Informatika és tudomány

  • [NST]Cifu
    #2770
    Akkor a nem tudományosokról. :)

    SpaceX: Január 6.-án indul az ISS-re a CRS-5, majd április 8.-án a CRS-6. Június 13.-án a CRS-7, de itt megy a BEAM (Bigelow Expandable Activity Module) is, a Bigelow-féle felfújható modul. A BEAM a tervek szerint két évig fog az ISS-en vendégeskedni, leginkább arra kiváncsiak, hogy mennyire viseli jól a hőváltozásokat, milyen lesz a fedélzetén a sugárzási érték, illetve lesz-e nehézség a működése közben (le-e enged).


    A BEAM dokkolása a CANADARM-2-vel és a felfújt állapota


    Itt még nem ér véget az év, meg szeptember másodikán a CRS-8.

    Orbital Sciences: 2014 leglátványosabb pukkanását a hajdan első számú, ma már a SpaceX mellett lassan alig-alig megemlített Orbital cég Antares 130 rakétája produkálta, amely az ISS-re indította volna a Cygnus CGS-3 missziót. A blama akkora, hogy a cég a CRS-4-et (ami április elsején indult volna) inkább Atlas-V-el küldi fel. Hogy mikor, az még nem tisztázott, valamikor az év második felében, függően hogy sikerül összehozni a hirtelen jött Atlas-V igényt, és persze hogy sikerül az ISS ütemtervébe belepaszírozni az érkezést.


    Az Antares 130 balesete


    ESA: Az Európaiak (nagy betűvel) idei legnagyobb dobása a végül is okafogyottá vált IXV (Intermediate eXperimental Vehicle ~ Átmeneti Kísérleti Jármű), ami egy aerodinamikailag kormányozható, "lapos" szögben (mint az űrrepülőgép) visszatérő tesztjármű. A program eredetileg az Ariane-5 utód kereső PLFF (Future Launchers Preparatory Programme ~ Jövőbeni Hordozójárműveket Előkészítő Program) szárnyai alatt készült, és hajdanában azt sem vetették el, hogy tán egy SSTO rendszert válasszanak (ami a Phoenix / HOPPER név alatt futott). Azóta amúgy az Ariane-5 utódja megvan, a teljesen konvencionális, alapvetően szilárd hajtóművekre építkező Ariane-6. Amúgy az IXV-t is egy szilárd hajtóanyagú VEGA rakéta viszi fel.


    Az IXV tervezett profilja CGI videón bemutatva


    Csak a margóra, mert nem közvetlenül világűrkutatás - március 28.-án indul az európai Galileo GPS rendszer FOC-3/-4 műholdja (eredetileg még idén indult a FOC-5/-6/-7/-8 műholdak is, de időpont még nincs, mivel a FOC-1/-2 tavaly augusztusban rossz pályára állította a Fregatt fokozatt, így a FOC-3/-4 lesz az első "működő" Gallileo műhold - ha sikeresen pályára állítják). Ezeket egyébként Szojuz-2-1b viszi fel.

    ISS / Szojuz: Mozgalmas lesz, március 17.-én (Szojuz TMA-16M) és Május 26.-án (Szojuz TMA-17M) lesz az első kör. A TMA-16M-el Scott Kelly (NASA) és Mihail Boriszovics Kornyijenko (RSA) egy éves misszióra indul (ISS 43/44/45/46 legénységében is benne lesznek). Szeptember 2.-án jön a következő (TMA-18M) és novemberben az utolsó (TMA-19M). A TMA-18M érdekessége, hogy az utasa lesz az első Dán űrhajós (Andreas Mogensen), illetve egy brit űrtúrista, az amúgy klasszikus szoprán énekes Sarah Brightman, ők várhatóan 10 napot töltenek a világűrben és a TMA-16M-el jönnek vissza.

    SPARK: Na ez bonyolult lesz. A rakéta neve Super Strypi, és a Hawaii Egyetem, az Aerojet Rocketdyne valamint a Sandia készíti és indítja. Viszont az Amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) pénzén él, a LEONIDAS (Low Earth Orbiting Nanosatellite Integrated Defense Autonomous System ~ Alacsony Föld-körül Keringő Nano-műhold Integrált Védelmi Önálló Rendszer, ugye milyen vicces?) program keretében. A DoD alapvetően azért támogatja a Hawaii-akat, hogy a jövőben esetlegesen katonai célú mikroműholdakhoz legyen egy opcionális indítórendszere (ami független a "nagy" hordozórakétáktól, ahol általában sokadlagosan, potyautasként kerülnek pályára a nano-műholdak). A Super Strypi mintegy 250kg-ot képes ~400km-es napszinkron pályára állítani, és igen egyszerű szerkezetű (az első fokozat például szilárd hajtóanyagú, és forgásstabilizált (!)). Az első indításnál több műholdat is visznek, köztük a legnagyobb az 55kg-os HawaiiSat-1, és a legfontosabb érzékelője egy DARPA által pénzelt infravörös spektrális érzékelő.


    A Super Strypi lényege: egyszerű, ezért olcsó (~5 millió dollár még így is)


    Kémek: Ha már katonai téma, milyen katonai műholdak mennek fel? Január 22.-én indul a "kettős" célú Dél-Koreai KOMPSAT-3A egy Dnyepr orrában, és infravörös és optikai tartományban vizslat majd, noha első sorban mezőgazdasági és oceonológiai, valamint katasztrófaelhárítási céllal, de a katonaság is ott van mögötte. A nagy konkurens Japán se marad le, még Január 29.-én indul egy H-IIA/202-es rakétával az IGS Radar-4, ami nevéből fakadóan (IGS = Information Gathering Satellite) egy űrbe telepített radar-kémhold, amiket első sorban a hajóforgalom (ie.: hadihajók) követésére használnak. Ha valakit érdekel, most Japánnak 6 működő kémműholdja van fent (két radar és négy optikai), és ez lesz a 13. a sorban (igaz a 3. és a 4. az indítórakéta hibája miatt nem állt pályára).

    Február 22.-én indul egy orosz katonai műhold, a "Obzor-R", radarfelderítő. "Válaszként", egy amerikai radar-műhold, a "Topaz" kódnevűekből a negyedik indul 2015 április 15.-én. Valamikor az év folyamán indul még egy orosz műhold, a Pion NKS, amely egy kifejezetten haditengerészeti felderítő / rávezető műhold (egy személyben váltja a ma már működésképtelen US-A radarműholdat és az US-PM elektronikai felderítő műholdat).
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.01.03. 00:59:17
    A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!