10000
  • COOLancs
    #2883
    Tévhit, hogy Musk finanszíroz mindent. Valójában Ő csak kihasználja azt ami a Silicon-Valley-t jellemzi: ha van egy jó ötleted, akkor viszonylag könnyen kapsz induló tőkét (főleg, ha olyan ismert vagy mint Musk). Amúgy sem a Tesla, sem a SpaceX nem egy aranybánya, szerintem eddig még egyik sem termelte ki a a bele fektetett pénzt. Ráadásul a mostani olajárak sem kedveznek a napelem-elektromos autó biznisznek.
  • Renegade
    #2882
    "Egyébként nem vagy naprakész" hát úgy fest nagyon nem :)
  • [NST]Cifu
    #2881
    Akkor nem figyeltél alant. A CCP keretében a SpaceX 20 millió dolláros célárral számolt ülésenként, 7 fős személyzet esetén (vagyis összesen 140 millió dollárba kerül egy út az ISS-re). Tegyük fel a Falcon 9-R lecsökkenti a hordozórakéta árát 20 millió dollárra (a jelenlegi ~60 millióról), ez még mindig csak ~3 millió dollárral csökkentené az ülésenkénti árat, ~17 millióra. De ha 10 millióra csökkenti akkor is még mindig cirka 12 millió dollár egy utas költsége (amennyiben a járulékos költségek az indításon túl továbbra is 80 millió dollár körül maradnak).

    Az 1 millió dolláros ülésenkénti árat nem a Dragon V2 és nem a Falcon 9-R fogja elhozni, az még legalább egy lépésre van ettől a szinttől.

    Egyébként nem vagy naprakész. A NASA / ESA / JAXA 76 milliót fizet egy Szojuz ülésért, a civileknek pedig 45-50 millió USD egy űrtúrísta út az ISS-re.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.01.22. 17:01:36
  • Renegade
    #2880
    szent szar, én azt hittem hogy max 1 millió dollár lesz, abból kiindulva, hogy most Szojuzzal utazni 25 millió dollár (20-ról indult).
    illetve óhatatlanul a 200K-s űrugrás árából indultam ki, ami már belefér a nagyon gazdagoknak is.
  • [NST]Cifu
    #2879
    A SpaceX nem érdekelt rövid távon az űrturizmusban, csak középtávon (5+ év). A Dragon v2-őt is a NASA pénzeli, és bár felhasználhatják a Bigelow Kereskedelmi Űrállomásnál (Space Complex Alpha), az még olyan 5 évre van. A 2014-eben bejelentett árak szerint a Bigelow állomásra egy út fejenként 26.25 millió USD a Dragon-al, és 36.75 millió USD a CST-100-al, a két hónapos bérlés 110 m3-es modulra 25 millió USD. Ez továbbra is a "mocskos gazdagok" játékszere lehet csak. Igen, új szintre emeli Bigelow és a SpaceX a kereskedelmi űrrepülést, de ez még mindig nem az az űrturízmus, amit szerintem te vársz.
  • Renegade
    #2878
    persze, nem az autógyártás úttörője ő, abban csak nagyon ügyes.

    Mondjuk amire én gondoltam, hogy teszem azt, mennyire volt elterjedt a netes fizetés a PayPal előtt? Ezt vajon ő "forradalmasította" vagy szintén csak nagyot alkotott egy meglévő, gyerekcipőben járó piacon.

    Illetve, ha majd beindul az elérhetőbb űrturizmus (na nem nekünk, hanem már nem csak a mocskosan gazdagoknak, hanem a nagyon gazdagoknak is) amiben valószínűleg szintén ott lesz, akár mint zászlóvivő, akkor az már az ágazat kibővítése, helytálló lesz-e akkor az, hogy, ő az űrturizmus egyik úttörője?

    egyébként meg sajnos ja, nekem is majd minden használati tárgyam, forradalmi, innovatív, különleges és szenzációs. :)
  • Molnibalage
    #2877
    A hyperloop nem kockázatos, hanem gyakorlatialg lehetetlen a technológia mai állása szerint és olyan biztonsági korlátai vannak, aminek nem lehet megoldani, mert a fizikai legalapvetőbb jelenségei hazavágják. Ezen felül nemigen látszik az, hogy a rendszernek hol lenne jó ár/érték aránya és mi szükség lenne rá. A szuperszonikus utasszálítás is okkal nem létezik...

    A legalapvetőbb technológiai dolgok sincsenek meg hozzá, hogy az esetleges funkcionalitása a rendszernek meglegyen és ne két végpont között mozgó legyen a rendszer...

    nno mikor kitette a tanulmányterv szintjét el sem érő doksit és letölthető lett gyakorlatilag minden kicsit is műszaki tudományokhoz értő ember szétcincálta. Okkal. Az egész nem több egy ötletnél...
  • Ninju
    #2876
    Na ez az a pont amit szerintem nagyon nehéz meghatározni. Manapság divatos sok-mindent forradalminak nevezni. A kérdés az, hogy valóban az e.
    Egy szén nanocső vagy a fullerének felfedezése sztem forradalmi. Egy Akkut hozzákötni négy villanymotorhoz meg egy kormányhoz az nem az. :)

    Bocsi a szifon miatt. :)
  • [NST]Cifu
    #2875
    Gyerekcipő, de kell valaki, aki felkarolja ezeket, és pénzt fektet beléjük. E nélkül semmi esélyük nincs arra, hogy átvegyék a meglévő technológiákat. A SABRE például már kapott 67 millió fontot a brit államtól, illetve az ESA-tól, de a becslések szerint a teljes fejlesztés költsége háromszor ennyi, szóval ha a britek vagy az ESA nem fog további befektetéseket eszközölni, akkor a SABRE ismét a teszthalott fázisba zuhan vissza. Ráadásul ez még csak a hajtómű, a Skylon űrrepülő sárkányszerkezete, hővédő pajzsa, avionikája, stb. még sehol sincs...
  • Renegade
    #2874
    mondjuk ez a technológiai úttörő dolog, megint egy érdekes gondolatkör, mitől lesz valaki úttörő (nyilván azon kívül, hogy volt kisdobos)?
    új dolgot kell ki/feltalálni, vagy elég "csak" forradalmasítani, megújítani egy meglévő dolgot (legyen szó tárgyról, ágazatról)?
  • Renegade
    #2873
    jajaja, nekem is a szifonos hasonlat jutott eszembe, vártam is, hogy valaki reagáljon a postra, hogy felhozhassam hasonlításként, nem lelőtted :)
  • Ninju
    #2872
    Mondjuk ha belegondolsz a Model S tulajdonképpen semmi forradalmi újítást nem hordoz magában. Egy nagyon jól kitalált koncepció az egész. Megfelelően összerakva. Nálam picit olyan ez, mint az első Iphone. Semmi forradalmi, de az összkép mégis egy nagyon jó telefon lett.
    Musknak meglátásom szerint abban rejlik a zsenialitása, hogy olyan dolgokba is bele meri fektetni a pénzét, amibe más már túl nagy kockázatot lát. A hyperloop is egy elég kockázatos dolog. Meglátásom szerint drága lesz az infrastruktúra és potenciálisan veszélyes. Marha nagy forgalmat kellene lebonyolítania, hogy nyereséges legyen. Persze ezt csak én mondom, innen a székből. :)

    Az egészből én csak azt akartam kihozni, hogy Musk egy zseni ugyan, de nem technológiai úttörő.

    Ha jól tudom az űrkutatásban is van egy-két ígéretes dolog a meghajtások terén, de azok még nagyon gyerekcipőben járnak.
  • Renegade
    #2871
    az űrkutatás szerintem nem lehet elég gyors egy álmozó, scifi bolond ember számára :)
    ahogy gondolom egy realistább szemléletű ember is jobban örülne annak, ha gyorsabban fejlődne.

    bár tény, ezek elsősorban csak vágyak, mert jelenleg valóban nincs kényszer alatt az emberiség, meg technológiai áttörés sem várható tudtommal

    Hajók: na ehhez kéne egy megszállott hajó rajongó, biztos vagyok benne, hogy oldalakon át tudna írni arról, hogy milyen tudomány ágak, technológiai újítások kellettek ahhoz, hogy a billegő görög gályáktól eljussanak a Reneszánsz kori tengerjárókig.
  • Molnibalage
    #2870
    Ez a lassúság elég furcsa. Nézd meg, hogy milyen lassan fejlődött a vitrolások fejlődése vagy pl. a repülés. Az Otto Lilienthal féle siklórepülőt szerintem az ókorban is meg lehetett volna talán építeni mégis csak XIX. század legvégén készültek...

    Az első gályák mikor is voltak? Oszt még Lepantónál is ott voltak... A későbbi reneszánsz kori vitorlások megépítéshez milyen tudományos eredmény hiányzott 1000 évvel korábban? Nem volt bennük tudotommal acél és más újdonság sem. A vasat elég régóta ismerték...
  • Dzsini
    #2869
    Más jellegű volt a tempó, és más irányba történt a fejlődés. 70 éve a fene se gondolta, hogy ma mindenki egy ilyen teljesítményű számítógéppel a zsebében mászkál az 1946-os, 30 tonnás ENIAC utódjaként (még a Jetson családban is szalagos számítógépek voltak, még a beszélő, aktív cselekvő háztartási robot is).
    Ehhez képest az, hogy még mindig egy halom robbanóanyag tetejére ülve lehet csak kijutni az űrbe, az valóban "lehangoló" :) (ahogy az is, hogy még mindig főleg rég elpusztult növényeket és állatokat égetünk el közlekedési és energiatermelési célból)
    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.01.22. 13:36:33
  • Renegade
    #2868
    "Tán pont a Sci-fik miatt találod lassúnak, nem? :)"

    ebben van valami :D

    na de emellett: más volt a hidegháborúban, meg más most a tempó
  • Renegade
    #2867
    jaj basszus, most esett le, hogy nem a feltalálóról beszéltetek, hanem a márkáról, basszus, hát ez vicces. :)

    Tesla mint autógyár: minden terméke sikeres, a model S meg pláne, év autója is volt, sorban állnak a befektetők, nem tudnak eleget gyártani + mivel nyílt szabadalom lett az aksija, így garantáltan ez lesz az irány (ez meg üzleti siker)

    Ha meg Muskra kérdeztél rá, akkor nem tudom, hogy van-e sikertelen terméke, ami az ő nevéhez fűződik: Zip2, PayPal, Space-X, Tesla, SolarCity (tudom, hogy nálad ez a zöld őrület vörös posztó, de ettől még sikeres, működik), sőt még az általad hülyeségnek titulált hyperlooponak is elkezdték építeni a tesztpályáját.
  • [NST]Cifu
    #2866
    hát én jelenleg az űrkutatást nagyon lehangolóan lassúnak találom

    Tán pont a Sci-fik miatt találod lassúnak, nem? :)
    Ha a SpaceX beletrafál a Falcon-9R-el, akkor az kb. a legnagyobb fejlődés az űrrepülőgép első indítása óta, lévén valóban drasztikusan csökkenhetnek az indítási költségek. Ha 20 millió dollár / indítás (~13 tonna @ LEO) szintre érünk (ami egy nagyon-nagyon konzervatív szám a részemről), akkor 1500$/kg alá mennek a költségek, ami brutálisan jó, most a Falcon 9 v1.1 hozzávetőleg 4300 US$/kg-os áron vihet fel hasznos terhet (100%-os kihasználtságnál).

    Az űrhajózás legnagyobb gátja leginkább az indítási költség per pillanat...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.01.22. 13:29:49
  • Renegade
    #2865
    hát én jelenleg az űrkutatást nagyon lehangolóan lassúnak találom, kéne valami kívülről jövő nagy durranás, akár kamu (Megtévesztés foka) akár valós (Randevú a Rámával szerű), valahogy nem tudom elképzelni, hogy holnaptól világbéke, nagy összefogás, hadi költségek mind bele a civil szektorba, űrkutatásba :(

    Sosem tudom, hogy évezredek alatt treníroztak minket arra, hogy utáljunk egy csoportot, vagy ez is evolúciós hozadék, a versengés egy fajtája.
  • Renegade
    #2864
    szerintem a lustaság nem releváns, sőt, a fejlett ókor ugyanúgy kitermelte a maga nagy gondolkodóit (még a középkor is, ami a ne haljunk éhen, túrjuk a földet jegyében telt) mint a modern "szelfilike" korszak. Folyamatosan születnek új ötletek, a maga idejében az a2+b2=c2 ugyanakkorát szólt, mint most a fullerének.

    Szóval a fene tudja, ott van az is amit ti mondtok, az Autó 100+ éve csak csiszolódik, de nagyjából ugyanaz, a mobil is csak egy hibrid (teló + számítógép), ha úgy vesszük. Viszont megszállottan fejlesztünk, miniatürizálunk, az újdonságokat beépítjük a hétköznapokba (teflon, szénszál, nanocső, stb).

    Scifiből meg meg minden van, az adott időszakban mindig az adott társadalmi érdeklődésre/gondokra reagálva. :) (túl nay teret kapó multik = CP, űrhajózás aranykora = klasszikus scifi, túlgyorsuló fejlődés = szingularitás, stb)
  • [NST]Cifu
    #2863
    Technikai szempontból például az autók fejődését lehet nézni. Először a benzintemetők elterjedése, majd az olaj-válság után a kis fogyasztású, illetve a diesel-motorok elterjedése, aztán a biztonságtechnika fejlődése az ezt firtató támadásokra, végül a szigorú környezetvédelmi szabályok megjelenése, és ugyanakkor az autóipar válaszai erre (részben a tesztekre optimalizált megoldásokkal).
  • Dzsini
    #2862
    Nem tudom, és igazából példa sincs elég hosszútávú békés időszakra, nagyon bőséges erőforrásokkal.

    Az ember viszont alapvetően egy lusta állat. A Sci-Fi írók többsége a békével, renddel a stagnálást, azzal járó dekadenciát, ilyesmit köti össze. És mondjuk Nyugat-Európát, vagy az Egyesült Államokat nézve a második világháború óta (a hidegháború okozta feszültségen kívül) nagyjából ez stimmel is.
    Persze informatika terén hatalmas fejlődés van, de ott ahogy látom főleg a meglevő technológia finomítása, modern anyagok használata, a gyártástechnológia hatékonnyá tétele, miniatürizálása folyik, az "alapok" legalább 70 éve megvannak (nyomtatott áramkörök, tranzisztorok, rádiós hírközlés, adatátvitel, az egész internet...).
    Persze sarkítok most is egy kicsit, és bizonyára lehet találni olyan technológiát, ami új, és nincs meg az alapja hetven éve - de jelenleg én erre hajlok.
    Az evolúcióelméletnek is része az, hogy a fejlődéshez, változáshoz stressz, változó körülmény kell (de nem túlságosan hirtelen, szélsőségesen változó), hiszen valamilyen módon meg kell felelni az elvárásoknak. Különben nincs szükség rá - a cápák évmilliók óta nem változtak jelentősen, hiszen abban a környezetben, arra a feladatra egy jól működő eljárásuk van. Finomítások vannak, de radikális új "technológia" nem kell. A társadalom, technológia fejlődését pedig - szerintem - lehet evolúciós szemlélettel is figyelni, nem vezet túlságosan félre.
  • [NST]Cifu
    #2861
    Az erőforrásoktól leginkább az alkalmazott megoldások függenek. Ha bővében vagy az erőforrásoknak, akkor nem vagy rákényszerítve arra, hogy takarékoskodj, és így olyan dolgok felé is nyithatsz, amelyre nem mennél amúgy.

    Az STS cikkírás közben csak egy cikkel érintettem például az X-15 / Dyna-Soar vonalat. Ha nincs a NACA -> NASA átalakítás, és aztán Kennedy-bejelentés, akkor feltehetően az amerikai űrhajózás az űrrepülőgépek felé megy el (mint az X-15B és a Dyna-Soar), és nem az űrkapszulák felé. Ha a légierő szabadabb kezet kap, és McNemara nem vágja meg mindenhol a költségvetésüket, akkor lehet, hogy lett volna amerikai űrrepülőgép 1965-ben, a Gemini-Apollo vonal mellett... Vagy az Apollo-programot nem állítják le az Apollo-17 után... Itt vált amúgy nyílvánvalóvá, hogy az egész Hold-program erőltetett volt.

    A kvázi korlátlan erőforrások esetén bizonyosan nem lett volna arra példa, hogy USA űrhajó nélkül marad, és lehetett volna ESA űrhajó és űrállomás is, ahogy repült volna személyzettel a Buran-program is. Amúgy ebben az a félelmetes, hogy ha például a katonai kiadásokat nézzük, akkor nevetségesen alacsony az űrkutatásra fordított pénz. Másfelől az is biztos, hogy ha több pénz lenne, akkor nagyobb lenne a pazarlás (amit a NASA végigcsinált a Constellation / OSP / Ares / SLS / Orion vonalon, azt például oktatni kellene - negatív példának).
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.01.22. 11:40:59
  • Renegade
    #2860
    mondjuk ez egy érdekes gondolatkör, vajon az emberiség csak krízishelyzetben (pl háború) nagyon kreatív, vagy amúgy is képes lenne majd minden nap kitalálni valami újat, ha kvázi korlátlan erőforrás (mondjuk pénz) áll a rendelkezésére?
    Utoljára szerkesztette: Renegade, 2015.01.22. 11:17:35
  • Dzsini
    #2859



    forrás, linkekkel
  • Dzsini
    #2858
    Arról se lehet tudni, hogy milyen kihívások elé állította volna az emberiséget - a kényszerűség, szükségszerűség általában gyorsabb fejlődést, újabb ötleteket hoz (és radikálisabb változásokat), mint a konfliktuskerülés.
    Pár éve itt a topicban beszélgettünk az űrversenyről, és az akkor "elkövetett" rohamtempójú fejlesztésekről, szemben azzal, ami most megy, amikor igazából nincs miért sietni, nincs okunk arra, hogy embereket küldjünk bárhova az ISS-en túl (és oda is csak hobbiból). Ugyanígy az űrszemét-probléma se probléma még. És lehet, hogy nem is lesz, ilyen vagy olyan okból (lásd xkcd - hiszen minek elindulni, amíg házon belül is vannak még tennivalók).

    A legnagyobb kockázatokat pedig "unatkozó milliomosok" vállalják, akikben még talán él az a gyermeki vágy, hogy a Jetson családban látottakból legyen valami...
  • Renegade
    #2857
    mikor tévedett? most volt esély, hogy valaki villant energia tárolásban, gyorsan szabaddá is tette a licence-eit, ez üzletileg ügyes húzás.
  • Renegade
    #2856
    milyen áramot használunk manapság? :)
  • Molnibalage
    #2855
    És mitől Etalon? A Tesla egy lufi tudtommal. Milyen sikeres terméke van?
  • [NST]Cifu
    #2854
    Musk egy hazárdőr, kockáztat, és néha, bejön, néha nem. A Tesla esetén is így tett, az első időkben nagyon nem volt üzletileg sikeres, de nagyon jó volt a marketingben, és most már etalonként tekintenek rá - nagy rizikót vállal a Gigafactory-val is, mert ha egy konkurens, hatékonyabb akkumulátor-technológia elterjed, akkor az egy milliárdos gyármonstrum hatalmas bukás lesz.

    A SpaceX az elején hasonló rizikó volt a Falcon-1-el, és bizony az első időkben nagyon úgy tűnt, hogy csak egy újabb látványos robbanásokkal teli milliomos álom lesz. Aztán most itt tartunk...
  • Renegade
    #2853
    érdekes, mert Musk szvsz egy zseni és korunk egyik legnagyobb lángelméje, de nem biztos, hogy tudja mi kell a fejlődő világnak (lásd Haiti fiaskó), bár gondolom vannak jó tanácsadói. Bár abban valószínűleg igazad van, hogy a több milliárd ázsiai ki tud termelni egy decens vevő kört.
  • [NST]Cifu
    #2852
    Európában nem lesz roaming. Az az emberiség 10%-át jelenti.

    De közben például Dél-Amerikában, vagy Afrikában, vagy mondjuk Indiában a mobilnet nagyon gyerekcipőben jár még. Igen, a kockázat benne van, hogy az elkövetkező 5 évben nagy robbanás lesz ezen a téren, de az is lehet, hogy nem - és akkor a SpaceX meg a OneWeb szakít egy méreteset.
  • Renegade
    #2851
    mondjuk felhasználói szempontból érdekes, ha teleszórják az eget műholddal, ebből még akár egy jópofa árverseny is lehet. Kérdés, hogy jelenleg van-e rá igény? A jelenlegi műholdas net nagyon drága, és szintén adatmennyiség korlátos, mint a mobilnet. Viszont a mobilnetre már rászoktatták a népet. Jövőre még csak roming sem lesz, ami még keményebb árversenyt indukál, mire kiépül a műhold hálózat, itt az 5G. Kíváncsi leszek ebből mi sül ki.
  • [NST]Cifu
    #2850
    Az egyik oldalról ez is egy példa, a másik oldalról viszont voltak és vannak döntések, amelyek a hosszútávú gondolkodásmód miatt vezettek be korlátozást. Ilyen például az R-12 (Freon) gázok kitiltása (a légkondicionálókba azóta sincs hozzá foghatóan hatékony és olcsó hőközvetítő közeg).
  • Dzsini
    #2849
    Ugyanúgy változhat olyan mértékben a technológia, hogy többet ne zavarjon (és ne termelődjön) az űrszemét és/vagy legyen nevetségesen olcsó, egyszerű megoldás az eltakarításra onnan, ahol épp zavar.

    És ezt tényleg nem tudhatjuk, de szerintem túlzás olyat állítani, mint amit #2846-ban írtál, miszerint feláldoznánk a jövőt (vagy ha igen, akkor az emberiség ezt teszi amióta csak civilizáció létezik). Azt se tudjuk, hogy pár év múlva milyen technológiák állnak majd rendelkezésünkre.
  • Molnibalage
    #2848
    A sztori ismert, csak nem analóg, mert az LEO pálya is irgalmatlanul lassan tisztul és a lócitrom magától nem termelődik vagy szóródik úgy, hogy állandó szemét mennyiség esetén is a probléma exponenciálisan elszáll a végtelenbe...
  • Dzsini
    #2847
    Emberi logikával, emberi "értelmes" faj. Ahogy mondtam, mi csak ilyen fejjel tudunk gondolkodni, de azért nem hiszem, hogy le kell becsülni a világegyetem méretét, és a lehetőségeket.

    Ha egy faj úgy látja, hogy a fejlődés üteme és mérete megfelelő arra, hogy mire problémát okozna az űrszemét (minden ilyen grafika óriási nagyításban jelzi az amúgy pixelnél kisebb pontocskákat), addigra kifejlesztenek egy megfelelő technológiát az utólagos karbantartásra, akkor minek áldozzon most energiát/hatékonyságot arra, hogy lassítsa a fejlődést?
    Érdemes a jelen technológiájával pazarolni az erőforrásokat azért, amit a jövő esetleg értelmetlenné tesz? A legenda szerint (nem néztem utána, hogy mennyire valós, de tanmesének pont jó) 1800-as évek elején sokan aggódtak London közlekedése miatt, mert ha az az akkori tempóban fejlődik, akkor a 2000-es évekre méter vastagon fedte volna a lócitrom az utakat, vagy a lakosság egy komoly hányadának csupán szemételtakarítással kellett volna foglalkoznia. Nem hiszem, hogy komoly korlátozásokat vezettek volna be a lovaskocsik terén, aztán csak nem lett belőle probléma. Feláldozták volna a teljes jövőt rövid távú minimális előnyért?
    Könnyen előfordulhat, hogy az, amit most űrszemét "problémának" látunk, és a mai technológiánkat nézve a távoli jövőben kritikus probléma is lehet belőle, azon akár néhány évtized múlva is csak nevetni fogunk, és feljegyezzük az "ettől se pusztult el a civilizációnk" listába.
  • Molnibalage
    #2846
    Tipiksuan a rövid távú minimális előnyért áldozzák fel a teljes jövőt. Néhány ütközés után láncreakció szerűen nőne az űrszemét mennyisége és évezredekre meggátolhatja azt, hogy legyen kockázatmentes űrkutatása. Mármint az űrszeméttől metenes, mert egyéb kockázat mindig lesz.
  • [NST]Cifu
    #2845
    Már nem tudom mikor, talán 2-3 éve raktam be egy linket, ahol pont a GPS "graveyard orbit"-ot elemezték, hogy bár azzal takaródznak, hogy ez biztos megoldás, valójában csak elodázzák a problémát, és a pályák később 20-30-50 év múlva lesznek egyre inkább instabilak, így pedig előbb-utóbb egyre több kockázatot is okoznak.

    Amúgy igen, ez is egy jellemzően "emberi" probléma, a tömeg- (és ezáltal költség-) minimalizálás miatt "nem fér bele" a műhold irányított elpusztítása... Logikusan ilyet "értelmes" faj nem csinál...
  • Molnibalage
    #2844
    Félelmetes, hogy nincs ilyen, mikor a zöldfbalfasz energialózung meg tarol. Nem csak idelent, de odafent sem ártana rendet tartani. Én nem a szennyező fizet elv mentném, hanem "eltakarítod a szarodat, vagy nem viszel fel oda semmit". Pont. Félelmetes, hogy a környezetvédelem terén milyen ostoba felfogások vannak. Oszt majd lehet lesni, amkor az űrszemét miatt lényegében ellehetetlenül az űrkutatás és űrhajózás...