), és négy év alatt tudtak 2500 db-ot eladni belőle...
első magáncégként rendszeresen szállít az ISS-re utánpótlást
Nem igaz, mert az Orbital-al együtt teszi mindezt, a Commercial Resupply Services szerződés értelmében. Az már más kérdés, hogy az Orbital (amely egyébként az első magáncég volt, amely NASA megbízást kapott még a Pegasus-rakétákkal a LEO pályára való műhold-állításra) ma már erősen a SpaceX árnyékában kénytelen élni, és amíg a SpaceX szárnyal, az Orbitalt még az ág is húzza...
(ismét) felvetette a Mars kolonizálását
Ez oké, csak pénz honnan lesz rá? Ez a fő kérdés az összes Mars-programmal kapcsolatban, mert ugye már Von Braun is felvetette a Mars kolonizálását, de a terveknél tovább nem jutottak...
illetve elkezdte piszkálni az amerikai légierőt, mivel csaknem monopolhelyzetük van a műholdak felbocsájtása terén és ő is szeretné ezt csinálni.
Nem a légierőt, hanem a Pentagon-t, mert alájuk tartozik az összes állami katonai illetve kémműhold (NRO) felbocsátás, és az ULA (United Launch Alliance, egy közös Boeing-Lockheed leányvállalat) rendelkezik monopóliummal e téren. Egyébként annyira vernie nem kellene az asztalt, a Falcon 1 program első két indítását (kvázi a SpaceX első megrendelője) a Pentagon / DARPA volt, szóval az, hogy a SpaceX elindulhatott, nem kis mértékben nekik köszönhető. -
kamov #2811 #2808
A tesztjárművek ugyanúgy a sorozatgyártásból jöttek, kisebb módosításokkal. Nem véletlenül írtam ami írtam.
Az F9R-Dev-1 végzetét hajtóművezérlési probléma okozta az emelkedési fázisban, a mostani kísérletnél az aerodinamikai kormányfelületekkel volt a gond a leszálló fázisban.
A mostani visszatérési kísérlet próbáinak azon részét, ami miatt a vezérsíkok kifogytak a hidraulikából, az F9R-Dev-1-el nem is lehetett volna tesztelni, mert a texasi tesztállás FAA engedélyei nem teszik lehetővé sem a nagy magasságú, sem a komolyabb oldalirányú manővereket.
Utoljára szerkesztette: kamov, 2015.01.17. 10:37:13 -
#2810
Musk szerintem nagy arc, csípem az ürgét. Egyszerre van meg benne a sikeres és gazdag üzletember, a médiaceleb, a felfedező, és a legfontosabb: a merész gondolkodó. Elkezdte az elektromos autók új generációjának forradalmát (jövőre már önvezető autókat akar kihozni), a HyperLoop-hoz már húzná fel a tesztpályát, első magáncégként rendszeresen szállít az ISS-re utánpótlást, (ismét) felvetette a Mars kolonizálását, illetve elkezdte piszkálni az amerikai légierőt, mivel csaknem monopolhelyzetük van a műholdak felbocsájtása terén és ő is szeretné ezt csinálni. :)
Más téma: valami van odakint... Az ismert Neptunuszon túli objektumok és törpebolygók eloszlása és keringési anomáliái alapján azt feltételezik, hogy még legalább két nagyobb törpebolygónak kellene lennie odakint. -
fonak #2809 A rácsvezérsík jobb? (mondjuk igen, jobb) Így hívják a wikipédia R-77 cikkében (rács-uszonynak azért mégis meredek lenne).
Amúgy egyike annak a viszonylag kevés dolognak, amit a jelek szerint az oroszok találtak fel maguktól. :) (legalábbis ők voltak az elsők az alkalmazásában)
Utoljára szerkesztette: fonak, 2015.01.17. 09:58:18 -
COOLancs #2808 A landolási technológia kifejlesztésének nagy részét a grasshopperrel és az F9R DEV1-vel végezték. Utóbbi idő előtt befejezte a pályafutását, ami szerepet játszhatott abban, hogy most nem működtek megfelelően a dolgok. -
kamov #2807 Itt jön ki az a hatalmas költség és módszertani előny, hogy a mostani F9-R teszteket kis mértékben módosított sorozatgyártott típussal végzik, nagyrészt másodlagos feladatként, egy pénzt hozó elsődleges feladat után.
Amikor az egyedi DC-X elpukkant, a csak erre szánt pénz elfogytával nem tudták pótolni. Vége lett.
Itt meg Musk vállat von, és három hét múlva kéri a következőt.
-
#2806
A Falcon 9-R csak újrafelhasználható lesz - ha minden igaz.
A DC-X egy demonstrátor volt a hosszú évtizedes (az 1960-as évekig visszanyúló) Douglas / McDonnel-Douglas VS/VL (függőlegesen induló és leszálló) SSTO programjukhoz, ami Philip Bono-hoz köthető. Anno az ROOST-vel (Rocket One-stage Orbital Space Truck) kezdődött, lett aztán a SASSTO (Saturn Application Single Stage To Orbit), Douglas Hyperion, és aztán Ithacus (laza 6400 tonnás induló tömeg, valamint 500 tonnás hasznos teher! A katonai célú változatnál úgy számoltak, hogy 1200 katonát képes a világ bármelyik pontjára eljuttatni 90 percben belül).
![]()
Kollázskép az Ithacus program elemeiről - a hordozófedélzeti alkalmazása már nagyon elborult ötlet volt...
Ez után jött a Delta Clipper, egy rentábilis SSTO megoldás a McD-D-től, ez már megfogta a NASA figyelmét is, akik éppen az X-30 sokkján próbáltak valahogy keresztül vergődni (Reagen és tanácsadóinak csodás agymenése a hiperszonikus repülésről nem tartott sokáig, főleg, hogy a szükségesnél sokkal kevesebb pénzt adtak rá). 60 millió dollárt kaptak a DC-X (Delta Clipper - eXperimental) programra, hogy az életképességet bizonyítsák (Proof-of-concept). A DC-X után jött volna a DC-Y, még mindig kísérleti státusszal, de a 84 tonnás indulótömegével képes lett volna LEO pályára állni. A végleges verzió a DC-I, ami 470 tonnás indulótömegével 10 tonnás hasznos terhet tudott volna világűrbe vinni két fős személyzet mellett. A Douglas számításai szerint 5 milliárd (FY1991) dollárból meglett volna a kifejlesztése és a megépítése egy DC-I-nek (ebben egy DC-Y is benne volt). Állami támogatást nem kaptak végül a DC-X után...
![]()
A DC-X és a DC-Y egymáshoz viszonyítva
![]()
Fantáziakép a DC-I-ről
A fejlesztők egy része aztán a Rotary Rocket ROTON civil kezdeményezésbe futottak át, ám nem sikerült befektetőket találni, így ez a vonal elsikkadt.
A japán elképzelések sajnos semmivel sincsenek közelebb a valósághoz, mint a DC-X vagy ROTON volt. Alapvető teszteken dolgoznak, és közben reménykednek állami támogatásban vagy valami befektetőben... -
COOLancs #2805 Azért a Falcon sem egy SSTO hiszen az első fokozat csak kb. 60 km-es magasságot ér el. Egyedül talán a Japánok foglalkoznak komolyabban SSTO fejlesztéssel, de ők is messze vannak még a 100 km-es magasságtól is, nem biztos h mi megéljük ennek a technológiának az elterjedését.
https://www.youtube.com/watch?v=dD1Dtec8dsk -
millerius #2804 Na éppen erre írtam, hogy mekkora késésben van a magyar műszaki nyelv, lenne mit megbeszélni/kitalálni/magyarítani és egységesíteni rajta.
