Űrkutatás

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

[NST]Cifu
#916
Szerintem Rincewind sem arra gondolt, hogy szellemi szinten ne lenne meg a sütnivaló. Inkább a gyakorlati részek a kérdésesek. Elsõ sorban tényleg az anyagi háttér. Lássuk be, hogy azok a csapatok, akik eddig valamit felmutattak a X-Prize-okon, Lunar Lander Challenge-eken mind komoly befektetõvel a hátuk mögött tették ezt.

A fõ gond, amit én látok, hogy miként jut fel az ûrszonda, tehát az indítójármû. Ha vásárolnak egyet, az még alsó hangon is olyan 2-3 millió dollár (ez egy Volna átalakított ICBM hozzávetõleges ára, amilyennel a Cosmos-1-et próbálták pályára állítani). Ez az abszolute minimum, mert a Volna is LEO pályára csak ~150-250kg-ot képes feljuttatni, tehát ebbe kell beférni a LEO-ról a Holdra eljutni képes ûrszondának, a leszálló egységnek és a rovernek.

Sajnos ha tényleg ott kihívásokkal küszködik a program, hogy 50'000 $-t elõteremtsen, akkor kétséges, hogy fogják az indítójármû költségeit elõteremteni. A holdszonda-leszállóegység-rover trió pedig még csak ezek után jön, úgy kifejlesztési költségek, mint technikai nehézségek terén.

Ismét: én nem tartom hülyeségnek, mert tapasztalatszerzésre nagyon jó. De akkor nem feltétlenül kell az X-Prize-on elindulni, hanem a korábbi hasonló Hunveyor programokat kell alapul venni, és tovább fejleszteni.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Teppik Amon
#915
Azért van pár fizikus meg csillagász felsorolva a Kik vagyunk és a Tanácsadó testület fül alatt. Én bízok a dologban.

Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok

Rincewind
#914
Nem szandekozom negativ lenni, de en nem sok ertelmet latom ennek. Szep kezdemenyezes meg minden, de ha mar a nevezeshez szukseges 50k dollart is ugy izzadjak ossze (ha egyaltalan sikerul nekik), akkor mi lesz a fejleszteshez szukseges milliokkal? Arrol nem is beszelve, hogy megfelelo technikai es szakertoi hatter hianyaban (marpedig ilyen Magyarorszagon nem igen van) annak az eselye, hogy valami maradandot alkossanak gyakorlatilag egyenlo a nullaval (nem azert, mert ne lennenek ra kepesek, hanem azert mert nincsenek meg az ehhez szukseges felteteleik).

Ettol fuggetlenul persze azt kivanom, hogy ne legyen igazam es osszejojjenek a terveik, csak nehez nem szkeptikusan a dologra tekinteni.
Teppik Amon
#913
Hát jah :\
Adtam nekik én is pár ember helyett 😊 Minden esetre kíváncsian várom a fejleményeket. Remélem valami nagy cég ad nekik elégséges támogatást dec 30.án.

Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok

Molnibalage
#912
No, de nem ilyen szinten... 😊

Kicsit olyan az egész, mintha csináltak volna egy modellt, meg egy kis CGI-t hátha ad rá valaki pénzt.

Kb. azt látom, amit te.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#911
Molni, te vagy az áramlástani szakemberünk, mond meg te. 😉

Amennyit én látok, az egész egy picit fércmunka. Mach 2.6-ot írnak, de nekem a rakéta elhelyezése korántsem tûnik ideálisnak (miért nem illeszkedõen oldották meg a rögzítést, miért egy szögletes "árkot" alkottak a hengeres rakéta számára?

A "stealth" elrendezés pedig szerintem sem igazán kedvez az egésznek.

Én leírtam, hogy szerintem hogy találták ki az egészet. Fogták az YF-23 sárkányszerkezetének ábráját, a két hajtómûvet kivették, és középre, magasra helyeztek egy rakétahajtómûvet. A törzs aljára húztak egy "árkot" a rakétának (szvsz valami olyan kiindulási alap, mint a MiG-29/Szu-27 esetén a hasrészen, a hajtómûvek közötti rész - de ott pont, hogy az ebbõl fakadó áramlási elõnyt vágja haza az oda függesztett rakéta/póttartály, tehát ez is hülyeség ebbõl a szempontból), az orrára meg rákerült a SpaceShipOne/Two orra...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#910
Adakoztunk nekik mi is, remélem összejön nekik.
Mondjuk a létezõ legrosszabb idõpontban (december vége...) álltak neki az adománygyûjtés hajrájának... 😞

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#909
Nem értem a koncepciót. A gép orrában a jelek szerint mehet ember, mint utas. Ez hatalmas plusz tömegete jelent akkora, ha mûhold indítása a feladat a törzs alatti rakétával.

Miért hajaz ennyire az YF-23-ra? Pont a stealth kialakítás adja a megfelelõ aerodinamikát? Az összes stealth gépnél az a nagy kérés, hogy a stealh képesség miatt mennyit áldozannak az aerodinamika oltárán.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Teppik Amon
#908
Még pár napig lehet adakozni a Pulispace-nek
Pulit a holdra

Sajnos nemtudom hogy állnak, a honlap szerint már nem kell sok. Remélem összejön!

Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok

#907
<#wow1><#taps>

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

morcosqtya
#906
Szép lett ez a gép nagyon!

Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.

[NST]Cifu
#905
Az ARCA bemutatta az E-111 makettjét, ezzel tervezik a Google Lunar X-Prize versenyre való nevezésükben szereplõ rakétát indítani, tehát ez lesz az elsõ fokozat végül is, amely egy kétfokozatú rakétát indíthat 30km-es magasságban, Mach 2.6-al. A repülõgép egy YF-23-asra hajaz, amelynek az orra a Scaled Composites Space Ship One / Two illetve White Knight One / Two orrát másolja. A meghajtásról folyékony hajtóanyagú rakéta gondoskodik, de mintha beömlõnyílásokat is lehetne látni rajta...

Érdekes, hogy eddig hélium ballonos indításban gondolkoztak, most meg áttértek repülõgép-indításra 😊










A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Voyager5
#904
<#eljen><#taps>
Rincewind
#903
Koszi! 😊
[NST]Cifu
#902
Javítottam. 😉

Gyönyörû felvétel! <#eljen>

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Rincewind
#901
Sajat keszitesu video a tegnap elotti teljes holdfogyatkozasrol. Korulbelul 15 orai munka eredmenye...



Link, ha fenti beagyazas nem menne.
Voyager5
#900
Eredetileg simán Voyager-t akartam, de az foglalt volt, az 5ös meg onnan jött, hogy az a szerencseszámom 😄D
Molnibalage
#899
A 3 és 4 mere kószál? 😊

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Voyager5
#898
😄 amúgy tényleg innen van a nick.
Molnibalage
#897
Voyager-1 Voyager-5-nek. Vagyok! Messzi, de vagyok. 😊

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Teppik Amon
#896
további jó utat neki!

Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok

Dzsini
#894
a végsõ maximum pedig az Univerzumunk teljes életkora (nagyjából), hiszen azóta van egyáltalán bármilyen sugárzás, ami mostanra pont elérhet idáig.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

[NST]Cifu
#893
Ez így nagyon laikus kérdés.

Elsõ sorban attól függ, hogy amit látni akarsz, az milyen fényességû (mennyi fényt ver vissza), vagy milyen erõsen sugároz bizonyos hullámhosszokon (pl. meleg -> infravörös spektrum, rádióadás -> adott rádiófrekvencia).

Ma már Földnél alig nagyobb exobolygókat (más, innen sok fényévre lévõ naprendszerekben keringõ bolygókat) is figyeltek meg.
Ha csillagokról van szó, akkor sok millió fényévre lévõket is láthatunk, amelyek lehet, hogy mostanra már nem is léteznek, de a fényük csak most ért el hozzánk.

Ha a naprendszeren belül akarsz mondjuk egy ûrhajót meglátni, akkor függõen attól, hogy az ûrhajó mennyi energiát sugároz, akkor akár a Plútó pályáján túl (mûködõ hajtómûvel) vagy az óriásbolygók övezetében (Jupiter / Szaturnusz / Neptunusz / Uránusz) vehetõ észre (passzívan kering vagy halad). Fordítva: a Föld körül keringõ ISS ûrállomást a mai technikával már a Szaturnusz pályájáról is észre tudnánk venni infravörös tartományban. Ez pedig csak az optikai megfigyelés, ha a rádióadást nézzük, akkor akár egy másik naprendszerbõl is megtehetjük ugyanezt...

A technika azonban fejlõdik, és egyre érzékenyebb, illetve nagyobb távcsövek épülnek, így ezek a távolságok tovább nõnek. Tehát a "látótávolság" fogalma egyfelõl a technikai adottságoktól (megfigyelõ szempontjából) illetve a megfigyelt objektum adottságaitól függ.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#892
http://www.youtube.com/watch?v=17jymDn0W6U

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

nonicks
#891
mennyi az a távolsága amennyire max el lehet látni az ûrben?

Háború a béke megteremtése.Béke felkészülés a háborúra!

Molnibalage
#890
Technikailag te is ellátsz fényévekre, csak a szemed felbontása és tekinteted egy helyen tartása nem ad elég infót hogy infót nyerjél ki. Az agyad is csak real time infót dolgoz fel. A Hubble nem. Te nem tudsz hosszan exponálni. 😊 (Ez így korret?)

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

gothmog
#889
Egy kis howto a cydonia.blog-ról:
Elõször
Másodszor

Dzsini
#888
Azért "lát el" fényévekre, mert onnan is elért már ide a fény (persze jelenleg az akkori állapotot mutatja, amilyen akkor volt, amikor elindult, a 10 milló fényévre levõ objektumok 10 millió évvel ezelõtti állapotát mutatja).
Lehet érzékelni az onnan ideérõ sugárzást (fény, stb.), de abból nem sok van már (elakad ebben-abban útközben, erejét veszti, stb.), ezért ezeket a kicsi jeleket kell észlelni.
Pont ezért kell ilyen nagyra csinálni, hogy az egy helyrõl jövõ sugárzásból minél többet be tudjon gyûjteni - a szemed pupillája is kitágul sötétben, hogy több fényt befogjon ugyanonnan - ugyanez igaz a távcsövekre is, ilyen egészen halvány dolgok meglátásához nagyon nagyra kell csinálni (és nagyon sokáig rezzenéstelenül nézni egy pontra, mintha sötétben fényképeznél vaku nélkül).

Emellett elsõsorban azért láthat el "olyan messze", mert nincs a Föld légkörében (ahol rengeteg minden van, ami még inkább elnyeli a jeleket).
Sokan vannak amúgy, nem csak a Hubble.

If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.

berlinboy6329
#887
Árfutottam a amgyar Hubble távcsöves oldalt de nem találtam választ a kérdésemre,remélem ne baj ha megkérdezem..
hogy lát el az a távcsõ olyan kurva messzire?😮

fényévekre?

Mi van abban,h olyan messzire ellát?Nem tom felfogni..Egy sima távcsõvel miért nem lehet?Miértnem olyanra csinálják azokat,mint a hubble,csak kicsiben?Akkor mindenki jómeszire ellátna,v legalábbis messzebb,mint a mostaniak nagyrészével(Nemtom milyenek vannak mostanában)

\"One kills a man, one is an assassin; one kills millions, one is a conqueror; one kills everybody, one is a god.\" /Jean Rostand/

joebacsi
#886

www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"

#885
Ja, vagy úgy! Köszi az infót.

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

[NST]Cifu
#884
Pont, hogy a NASA pénzeli, a COTS (Commercial Orbital Transportation Services) keretében. A SpaceX 12 ISS supply mission-ra kapott megbízást, a Demo 1 repülés, ami most volt, is ebbõl készült.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#883
Ez nagyon szép, meg minden, én is örülök, de egy valamit nem értek, meg nem is néztem utána: Ezt ki pénzeli? Lesz rá pénzük továbbra is? Mert ez nem NASA, hogy pénz az mindig van valamennyi. Ezeket gondolom valami milliárdos pénzeli, meg ilyen reklámokból meg ilyenekbõl kapják a lóvét. Bár lehet, hogy rosszul tudom...

"A tolerancia és apátia a haldokló társadalom erényei" - Arisztotelész ASUS Z170 Pro Gaming, Intel Core i5 6600K, Gigabyte GTX 1070 G1, Kingston HyperX Fury DDR4 2x8GB

[NST]Cifu
#882
Hm, most nézem, hogy 2011-ben már 5 napos keringési test (Demo 2), meg ISS kapcsolódás (Demo 3) is tervben van. Bakker, 2012-re meglesz a teherszállító, 2014-re az emberes repülés, ha így haladnak.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

DrRadon
#881
Lehet, ezzel demonstrálták a hõvédõ pajzs mûködõképességét. Nem lett belõle rántott sajt, tehát minden oké : )

[NST]Cifu
#880
Meg kell hagyni, van humorérzékük. 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

DrRadon
#878
Sikerült a Dragon teszt!

Felszállt, pályára állt, keringett kettõt, és visszatért az óceánba.

Gratula!

[NST]Cifu
#877
COTS infók a SpaceX-tõl.



Holnap jön az elsõ indítás. A végére tényleg összehozzák a Dragon-t 2014-re.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Grove4
#876
Igenigen, én is így olvastam, mindenesetre nagyon érdekes. Engem is meglepett ez a jelentõs felfedezés.

2 szó, mindig és soha.Juventus mindig és más csapat soha. \"Juve, storia di un grande amore... \"

joebacsi
#875
Köszi, tényleg jó cikk.
Arra próbáltam csak célozni, hogy azt talán nagy valószínûséggel kizárható, hogy az arzénos élet párhuzamosan létezett volna a kezdetek óta az eddig ismert mellett. Vagyis a "sokkal-sokkal régebbi"-re illetve "valami maradéká"-ra kicsi az esély e "szuper alkalmazkodóképességgel" bíró baci ismerete alapján.

www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"

[NST]Cifu
#874
Jól értelmezed, a GFAJ-1 kódnevû baktérium alaphelyzetben a foszfort preferálja, csak képes arra, hogy foszfor helyett arzént építsen be a DNS-ébe.

A Mono-tóban élõ baktérium is normál helyzetben foszfort használ a DNS-ében, de a tó arzén tartalma igen magas (pár más mellett, például jóval magasabb a sótartalma is), például halak nem is élnek meg benne. Az, hogy a baktérium képes az arzén beépítésére talán annak a következménye, hogy arzéngazdag környezetben fejlõdött.

Itt kifejtik részletesebben, elég jól érthetõen az egészet.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#873
Eddig az is istenkáromlásnak tûnt, hogy a foszfort lehet arzénra cserélni. Most ez nyert bizonyítást. Azt még nem tudja senki megmondani, hogy lehetséges-e ennél is sokkal mélyebb változtatás a DNS láncban. De nem elképzelhetetlen, hiszen a szén és szilícium is egymás alatt helyezkedik el a periódusos rendszerben...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

joebacsi
#872
Lehet én értelmeztem rosszul, de arra még nincs bizonyíték, hogy a természetes élõhelyén is tudja ezt, csupán mesterséges körülmények között cserélõdött ki a foszfor arzénra.

www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"

Molnibalage
#871
Vajon mennyi idõs ez a képzõdmény? Mikor válhatott el az evolúcióban a hagyományos DNS-esl bíró fajoktól? Egyáltalán elvált vagy sokkal-sokkal régebbi? A tó milyen régi képzõdmény?

Ez valaminek a maradéke vagy éppen valami új a sok régi között?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#870
Men in black

nonicks
#868
én arra lennék kiváncsi hogy a C-t lehetne cserélni a Si-re a DNS láncban?

Háború a béke megteremtése.Béke felkészülés a háborúra!

morcosqtya
#867
<#eljen>
Ez óriási téma, és örök gondolat!!

Mi van ha a hadronok, a neutrínók, leptonok, müonok, kvarkok is élnek a maguk módján, felépítik a világmindenséget, de belõlünk nem is érzékelnek semmit az elképzelhetetlen méretbeli lépték-különbség miatt.

Mi van ha a galaxishalmazok, a galaktikus szuperhalmazunk, vagy maga az észlelhetõ univerzum is egyetlen preonja egy másik világnak, ami ismét atomokká, molekulákká, kémiai vegyületekké, örökítõanyaggá, és azon keresztül sejtekké épül össze. A sejtekbõl egy élõlénnyé.. ezek saját élõhelyeken élnek, de konkrétan teljesen eltérõ és számunkra elképzelhetetlen anyagszerkezetben, értelmezhetetlen valóságmodellben és fizikai törvények alapján mûködõ "lét"-ben.

Mi van ha ezek az UNIVERZUMOK egymást építik fel matematikailag és fizikailag értelmezhetetlen lépték/lényegiség különbségek mellett és egy végtelen fraktálban összegzõdnek? Mindegyik valóságban elképzelhetetlenek a többi (vagy bármelyik) kvintesszenciái, szabályai, törvényei: nincs olyan hogy "idõ", nincs "tér", mások a fogalmak. Más a lényegiség.

Ezekkel az univerzumokkal, az itt élõ lényekkel minden bizonnyal soha nem is találkozhatunk. És lehet hogy õk is keresik az életet, megvan a maguk kis SETI programjuk..

Félelmetes gondolat..
😊

Mert az idő elszáll mint a fing, de én szépen öregszem mint a Sting.